Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ

Átírás

1 Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Budapest, április 1

2 Tartalom BEVEZETŐ...4 HELYZETELEMZÉS...6 Nevelési program KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az intézmény működési területei és alapvető nevelési-oktatási céljai A nevelő oktató munka alapelvei: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az intézmény növendékei, szociális helyzetük A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái EGÉSZSÉGI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A SZÜLŐK ÁLTAL INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK A helyi tanterv jellemzői Nem szakrendszerű oktatás tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei FUNKCIONÁLIS TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI: Szöveges értékelés A HÁZI FELADATOK adásával kapcsolatos nevelőtestületi döntés: Eljárásrend az írásbeli beszámoltatás szabályozására A tanulók fizikai képességének mérési rendszere Sulitükör Pedagógiai Program nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések pedagógiai program módosítása: Záró rendelkezések Jegyzőkönyv

3 A Nemzeti Alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének és oktatásának is alapdokumentuma. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság - együttes, amely a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki, valamint a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi módosítása alapján a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS SZAKSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT (1107 Budapest Gém u. 5-7) pedagógusai a következő Pedagógiai Programot dolgozták ki. A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos tanulók nevelésére és oktatására azon alapul, hogy a fogyatékos és a nem fogyatékos tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket. Budapest, április Nagy Zoltán igazgató 3

4 BEVEZETŐ Az intézmény hivatalos neve: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az intézmény Alapító Okiratát a képviselőtestület 1526/2007. (XII. 18) sz. és a 1530/2007. (XII. 18.) sz. és a 5274/2008/II (2008.január 28.) önkormányzati határozat szerint jóváhagyta Az Alapító Okirat alapján a rendelkezésre álló dokumentumok szerint az iskola a X. kerületi Tanács VB által 1959-ben létesített, alapításkori neve: Általános Iskola. Intézményünk története Az alapítás célja: a kőbányai enyhén értelmi fogyatékos gyermekek intézményes oktatásinevelési ellátása. A kerület igényeinek megfelelően az "anyaiskola" mellett úgynevezett kihelyezett osztályok működtek a Maglódi úti, a Salgótarjáni úti és az Óhegy úti Általános Iskolákban. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal együtt - integráltan - középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek foglalkoztatásáról is gondoskodott az iskola szeptemberében a beszédhibás tanulók kezelésére logopédiai státusz létesítésére került sor. Az 1979/80-as tanévben a 8. csoportot befejező középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára Munkára Felkészítő Tagozat indult a kerületi Szociális Értelmileg akadályozott (foglalkoztató)val kötött szerződés alapján. A Gém utcai épület felújítási és bővítési munkái 1980-ban kezdődtek. Az újjáépített intézménybe a kerület különböző általános iskoláiba helyezett osztályok 1982-ben költöztek vissza. Az 1982/83-as tanévben a középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodáját és összevont csoportjait hoztuk létre ben speciális nevelési-oktatási programmal indult az Erdei Iskola az enyhén értelmi fogyatékos 1-8. osztályos tanulók részvételével. A program az évek folyamán folyamatosan bővült a középfokban súlyos értelmi fogyatékos, a mozgássérült, majd a logopédiai osztályok részvételével. A mozgássérült tanulók mozgásállapotának javítására 1989-ben konduktori státuszt létesítettünk. 4

5 1990-ben a halmozottan sérült bölcsődés és óvodás korú gyermekek Maglódi úti habilitációs napközi otthonát intézményünk vette át. A tagozat a X. kerület Zágrábi út 13. sz. alatt működik az önkormányzat által átalakított épületben az 1992/93-as tanévben indított konduktív pedagógiai csoporttal együtt. Az 1999/2000. tanévben autista csoportot hoztunk létre. Az intézmény profiljába tartozik a Logopédiai Tagozat, amelynek feladata a kerület beszédhibás óvodás- és iskolás korú gyermekeinek kezelése és a dyslexiás osztályok működésének szakemberrel való ellátottsága. Fokozottan hátrányos helyzetű tanítványaink esélyegyenlőségének megteremtése érdekében 1990-ben létrehoztuk a Mentőöv alapítványunkat, amelynek hozadékából elsősorban Erdei Iskolánk fenntartási költségeit fedezzük. Az intézményben az alapító okirat módosulása alapján a fordított integráció, mint tevékenységforma, tanulás szervezési eljárás, és szakmai elkötelezettségként felfogható alaptevékenység is folyik. 5

6 HELYZETELEMZÉS Belső erősségeink: A személyi feltételek - magas szintű képzettséggel és szaktudással rendelkező gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytestnevelő, konduktorok, szomatopedagógusok - a nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztensek öntevékenysége és megbízhatósága - a jó munkatársi kapcsolatok - demokratikus intézményi vezetés és légkör A tárgyi feltételek- - Korszerűen kialakított és felszerelt tantermek - Esztétikus környezet mind az épületeken belül, mind azokon kívül - A fenti feltételekből következően tanulóink döntő többsége Örömmel jár az iskolába Szívesen vesz részt a változatos programokban Mind társaival, mind tanáraival jó kapcsolatban áll Belső gyengeségeink: - A tanulók neveltségi szintje, - A tanuláshoz, munkához való hozzáállása, - A szülők és a pedagógusok kapcsolata az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskolánk felső tagozatán Külső lehetőségeink: Pedagógiai munkánkat elismerik és támogatják: - Fenntartónk, - A kerületi Népjóléti Iroda - A budapesti és kerületi Vöröskereszt szervezetei - A Gyermekjóléti Szolgálatok - Szponzorok Veszélyek: - A létminimum alatt élő családok helyzete, - Az etnikai hagyományokból adódó erkölcsi felfogás szerinti életmód - A televíziós műsorok agresszív és erkölcsromboló hatása, a látottak példaértékűvé válása 6

7 NEVELÉSI PROGRAM 1.KÜLDETÉSNYILATKOZAT JELMONDATUNK: Mindenkitől azt kell követelni, amit meg tud tenni. (Antoine de Saint Exupery) Intézményünkben sajátos nevelési igényű gyermekeket és fiatalokat nevelünk, oktatunk, gondozunk és ápolunk 3-23 éves korig: - enyhén értelmi fogyatékosokat - középsúlyosan értelmi fogyatékosokat készségfejlesztő speciális szakiskola - autistákat - óvodáskorúakat - mozgássérülteket - súlyosan - halmozottan sérülteket - fordított integráció (határesetűek, IQ-val rendelkezők számára). - logopédiai ellátás kerületi szinten A különböző értelmi és testi sérülések típusának és mértékének megállapítása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok feladata, a fordított integrációban résztvevőké a kerületi Nevelési Tanácsadó feladata. A szülök joga az intézményválasztás, amelyhez, ha segítségünket kérik, rendelkezésre állunk: - személyes beszélgetéssel - írásos dokumentumokkal - nyílt napokon intézmény- és óralátogatások biztosításával. Pedagógiai munkánkban meghatározók: - a habilitációs és rehabilitációs - a komplex személyiségfejlesztő - az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló tevékenységeink. Küldetésünket akkor teljesítjük, ha tanítványainkat olyan ismeretekhez juttatjuk, amelyeket hasznosítani tudnak: - rövidtávon - hosszú távon - szűkebb- és tágabb környezetükben. Céljainkat és feladatainkat e gyógypedagógiai szemléletből kiindulva határoztuk meg. JÖVŐKÉPÜNK: - változatlan szervezeti keretek között - magas szintű szaktudással és hivatástudattal rendelkező kollégákkal - a jelenlegi szakmai szintet tartani, a lehetőség szerint emelni - a tárgyi feltételeket szinten tartani, a lehetőség szerint korszerűsíteni - tanítványaink jelenlegi létszámát megtartani. ÖSSZEGEZVE: Segítséget és védőkezet nyújtunk minden rászorulónak. 7

8 2. Az intézmény működési területei és alapvető nevelési-oktatási céljai A fogyatékos tanulók fejlesztéséhez a helyi pedagógiai programokban biztosítani kell az Irányelvben kifejtett elvek alkalmazását, mind a szegregált, mind az integrált fejlesztés esetében egyaránt. A fogyatékos tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését jobban elősegítheti a nem fogyatékos tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A fejlesztéshez szükséges speciális feltételeket viszont általában a szegregált oktatásban lehet könnyebben létrehozni. Ezért az integrált vagy a szegregált nevelés közül a fogyatékos tanulók számára az a megfelelőbb, amely fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosít Célunk a fogyatékos tanulókat úgy fejleszteni, hogy képességeikhez mért munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszerű társas kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom védő feltételei közepette megfelelő irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség, illetve kulcskompetencia területek a következők: A saját személy megtapasztalására és az életbe vetett bizalom felépítésére való képesség. Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való hozzájárulása. Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni. Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a társakhoz helyt állni tudjon. Képesség az őt körülvevő közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására. A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten a normalizációs elv törekvéseit figyelembe véve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk. Gyógypedagógiai Óvoda Értelmi fogyatékos gyermekek számára. Célja: az iskolai életre való felkészítés segíteni a gyerekek beilleszkedését javítani képességüket szakemberek segítségével. 8

9 A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is fejlődnie kell az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását. Általános Iskola Enyhén értelmi fogyatékos tanköteles korú gyermekek számára. Célja: az általános műveltség megalapozása, a társadalomba való beilleszkedés feltételeinek elsajátítása, az önálló életre való nevelés. Kiemelt célok: a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, Általános Iskola Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanköteles korú gyermekek számára. Célja: az elemi ismeretek és az önkiszolgálás alapvető formáinak elsajátítása, társas kapcsolatok kialakítása a közvetlen környezetben. Kiemelt célok: A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása A képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában 9

10 Készségfejlesztő Speciális Szakiskolára előkészítő csoportok (9-10.) Célja: előkészítés az egyszerű munkafolyamatok elsajátítására Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Középsúlyosan értelmi fogyatékos előkészítő csoportot elvégzett fiatalok számára. Célja: az elsajátított ismeretek megőrzése, lehetőség szerinti bővítése egyszerű munkafolyamatok elsajátítása, hasznos munkatevékenységre való nevelés. a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő csoportja A fogyatékosságok a legkülönbözőbb kombinációkban és súlyossági fokozatokban jelennek meg, ezért speciális szükségletet igényelnek egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása érdekében a tankötelezettség végéig. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és a tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és kézségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. A gyógypedagógussal közös tanulási folyamaton mennek keresztül, melynek célja a képességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása. Célja: ápolás, gondozás, nevelés, pedagógiai megsegítés egyéni fejlesztési tervek alapján. 10

11 Mozgásfejlesztő Csoport Mozgássérült, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára. Alapelv: a sérülésből adódó hátrányok csökkentése vagy ellensúlyozása, a képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan annak érdekében, hogy meg tudják állni a helyüket a társadalomban. Célja: - a mozgásállapot korrigálása, fejlesztése - a szakértői bizottság által meghatározott iskolai követelményszint elérése. - megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek a mozgáskorlátozott gyermekek. - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat. - növelni kell a kudarctűrő képességet. - nevelni kell az önállóságra. Autista csoport: A társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása. Célja: az egyéni képességek fejlesztése, szociális adaptáció. az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képességek speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével történő pótlása. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó kézségeket pótló kompenzációs, habilitációs kezelés a fejlődési elmaradás és a viselkedési problémák leküzdése érdekében. A szakértői bizottság által meghatározott tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. Az ismeretek folyamatos alkalmazásának tanítása és változatos probléma megoldási módszerek tanítása, az egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A fejlesztési célok hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához. 11

12 Logopédiai Tagozat A kőbányai óvodás és általános iskolás korú beszédhibás és dyslexiás gyermekek számára + az intézményi ellátás. Fordított integráció A határeseten lévő (IQ között) tanulók tanterv szerinti oktatása. A NAT évi szabályozása alapján az enyhe értelmi fogyatékosok tanulásban akadályozottak számára kiadott irányelvek alapján a teljes NAT követelmények elsajátítását tűzzük ki célként a fordított integrációban résztvevő tanulók esetében. Természetes, hogy az iskola profiljából adódóan a fordított integrációban résztvevőknél is hangsúlyozzák az egyéni különbségek pedagógiai eszközökkel való befolyásolásának szükségességét és célkitűzését. A tanulásszervezés integrált keretek között zajlik, de gyakori a kiscsoportos és kooperatív tevékenységformák alkalmazása. Célként fogalmazzuk meg a NAT évi követelményeinek maradéktalan elsajátítását a fordított integrációban résztvevők körében. A feladat végrehajtásához 1-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás tanulásirányítást hangsúlyozzuk, amely során kiemelt szerepet kap a kulcskompetenciák fejlesztésére törekvés. A fejlesztő szakaszban tanulóink más intézmények tanulócsoportjaihoz csatlakoznak, amely segítségével maximálisan biztosítjuk a szakrendszerű oktatást, és a fejlesztő szakasz feladatainak megvalósítását. Elsősorban a kerület általános iskoláival való együttműködésben valósul meg a 7-8. évfolyamon a fizika, kémia, idegen nyelv, informatika oktatás. A fordított integráció kiváló lehetőséget teremt a tanulók nevelésére is, amelyben meghatározó az empátia, tolerancia, érzelmi nevelés, segítő nevelés gyakorlati megvalósulása, illetve a felsoroltak életszerű helyzetben való gyakoroltatása. A tantárgyi követelmények elsajátítása az inkluzív pedagógiai eljárások felhasználásával valósul meg. A fordított integráció kölcsönösen fejlesztő hatású a sérült és ép tanulókra egyaránt. Erdei Iskola Speciális nevelési programot valósít meg. Célja: a természeti és társadalmi ismeretek adott helyszíneken való tanulmányozása. május hónapban 10 nap óta. Létszáma: fő; Résztvevők: enyhén értelmi fogyatékos tanulók 1-8 évfolyama, középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai csoportja 12

13 2.1 Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai: Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő ás az épített környezet értékeinek felismerése, környezetvédő és óvó viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan. Önmaga és a társak másságának ismerete, megértése, türelem a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. A szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben. Az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása. Részvétel a tanulócsoport, a közösség életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, oldott viselkedés az iskolai környezetben. 13

14 3.A nevelő oktató munka alapelvei: Iskolánk nevelő-oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal élő tanulók sajátos tanulási képességeire épül, azt ismerve szervezendő. Az iskola ebből a szempontból az élettere, és nem elsődlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény. Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja. E speciális jellegéből adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak: olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni, közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is megtanulnak, segítséget ad az élethez, a mindennapi teendők elsajátításával és a másokhoz való bizalom kialakításával, a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás ill. viselkedésformákat sajátíttat el. A fejlesztés a következő elvekhez való igazodást igényli, figyelembe véve azok sajátos módosulásait: Az iskola és az élet kapcsolata, elve Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismerő funkcióinak sérüléseiből adódó tanulási magatartás, ami esetükben a természetes tanulás szűkösségét, az érdeklődés gyengeségét jelenti. Ez elsősorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebből következik, hogy a tanításhoz a környezetből cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. Az oktatás nevelő hatásának elve annak kihangsúlyozását és előtérbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás szolgálatában áll, nemcsak későbbi emberformáló hatásaiban, hanem követlen, konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat állandó, és egymást erősíti. 14

15 Az érthetőség elve különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthetőségét befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehetőségei. Az érthetőség másik kívánalma az egyszerű, világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt elősegítik. A szemléletesség elve szorosan kapcsolódik az előző alapelvekhez, mely elősegíti a valóság helyes megragadását, a beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A szemléletesség korszerű értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon könnyítve a tanulók megismerő tevékenységét. A motiváció elve szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdeklődésük gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege, tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehetőségeinek, vágyainak ismerete. Intézményünk működési területei különbözőek, de pedagógiai munkánkat egységes alapelvekre építjük: - az alapkészségek, kulcskompetenciák kialakítására és megszilárdítására - a tanulók szociokulturális hátrányának leküzdésére - a habilitációs és rehabilitációs tevékenységekre - a kommunikációs készség és viselkedéskultúra kialakítására, - a harmonikus személyiségfejlesztésre, - az egészséges életmód kialakítására - a modernizáció szellemében az alapvető informatikai és idegen nyelvi alapismeretek elsajátítására - a megfelelő pályaválasztás reális önismereten alapuló segítésére. a szűkebb és tágabb környezethez való alkalmazkodásra, a hazaszeretet érzésének kialakítására. Célunk: olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni egy adott környezetbe. Hasznos munkát tudnak végezni önállóan vagy segítséggel. Legoptimálisabb esetben életüket maguk alakítják. 15

16 3.1 Alapelveink és céljaink megvalósítása érdekében főbb feladataink: Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál elérendő fő célok és feladatok: Az általános műveltség megalapozása az életkori sajátosságok, a tanulási akadályozottság és fejlettség figyelembevételével. Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése és a továbbtanulás elősegítése érdekében. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népeink megismerése, kötődések kialakítása. Oldott, humánus légkör megteremtése a nevelés - oktatás folyamatában, ahol az értelem, érzelem szabadon kibontakozik. olyan iskola kialakítása, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanár a tanuló alkotó részese a tanulás-tanítás folyamatának, felfedezheti az alkotás örömét Továbbá: - a tanulókat ért kudarcok tudatos csökkentése az egyéni fejlődéshez mért eredmények hangsúlyozásával - esélyteremtés arra, hogy tehetsége adottságainak megfelelően kibontakozhasson. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál elérendő fő célok és feladatok: A kommunikációs és szocializációs képességek valamint a pszichés funkciók fejlesztése. A képességekhez mért munkafolyamatok végrehajtása. Olyan egyszerű társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, amelyekkel a társadalom védő feltételei között irányítással kiegyensúlyozott emberi éltet élhetnek. A tanulók beszédének, mozgásállapotának fejlesztése 16

17 4.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A pedagógiai program egyik célja a tanulók konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyi épségének növelése. Másrészt a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése, az iskolai közösségbe való sikeres beilleszkedés. A szülői modellek érzelmi és identifikációs szerepének gyengülése miatt az iskolai személyiségformálásnak új feladatai jelentkeztek: - a családi szocializáció mulasztásaiból ránk háruló korrekciós és terápiás tevékenység, - zavarfelismerő és szűrő diagnosztizálás - családgondozói, családterapeuta tevékenység - személyiségfejlődési és magatartási zavarok helyreállítása. A tanórai kereteken kívüli személyiségfejlesztés lehetőségei és színterei: a. a tanítási órákon kívüli szolgáltatások és tevékenységek b. az iskolai hagyományrendszer c. egyéni korrekciós tevékenységek a. A tanítási órákon kívüli szolgáltatások és tevékenységek Tekintettel tanulóink többszörösen hátrányos helyzetére - fogyatékosságuk mellett családi körülményeik: többgyermekes, munkanélküli, létminimum alatt élő, 40%-ban cigány származású - is indokolják, hogy megvalósítsuk az egész napos foglalkoztatást. Ennek érdekében: - reggeli és délutáni ügyeletet tartunk (6.00-tól 7.15-ig és tól ig), amelynek anyagi kihatása nincs, mert gyermekfelügyelőink látják el munkaidőben; - napi háromszori étkezést biztosítunk, melyhez az önkormányzat %-kal járul hozzá; - a mindennapi testedzést és heti 2 óra úszást tanévenként meghatározott tanulói csoportok számára biztosítunk; - a szakkörök, a könyvtár működési feltételeit ld. SZMSZ XIII. fejezet - az ismeretek bővítésére és a képességek fejlesztésére szolgálják; - az iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, kulturális és sportversenyekre - mint azt több évtizedes eredményeink is mutatják, alaposan készítjük fel tanulóinkat; - kiállításokat, múzeumokat, színházakat, mozikat és egyéb rendezvényeket látogatnak tanulóink az iskolabusz igénybevételével; - belföldi és külföldi kirándulásokon vesznek részt alapítványi hozzájárulással; - nyári táborunk 6 hetes időtartamban fogadja az igénylőket a fent jelzett önkormányzati étkezési hozzájárulással és a programokban való ingyenes részvétellel; - az iskolaorvosi ellátás megfelelő, a szakorvosi vizsgálatokat is biztosítja; - mozgássérült gyermekeinket az iskolabusz szállítja reggel az intézménybe; - az Erdei Iskola szabadidős programjai, a kulturált környezet és az étkeztetés milyensége és mennyisége is a hátrányos helyzet enyhítését biztosítja. 17

18 A tanórán kívüli rendszeres tevékenységek körébe tartozó foglalkozások: - Az iskolaotthonos osztályok és csoportok munkarendjében mind a korrekciós, mind a tehetséggondozás lehetősége adott. A gyógypedagógusok szervező-irányító munkáját segítik a gyermekfelügyelők és a pedagógiai asszisztensek. - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolájában a 3-6. osztályok napközi otthonos foglalkozásain a részvétel kb.: 95%. - A 7-8. osztályosok részére tanulószobai ellátást biztosítunk. A tanulási idő után a gyermekek szívesen vesznek részt a szakköri foglalkozásokon, az énekkari próbákon, vagy a testedzésben. - A középfokban súlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolájában az 5. csoporttól a 10. csoportig a délutáni tevékenységek pihentető-szórakoztató jellegűek. - A szakköröket a diákönkormányzatot segítő pedagógusok előzetes "közvéleménykutatása" alapján szervezzük, figyelembe véve a tanulók érdeklődési körét. A foglalkozások a képességfejlesztést, a személyiség mind teljesebb kibontakoztatását, a tehetséggondozást, a tanár-diák kapcsolat megerősítését és nem utolsó sorban az értelmes elfoglaltságra nevelést szolgálják. - A sportköri tevékenység a testnevelés órák kiegészítése és folytatása egyrészt, másrészt a versenyekre való felkészítés lehetősége, mint ilyen tehetséggondozás is egyben. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a kötöttebb forma mellett tömegsport jellegű rendezvények keretében minél több tanítványunk kapcsolódjon be az egészséges életmódra való nevelési programunkba. b. Az intézmény hagyományrendszere A hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület éves munkaterve határozza meg. Tanulmányi, kulturális és ünnepi rendezvények: - ünnepélyes tanévnyitó és tanévzáró, - a Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe (október 23.), - Mikulás napi ünnepségek tagozatonként, - karácsonyi ünnepély - gyerekeknek, - karácsonyi ünnepély - dolgozóknak, - március 15-i ünnepély, - anyák napi ünnepség osztályonként, - gyermeknapi ünnepély - versenyek, vetélkedők, - kulturális seregszemle, - farsangi bál, - a nyolcadikosok búcsúztatása, az elsősök fogadása. 18

19 Speciális nevelési-oktatási program keretében: - Erdei Iskola, - őszi belföldi és tavaszi külföldi kirándulások alapítványi hozzájárulással, - pedagógusok részére 2 napos tapasztalatcsere és nevelési értekezlet vidéki, b. Egyéni korrekció Iskolánkban a korrekciós nevelés egyénre szabottan történik.(lsd. fordított integráció) Fő feladatunk a tanulók pszichikai és fizikai fejlődésében mutatkozó elmaradások és minőségi eltérések leküzdése. Leghatékonyabb az egyénhez igazodó nevelés. A személyiségfejlesztés egyéni programjának főbb tényezői: a gyermekismeret, a differenciált követelményrendszer, a differenciált tevékenységrendszer, az egyének közösségi viszonyrendszerének szabályozása (tanulók társas viszonyai), a szabályozott pedagógus-gyermek kapcsolat (gyermekszeretet, tekintély, következetesség, igazságosság), Általános elveink a korrekcióban: - a differenciált nevelés és oktatás elve; - a korrekciós nevelés, mint sajátos didaktikai alapelv; - a komplexitás elve; - az integrativitás elve; - a profilaktivitás elve; - a munkatevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységének és kölcsönhatásának biztosítása. - Inkluzív pedagógiai elv A fentiek birtokában fő célunk: A fejlődési problémákat mutató tanulóknál maximálisan elősegíteni a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges ismereteket, képességeket, a megfelelő erkölcsi normák elsajátítását, hogy ennek folyamatában a lehető legnagyobb mértékben korrigálni tudja elmaradásait, valamint elősegíteni a tanulók minden oldalú fejlődését. Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhetők és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Mindezek mellett még további akadályok is lehetnek, pl. ingerszegény szociális környezet. 19

20 A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti. A különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiséget kell megvalósítani a tanulókkal való rehabilitációs és habilitációs foglalkozásokon. A személyiségfejlesztést befolyásoló körülmények: Az akadályozott gyermek nevelése tudatos személyiségformáló tevékenység. Az általános személyiség-lélektani sajátosságok rájuk egyaránt érvényesek, de a fejlődést ért károsodások következményeivel számolni kell. További nehezítő sajátosság: akarati tulajdonságok gyengesége, kommunikáció hiányosságai, (szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás) ellentmondó akarati sajátosságok, önbizalom hiánya, érzelmek kóros megnyilvánulásai, nehezített beilleszkedés Kiem elten kezelt területek, feladatok A szociális érés elősegítése, pozitív szociális szokások kialakítása, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. A cselekvőképesség alakítása. A művészeti terápiák alkalmazása- a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése. Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával. A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. A megismerési vágy fejlesztése. Fizikai funkciók erősítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése. Mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása. Lehetőség, hogy az akadályozott is megismerkedjen a közelálló, vele kapcsolatba kerülő emberek életével. Érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, úrrá lenni indulatain. 20