BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A TÖRÖK KISEBBSÉG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI HELYZETE NÉMETORSZÁGBAN Készítette: Horváth Eszter Budapest, 2011 ~ 2 ~

2 Tartalomjegyzék I. Témaválasztás indoklása, módszertan, téma megközelítése... 5 II. Fogalmak meghatározása... 6 III. Németország országelemzés ) Gazdaság ) Demográfia ) Államszervezet és közigazgatás ) Életstílus IV. Törökország országelemzés ) Gazdaság ) Demográfia V. Az Európai Unió migrációs politikája VI. A németországi migráció gazdasági háttere és története ) Kelet-nyugati irányú migráció ) Külföldről érkező bevándorlók szerepe a gazdaságban ) A németországi török migráció történeti háttere ) A török migráció hozzájárulása a német gazdasághoz ) A német kisebbségpolitika és a törökök jogállása Németországban VII. A török életmód, kultúra, család ) Az iszlám a) Az iszlám története b) Az iszlám alapelvei és forrásai c) Az iszlám hatodik pillére, a dzsihád d) Irányzatok ) A török nyelv ) Török ünnepek ) A török gyerekek és fiatalok ) A török oktatás ) A török nők helyzete a) A nők jogai és feladatai Korán szerint b) A török nők helyzete Németországban c) A török nőtípusok d) A török lányok nevelése és szocializációja Németországban ) A törökök politikai beállítottsága Németországban ) Klisék a törökökről VIII. Kultúraközi kommunikáció a németek és a törökök között IX. A török kisebbség és a németek közötti konfliktusok X. Török-iszlám szervezetek Németországban ) Török- Iszlám Unió: DITIB (Türkisch-Islamische Union der Anstalt für Religionen/ Diyanet Isleri Türk Islam Birligi) ) Iszlám Közösség Milli Görüs: IGMG (Islamische Gemeinschaft Milli Görüs) ) Iszlám Kultúrközpontok Szövetsége: VIKZ (Verband der islamischen Kulturzentren/ Islam Kültür Merkezleri Birligi) ) Egyéb kisebb török-iszlám szervezetek Németországban XI. A török kisebbség és a muszlimok Európában ) Franciaország ) Anglia ) Svédország ) Belgium, Hollandia és Dánia ~ 3 ~

3 5) Dél-Európa ) Magyarország XII. Törökország lehetséges csatlakozása az Európai Unióhoz ) Törökország csatlakozása- pro és kontra ) Tárgyalások az Európai Unió és Törökország között ) Németország véleménye a csatlakozásról XIII. Összefoglalás XIV. Melléklet XV. Irodalomjegyzék ~ 4 ~

4 I. Témaválasztás indoklása, módszertan, téma megközelítése Európa mindig is a kultúrák közötti konfliktusok igazi színtere volt. Napjainkban, világszerte a legégetőbb problémák közé tartozik a kisebbségek helyzete. Az Európai Unió bővülésével és a Schengeni Egyezmény bevezetésével Európa-szerte kezdenek eltűnni a határok. Az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása előtt is megszűntek az akadályok. A világon egyre több állam kezd multikulturálissá válni. Az országoknak ezzel egy időben rengeteg új problémával kell megküzdenie. A kulturális különbségek a világ összes országában konfliktusokhoz vezetnek. Ezeknek a megoldása az összes kormány számára jelentős kihívást jelent. A történelem során sokszor kellett különböző népeknek egymás mellett élniük, de ezekben az esetekben általában az egyik fél leigázta a másik ország lakosságát. Ilyenkor azonban fel sem merült a másik nép integrálásának lehetősége. A török és a muszlim kisebbség létszáma napjainkban, Európában a becslések szerint 15 és 25 millió között van. Ezzel az értékkel az egyik legnagyobb európai kisebbségről beszélünk. A történelem során a törökökkel mindig is szoros kapcsolatban állt Európa, még akkor is, ha sokszor ez a kapcsolat konfliktusokkal és háborúkkal telt is volt. Az iszlám vallás, mint ahogyan majd dolgozatomban is be fogom mutatni, a legvitatottabb vallások közé tartozik. Ezen kívül a török kultúra- a Hofstedei dimenziók alapján is- teljesen másképpen működik, mint a legtöbb nyugati országé. Ezen okok miatt Európa-szerte gyűlölettel, sőt sokan félelemmel gondolnak a török illetve muszlim kisebbségekre, ami tovább erősödött a szeptember 1-jei, illetve a madridi és londoni merényletek után. Európa egyre inkább iszlamizálódik, ugyanis az őslakosok száma csökkenőben van, míg a muszlim lakosság aránya egyre nagyobb. Mind a kisebbség, mind pedig a helyi lakosok részéről radikalizálódik a helyzet. Ennek oka egyrészről az, hogy az iszlám kultúrát Európában sok helyet idegennek tartják, amely a civilizációk összecsapásához vezet, másrészről pedig gazdasági, politikai és társadalmi okai is vannak a konfliktusoknak. Emiatt egyre sürgetőbb kérdés, hogy mikor találják meg a kormányok a megfelelő bánásmódot a kisebbségekkel szemben. Munkám elkészítésekor Rostoványi Zsolt, neves iszlámkutató könyveit, előadásait és cikkeit használtam fel leginkább. Az ő munkái világosan és közérthetően mutatják be az iszlámot, mint vallást és az ebből eredő konfliktusokat. A németországi törökök helyzetéről rengetek német nyelvű könyv és cikk jelent már meg. ~ 5 ~

5 Szakdolgozatom megírásához én leginkább Andreas Goldberg - Dirk Halm -é Faruk Sen munkáját: a Die deutschen Türken, Münster-t, illetve Mazlum Acet 2008-ban megjelent: Die türkische Frau in Deutschland (Die gesellschaftliche Entwicklung der Integration türkischer Migrantinnen im Kontext beider Gesellschaften- Eine Studie mit Folgerungen für die soziale Arbeit) című könyveit használtam felt. Günter Wallraff: Legalul című munkája tette rám azonban a legnagyobb benyomást. A könyv 1985-ös megjelenése óriási vihart kavart, ugyanis az író török migránsként vállalt munkát Németországban. Munkájával valódi képet ad az olvasónak a bevándorlók és vendégmunkások helyzetéről. A dolgozatomban először is szeretném röviden bemutatni, mind Németország, mind pedig Törökország gazdasági, demográfiai és politikai helyzetét. Ezután Az Európai Unió és Németország migrációs politikáját, történelmét és gazdasági hátterét veszem górcső alá. A török bevándorlók vizsgálatát az 1960-as évektől kezdem, és egészen napjainkig vizsgálom. Dolgozatomban egy nagyobb részt szentelek az iszlám kultúra és vallás bemutatásának, illetve a török nők helyzetének ismertetésére. Ezután megvizsgálom a Németország és Törökország közötti kultúraközi kommunikációt, az iszlám szervezeteket és az európai muszlimok helyzetét. Legvégül Törökország lehetséges csatlakozását elemzem. II. Fogalmak meghatározása A dolgozatom elején fontosnak tartom, hogy a témámhoz szorosan kapcsolódó fogalmakat megmagyarázzam és definiáljam. Az első és legfontosabb a nemzet vagy nemzetállam fogalma. Az elején tisztázni kell, hogy ezt a definíciót nem szabad összekeverni a törvényes területi egység fogalmával, az állammal. A nemzetet és a nemzetállamot jellemzi a közösség közös történelmi fejlődése, ami a polgári forradalmak kialakulásával kezdődött. A nemzetállam egy olyan politikai szerveződés, melynek területén gyakran nem csak egy nép él, hanem több etnikai csoport is megtalálható. Az etnikai csoportok az adott ország társadalmában a lakosság egy részét jelentik, és ez a részlakosság egy etnikai kollektíva, egy másik nemzethez tartozók közössége. Az etnikai csoportok kollektív identitással rendelkeznek és közös intézményeken és kapcsolatrendszereken keresztül kommunikálnak egymással. 1 1 Haller, Ingrid Geiger, Klaus F.: Ethnische Minderheiten in Industriegesellschaften. Kassel. 1991, o. ~ 6 ~

6 A nemzet fogalmához szorosan kapcsolódik a nemzeti vagy etnikai kisebbség, amely talán a legnehezebben körülhatárolható definíció. A dolgozatomban Nicola Girasoli meghatározását vettem alapul, amely szerint: A nemzeti kisebbség meghatározása egy adott államban élő személyekre vonatkozik, akik állampolgárok; tartós kapcsolatban élnek az állammal; megkülönböztető etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jegyeket mutatnak; jelenlétük eléggé reprezentatív, bár lélekszámban az állam többi lakosához viszonyítva kisebbségben vannak; belső késztetést éreznek arra, hogy megőrizzék közös identitásukat." 2 A másik nehezen definiálható fogalom, az etnicitás. Először az Oxford English Dictionary 1972 es kiadásában jelent meg ez a kifejezés. Nem létezik általánosan elfogadott meghatározása ennek a fogalomnak, de úgy lehetne definiálni, mint a kulturális különbségek állandó társadalmi szerveződését, valamint a cselekvés és a reprezentáció egyik módját. 3 Dolgozatom témájából adódóan többek között az identitás fogalma is tisztázásra szorul. Maga a szó azonosságtudatot jelent. Az identitás kialakítása társadalomtudományi értelemben nem magányos spekuláció eredménye, hanem a szocializációs folyamat társadalmi terméke. Az egyének a társas interakciók során, mások reakcióit megtapasztalva ébrednek saját létük tudatára, s ezekből a tapasztalatokból építik fel énjüket. Az így létrejövő identitás különböző, gyakran egymásnak ellentmondó elemeket foglal magába, a koherencia kialakítása komoly erőfeszítéseket igényel. 4 Természetesen az identitás minden társadalomban más jellegzetességekkel bír. A hagyományokhoz jobban ragaszkodó, tradicionális társadalmakban sokkal szigorúbb szabályok vannak, amelyeknek a betartása mindenki számára kötelező. Ezzel szemben a legtöbb európai országban már megjelent az identitás válságának problémája az elmúlt évtizedekben. Ez a hagyományok, a szabályok lazulását jelenti, Németországban is megfigyelhető ez a tendencia, ami a mi esetünkben azért is fontos, mert a török társadalomban szigorú előírásokból tevődik össze az identitás. Többféle identitást különböztetünk meg egymástól. 2 Nicola Girasoli: A nemzeti kisebbségek fogalmáról. Budapest, 1995, 99.o ~ 7 ~

7 Beszélhetünk nemzeti identitásról, amelyet talán legjobban Csepeli György, az elismert szociálpszichológus fogalmazott meg: minden nemzet nemzetlen a szónak abban az értelmében véve, hogy távolról sem természetes, vér szerinti leszármazáson alapuló kapcsolatok által összefűzött csoportról van szó, hanem egymást személyesen nem ismerő emberek százezrek, milliók együtteséről, akiket gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai viszonyok összessége fűz össze. 5 A nemzeti identitás tovább tudjuk bontani alcsoportokra, mint a természetes vagy más néven spontán identitás illetve a tudatos nemzeti identitás. Spontán identitás esetén az egyes személyek maguk választanak ki egyes elemeket az ideológia által felkínált tudáskészletből. Használják a különböző szimbólumokat, illetve otthonosan mozognak a szokások között. Tudatos nemzeti identitás esetén az individuum rendelkezik bizonyos előzetes tudáskészlettel saját nemzetének rítusairól, hagyományairól, történelméről, mely ismeretanyag segítségével dönti el, mit, milyennek ítél meg. 6 A migráció latin szó, amelynek magyar megfelelője a vándorlás kifejezés. A vándorlás egyéni vagy csoportos akarat eredménye, amelyet az általános társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok, az egyéni szándék és a mindennapok történései együtt, egyszerre határoznak meg. A migráció lehet belső, azaz egy adott országon belüli vándorlás; illetve külső, tehát egy adott országból egy másik országba való átköltözés. 7 Más nemzetiségű embereket hajlamosak vagyunk sztereotípiák és előítéletek alapján megítélni, és gyakran az általánosítás hibájába is beleesünk. Az önmagunkról alkotott autoés a másokról alkotott hetero-sztereotípiák, általánosítások, egy csoport tagjainak feltételezett tulajdonságaival kapcsolatban, amelyek nem feltétlenül igazak a csoport minden egyes tagjára. 8 A török vendégmunkások a kiköltözésük után sokszor szenvedtek depressziótól és honvágytól, a kutatók szerint ennek oka a kulturális sokk. Adler szerin: A kulturális sokk a külszolgálatra kiküldött alkalmazott reakciója az új, kiszámíthatatlan és ennél fogva bizonytalan környezetre. 9 5 Csepeli György: Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég Kiadó, p. 6 Csepeli György: Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég Kiadó, p. 7 Szerk.: Dr. Lukács Éva, Dr. Király Miklós: Migráció és Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, Falkné Bánó Klára: Kulturális kommunikáció, Az interkulturális menedzsment aspektusai, Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, 2008, 79.o. 9 Adler, N.J.: International Dimensions of Organizational Behavior, Belmont, California:PWS_KENT, 1991, 228.o. ~ 8 ~

8 Mivel dolgozatomban, Hofstede dimenziói alapján is össze fogom hasonlítani a német és török társadalmat, így fontosnak tartom, hogy először pontos meghatározást adjak arról, mit értünk ezek alatt a dimenziók alatt. A hatalmi távolság, azt jelenti, hogy egy társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb pozícióban lévő és kevesebb hatalommal rendelkező beosztottak milyen mértékben fogadják el és várják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. A nagy hatalmi távolságú társadalmakban, a szülők a gyermekeket a fegyelemre és az engedelmességre nevelik, a diákoknak tisztelniük kell a tanárokat, a beosztottak csak főnöki utasítás alapján cselekszenek és ez által jó főnöknek, az autokrata vezetőket tekintik, és az emberek elvárják az egyenlőtlenséget, sőt kívánatosnak is tartják. Ezzel ellentétben a kis hatalmi távolságú társadalmakban az emberek közötti egyenlőtlenségeket a minimálisra akarják csökkenteni. A családban a gyermekeket egyenrangú félként kezelik a szülők, és ugyanez érvényes az oktatásban is a tanár-diák kapcsolatokra. A beosztottaknak fontos, hogy a szervezeten belül meghallgassák a véleményüket. A privilégiumok és a státusszimbólumok nemtetszést váltanak ki mind a szervezeteken belül, mind pedig az egyszerű hétköznapokban is. Az individualizmus olyan társadalmak sajátja, ahol mindenki saját magát illetve csak a legszűkebb családját helyezi előtérbe, ezáltal az emberi kapcsolatok lazává válnak. Az emberek nyíltan kimondják a véleményüket, a feladatok elvégzése fontosabb, mint az emberi kapcsolatok. A kollektivista társadalmakban ezzel szemben az emberi kapcsolatok szorosak, az egyének születésüktől kezdve szorosan összetartozó csoportokban élnek, ahol védelmet és támogatást kapnak. A témám szempontjából a Hofstede dimenziók közül, talán a legfontosabb, a maszkulinitás index. A maszkulin kultúrákban a nemi szerepek élesen elkülönülnek egymástól. A legfontosabb értékek az anyagi sikerhez és az előrehaladáshoz köthetőek, ezáltal a pénz fontos szerepet tölt be az ilyen jellegű társadalmakban. A férfiaknak kell foglalkozniuk az anyagi dolgokkal és a családfenntartással, míg a nők törődnek az érzelmekkel. A fiúgyermekek nem sírhatnak, és mivel az ilyen társadalmakban a konfliktusokat harccal oldják meg, így az iskolai verekedések sem ritkák az ilyen kultúrákban. A feminin társadalmakban az emberek és az emberi kapcsolatok a fontosak, a konfliktusokat tárgyalásokkal és kompromisszumokkal próbálják megoldani. A fiúk és a lányok is sírhatnak, viszont a verekedést senkinek nem engedélyezik. A férfiak ugyanúgy kimutatják az érzelmeiket, mint a nők. Az ilyen társadalomban a gyengéket felkarolják és támogatják. ~ 9 ~

9 A bizonytalanság kerülés azt mutatja meg, hogy egy társadalomban az emberek mennyire félnek a bizonytalanságtól és az ismeretlen helyzetektől. A gyenge bizonytalanság kerülő kultúrákban, a bizonytalanság az élet természetes velejárója. A szabályok nem annyira szigorúak sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek számára. Az új dolgokra az emberek sokkal nyitottabbak, és a megszokottól eltérő dolgok érdekesek és különlegesek. Az erős bizonytalanság kerülő országokban az emberek fenyegetésként fognak fel mindenfajta kockázatot. Témám szempontjából fontosnak tartom, hogy az asszimiláció fogalmát is megmagyarázzam. Az asszimiláció beolvadást, beolvasztást jelent a domináns kultúrába. Ennek folyamán a migránsok elvesztik a saját identitásukat, és teljes egészében azonosulnak a befogadó ország szabályaival, hagyományaival és kultúrájával. Az integráció során mindkét kultúra hatással van a másikra, kétirányú összefonódást jelent. A szegregáció vagy gettóizáció (Rostoványi Zsolt használja ezt a kifejezést előadásaiban) során a két kultúra teljesen elszeparálódik egymástól, illetve a migránsok a befogadó társadalomtól teljesen elkülönülve, zárt közösségben élnek. A multikulturalizmust gyakran negatív értelemben használják csak, mivel azonosítják a szeparációval, tehát azt értik alatta, hogy a társadalomban nincsen semmilyen közös igazodási pont a két kultúra között. A multikulturalizmus megakadályozza az asszimilációt, a kultúra teljes mértékű feladását és a többségi kultúrába való beolvadást. Ebben az értelemben tehát van egy pozitív oldala is ennek a fogalomnak. Az euró iszlám esetén, az Európában élő muszlimok és egyéb kisebbségek elfogadják az európai alapértékeket, és ez által az európai kultúra válik a báziskultúrává. III. Németország országelemzés Németország hivatalos megnevezése Német Szövetségi Köztársaság, államformája szövetségi köztársaság. Területe: km 2 1) Gazdaság Németország,² miután kilábalt a két világháború okozta gazdasági sokkból, gyors gazdasági fejlődésnek indult. Így a XX. század végére európai nagyhatalommá tudott válni. A 2008-ban kirobbanó gazdasági válság azonban a második világháború óta a legnagyobb gazdasági visszaesést okozta 2009-ben Németországban. ~ 10 ~

10 A visszaesés legfőbb oka az exportkereslet, és ennek megfelelően az exportorientált feldolgozóipar termelésének (16,9 százalékos) zsugorodása, illetve a gép- és berendezés beruházások (20 százalékos) csökkenése volt. A visszaesés mértékét mindössze a belső lakossági, illetve állami fogyasztás alakulása tudta tompítani, előbbi gyakorlatilag a 2008-as szinten stagnált (+0,4 százalékos), utóbbi a kormányzati válságkezelési intézkedések eredményeképpen 2,7 százalékkal nőtt. A válságkezelési intézkedések közül az egyik legfontosabb a rövidített munkaidős foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá tétele és határidejének meghosszabbítása volt, amely segített abban, hogy a visszaesés terheit a munkaadók, a munkavállalók, illetve az állam megosszák egymás között. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a jelentős visszaesés ellenére a foglalkoztatottak száma mindössze 37 ezer fővel csökkent éves átlagban 2008-hoz képest. A válságkezelési intézkedések része volt a pénzügyi rendszer stabilitását biztosítani hivatott bankmentő csomag, valamint állami infrastrukturális beruházások beindítása is, melynek hatására az építőipar teljesítménye mindössze 0,7% százalékkal esett vissza. 10 Az egy főre jutó GDP trillió dollár volt, reálnövekedési üteme pedig 3,5 százalék volt 2010-ben. A GDP megoszlása a különböző gazdasági ágazatokban a következő volt: a mezőgazdaság 0,9 százalékot; az ipar 27,8 százalékot; a szolgáltatások pedig 71,3 százalékot tettek ki. A munkanélküliségi ráta 2010-ben 7,1 százalék volt. Az államadósság a GDP 83, 2 százaléka; az inflációs ráta 1,1 százalék volt. 11 2) Demográfia A 2008-as statisztikai adatok alapján az ország lakosainak száma 82 millió fő. A fertilitás mutatója 2008-ban 1,38. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 230 fő. 12 A fertilitás csökkenése az újraegyesülést követően különösen az új tartományokban volt szembetűnő. A fertilitás a két terület között mára kiegyenlítődött (2008-ban a keleti területen volt kedvezőbb: Nyugat 1,374, Kelet 1,404). Mint a legtöbb európai országban, Németország esetében is elöregedő társadalomról beszélhetünk, ennek oka többek között a várható élettartam növekedése ~ 11 ~

11 Ez a folyamat együtt jár a 15 éven aluli lakosság számának csökkenésével (a 15 éven aluliak aránya 1970 és 2007 között 23,2 százalékról 13,4 százalékra csökkent) es adatok alapján a születéskor várható átlagos élettartam a nők esetében 82,67 év, a férfiak esetében 77,41 év volt. Németország lakosságának megoszlásában, mint ahogyan a legtöbb nyugat-európai országban is, megfigyelhető a nemzetközi vándorlásnak, a migráció erősödésének és a modern technikáknak köszönhetően, a földrajzi távolságok összeszűkülésének hatása. A német lakosság kb. 74,8 millió fő, külföldi származású kb. 7,3 millió fő. Az ITD Hungary adatai alapján a legnagyobb számban török kisebbség él (1,9 millió fő) itt. Azonban az olasz (0,6 millió fő), a szerb (0,6 millió fő), a görög (0,4 millió fő), a lengyel (0, 3 millió fő) és a horvát (0, 2 millió fő) kisebbség is növeli a német társadalom sokszínűségét. Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is. A vallási megoszlásnál is megfigyelhető a sokszínűség: a lakosság kb. 30 százaléka vallástalan, kb. 32 százaléka katolikus, 32 százaléka evangélikus, a többi: kb. 3 millió muzulmán és több százezer ortodox keresztény. 13 3) Államszervezet és közigazgatás 1949 óta Németország parlamentáris szövetségi állam. Az 1949-es módosított Alkotmány van ma is érvényben. A modern német állam a világháborút megnyerő szövetségesek felügyelete alá került a második világháborút követően. Beépült a NATO védelmi szerkezetébe a hidegháború elején. A kormány az 1949 és 1990 között fővárosként szolgáló Bonnban székelt, a többi kulcsfontosságú intézményt pedig az egész országban elszórtam helyezték el, hogy megakadályozzák a hatalom központosítását. Természetesen, mint a többi európai államban, Németországban is megtörtént a hatalmi ágak megosztása, tehát az államhatalom törvényhozó, igazságszolgáltató és végrehajtó hatalom intézményeinek horizontális; illetve az államhatalom vertikális tagolása. A végrehajtó hatalmat a kormány és az államfő gyakorolja ~ 12 ~

12 A szövetségi államok igen nagy autonómiával rendelkeznek, valamennyi tagállam a szövetségi alkotmányon túl önálló alkotmánnyal és intézményrendszerrel is rendelkezik. A szövetségi államok hatáskörébe tartozik a szövetségi politikák meghatározása és végrehajtása. A szövetségi kormány általános bel- és külpolitikai ügyekben járhat el. A törvényhozást a kétkamarás szövetségi parlament látja el, amely 656 tagú. A parlament felsőházból és alsóházból áll. Az alsóház képviselőit általános, közvetlen, szabad és titkos választás útján négy évre választják. A választáson minden 18. életévét betöltött német állampolgár részt vehet és szavazhat, aki nem kizárt a választójogból. A felsőház területi alapon szerveződik, azaz a szövetségi államok érdekeit képviselni. Tagjait a szövetségi államok kormányainak tagjaiból vagy azok által jóváhagyott tagokból választják. A felsőháznak erős hatalma van azáltal, hogy sok törvény elfogadásánál vétó-joggal rendelkezik. Az igazságszolgáltató hatalmat az alkotmánybíróság, szövetségi bíróságok illetve a szövetségi államok bíróságai gyakorolják. Az alkotmányosság megőrzéséért az Alkotmánybíróság felelős. 14 4) Életstílus 15 Nem sok nép rajong annyira a hazájáért, mint a németek. Talán emiatt is gondolják Európa szerte az emberek, hogy a németek rasszisták, és ma is többre tartják saját nemzetüket a többinél. Mivel azonban a náci korszak megbecstelenítette és lealjasította a nemzeti lét hagyományos eszméjét, sokan nem lelkesedtek az olyan dolgokért, amikben felfedezhető a nacionalizmus szemernyi szikrája is. A németekről köztudott, hogy a szabályokat komolyan veszik, keményen dolgoznak, figyelnek a tisztaságra, tehát összességében elmondható róluk, hogy az egyik legprecízebb nép Európában. Az elmúlt évtizedekben azonban a németek felléptek az elnyomó, hagyományos értékekkel szemben. A tisztaság és a rend szintje emiatt kissé esett, az emberek pedig tudatosan lazábban kezdtek el viselkedni National Geographic Society. Bp.: Geographia Kiadó, ~ 13 ~

13 A német nőktől, mint ahogy ez a tendencia a többi európai országban is megfigyelhető volt, hagyományosan elvárták, hogy a Kinder, Küche, Kirche, azaz gyermek, konyha templom hármasának áldozzák fel magukat, a férfiak nagy részének pedig teljes mértékben elegendő volt, ha valamilyen egyenruhába bújhatott. Manapság már sokkal szélesebb a szerepek választéka, a németek pedig teljes elszántsággal hozzák ki magukból a legtöbbet. Az illegális lakásfoglalók sokkal harciasabbak, a punkok idegenszerűbbek, a szélsőséges stílusirányzatokat valók ellenszenvesebbek itt, mint bárhol máshol Európában. Ha az öltönyt és ballonkabátot viselők számát nézzük, több angolos úriember találunk itt, mint Angliában. A német szokásokat mai is a hivatalos modor jellemzi a legjobban. Németországban sok időbe telik, mire az emberek elkezdik tegezni egymást. Másrészt viszont, a köztéri viselkedés néha durvának és érzéketlennek tűnhet. Az emberek nem szeretnek sorban állva várakozni, és nem hangzik el a kölcsönös bocsánatkérés, ha ketten összeütköznek a járdán. IV. Törökország országelemzés Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy megértsük, miért hagyták el a törökök tömegesen hazájukat, fontos, hogy röviden bemutassam gazdaságukat, illetve demográfiai adatokat is közöljek. A Török Köztársaság államformája parlamentáris demokratikus köztársaság. Összterülete 780 ezer 580 km 2. 1) Gazdaság 16 A több mint 77 millió népességű, Európa, Oroszország és a Közel-Kelet metszéspontjában elhelyezkedő, energiaszállítási útvonalak miatt is stratégiai helyzetű Törökország a világ 15. és Európa 7. legnagyobb gazdaságával rendelkezett 2009-ben. Természetesen a 2008-ban elinduló válság Törökország gazdaságát is nagyon megviselte. A as időszakban a GDP átlagos növekedési üteme 5,9 százalék volt, a válság miatt 2009-ben -4,7 százalék volt, 2010-ben azonban a gazdaság ismét fejlődésnek indult, így ez az érték 8,2 százalék volt. Az egy főre jutó GDP 2010-ben 12,3 $ volt. A GDP 9,6 százaléka mezőgazdaságból, 26,6 százaléka iparból és 63,8 százaléka szolgáltatásokból származott. Törökország export- és termelési szerkezete nagyon hasonló a többi földközi-tengeri országéhoz ~ 14 ~

14 A mezőgazdaság fejletlensége sok problémát okoz. Általában gépesítetlen kisbirtokokon folyik a termesztés. A legfontosabb gazdasági ágazatok közé az elektronika az autóipar, az acélgyártás, az építőipar és bányászat tartozik. Törökország legfontosabb külkereskedelmi partnerei még mindig az Európai Unió országai, ezen kívül Oroszország és az USA. A munkanélküliségi ráta 12 százalék volt Törökországban. A munkanélküliség magas számának az oka, hogy az ország gyors ütemben gyarapodó munkaképes korú lakossága már 2009-ben is körülbelül 760 ezer fővel bővült. 2) Demográfia 17 Törökország népessége 2011 júliusában 77 millió 785 ezer 548 fő volt. A népesség 75 százaléka török, 18 százaléka kurd és 7 százalékban találhatók itt egyéb nemzetiségűek is. A lakosság 99,8 százaléka muszlim, illetve keresztény és zsidó vallásúak is élnek itt. Az legtöbb európai országgal ellentétben Törökország esetén nem beszélhetünk elöregedő társadalomról, ugyanis a népességi növekedési ráta 2011-ben 1,235 százalék volt. A népesség 26,6 százaléka 0 és 14 év; 67,1 százaléka 15 és 64 év közé esik, ebből 26 millió 741 ezer 332 férfi és 26 millió 162 ezer 757 nő. A népesség 6,3 százaléka 65 év feletti. A lakosság 70 százaléka a nagyvárosokban él, főként gettókban, nem túl magas életszínvonalon. A népesség 87,4 százaléka tud írni és olvasni, de természetesen a férfiak többsége tanultabb, mint a nők. A 15 és 24 év közötti lakosság 25,3 százaléka munkanélküli. V. Az Európai Unió migrációs politikája 18 A migráció napjainkban egyre hangsúlyosabb kérdéssé vált Európa összes országában, egyes államokban veszélyérzetet keltve; más országokban, mint elérendő cél jelent meg. A személyek szabad mozgása mindig is jelentős részét képezte az integrációs folyamatoknak. Az Európai Unión belül a tagállamok biztosítják a területükön a szabad költözés jogát a másik tagállam állampolgárai és családtagjai számára és a letelepedés szabadságát. A harmadik országok polgárainak bevándorlására vonatkozó szabályozás alapvetően eltér a közösségi jog kedvezményezettjeit érintő szabályozástól. A jogosultság megszerzése csak szűkebb körben és lényegesen szigorúbb feltételek teljesítése esetén van lehetőség Szerk.: Dr. Lukács Éva, Dr. Király Miklós: Migráció ás Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, ~ 15 ~

15 Az Európai Unió bevándorlási politikáját a deklarált elvek ellenére- a harmadik országbeli polgárok bevándorlásának erőteljes fékezésére irányuló törekvés jellemzi. 19 A Tanács évi munkaprogramjának megfelelően több jogszabályt bocsátott ki a tagállamok harmadik országok állampolgárainak bebocsátására vonatkozó politikájának összehangolásáról. A harmadik országok állampolgárait illetően a bevándorlás területén ben történt egyfajta kodifikációs kísérlet, amikor is az Európai Bizottság június 30-án előterjesztette a harmadik országok állampolgárai bebocsátásának szabályozásáról szóló egyezmény tervezetét. 20 Mivel azonban ezt a tervezetet nem fogadták az Amszterdami Szerződés aláírásáig, így újabb javaslatot nyújtottak be. A jelenlegi szabályozás szerint a beutazással kapcsolatos kérelmeket az illetékes hatóságok csak abban az esetben dolgozzák fel, ha a kérelmező a benyújtás időpontjától kezdve egészen a papírok elbírálásáig a tagállamok felségterületén kívül tartózkodik. A bebocsátott állampolgárok csak meghatározott ideig, illetve csak adott feltételek mellett hagyhatják el a mindenkori állam területét. A nem önálló tevékenység céljából történő bebocsátás abban az esetben engedélyezhető, illetve hosszabbítható meg, ha egy megüresedett állás rövid időn belül nem tölthető be sem egy uniós tagállam polgárával, sem pedig egy harmadik ország valamely már jogszerűen az országban tartózkodó állampolgárával, és ha a kérelmet benyújtó birtokában van egy, egy évnél nem rövidebb lejáratú munkaszerződésnek, illetve munkaengedélynek. A tartózkodási engedélyt legfeljebb két évre állítják ki, és adott feltételek megléte esetén a helyszínen hosszabbítható meg. A tanulmányok folytatása céljából történő bebocsátást csak főiskolai tanulmányok vagy ehhez hasonló helyzetben lévő oktatási intézményekben való tanulmányok esetén engedélyezik. A kint tartózkodás intervalluma szigorúan a tanulmányok idejéhez van kötve. Az elemi és a középiskolai képzés a családegyesítésre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik. 19 Szerk.: Dr. Lukács Éva, Dr. Király Miklós: Migráció ás Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p. 20 Szerk.: Dr. Lukács Éva, Dr. Király Miklós: Migráció ás Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p. ~ 16 ~

16 A harmadik államok olyan állampolgárai, akik legalább egy évig laknak jogszerűen valamely tagállamban, és ott legalább még egy évig érvényes tartózkodáshoz való jogot élveznek, családegyesítés céljából bebocsátást kérelmezhetnek házastársuk és kiskorú gyermekük részére ebbe a tagállamba. 21 Természetesen bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő szállással és elegendő méretű pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. A harmadik országok állampolgárai, akik legalább öt éven keresztül jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, és olyan tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amely az első bebocsátástól számítva tíz évre szóló tartózkodást tesz számukra lehetővé, különleges jogokkal rendelkeznek. Ők az alábbi területen egyelőek az uniós polgárokkal: egyesülési és gyülekezési joggal, lakásszerzési és szociális védelmi joggal rendelkeznek, és iskolakötelezettségük van. VI. A németországi migráció gazdasági háttere és története Az emberi fejlődés és ezzel együtt az ember tevékenységének fejlődéstörténete szoros összefüggésben van vándorlásával, hiszen az emberek különböző csoportjai szállásterületük határain belül és kívül folyamatos mozgásban vannak. 22 A kezdeti időszakban az elvándorlások oka, főleg a megváltozott éghajlati viszonyokra, illetve a táplálék fogyására vezethető vissza. Manapság a jobb életkörülmények lehetősége, egy új élet kezdete illetve új ismeretek megszerzése motiválja a legtöbb embert, akik a migráció mellett döntenek. A német közvélemény az országba irányuló bevándorlást nem nézi jó szemmel. Az ellenállás a német származásúak bevándorlásával kapcsolatban azonban sokkal kisebb, mint más külföldiek letelepedése esetén. Az első esetnek az elmúlt évtizedekben két forrása volt: német etnikumúak bevándorlása Közép- és Kelet-Európa államaiból, leginkább az egykori Szovjetunió utódállamaiból illetve Romániából; illetve az újraegyesítésből adódó keletnyugati migráció Németországon belül. 21 Szerk.: Dr. Lukács Éva, Dr. Király Miklós: Migráció és Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p. 22 Szerk.: Dr. Lukács Éva, Dr. Király Miklós: Migráció és Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p. ~ 17 ~

17 A lakosság nemtetszésének ellenére azonban a kutatások kimutatták, hogy Németország a további bevándorlások nélkül nem tudná kezelni a demográfiai jelenségeket, például a társadalom folyamatos elöregedését, ami számos negatív következménnyel jár a társadalombiztosítási rendszerre nézve. 1) Kelet-nyugati irányú migráció Az NDK és az NSZK közötti migráció mindenfajta politikai és gazdasági intézkedés ellenére sem szűnt meg soha. Az 1949-től 1990-ig tartó időszakban a migránsok többsége vagy menekült vagy nyugdíjas, vagy pedig az úgy nevezett családegyesítés keretében legálisan beutazó vagy pedig illegális bevándorló volt től 1961-ig az áttelepülők száz százaléka kelet-német hatósági engedély nélkül érkezett az NSZK-ba. A vasfüggöny tökéletesítésének köszönhetően ez az érték 14,6-42,9 százalék közé csökkent. Ezzel egy időben növekedett az illegális kiutazók száma is. A kérelmezők 56 százaléka nevezett meg politikai okokat, 29 százalékuk utalt a politikai tevékenységre illetve a besúgásra való felszólítás elutasítására, 13 százalékuk gazdasági okokat jelölt meg, 15 százalékuk családi és személyes okokat, egyéb okokra pedig 6 százalékuk hivatkozott. A fordulatot az 1989 novemberében a berlini fal leomlása hozta. Az áttelepülők száma 1989 januárjától (4627 fő) októberéig (57024 fő) ugrásszerűen megnőtt, és a fal leomlásának idejére elérte a 167 ezer 204 főt. Ezt követően 1989 novemberében 133 ezer 429-en települtek át, és így 1989-ben összesen 343 ezer 854 ember költözött át az NSZK-ba az NDK-ból. Idővel ez a kiutazási hullám csillapodni kezdett, így 1990 júniusában már csak 10 ezer 689 fő választotta ezt az utat. A migránsok többsége fiatal volt, akik a jobb élet reményében költöztek át az NSZK egykori területére. Ennek következtében az NDK 1989-ben 230 ezer munkavállalót veszített el, ezzel az összes NDK-ban élő munkavállaló 2,6 százalékát. Az NSZK területén nem okozott ez a folyamat jelentős problémákat. Az 1990-es rendszerváltással és azt az követő, az új tartományokban és Kelet-Berlinben hozott harmonizációs intézkedésekkel a migrációs hullám az 1990-es csúcsról (összesen keletről nyugatra való költözés) lassan, de folyamatosan lecsillapult. ~ 18 ~

18 Így a migrációs egyenleg, amely 1990-ben ot mutatott a nyugat javára, 1996-ra re csökkent. 23 Ebből nyugodtan következtethetünk arra, hogy a nyugat és kelet közötti migráció nem szűnt meg. 2) Külföldről érkező bevándorlók szerepe a gazdaságban Németország mindig is a külföldi munkavállalók egyik kedvenc célpontja volt. Már 1880-ban jelentős számú, más nemzetiségű munkavállalót jegyeztek fel itt ben körülbelül 800 ezer külföldi munkavállaló élt és dolgozott Németországban. Ebből 542 ezer dolgozó Kelet- és Dél- Európából, 126 ezer Olaszországból és 52 ezer Hollandiából érkezett ig ez a szám 1,2 millió főre nőtt. Az első világháborút követően azonban ez a szám 1932-ben 142 ezer főre csökkent le. 24 A második világháború kezdete után ismét hatalmas munkanélküliség lépett fel Németország területén, ezt kényszermunkaerővel próbálták pótolni. Majd 1945 után ez a tendencia tovább folytatódott, hiszen Németországban hatalmas gazdasági fejlődést indult meg, amihez óriási számú munkavállalóra volt szükség. A munkaerőhiányhoz a Berlini fal építése is hozzájárult, hiszen ez hatalmas munkaerőt igényelt ben 500 ezer álláslehetőség volt, ám csak 180 ezer bejelentett munkanélküli volt. Egyetlen megoldás volt a probléma megoldására, a vendégmunkások beáramlása külföldről. Így tehát Németország több állammal is kötött munkaerő-toborzási egyezményt: Olaszországgal (1955), Görögországgal és Spanyolországgal (1960), Törökországgal (1961), Marokkóval (1963), Portugáliával (1964), Tunéziával (1965) és Jugoszláviával (1968). 25 Ennek a programnak az volt a célja, hogy pótolják a fellépő munkaerőhiányt. Ennek értelmében külföldi munkavállalók utazhattak Németországba, és dolgozhattak itt mindaddig, amíg a német gazdaságnak szüksége volt rájuk. Ekkor természetesen még bele sem gondoltak, hogy hosszú távon ez milyen konfliktusokat és társadalmi problémákat fog okozni a társadalomban. 23 Szerk.: Dr. Lukács Éve, Dr. Király Miklós: Migráció és Európai Unió, Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, p. 24 Goldberg, Andreas; Halm, Dirk; Sen, Faruk: Die deutschen Türken p. 25 Andrea Goldberg, Dirk Halm, Faruk Sen: Die deutschen Türken, Münster: Lit Verlag, 2004 ~ 19 ~

19 3) A németországi török migráció történeti háttere A törökök és a németek már több mint 40 éve élnek együtt Németországban. A Németországban élő törökök nagy része már nem tervezi, hogy visszatér Törökországba, és az itt élő törökök közül minden harmadik már itt is született. A szüleiket vagy nagyszüleiket az 1960-as években a munkaerő toborzás idején hozták ide, amikor mind a Berlini Fal, mind pedig az egyéb gazdasági tényezők miatt magas munkaerőhiány lépett fel Németországban októberében írta alá Németország és Törökország a munkaerő toborzással kapcsolatos egyezményt. Az így toborzott munkások nem vendégként, mint ahogy az akkori megfogalmazás, vendégmunkás fejezte ki, hanem mint olcsó és ezért lenézett munkaerőként kerültek alkalmazásba. A szerződés aláírását követően is megnőtt a török kisebbség száma Németországban, azonban ez a szám megugrott, amikor a következő években a munkavállalók családtagjai is Európába érkeztek. A Németországba érkező török migránsok többsége Dél és Kelet-Törökországból érkezett, ugyanis ebben az időben ez a régió volt a legfejletlenebb. Az emberek először a városokban kerestek munkát, azonban miután csökkent a városok munkaerő igénye, itt is egyre nehezebb volt munkát találni. Sorba jöttek létre a városokban a nyomornegyedek. Az első török vendégmunkások - akik már saját országukon belül is többször változtattak lakhelyüket, és az ottani nehéz körülmények közül próbáltak menekülni - a jobb élet reményében érkeztek Németországba. Az első vendégmunkások azzal a céllal érkeztek az NSZK-ba, hogy a megkeresett németországi fizetésükből majd a későbbiekben Törökországban finanszírozni tudják saját vállalkozásukat. Az 1960-as években azonban már egyértelművé vált a török bevándorlók számára, hogy nem tudnak annyi pénzt megtakarítani, amennyi egy saját vállalkozás elindításához kellene. Ezt felismerve, egyre nagyobb számban hozták a családjaikat maguk után szeptemberében az Európa Tanács létrehozta az egyik legfontosabb nemzetközi szerződést, az Európai Chartat, amelyben nem csak az állampolgárok legalapvetőbb jogait illetve szociális biztonsághoz való jogukat erősítették meg, hanem megkönnyítették a vendégmunkások családegyesítési törekvéseit is ban 910 ezer 500 török élt az NSZK-ban, amikor korlátozásokat vezettek be a bevándorlással kapcsolatban. Eddig ugyanis a bevándorlást követően bármikor visszatérhettek Törökországba a migránsok, illetve utána szabadon visszatérhettek Németországba. Azonban a korlátozó intézmények ezt már nem engedélyezték többé számukra. Emiatt egyre nagyobb igény volt a családegyesítések számának növelésére, azaz, hogy a családtagok is kiköltözhessenek Németországba. ~ 20 ~

20 A következő években csökkent az NSZK-ban élő külföldiek száma, de a török népesség aránya ezzel ellentétben nőtt. Az 1973-tól 1981-ig tartó időszakban például a görög kisebbség száma körülbelül 193 ezerre; a spanyol kisebbségé 77 ezer 800 főre esett vissza, addig a Németországban élő törökök száma nőtt 436 ezer 500 főre. Az 1980-as évek végén és a 90-es évek elejéig is megfigyelhető volt a növekedés, ami tart egészen napjainkig. A statisztikai számok félrevezetőek, hiszen időközben 780 ezren megkapták a német állampolgárságot, így ők a kisebbség számának mutatóiban nem jelennek meg. A német társadalomnak új kihívásokkal kellett és kell napjainkban is megküzdenie a bevándorlás miatt, amely szociális következményekkel járt és jár; mint például a török fiatalok iskolai és szakmai integrációja. Max Frisch gyakran idézett szavai mutatják erről a problémáról talán a legátfogóbb képet: Wir haben Arbeitskräfte geholt und Menschen sind gekommen. 26 Azaz: Munkaerőt hoztunk és emberek jöttek. 4) A török migráció hozzájárulása a német gazdasághoz A bevándorlók első generációjából nem csak a német ipar, hanem a szociális biztosítási rendszer is profitált. A török munkaerő alkalmazásával egy időben, növekedett a szociális pénztárak tehermentesítése is a bevándorlók által. A migránsok ugyanis - a német lakossághoz hasonlóan - fizették a munkanélküliségi-, nyugdíj-, és betegbiztosítást, azonban ezeket a szolgáltatásokat kevesen vették igénybe közülük. Az első generációs migránsok egészséges fiatalok és középkorúak voltak, akiknek sem a nyugdíjra, sem a betegbiztosításra nem volt kezdetben szükségük. A 1960-as években a török munkavállalók nagyon spórolósan éltek, alacsony életfeltételek között. Sokszor csak egy pincét tudtak bérelni a legszennyezettebb gyárterületeken vagy gettókban. A fizetésük nagy részét hazaküldték Törökországba a családjuknak, akik csak ebből a pénzből tudták fenntartani magukat. Az egyéni reintegrációs kísérletek mellett, 1966-tól kezdve kollektív visszatérési stratégia kidolgozásába is belefogott a török kisebbség. Azok a török vendégmunkások, akik ugyanarról a tájegységből származtak, vagy Németországban ugyanannál a vállalkozásánál dolgoztak; a reintegráció elősegítése és a munkahelyteremtés érdekében egy társaságot hoztak létre ban Türksan néven ebből a célból alapították meg Kölnben az első társaságot részvényessel. 26 Andreas Goldberg, Dirk Halm, Faruk Sen: Die deutschen Türken, Münster: Lit Verlag, o ~ 21 ~

21 A társaság gyorsan fejlődött, 1978-ban 7000 tagot számlált az NSZK-ban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban. A Türksan Türksan I.-ből - ami építőiparral -; Türksan II.-ből - ami papíriparral - ; Türksan III. ból -ami pedig a turizmussal foglalkozott -, tevődött össze. A későbbiekben sorra jöttek létre a Türksanhoz hasonló társaságok ben már 28 ilyen társaság működött. A befektetők száma 28 ezer 220 főre nőtt ben már 55-re, 1983-ban 322-re nőtt a társaságok száma, amelyben 345 ezer részvényes vett részt, akik közül 154 ezer 800 ember ekkor még Németországban dolgozott. A társaságok célja az volt, hogy a Németországból hazatérő török vendégmunkásoknak biztos munkahelyet tudjanak teremteni a hazaköltözésük után. A Németországban megtermelt tőkéjüket közvetlenül olyan szövetkezetekbe és vállalkozásokba fektették be, amelyek Törökországban elindíthattak volna egy esetleges gazdasági fejlődést, munkahelyek teremtése által. Sajnos a gyakorlatba való átültetése ennek a teóriának nem volt lehetséges, és hamarosan - a nagy tőkéjük ellenére -, tönkrementek ezek a társaságok. Sokszor olyan török területekbe fektettek be ezek a társaságok, ahol rossz infrastrukturális körülmények voltak, amely miatt sem a szállítási, sem pedig az értékesítéshez szükséges feltételek nem voltak adottak. Az ilyen és az ehhez hasonló rossz döntések miatt ezek a társaságok csak rövid életűek voltak ben a migránsok 83 százaléka munkavállaló volt, ugyanis ekkor még nagyon kevés nő utazott férje után Németországba, és még a családegyesítési migráció is gyermekcipőben járt. A családtagok - akik esetlegesen kihasználhatták volna a biztosítási és nyugdíjrendszert -, Törökországban maradtak. Ugyanez vonatkozott az oktatási egységekre és óvodákra is. A török munkavállalók fizették ezek fenntartását, de az ő gyermekeik nem vették ezeket igénybe. Azonban az utóbbi években erős változás figyelhető meg ezen a téren is. A jelenlegi helyzetet jól szemléltető tény, hogy a németországi török háztartások 18%-a kap valamilyen féle munkanélküli- vagy szociális segélyt. Összevetve ezt a német háztartásokra vonatkozó adatokkal kiderül, hogy a török háztartások gyakrabban kapnak állami támogatásokat, mint a németek. Azonban tudvalevő, hogy a szén- és acélválság sokkal jobban érintette a török munkavállalókat, hiszen többségük ezekben az iparágakban dolgozott. A Németországban élő török állampolgárokból 554 ezer foglalkoztatott. A törökök nettó jövedelme összesen 13 milliárd euró, amiből 2,5 milliárd eurót fizetnek be jövedelemadóként. 27 Andreas Goldberg, Dirk Halm, Faruk Sen: Die deutschen Türken, Münster: Lit Verlag, o ~ 22 ~

22 A török bevándorlók életkörülményei sokat változtak napjainkra. Ezen kívül a fogyasztásukban is óriási változások következtek be, hiszen a törökök nagy része ma már nem akar hazaköltözni Törökországba. A török háztartásokban a statisztikák szerint átlagosan 4 fő él, míg egy német családban 2,2 fő a statisztikai átlag. A török háztartások többsége 2100 euró körüli bevétellel rendelkezik, ez megfelel a német háztartásokénak. Azonban nem szabad figyelmem kívül hagyni, hogy majdnem kétszer annyi embert kell ebből egy török családnak eltartania. A fogyasztás azonban a törökök körében sokkal gyorsabban nő, mint a németeknél, hiszen a férfiaknak már nem kell Törökországba küldeniük a fizetésüknek nagy részét. Manapság átlagosan havi 150 eurót küldenek haza Törökországba, a jövedelmük ¼ részét Németországban költik el. Ezáltal a törökök nemcsak vállalkozóként és befektetőként teremtenek új munkahelyeket Németországban, hanem a fogyasztásuk által is hozzájárulnak a német gazdasághoz. A fogyasztói hajlandóság ellenére a törökök 51 százaléka rendszeresen spórol pénzt. A csekély háztartási és személyenkénti bevétel ellenére a spórolási hajlandóság kifejezetten magas. A török háztartások 36 százaléka 250 eurót, 17 százaléka akár 500 eurót, 8 százaléka pedig még ennél is többet spórol meg havonta. Ez összesen körülbelül 3,4 milliárd eurót is kitehet. A befektetési szokások területén is szembetűnő változások mentek végbe. Ennek okát is abban láthatjuk, hogy egyre kevesebb emigráns szeretne hazaköltözni Törökországba. Ezáltal egyre nőtt és nő az igény, hogy elhagyják a gettókat, ahol állandó diszkriminációnak vannak kitéve. 125 ezer török háztartás rendelkezik saját lakással. Illetve a törökök 37 százaléka tervezi, hogy a jövőben vesz saját lakást, 18 százaléka pedig Törökországban venne ingatlant. A háztartások kétharmada már rendelkezik ilyennel. Egyre többen írnak alá előtakarékossági szerződést Németországban, hogy ezzel is közelebb kerüljenek a saját ingatlanhoz február 18-án kiadtak egy Reintegrációs Törvényt, amely a nem Európai Közösség országaiból származó emigránsok visszaköltözését irányozta elő. Ennek elősegítésére kedvező hitelfeltételeket biztosítottak a kisebbségeknek. Ezek a hitelek lakásépítéséhez voltak felvehetők, és az anyaországban történő építkezések esetén még kedvezőbb feltételeket kaptak a kérelmezők. Ezen kedvezményeknek azonban az volt a feltétele, hogy a hitel kézhezvételét követően, a negyedik évben vissza kellett költözniük az anyaországba. Ez a törvény azonban nem volt túl sikeres, 1993 decemberéig csak 145 ezer ilyen szerződés kötöttek, ebből mindössze csak 5 ezret invesztáltak vissza Törökországba. ~ 23 ~

23 Egyre több török vállalkozást találhatunk napjainkban Németországban. Körülbelül 60 ezer török férfi és nő vállalkozást hozott létre itt. Ezt több okra vezethető vissza. A munkanélküliségi kvóta Németország- szerte 10 százalék körül mozog, a törökök körében ez a szám azonban a duplája, 20 százalék. Ez leginkább a munkaerő iránti megváltozott keresletnek tulajdonítható. Mind a szén- és acélválság, mind pedig a változó körülmények miatt a munkaerőpiac nem tudja felszívni a tömeges, sokszor alulképzett munkaerőt. A munkanélküliség csapdájából sokat a vállalatalapítást tartják az egyetlen lehetőségnek. Hagyományosan a törökök Németországban rosszul fizetett, németek által nem kedvelt munkaköröket töltöttek be, mint például utcaseprő, szemetes vagy gyári munkás. Az 1960-as, 70-es években kezdődött ez a folyamat. A vállalatok kétharmada családi- vagy kisvállalatként működik, de számos vállalkozás nagyszámú alkalmazottal dolgozik, és multinacionális kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalatok 10 százalékánál, 10 vagy több dolgozó van, viszont a vállakózások felénél csak maximum 3 fő dolgozik. Az 1990-es években körülbelül 33 ezer vállalkozás volt. Kezdetben elsősorban kis élelmiszerüzleteket alapítottak a törökök, amik leginkább török származású társaik hazai élelmiszerrel való ellátására voltak hivatottak. Idővel a hagyományos török termékek iránti kereslet egyre nőtt. A kis ételkiszolgálókból étteremhálózatok, repülőjegy eladásából élő üzletekből szolgáltatásorientált utazási irodák lettek. Már régóta alkalmaznak a török vállalkozások német munkavállalókat. Különösen a marketing, az ügyfélszolgálat és az adminisztráció területén, mivel ezeken a területeken alig van megfelelően képzett török személyzet. Különösen a gyenge gazdasági helyzetben játszik ez fontos szerepet, hiszen nemcsak a saját és családjuk egzisztenciáját biztosítják így a török vállalkozások, hanem más embereknek is szakmai perspektívát nyújtanak. 290 ezer személyt foglalkoztatnak a török vállalkozások Németországban, és valószínű, hogy ez a szám a továbbiakban is nőni fog. A piaci versenyben való érvényesüléshez elengedhetetlen a török vállalatok számára a megfelelő marketing tevékenység, és a szakképzett munkaerő alkalmazása. A vállalkozások rengeteg impulzust adnak a német gazdaságnak. A külföldi vállalatok üzletei nélkül ma már nem lehet elképzelni a metropolisok városképét. Különösen szembetűnő ez a gasztronómia területén. A külföldiek a hazai termékekkel árasztják el a piacot, de a fogyasztóik nagy része német. A cappuccino, a pizza, a döner és a gyros ma ugyanúgy részei a német étkezési kultúrának, mint a kolbász vagy a savanyú káposzta. Érdekes azt is megvizsgálni, hogy milyen üzleti kapcsolat van a török vállalkozások és a német beszállítók között. Azok az üzemek, amelyeknek német beszállítói vannak, pluszban hozzájárulnak a német gazdaság fejlődéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. ~ 24 ~