145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, november 4., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, november 4., péntek 145. szám Ára: 828, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXVII. tv. Az Országos Rádió és Televízió Testület évi költségvetésének végrehajtásáról /2005. (XI. 4.) BM r. A XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználásáról szóló szabályzatának kiadásáról /2005. (XI. 4.) EüM r. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról /2005. (XI. 4.) FVM r. A Magyar Agrárgazdasági Minõség Díjról /2005. (XI. 4.) GKM r. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól /2005. (XI. 4.) KvVM r. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ, egyes környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokat érintõ miniszteri rendeletek módosításáról /2005. (XI. 4.) NKÖM r. Egyes régészeti lelõhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetésérõl /2005. (XI. 4.) KE h. Egyetemi tanárok felmentésérõl A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Zala Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának közleménye Oldal

2 8116 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi CXVII. törvény az Országos Rádió és Televízió Testület évi költségvetésének végrehajtásáról* Az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület évi költségvetésérõl szóló évi CXVII. számú törvényben meghatározott költségvetése végrehajtásáról a következõ törvényt alkotja: A fõösszegek alakulása 1. (1) Az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) évi költségvetése végrehajtását 1 168,329 M Ft, azaz egymilliárdegyszázhatvannyolcmillió-háromszázhuszonkilencezer forint bevétellel és 1 124,260 M Ft, azaz egymilliárd-egyszázhuszonnégymillió-kettõszázhatvanezer forint kiadással jóváhagyja. (2) Az ORTT évi költségvetése végrehajtásának mérlegét e törvény 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A bevételek részletezése 2. (1) Az ORTT általános mûködési és felhalmozási kiadásainak fedezetére, a Mûsorszolgáltatási Alap által a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84. (2) és (3) bekezdése alapján átutalt összes támogatás 860,800 M Ft, azaz nyolcszázhatvanmillió-nyolcszázezer forint. (2) Az ORTT intézményi mûködési bevétele 16,939 M Ft, azaz tizenhatmillió-kilencszázharminckilencezer forint. (3) Az elõzõ években képzett pénzmaradvány elszámolt bevétele 44,043 M Ft, azaz negyvennégymillió-negyvenháromezer forint. (4) A Mûsorszolgáltatási Alaptól átvett pénzeszköz 244,570 M Ft, azaz kettõszáznegyvennégymillió-ötszázhetvenezer forint, a képzési céltámogatás 0,427 M Ft, azaz négyszázhuszonhétezer forint. (5) A lakáskölcsön törlesztés befolyt összegébõl bevételként elszámolt összeg 1,550 M Ft, azaz egymillióötszázötvenezer forint. * A törvényt az Országgyûlés a október 24-i ülésnapján fogadta el. A kiadások részletezése 3. (1) Az ORTT általános mûködési kiadásai összesen 1 020,642 M Ft, azaz egymilliárd-húszmillió-hatszáznegyvenkettõezer forint, a felhalmozási kiadás 103,618 M Ft, azaz egyszázhárommillió-hatszáztizennyolcezer forint. (2) A mûködési kiadásokból 582,567 M Ft, azaz ötszáznyolcvankétmillió-ötszázhatvanhétezer forint a személyi juttatás, 191,783 M Ft, azaz egyszázkilencvenegymillió-hétszáznyolcvanháromezer forint a munkaadókat terhelõ járulék és 246,292 M Ft, azaz kettõszáznegyvenhatmillió-kettõszázkilencvenkettõezer forint a dologi kiadás. A pénzmaradvány jóváhagyása 4. (1) Az Országgyûlés az ORTT évi módosított pénzmaradványát az éves mérleg források oldalán szereplõ összegével egyezõen 44,069 M Ft, azaz negyvennégymillió-hatvankilencezer forint értékben hagyja jóvá. (2) A pénzmaradvány összege a évi kötelezettségvállalások évre áthúzódó pénzügyi teljesítésének fedezetére használható fel. Költségvetésen kívüli ORTT kezelésû bevételek és kiadások alakulása 5. (1) Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû évi bevétele 8 033,381 M Ft, azaz nyolcmilliárdharminchárommillió-háromszáznyolcvanegyezer forint. (2) Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû évi kiadása 7 969,542 M Ft, azaz hétmilliárdkilencszázhatvankilencmillió-ötszáznegyvenkettõezer forint. (3) Az (1) bekezdésben megállapított bevételek és a (2) bekezdésben megállapított kiadások részletezését e törvény 3. és 4. számú melléklete tartalmazza. A Mûsorszolgáltatási Alap költségvetésének végrehajtása 6. Az Országgyûlés az Rtv ában és a 77. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az ORTT zárszámadásának mellékleteként jóváhagyja a Mûsorszolgáltatási Alap évi költségvetése végrehajtásának mérlegét (5. számú melléklet). Záró rendelkezés 7. Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

3 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az ORTT évi költségvetése végrehajtásának mérlege Bevételek Millió forintban Elõirányzat neve Eredeti elõirányzat Módosított elõirányzat évi teljesítés Törvény szerinti bevételek 860, , ,800 Mûködési és felhalmozási bevételek 16,939 16,939 Mûsorszolgáltatási Alaptól átvett pénzeszköz 244, ,570 Képzési céltámogatás 0,427 0,427 Lakáskölcsön törlesztés visszaforgatása 1,550 1, évi pénzmaradvány felhasználása 39,305 39,305 Elõzõ évek költségvetési tartalékának elszámolása 4,738 4,738 Összesen: 860, , , számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az ORTT évi költségvetése végrehajtásának mérlege Kiadások Millió forintban Elõirányzat neve Eredeti elõirányzat Módosított elõirányzat évi teljesítés Személyi juttatások 517, , ,567 Munkaadókat terhelõ járulékok 163, , ,783 Dologi kiadások 168, , ,292 Felhalmozási kiadások 11, , ,618 Összesen: 860, , , számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az ORTT költségvetésen kívüli bevételeinek mérlege Millió forintban Elõirányzat neve Eredeti elõirányzat Módosított elõirányzat évi teljesítés Mûsorszolgáltatási díj 5 119, , ,830 Frekvenciapályázati díj 0,160 13,686 13,686 Támogatási pályázati díj 52, , ,972 Áfa 1 293, , ,779 Áfa kötelezettség finanszírozása MA-tól 354, ,978 Kötbér, bírság, késedelmi kamat 241, ,612 Óvadék 271, ,000 Közérdekû kötelezettségvállalás 5,228 5,228 Mûsorszolgáltatási Alap támogatás (átfutó) 0,296 0,296 Összesen: 6 465, , ,381

4 8118 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám 4. számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az ORTT költségvetésen kívüli kiadásainak mérlege Millió forintban Elõirányzat neve Eredeti elõirányzat Módosított elõirányzat évi teljesítés Mûsorszolgáltatási díj 5 119, , ,294 Frekvenciapályázati díj 0,160 13,686 13,609 Támogatási pályázati díj 52, , ,894 Áfa 1 293, , ,665 Finanszírozott áfa visszatérítése MA-nak 169, ,616 Kötbér, bírság, késedelmi kamat 241, ,882 Óvadék 281, ,302 Közérdekû kötelezettségvállalás 5,228 5,228 Mûsorszolgáltatási Alap támogatás (átfutó) 0,296 0,052 Összesen: 6 465, , , számú melléklet a évi CXVII. törvényhez A Mûsorszolgáltatási Alap költségvetése végrehajtásának mérlege Adatok millió Ft-ban év év (módosított) év végrehajtás kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat elõirányzat elõirányzat elõirányzat elõirányzat elõirányzat I. BEVÉTELEK üzembentartási díj pótlása üzembentartási díj mentesítettek utáni költségvetési átalány mûsorszolgáltatási díj MTM-SBS Televízió Rt Magyar RTL Televízió Rt Országos Kereskedelmi Rádió Rt. (Danubius Rádió Mûsorszolgáltató Rt.) Sláger jogosultság (Sláger Rádió Mûsorszolgáltató Rt.) nem országos mûsorszolgáltatási jogosultságok pályázati díjak kötbér, kártérítés, bírság önkéntes befizetések egyéb bevételek az ORTT-t terhelõ, mûsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa térülése maradványfelhasználás II. KIADÁSOK továbbutalandó üzembentartási díj Magyar Televízió Rt Magyar Rádió Rt Duna Televízió Rt ORTT közalapítványok összesen céltámogatások közszolgálati mûsorszámok támogatása közszolgálati mûsorok támogatása mûsorszórás és -elosztás fejlesztése nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók támogatása közmûsor-szolgáltatók támogatása

5 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY év év (módosított) év végrehajtás kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat kiemelt elõirányzat elõirányzat elõirányzat elõirányzat elõirányzat elõirányzat 3. továbbutalandó mûsorszolgáltatási díj Magyar Televízió Rt Duna Televízió Rt Magyar Rádió Rt kiegészítõ támogatások ORTT közalapítványok összesen Igazgatóság személyi juttatások munkaadót terhelõ járulékok dologi kiadások felhalmozási kiadások szerzõi jogdíjak pályázatok bírálatának költségei az ORTT-t terhelõ, mûsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa rendkívüli finanszírozás az ORTT részére egyedi támogatások mûsorszolgáltatási díjakkal összefüggõ költségek A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 52/2005. (XI. 4.) BM rendelete a XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználásáról szóló szabályzatának kiadásáról Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. -ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 24. (9) (10) bekezdésében foglaltakra a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõk szerint rendelkezem: 1. A rendelet hatálya kiterjed a XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzataira, a Belügyminisztériumnak ezen elõirányzatok felhasználásában közremûködõ szervezeteire és részt vevõ személyeire, a szabályzatban meghatározott személyekre, továbbá a Nemzeti Sporthivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglalt, a fejezeti gazdálkodási feladatokban eljáró szervezetekre, szervezeti egységekre. 2. A XI. Belügyminisztérium költségvetési fejezet, 20. Nemzeti Sporthivatal cím évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználásáról szóló Szabályzat a jelen rendelet mellékletét képezi. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követõen benyújtott támogatás iránti kérelmek esetében kell alkalmazni. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter

6 8120 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám Melléklet az 52/2005. (XI. 4.) BM rendelethez Szabályzat a Belügyminisztérium költségvetési fejezet Nemzeti Sporthivatal cím évi költségvetési fejezeti kezelésû elõirányzatainak felhasználására I. 1. A Nemzeti Sporthivatal részére a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: költségvetési törvény) jóváhagyott évi fejezeti kezelésû kiadási elõirányzatokat a melléklet 2 6. pontja tartalmazza. 2. Sporttevékenység támogatása a) Utánpótlás-nevelési feladatok 1 728,2 M Ft b) Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása 295,0 M Ft c) Szabadidõsport támogatása 763,0 M Ft d) Versenysport támogatása 1 488,0 M Ft e) Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok 242,5 M Ft f) Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése 1 621,1 M Ft g) Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása 2 893,0 M Ft h) Nemzeti Sporttanács támogatása 12,0 M Ft 3. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése a) Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program 2 119,0 M Ft b) Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése 474,5 M Ft c) évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program 1 029,4 M Ft d) Magyar Sport Háza beruházása 456,6 M Ft e) Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévõ kormányzati feladatok 500,0 M Ft f) Beruházás a 21. századi iskolába 181,5 M Ft 4. Kiemelt hazai rendezésû és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása 5. PHARE támogatásból megvalósuló programok a) HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program 6. Fogyatékosok esélyegyenlõségének javítása 445,0 M Ft 7,0MFt 200,0 M Ft Összesen: ,8 M Ft Jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Sporthivatal fejezeti gazdálkodási szabályzata az irányadó. II. Elõzõ évek fejezeti kezelésû elõirányzat-maradványai 7. A fejezeti kezelésû elõirányzat-maradványok felhasználása az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 93. -ának (7) bekezdésében foglaltak alapján azon eljárási szabályok alkalmazásával történik, melyek az eredetileg megállapított elõirányzatokra vonatkoznak. 8. Az elõzõ évek elõirányzat-maradványai esetében a Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: Hivatal) február 5-ig köteles tájékoztatni a BM Közgazdasági Fõosztályt a keletkezett maradvány kötelezettségvállalással terheltségérõl. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány esetében mellékelni kell az ezzel kapcsolatos dokumentumokat is. 9. A fejezeti kezelésû elõirányzatnak az éves beszámolóban szereplõ maradványa a következõ évben fejezeti hatáskörben elvégzett elõirányzat-módosítás után változatlan rendeltetéssel, az elõzõ évben keletkezett, de pénzforgalmilag csak a következõ évben teljesülõ kötelezettségek kiegyenlítésére a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig használható fel. Az elõirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított elõirányzatra. III. Az elõirányzatok felhasználásának általános szabályai 10. A költségvetési törvényben a Hivatal fejezeti kezelésû elõirányzatai egy költségvetési alcímet alkotnak, mely elõirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célokra használhatók fel. A Hivatal ezen elõirányzatok szakmai kezelõje. Az elõirányzatok felhasználásának pénzügyi és számviteli bonyolítását a fejezeti gazdálkodási feladatok ellátásáért felelõs szervezeti egység végzi, kivéve a jelen Szabályzat I. fejezet 3. c) és 5. a) pontjában megnevezett elõirányzatokat, melyek esetében a felhasználás számviteli bonyolítását a BM Közgazdasági Fõosztály Számviteli Osztálya végzi. A fejezeti kezelésû elõirányzatokat érintõ, esetlegesen szükségessé váló elõirányzat-átcsoportosításokra a Nemzeti Sporthivatal kezdeményezése alapján az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) ában meghatározottak szerint kerülhet sor. 11. A költségvetési szervnél történõ elõirányzat felhasználással kapcsolatosan az alábbi pénzügyi-gazdasági jogkörök különülnek el, melyek gyakorlásakor az összeférhetetlenségi szabályokat be kell tartani:

7 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY 8121 a) Kötelezettségvállalásra az adott fejezeti kezelésû elõirányzat felett rendelkezõ szervezet vezetõje vagy az általa megbízott személy jogosult (kötelezettségvállaló), a gazdasági vezetõ vagy az általa kijelölt személy elõzetes, írásos ellenjegyzése mellett. b) Érvényesítésre az ezzel írásban megbízott legalább középfokú iskolai végzettségû és emellett mérlegképes könyvelõi vagy azzal egyenértékû pénzügyi-számviteli szakképesítésû dolgozó jogosult. c) Utalványozásra az adott fejezeti kezelésû elõirányzat felett rendelkezõ szervezet vezetõje vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. d) Ellenjegyzésre az adott fejezeti kezelésû elõirányzat felett rendelkezõ szervezet gazdasági vezetõje vagy az általa írásban kijelölt legalább középfokú iskolai végzettségû és emellett mérlegképes könyvelõi vagy azzal egyenértékû szakképesítésû személy jogosult. e) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkárának elõzetes tájékoztatása mellett kivéve a jogszabályon, jogerõs bírósági, illetve államigazgatási határozaton alapuló kötelezettségvállalást vállalható. Az engedélyezési kérelem akkor terjeszthetõ elõ, ha az abban foglalt fizetési kötelezettség a kötelezettségvállalás idõpontjában ismert feltételek mellett, a rendeltetésszerû mûködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható az esedékességkor. 12. Jelen Szabályzat IV. fejezetében szabályozott fejezeti kezelésû elõirányzatokra vonatkozóan a kötelezettségvállaló, az utalványozó, valamint az ellenjegyzõ megnevezését a Szabályzat függeléke tartalmazza. 13. A kedvezményezett szervezetnek a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, mely biztosítja azok teljes elkülönítését, és lehetõvé teszi a felhasználás mindenkori tételes ellenõrzését. 14. Az elõirányzat felhasználásáról a Hivatal köteles a felhasználási adatokat tartalmazó éves, szöveges beszámolót készíteni és azt a BM Közgazdasági Fõosztálynak január 31-ig megküldeni. A beszámolónak tartalmaznia kell a tárgyévi elõirányzatok, valamint az elõzõ évben (években) keletkezett maradványok célirányos, jogcímenkénti felhasználását és értékelését. Az elõirányzatok felhasználását illetõen a BM Közgazdasági Fõosztály szükség szerint ellenõrzést végez, illetve indokolt esetben intézkedik vagy intézkedést kezdeményez. 15. A 14. pontban foglaltaktól eltérõen a 18. pontban hivatkozott szervezetekre a velük kötött szerzõdésben meghatározott beszámolás és beszámolási határidõk vonatkoznak. E szerzõdésekben a beszámolási határidõt úgy kell meghatározni, hogy a Hivatal a támogatás által érintett elõirányzatot illetõ, 14. pontbeli kötelezettségének az ott szereplõ határidõben eleget tehessen. 16. A beszámolásra kötelezett köteles a BM Közgazdasági Fõosztály felhívását követõ 10 napon belül beszámolóját pontosítani, és azt újra megküldeni, amennyiben a beszámoló nem felel meg az éves beszámoló tartalmára vonatkozó szabályoknak. A BM Közgazdasági Fõosztály a beérkezett beszámolókat értékeli, megfelelõségük esetén azokat elfogadja, valamint a teljesítés igazolásokat áttekinti. 17. A fejezeti kezelésû elõirányzatokról történõ beszámolási kötelezettség teljesítéséért felelõs a) a 2 6. pontokban szereplõ feladatok vonatkozásában a feladatot ellátó szervezeti egység vezetõje; b) a 19. pontban hivatkozott szervezetek támogatása esetében figyelemmel az Áht. 13/A. -ának (2) bekezdésében foglaltakra a támogatott szervezet vezetõje vagy vezetõi testülete, a megkötött támogatási szerzõdés szerint. 18. Jelen Szabályzatban felsorolt elõirányzatokból államháztartáson kívüli szervezeteknek nyújtandó támogatások esetében a támogatott szervezetekkel az Áht. 13/A. -ában foglaltaknak megfelelõ támogatási szerzõdést kell kötni, melyben részletesen meg kell határozni a támogatás felhasználásával és az elszámolással összefüggõ valamennyi kötelezettségeket, valamint a Hivatal ellenõrzési jogosítványait. Ennek megfelelõen a támogatási szerzõdésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás határidejét, tartalmát, az elszámoláshoz csatolandó hitelesített, formai és tartalmi szempontból megfelelõ és záradékkal ellátott dokumentumok megnevezését, a támogatás továbbadásának feltételeit (amennyiben az továbbadható) és ez esetekben a kedvezményezettekkel való szerzõdéskötési kötelezettséget, a szerzõdésszegés szankcióit és a támogatás felhasználására vonatkozó ellenõrzési jogosultságot. A támogatások jogszerû felhasználását szükség szerint helyszíni ellenõrzéssel is biztosítani kell. Szerzõdés- vagy kötelezettségszegés esetén a további finanszírozást és támogatást azonnal fel kell függeszteni, a szerzõdés-, illetve kötelezettségszegés súlyának megfelelõen gondoskodni kell a már kiutalt támogatás részbeni vagy teljes visszafizettetésérõl és a késõbbi támogatási lehetõségekbõl való kizárásról. 19. Valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzat esetében, ha az adott elõirányzatból támogatást pályázati úton juttattak, úgy a pályáztatás során elõ kell írni, hogy a támogatásokat igénylõ pályázatok tartalmazzák a saját forrásokat (önrészt), valamint azok felhasználásának céljait és tartalmát; a támogatási szerzõdéseknek ki kell térniük az ezekrõl való beszámolásra is. Ezen túlmenõen a hatályos jogszabályi elõírásoknak megfelelõen gondoskodni kell a támogatási lehetõségeknek, a támogatást nyertek névsorának és a kapott támogatások összegének nyilvánosságra hozataláról.

8 8122 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám 20. Támogatási szerzõdés hiányában a 18. pontban hivatkozott szervezeteknek a részükre megállapított támogatás, illetve a fejezeti kezelésû elõirányzatokból pályázati úton a nyerteseknek megítélt támogatás nem folyósítható. 21. A Szabályzatban szereplõ, a feladatfinanszírozás körébe tartozó elõirányzatok felhasználása és az arról történõ beszámolás során jelen Szabályzatban meghatározottakat, valamint az Ámr.-ben feladatfinanszírozásra vonatkozó elõírásokat is érvényesíteni kell. A Beruházásismertetõ és a Feladatismertetõ elnevezésû okmányok kitöltési útmutatója alapján az okmányokat a fejezeti gazdálkodási önálló osztály (a továbbiakban: FGÖO) vezetõje vagy az általa meghatalmazott személy írja alá. A Feladatfinanszírozási Engedély Okirat elnevezésû okmányok kitöltési útmutatója alapján az okirat aláírója az a kötelezettségvállaló személy lehet, aki a Beruházásismertetõ és a Feladatismertetõ okmányok 5. pontjában a jóváhagyó, a részfeladat felett pedig a rendelkezõ. A feladatfinanszírozás körébe tartozó elõirányzatok: évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program, HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program (PHARE támogatásból megvalósuló program). A IV. fejezet 28. pontjában meghatározott elõirányzat felhasználására a Szabályzatban foglaltakon túlmenõen az Európai Uniós elõcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendjérõl szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet vonatkozó elõírásai irányadóak. 22. Valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználását a Hivatal Ellenõrzési Önálló Osztálya, illetve a BM Ellenõrzési Fõosztálya ellenõrzi. 23. A Szabályzatban már szereplõ, tételesen felsorolt fejezeti kezelésû elõirányzatok elõirányzati összegeinek Kormány által történõ változtatása esetén a felhasználásra az adott fejezeti kezelésû elõirányzatra vonatkozó felhasználási szabályok érvényesek, kivéve, ha ettõl eltérõ szabályozás indokolt, melyre a jelen Szabályzat módosításával lehet sort keríteni. 24. A jelen Szabályzatban szabályozottakon túl a fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználására az Ámr., a sportról szóló évi I. törvény, valamint az állami sportcélú támogatások felhasználásának szabályairól szóló 1/2005. (III. 11.) MeHVM rendelet elõírásai irányadók. IV. Az elõirányzatok felhasználásának részletes szabályai 25. Sporttevékenység támogatása a) Utánpótlás-nevelési feladatok Az elõirányzat célja az egységes utánpótlás-nevelési rendszer mely egymásra épülõ programok integrált rendszere fejlesztése és mûködtetése. A rendszer széles tömegbázist teremt, megszeretteti a gyermekkel a sportolást, tudatosítja a mozgásgazdag életmód jelentõségét, és támogatja a tehetségeket. A feladat részprogramokon keresztül valósul meg, amelynek része a Sport XXI. program, a Héraklész-program, amelyek a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (a továbbiakban: Intézet) felügyelete alatt mûködnek. A részprogramoknak megfelelõen a programokat lebonyolító Intézeten keresztül jut el a támogatás a felhasználókhoz, illetve az NSH és a felhasználók között közvetlen kötött támogatási szerzõdéseknek megfelelõen. A támogatás elõfinanszírozással vagy utófinanszírozással kerülhet felhasználásra egyedi döntés szerint. A szerzõdésekben meghatározott módon az elõírt határidõig a támogatott sportszervezetek kötelesek elszámolást készíteni a Nemzeti Sporthivatal részére. b) Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása Az elõirányzat célja az iskolai testnevelés és sport, a diáksport, valamint a felsõoktatási intézményekben folyó sporttevékenység és sportoktatás megerõsítése, integráltan az épek és fogyatékosok sportja területén. Az iskolai testnevelés és diáksport támogatása a Magyar Diáksport Szövetséggel és a Magyar Egyetemi Fõiskolai Sportszövetséggel együttmûködve valósul meg, döntõen elõfinanszírozással, a felhasználás elõre meghatározott részletekben történik. A szervezetek támogatásáról a külsõ szakértõk bevonásával készülõ javaslatot követõen az NSH elnöke dönt. c) Szabadidõsport támogatása Az elõirányzat célja a szabadidõsportot népszerûsítõ események és kampányok szervezésének, illetve a szabadidõsport területén mûködõ köztestületek, szövetségek mûködésének támogatása, integráltan az épek és a fogyatékosok sportja területén. Ez magában foglalja az aktív életformát terjesztõ programok, a szabadidõsporttal foglalkozó szervezetek, illetve az ehhez kapcsolódó kommunikáció (amely az írott és elektronikus médiát is tartalmazza) támogatását. A támogatások jellemzõen utófinanszírozással, a programok megvalósulásának idejében, illetve a médiumok és szolgáltatások egész évben folyamatosan valósulnak meg, ezért a kifizetések is folyamatosan történnek. A mûködési támogatások átutalására évente két alkalommal kerül sor. d) Versenysport támogatása Az elõirányzat célja az ép és fogyatékos sportolók versenysportja fejlesztésének, az eredményesség fokozásának, a sportolók, sportszervezetek, utánpótláskorú sportolók száma növelésének, és a szakmai munka színvonala javításának támogatása. A támogatás magában foglalja az említettek érdekében kidolgozott szövetségi szakmai fejlesztési és felkészülési programok és a kiemelt külföldi eseményeken (Olimpia, Paralimpia, AGFIS Világjátékok, Szervátültetettek Világjátéka) való részvétel támogatását is. A támogatás fõszabály szerint elõfinanszírozással, két részletben valósul meg. A második részlet Kedvezménye-

9 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY 8123 zetteknek történõ biztosítására az elsõ támogatási részlettel való elszámolás elfogadását követõen kerül sor. e) Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok Az elõirányzat célja a sportegészségügyi, doppingellenes feladatok ellátásához pénzügyi forrás biztosítása. Ennek keretében valósul meg a válogatott kerettagok emelt szintû sportegészségügyi ellátása, teljesítménydiagnosztikai, sportdietetikai, -pszichológiai feladatok, doppingellenõrzés kivitelezése, dopping analitika finanszírozása, doppingellenes felvilágosító programok támogatása, nemzetközi kötelezettségek teljesítése, a Szent-Györgyi Kutatástámogatási Program folytatása, edzõtovábbképzés támogatása, az ehhez szükséges szimpóziumok, kiadványok megvalósításához történõ hozzájárulás. A sportegészségügyi és doppingellenes feladatok ellátásában szerzõdés alapján közremûködik az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), a Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), a Magyar Edzõk Társasága (MET), a Magyar Sportorvos Társaság (MST), valamint a Magyar Masszõr Egyesület (MME). A támogatás felhasználása elõfinanszírozással történik, év közben többszöri elszámolással. f) Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése Az elõirányzat célja forrás biztosítása a társadalom számára önbecsülést jelentõ, összetartást elõsegítõ, kimagasló eredményt elért sportolók és sportszakemberek teljesítményének és munkájának elismeréséhez, sportolói, sportvezetõi pályafutások megbecsüléséhez. További cél a sport területén tevékenykedõ közalapítványok mûködésének, valamint a nemzetközi eredményességet biztosító módszertani központ feladatai ellátásának támogatása. Az elõirányzat szolgál forrásul a sportösztöndíj, valamint a Nemzet Sportolója elismeréshez kapcsolódó életjáradék folyósításához is. g) Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása Az elõirányzat célja a kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása, beleértve a Forma 1 Világbajnokság Magyar Nagydíj rendezési feltételeinek megteremtését is. A feladat ellátásában érintett a Hungaroring Sport Rt., illetve az országos sportági szakszövetségek. h) Nemzeti Sporttanács támogatása Az elõirányzat célja a Kormány mellett mûködõ javaslattevõ szerv, a sportról szóló évi I. törvény által létrehozott Nemzeti Sporttanács mûködéséhez forrás biztosítása a törvény 54. (2) bekezdése szerint. A Nemzeti Sporttanács mûködésére is figyelemmel a kifizetés havi rendszerességgel történik. 26. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése a) Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program Az elõirányzat célja, hogy az ország egész területére kiterjedõen támogassa korszerû sportcélú létesítmények építését, a meglévõk felújítását, korszerûsítését. Magában foglalja az állami kötelezettségvállalással segített nagyobb beruházások, illetve a kistelepüléseken lévõ sportlétesítmények felújításának, korszerûsítésének támogatását is. A finanszírozás módja: jellemzõen utófinanszírozás. Az elõirányzat teljes mértékben bevételi, amelynek forrását a Sportfolió Kht. vagyonkezelésében lévõ állami tulajdonú, sport- és nem sportcélú ingatlanok értékesítése biztosítja. b) Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése Az elõirányzat célja az NSH felügyelete alá tartozó állami tulajdonú sportlétesítmények kezelésével megbízott Sportfolió Kht. ez irányú feladatainak támogatása, amely a sporttal kapcsolatos állami közfeladatok ellátásához szükséges ingatlanvagyon mûködtetését, üzemeltetését, fejlesztését foglalja magában. Az elõirányzat teljes egészében a Sportfolió Kht évi mûködésére nyújt forrást. Az elõirányzat felhasználása elõfinanszírozással történik. c) évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program Az elõirányzat célja forrás biztosítása a évi úszó Európa-bajnokságnak otthont adó margitszigeti Hajós Alfréd sportuszoda bõvítésére, az Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges 1 db új méteres nyitott úszómedence, és 1 db méteres új mûugró medence (ugrótoronnyal) létesítésére, a medencéket kiszolgáló infrastruktúra és az 1500 fõs fix lelátók kialakítására. A rendelkezésre álló elõirányzat a feladatfinanszírozás körébe tartozik, ezen belül a forrás biztosítása a mûködési költségvetés esetében utófinanszírozással, a felhalmozási költségvetés esetében pedig elõfinanszírozással történik. A megvalósító intézmény a Sportfolió Kht., illetve a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztõ és -kezelõ Rt. d) Magyar Sport Háza beruházása Az elõirányzat célja az 1070/2002. (V. 15.) Korm. határozat értelmében a sportban érdekelt szervezetek a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidõsport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, sportági szakszövetségek és más sportszakmai szervezetek alapvetõ irodai elhelyezésének és munkafeltételeinek biztosítása. Az elõirányzat a Testnevelési és Sportmúzeum alapítói okiratában meghatározott feladatok maradéktalan ellátását új kiállítói terek üzemeltetésével is szolgálja. A beruházás finanszírozása állami készfizetõ kezesség melletti, 1,6 Mrd Ft kereskedelmi banki hitel felvételével történik. A évben megvalósuló hitel, kamat és egyéb járulékos költségek törlesztésének forrása a évi költségvetésbe betervezett 388 millió forint. e) Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévõ kormányzati feladatok Az elõirányzat célja: a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetése során a Magyar Államot megilletõ jogosultságok és az Állami és Társadalmi Eseménynapok felhasználásához kapcsolódó feladatok, a lágymányosi egyetemi sportcentrum területén elhelyezkedõ, folyamatban

10 8124 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám lévõ beruházás (Tüskecsarnok) befejezéséhez magántõke bevonására vonatkozó pályázati és egyéb állami koordinációs feladatok finanszírozása, a szombathelyi városi sportcsarnok beruházás támogatása. f) Beruházás a 21. századi iskolába Az elõirányzat célja a Beruházás a 21. századi iskolába elnevezésû pályázat nyerteseinek támogatása, valamint a pályázattal összefüggõ egyéb kiadások finanszírozása. A pályázati támogatás juttatása utófinanszírozással valósul meg. A finanszírozás több csatornán keresztül történik, állami és nem állami források bevonásával. Résztvevõk: az Oktatási Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Nemzeti Sporthivatal és a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal. (A felvehetõ hitel minimális összege 10 millió forint.) A nyertes önkormányzatok százalékos kamattámogatásban részesülnek. 27. Kiemelt hazai rendezésû és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása Az elõirányzat célja a hazai rendezésû sportvilágesemények elõkészítésének és megrendezésének, továbbá a kiemelt biztonsági kockázatú mérkõzések lebonyolításának támogatása. A támogatás felhasználása fõszabály szerint utófinanszírozással, a programok megvalósítását követõen történik. 28. PHARE támogatásból megvalósuló programok a) HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program Az elõirányzat célja a fogyatékkal élõk sport általi rehabilitációjának elõsegítése a gyógytornászok képzésének támogatásával A finanszírozás elõfinanszírozás keretében történik. 29. Fogyatékosok esélyegyenlõségének javítása Az elõirányzat célja a fogyatékos személyek esélyegyenlõségének biztosítása, a fogyatékosok sportjának támogatásán keresztül. A cél több önállóan elkülönülõ feladat ellátását foglalja magába, hazai világversenyek és hazai versenyrendszer mûködtetésének, a sportágfejlesztési és mûhelytámogatási programoknak, valamint a sporton keresztüli rehabilitációs programoknak és az akadálymentesítési programoknak a támogatásával. A programok végrehajtása elõfinanszírozással, két részletben történik. A Nemzeti Sporthivatal évi fejezeti kezelésû elõirányzatainak intézményi felhasználásra vonatkozó pénzügyi rendje Függelék Elõirányzat megnevezése Kötelezettségvállaló Utalványozó Ellenjegyzõ Utánpótlás-nevelési feladatok Iskolai, diák- és felsõoktatási sport támogatása NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, Szabadidõsport támogatása NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese, Versenysport támogatása NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese, Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese,

11 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY 8125 Elõirányzat megnevezése Kötelezettségvállaló Utalványozó Ellenjegyzõ Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása Nemzeti Sporttanács támogatása Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program Állami sportvagyon kezelése, fejlesztése évi úszó Európa-bajnokság létesítményfejlesztési program Magyar Sport Háza beruházása Sportlétesítményekkel kapcsolatos egyéb folyamatban lévõ kormányzati feladatok Beruházás a 21. századi iskolába Kiemelt hazai rendezésû és biztonsági kockázatú sportesemények támogatása HU-02/IB/SO-01-TL Fogyatékosok sport általi esélyegyenlõsége program Fogyatékosok esélyegyenlõségének javítása NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje NSH elnöke, helyettese, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje NSH elnöke, helyettese, a Kiemelt Sportlétesítmény-fejlesztési Programok Miniszteri Biztosa NSH elnöke, helyettese, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje NSH elnöke, helyettese, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje NSH elnöke, helyettese, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, NSH elnöke, helyettese, Fenti kötelezettségvállalások esetében az elnök korlátlan mértékben, az elnökhelyettes legfeljebb 100 millió Ft-os összeghatárig, a Vagyongazdálkodási és Fejlesztési Fõosztály vezetõje 20 millió Ft-os összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra. * A kötelezettségvállalói és az ellenjegyzõi, valamint az FGÖO vezetõjének vagy megbízott munkatársának utalványozói és ellenjegyzõi feladatok ellátásakor a jelen Szabályzat 11. pontja elsõ bekezdésében hivatkozott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe kell venni.

12 8126 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám Az egészségügyi miniszter 47/2005. (XI. 4.) EüM rendelete az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: GyT.) 32. -a (5) bekezdésének g) és o) pontjában, valamint a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló évi LIV. törvény 42. -a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek rendelésérõl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. (1) E rendelet alkalmazásában orvosi rendelvény a külön jogszabályban meghatározott ûrlap, amely a gyógyszert rendelõ orvos közleménye a gyógyszert kiadó vagy elkészítõ gyógyszerész, valamint külön jogszabályban meghatározott esetben a gyógyszerkiadó szakasszisztens számára. Orvosi rendelvénynek minõsül: a) az orvosi vény, és b) a megrendelõ lap. (2) A közfinanszírozásban részesülõ gyógyszerek rendelésére és kiadására az e rendeletben foglaltakon túl külön jogszabályok vonatkoznak. 2. Az R. 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Gyógyszer rendelésére jogosult minden orvos és fogorvos (a továbbiakban együtt: orvos) a GyT a (1) bekezdésében foglaltak alapján. 3. Az R. 3. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 3. (1) Az orvos az (5) (8) bekezdésben, valamint a 4. -ban foglaltak kivételével Magyarországon, illetve az Európai Unió Bizottsága által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert, valamint magisztrális gyógyszert rendelhet. Az orvos magisztrális gyógyszer alkotórészeként elsõdlegesen az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) közleményében közzétett gyógyszeranyagokat rendelheti. (2) A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, valamint a magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját az OGYI hivatalos közleménye tartalmazza az alábbiak szerint: a) már forgalomban lévõ gyógyszerek és gyógyszeranyagok teljes körét évente legalább egy alkalommal, valamint b) az újonnan forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereket és a gyógyszeranyagok listájának változását naptári negyedévente az OGYI hivatalos kiadványában, valamint honlapján közzéteszi. (3) A (2) bekezdés szerinti közlemény a) a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek esetében a gyógyszer nyilvántartási számát, megnevezését, ATC kódját, kiszerelését és kiadhatóságát, b) gyógyszeranyagok esetében a gyógyszeranyag megnevezését, minõségét és gyógyászati célra egyszeri alkalommal kiadható mennyiségét tartalmazza. (4) A magisztrális gyógyszerek készítéséhez az alábbi gyógyszeranyagok használhatók fel: a) a hatályos Gyógyszerkönyv gyógyszeranyagainak meghatározott része, b) a FoNo-ban szereplõ gyógyszerek elkészítéséhez szükséges gyógyszeranyagok, c) néhány meghatározott minõségû, a nemzeti magisztrális gyakorlatban használatos gyógyszeranyag. (5) Orvos olyan gyógyszert, amelyet Magyarországon nem, de az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerzõdés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvezõ államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) forgalomba hozatalra engedélyeztek a GyT ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen, csak akkor rendelhet, ha a rendelést megelõzõen az OGYI-nak bejelenti és beszerezi az OGYI nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint: a) a rendelni kívánt gyógyszer az orvos által megjelölt EGT-megállapodásban részes államban forgalomba hozatalra engedélyezett az orvos által megjelölt indikációban, és b) a rendelni kívánt gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét az illetékes hatóság nem vonta vissza vagy forgalmazását nem függesztette fel, továbbá c) az orvos által rendelkezésre bocsátott adatok alapján véleménye szerint a GyT. 1. -ának 23. pontjában meghatározott különös méltánylást érdemlõ betegellátási érdek fennáll. (6) Az orvos az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét a 3 5. számú melléklet szerinti adatlapon kéri. Az OGYI az adatlap beérkezését követõ 8 munkanapon belül

13 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY 8127 a gyógyszert rendelõ orvosnak nyilatkozik az (5) bekezdésben foglaltakról. (7) Amennyiben az OGYI olyan nyilatkozatot tesz, mely szerint az (5) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, az orvos vényen történõ rendelés esetén az OGYI nyilatkozatát a vénnyel együtt a betegnek átadja. (8) Amennyiben az OGYI olyan nyilatkozatot tesz, hogy az (5) bekezdés c) pontja szerinti rendelési indok nem áll fenn, az orvos amennyiben a gyógyszer vényen történõ rendelésének szükségességét továbbra is fenntartja az OGYI nyilatkozatát a vénnyel együtt a betegnek átadja és a beteget tájékoztatni köteles a nyilatkozat tartalmáról és lehetséges következményeirõl. 4. (1) Az R. 4. -ának (1) bekezdése és a 4. -t megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: Egyedi gyógyszerbeszerzés igénylése 4. (1) A fekvõbeteg-gyógyintézet orvosa vagy a kezelõorvos kérelme alapján a 3. -ban nem említett, az EGT tagállamában, illetve az EGT-megállapodásban részes tagállamban nem, de más országban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ gyógyszerek egyedi beszerzését a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a GyT ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az OGYI engedélyezi az alkalmazás szükségességének vizsgálatát követõen. (2) Az R. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdés szerinti gyógyszer beszerzése fekvõbeteg-gyógyintézet vagy a (7) bekezdésben meghatározott kezelõorvos által kezelt beteg részére akkor engedélyezhetõ, ha a gyógyszer életmentõ vagy alkalmazása során a GyT pontjában meghatározott különös méltánylást érdemlõ betegellátási érdek fennáll és az intézmény szakmai vezetõje szerint is nélkülözhetetlen. 5. (1) Az R. 7. -ának (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A nyilvántartásban az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt gyógyszert vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és gyógyszerformáját, valamint a rendelés keltét, továbbá amennyiben a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatással történik a beteg társadalombiztosítási azonosítási jelét, illetõleg betegbiztosítási igazolványának számát (a továbbiakban együtt: TAJ szám), közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is. A 2. (3) bekezdése szerinti orvos a nyilvántartás céljára bármely hitelt érdemlõ dokumentációt felhasználhat, amelyben az említett adatokat feltüntette. (3) A vényen az orvosnak fel kell tüntetni: a) az orvos nevét, munkahelyének (rendelõjének) címét, telefonszámát és egészségügyi vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító mûködési engedély számát; b) a rendelés keltét; c) a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és amennyiben a gyógyszerrendelés társadalombiztosítási támogatással történik a TAJ számát, közgyógyellátott beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát; d) forgalomba hozatalra engedélyezett vagy a FoNo-ban szereplõ gyógyszer esetében a rendelt gyógyszer megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint amennyiben a készítmény több hatáserõsségben forgalomban van a hatáserõsségét és a gyógyszer összmennyiségét (latin nyelven és római számmal); e) egyértelmû utasítást a gyógyszer adagolására, alkalmazásának módjára és gyakoriságára; f) az orvos sajátkezû aláírását és orvosi bélyegzõjének azonosítható lenyomatát. (2) Az R. 7. -ának (11) (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (11) Sürgõs szükség esetén a különleges, két példányos rendelvényhez kötött gyógyszerek kivételével el lehet tekinteni a vény és az orvosi bélyegzõ használatától. Ilyen esetben az orvos a rendelvényen olvashatóan feltünteti nevét és lakcímét, elérhetõségét, telefonszámát, valamint a sürgõsségre utaló statim vagy cito vagy periculum in mora jelzést. (12) Ha az orvos a már kiállított vényen változtatást (javítást) eszközöl, azt a javított résznél kézjegyével és bélyegzõjének azonosítható lenyomatával megerõsíti. 6. Az R. a következõ 7/A. -sal egészül ki: 7/A. A finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa, a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa (magánorvos) és a pro família jogcímen rendelõ orvos vényének formátumát külön jogszabály tartalmazza. 7. Az R. 9. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Egy vényen csak egyféle gyógyszer rendelhetõ. (2) Az orvosnak a vényen a FoNo-ban vagy a hatályos Gyógyszerkönyvben, az OGYI határozataiban, hivatalos közleményeiben, valamint a vonatkozó jogszabályokban feltüntetett gyógyszerneveket, illetve rövidítéseket kell alkalmaznia. Forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében a nemzetközi szabadnéven történõ gyógy-

14 8128 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám szerrendelés is megengedett. Magisztrális gyógyszerrendelés esetén a szinonim néven történõ gyógyszerrendelés is elfogadható. 8. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép: 12. (1) Kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer csak olyan vényre adható ki, amely megfelel az e rendeletben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Egy vényre csak egyféle gyógyszer adható ki. 9. (1) Az R ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 13. (1) Olyan vényre, amelyen a 15. (4) bekezdésben foglalt kivétellel az orvos a gyógyszer rendelésére vonatkozó adatokat nem az e rendeletben foglaltak szerint adta meg, illetõleg az eszközölt javítást aláírásával és bélyegzõjének azonosítható lenyomatával nem erõsítette meg, gyógyszert kiadni nem lehet. (2) Ha az orvos a vényen a beteg lakcímét, a születési idejét elmulasztotta feltüntetni, a gyógyszerész a hiányzó adatokat ha azok hitelt érdemlõen bizonyíthatóak a vényre rávezeti és aláírásával megerõsíti. (2) Az R a (5) bekezdésének bevezetõ mondatrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: A gyógyszerész a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert alkotórészként tartalmazó magisztrális gyógyszert akkor készíthet el, ha meggyõzõdött róla, hogy a forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény (3) Az R a a következõ (8) (9) bekezdéssel egészül ki: (8) Magisztrális gyógyszer készítése esetén készítési díj számítható fel. Ez a díj csak egyszer, egyféle címen, a kiadásra kerülõ végsõ gyógyszerformánál számítható fel. (9) Az egyedi elõírat szerint rendelt gyógyszerek elkészítésénél a vonatkozó szakmai elõírások szerint kell eljárni. A felhasznált segédanyag(ok) mennyiségét a vényen fel kell tüntetni, és ezek általános forgalmi adót tartalmazó árát (fogyasztói ár) tételesen kell felszámítani. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyógyszerész a gyógyszert a rendelvénytõl eltérõen készíti el (pl. inkompatibilitás). 10. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Ha az orvos valamely forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerbõl az engedélyezett csomagolástól eltérõ mennyiséget rendelt, amennyiben az a 21. -ban foglaltak kivételével nem bontható a rendelt mennyiséghez legközelebb álló, de azt meghaladó csomagolást kell kiadni. 11. Az R ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A gyógyszerész az orvos által rendelt, forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével az elõírt hatáserõsségben adja ki. Amennyiben a rendelt gyógyszer több hatáserõsségben is forgalomban van és az orvos nem tüntette fel a hatáserõsséget, a gyógyszerész a legkisebb hatáserõsségû gyógyszert adhatja ki. 12. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép: 16. (1) Orvosi rendelvény nélkül is kiadható, de keresztjelzéssel ellátott forgalomba hozatalra engedélyezett és magisztrális gyógyszer vény nélkül 14 éven aluliaknak nem adható ki. (2) Orvosi rendelvény nélkül is kiadható, olyan magisztrális gyógyszer, amelynek egy adagjában a hatályos Gyógyszerkönyvben + (egy kereszt) vagy ++ (két kereszt) jelzésû gyógyszeranyag mennyisége nem haladja meg a legnagyobb napi adagjának 1/10-ed részét. Ilyen készítménybõl egyszeri alkalommal olyan mennyiség adható ki, melyben a keresztjelzésû anyag teljes mennyisége nem haladja meg annak napi legnagyobb adagját. (3) Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek amennyiben végzettségét hitelt érdemlõen igazolni tudja vényköteles gyógyszer legfeljebb harminc napra elegendõ mennyiségben vény nélkül kiadható. Orvosnak, állatorvosnak és gyógyszerésznek is csak vényre adható ki a) a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszer, b) FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségû gyógyszeranyag önmagában. 13. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A vényen rendelt gyógyszer a rendeléstõl, illetõleg a (2) bekezdés szerinti idõponttól ha külön jogszabály másként nem rendelkezik számított egy hónapig adható ki.

15 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A gyógyszertár szolgálati idejét követõ ügyeleti vagy készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért az indokolt igénybevétel kivételével mennyiségüktõl és a tételek számától függetlenül esetenként legfeljebb 300 Ft számítható fel, amely a szolgáltatást terhelõ általános kulcs szerinti forgalmi adót nem tartalmazza. 15. Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés szerint kiállított vényre a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszer, illetve FoNo dosim mennyiségnél nagyobb mennyiségû gyógyszeranyag önmagában nem adható ki. A kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszerek állatgyógyászati célú rendelésénél külön jogszabály rendelkezései az irányadók. 16. (1) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személy kérésére vény nélkül is kiadható tabletta, filmtabletta, drazsé, kapszula, kúp, valamint egyenként csomagolt por és granulátum gyógyszerformában forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerbõl ha a gyógyszer eredeti csomagolásának megbontása a gyógyszer eltarthatóságát, minõségi jellemzõit nem befolyásolja az eredeti csomagolásnál kisebb mennyiséget is kiadhat. (2) Az R a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A gyógyszerész a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek (1) (2) bekezdés szerinti megbontásáért a kiadott egységek darabszámától függetlenül díjat számíthat fel. 17. Az R. a következõ 21/A. -sal és az alábbi új alcímmel egészül ki: A gyógyszer kiszolgáltatás egyéb formái 21/A. (1) Interneten keresztül csak vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülõ készítmények igényelhetõk. (2) Interneten igényelt gyógyszer kiadása és a házhoz szállítás során a gyógyszerek kiadására vonatkozó szakmai szabályokat meg kell tartani. (3) Megfelelõ vényen történõ rendelés esetén sem szállíthatók házhoz a) a kábítószerként (K1, K2) és pszichotróp anyagként (P2) minõsített gyógyszerek, továbbá b) az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló évi L. törvény mellékletében szereplõ gyógyszeranyagok. 18. Az R ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl; b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról. 19. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 6. -ával megállapított R. 7/A. -a július 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a közforgalmú gyógyszertárban és gyógyszerkészítõ laboratóriumban készített gyógyszerek elõállításának és készítési díjának egyes kérdéseirõl szóló 9/1995. (II. 24.) NM rendelet és az azt módosító 40/1997. (XII. 5.) NM rendelet hatályát veszti, b) az R. 4. -ának (2) bekezdése, 5. -ának (8) bekezdése, 7. -ának (8) (9) bekezdése, 24. -ának (4) bekezdése, 2. számú melléklete, 7. -ának (10) bekezdésében a rendelt gyógyszer összmennyiségét latin nyelven és római számmal is fel kell tüntetni. A szövegrész, 14. -ának (1) bekezdésébõl az egyszeri kiadásra szövegrész hatályát veszti, c) az R. 2. -ának (2) bekezdésében a törzskönyvbe bejegyzett szövegrész helyébe az alkalmazási elõírásában szereplõ szövegrész, 4. -ának (6) és (7) bekezdésében a gyógyszerkészítmény szövegrész helyébe a gyógyszer szövegrész, 4. -ának (7) bekezdésében a (3) bekezdés a) vagy b) pontjának szövegrész helyébe a (3) bekezdés szövegrész, a 10. -ában az aláírásával szövegrész helyébe az aláírásával, valamint bélyegzõjé-

16 8130 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám vel szövegrész, a 14. -ának (2) bekezdésében a törzskönyvezett a gyógyszerkészítménybõl szövegrész helyébe a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerbõl, a 21. -ának (3) bekezdésében a gyógyszerkészítmény szövegrész helyébe a gyógyszer szövegrész, a 21. -ának (4) bekezdésében a törzskönyvezett szövegrész helyébe a forgalomba hozatalra engedélyezett szövegrész lép. (4) Az e rendelet 1. -ával megállapított R. 1. (1) bekezdés b) pontja, az R. 8. -a és az azt megelõzõ cím, valamint az R. 9. -ának (3) bekezdése január 1. napján hatályát veszti. (5) Az e rendelet 3. -ával megállapított R. 3. -a (2) (3) bekezdésének helyébe április 1. napján a következõ rendelkezés lép: (2) A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek külön jogszabály szerinti listáját az OGYI hivatalos közleményben teszi közzé. A magisztrális gyógyszerek készítéséhez felhasználható gyógyszeranyagok listáját az OGYI hivatalos közleménye tartalmazza az alábbiak szerint: a) a gyógyszeranyagok teljes körét legalább évente egy alkalommal, valamint b) a gyógyszeranyagok listájának változását naptári negyedévente, az OGYI hivatalos kiadványában, valamint honlapján közzéteszi. (3) A (2) bekezdés a) b) pontja szerinti közlemény a gyógyszeranyag megnevezését, minõségét és gyógyászati célra egyszeri alkalommal kiadható mennyiségét tartalmazza. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a fokozottan ellenõrzött szernek minõsülõ gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történõ felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjérõl szóló 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet a) 1. -ának m) pontjában a a Gyrend. 8. -a és szövegrész hatályát veszti, b) 3. -ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (9) Megrendelõlappal rendelhetnek ellenõrzött szert az orvosi ügyeletek, mentõszolgálatok, fekvõbeteg-ellátó osztályok, szakrendelõk és szakambulanciák. (7) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl; b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/27/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 103/2005. (XI. 4.) FVM rendelete a Magyar Agrárgazdasági Minõség Díjról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló évi XXXI. törvény 7. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szakmai felügyelete alá tartozó területeken kifejtett tevékenysége során a minõségügyben kiemelkedõ, példaértékû eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: szervezet) tevékenységének elismerésére Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj (a továbbiakban: Díj) ítélhetõ oda. 2. (1) A Díjat a (2) bekezdésben meghatározott szervezetek pályázat útján, a pályázati felhívásban szereplõ részletes és az alábbi általános feltételek együttes fennállása esetén nyerhetik el: a) a szervezet sikeres termékkörrel rendelkezik és eredményes gazdálkodást folytat, b) a szervezet vezetésének és dolgozóinak a minõség iránti elkötelezettsége példamutató, c) a folyamatos stratégiai jellegû minõségfejlesztés a szervezet mûködésének meghatározó részét képezi, d) a szervezet általános és szakági minõségbiztosítási rendszer (pl. ISO 9001, ISO 14001, EUREPGAP, HACCP) mûködtetésével támogatja a folyamatos minõségfejlesztést, e) a szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a szolgáltatásait igénybe vevõ ügyfelek elégedettségének alakulását, f) a szervezet vezetése és dolgozói a gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulás, az összehasonlításon alapuló fejlesztés, valamint a sikeres megoldások elsajátításának elvét. (2) A Díj elnyerésére a Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó valamennyi területen mûködõ szervezet pályázhat. 3. A pályázati felhívást a Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) készíti el és azt a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

17 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY 8131 (a továbbiakban: miniszter) általi jóváhagyást követõen a Magyar Közlönyben és a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. 4. (1) A Bizottságot a Minisztérium érintett fõosztályainak és intézményeinek, továbbá az érintett társadalmi szakmai szervezeteknek a képviselõi alkotják. A Bizottság teljes létszáma elnökét és titkárát is beleértve kilenc fõ. (2) A Bizottság elnökét, titkárát és tagjait a miniszter nevezi ki, a titkársági feladatokat a Minisztérium élelmiszeriparért felelõs szervezeti egysége látja el. A bizottsági feladatok ellátásáért tiszteletdíj nem jár. (3) A tagok megbízatása visszavonásig szól. A tagok tisztségükrõl indokolás nélkül lemondhatnak. A megüresedett helyet 60 napon belül be kell tölteni. (4) A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a miniszter hagyja jóvá. (5) A Bizottság ügyrendjének megfelelõen ülésezik. Az üléseken a Bizottság elnöke által felkért külsõ szakértõk tanácskozási joggal részt vehetnek. A Bizottság döntését egyszerû szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. 7. (1) Minden évben legfeljebb öt Díj kerülhet kiosztásra. A Díjat a miniszter adományozza. (2) A Díjat a miniszter, illetve személyes megbízottja ünnepélyes keretek között adja át minden év március 15-e alkalmából. (3) A díjazottak névsorát a Magyar Közlönyben, valamint a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. (4) Ha a díjazott mûködése a késõbbiek során nem felel meg a pályázati felhívásban rögzített részletes követelményeknek, a Bizottság javaslatára a miniszter a Díjat visszavonhatja. A Díj visszavonásáról hozott intézkedést annak rövid indokolásával a Magyar Közlönyben, valamint a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 5. (1) A beérkezett pályázatokat a Bizottság a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján szükség esetén helyszíni szakértõi ellenõrzésen szerzett információk figyelembevételével bírálja el. Az eljárás menetét, a pályázati feltételeket, valamint a részletes követelményrendszert a pályázati felhívás tartalmazza. Az elbírálási eljárás végén a Bizottság dönt az adott évben a Díjra javasolt szervezetekrõl. (2) A Bizottság a Díj odaítélésére irányuló javaslatát a Minisztérium humánpolitikáért felelõs szervezeti egységén keresztül a miniszter elé terjeszti. A díj odaítélésérõl a miniszter dönt. (3) A bizottsági javaslatokat a Minisztérium humánpolitikáért felelõs szervezeti egysége részére minden év január 15-éig kell átadni. 6. A díjazott az elismerést igazoló oklevelet és rézbõl készített, kettõs láncon falra függeszthetõ táblát kap. Az centiméteres tábla gravírozott szövege tartalmazza a díjazott nevét, a MAGYAR AGRÁRGAZ- DASÁGI MINÕSÉG DÍJ szöveget, a díj odaítélésének évét és A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLD- MÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZ- TERÉTÕL szöveget. A gazdasági és közlekedési miniszter 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Étv a (2) bekezdésének b), e), f), g) és i) pontjaiban meghatározottak végrehajtására a területfejlesztésért felelõs miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó, az 1. számú mellékletben

18 8132 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám felsorolt sajátos építményekre, valamint ezen létesítmények építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, illetve rendeltetésük megváltoztatásának (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) engedélyezésére, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenõrzésére, továbbá b) a létesítmények ba) építtetõjére, tervezõjére, építési mûszaki ellenõrére, kivitelezõjére, felelõs mûszaki vezetõjére, bb) építésénél felhasznált építési célú termékekre, anyagokra, szerkezetekre, berendezésekre, építési módszerekre és eljárásokra, ezek használatára, bc) építése során a jogszabályokban és szakmai követelményekben megfogalmazott követelmények teljesülésére. (2) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó létesítmények, berendezések létesítésére, használatbavételére külön jogszabály vonatkozik. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság 2. (1) A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez az e rendeletben felsorolt esetekben a bányafelügyelet engedélye szükséges. A bányafelügyelet építésügyi hatósági, illetõleg építésfelügyeleti feladatait elsõ fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) látja el. (2) Az 1. (1) bekezdésében meghatározott létesítményekhez kapcsolódó épületek építésügyi hatósági eljárásaiban a bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre. (3) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyezési, ellenõrzési és kötelezési eljárásaira, továbbá az építésfelügyeleti ellenõrzésére az Étv.-ben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók. A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei 3. (1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyei: a) az elvi építési engedély, b) az építési engedély, c) a bontási (megszüntetési, felszámolási) engedély, d) a használatbavételi engedély, e) a fennmaradási engedély, f) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély. (2) A bontás engedélyezésének szabályai magukban foglalják a megszüntetési és felszámolási eljárási szabályokat is. (3) A rendelet 2. számú mellékletében felsorolt létesítmények vonatkozásában a bányafelügyelet (1) bekezdés b) és c) pont szerinti építésügyi hatósági engedélye kérelem esetén a Bt.-ben meghatározott mûszaki üzemi terv jóváhagyási eljárása keretében is megszerezhetõ. Ebben az esetben, az eljárásban e rendelet elõírásait is alkalmazni kell. (4) A bányafelügyelet építésügyi engedélyezési eljárásaiért külön jogszabály 1 szerinti eljárási díjat kell fizetni. A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhetõ építési tevékenységek 4. (1) A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhetõ: a) a létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerû használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést az építési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest, b) a létesítményben bekövetkezett, azonnali elhárítást igénylõ hibák megszüntetése, az üzemzavar elhárítása, illetõleg az üzemzavarral érintett létesítményrészek engedélyezettel azonos vagy korszerûbb mûszaki jellemzõk mellett történõ átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerûsítése, c) a szénhidrogén termelésben, elõkészítésben és az elsõdleges feldolgozásban használt technológiai létesítményi csõvezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztóés célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek azonos nyomvonalon és azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történõ cseréje, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerûbb mûszaki jellemzõkkel és paraméterekkel bír, d) a külön jogszabály 2 szerinti elosztói engedélyes az érintett hatóságok szakhatósági engedélyeinek beszerzésére, valamint az érintett közmû üzemeltetõk közremûködésének szabályozására is kiterjedõ minõségbiztosítási rendszere (terv véleményezése, mûszaki ellenõrzése és minõsítése) alapján: da) üzemelõ gázelosztó vezetékhez kapcsolódó egy ingatlan gázellátását biztosító legfeljebb 500 m hosszúságú leágazás építése (nyomásfokozattól függetlenül), db) kisnyomású gázelosztóvezeték belterületen történõ építése, dc) meglévõ elosztóvezeték egyszeri, legfeljebb 100 méterrel történõ meghosszabbítása, ha az nem új település, településrész ellátására létesül és a meglévõ vezetékkel megegyezõ nyomású, azonos anyagú és azonos építési technológiával történik az építés. 1 Egyes bányafelügyeleti eljárások díjának megállapításáról szóló 50/1994. (XII. 31.) IKM rendelet. 2 A földgázellátásról szóló évi LXII. törvény.

19 2005/145. szám MAGYAR KÖZLÖNY 8133 (2) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha az építéshez az érintett hatóságok szakhatósági hozzájárulását az építtetõ nem szerezte meg. (3) Az (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott építési munka megkezdését a kezdés elõtt legalább 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. (4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az építtetõ megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) az építési tevékenység megnevezését és befejezésének várható idõpontját. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építési munkával kapcsolatos bejelentést annak befejezését követõ 8 napon belül kell megtenni. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem 5. (1) Az engedély iránti kérelmet az építtetõ írásban nyújthatja be a bányakapitánysághoz. Több bányakapitányság illetékességi területét érintõ létesítmény engedélyezési ügyében az eljáró bányakapitányságot az MBH jelöli ki. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az építtetõ megnevezését (nevét), székhelyét (címét), aláírását, b) a létesítmény helyét, rendeltetését, c) az építési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét, d) az adott kérelemmel összefüggõ korábbi építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást, e) az adott engedélykérelemnek e rendeletben elõírt mellékleteit, illetve ezek külön íven történõ felsorolását, f) mûszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a tervezõ nevét, címét, tervezõi jogosultsága megjelölését, g) az építés elvégzésének tervezett idõtartamát, h) ha a tervezett létesítményt védett természeti területen 3 vagy védett épített környezetben 4, illetve kulturális örökségi elemet 5 érintõen kívánják elhelyezni, a külön jogszabályban elõírt hatósági engedélyt, i) ha a tervezett létesítmény termõföld idõleges vagy végleges igénybevételével jár, az engedélyezési kérelemhez mellékelni kell a földhivatal más célú hasznosítást engedélyezõ határozatát, 3 A természet védelmérõl szóló évi LIII. törvény. 4 Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. törvény. 5 A kulturális örökség védelmérõl szóló évi LXIV. törvény. j) a külön jogszabályban meghatározott mértékû eljárási díj befizetésének igazolását. (3) A bányafelügyelet a tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását indokolt esetben ha a csatolt dokumentumok alapján a tényállás egyértelmûen nem tisztázható köteles a helyszínen ellenõrizni. Az építési tevékenység jogosultságának igazolása és az értesítendõk adatainak beszerzése 6. (1) Az építtetõ építési, bontási, fennmaradási, rendeltetés-megváltoztatási jogosultságát a következõ okiratokkal igazolhatja: a) saját tulajdonban lévõ ingatlanon történõ építési tevékenység végzése esetében aa) tulajdonjogát igazoló ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerõs hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerõs és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, árverési jegyzõkönyvvel, illetõleg ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvezõ hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerõs bírósági ítélettel, b) más tulajdonában lévõ ingatlanon történõ építési tevékenység végzése esetében ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult (jogosultak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerõs és végrehajtható bírósági ítélettel vagy közigazgatási határozattal, bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan esetén a jogerõs és végrehajtható kisajátítási határozattal, c) közös tulajdonban álló ingatlanon történõ építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenõen a tulajdonostárs (tulajdonostársak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerõs bírósági ítélettel, d) társasházi tulajdon esetében az errõl szóló a társasház közgyûlésének határozatával. (2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés-megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkezõ határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyfelekkel, és az ügyben egyéb módon érintettekkel, így különösen: a) az építtetõvel, valamint ha nem azonos az építtetõvel az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal, b) a létesítménnyel, illetve a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosával, c) a létesítmény helye szerinti építésügyi hatósággal (a bányabeli földalatti létesítmények kivételével), valamint

20 8134 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/145. szám d) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közmûvek kezelõivel, üzemeltetõivel (a továbbiakban együtt: közmûvek üzemeltetõi). Szakhatóságok és közmû üzemeltetõk közremûködése az engedélyezési eljárásokban 7. A rendelet hatálya alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a 3. számú mellékletben felsorolt, az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett szakhatóságok mûködnek közre. A bányafelügyelet az engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylõ kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság elõzetes hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatóságok hozzájárulását, állásfoglalását (a továbbiakban együtt: hozzájárulás) megkeresés útján a bányafelügyelet szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a 4. számú mellékletben felsorolt dokumentációkat. 10. Az elvi építési engedély iránti kérelemhez annak tartalmától függõen mellékelni kell: a) a tervezett építési munka 21. -ban meghatározott tartalmú mûszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetõleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függõen a 4. számú mellékletben rögzített tartalmú dokumentációt 1-1 példányban, b) az érdekelt közmû üzemeltetõjének nyilatkozatát 1-1 példányban, c) a tervezõ nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett mûszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak, biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, hogy a tervezés során milyen mûszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, d) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló létesítmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban. 8. Az engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenõen a 3. számú mellékletben felsorolt az adott engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett közmû üzemeltetõje mûködik közre. A közmûvek üzemeltetõinek nyilatkozatát az építtetõ, illetve a tervezõ köteles beszerezni. II. Fejezet EGYES ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az elvi építési engedélyezési eljárás 9. (1) A létesítményre vonatkozó építési, illetõleg a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása elõtt, annak elhelyezésére, kialakítására, a mûszaki, geometriai jellemzõire, a településrendezési elõírások teljesíthetõségének, illetõleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá az azzal kapcsolatos jogszabályi követelményektõl eltérõ mûszaki megoldásának elõzetes tisztázására az Étv. 35. alapján elvi építési engedély kérhetõ. (2) Az építtetõ köteles elvi építési engedélyt kérni, ha a tervezett létesítmény felszíni építményeit védett természeti területen vagy épített környezetben, illetve kulturális örökségi elemet érintõen kívánják elhelyezni. 11. Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet vizsgálja, hogy a) a kérelem és annak mellékletei megfelelnek-e az 5. (2) bekezdésében és a 10. -ban foglaltaknak, illetõleg b) a tervezett létesítmény megfelel-e a jogszabályokban elõírt követelményeknek, és az azoktól eltérõen tervezett mûszaki megoldás engedélyezhetõ-e, c) a tervezett létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelõ-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerû használatra, d) a megvalósítandó mûszaki megoldás összhangban van-e az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel. 12. Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó törvényben elõírtakon túl tartalmaznia kell: a) a létesítmény rövid leírását, b) a létesítménnyel, illetve biztonsági övezetével érintett ingatlan (ingatlanok) címét és helyrajzi számát, c) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan hatósági elõírást, amelyet az elvi építési engedéllyel kapcsolatban alkalmazni kell, d) az engedély érvényességének idõtartamát (egy év).