Turizmus társadalmigazdasági

Átírás

1 A turizmus kereslet jellemzıi Turizmus társadalmigazdasági alapjai 4. téma: A turizmus alanya Szezonális, rendkívül érzékeny kereslet Politikai, természeti kockázat Árfolyamkülönbségek Pénzügyi eszközök hatása (árfolyam, duty free - vámmentesség) Szezonalitás hatása Maximális/optimális igénykielégítés Overbooking Idıbeni koncentráció mérséklése Motivációk/igények sokfélesége Fogyasztói hőség? Törzsvendég, törzsutas Magas ár- és jövedelemrugalmasság 1 3 A TURIZMUS ALANYA Általános jellemzık A turista: A turizmus rendszerének alanya a keresleti oldal Vizsgálata: Keresletkutatás, fogyasztói magatartásvizsgálatok Dinamikus elem szükségletek, elvárások, motivációk állandó változása A turizmusfejlesztés ezt hogyan kezeli? (v.ö. Turizmus marketing ) preferenciavizsgálatok, a célterületek megfelelıség-vizsgálatai, imázskutatások, elégedettségi és igény-kutatások. A turista fı meghatározó tényezıi: Szükséglet, motiváció Szabadidı Diszkrecionális jövedelem 2 A turizmus kereslet ár- és jövedelemrugalmassága Fogalma: 1 %-nyi ár (v. jövedelem-) változásra hány %-os keresletváltozás? Jövedelemrugalmasság: Belföldi keresletre 1-nél kisebb (fejlett országokban) Turizmus egzisztencia-minimum: az a jövedelmi szint, amely felett már jelentkezik az utazás iránti igény Árrugalmasság: Általában 1 feletti (árérzékeny) A külföldi utazások árrugalmassága: 2,1 2,5 (empirikus vizsgálatok Európában) Ok: erısen eltérı motivációk 4 1

2 A szükségletek és motivációk A turista utazási döntése során nem racionálisan gondolkozó és cselekvı lény - szükségletei és motivációi sokoldalúak, ellentmondásosak. Következmény: gyakori magatartás változások, függıség a divattól Mi a szükséglet? A szükséglet a hiány érzésébıl keletkezik - feszültség az egyén meghatározott, célelképzelések által vezérelt tevékenységgel, magatartással próbálja megszüntetni. Gazdasági javak,szolgáltatások iránti konkrét keresletként A szükségletek idıben változnak, átalakulnak Maslow -i szükségletpiramis szintjei: Élettani: létfenntartás Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, lakás, stb. Szociális: jtársadalmi elfogadottság, emberi kapcsolatok, szeretet. Megbecsültség (elismertség): munkahelyi elımenetel, magas jövedelem, pozíció, stb. Önmegvalósítás: személyes célok, tanulás, önállóság, döntés, kreativitás Alapja a szabadidı, turizmus, kultúra, sport Önmegvalósítás Megbecsülés Szociális Biztonsági Élettani/ fiziológiai szükségletek 5 A motivációk és a turizmusfajták összefüggései Rendeljünk hozzá a megfelelı turizmusfajtákat az egyes motiváció-típusokhoz! Pihenési célú turizmus: közeli pihenés, nyaralás, gyógyüdülés Kulturális célú turizmus: tanulmányi, alternatív turizmus, vallási turizmus Társadalmi célú turizmus: rokonlátogatás, klubturizmus Sportturizmus: az aktív és passzív Gazdasági célú turizmus:(mice): üzleti, incentív, kongresszusi, kiállítási Politikaorientált turizmus: diplomataés konferenciaturizmus, politikai rendezvények 7 A szükségletek és motivációk Mai modern megközelítés: nem a szükségletet, hanem az okokat és a motivációkat vizsgáljuk A motiváció azon okok összessége, amelyek az egyéni magatartást mozgatják és szabályozzák. A turistákat mozgató ok: nehéz meghatározni, a turistát gyakran egyszerre több ok és motiváció is mozgatja A motivációk lehetnek tudatosak vagy tudat alattiak, és ki vannak téve külsı hatásoknak A motivációk csoportosítása: Fiziológiai Pszichikai Társadalmi Kulturális Státusz- és presztízs motivációk Önmegvalósítás Megbecsülés Szociális Biztonsági Maslow-i szükséglethierarchia Élettani/ fiziológiai szükségletek 6 A motivációk és a turizmusfajták összefüggései 8 2

3 A fogyasztási szokások változásai A mai turista magatartása nem egyértelmő, a demonstratív fogyasztás, a kívülrıl vezérelt társadalmi jelleg is jelen van a belsı motiváció mellett. Fı tendenciák napjainkban: 1. A közelség és az otthonosság felé az otthonos miliıbe irányuló gyors környezetváltoztatás iránti igény nagy fizikai és pszichikai ráfordítás nélkül változásokban gazdag élmények Ebbıl vezethetı le a rövid szabadság tendenciája, amelyre megfelelı kínálat kell. A presztízst adó fogyasztási célokhoz orientálódás Olyat tenni vagy olyan helyre menni, amely presztízst teremt Nem azonos a luxussal, pl. a hegyekben vagy falun eltöltött nyár presztízse nagyrészt hiányzik. Ebbıl a tendenciából következik a márkák egyre nagyobb szerepe a turizmusban. 3. A többszörös választási lehetıség felé orientálódás Egyre több vendég mind...mind fogyasztó. A legnagyobb választékot akarja - nem biztos, hogy ténylegesen igénybe is veszi. Pl: Pihenés, nyugalom, lazítás,sport, kulturális, szórakozási lehetıségek. Magas követelmények a kínálati palettával szemben, több kínáló együtt tudja! 4. A belsı értékekhez orientálódás Növekszik a kultúrafogyasztás jelentısége, a környezet iránti fogékonyság Keresik az egészség megóvását szolgáló kínálatot. Pozitív, élvezettel töltött élmény, nem párosulhat lemondással, nélkülözéssel. 9 A keresletet befolyásoló indítékok foglalkozás szerint 11 A keresletet befolyásoló indítékok foglalkozás szerint Változások a keresletet befolyásoló gazdasági tényezıkben Miért fontos? Csak a vásárlóerıvel rendelkezı szükséglet lesz a piacon kereslet A turizmus alanya turisztikai keresletének nagyságát meghatározza: jövedelmi és vagyoni viszonyai illetve a kínálati ár, a motivációk: eszerint rangsorolják a turisztikai szolgáltatások megvásárlásának hajlandóságát A két tényezı egymás hatását módosíthatja, késleltetheti Gazdasági szükségletek csoportosítása: Létszükségleti cikkek Magasabb igényeket kielégítı cikkek (pl. kulturális igény) Luxusszükségleti cikkek Hová sorolható a turizmus? Elsı világháborúig: luxus 1960-as évekig: magasabb igényeket kielégítı cikk Napjainkban: létszükségleti cikk jelleget kezd felvenni. (Mindez a fejlett nyugati országokra, magas átlagjövedelmő országokra igaz.)

4 Fogyasztási szokások Közép-Kelet Európában a rendszerváltás után A turizmust (turistává válást) akadályozó gazdasági hatások a növekvı munkanélküliség és a nyugat-európaitól elmaradó bérszínvonal a szabadidı is csökkent: különmunkák és túlórák A turizmus szervezeti-intézményi rendszerének problémái: az utazásszervezıi és utazási ügynökségi vállalati kör atomizálódása hajdani idegenforgalmi hivatalok széthullása kistérségi és települési civil szervezıdések és a TOURINFORM-hálózat próbálja pótolni A turizmust ösztönzı gazdasági hatások a korábbi utazási korlátok megszőnése Eredmény: Az utazási intenzitás csökkent mind belföldön, mind pedig külföldre Változások: Hogyan hat a jövedelemnövekedés a turisztikai keresletre? amíg csak a szigorúan vett létszükségletet tudja fedezni, nem hat ki az idegenforgalomra, amikor már fedezi a magasabb igényeket kielégítı cikkek vásárlását is, az az idegenforgalom számára a leghatékonyabb, amikor már a luxusigények kielégítését is lehetıvé teszi, korlátozott mértékben növeli az idegenforgalmat. Változások: Hogyan hat a gazdasági recesszió a turisztikai keresletre? Schulmeister rétegelmélet - modellje 13 A turisták jellemzıi Létszám: abszolút létszám a turisták és a helyi lakosság aránya a kereslet idıbeni és térbeni megoszlása (szezonalitás) tapasztalható-e területi koncentráció a desztinációban. A turisták típusa: meghatározza, hogy Milyen igényeik vannak a desztináció szolgáltatásainak színvonalát és jellemzıit illetıen Hajlandóak-e kilépni a magukkal hordozott "környezeti buborékból", Mennyire alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz, normákhoz és Mennyiben várják azt el, hogy a helyi társadalom alkalmazkodjon az ı normáikhoz.. A turisták átlagos tartózkodási ideje: ez meghatározza, hogy Milyen kapcsolatot képes a turista kialakítani a helyi lakossággal Mekkora lesz az egy fıre esı költése Milyen lesz a térbeli koncentráció A turisták motivációi és tevékenységei, aktivitása: összefüggenek egyrészt a desztináció attrakcióival, másrészt pedig az adott területre látogató turisták típusával. A turisták szocio-ökonómiai jellemzıi: kora, családi állapota, neme, iskolázottsága, foglalkozása, jövedelme, lakóhelye A szegényebb turisták sokszor éppen azért merülhetnek jobban el a desztináció kultúrájában mert nem engedhetik 15 meg maguknak a csak turisták számára létrehozott magas minıségő és árszínvonalú szolgáltatások igénybe vételét. Schulmeister rétegelmélet -modellje Gazdasági válság, a gazdasági várakozások romlása idején a magán háztartások a turisztikai kereslete társadalmi rétegenként (jövedelmi szintek szerint) eltérıen változik meg: A legmagasabb jövedelmő társadalmi réteg: évente legalább két szabadság idıszak természetes, a negatív gazdasági változásokra alig reagál; turisztikai kereslete a jövedelemmel és a hosszú távú tendenciákkal növekszik. Alacsonyabb jövedelmő társadalmi rétegeknél: Elıbb a tényleges ráfordítás csökken, fıleg a szállásválasztásnál. Az olcsóbb szállodák, majd a magánszállások igénybevétel, takarékoskodás a járulékos kiadásokon, Majd a drágább külföldi utazást a belföldi szabadság váltja ki, Végül a korábbi turisták társadalmilag legszegényebb rétege lemond magáról az utazásról és a szabadságról is. Gazdasági recesszió idején, tapasztalatok szerint: a lakosság szabadsága nem csökkent de azt inkább belföldön és az olcsóbb szálláskategóriákban töltötte el, illetve pl. Magyarországon felértékelıdtek a belföldinél is olcsóbb, ugyanakkor könnyen elérhetı külföldi célterületek. Opaschowski: gyakoribb, olcsóbb utazások, intervallum-utak : rövidebb utak egész évben, Ezáltal a határok elmosódnak a szabadidı-mobilitás és a közeli üdülés, a napi kirándulások és a hétvégi utak, 14 a rövid utak és a hosszabbak, a szabadság alatt megtett utak között A TURIZMUS ALANYAINAK TÍPUSAI Magatartás és célkitőzés szerinti típusok: (Hahn), a mai üdülıturistákat jól jellemzi 16 4

5 Üdülı típusok a szabadidı és életcél szerint Cohen turista-tipológiája (1972, 1974) Minden turisztikai élmény egyaránt tartalmaz új, ismeretlen, és megszokott, ismerıs elemeket. Az ismerıs és az új aránya függ a turistától, annak motivációitól, illetve preferenciáitól, nyitottságától, valamint az utazás intézményesítettségétıl Plog turista-kategóriái (1973) Plog elsısorban nem turistákat kategorizált, hanem egy populáció tagjait, az Egyesült Államok népességét aszerint, hogy mennyire nyitottak az új, szokatlan tapasztalatokra vagy mennyire vonzódnak a megszokott, ismerıs élmények iránt. Típusok: Allocentrikus: A teljesen új, ismeretlen iránt érdeklıdı, kockázatvállaló típus Pszichocentrikus: az abszolút ismerıst, megszokottat keresı a populáció a két szélsıség között normálisan oszlik el, "midcentrikus". Alkalmazva a turizmusra: az allocentrikus teljesen új, mások által még fel nem fedezett területekre utazik, a pszichocentrikus meglepetések nélküli, az otthonra emlékeztetı úticélt keres a turisták nagy része - midcentrikus - olyan desztinációt keres, amely egyszerre nyújtja az otthonosság biztonságát és új élményeket. Különbözı kulturális hátterő turisták számára különbözı célterületek számítanak újszerőnek vagy otthonosnak. Hosszabb távon az egyes fogadóterületek átalakulnak, megközelítésük javulhat, megváltozhat a szervezett turizmusban elfoglalt helyük és az általuk vonzott turisták típusa is 18 Smith turista-tipológiája Alkalmazkodás a helyi normákhoz, vagy a hazai szokásokhoz való ragaszkodás? 20 5

6 Igény Pihenés, kikapcsolódás Döntés megerısítése/ elutasítása Emlékek Élmény, fotó, videó Visszautazás Tranzitterületen áthaladás, esetleg megszállás Az utazási döntés modellje Szándék Üdülés, de hol? MARKETING Tartózkodás a desztinációban Balatonfüred, Hotel Annabella Keresés Turisztikai ajánlatok összehasonlítása Döntés Balaton-part kiválasztása, termék megvásárlása Utazás Tranzitterületen áthaladás, esetleg megszállás A következı személyeket mely turista kategóriába sorolná, és milyen úticélt javasolna nekik? A következı személyeket mely turista kategóriába sorolná, és milyen úticélt javasolna nekik? Plog típusai: Allocentrikus: újszerő élményeket akar Mid-centrikus: az új és az otthonosság is fontos Pszichocentrikus: otthonos, megszokott környezetet akar Cohen típusai: Vándor: újat keres, kerüli a turizmus szektort, beolvad a helyi kultúrába - nem intézményesített tur. Felfedezı: egyéni utazás, letér a kitaposott útról, kilép a környezeti buborékból, de bármikor visszaléphet nem intézményesített turizmus. Egyéni tömegturista: letér a kitaposott útról, de az utazás szervezett, nem a valós desztinációt látja intézményesített turizmus Szervezett tömegturista: csomagtúrán van, a saját környezeti buborékában, kevés kapcsolat a helyi lakossággal intézményesített turizmus Smith típusai: Felfedezı nagyon korlátozott számban: tökéletesen alkalmazkodik Elit - ritka tökéletesen alkalmazkodik Off-beat nem mindennapi jól alkalmazkodik Nem megszokott idınként látható valamennyire alkalmazkodik Majdnem tömegturista egyenletes áramlás keresi a nyugati stílusú szolgáltatást Tömegturista folyamatos áramlás elvárja a nyugati stílusú szolgáltatást Charterturista nagy tömegben megköveteli a nyugati stílusú szolgáltatást 24 6

7 25 7