FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM SABLON

Átírás

1 FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM SABLON Készítette: Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. Megbízásából: Horváth Olga Szombathely, 2011.

2 A Foglalkoztatási Szakmai Program elkészítésére vonatkozó szabályokat a 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet 2. - a szabályozza. Ugyanez a szakasz rögzíti azokat a szempontokat is, amelyek alapján a programot el kell készíteni. A foglalkoztatási szakmai program a jogszabály alapján az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: az intézményen belüli foglalkoztatás formáit, a szociális foglalkoztatásban részt vevők számát, a szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységeket, a tevékenységekhez kapcsolódóan a szükséges személyi, tárgyi feltételeket, a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztő program tematikáját, az előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítésének tervét, a szociális foglalkoztatásban részt vevő személy munkavégzés terén történő továbblépéséhez biztosított lehetőségeket, a szociális foglalkoztatásban részt vevő segítők és foglalkozatás-koordinátorok számát. Forrás: (3/2006. ( V. 17.) ICSSZEM rendelet 2.. /2/ A jogszabály elérhető: A jogszabály azonban csak a kereteket rögzíti, szempontokat ad az elkészítéshez, de a program tartalmára vonatkozóan nem nyújt információt. Ezért a következőkben a programkészítés módszertanára és tartalmára teszünk javaslatokat.

3 A FOGLALKOZTATÓ ADATAI A programot minden esetben az alapadatok rögzítésével kezdjük, amely a foglalkoztatóra és a szociális intézményre vonatkozó elsődleges információkat kell, hogy tartalmazza Ezek a következők: A foglalkoztató neve, címe, elérhetőségei ( , telefon, web) A foglalkoztató statusa: (külső foglalkoztató, intézményi foglalkoztató) Képviseletre jogosult Foglalkoztatási engedély száma, kiadás éve: Foglalkoztatási formák: A foglalkoztatási engedélyben megjelölt foglalkoztatotti létszám: A foglalkoztatóhoz kapcsolódó szociális intézmény neve, címe, elérhetőségei ( , telefon, web) Az intézmény képviselője: Azoknak az intézményeknek a felsorolása, szolgáltatásainak felsorolása, ahol a foglalkoztatottak intézményi jogviszonnyal rendelkeznek: A TERVEZÉS A program tervezését azzal célszerű kezdeni, hogy számba vesszük a foglalkoztatni kívánt célcsoport jellemzőit, információkat gyűjtünk a potenciális munkaerő felkészültségéről, állapotáról is, hisz a feladatok nagyságrendje - mit vállalhatunk fel, milyen tevékenységeket tudunk elvégezni, hány fővel stb. - a minőség, a teljesítési határidő, a kitűzött fejlesztési célok, az alkalmazott módszerek mind-mind ennek függvényei. A fentiek érdekében a foglalkoztatásba bevontak mentális, fizikai állapota, demográfiai jellemzői mellett célszerű számba venni a munkaerő munkavégző képességének szintjét, a munkavégzéshez szükséges a szociális kompetencia területén megjelenő hiányokat is.

4 A célcsoport demográfiai adatai, a foglalkoztatást befolyásoló egészségi, fizikai, mentális állapot, iskolai végzettség munkakarrier, önellátó képesség szerinti megoszlásuk. ( ) Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Harmónia Integrált Szociális Intézménye Életkor, és nemek szerinti megoszlás Szenvedélybetegek Kaskantyú székhely és telephelyek férfi Összesen 137 Cselekvőképesség mértéke szerinti megoszlás Cselekvőképes 130 Korlátozottan cselekvőképes 4 Cselekvőképtelen 3 Intézményi jogviszony létesítését megelőzően munkaviszonnyal rendelkezett férfi Önellátási képesség szerinti megoszlás nő nő 3 4 Önellátásra képes 133 Önellátásra részben képes 3 Önellátásra nem képes 1 Iskolai végzettség szerinti megoszlás Kevesebb, mint nyolc általános 8 Kisegítő iskola 3 Nyolc általános 46 Szakmunkásképző 62 Középfokú 14 Felsőfokú 1 Főiskola, egyetem 3 A foglalkoztatást befolyásoló krónikus betegségcsoportok szerinti megoszlás Légzőszervrendszeri betegségek: (COPD, asztma, 24 Mozgásszerv rendszeri betegségek (derékfájdalmak, gerincbántalmak, köszvény, csípő betegségei) Keringési, érrendszeri megbetegedések (ISZB, 68 60

5 hypertonia, érszűkület, Angina pectoris) Idegrendszeri megbetegedések (polyneuropathia, epilepszia) Érzékszervi (látás, hallás) megbetegedések. 6 Mentális és viselkedészavarok Enyhe mentális retardáció Schizoid kórképek 3 Depressziós kórképek 15 Egyéb szorongásos zavar A tevékenységek tervezéséhez azonban nem elégséges feltétel a humán erőforrás ismerete, el kell tudni helyezni magunkat abban a környezetben is, amit úgy hívunk, hogy piac. Ennek érdekében meg kell vizsgálnunk, hogy az a termék, vagy szolgáltatás, amit tervezünk piacképes-e, lesznek-e vásárlóink. Ennek érdekében szegmentáljuk a piacot, meghatározzuk azokat a célcsoportokat, amelyek vásárlói lesznek a terméknek/szolgáltatásnak. Piaci szegmentáció: olyan eljárás, mellyel a heterogén piacot jól definiálható ismérvek szerint homogén részekre osztjuk. Eredménye: szegmens= a piac egyedi keresleti sajátosságait mutató csoportok. Példa a piaci szegmentációra Egy települési önkormányzat a rendelkezésére álló forrásai egy részéből szociális szolgáltatást kíván szervezni. Nézzük milyen lépéseken keresztül választották ki a célcsoportot 1.)Elkészítették a szociális térképet, megvizsgálták, hogy milyen a település demográfiai összetétele. Megállapították, hogy a település elöregedett. 2.) A térkép készítői szükséglet és igény felmérésre alapozva feltárták a településen élő idős emberek szükségleteit, igényeit, leírták a célcsoport jellemzőit. Megállapították, hogy a településen élő idős emberek közül jelenős azok aránya, akik egyedül élnek, közülük többen egyedülállóak. 3.) Az információk birtokában úgy döntöttek, hogy idősek klubját hoznak létre, mégpedig azoknak az embereknek, akik egyedül élnek, vagy egyedülállóak. Az elemzések alapján megállapították, hogy k. 40 fős klubot kell létrehozni ahhoz, hogy a szolgáltatást ne legyen ráfizetéses. 4.) A települési önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójában szerepelt a idősbarát várossá válni gondolat. A piaci szegmentáció eredményeként létrejött az egyedül nem megy klub, amely ma is 40 fő idős ember számára kínál különböző szolgáltatásokat Forrás: Horváth Olga: Marketing alapismeretek (e-learning tananyag HEFOP program)

6 AZ INTÉZMÉNY - ÉS A FOGLALKOZTATÓ CÉLJAINAK ILLESZKEDÉSE A program készítésekor azt is végig kell gondolni, hogy melyek a foglalkoztató és az intézmény céljai, illetve, azt, hogy mindezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, a foglalkoztatás által történő rehabilitáció, fejlesztés miként illeszkedik az intézmény rehabilitációs eszköztárába, milyen módon erősítik egymást. Ezt követően azt is meg kell határozni, hogy mely eszközök szolgálják a munkavégzés általi rehabilitációt és fejlesztést, és melyek azok, amelyek a komplex rehabilitáció egyéb elemeit támogatják, továbbá amelyek szociális kompetenciák újraépítését, vagy fejlesztését szolgálják. Így fel tudjuk vázolni azt a célrendszert, amelyben a foglalkoztatás, mint a rehabilitációt szolgáló egyik eszköz megjelenik, s amely támogatja a rehabilitációs célokat. Pl. Ha az a célunk, hogy az intézményben élőket az intézményes ellátásból kivezessük, önálló életvezetésük feltételeit megteremtsük, akkor a foglalkoztatás célja a következő lehet: a foglalkoztatott munkavégző képességét oly módon kell fejleszteni, hogy a foglalkoztatott képessé váljon a tartós és folyamatos munkavégzésre, s ez által az önfenntartáshoz szükséges jövedelem megszerzésére. Ezért az ő rehabilitációjában a munkavégzésen túl az életvitel alakítása, az önálló működéshez szükséges kompetenciák fejlesztésére is szükség van. Így általános célunk: a kivezetés, az önálló életvitel megteremtése, foglalkoztathatóságának javítása. Konkrét célok pedig lehetnek pl.: a foglalkoztatott munkavégző képességének, fejlesztése munkavégzés fejlesztő felkészítő foglalkoztatás -, a végzett tevékenység betanítása által (foglalkoztatás) hatékonyság fejlesztés társas kapcsolatok fejlesztése absztinencia megtartása stb. A célokhoz eszközöket rendelhetünk. Így például a munkavégző képesség fejlesztésének eszköze lehet konkrét munkafolyamatokra való betanítás, vagy munkakörbővítés, munkaidő növelés, stb. A hatékonyság fejlesztésének lehet eszköze a munkavégzés, de tréningeket is tarthatunk, stb. A fentiek végiggondolása után arra a kérdésre adunk választ, hogy az intézményi és a foglalkoztatás szakmai programjai hogyan illeszkednek egymáshoz, miért tartja fontosnak az intézmény a munkavégzés által történő rehabilitációt.

7 TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A célok meghatározását követően meghatározzuk a feladatokat, azaz azokat a munkatevékenységeket, amelyek segítik a célok elérését. A tevékenységeket TEÁOR szerinti besorolás formájában is célszerű nevesíteni, ugyanis ennek alapján tudjuk meghatározni, hogy milyen munkák végzésére van kompetenciánk, illetve melyek azok a tevékenységek, amelyekre telepengedélyt kell kérni, vagy bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni. A TEÁOR szerinti besorolások elérhetők: A TEÁOR számok gyűjtő számok, s meghatározott tevékenységeket tartalmaznak, ezért ha Pl. a 132-Textilszövés TEÁOR 1 számot választjuk, akkor csak az ebbe a besorolásba tartozó tevékenységeket - textíliák szövése különféle nyersanyagból, mint selyem-, gyapjú-, egyéb állati, növényi vagy mesterséges, papír- vagy üveg-, stb. szálból - végezhetjük az engedélyezések után, s nem ebbe a szakágazatba tartozik a: - kötött és hurkolt kelme, lásd: a textil padlóburkoló, lásd: a keskenyszövetek, lásd: a nem szőtt kelme és nemez, lásd: 1399, s ha ezeket a tevékenységeket akarjuk végezni, akkor a megfelelő TEÁOR számokat kell alkalmaznunk. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy célszerű a programban konkrétan leírni a végzett munkát, ha azt akarjuk, hogy a tevékenység egyértelmű legyen mindazok számára, akiknek a program információt nyújt. Emellett a tevékenység bemutatásakor a szolgáltatás, termelés nagyságrendjét is szükséges rögzíteni ugyanis ennek alapján határozhatjuk meg a munkaerő igényt is, azaz azt, hogy milyen munkához, mekkora létszámot kell rendelni. Pl. ha 100 m 2 udvar rendbetételéhez 10 foglalkoztatottat rendel a foglalkoztató, akkor egyértelmű, hogy csak látszatfoglalkoztatás történik. A végzendő feladatnak és a munkaerő számának mindig összhangban kell lennie. 1 TEAOR szerinti besorolás, a tevékenységnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint az egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szakágazati besorolása szerinti száma, megnevezése.

8 Ha tevékenységet kívánunk bővíteni, vagy a meglévő tevékenységeinket kívánjuk terjeszteni ahhoz is először a szükséges munkaerőt célszerű megtervezni. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A személyi feltételek bemutatásában szólni kell a foglalkoztatást segítő, és koordináló munkatársak feladatairól is. A 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet 5.. /3/ /4/ bekezdése szabályozza a koordinátor és a segítő kompetenciáit. A szociális foglalkoztatásban a segítő irányítja a foglalkoztatást, szervezi a munkavégzést, koordinálja a szükséges anyagok beszerzését, megtervezi a napi tevékenységet, részt vesz a foglalkoztatási terv kialakításában, javaslatot tesz az intézményen belüli foglalkoztatás formáira, a munkavégzés során fenntartja a foglalkoztatottak motivációját, részükre mentális, segítő szolgáltatásokat nyújt. A szociális foglalkoztatás-koordinátor koordinálja a szociális intézményen belüli munkavégzést, részt vesz a szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelem előkészítésében, részt vesz a foglalkoztatási szakmai program elkészítésében, előkészíti a szociális foglalkoztatási támogatással kapcsolatos igényléseket, képviseli a szociális intézményt a foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben, összesíti a nyilvántartásokat, elszámolásokat, szervezi a reklám és marketing tevékenységet, előkészíti a termék vagy szolgáltatás értékesítési tervét, kapcsolatot tart a beszállítókkal, előkészíti a foglalkoztatott munkaerőpiacra történő kivezetését, javaslatot tesz az intézményen belüli és intézményen kívüli foglalkoztatás formáira. A fentieken túl elsősorban a segítők esetében azt is célszerű végiggondolni, hogy a munkatársak feladata az egyes tevékenységek között hogyan osztható meg, melyek azok a tevékenységek, s kik azok a foglalkoztatottak, akiknek nagyobb segítségre van szükségük. Az, hogy a segítők tevékenységét milyen arányban kell megosztani az egyes munkák között, nagymértékben befolyásolhatja a foglalkoztató munkaerőigényt.

9 Szükséges azt is számba venni, hogy milyen tudások jelennek meg az irányító, segítő, szervező stábban, s ezeket a tudásokat mivel szükséges bővíteni, kiegészíteni, esetleg időszakosan milyen képzettségű szakembereket célszerű a munkába bevonni. Így egy-egy tevékenységre való betanításhoz, vagy a termékfejlesztéshez felkérhetünk szaktudással rendelkező szakembereket is. A munkavégzés tárgyi feltételeinek bemutatása, nemcsak az épület, a helyiségek, az eszközök, a szerszámok számbavételét jelenti. Vannak olyan tevékenységek, amelyek bejelentési kötelezettséghez, valamint telephely engedélyhez kötöttek. Ha ezeket a tevékenységeket gyakorolni akarjuk, szükséges a megfelelő eljárást lefolytatnunk. A bejelentésről és a telepengedélyezésről a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezik, illetve a bejelentésre és engedélyezésre vonatkozó tevékenységeket a jogszabály 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. 3. (1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet. (2) A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a jegyzőhöz kell benyújtani. Forrás: 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól A jogszabály elérhető:

10 Bejelentéshez és engedélyhez kötött tevékenységek 1.sz. melléklet a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez 1. alsóruházat 43. irodai papíráru 2. ágybetét 44. járművillamossági, - elektronikai készülékek 3. áramelosztó, -szabályozó készülék 45. játékgyártás 4. bőr, szőrme kikészítése 46. kerámiacsempe, -lap 5. bőrruházat 47. kerámia szigetelő 6. csap, szelep 48. kerékpár, mozgássérült kocsi 7. csapágy, erőátviteli elem 49. konfekcionált textiláru (kivéve: ruházat) 8. csiszolótermék 50. konyhabútorgyártás 9. csomagolás 51. kőmegmunkálás 10. egészségügyi kerámia 52. kötéláru 11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék 53. kötött, hurkolt harisnyafélék, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék 12. egyéb bútor 54. kötött, hurkolt kelme 13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel 55. lábbeli gyártás 14. egyéb fa-, parafatermék, fonott áru 56. lakat-, zárgyártás 15. egyéb kerámiatermék 57. munkaruházat 16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek 58. műszaki kerámia 17. egyéb műanyag termék 59. műszaki textiláru 18. egyéb nem vas fém 60. nem szőtt textília és termék (kivéve: ruházat) 19. egyéb papír-, kartontermék 61. nem veszélyes hulladékok gyűjtése 20. egyéb ruházat, kiegészítők 62. nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 22. egyéb textiláru m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés 63. nem villamos háztartási készülék 23. egyéb szivattyú, kompresszor 64. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek 24. elektronikus orvosi berendezés 65. orvosi eszköz 25. emelő-, anyagmozgató gép 66. papír csomagolóeszköz 26. evőeszköz 67. parkettagyártás 27. élelmiszer-, dohányipari gép 68. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek,

11 műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása) 28. építési betontermék 69. síküveg tovább feldolgozás 29. építési gipsztermék 70. sportszergyártás, kivéve úszómedence 30. épületasztalos-ipari termék 71. számítógép, perifériás egység 31. falemezgyártás 72. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely 32. felsőruházat (kivéve: munkaruházat) 73. szerszámgyártás 33. fűtőberendezés, kemence 74. szőrmecikk 34. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép 75. tároló fatermék 35. gépjárműjavítás, - karbantartás 76. testápolási cikk 36. gumiabroncs újrafutózása, felújítása 77. textil-, ruházati, bőripari gép 37. háztartási kerámia 78. táskafélék, szíjazat 38. háztartási villamos készülék 79. textilszálak fonása 39. hangszergyártás 80. textilszövés 40. illóolajgyártás 81. textil, szőrme mosása, tisztítása 41. irodabútor 82. tűzálló termék 42. irodagép (kivéve: számítógép és perifériái) 83. villamos világítóeszköz

12 Telepengedély köteles tevékenységek 2.sz. melléklet a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez 1. acélcső gyártás 31. kötőelem, csavar 2. acél tárolóeszköz 32. központi fűtési kazán, radiátor 3. alumínium, kivéve a timföld (alumínium- oxid) 4. bányászati, építőipari gép 34. kőolaj-feldolgozás 33. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek 5. dohánytermék 35. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép 6. egyéb gumitermék 36. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék 7. előre kevert beton 37. máshová nem sorolt egyéb jármű 8. égetett agyag építőanyag 38. máshová nem sorolt egyéb nem fém ásványi termék 9. festék, bevonó anyag 39. máshová nem sorolt egyéb speciális gép 10. fémalakítás, porkohászat 40. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék 11. fém épületelem 41. mezőgazdasági vegyi termék, raktározása, tárolása 12. fémfelület-kezelés 42. mezőgazdasági, erdészeti gép 13. fémmegmunkálás 43. mész-, gipszgyártás 14. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek 44. motorkerékpár 15. fémszerkezet 45. motor, turbina (kivéve: légi, közúti jármű- motor) 16. fémtartály 46. műanyag csomagolóeszköz 17. fűrészáru gyártás 47. műanyag építőanyag 18. gépjármű-karosszéria, pótkocsi 48. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil 19. gőzkazán 49. műanyag-, gumifeldolgozó gép 20. gumiabroncs, gumitömlő 50. műtrágya, nitrogénvegyület, raktározása, tárolása 21. habarcsgyártás 51. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó 22. háztartási, egészségügyi papírtermék 52. nemesfémgyártás 23. hidegen hajlított acélidom 53. ólom, cink, ón 24. hidegen hengerelt keskeny acélszalag 54. papírgyártás 25. hidegen húzott acélhuzal 55. papíripari gép 26. hidegen húzott acélrúd 56. ragasztószergyártás

13 27. hidraulikus, pneumatikus berendezés 57. rézgyártás 28. huzaltermék 58. szálerősítésű cement 29. kohászati gép 59. száloptikai kábel 30. könnyűfém csomagolóeszköz 60. szintetikus kaucsuk alapanyag 61. szőnyeggyártás 62. tapétagyártás 63. tisztítószer 64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag 65. vegyi szál 66. villamos motor, áramfejlesztő 61. szőnyeggyártás 62. tapétagyártás 63. tisztítószer 64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag 65. vegyi szál A végzett tevékenységek függvényében ne feledkezzünk meg a sajátos és speciális munkavédelmi szabályozás, a kockázatbecslés és kezelés, a védőeszköz, munkaruha ellátás bemutatásáról sem. Pl. takarítási feladatok esetén tisztítószerek tárolása, a biztonsági adatlapok megléte stb. Célszerű a tárgyi feltételek bemutatásakor a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet- a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérőlelvárásai szerint végiggondolni a feltételeket. Pl. Tűzvédelem Munkahelyi hulladékkezelés Zárt munkahelyek szellőztetése A helyiségek, terek hőmérséklete A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete Ablakok és tetőablakok Ajtók és kapuk Közlekedési útvonalak, veszélyes területek Mozgólépcsők és mozgójárdák Rakodók (rámpák) Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken Pihenőhelyek Öltözőhelyiségek Tisztálkodó- és mellékhelyiségek Elsősegélyhelyek

14 Megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei Ivóvízellátás a munkahelyen Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem Természetesen csak azokat a szempontokat kell a tárgyi feltételek bemutatása során számba venni, amelyek az adott tevékenység esetében meg kell, hogy jelenjen. Pl. ha egy foglalkoztató parkgondozást végez, akkor nemcsak a szerszámok bemutatása fontos, hanem a pihenőhely, a tisztálkodó és mellékhelyiségek, az öltöző stb. bemutatása is. Fogyatékos munkavállaló esetén pedig azokat a speciális eszközöket, feltételeket is számba kell venni, amelyeket a megváltozott munkaképesség miatt a foglalkoztatónak biztosítani kell. A jogszabály elérhető: A tárgyi feltételek biztosítása körében még az alábbi jogszabályok alkalmazása szükséges: évi XCIII. Törvény munkavédelemről évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

15 A MUNKAFOLYAMAT BETANÍTÁSÁNAK TEMATIKÁJA Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén el kell készíteni munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztő program tematikáját is. Ezeknek a tematikáknak konkrétan tartalmaznia kell azokat az ismereteket, készségeket, képességeket, kompetenciákat, amelyeket meg akarunk tanítani, gyakoroltatni szeretnénk, s amit a későbbiekben a munkafolyamatok során a foglalkoztatott alkalmazni fog. Pl. Textilszövés, kreatív tevékenység betanítási tematikája A programvezető: Cél A területen szükséges alapvető ismeretek készségszintű elsajátítása, A mindennapi munkavégzéséhez nélkülözhetetlen gyakorlati tudásszint megszerzése, Felkészítés az önálló, felelősségteljes munkavégzésre. A cél megvalósításához szükséges feladatok Az intézmény arculattervének, PR tevékenységének megismerése, átgondolása, A díszítéséhez szükséges kellékek elkészítési technikáinak megismerése (gyöngyfűzés, üvegfestés, térfonás, varrás, kötés, kollázs - montázs, textilfestés, rongyszőnyegkészítés, virágkötészeti alapismeretek), Az alkalmazott technikákhoz szükséges alapvető anyagismeret elsajátítása, Tűz és balesetvédelmi rendelkezések megismerése, Tennivalók szabálytalanság, rendellenesség észlelése esetén. A program során alkalmazott módszerek Az elsajátítandó ismeretanyag elméleti és gyakorlati oktatása, Az elméleti oktatás alapját a szakember által elkészített segédanyag képezi, a gyakorlati képzés terepgyakorlat formájában történik. A program során figyelembe veendő szempontok Egyéni képességek, készségek, Az ellátást igénybevevő egészségi állapota, Kézügyesség, kreativitás, Az adott munkatevékenységre irányuló motiváció, megbízhatóság, pontosság. Az ellátást igénybevevők köre Azon ellátást igénybevevők, akikkel az intézmény az adott munkaterületre vonatkozóan munkaszerződést, megállapodást köt.

16 A csoport formája: Zárt A program időtartama: 10 foglalkozás TEMATIKA I.: Textilszövés, kreatív tevékenység 1. foglalkozás: Kérdőív. A munka szerepe az életünkben 2. foglalkozás: A PR tevékenység tartalmi elemei, fontossága 3. foglalkozás: Anyagismeret. Eszközismeret 4. Foglalkozás Színek összhangja, harmónia és a szépség fogalma 5. foglalkozás: Varrási, kötési technikák, anyagismeret a térfonásról 6. foglalkozás: A gyöngyfűzés alapjai 7. foglalkozás: Virágkötészeti alapismeretek 8. foglalkozás: Üvegfestés, eszközhasználat, ötletek-praktikák használati-és 9. dísztárgyak készítéséhez 10. foglalkozás: A textilfestés technológiája, a munkafolyamat lépései 11. foglalkozás: A bemutatott technikák megjelenése a dekorációs tevékenységben 12. foglalkozás: Tűz-, munka-és balesetvédelmi oktatás 13. foglalkozás: Elméleti és gyakorlati vizsga Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Harmónia Integrált Szociális Intézménye Szociális foglalkoztatás programja Ehhez indokolt a tevékenységben járatos szakembert is behívni. A tematika nemcsak a tevékenység elindításakor biztosítja a betanítást, az új belépők felkészítését is szolgálja. Fontos azt is megtervezni, hogy milyen formában történik a betanítás, milyen eszközöket, módszereket alkalmazunk, mekkora lesz az elméleti és gyakorlat aránya, munkafolyamatba ágyazva sajátítják-e el az elméleti és gyakorlati ismereteket, stb. A FOGLALKOZTATOTTAK TOVÁBBLÉPÉSI IRÁNYAINAK MEGHATÁROZÁSA A foglalkoztatási programban azt is meg kell tervezni, hogy milyen kimeneti és előmeneteli rendszert működtetünk a munkavégzés során. A szociális foglalkoztatás nem végső cél. Azoknál a foglalkoztatottaknál, akik képesek rá, meg kell kísérelni a nyílt, vagy más támogatott piacon történő foglalkoztatást. Ezért a szociális foglalkoztatást hosszútávon átmenetnek kell tekintenünk, amelynek végső célja a nyílt munkapiacra való kilépésre való felkészítés. Ezért meg kell tervezni a rehabilitációs szakaszt, illetve azt is, hogy mikor jön el az időpont, amikor a foglalkoztatott fejlesztését e munkaformában be kell fejeznünk. Vagy azért, mert eredménytelen a rehabilitáció, vagy pedig azért, mert a

17 foglalkoztatott rehabilitációja befejeződött. Ezt az utat kell különböző eszközökkel és módszerekkel támogatni. Ebben a foglalkoztató mellett komoly feladatai vannak a munkaerő-piaciszolgáltatást nyújtók is. A tervben tehát számba kell venni, hogy a foglalkoztatottak közül kik képesek a továbblépésre, kilépésre, munka-rehabilitációs foglalkoztatásból fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásba való átlépés, nyílt vagy más támogatott programba történő továbblépés. Mindezeken túl az arra alkalmasak felkészítése érdekében bátran éljünk a humán erőforrásban alkalmazott gyakorlatokkal is. pl. munkakörbővítés, új munkaterületen való kipróbálás, magasabb szintű, kvalifikáltabb tevékenységbe való bevonás, munkaidő növelés, képzésbe vonás stb. De mindemellett a foglalkoztatottnak az eredményes integráció érdekébenszüksége az önálló életvitelt támogató ellátásokra, programokra, esetleges lakhatásának megteremtésére is. Ennek kezeléséhez a foglalkoztatók a szociális munkásoktól kérhetnek segítséget. Foglalkoztatott sikeres integrációját betegség, vagy pl. segédeszköz hiánya is gátolhatja. Az egészség, a fizikai állapot javítása érdekében a továbblépés előkészítéséhez szükség lehet egészség rehabilitációra is. Ha módunkba áll konzultáljuk a munkavállaló háziorvosával a foglalkozás- egészségügyi orvossal, kérjük az ő segítségüket is. Az egyik legfontosabb feladatunk a jövendő munkahelyek megtalálása, s gyakran a munkáltatók előítéleteinek oldása. Az előítéletek oldása és a munkahelyek meg találása érdekében a környezetünkben lévő potenciális munkáltatókkal folyamatosan konzultálni kell. Vannak jó példák az együttműködésre, ilyen például a munkahelyi gyakorlat intézménye. Az előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítésének tervről külön sablon készül, lásd Marketingtervezés című sablonunkat.