Átírás

1 /5 Ellentmondásos építőipari hírek Kissé jobb hírek érkeztek az építőipar áprilisi teljesítményéről. Vagy még inkább ellentmondásosak Bár az építőipar termelése 9,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a helyzet továbbra sem nevezhető rózsásnak. Ugyanis mint a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott gyorsjelentésből kitűnik: munkanaptényezővel és szezonálisan kiigazítottan a termelés bővülése már csak 1,4 százalékkal haladja meg a áprilisi szintet. Az év első négy hónapjában 6,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A termelés áprilisi növekedéséhez az alacsony előző évi bázis mellett az épületek szerkezetépítését végző és az út- és vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá. A 2013 áprilisában kötött új szerződések volumene 13,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 12,6%-kal, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 13,4%-kal csökkent. Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 13,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a két építményfőcsoport állománya ellentétesen alakult: az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 12,7%-kal kisebb, míg az egyéb építményeké negyedével magasabb volt, mint 2012 áprilisában. Forrás: KSH GKI: kétéves csúcson a konjunktúra-index Júniusban kétéves csúcson volt a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A mutató az áprilisi jelentős esés után májusban és júniusban is kétéves csúcson volt. Trendjében 2012 őszétől emelkedés figyelhető meg.

2 /5 Az áprilisi jelentős esés után májusban és júniusban is megugrott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott a trendjében 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint, míg az optimistább hangulat kezdetben szinte kizárólag a fogyasztói várakozások javulásának volt a következménye, az elmúlt négy hónapban ez a hatás kifulladt. Ugyanakkor sok havi stagnálás után májustól lendületet kaptak az üzleti várakozások. (A júniusi felmérésre még a júniusi Varga-csomag bejelentése előtt került sor.) Az üzleti szférán belül a kereskedelmi cégek kivételével júniusban minden ágazatban érezhetően javultak a várakozások. Az iparban leginkább a termelési kilátások megítélése lett kedvezőbb, de jobb lett a rendelésállományról, ezen belül az exportrendelésekről alkotott vélemény is. Az építőipari bizalmi index értéke a májusinál kisebb mértékben, de tovább emelkedett. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése számot-tevően, a rendelésállományé enyhén javult. A kereskedelmi várakozások viszont a májusi javulásnál kevésbé, de romlottak. Az eladási pozíció és a várható rendelések alakulásának megítélése egyaránt rosszabb, a készleteké viszont kedvezőbb lett. Júniusban a szolgáltatói bizalmi index emelkedett a legnagyobb mértékben, e szektorban a válaszolók különösen a várható forgalmat ítélték meg optimistábban. Az iparban a foglalkoztatási szándék nem változott, a többi ágazatban kissé javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont valamelyest erősödött. A kereskedelem kivételével május után júniusban is minden ágazatban többen voltak az árcsökkentést, mint emelést tervezők, de a különbség szűkült. Az áremelés tervezett mértéke azért a kereskedelemben is mérsékeltebb lett. A fogyasztók inflációs várakozása viszont egyértelműen erősödött. Minden ágazatban jelentősen javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, s a derű- és borúlátók aránya már nem áll rettenetesen messze egymástól. A fogyasztók véleménye viszont júniusban, e tekintetben is romlott. A GKI fogyasztói bizalmi index júniusban a májusi emelkedésnél kisebb mértékben, de csökkent. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét rosszabbnak, vár-ható megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek következő egy évben megvalósítható vásárlási lehetőségét enyhén javulónak érezte.

3 /5 Ipari kibocsátások ügyében vizsgálódik Brüsszel Az Európai Bizottság a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárások közül az ipari kibocsátások ügyében úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Brüsszelből Budapestre tudatta a napokban az Európai Bizottság. A brüsszeli testület az ipari kibocsátásokra vonatkozó uniós irányelv magyarországi átültetésére vonatkozóan kér információkat. Emlékeztet, hogy a tagállamoknak január 7-ig kellett volna átültetniük saját jogrendjükbe az ipari kibocsátásra vonatkozó új irányelvet, de Magyarország ezt a határidőig nem tette meg, ezért január végén a bizottság hivatalos felszólító levelet küldött, vagyis kötelezettségszegési eljárást indított. A most elküldött indoklással ellátott véleményt követően a kormánynak két hónapja van bizonyítani Brüsszel számára, hogy hogyan hajtja végre a kifogásolt irányelv átültetését. Ha nem ez nem sikerült a megszabott határidőre, ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordul a bizottság. A bizottság egyébként havonta egyszer, jellemzően a hónap utolsó csütörtökén dönt arról: a 27 tagállam ellen milyen ügyekben látja úgy, hogy megsértik az uniós jogot, és ezért új kötelezettségszegési eljárást indít, vagy korábban indítottakat új szakaszba. Ezúttal 47 indoklással ellátott véleményt küldött, s összesen 12 ügyben döntött arról, hogy a luxembourgi bírósághoz fordul, ezek közül négyben pénzbüntetés kiszabását is kéri. Bizalomerősítő együttműködést javasolnak a németek A Magyarországon tevékenykedő német nagyvállalatok elsősorban bizalomerősítő együttműködést javasolnak a kormányzatnak, és az alacsony adókulcsoknál is fontosabbnak tartják a kiszámíthatóságot állítja a WTS nemzetközi adótanácsadó cég. A WTS mint 30 német nagyvállalat vezető adózási szakembere és magyarországi leányvállalatának vezetője részvételével készített felmérést a német cégek magyarországi tapasztalatairól és az adórendszer javítását célzó elképzelésekről. A felmérésről kiadott közlemény szerint a magyar GDP csaknem 50 százalékát előállító német cégek kifejezetten érdekes befektetési célpontnak tartják Magyarországot, és a munkaerő képzettsége, az infrastruktúra fejlettsége és az ország kedvező földrajzi fekvése mellett az adórendszert is a pozitív tényezők között tartják számon. Ugyanakkor szinte valamennyi adónem esetében látnak lehetőséget javításra, és bizalomerősítő együttműködést javasolnak a hosszú távú tervezés és az új beruházások elősegítése. Több vállalat szorgalmazta az iparűzési adó megváltoztatását, arra hivatkozva, hogy ez az adónem jelentősen növeli a (valamennyi adónemet magában foglaló) úgynevezett effektív adókulcsot, és gyakran jelentősen meghaladja a befizetett társasági adót. Ilyenformán az iparűzési adó a deklarált magyar gazdaságpolitikai prioritásokkal is szembe megy, hiszen mind a foglalkoztatás bővülésének, mind pedig a további beruházásoknak gátat szab, az ilyen

4 /5 jellegű ráfordítások ugyanis nem vonhatóak le az iparűzési adó alapjából - áll a közleményben. Általános vélemény, hogy nem elsősorban az alacsony adókulcsok javítják a német központú gyártó vállalkozások hangulatát, hanem a kiszámíthatóság. A folyamatosan változó adószabályozás annak ellenére nehezíti a Magyarországon letelepedett vállalkozások életét, hogy az általános adózási szint alacsony idézte a közlemény Lambert Zoltánt, a WTS magyarországi partnerirodájának szakértőjét. Rekord a német megújuló-termelésben Rekordot ért el a nap- és szélenergia részaránya a közelmúltban egy hétvégén a németországi elektromos áramellátásban - számol be az MTI az IWR-re hivatkozva. Június 16-án, vasárnap a szél- és napenergia erőművek első alkalommal fedezték több mint 60 százalékát az elektromos áramellátásnak - közölte Münsterben az IWR (Internationale Wirtschaftsforum Regenerative Energien) az EEX áramtőzsde adataira hivatkozva. A közlemény szerint már a szombaton elért 59,1 százalékos arány is rekordnak számított, ami a következő nap már meg is dőlt. A világ egyetlen más országában sem képesek szél- és naperőművek az áramtermelésre rendelkezésre álló erőmű-teljesítmény 60 százalékát biztosítani - mutatott rá az IWR igazgatója, Norbert Allnoch, hangsúlyozva, az adatok rácáfolnak azokra az aggodalmakra, amelyek szerint egy olyan erősen iparosodott ország, mint Németország áramellátásában nem lehet megbízható módón szél- és napenergia forrásokra támaszkodni. Komplett futóműrendszer az Audi számára A közelmúltban megnyitott új Audi-gyára számára helyben, Győrött készülnek a futóművek a német ThyssenKrupp befektetésének köszönhetően. Már helyben készülnek a győri Audi futóművei: a német ThyssenKrupp Automotive Systems alváz-specialistái komplett futóműveket állítanak össze a Rába-parti városban. A befektetés mintegy négy millió eurót tesz ki, a megrendelő pedig az Audi Hungaria Motor Kft. múlt héten szintén Győrben megnyitott gyára. A közel 60 munkatárs két perc alatti ütemidővel naponta 450 első és hátsó futóművet készít úgynevezett just-in-sequence szállítással, figyelemre méltó tempóban: a 4100 m2 alapterületű szerelőcsarnokban ugyanis éppen 176 perc telik el a megrendelés kézhezvételétől a kész futómű ügyfélhez történő kiszállításáig. Következetesen a jövő piacait célozzuk, ezért nagy örömömre szolgál, hogy a Volkswagen Csoporttal tartó többéves sikeres partnerségünket már Magyarországon is egy újabb fejezettel bővítjük. - húzta alá a beruházás jelentőségét a konszern számára Karsten Kroos, a ThyssenKrupp AG Components Technology üzleti területe igazgatótanácsának elnöke. Fegyvert gyártsunk vagy részvényt vegyünk?

5 /5 Az elmúlt hónapokban egyre többet hallani a 3D nyomtatásról, amelyről egyelőre nehéz eldönteni, hogy egy mindent felforgató, az életünket megváltoztató, új iparágakat létrehozó és a régieket romba döntő forradalmi újítás, vagy csak egy divatőrület. Segítségével használati tárgyakat vagy testprotéziseket is gyárthatunk a pozitívumok mellett azonban már a veszélyek is látszanak: bárki fegyvereket is gyárthat otthon 3D nyomtatók segítségével. Amennyiben azonban az iparág kinövi gyerekbetegségeit és megfelelő szabályozási háttér alakul ki, akkor akár hosszú távú befektetésnek sem lehet rossz a 3D nyomtatás, részvényeken keresztül pedig már most is részt vehetünk a sztoriban írta minap a portfolio.hu.. A 3D eljárás nagy előnye, hogy egyrészt korábban nehezen elkészíthető térbeli formák, emberi szövetek, szervek előállítására is lehetőség nyílik, a gyártás individuálisabb, vagyis teljesen egyedi tárgyak elkészítése is lehetővé válik, valamint a személyre és személyes igényekre szabott gyártással a túltermelés és a felesleges gyártás is elkerülhető. Ezen felül a decentralizált gyártás révén a szállítási költségek is szignifikánsan csökkenhetnek, sőt egyes szakértők szerint akár az űripart is forradalmasíthatja a 3D nyomtatási technika. Mivel a relatíve új technológia teljesen átalakíthatja a gazdaságot, évtizedek óta stabilan működő iparágakat forgathat fel és újakat alakíthat ki, igencsak sok még a tisztázatlan kérdés a 3D nyomtatással kapcsolatban. Az utóbbi hetekben komoly aggodalmat okozott, hogy egy automata lőfegyvert készítettek kizárólag 3D nyomtatási eljárással, és hasonló fegyverek modelljei szabadon letölthetőek az internetről, melyek segítségével bárki előállíthat ilyen eszközt Ez pedig azonnal a szabályozói környezet hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A 3D nyomtatással lehetőség nyílik szabadalommal védett tárgyak sokszorosítására is, melyek jelentős bevételkiesést okozhatnak a gyártóknak, amik akár peres útra is vihetik az ügyet. Az ilyen jellegű problémák megoldása lehet egyes szakértők szerint a rugalmasabb, szellemi tőkét védő törvények kidolgozása.