Magyarország politikai évkönyve 2010-ről DOMOKOS LÁSZLÓ. Az Állami Számvevőszék helyzete és tevékenysége 2010-ben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország politikai évkönyve 2010-ről DOMOKOS LÁSZLÓ. Az Állami Számvevőszék helyzete és tevékenysége 2010-ben"

Átírás

1 Magyarország politikai évkönyve 2010-ről DOMOKOS LÁSZLÓ Az Állami Számvevőszék helyzete és tevékenysége 2010-ben AZ ALKOTMÁNYELLENES HELYZET MEGSZÜNTETÉSE július 5-én az Országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) elnökét és alelnökét. Normális körülmények között nem lenne célszerű egy szervezet teljes éves tevékenységét bemutató cikket két, az év közepén történt eseménnyel kezdeni. Csakhogy az ÁSZ életében 2010 első fél évében nem voltak normális körülmények. Az ÁSZ 2009 decemberében elnök nélkül maradt, mivel dr. Kovács Árpád 12 éves mandátuma lejárt, és az akkori parlament kétharmados többséggel nem tudott új elnököt választani. A helyzetet súlyosbította, hogy a szervezetnek akkor már több mint 8 éve nem volt alelnöke sem, sőt a két kormányzati ciklus arra sem volt elég, hogy az Országgyűlés jelöltet állítson erre a pozícióra. Az ÁSZ csak azért nem veszítette el működőképességét, mert a leköszönő elnök egyik utolsó aktusaként még jóváhagyta az ÁSZ 2010-re szóló ellenőrzési tervét, és az ÁSZ-törvény értelmében az ÁSZ főtitkára akit nem az Országgyűlés választ meg, hanem az ÁSZ elnöke nevez ki jogosult a szervezet operatív irányítására. Az ÁSZ tehát választott vezető nélkül maradt, ami alkotmányellenes helyzetet eredményezett. Formálisan azért, mert az Alkotmány értelmében az Országgyűlésnek kötelessége elnököt és alelnököt választani az ÁSZ élére. Tartalmilag pedig azért, mert így nem volt az ÁSZ-nak olyan vezetője, aki politikai felelősséggel tartozott az ÁSZ működéséért. Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy nem maradt az ÁSZ-ban olyan vezető, aki jogosult lett volna az ÁSZ évi tevékenységéről szóló beszámolót aláírni, azt az Országgyűlés részére benyújtani és az országgyűlési plenáris vitában képviselni. A májusban megalakuló Országgyűlés viszont az ÁSZ-törvény, valamint az ÁSZ elnöke és alelnöke jelölésére vonatkozó szabályok megváltoztatása nélkül is képes volt arra, hogy rövid időn belül megválassza a számvevőszéki tisztségviselőket, így helyreállítva az Alkotmányban rögzített állapotot. Az ÁSZ vezető nélkül maradása csak a jéghegy csúcsát jelenti abban a folyamatban, amelynek révén az előző kormányzat a számvevőszék működőképességét megpróbálta lefagyasztani. Még a szakmai közvélemény előtt is kevésbé ismert, hogy az ÁSZ függetlenségét biztosító egyéb garanciák is sérültek. Az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. törvény 1. (4) bekezdése értelmében ugyanis az ÁSZ maga állítja össze az Állami Számvevőszék fejezet költségvetésére vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a központi költségvetés részeként előterjeszt az Országgyűlésnek. Néhány éven keresztül a kormány ezt a követelményt formálisan teljesítette, de az Országgyűlés kormánypárti többségével a kormánynak a számvevőszékétől eltérő javaslatát fogadtatta el. A és a évi költségvetés előkészítése során már a látszatokra sem ügyeltek, az ÁSZ-nak a saját költségvetésére vonatkozó javaslata már nem szerepelt az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban. Ráadásul a kormányzati javaslat törvénysértő volt, mivel az ÁSZ dolgozóit a törvény szerint megillető javadalmazásokra teljeskörűen nem nyújtott fedezetet. A kormányzat ezt a helyzetet a juttatások szűkítésével próbálta korrigálni, de ehhez a kétharmados számvevőszéki törvényt kellett volna módosítani, amihez az akkori ellenzéki pártok éppen az ÁSZ kiemelt státuszának megőrzése érdekében nem járultak hozzá. A törvényi előírások és a költségvetési előirányzatok közötti ellentmondást az ÁSZ csak úgy tudta feloldani, hogy távozó dolgozóit nem pótolta, és az így keletkező bérmegtakarítás terhére fizette ki a maradókat megillető juttatásokat. Ez viszont az ellenőrzési kapacitások jelentős csökkenését eredményezte. A törvények által előírt ellenőrzé-

2 si kötelezettségeinek az ÁSZ így is eleget tett, azonban fontos területek ellenőrzésére nem jutott erőforrás. Például az ÁSZ nem folytatott átfogó ellenőrzést a Fővárosi Önkormányzatnál, és egyáltalán nem vizsgálta a gazdasági kamarák működését. Ezt a mulasztást már ben pótoljuk. AZ ÁSZ ALKOTMÁNYOS FUNKCIÓINAK ERŐSÍTÉSE A fontos ellenőrzések elmaradása csak az egyik jele annak, hogy az ÁSZ a törvényi keretek megszabta lehetőségek alatt működött. Súlyos problémának tartom, hogy az ÁSZ megállapításai, javaslatai nem kapták meg a szükséges figyelmet a politikai döntéshozók részéről. Ennek legnyilvánvalóbb jele, hogy az Országgyűlés, illetve egyes bizottságai az ÁSZ jelentéseit csak elvétve tárgyalták. Igaz, hogy az ÁSZ elnökének éves beszámolóját az Országgyűlés minden évben százszázalékos vagy azt megközelítő szavazati aránnyal elfogadta, de ezen és az ÁSZ-nak a költségvetési törvényjavaslatról szóló véleményén, valamint a zárszámadásról szóló ÁSZ-jelentésen kívül ezek tárgyalása törvényi kötelezettsége az Országgyűlésnek az Országgyűlés plenáris ülése az ÁSZ egyetlen más jelentését sem tárgyalta. Nem sokkal jobb a helyzet az országgyűlési bizottságok esetében, amelyek 2008-ban az ÁSZ 53 jelentése közül 10-et, 2009-ben az 57 számvevőszéki jelentés közül 6-ot tűztek napirendjükre. (E számok tartalmazzák a korábban említett 3 jelentést is.) Ennek nem az információhiány volt az oka, hiszen az ÁSZ elnöke a számvevőszék minden jelentését megküldte az Országgyűlés tisztségviselőinek és a vizsgált téma szerint illetékes országgyűlési bizottságok elnökeinek, kiemelten fontos ügyek esetén a leginkább érdekelt bizottság minden tagjának. Emellett minden képviselő kapott minden jelentésből egy kétoldalas tartalmi összefoglalót. Örömmel mondhatom, hogy az Országgyűlésnek az ÁSZ jelentései iránti érdeklődése 2010 második fél évében már jelentősen növekedett, az őszi ülésszak alatt az országgyűlési bizottságok a kötelezően tárgyalandó 3 jelentés mellett további 5 jelentésünket tűzték napirendre. A helyzet értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az ÁSZ nem hatóság, bírságolási, szankcionálási joga nincs, nem emelhet vétót a kormány költségvetési vagy zárszámadási törvényjavaslatának elfogadása ellen. Az ÁSZ munkája annyit ér, amit abból az érintettek hasznosítanak. Ennek egyik módja az, hogy maguk az ellenőrzöttek szívlelik meg az ÁSZ megállapításait, javaslatait. A másik azonban az, hogy az Országgyűlés teszi meg azokat a lépéseket, amelyek az ÁSZ javaslatainak megvalósításához szükségesek. Ennek viszont az a feltétele, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságai többet és érdemben foglalkozzanak az ÁSZ különböző jelentéseiben foglaltakkal. Az ÁSZ jelentéseinek ez a negligálása nemcsak sajnálatos, hanem az ÁSZ alkotmányos státuszának gyakorlati megkérdőjeleződését is jelentette. Az Alkotmány 32/C (1) bekezdése értelmében ugyanis az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. A mindenkori kormányoktól független ÁSZ az Országgyűlés legfőbb segítőtársa abban, hogy a végrehajtó hatalmat pénzügyi és gazdasági kérdésekben ellenőrizze. Ezt fejezi ki az a két törvényi rendelkezés is, miszerint a költségvetési törvényjavaslatot az ÁSZ véleményével, a zárszámadási törvényjavaslatot pedig az ÁSZ-nak a zárszámadás ellenőrzésével kapcsolatos jelentésével egyidejűleg tárgyalhatja csak az Országgyűlés. Az egyes képviselőktől ugyanis nem várható el az, hogy a költségvetési számhalmazok tengerében eligazodjanak, hogy a számok helyességéről meggyőződjenek. Következésképpen az ÁSZ véleménye, illetve zárszámadási auditja a támaszuk abban, hogy a költségvetéssel kapcsolatos felelős döntéseket nyugodt lelkiismerettel meghozzák. Az Országgyűlésnek a végrehajtó hatalmat pénzügyileg ellenőrző szerepe azonban ebben nem merülhet ki. Az Országgyűlésnek arra is figyelmet kellene fordítania, hogy a végrehajtó hatalom egyes intézményei szabályosan működnek-e, hogy a közpénzeket eredményesen, gazdaságosan, hatékonyan használják-e fel. Az ÁSZ szabályossági, 2

3 illetve teljesítmény-ellenőrzései pedig éppen ezekre a kérdésekre keresik a választ. Ha a felelet nem érdekli az Országgyűlést, akkor sem az Országgyűlés, sem az ÁSZ nem tölti be maradéktalanul az Alkotmányban rögzített ellenőrző szerepét. Ez utóbbi megállapítás a költségvetési törvényjavaslatok elfogadására is igaz volt az elmúlt években. Itt ugyan formálisan mind a kormány, mind az Országgyűlés teljesítette a törvényi előírásokat, a tartalmi ellenőrzés feltételei azonban számos tekintetben nem voltak adottak. Ezt egyetlen adattal szeretném csak illusztrálni. Az ÁSZ-nak a évi költségvetési törvényjavaslatról írt véleménye rögzíti (12. oldal), hogy a számvevőknek a évi költségvetési törvényjavaslat ellenőrzése során az adóbevételek 96,4 százalékát az ellenőrzés során nem volt módjuk értékelni. Természetesen nemcsak jogi értelemben nem volt ez így rendben, hanem tartalmilag sem. Az ÁSZ ugyanis az adó-előirányzatok helyességéről azért nem tudott meggyőződni, mert az előirányzatok politikai indíttatásból, érdemi számítások nélkül még a törvényjavaslat benyújtása előtti napokban is változtak. Következésképpen megalapozatlan számok kerültek be a törvényjavaslatba, amely 2010-ben a tervezettet meghaladó hiányként jelentkezett. Ezt kellett az új kormánynak megfelelő intézkedésekkel ellentételeznie. Ismét felmerül a kérdés, hogy az Országgyűlés miért nem figyelt oda pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének véleményére, miért nem követelte meg a kormánytól azt, hogy megbízható számításokkal támassza alá az adóbevételi előirányzatok realitását. Ésszerű választ nehéz adni erre a kérdésre, hiszen a kormánypárti politikusok évről évre azzal szembesülhettek, hogy a megalapozatlan költségvetést évközi, elkapkodott, súlyos gazdasági-társadalmi feszültségeket okozó megszigorító intézkedésekkel kellett korrigálni. Sokkal inkább a demokratikus politikai kultúra hiányáról lehet szó, amely a kormánypártiságot túl leegyszerűsítően, a kormányzati javaslatok mindenáron való támogatásaként fogja fel. Holott a kormányzó erők valódi érdeke az lett volna, hogy a kormánypártok korrigálják a kormány nem megalapozott törvényjavaslatait után azonban a költségvetési tervezés átláthatatlanságából, hiányosságaiból és rövid távú érdekeket követő manipulálásából eredő gazdasági, társadalmi veszteségek annyira nyilvánvalóvá váltak, hogy már a kormánypártok és maga a kormány sem zárkózhatott el a költségvetési tervezés és kontroll szigorítását szolgáló szakértői javaslatok alapos megfontolásától. Természetesen ebben szerepet játszott Magyarország pénzügyi helyzetének romló nemzetközi megítélése is, illetve a hazánk ellen indított túlzottdeficit-eljárás is. A fiskális alkoholizmus veszélyeinek hazai felismerése, a fokozódó nemzetközi nyomás és a pénzügyi világválság kirobbanása 2008-ban végül elvezetett a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény elfogadásához és a Költségvetési Tanács létrehozásához. A 2010-es fejlemények ismeretében érdemes e szabályozás keletkezéstörténetét jobban megvilágítani. A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT MEGALAPOZOTTSÁGÁNAK VÉLEMÉ- NYEZÉSE Az Alkotmány korábban is hivatkozott 32/C (1) bekezdése értelmében az ÁSZ feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát. Kevesen tudják, hogy az idézetthez hasonló jogkörrel Európában és szerte a világon csak kevés számvevőszék rendelkezik. Az esetek többségében a számvevőszékek csak utólagos ellenőrzést végeznek, azaz jövőbeni események bekövetkezésének valószínűségét, kockázatait nem elemzik. Egyes vélemények szerint nem is szerencsés, ha a számvevőszék, amely az állami költségvetés zárszámadását auditálja (ezzel a jogkörrel szinte minden számvevőszék rendelkezik), véleményt mond a költségvetés tervezetéről is, mivel a véleményéhez való ragaszkodás némi elfogultságot eredményezhet a zárszámadás ellenőrzése során. Ennek a vélekedésnek van igazságtartalma. Ugyanakkor a költségvetés számvevőszéki 3

4 véleményezése mellett is szólnak érvek, hiszen ezáltal a számvevőszékek ellenőrzési tapasztalata a költségvetés elfogadásának folyamatában is hasznosulhat: a tervezés külső ellenőrzése révén annak átláthatósága, megalapozottsága minden bizonnyal javul. Magyarországon a költségvetés számvevőszéki véleményezése melletti érvek bizonyultak erősebbnek. Az állam eladósodottsága, az államháztartási deficit állandósodása már az as évek végén is súlyos probléma volt Magyarországon, így érthető, hogy a rendszerváltás Alkotmánya az ÁSZ költségvetést véleményező jogkörével ellensúlyt akart teremteni a kormányzati túlköltekezéssel szemben. Az ellensúly azonban nem bizonyult elég erősnek. Ez a évi költségvetés kapcsán vált leginkább nyilvánvalóvá, ami igazi választási költségvetésnek bizonyult, mivel a tényleges hiány megközelítette a GDP 10 százalékát, ami háromszorosa volt a költségvetési törvényben szereplő mértéknek. A költségvetési törvényjavaslat véleményezése során az ÁSZ rámutatott a kiadások elfutásának bizonyos kockázataira, de érvei választási évről lévén szó visszapattantak a kormánypárti többségről. Itt közbe kell vetni azt a tájékoztatást, hogy az ÁSZ a költségvetési törvényjavaslat véleményezését a költségvetési tervezésben részt vevő kormányzati szerveknél lebonyolított ellenőrzésekre alapozza. Az ellenőrzés célja elsősorban annak megállapítása, hogy a költségvetési törvényjavaslat kimunkálása során érvényesültek-e a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírások, illetve az előirányzatok kialakítására kiadott tervezési köriratban foglaltak. Vizsgálják továbbá a számvevők azt is, hogy a tervezésnél alkalmazott módszerek, valamint az állami feladatrendszer és szabályozók már érvényben lévő, illetve bevezetni tervezett módosításai kielégítően biztosítják-e a törvényjavaslat megalapozottságát. A törvényjavaslat véleményezése tehát nem terjed ki a kormányzati gazdaságpolitika értékelésére, a költségvetés kereteit meghatározó kormányzati makrogazdasági prognózis helytállóságának elemzésére. A 2006-os rekordmértékű hiány kapcsán kezdett megfogalmazódni az a gondolat, hogy az állami túlköltekezést megfékező további eszközökre van szükség. Ez egyfelől az ÁSZ költségvetési véleményezési munkájának erősítésében, másfelől újabb intézményi, jogszabályi garanciák megteremtésében ölthetett testet. Az első törekvés megvalósításaként az ÁSZ növekvő figyelmet fordított a költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági kockázatainak elemzésére. A évi költségvetésről kialakított ÁSZ-vélemény már érdemben foglalkozott ezzel a kérdéskörrel is és a évi költségvetés makrogazdasági kockázatairól pedig az ÁSZ kutatóintézete készített elemző tanulmányt, amelyet az ÁSZ elnöke a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg benyújtott az Országgyűlésnek. A második törekvés az ún. szabályalapú költségvetés megalkotását tűzte ki célul. Ez azt jelenti, hogy törvényben előre meghatározzák, hogy az éves költségvetési törvényjavaslatok egyenlegeinek milyen követelményeknek kell megfelelniük. E szabályok esetében nemcsak a költségvetés végső egyenlegéről van szó, hanem az ún. elsődleges egyenlegre vonatkozó szabályokról, vagy a kiadások bizonyos csoportjait korlátozó kiadási plafonokról is. A költségvetés készítése során a kormányzatnak e korlátok között kell javaslatot tennie az éves költségvetésre, sőt bizonyos előirányzatokat három évre előre kell rögzítenie. Tudjuk, hogy a papír sok mindent megenged, ezért az ilyen szigorú szabályok bevezetésének csak akkor van értelme, ha azok betartását egy, a kormánytól független szervezet ellenőrzi is. A szabályalapú költségvetés szószólói az USA Kongresszusa mellett működő költségvetési hivatal mintájára egy hasonló hivatalt szerettek volna Magyarországon is létrehozni, figyelmen kívül hagyva, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a számvevőszék egyáltalán nem vesz részt a költségvetés véleményezésében. Ezzel szemben a magyar alkotmányos helyzetből kiindulók az ÁSZ meg- 4

5 erősítésével javasolták megteremteni az új szabályok betartása ellenőrzésének lehetőségét. A parttalan vitáknak a pénzügyi világválság és a magyar állam fizetőképességének megrendülése vetett véget. E vészhelyzetben nagy szükség volt arra, hogy Magyarország újabb intézményi garanciák felmutatásával bizonyítsa a pénzügyi köröknek, elkötelezett az államháztartási hiány megfékezése iránt. A kompromisszumos megoldást a Költségvetési Tanács létrehozása jelentette. Kétségkívül egy új intézmény felállításának a nemzetközi demonstratív hatása erősebb volt annál, mintha az ÁSZ jogköreit terjesztették volna ki. A háttérben valószínűleg működött az oszd meg és uralkodj elv is, amit az is mutat, hogy a Költségvetési Tanács nem kapta meg azokat a vétójogokat, amelyeket az eredeti javaslat kidolgozói számára elterveztek. A Költségvetési Tanács jogkörei csak fokozatosan léptek életbe, és titkárságát is csak lassan tudta feltölteni. Így objektív okoknál fogva is keveset tudott tenni annak érdekében, hogy a évi költségvetés ne választási költségvetés legyen. A Költségvetési Tanács összetételére vonatkozó új szabály (a Költségvetési Tanács tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ÁSZ elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász) a magyar alkotmányos helyzetet tükrözi, hiszen a két megnevezett intézmény más-más aspektusból és jogkörrel részt vesz a költségvetési javaslat véleményezésében, és ehhez komoly apparátussal rendelkezik. A tanács új jogkörei határozottabb fellépést tesznek lehetővé akkor, ha a költségvetési törvényjavaslatot a tanács valóban megalapozatlannak tartja. Ez az a pont, ahol találkozhat az a két korábban említett törekvés, amely a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát kívánta elősegíteni. Eddig ugyanis a két törekvés gyengítette egymást. Az ÁSZ Kutatóintézete a évre már nem készített elemzést a költségvetés makrogazdasági kockázatairól, hiszen az ÁSZ nem akart konkurálni a Költségvetési Tanáccsal, amelynek törvényi kötelezettsége volt saját makrogazdasági prognózis készítése, és ennek segítségével a költségvetést megalapozó kormányzati makrogazdasági előrejelzés kritikai értékelése. A évi költségvetési törvényjavaslatról írt számvevőszéki vélemény hasonló megfontolásokból szintén nem tartalmaz makrogazdasági értékelést. A jogi helyzet azonban a Költségvetési Tanács összetételének és funkcióinak módosulása következtében ismét változott, következésképpen a évi költségvetés makrogazdasági feltételrendszerének értékelésére megkezdtük a felkészülést, és arra nagy súlyt szeretnénk fektetni. AZ ÁSZ ÚJ STRATÉGIÁJA Az ÁSZ elmúlt húsz évben végzett tevékenységét a közvélemény általában nagyra értékelte, és az ÁSZ egyike volt azon kevés állami intézményeknek, amely elnyerte az állampolgárok bizalmát. Volt tehát mire építeni, amikor átvettem az ÁSZ irányítását. Az eddig leírtak azonban azt támasztják alá, hogy sok régi kihívásra kell új válaszokat adnunk, és szembesülünk új kihívásokkal is. A válaszok megkeresésére kiváló lehetőséget nyújtott, hogy az ÁSZ középtávú stratégiája 2010-ben lejárt, azaz új stratégiát kellett megfogalmazni. Az ÁSZ tapasztalt munkatársai és az új vezetés együtt dolgozott az új stratégia kimunkálásán. E közös gondolkodás eredményeként született meg 2010 decemberére az ÁSZ új középtávú stratégiája, amely az ÁSZ honlapján mindenki számára hozzáférhető. A stratégia kiindulópontja az, hogy az ellenőrzésnek hozzáadott értéket kell teremteni. Mi ez a hozzáadott érték? Első megközelítésben a közpénzügyek, a közpénzekkel való gazdálkodás jobb átláthatósága, divatos szóval élve a transzparencia, hétköznapi szavakkal megfogalmazva a rend, a rendezettség növekedése. Itt akár meg is állhatnánk, hiszen az átláthatóság önmagában is érték. A független és szakszerű ellenőrzés már létével is erősíti az átláthatóságot, mivel a gazdálkodást végzők tudják, hogy az általuk elkövetett szabálytalanságok előbb-utóbb nap- 5

6 világra kerülnek. Kár lenne azonban ennyivel megelégedni, hiszen az ellenőrzés ennél konkrétabban is hozzájárulhat az értékteremtéshez. Ennek egyik módja a jó értelemben vett partnerség az ellenőrök és az ellenőrzöttek között. Azt hiszem, mindannyian egyetértenek azzal, hogy nem könnyű ma Magyarországon szabályosan gazdálkodni. Szinte lehetetlen betartani a sok gyorsan változó és gyakran nehezen érthető jogszabályi előírást. A számvevők tehát ellenőrzéseik során komoly segítséget nyújthatnak az ellenőrzötteknek azáltal, hogy felhívják a figyelmet a legújabb jogszabályi követelményekre, hogy megkérdőjelezik az előírások téves értelmezéséből eredő rossz gyakorlatot. Természetesen ehhez felkészültségre, naprakész ismeretekre van szükség az ellenőrzést végzők részéről. Örömmel tapasztaltam, hogy a segítő szándék mélyen beivódott az ÁSZ szervezeti kultúrájába. A munkatársak javaslatot tehettek arra, hogy milyen alapértékekre épüljön az ÁSZ stratégiája. A legtöbbek által javasolt értékek között szerepelt a segítő célú együttműködés az ellenőrzések során. Ezt az alapértéket befogalmazzuk az ÁSZ stratégiájába, és az továbbra is jellemzője lesz a számvevőszéki tevékenységnek. Az a tény, hogy az elmúlt években az Országgyűlés kevéssé hasznosította a számvevőszék anyagait, saját munkánk újragondolására késztet. Úgy kell ellenőrzéseink tárgyát megválasztani, hogy a közpénzek felhasználásának fontos (pl. kockázatos, újszerű, bonyolult, társadalmilag érzékeny) területeiről lényeges információt szolgáltathassanak a politikai döntéshozók számára. Az Országgyűlés érdektelenségében az is közrejátszhatott, hogy az ÁSZ jelentései a mélyebb összefüggések feltárása, elemzése helyett esetenként az előírásoktól való eltérés, a nemteljesítés magyarázatát fogalmazták meg az ellenőrzöttek helyett. Ezen a hozzáálláson mindenképpen változtatni kell. A stratégia is hangsúlyozza, hogy határozott, következetes és cselekvő, a jognak érvényt szerző ellenőrzési magatartást kell kialakítani. Egyik legfőbb törekvésem, hogy az ÁSZ jelentései ne maradjanak következmények nélkül. Miért? Azért, mert a vizsgálatok megállapításaira alapozott javaslattétel szintén egy olyan lehetőség, amellyel az ellenőrzés hozzáadott értéket teremthet, de csak akkor, ha a javaslatait megvalósítják. Mi szükséges ehhez? Mindenekelőtt az, hogy a javaslatok megalapozottak legyenek. Nem áltathatjuk magunkat: ha a szabálytalanságok miatt személyi felelősségre vonást kezdeményezünk, ha javaslataink érdekeket sértenek, akkor az érintettek elkezdik megkérdőjelezni a javaslatok megalapozottságát. Ebben tehát nem szabad tévednünk. A javaslatok meg nem valósításának másik módja az állandó halasztgatás. Ez ellen az utóellenőrzések gyakoriságának, célzottságának fokozásával fogunk fellépni. Javaslataink tettekre váltását nagyban segítheti a nyilvánosság ereje. Nem mondhatunk le a közvélemény nyomást gyakorló szerepéről, hiszen a politika számára nem közömbös, hogy milyen hibák, mulasztások háborítják fel az embereket, milyen kérdésekben várnak el gyors és hatékony intézkedést a politikai vezetőktől. Jelentéseink továbbra is nyilvánosak, az ÁSZ honlapján elérhetők, onnan ingyenesen letölthetők. A hozzáférhetőség azonban önmagában kevés. Megállapításainkat, javaslatainkat úgy kell tudnunk megfogalmazni, hogy az emberek megértsék azok jelentőségét, és belássák megvalósításuk szükségességét. Ehhez szövetségesekre van szükség. Meggyőződésem, hogy a sajtó szakszerű kiszolgálásával a média elfogulatlan szereplői megnyerhetők a jó ügyek támogatására. Természetes szövetségeseink a pénzügyek és az ellenőrzés területén működő szakmai szervezetek is, hiszen több javaslatunk anynyira szakmai jellegű, hogy még közérthető formában megfogalmazva sem lépi át az átlagállampolgár ingerküszöbét. 6

7 A ÉVI KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ FONTOSABB VIZSGÁLATOK Az ÁSZ 2010-ben is végezte évente-kétévente visszatérő feladatait (pl. költségvetési zárszámadás ellenőrzése, költségvetés véleményezése, állami vagyonkezelés ellenőrzése, pártok és pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzése), valamint a kiemelt önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzését. Ezek mellett 2010-ben befejezett több olyan egyedi jellegű ellenőrzést, amelyek az évkönyv olvasói érdeklődésére is számot tarthatnak. Mint már említettem, a számvevőszéki jelentések és az azokról az országgyűlési képviselők számára készült tömör összefoglalók az ÁSZ honlapján olvashatók. Ezért az egyes jelentéseknek csak néhány átfogó megállapítását és a kormány részére tett javaslatait emelem ki (ahol ilyen nem volt, ott az illetékes miniszter részére tett javaslatokat). Nyilvánosságra hozataluk sorrendjét követve az alábbi jelentésekre hívom fel a figyelmet: sz. jelentés az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről Magyarországon az OEP adatai szerint 2006-ban az összes műtét közel 3%-át, 2009-ben pedig 8%-át végezték egynaposként, amely nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony. Az orvosszakmák által kiválasztott közel 300-féle műtét végezhető egynapos formában, mely szakértői vélemények szerint szűk ban az OEP közel 1,7 millió műtéti esetet finanszírozott, melyből az egynaposként operálható esetek összes száma 300,3 ezer volt, de ebből csak 115,6 ezret végeztek el egy nap alatt, míg 184,7 ezer esetet többnapos kórházi ellátásban között az egynapos sebészetre fordított egészségbiztosítói kiadás 2,7 Mrd Ft-ról 7,0 Mrd Ft-ra emelkedett. A költséghatékonyságot sem a tárca, sem az OEP, sem a szolgáltatók nem számszerűsítették. A jelenlegi ellenőrzés igazolta az intézmények elsődleges költségszintjén a leggyakoribb beavatkozások költséghatékonyságát. Az ellátáshoz jutás területi hozzáférési egyenlőtlenségeit a pályázatok kismértékben csökkentették. Továbbra is fennáll a központi régió dominanciája, amit mutat pl. az, hogy Budapesten 1000 lakosra négyszer annyi beavatkozás jut, mint Békés megye lakosaira. Az egynapos sebészet terjedését nehezíti a korszerűtlen és bonyolult szabályozás, valamint az, hogy az orvosoknak nemcsak egészségügyi, hanem szociálpolitikai szempontokat is mérlegelniük kell, pl. életviszonyok, közlekedési viszonyok, a házi gondozás hiánya. Fékezőleg hat továbbá, hogy a forráselosztás még mindig a kórházi ágyak száma, az ágykihasználtsági mutatók figyelembevételével történik, és nem az ellátandó lakosság egészségügyi szükségletének legköltséghatékonyabb módon történő kielégítésére épül. Az ÁSZ javasolta az egészségügyért felelős miniszternek, hogy a) határozza meg az egynapos sebészet helyét az egészségügyi ellátórendszerben, különösen az ezt leíró mutatókat és azok célértékeit, és monitoringrendszer működtetése alapján rendszeresen értékelje a mutatók alakulását; b) írja elő elkülönített várólista vezetését az egynaposan végzett beavatkozásokhoz az átláthatóság, nyomon követés érdekében, és tartassa be a várólistára vonatkozó követelményeket sz. jelentés az energiagazdálkodást érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről 7

8 Az energiapolitikai célok végrehajtását a közötti időszakra szóló stratégia és a évekre vonatkozó Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (cselekvési terv) szolgálta. A cselekvési terv követelményei közé beépítették a nemzetközi kötelezettségeket, a hazai energiapolitikai célkitűzéseket, és figyelembe vették a korábban indított energiagazdálkodási programokat. Az egyes konstrukciók céljainak és működtetésének összehangolása részben megtörtént, a célokat konkrét mutatókhoz kötötték. A megújuló energiaforrások intenzívebb kiaknázására irányuló törekvések nem voltak kellően koordináltak. A programalkotási tevékenység késedelme és a forráshiány miatt kérdéses a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai célok és a nemzetközi vállalások időarányos végrehajtása. Kockázatot jelent a megfogalmazott célkitűzések, tervek összehangolt megvalósulásának értékelése tekintetében a programok eltérő időhorizontja és rendszere. Energiahatékonysági stratégia nem készült. A cselekvési tervet nyolc hónap késéssel nyújtották be az EUbizottság részére, emiatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az EUbizottság véleménye szerint a dokumentum tervezete nem alkotott reális stratégiát, és többek között hiányosnak találta azt a közszféra példamutatása tekintetében. Az energiapolitika kiemelten kezelte az ellátásbiztonságot mint kockázati tényezőt, a külső kiemelten orosz földgáztól való energiafüggőség miatt. A földgázellátás biztonsága érdekében indított beruházások eredményeként a tárolói kapacitások a hideg téli időszakban is két hónapig biztosíthatják a hazai ellátást. A földgázellátás válsághelyzete és a villamosenergiakrízis megelőzésére, enyhítésére szolgáló intézkedéseket, a jelentős zavar esetén szükséges kormányzati teendőket a kormány rendeletben, illetve határozatban jelölte ki. A cselekvési terv végrehajtása a finanszírozási igény megalapozatlansága, illetve a szükséges források elégtelensége miatt kockázatos, sőt a hazai források biztosítása hiányában veszélybe kerülhet az EU-források igénybevétele. Az ÁSZ javasolta a kormánynak: a) az energetikával, a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatban a hiányzó stratégiák és programok pótlását, a meglevők kiegészítését, b) a felelősségi és hatásköri előírások pontos rögzítését, a szervezeti háttér működésének, feladatainak egységes keretbe illesztett szabályozását, c) a statisztikai információrendszer továbbfejlesztését, d) a közvilágítási feladatokkal kapcsolatos jogalkotási folyamat felgyorsítását, e) az önkormányzatok helyi energiaszolgáltatásban való közreműködésének, valamint energiagazdálkodással kapcsolatos feladatainak jogi szabályozását, f) az önkormányzati térségi szintű energetikusi hálózat kialakításának ösztönzését sz. jelentés a szervtranszplantáció, a donáció és az alternatív kezelések ellenőrzéséről Az ellenőrzött időszakban ( ) a vese-, szív-, máj-, hasnyálmirigy- és tüdőátültetések együttes száma Magyarországon a évi 389-ről 2009-re 354-re csökkent, és az E. Alap transzplantációra fordított éves kiadása 2,5 Mrd Ft-ról 2,4 Mrd Ft-ra mérséklődött. Ezen mutatók hazai alakulása ellentétes a nemzetközi trendekkel, és ez további lemaradásunkat vetíti 8

9 előre a betegellátás e területén is. Az ágazatirányító a szervtranszplantációs betegellátás helyzetét nem értékelte, és nem dolgozott ki koncepciót annak fejlesztésére. A transzplantációs tevékenység átláthatóságát és értékelhetőségét akadályozza, hogy nincs egységes transzplantációs és dialízisregiszter Magyarországon. Alapvetően fontos lenne a szolgáltatóktól és az OEP-től független, nemzetközi összehasonlításra, jelentésre alkalmas regiszter működtetése. Ennek hiánya ellehetetleníti a hazai eredmények követését, értékelését. Veseelégtelenség esetében a transzplantáció javítja az életkilátásokat és az életminőséget, valamint a dialízissel szemben költségmegtakarítást is eredményez a biztosító számára. Míg a dializált beteg éves természetbeni ellátása átlagosan 5 M Ft, addig a transzplantált beteg első évi kezelése 7,8 M Ft, a második évtől pedig 2 M Ft-ba kerül. A szervekre várók várólistáinak frissítése, közzététele az OVSZK (Országos Vérellátó Szolgálat Központja) feladata, a várólista-bizottságok jelentései alapján. A listáról történő betegkiválasztás objektivitása, átláthatósága nem biztosított. A kiválasztás a hazai gyakorlatban a transzplantáló intézmény privilégiuma. A transzplantációk szervenkénti esetszámát az egyes klinikákkal kötött éves szerződésekben határozták meg a vizsgált időszakban, és az ezekhez szükséges forrás az E. Alapban rendelkezésre állt. A finanszírozás díjtételei a hasnyálmirigy-átültetés kivételével 2005 óta változatlanok, így ezek felülvizsgálata és a ténylegesen felmerülő kiadásokat fedező finanszírozás kialakítása segítheti a nemzetközi felzárkózást. Az ÁSZ többek között javasolta a nemzeti erőforrás miniszternek: a) Dolgoztassa ki a transzplantációk számának növelését szolgáló akciótervet, amelyben meghatározzák az emelkedés célszámait. b) Folyamatosan monitoroztassa és elemeztesse az elért eredményeket, illetve intézkedjen az eredménytelenség okainak feltárására, és értékeltesse a beültetőcentrumokat minőségi indikátorok alapján. c) Szabályozza az egységes, ellenőrizhető betegtájékoztatást a transzplantáció, a szervadományozási, a preemptív, az élő donoros, illetve szervfelajánlási lehetőségekről. d) Intézkedjen valamennyi szervre kiterjedően a transzplantációs tevékenységet és a vesepótló kezeléseket összefoglaló országos regiszter létrehozására és működtetésére. e) Segítse elő két- vagy többoldalú szervcsere-együttműködési szerződésekkel, hogy a felajánlott, illetve itthon nem hasznosítható szervek beültetése megtörténjen, ne legyenek elveszett szervek sz. jelentés a 4-es metró beruházási folyamatának ellenőrzéséről A beruházás megvalósításának időszaka alatt a finanszírozás forrása biztosított volt. A beruházás megkezdését a finanszírozási háttér megteremtése tette lehetővé azáltal, hogy az Országgyűlés elfogadta a 4-es metró első szakaszának állami támogatásáról szóló törvényt. Az első szakaszhoz az állami támogatás összege évi áron, áfa nélkül összesen 153,9 Mrd Ft. A finanszírozási szerződés megkötésével az állami forrás 2004-től állt rendelkezésre. A főváros és az állam a finanszírozási kötelezettségei teljesítése érdekében az Európai Beruházási Bankkal (EIB) 2005-ben hitelszerződést kötött. A magyar állam a beruházás első szaka- 9

10 szára vonatkozó hitelkeret teljes összegét 2006 márciusáig 472 M euró összegben (119,5 Mrd Ft) lehívta, ami azonban nem volt arányos a beruházás műszaki készültségi szintjével. A Fővárosi Önkormányzat 58,5 M euró (15 Mrd Ft) összegű EIB-hitelt vett igénybe a beruházásra. A főváros EIB-hitelének visszafizetését a magyar állam garanciavállalással biztosítja végétől a finanszírozási források alapvetően módosultak. Az Európai Bizottság 2009 szeptemberében hozott határozata alapján a Kohéziós Alapból 728,53 M euró (módosított támogatási szerződés szerint 180,8 Mrd Ft) támogatás fordítható az első szakasz finanszírozására, ami az elszámolható költség (236 Mrd Ft) 76,6%-a. Az EU-támogatás az eredeti kérelemhez képest 175 M euróval (43,6 Mrd Ft) kevesebb, mivel az EU a közbeszerzési eljárások szabálytalansága miatt 11 szerződést nem támogat. Az állomások műszaki, gazdasági előkészítése nem volt megfelelő, mivel az engedélyezési eljárások és az állomások szerkezetépítési tenderterveinek készítése párhuzamosan folyt. A kiviteli szerződéseket jogerős építési engedélyek nélkül kötötték meg, azok az egyes állomásokhoz a szerződéskötést követően a 3 8. hónapban álltak rendelkezésre. A beruházási folyamat végső szakaszát képviselő rendszerek és áramellátás megvalósítására, valamint a metrószerelvények beszerzésére 2006-ban, a felszíni (járműtelepi) vágányok építésére 2008-ban kötött szerződést a BKV Zrt. A beruházás megelőző fázisainak összes késedelme összeadódik a három szerződés teljesítésének időszakára. Ennek következtében kártérítési, illetve többletidő-ráfordítási követelések keletkeztek. A metrószerelvények beszerzése egy megállapodás keretein belül, de külön szerződéssel valósul meg a 2-es metróvonalra és a 4-es metróvonalra. A közös megállapodás kockázatot jelentett a 4-es metró járműszerelvényeinek forgalomba helyezése szempontjából. Az engedélyező hatóság a két metróvonalra a szerelvények típusengedélyezési eljárását összevontan kezelte, és a 4-es metró szerelvényeinek hatósági engedélyezési eljárását a 2-es metró szerelvényei végleges típusengedélyének kiadásáig felfüggesztette június 11-én az engedélyező hatóság a 4-es metróra vonatkozó felfüggesztést megszüntette, és az eljárás folytatásáról döntött. Az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy: a) kezdeményezze a finanszírozási szerződés módosítását annak érdekében, hogy az állam műszaki gazdasági és pénzügyi kontrolljának pozíciója erősödjön, b) kezdeményezze a szerződés kiegészítését azzal, hogy a fővárost az állami támogatás viszszafizetésének kötelezettsége terheli, ha a BKV Zrt.-t privatizálja, vagy az állami támogatással megvalósított beruházás bármely létesítményét a társaság elidegeníti sz. jelentés a fogyatékos személyek támogatásában részt vevő nonprofit szervezeteknek nyújtott nem normatív állami támogatás és ingyenes államivagyon-juttatás felhasználásának ellenőrzéséről A fogyatékkal élők érdekvédelmére, ellátására és támogatására hivatott nonprofit szervezetek számvevőszéki ellenőrzésének az Ogy.-határozattal elfogadott, évben megkezdett új Országos Fogyatékosügyi Program adott aktualitást. A kormány a program végrehajtására ig tartó időszakra középtávú intézkedési tervet készített, amelynek a végrehajtásáról szóló jelentés Országgyűlés elé terjesztése, illetve a célkitűzések megvalósításának kiértékelése elmaradt. Ebből adódóan a nonprofit szerveze- 10

11 tek szerepvállalására nyújtott állami támogatások évi teljesítéséről csak részben álltak rendelkezésre megbízható adatok. Az előzetes információkérés alapján a fogyatékos személyek támogatásában részt vevő nonprofit szervezetek száma 1200 volt, amelyből 700 kapott nem normatív állami támogatást. A többcsatornás költségvetési finanszírozás rendszerében alapvető hiányosságnak mutatkozott az azonos támogatási célokra kiírt pályázatok több forrásgazda részéről történő összehangolatlansága, amely lehetővé tette a dupla finanszírozást. A támogatási szerződésekből a fogyatékossági feladatokra fordított támogatások társadalmi hasznossága esetenként a teljesítménymutatók hiányában nem volt megítélhető; országos szintű feldolgozás, értékelés sem minden esetben készült a megvalósult célok eredményességéről. A helyszínen ellenőrzött szervezetek években összességében 7996,2 M Ft költségvetési támogatással számoltak el. Az alapítványok, társadalmi és egyéb szervezetek összességében 2034,5 M Ft támogatás felhasználásával segítették közvetlenül a fogyatékossággal élőket. A szervezetek támogató és segítő szolgálatokat, módszertani központot működtettek, lakóotthonokat és majorságokat hoztak létre, információs és tanácsadói irodákat üzemeltettek, a Fecskeprogram keretében időszakos és otthoni felügyeletet biztosítottak. Speciális feladatként valósult meg a vakvezető kutyák képzése, a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, a halmozottan fogyatékosok támogatása. A helyszínen ellenőrzött nonprofit szervezetek 85%-a a nem normatív költségvetési támogatásokat szabályszerűen, az Országos Fogyatékosügyi Programban meghatározott célok elérése érdekében használta fel. Az ellenőrzés nyolc szervezetnél tárt fel az elszámolt támogatás öszszegére vetítetten 3,5%-os eltérést, 40,1 millió Ft értékben céltól eltérő felhasználás, kettős elszámolás, számviteli és adójogszabály megsértése, maradvány visszafizetésének elmulasztása miatt. A támogatások felhasználása során érvényesülő törvényi, rendeleti szabályozások, a szerződéses követelmények több vonatkozásban nem egyértelműek, ellentmondásosak. Az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy: a) vizsgálja meg mi az oka, hogy elmaradt a program végrehajtásáról szóló jelentés Országgyűlés elé terjesztése, mulasztás esetén állapítsa meg a felelősséget; b) kezdeményezze a fogyatékkal élők támogatásához kapcsolódó központi költségvetési finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, különös tekintettel a nonprofit szervezetek nem normatív támogatásának összehangolására, társadalmi hasznosságának mérhetőségére; c) intézkedjen a támogatások pénzügyi átláthatóságát biztosító egységes, informatikai alapú adatszolgáltatás kidolgozásáról, a dupla finanszírozás elkerülése és az ellenőrzési adatok biztosítása érdekében; rendelje el a beszámolásra és a könyvvezetésre vonatkozó jogszabályok összhangjának megteremtését sz. jelentés a helyi adók rendszerében a hatékonyság és az eredményesség érvényesülésének ellenőrzéséről A helyi adók törvényi szabályozásánál már a csatlakozást megelőzően érvényesítették az EUs előírásokat, a csatlakozást követően néhány jogharmonizációs követelménynek tettek eleget. 11

12 A vizsgált időszakban a helyi adórendszerre vonatkozó törvényalkotást a kapkodás jellemezte. Így az évente bekövetkező törvénymódosításokat a helyi adórendszer átalakítására vonatkozó középtávú koncepció hiányában változó elképzelések alapján fogadták el. A központi adópolitikai döntések gyakori módosulása a helyi önkormányzati adópolitikában és a bevételek tervezésében nagyfokú bizonytalanságot és rövid távú szemléletet eredményezett. A helyi adóigazgatás színvonala eltérő az adónemek és az adóhatóságok elaprózódottsága következményeként. A helyi adók 93%-át beszedő fővárosi, megyei jogú és nagyobb városi önkormányzatok adóhatóságainak szakmai hozzáértése, technikai feltételei magas színvonalúak, míg a községekben hiányosak. A szakmai felkészültség fogyatékossága következtében az utóbbi két évben a vizsgált önkormányzatok 356 jogorvoslatából minden másodiknál meg kellett változtatni a döntést, vagy az eljárást újra le kellett folytatni. Az iparűzésiadóerő-képesség tervezését az adóalapot befolyásoló tényezők miatt bizonytalanság jellemezte. A tervezés a költségvetési törvények alapján nem a tényszámokon, hanem az önkormányzat becslésén alapult, megnehezítve a jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás pontos igénylését. Különösen a kisebb településeken jelentett nagy kockázatot a költségvetési gazdálkodásban egy nagyobb adózó befizetésének elmaradása. A hatékonysági és eredményességi mutatók alapján értékelve az adóbeszedést, végrehajtást, valamint az adóellenőrzést az ÁSZ rendkívül nagy szóródást tapasztalt. Kedvezőbb a helyzet a nagy adóerő-képességű önkormányzatoknál, míg a községekben a hatékonyság és az eredményesség még mindig alacsony szintű. Az ÁSZ javasolta a kormánynak: a) a helyi önkormányzatok gazdálkodása, stabilitása, bevételeinek biztonságos tervezése, gazdasági programjuk adópolitikai célkitűzésekkel történő kiegészítésének elősegítése érdekében középtávú adópolitikai koncepció Országgyűlés általi elfogadásának kezdeményezését; b) a költségvetési törvényjavaslatban a jövedelemkülönbség mérséklésével kapcsolatos adóerő-képesség iparűzésiadó-bevételek tényadatain alapuló számítási módszerének bevezetését; c) a helyi adóigazgatásban a szakszerűbb, hatékonyabb feladatszervezés ösztönzését sz. jelentés a Pénztárak Garancia Alapja működésének ellenőrzéséről A Pénztárak Garancia Alapja (a továbbiakban: PGA) garanciális feladatainak végrehajtási szabályait a kormány a törvényben kapott felhatalmazás ellenére 1998-tól a helyszíni ellenőrzés végéig nem készítette el. A részletes szabályozás elmaradása miatt nem volt megállapítható, hogy a PGA tevékenysége megfelelő mértékű garanciális biztosítékot nyújt-e a magán-nyugdíjpénztári rendszer működéséhez, a pénztártagok egyéni megtakarításainak védelméhez és a pénztárak szolgáltatásainak teljesítéséhez. A PGA garanciális feladatai teljesítéséhez szükséges forrás meghatározásához teljes körű modellszámításokat sem a Pénzügyminisztérium, sem a PGA nem készített. Ezek hiányában nem állapítható meg, hogy a PGA mindenkori vagyona milyen terjedelmű és mértékű pénzügyi nehézségek áthidalására elegendő, ami növeli az állam kockázatát. A 2013-ban induló kifizetésekhez a járadékmegállapítás végrehajtási rendelkezéseit a kormány nem határozta meg, nem készítette el a PGA forráshiánya esetén elrendelhető rendkívüli befizetés részletszabályait sem. Nem szabályozta továbbá a rokkant- és a hozzátartozói ellátá- 12

13 sok, valamint a hozamgarancia biztosításának rendjét. A végrehajtási rendelkezések hiányában a rendszer nem átlátható és nem kiszámítható. Az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy: a) méresse fel, mekkora kockázatot jelent a központi költségvetés számára a törvényben előírt állami garanciavállalás, és a PGA garanciális kötelezettségei teljesítéséhez milyen mértékű pénzügyi fedezet szükséges; b) szabályozza a magánnyugdíjrendszer átláthatóságához és a PGA feladatainak ellátásához szükséges végrehajtási előírásokat, valamint az igazgatósági és az ellenőrző bizottsági tagok tiszteletdíja és költségtérítése megállapításának rendjét sz. jelentés a felnőttképzés feltételrendszerének, eredményességének, a gazdaság munkaerőigénye kielégítésében betöltött szerepének ellenőrzéséről Az Országos Fejlesztési Koncepcióban, a felnőttképzési törvényben, valamint a kormány által elfogadott egész életen át tartó tanulás stratégiájában megfogalmazott célok, feladatok hiányosan teljesültek. Az állami forrásból támogatott felnőttképzési rendszer összességében megítélve részben volt eredményes, mert növekedett a sikeresen vizsgát tettek aránya, és emelkedett az elhelyezkedettek aránya. A kormány által meghatározott hosszú távú célokból és feladatokból nem valósult meg: az eredményességet is mérő mutatószámrendszer kidolgozása, a cselekvési terv a hátrányos helyzetűek képzésére, a teljes felnőttképzési rendszer információs rendszere, a pályakövetési rendszer teljes körű bevezetése. Csökkent a képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű személyek részére indított képzések száma. Mindeközben a leghátrányosabbaknál (alacsony iskolai végzettség és az 50 év feletti életkor) a támogatott képzésben részt vevők aránya csekély mértékben növekedett. A támogatott képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdaság elvárásainak. A képzéseket sikeresen befejező hallgatók alig több mint fele kapott munkát. A gazdaság igényeinek kielégítésében gátolták a regionális képzőközpontokat a képzések elavult, alacsony szinten tartott költségnormái. Ezért a magas költségigényű képzések megvalósítása háttérbe szorult. A támogatott képzések hatékonysága visszaesett, mivel egy elhelyezkedett hallgató képzésére 2008-ban kétharmaddal több támogatást használtak fel, mint 2006-ban. Az ÁSZ a kormánynak javasolta: a) a felnőttképzési törvény módosításának kezdeményezését, amelyben szerepeljen az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszere, az elmaradott térségek, hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásának érdekében a felnőttképzés rendszerének átalakítása, a támogatott felnőttképzés eredményességi és hatékonysági követelményrendszere, valamint az ezek mérését, értékelését szolgáló információs rendszer; b) a felnőttképzésért felelős miniszter feladatkörének kiterjesztését a felnőttképzés működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges források felmérésére és a realizált források számbavételére sz. jelentés a színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzéséről között a színházak évente 27,9 30,8 Mrd Ft állami támogatásban részesültek, gazdálkodásukban az állami támogatás meghatározó nagyságrendű volt, a bevételek közel kétharmadát tette ki. A színházak állami támogatási rendszeréhez sem ágazati, sem fenntartói 13

14 szinten nem kapcsolódott a közpénzfelhasználással elérni kívánt kulturális, társadalmi, gazdasági célok, hatások, valamint ezek elérését elősegítő finanszírozási elvek, módszerek meghatározása. A színházi ágazatra vonatkozóan elfogadott stratégia, intézkedési terv nem készült. A kiemelt finanszírozású állami színházak köre, feladatai, támogatási elvei nem szabályozottak. Az előadó-művészeti törvény hatálya az állami színházakra nem terjed ki, ezáltal jelentős különbségek vannak az azonos befogadóképességű, szakmai teljesítményű színházak támogatásában. Az állami színházak egy férőhelyre jutó támogatása 2009-ben két és félszer akkora volt, mint a színházi átlagé. Az előadó-művészeti törvény hatálybalépését követően a támogatási rendszer átláthatóbbá vált, a fenntartókat a saját támogatás összegének, a színházakat pedig a nézőszám növelésére ösztönzi. A központi színháztámogatás rendszere ugyanakkor nem veszi figyelembe az ingatlanfenntartás és -fejlesztés pénzügyi igényeit. Hátrányos helyzetbe kerültek az elavult infrastruktúrával, továbbá forráshiányos fenntartóval rendelkező színházak, mivel alacsonyabb öszszegű fenntartói hozzájárulás esetén a központi forrásból is kevesebbet kapnak. Az ÁSZ javasolta a kultúráért felelős miniszternek, hogy: a) készíttesse el a színházi ágazat céljait is magában foglaló kulturális stratégiát és arra épülő cselekvési tervet; b) készítse elő a nemzeti kulturális intézmények köréről, feladatairól és támogatási elveiről szóló jogi szabályozást. AZ ÁSZ KÜLDETÉSE Az ÁSZ küldetését az ÁSZ stratégiájának tervezete így fogalmazza meg: Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a»jó kormányzáshoz«. Mit is jelent a jó kormányzás, amihez az ÁSZ hozzá kíván járulni? Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek meghatározásai alapján a jó kormányzás az állam olyan működési módja, amelyet konszenzuskeresés, részvételre ösztönzés, esélyegyenlőség, átláthatóság, elszámoltathatóság, eredményesség, hatékonyság, a jogállamiság tisztelete jellemez. Jó kormányzás révén az állami szervek összefogva a társadalom többi érdekhordozójával eredményes válaszokat adnak a kor gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásaira. A jó kormányzás legfőbb jellemzői az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a hatékonyság, a minőségi szabályozás, a jogállamiság tisztelete, a korrekt és egyenlő bánásmód az állampolgárokkal, ideértve a beleszólás és részvétel lehetőségét. Jó kormányzás esetén az állami intézkedések hatásosságát a társadalom visszajelzései mellett független szervezetek objektív módszerekkel és mutatókkal végzett vizsgálatai révén is értékelik. Az ÁSZ-nak a jó kormányzáshoz való hozzájárulása egyfelől azt jelenti, hogy saját tevékenységének végzése során meg kíván felelni a jó kormányzás követelményeinek. Másfelől az ÁSZ mint az Országgyűlés ellenőrző szerve azt is elősegíti, hogy az állami működés egész rendszerében érvényesüljenek a jó kormányzás kritériumai. A stratégiai időszak végén azt szeretném látni, hogy a rendhez, s ezen keresztül egy magasabb gazdasági teljesítményhez a számvevőszék is hozzájárult. Arra törekszem, hogy a számvevőszék még inkább olyan intézménnyé váljon, amely erőforrásait a közjó és az Országgyűlés 14

15 szolgálatába állítja annak érdekében, hogy a közpénzek felhasználása ne csak szabályos, de egyben gazdaságos, hatékony és eredményes is legyen. 15

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 október 26- i testületi ülésére a 3. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: 2012 évi belsı ellenırzési ütemterv elfogadása Elıterjesztı:

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Kézikönyv a belső egységeken átnyúló folyamatok szabályozására

Kézikönyv a belső egységeken átnyúló folyamatok szabályozására SÁRMELLÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SÁRMELLÉK ÉS SZENTGYÖRGYVÁR KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGI HIVATALA 8391, Sármellék, Dózsa Gy. u. 324. Telefon: 83/355-186; Fax: 83/355-001 Kézikönyv a belső egységeken átnyúló folyamatok

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 11-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 11-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. február 11-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása I. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyenlegének alakulása, feltételrendszerének értékelése A Magyar Köztársaság

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./D kötet I/D kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28. november 6-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./D kötet Köztisztviselői kar helyzete, létszáma, végzettsége, eredményessége,

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: MN/53725-7/2013. személyes adat kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1580/2013. (XI.6.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média-

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

jelentés a magánnyugdíjpénztárak működéséről, jogi hátteréről, gazdálkodásuk jogcélszerűségéről

jelentés a magánnyugdíjpénztárak működéséről, jogi hátteréről, gazdálkodásuk jogcélszerűségéről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÁTiKTATVA: B/32 _' ' g r r o m T O tm tt jelentés a magánnyugdíjpénztárak működéséről, jogi hátteréről, gazdálkodásuk jogcélszerűségéről Előadó: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember

JELENTÉS. 0235 2002. szeptember JELENTÉS a Kormány által a miniszterelnök részére állandó szálláshelyként kijelölt ingatlan személyi védelemmel összefüggő átalakítási költségeinek ellenőrzéséről 0235 2002. szeptember 2. Államháztartás

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) 1163 2011. december Számvevői Iroda lktatószám: V-3019-14/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító

Részletesebben

A bizottsági ülésrıl igazoltan távol: A bizottsági ülésrıl igazolatlanul távol: Fehérváriné Welki Mária bizottsági tag.

A bizottsági ülésrıl igazoltan távol: A bizottsági ülésrıl igazolatlanul távol: Fehérváriné Welki Mária bizottsági tag. 1 Jegyzıkönyv a Településfejlesztési és Városgazdálkodási Bizottság 2010. szeptember 20-án, 18 óra 30 perckor megkezdett, 19 óra 45 perctıl kezdıdıen megtartott nyilvános és rendes ülésérıl. Az Önkormányzat

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 14. Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

9. s z á m ú. Készült a 2011. április 28-án megtartott képviselő-testületi ülésről.

9. s z á m ú. Készült a 2011. április 28-án megtartott képviselő-testületi ülésről. 9. s z á m ú J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült a 2011. április 28-án megtartott képviselő-testületi ülésről. Képviselő-testületi ülés helye: Művelődési Ház /Jobbágyi Lakótelep 7. Ép./ Jelen voltak: Farkas

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2014. augusztus 28.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2014. augusztus 28. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2014. augusztus 28. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. június

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG. Prága. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2009. június TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY CSEHORSZÁG Prága Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2009. június Tájékoztató országtanulmány CSEHORSZÁG 2009 Gazdasági-politikai háttér...2 Demográfia...2 Egészségügyi rendszer...3

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0120/2015 8.4.2015 ***I JELENTÉS az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésérıl és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében.

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2005 novemberében. BEVEZETŐ Az önkormányzatok gazdálkodásának lehetőségeit több tényező befolyásolja, melyek együttes

Részletesebben

ti1.us Hivatela É,rkez it : 2013 L05,

ti1.us Hivatela É,rkez it : 2013 L05, ti1.us Hivatela Baráth Zsolt országgyűlési képviselő 4ar,,v-sr< r ~ : 1 / ( 7f -3 É,rkez it : 2013 L05, Írásbeli kérdés Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. november 23-tól Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban ÁSZF) határozza meg a SZIGET Kulturális Menedzser Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) 1 Jóváhagyott változat! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2012. május 01 2014. december 31. közötti idıszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: István Zsolt igazgató BESZÁMOLÓ A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT MŰKÖDÉSÉRŐL Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzata élve a jogszabályok

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD ÜZLETSZABÁLYZAT ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD Hatálybalépés időpontja: 2013. február 01. Szekszárd, 2013. február 01. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 1. Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u. 47. 3. Működési

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

I. Az állategység számítás szempontjai

I. Az állategység számítás szempontjai I. Az állategység számítás szempontjai Az elsőfokú hatóság a felperes támogatási kérelmének részben helyt adva négy célprogramban ítélt meg támogatható területeket. A bódvaszilasi illetőségű felperes a

Részletesebben

A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE A CERTUS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE 1. Általános rész A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár 1996. évben alakult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

Részletesebben

JELENTÉS. Kisköre Város Önkormányzata pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályosságának ellenőrzéséről. 13057 2013. július

JELENTÉS. Kisköre Város Önkormányzata pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályosságának ellenőrzéséről. 13057 2013. július JELENTÉS Kisköre Város Önkormányzata pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályosságának ellenőrzéséről 13057 2013. július Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0030-341-017/2013. Témaszám: 1069 Vizsgálat-azonosító

Részletesebben

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére

5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére 5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/458/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2016. május 25-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: A gyermekjóléti

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: 18066830-2-51 Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37 ÜZLETI JELENTÉS A 2014. ÉVRŐL Budapest, 2015. február

Részletesebben

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató

... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató OM: 200183 A Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata... Készítette: Nagyné Filimon Csilla igazgató A nevelőtestület a 2013. augusztus 24-én megtartott nevelőtestületi

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében

Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola Kristó Katalin: Tervek és a valóság A pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

Az alternatív gazdaságpolitika

Az alternatív gazdaságpolitika Az alternatív gazdaságpolitika Célok és lehetıségek Budapest, 1995. október hó 2 A program készítését irányította Dr. Torgyán József a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke Az anyagot

Részletesebben

2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/41/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2009. február 13-i nyilvános ülésére

2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/41/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2009. február 13-i nyilvános ülésére 2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/41/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. február 13-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Tapolca város 2009.

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE 2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2010. 6.3.5. sz. Egyetemi szabályzat MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Szenátusának 339/2010.. sz. határozata.

Részletesebben

Hazai gyógyszerkiadások nagysága

Hazai gyógyszerkiadások nagysága Hazai gyógyszerkiadások nagysága A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalpozottsága és következményei Kaló Zoltán, Merész Gergő, Mezei Dóra, Tótth Árpád, Inotai András 2012. július

Részletesebben

A PERKÁTAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

A PERKÁTAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A PERKÁTAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2015. április 22-én (szerda) 15:00 órai kezdettel megtartott képviselő-testületi üléséről készült JEGYZŐKÖNYV Perkáta, 2015. április 22. Határozat:

Részletesebben

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata 1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételei

Általános Üzleti Feltételei A Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe Általános Üzleti Feltételei Elfogadta: Módosítva: Deutsche Bank ZRt. vezet sége 1996. augusztus 26-án (ÁBF 30/1996. sz. határozata alapján) 2002. szeptember

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Szám: 3-2/2014. H I D E G S É G K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A 9491 HIDEGSÉG, PETŐFI S. U. 1., TEL/FAX: 99/540-042 INTERNET: www.hidegseg.hu E-MAIL: hidegseg@hidegseg.hu J e g y z ő k ö n y v Készült:

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Magyar Könyvtárosok Egyesülete Magyar Könyvtárosok Egyesülete Küldöttközgyűlés 2009. május 7. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Ellenőrző Bizottságának beszámolója A Magyar Könyvtárosok Egyesületének alapszabálya kimondja: 14. (1) Az

Részletesebben

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A PÁNEURÓPA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. AZ INTÉZMÉNY Páneurópa Általános Iskola Paneuropa Grundschule székhelye: 1238 Budapest Táncsics M. u. 25-33. fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Ügyszám: JNO-82- /2010

Ügyszám: JNO-82- /2010 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA Ügyszám: JNO-82- /2010 Tárgy: A repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól

Részletesebben

szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31.

szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. A CIVIL KÁBÍTÓSZERÜGYI KOORDINÁCIÓ ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS LEHETŐSÉGEI HELYI SZINTEN szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. Tartalom Bevezetés... 3 A kábítószerügyi koordináció

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. május 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. május 25-i ülésére 4200-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. május 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló a helyi gyermekvédelmi rendszer 2010. évi működéséről Az előterjesztést készítették:

Részletesebben

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő)

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő) Postacím:.. Székhely:.. Aláírásra jogosult képviselője:....

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Egészségpolitikai Szótár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Egészségpolitikai Szótár Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Egészségpolitikai Szótár 2014 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállították: Egészségügyért Felelős

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet. az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekr l

310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet. az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekr l 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekr l A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat 2008. éves beszámolójának KIEGÉSZÍT MELLÉKLETE Cégnév: AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhelye: 1091 Budapest

Részletesebben

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására

AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására AKCIÓTERV a kamara hatékony működésére, a vagyonvédelemben dolgozók foglalkoztatási helyzetének javítására 1. Preambulum A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

Dunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2545 Dunaalmás, Almási u.32. Telefon: 34/450-012, Fax: 34/450-015 J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Dunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2545 Dunaalmás, Almási u.32. Telefon: 34/450-012, Fax: 34/450-015 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Dunaalmás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2545 Dunaalmás, Almási u.32. Telefon: 34/450-012, Fax: 34/450-015 Iktatószám: 54-5/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2013. január 30-án Dunaalmás

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1 Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől

Részletesebben