A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, november 24., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2003: XCV. tv. A Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról Oldal 2003: XCVI. tv. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló évi C. törvény módosításáról : XCVII. tv. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló évi CVIII. törvény módosításáról : XCVIII. tv. A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a katasztrófák és más súlyos balesetek megelõzése és azok következményeinek felolása érdekében történõ együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Varsóban, április 6-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl /2003. (XI. 24.) GKM r. A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet módosításáról Ára: 3360, Ft 17/2003. (XI. 24.) KvVM r. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint szervei szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 9/2002. (XII. 23.) KvVM rendelet módosításáról /2003. (XI. 24.) KE h. Vezérõrnagy nyugállományba helyezésérõl Helyesbítés

2 10108 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról* Az Országgyûlés az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. -ában foglaltak alapján, a Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló módosított évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) évi végrehajtásáról a évi önkormányzati és kisebbségi, valamint országos kisebbségi választások pénzügyi támogatásáról szóló 40/2002. (VII. 4.) OGY határozatban, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 105/2001. (XII. 21.) OGY határozatban, valamint a módosításáról szóló 52/2002. (VII. 19.) OGY határozatban, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítványok kiegészítõ támogatásáról szóló 108/1999. (XII. 22.) OGY határozat módosításáról szóló 75/2002. (X. 31.) OGY határozatban, a hajléktalan emberek ellátását végzõ közhasznú szervezetek mûködési támogatásának elosztásáról szóló 112/2002. (XII. 19.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következõ törvényt alkotja: ELSÕ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÉVI VÉGREHAJTÁSA A fõösszegek 1. Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtását a 3. -ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül a) ,8 millió forint, azaz négymillió-háromszázötvenhétezer-kettõszázötvenhét egész nyolctized millió forint bevétellel, b) ,4 millió forint, azaz ötmillió-nyolcszázhuszonhatezer-nyolcszázhatvannyolc egész négytized millió forint kiadással, és c) ,6 millió forint, azaz egymillió-négyszázhatvankilencezer-hatszáztíz egész hattized millió forint hiánnyal hagyja jóvá. * A törvényt az Országgyûlés a november 17-i ülésnapján fogadta el. 2. A központi költségvetés kiadási és bevételi ainak teljesítését az 1. ú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, -csoportonként és kiemelt onként tartalmazza. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések 3. Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 4. -a (1) bekezdésének megfelelõen a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2002-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési la terhére a) ,6 millió forint összegû forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank javára, b) ,1 millió forint összegû forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezõk javára, c) ,8 millió forint összegû devizahitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank javára, d) ,7 millió forint összegû devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezõk javára, e) ,3 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezõknek, f) ,9 millió forint összegû kincstári takarékkötvény-törlesztést teljesített a belföldi hitelezõk javára, g) 39,6 millió forint összegben fizetett vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezõknek. 4. Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. -ában megállapított hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. -a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter 2002-ben a) ,7 millió forint összegben forint-államkötvényeket értékesített és adott át, b) ,4 millió forint összegben növelte a kincstárjegyek állományát, c) ,7 millió forint összegben forinthiteleket vállalt át, d) ,2 millió forint összegben devizahiteleket vett fel és vállalt át. 5. Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy 2002-ben az e törvény 3. -ában megállapított visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. -a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a) ,4 millió forint összegû forint-államkötvényt értékesített, b) 6622,6 millió forint összegben devizabetétet használt fel. 6. Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása és

3 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében, illetve az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése céljából ,0 millió forinttal növelte a kincstárjegyek állományát, valamint ,4 millió forint összegben devizabetétet használt fel. 7. (1) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló évi LXXV. törvény 22. -ában kapott felhatalmazása alapján január 1-jei hatállyal a Magyar Államvasutak Részvénytársaság törvényben megjelölt hiteleit a központi költségvetés adósságának terhére átvállalta ,1 millió forint összegben. (2) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló évi LXXV. törvény 23. -ában kapott felhatalmazása alapján január 1-jei hatállyal a Gyõr-Sopron-Ebenfurt Vasút Részvénytársaság törvényben megjelölt hiteleit a központi költségvetés adósságának terhére átvállalta 911,9 millió forint összegben. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések 8. (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulások és normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó (e kettõ a továbbiakban: normatív hozzájárulások), valamint a normatív, kötött felhasználású támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódását mérséklõ kiegészítések és beítások önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben (a továbbiakban: PM BM R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül. A normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások ai és pénzforgalmi teljesítése országosan összesített alakulásának jogcímenkénti összegét a 3. ú melléklet tartalmazza. (2) Az Országgyûlés jóváhagyja azon helyi önkormányzatokat megilletõ ok csökkentését, amelyek év közben együttesen ,8 millió forint összegben mondtak le a normatív hozzájárulásokról és a normatív, kötött felhasználású támogatás-okról, valamint amelyek intézményátadás következtében 1795,4 millió forint összegben nem jogosultak a támogatásra, továbbá jóváhagyja az intézményátvétel miatti 73,3 millió forint -növekedést. A módosított okat a PM BM R. tartalmazza. (3) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások ainak a helyi önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatóok alapján megilletõ és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei az Áht. 64. (7) bekezdése szerint történt elolás alapján a következõk: a) visszafizetési kötelezettség 5578,4 millió forint, b) a központi költségvetést terhelõ kiegészítés 2499,4 millió forint, c) amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatok év után elõírt tartozása 3079,0 millió forint. (4) Az Országgyûlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a feladatmutatókhoz kapcsolódóan normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatás-okat saját ításaik alapján az õket ténylegesen megilletõnél 5%-kal nagyobb mértékben vették igénybe, 210,3 millió forint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a PM BM R. tartalmazza. (5) A helyi önkormányzatokat az Áht. 64/B. -ának (1) bekezdése alapján a) központosított jogcímen 368,6 millió forint, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen egyenlegében 20,4 millió forint, c) a színházak támogatása jogcímen 0,2 millió forint, d) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása jogcímen 13,6 millió forint visszafizetése terheli, amelynek önkormányzatok szerinti részletezését a PM BM R. tartalmazza. (6) Az Állami Számvevõszékrõl szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése alapján végzett ellenõrzés megállapítása szerint a helyi önkormányzatokat egyenlegében a) központosított jogcímen 50,1 millió forint, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen 16,6 millió forint, c) a céltámogatás jogcímen 26,3 millió forint visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM BM R. tartalmazza. (7) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló évi LXXXIX. törvény 14. -a alapján a kötelezõ lemondásoknak az Állami Számvevõszék által megállapított elmaradása miatt 471,5 millió forint céltámogatási visszavonásáról, illetve csökkentésérõl a belügyminiszter rendelkezik. (8) Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 126. (1) bekezdés a) pontja alapján az éves beoló szerinti visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje március 27. A visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség március 28. napjától keletkezik.

4 10110 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. (9) Az Állami Számvevõszék megállapításához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a PM BM R. hatálybalépését követõ 15. nap. (10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott határidõt követõ 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ,,Önkormányzatok elõzõ évrõl származó befizetései, valamint a ,,Különleges bevételek bevételi lájára, a Kincstár az Áht. 64/A. (6) bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megilletõ követelés érvényesítésérõl. (11) Azon önkormányzatok részére, amelyek pótlólagos normatív hozzájárulásra és normatív, kötött felhasználású támogatásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a Kincstáron keresztül rendelkezett az összeg 2537,1 millió forint átutalásáról május 15-én. 9. (1) A helyi önkormányzatok központosított ainak felhasználását a 4. ú melléklet részletezi. (2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban az 5. ú melléklet tartalmazza. (3) A helyi önkormányzatok évi címzett és céltámogatási ának, teljesítésének és maradványának alakulását a 6. ú melléklet tartalmazza. (4) A helyi önkormányzatoknak nyújtott, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás ának, teljesítésének és maradványának alakulását a 7. ú melléklet tartalmazza. (5) A helyi önkormányzatok céljellegû decentralizált támogatási ának felhasználását a 8. ú melléklet részletezi. (6) A helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása ának felhasználását a 9. ú melléklet részletezi. (7) Az Országgyûlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben rendelkezésre álló maradványa ,5 millió forint, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás maradványa 4945,8 millió forint, a céljellegû decentralizált támogatás maradványa 2862,8 millió forint. 10. Az Országgyûlés jóváhagyja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggõ, valamint tartalékfeltöltési ainak teljesítését a 14. ú melléklet szerint. 11. (1) Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat 2807,5 millió forint egyszeri a évi önkormányzati közoktatási támogatást kompenzáló közoktatási kiegészítõ támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: évi költségvetési törvény) 1. ú melléklet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésû ok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítõ támogatás jogcímcsoport, 2. Egyházi közoktatási intézmények kiegészítõ támogatása jogcím a terhére 2003 decemberében. (2) A közoktatási feladatokat ellátó, nem állami humán szolgáltatók tekintetében a évi támogatási kötelezettség elolása a évi költségvetési törvény 1. ú melléklet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésû ok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és egyházi kiegészítõ támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím ának terhére történik. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó, nem állami, egyházi intézmények fenntartói tekintetében a évi támogatási kötelezettség elolása a évi költségvetési törvény 1. ú melléklet, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésû ok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása alcím, elolásonként meghatározott jogcímcsoportjainak terhére történik. 12. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló évi CXXIV. törvény 3. -ának (2) bekezdése alapján az érintett egyházak a évi költségvetési törvény 1. ú melléklet, X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Fejezeti kezelésû ok cím, 5. Egyházak támogatása alcím, 6. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport a terhére évben ezer forint pótlólagos támogatásra jogosultak. A többlettámogatás egyházankénti elosztásáról a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága gondoskodik. 13. Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 10. ú melléklet szerint jóváhagyja. 14. Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét a 2/A. és a 2/B. ú mellékletek szerint hagyja jóvá. MÁSODIK RÉSZ AZ ÁLLAMADÓSSÁG, AZ ÁLLAMI KÖVETELÉSEK KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 15. (1) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság által kezelt, állami kölcsönbõl, illetõleg állami alapjuttatás járadékából fennálló követelések állománya december 31-én ,7 millió forint, amelybõl 1226,2 millió

5 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y forint a kölcsöntípusú, ,5 millió forint a járadék címén elõírt követelés. (2) Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: évi záradási törvény) 15. -ának (1) bekezdésében foglalt ,7 millió forint követelés év során a következõk szerint változott: a) a évben befolyt kölcsöntípusú törlesztések öszszege 1,5 millió forint volt, a járadékjellegû befizetések 3282,4 millió forintot tettek ki, b) a jogerõs bírói végzéssel lezárt felolásoknál elolt veszteségek miatt 774,4 millió forinttal csökkent, míg feloláshoz kapcsolódóan befizetett követelés-bejelentési díj, illetõleg szerzõdés be nem tartását követõ szankció miatt összesen 16,3 millió forinttal emelkedett a követelésállomány összege. (3) Az Országgyûlés elfogadja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában részletezett befizetésen felül e követelésekhez kapcsolódva évben bevételt jelentett a központi költségvetésnek a) 14,3 millió forint fix járadék befizetése, továbbá b) 8,1 millió forint szerzõdéses és késedelmi kamat befizetése. 16. Az Országgyûlés elrendeli, hogy december 31-i hatállyal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közremûködésével a központi költségvetés terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként a) a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) a központi költségvetésnek a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén 62,3 millió forintot utaljon vissza, b) a központi költségvetés ba) a jövedelempótló és kiegészítõ szociális támogatások jogcímén 37,5 millió forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) ú,,ellátási lája javára, bb) az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) közgyógyellátás finanszírozása jogcímén 1646,3 millió forintot térítsen meg. 17. Az Országgyûlés a) az Ny. Alapnak a 20. c) pontjában megállapított hiányából a 26. (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével ,5 millió forintot, valamint b) az E. Alapnak a 22. c) pontjában megállapított ,3 millió forint összegû hiányát a KESZ hitelállományából december 31-éig elenged. 18. (1) Az Országgyûlés elrendeli, hogy december 31-éig a) a Munkaerõpiaci Alap aa) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak évi költségvetésérõl szóló évi CIX. törvény 14. -a alapján a,,régi korengedményes nyugdíj évi kiadásai jogcímén 6,9 millió forintot a NYUFIG ú,,ellátási lája javára, ab) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 39. -ának (3) bekezdése alapján 1357,7 millió forintot a NYUFIG,,Munkáltatói befizetésekbõl finanszírozott korengedményes nyugdíj ú (technikai) la javára térítsen meg, b) az Ny. Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai évi költségvetésének végrehajtásáról szóló évi CXIX. törvény 21. b) pontjában elõírt befizetési kötelezettség alapján a központi költségvetésnek a,,régi korengedményes nyugdíj tartozásállományából évben a NYUFIG által beszedett bevételek jogcímén 66,1 millió forintot utaljon át. (2) Az Országgyûlés elrendeli, hogy a központi költségvetés a évi záradási törvény 18. c) pontjának végrehajtásaként 2324,7 millió forintot a NYUFIG,,Munkáltatói befizetésekbõl finanszírozott korengedményes nyugdíj ú (technikai) la javára december 31-éig térítsen meg. HARMADIK RÉSZ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA ELSÕ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI ÉVI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 19. (1) Az Országgyûlés az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezésébõl adódó évi költségvetése végrehajtását a) ,0 millió forint, azaz kettõmillió-négyszáztizenhatezer-kettõszázhuszonhat millió forint bevételi fõösszeggel, b) ,1 millió forint, azaz kettõmillió-ötszáztizenhétezer-nyolcvanhárom egész egytized millió forint kiadási fõösszeggel, c) ,1 millió forint, egyszázezer-nyolcszázötvenhét egész egytized millió forint hiánnyal jóváhagyja.

6 10112 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. (2) A társadalombiztosítási alrendszer évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét e törvény 13. ú melléklete tartalmazza. MÁSODIK A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 20. Az Országgyûlés az Ny. Alap évi költségvetésének végrehajtását a) ,8 millió forint, azaz egymillió-háromszázkilencvenegyezer-hatszázötven egész nyolctized millió forint bevételi fõösszeggel, b) ,6 millió forint, azaz egymillió-négyszázötezer-nyolcszázötvenegy egész hattized millió forint kiadási fõösszeggel, c) ,8 millió forint, azaz tizennégyezer-kettõszáz egész nyolctized millió forint hiánnyal jóváhagyja. 21. (1) Az Országgyûlés az Ny. Alap mûködési -maradványát 3118,7 millió forint összegben jóváhagyja, melybõl az elõzõ évi -maradvány összege 52,2 millió forint. (2) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az Ny. Alap mûködési kiadásai 3011,5 millió forint elõzõ évi -maradványnak a felhasználását tartalmazzák. HARMADIK AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA 22. Az Országgyûlés az E. Alap évi költségvetésének végrehajtását a) ,2 millió forint, azaz egymillió-huszonnégyezer-ötszázhetvenöt egész kettõtized millió forint bevételi fõösszeggel, b) ,5 millió forint, azaz egymillió-egyszáztizenegyezer-kettõszázharmincegy egész öttized millió forint kiadási fõösszeggel, c) ,3 millió forint, azaz nyolcvanhatezer-hatszázötvenhat egész háromtized millió forint hiánnyal jóváhagyja. 23. (1) Az Országgyûlés az E. Alap mûködési maradványát 2616,5 millió forint összegben jóváhagyja, amelybõl az elõzõ évi -maradvány összege 405,2 millió forint. (2) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy az E. Alap mûködési kiadásai 3126,2 millió forint elõzõ évi maradványnak a felhasználását tartalmazzák. NEGYEDIK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 24. Az Országgyûlés jóváhagyja a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a Költségvetési Törvény 76. (1) bekezdésében meghatározott, az évi LXXX. törvény 47. (4) bekezdése szerinti kiértesítési feladatok végrehajtására 335,1 millió forint évi felhasználást, b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra történt évi felhasználást a 2. cím, 2. alcím, 1. Terhességi-gyermekágyi segély jogcímcsoport nál 6,9 millió forint, a 6. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport nál 12,2 millió forint és a 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport nál 2991,5 millió forint összegben. 25. Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a) a Költségvetési Törvény 67. -ának e) pontja és 68. -ának (4) bekezdése szerint a létcsökkentésekkel összefüggõ egyszeri, a köztisztviselõk illetményhelyzetének javítását szolgáló, valamint a kötelezõ legkisebb munkabér felemelésébõl adódó kifizetések fedezetére aa) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél 1523,8 millió forint, ab) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél 1885,4 millió forint, b) a Költségvetési Törvény 68. -a (3) és 76. (5) bekezdésére figyelemmel a világbanki kölcsönnel összefüggõ tõketörlesztésre és kamatkiadásra ba) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím nál 412,8 millió forint, bb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím nál 712,6 millió forint, c) a Költségvetési Törvény 68. -ának (5) és (6) bekezdése, valamint 74. -ának (1) és (2) bekezdése alapján ca) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Méltányossági alapon megállapításra kerülõ nyugellátás jogcím és 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülõ nyugdíjemelés jogcím ainak Ny. Alapból finanszírozott nyugellátás (ideértve az E. Alapot is) részeként történõ, cb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra a 2. cím, 2. alcím, 2. Táppénz jogcímcsoportnál 30,8 millió forint, a 3. alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátás jogcímcsoportnál 97,3 millió forint és az 5. Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoport nál 252,0 millió forint,

7 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y d) a Költségvetési Törvény 76. -ának (1) és (3) bekezdése alapján informatikai fejlesztésekre da) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím nál 2286,0 millió forint, db) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és intézményei alcím nál 1847,7 millió forint, e) a Költségvetési Törvény 76. -ának (2) és (4) bekezdése alapján ea) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. -csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt ból a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójára 881,8 millió forint, eb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. -csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt ából a Fõvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fiumei úti ingatlanából történõ kiköltöztetésével és új ingatlanban való elhelyezésével összefüggõ kiadásokra 731,8 millió forint, f) a Költségvetési Törvény ának (12) bekezdése alapján az évközi kiegészítõ nyugellátás emelése és az egyszeri nyugdíjjuttatás végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. -csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelõ járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt ok évi kiadási ainál összesen 273,5 millió forint felhasználása történt meg. 26. (1) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény 77. (1) bekezdése alapján a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím a terhére a) pénzeszközátadással az Ny. Alap 1287,4 millió forintot bocsátott az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal rendelkezésére, b) teljesítendõ kötelezettség az E. Alapot a évben nem terheli. (2) Az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a évi záradási törvény a) 16. -ának a) pontjában elõírt visszatérítési kötelezettségeket az Ny. Alap, a 16. -ának b) pontjában foglaltakat a központi költségvetés teljesítette, b) 17. -ának (1) bekezdése alapján az Ny. Alap költségvetési tartaléka terhére visszautalta a évi 1468,3 millió forint többletet a központi költségvetés részére, c) 19. -ában elrendelt feladatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság végrehajtotta. 27. Az Országgyûlés jóváhagyja az Ny. Alap és az E. Alap mérlegét a 11. és a 12. ú melléklet szerint. NEGYEDIK RÉSZ A Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény módosítása 28. A Munka Törvénykönyvérõl szóló módosított évi XXII. törvény 193/V. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,193/v. A munkavállaló minden naptári évben külön juttatásként egyhavi személyi alapbérére jogosult, amennyiben az adott közigazgatási szervnél január 1-jén munkaviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó személyi alapbér. A köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény módosítása 29. A köztisztviselõk jogállásáról szóló módosított évi XXIII. törvény 49. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,49. A köztisztviselõ minden naptári évben külön juttatásként egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közszolgálati jogviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása 30. (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 68. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,68. A közalkalmazott minden naptári évben külön juttatásként egyhavi illetményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. (2) A Kjt a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol jogszabály),,h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi külön juttatást, keresetkiegészítést és jutalmat; (is érteni kell.)

8 10114 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény módosítása 31. (1) Az államháztartásról szóló módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A költségvetési kiadások között kell elolni a nyújtott hiteleket a 18/B. (1) bekezdés d) és zs) pontjában meghatározott megelõlegezési és likviditási hitelek kivételével, illetve bevételként azok visszatérülését. (2) Az Áht. 8. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A költségvetési kiadások között kell elolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését, valamint az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdésbõl eredõ egyösszegû pénzforgalmi visszatérítést. (3) Az Áht. 8/A. -a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek a következõk:),,g) a 18/B. (1) bekezdés d) és zs) pontjaiban meghatározott megelõlegezési és likviditási hitelek. (4) Az Áht. 8/A. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(7) A költségvetésben nem lehet a (3) (6) bekezdésekben foglaltak szerinti pénzügyi mûveleteket kivéve a letétbe helyezett, az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napját megelõzõen képzõdött vámbiztosítékot ezen idõpontot követõ 5 éves elévülési határidõn belül a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elolni. (5) Az Áht ának (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A fizetési kötelezettség elsõsorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elõ. (3) Fizetési kötelezettséget elõírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá elõlegfizetési kötelezettséget megállapítani a díj, a bírság kivételével csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. (6) Az Áht a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,13. A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi mûveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elolásokat pénzforgalmi szemléletben a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékû kezelésével részletesen, teljes összegükben az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt kell ba venni. (7) Az Áht. 13/A. -ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(8) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével kötött szerzõdésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelõen felhasznált közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti kezelésû céli juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek adók módjára behajtandók. (8) Az Áht. 13/A. -a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(11) Ha az Európai Unió Bizottsága az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: Római Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendõ támogatás adók módjára behajtandó követelésnek minõsül. (9) Az Áht. 18/B. -ának (1) bekezdése a következõ z) zs) ponttal egészül ki: (A Kincstár feladatai különösen:),,z) gondoskodik az Európai Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, zs) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból törvényben meghatározott feltételekkel megelõlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtõl érkezõ jogszabályban meghatározott agrártámogatások teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (Kifizetõ Ügynökség). (10) Az Áht a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,21. A központi költségvetés bevételeit képezik a 10. -ban foglaltaknak a központi költségvetést megilletõ részén túl a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; törvény eltérõ rendelkezése hiányában a koncessziós szerzõdésekbõl ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon mûködtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerzõdéseket származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredõ egyes, a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekbõl és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megilletõ összegén felüli része felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.

9 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (11) Az Áht a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,22. A központi költségvetésben kiadás irányozható elõ a központi költségvetési szervek feladatai, az állam európai uniós tagságból származó és más nemzetközi, jogszabályi és szerzõdéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei, továbbá jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, természetes személy részére. Az 50 milliárd forintot elérõ vagy azt meghaladó értékû, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerzõdések megkötése elõtt ha törvény másként nem rendelkezik a Kormánynak az Országgyûlés felhatalmazását kell kérnie. Az Országgyûlésnek be kell mutatni a szerzõdés fõbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését. (12) Az Áht. 23/A. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetõleg több évre szóló szakmai programok és projektek egy évnél hosszabb távú kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek ára is a mindenkori fejezeti költségvetési okon belüli kötelezettségvállalással jár. (2) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a projektben elõirányzott nemzeti finanszírozás. A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az adott idõszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori fejezeti költségvetési kiadási fõösszeg keretén belül biztosítani. (13) Az Áht a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:,,(9) Az Operatív Programok finanszírozását szolgáló európai uniós és a kapcsolódó hazai ok átcsoportosításáról az éves költségvetési törvényben kell rendelkezni. (14) Az Áht ának r) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A pénzügyminiszter),,r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak a mezõgazdasági és a halászati támogatások esetében a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter társfelelõssége mellett az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolásáról; (15) Az Áht ának s) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A pénzügyminiszter),,s) ellátja az Állami Számvevõszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének kikérésével az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardokkal összhangban lévõ ellenõrzési módszerek, illetve megfelelõ szakképzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A pénzügyminiszter az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer helyzetérõl és mûködésérõl éves jelentést terjeszt elõ a Kormány részére. (16) Az Áht a a következõ p) ponttal egészül ki: (A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje ha törvény másként nem rendelkezik ),,p) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetõinek éves költségvetési beolója alapján beol a pénzügyminiszternek a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési, valamint belsõ ellenõrzési rendszerek mûködtetésérõl. (17) Az Áht ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei eredeti ot meghaladó többletének 50%-a saját bevételeként olható el, 50%-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének központosított bevételét képezi. Teljes egészében saját bevételként olható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggõen végrehajtott -emelés összege, amely jogszabály alapján évközi díjtételemelésbõl, bírságemelésbõl keletkezett. (18) Az Áht a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,97. (1) A költségvetési szerv vezetõje felelõs a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû igénybevételéért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetõségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi viteli rendért, a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, valamint a belsõ ellenõrzés megszervezéséért és hatékony mûködéséért. (2) A költségvetési szerv vezetõje az éves költségvetési beoló keretében beol a költségvetési szerv folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzésének, valamint belsõ ellenõrzésének mûködtetésérõl. (19) Az Áht a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A költségvetési szervek ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet a 66. -ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérõ rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai),,a) pénzkölcsönt (hitelt) kivéve a 18/B. (1) bekezdés zs) pontja szerinti megelõlegezési, likviditási hitelt nem vehetnek fel,

10 10116 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. (20) Az Áht. 109/K. -ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(9) A kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elõsegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési célkitûzések megvalósítása érdekében a kincstári vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselõ-testület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról a vagyonkezelõ felügyeletét ellátó szerv vezetõjének, valamint a 109/I. (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése esetén és a KVI javaslata alapján a kincstári vagyonért felelõs miniszter elõterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról a KVI és az önkormányzat szerzõdésben állapodik meg. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az ingatlanokra, melyek önkormányzatoknak történõ átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. (21) Az Áht. 109/K. -a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki, és a eredeti (10) bekezdésének ozása (11) bekezdésre változik:,,(10) Az önkormányzat a (9) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól ított 5 éven belül kerül sor, az önkormányzat köteles az eladási árból befolyt összeg 50%-át a KVI-nek átutalni. E rendelkezést jelen törvény hatálybalépését megelõzõen átadott ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell. (22) Az Áht. XIII. fejezete ( /A. -a) helyébe a következõ rendelkezés lép:,,xiii. ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENÕRZÉS Az államháztartási pénzügyi ellenõrzési rendszer 120. (1) Az államháztartási pénzügyi ellenõrzés alapvetõ célja ot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerûen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. (2) Az államháztartás pénzügyi ellenõrzése mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére külsõ pénzügyi ellenõrzés és államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzés keretében történik. 120/A. (1) Az államháztartás külsõ pénzügyi ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevõszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg. (2) Az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzést a) a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési tevékenység, b) a belsõ ellenõrzési tevékenység és c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenõrzési tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenõrzése útján kell ellátni. (3) A költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belsõ ellenõrzés tárgyát képezik. Folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés 121. (1) A folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelõs szervezeti egység által folytatott elsõ szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, mûködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetõje felelõs a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetõje köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és mûködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerû, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenõrzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerzõdések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az elõzetes és utólagos pénzügyi ellenõrzést, a pénzügyi döntések szabályszerûségi és szabályozottsági szempontból történõ jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelõ könyvvezetés és beolás). (2) Az (1) bekezdés a) c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. (3) A pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszernek biztosítania kell, hogy a) a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerûség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelõ, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerûség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. Belsõ ellenõrzés 121/A. (1) A belsõ ellenõrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenõrzött szervezet mûködését fejlessze és

11 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y eredményességét növelje. A belsõ ellenõrzés az ellenõrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletû megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenõrzött szervezet kockázatkezelési, ellenõrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. (2) A jogszabályoknak és belsõ szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belsõ ellenõrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetõje részére. (3) A költségvetési szerveknél a belsõ ellenõrzés kialakításáról és megfelelõ mûködtetésérõl a költségvetési szerv vezetõje köteles gondoskodni. A belsõ ellenõrzést végzõ személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetõjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetõjének küldi meg. A fejezeti jogosítványokkal rendelkezõ szerv belsõ ellenõrzési egysége ellenõrzést végezhet a fejezeti jogosítványokkal rendelkezõ szerv felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, a fejezeti kezelésû ok, alapok vonatkozásában, valamint a fejezet többségi tulajdonában lévõ szervezeteknél, továbbá a költségvetésbõl céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezeteknél. Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben foglaltak az irányadóak. (4) A költségvetési szerv vezetõje köteles biztosítani a belsõ ellenõrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenõrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenõrzések figyelembevételével, b) az ellenõrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenõrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenõrzési jelentés elkészítése, e) a belsõ ellenõr ellenõrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. (5) A belsõ ellenõrzési tevékenység során szabályszerûségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenõrzéseket, illetve informatikai rendszerellenõrzéseket kell végezni, valamint az éves beolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani. A költségvetési szervek elemi költségvetési beolóinak ellenõrzését az Állami Számvevõszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. (6) A belsõ ellenõrzést végzõ személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belsõ ellenõrzésre vonatkozó standardok szerint végzi. (7) A belsõ ellenõrzést végzõ személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, ára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. (8) A belsõ ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi elõírások betartásával. (9) Büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a belsõ ellenõrzést végzõ szerv, illetve szervezeti egység vezetõje köteles a költségvetési szerv vezetõjét haladéktalanul tájékoztatni. (10) A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenõrzést, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és a pártok kivételével a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésbõl, alapokból juttatott pénzeszközök ideértve a nemzetközi szerzõdések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is felhasználásának ellenõrzését a Kormány által kijelölt belsõ ellenõrzési szerv (Kormányzati Ellenõrzési Hivatal) végzi. (11) A (10) bekezdésben meghatározott szerv hatásköre az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenõrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenõrizheti a kezességi szerzõdés feltételeinek betartását. (12) A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét külön rendelet határozza meg. Az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzés központi harmonizációja és koordinációja 121/B. (1) A folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési rendszerek, valamint a belsõ ellenõrzési rendszerek fejlesztése, szabályozásának elõkészítése, koordinációja és harmonizációja a teljes államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer tekintetében a pénzügyminiszter feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében a pénzügyminiszter a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására; b) megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzés teljes rendszerében alkalmazandó irányelveket, módszertani útmutatókat; c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi belsõ ellenõrzésre vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;

12 10118 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. d) ellátja az Államháztartási Belsõ Pénzügyi Ellenõrzési Tárcaközi Bizottság felállításával, mûködtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat. Támogatások ellenõrzése 122. A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerzõdésben kikötni: a) a támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezet, illetve a kedvezményezett köteles az ellenõrzés érdekében az Európai Számvevõszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belsõ ellenõrzési szerv, a fejezetek ellenõrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizetõ hatóság képviselõit ellenõrzési munkájukban a helyszínen is a megfelelõ dokumentumok, lák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés vizsgálatában segíteni; b) a felhasználással és az ellenõrzéssel összefüggõ kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Az adók és más befizetések ellenõrzése 122/A. (1) Az ellenõrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelõs hatóság az államháztartást illetõ fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenõrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását. (2) Az (1) bekezdésben szereplõ ellenõrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenõrzésére. (3) Az adóellenõrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. (23) Az Áht a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg),,u) a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, valamint a belsõ ellenõrzés részletes szabályait; (24) Az Áht a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg),,v) az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat. (25) Az Áht ának (2) bekezdése a következõ xa) ponttal egészül ki: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg),,xa) az államháztartás alrendszerei és a közvállalkozások közötti pénzügyi átláthatóság megteremtésének feltételrendszerét, valamint a feltételrendszert meghatározó jogszabályban elõírt kötelezettségek elmulasztása vagy nem megfelelõ teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és részletes szabályait; A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetésérõl szóló évi LXXXIV. törvény módosítása 32. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetésérõl szóló módosított évi LXXXIV. törvény 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetõhely fenntartóját megilletõ, a társadalombiztosítási ellátások kifizetõhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott mûködési kiadások külsõ forrásból nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetését a 10. (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása 33. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított évi III. törvény ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a) az ellátást igénybe vevõ jogosult, b) a szülõi felügyeleti joggal rendelkezõ törvényes képviselõ, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülõje, akinek családjában az egy fõre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) a jogosult tartását szerzõdésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy [a c) e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy]

13 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y köteles megfizetni [az a) e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett]. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény módosítása 34. (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló módosított évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 48. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,48. (1) Az ügyészt külön juttatásként minden naptári évben egyhavi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelõ összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék. (2) A külön juttatás nem illeti meg az ügyészt, ha a) ellene fegyelmi eljárás, illetõleg büntetõeljárás folyik, b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése elõtt egyoldalúan megszüntette, d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette. (3) A külön juttatás az ügyészt visszamenõleg megilleti, ha a fegyelmi, illetõleg büntetõjogi felelõsségét nem állapították meg. (2) Az Üsztv. 81/J. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót külön juttatásként minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelõ összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék. (2) A külön juttatásra egyebekben a 48. (2) (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. (3) Az Üsztv. 90/K. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A tisztviselõt, az írnokot és a fizikai alkalmazottat külön juttatásként minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelõ összeg illeti meg, amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó alapilletmény és rendszeres pótlék. (2) A külön juttatásra egyebekben a 48. (2) (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló évi XXXIX. törvény módosítása 35. (1) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló módosított évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 27. -a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az 5. szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthetõ:),,d) nyilvános forgalomba hozatal (ideértve a nyilvános eljárás keretében történõ értékesítést is), (2) A Priv. tv a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Mellõzni lehet a versenyeztetést:),,b) több befektetõnél történõ, tõkepiaci jellegû, zártkörû forgalomba hozatal, illetve zártkörû értékesítés és tõzsdei értékesítésre adott megbízás esetében, (3) A Priv. tv. 69/A. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) A kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elõsegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és területfejlesztési célkitûzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselõtestület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján, a 6. -ban meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt, illetékes miniszterek egyetértése esetén a részvényesi jogokat gyakorló miniszter elõterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerzõdésben állapodik meg. E rendelkezés nem alkalmazható azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzatoknak történõ átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. (4) A Priv. tv. Melléklete a,,tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. címet követõen kiegészül a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-vel, a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékeként 25%+1 szavazat megjelölésével. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosítása 36. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló módosított évi

14 10120 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. XLIII. törvény a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,109. A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj. feltételekkel sportcélra, elsõsorban a tulajdonszerzésig gyakorolt sporttevékenység céljára, illetve sportlétesítményként használja, hasznosítja. (5) A Spi. tv. 9. -ának szövege (1) bekezdésre változik és a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:,,(2) A törvény hatálya alá tartozó repülõterek tulajdonjogának átruházása során a légiközlekedésrõl szóló évi XCVII. törvény 40. -ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló évi LXV. törvény módosítása 37. (1) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló módosított évi LXV. törvény (a továbbiakban: Spi. tv.) 1. -ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény hatálya kiterjed),,b) az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) hozzárendelt vagyoni körébõl azon sportcélú ingatlanokra, amelyek július 23-án az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartoztak. (2) A Spi. tv. 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az 1. a) pontjában meghatározott lõtér, repülõtér tulajdonjogát figyelemmel az 5. (1) bekezdésében foglalt feltételekre a következõ sorrend szerint ingyenesen szerezheti meg: a) az ingatlan fekvése szerinti aa) települési önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat vagy az általa kezdeményezett társulás, ab) megyei önkormányzat, a fõvárosban a kerületi önkormányzat vagy az általa kezdeményezett társulás; b) az ingatlant használó sportszervezet. (3) A Spi. tv. 4/A. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Amennyiben az önkormányzat és a sportszervezet az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást március 31-éig nem köti meg, akkor a tulajdonátruházási szerzõdés az 5. (1) bekezdésében foglalt feltételek együttes fennállása esetén megköthetõ. (4) A Spi. tv. 5. (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A 3. és a 4. szerinti jogosult az ingatlan tulajdonjogát a következõ, rá vonatkozó feltételek együttes fennállása esetén szerezheti meg:),,b) a sportszervezet, illetve az önkormányzat vállalja, hogy a tulajdonszerzéstõl ított legalább 15 évig az ingatlant repülõtér esetén a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter által elõzetesen, a 3. (2) bekezdés b) pontja szerinti sportszervezet véleményének megismerését követõen meghatározott Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény módosítása 38. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló módosított évi LXVIII. törvény a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,116. Az igazságügyi alkalmazottat külön juttatásként minden naptári évben az egyhavi illetménye illeti meg, amennyiben január 1-jén igazságügyi szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó illetmény. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekrõl szóló évi XXV. törvény módosítása 39. (1) Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekrõl szóló módosított évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 25. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) A gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján gyógyszernek nem minõsülõ anyagként vagy készítményként nyilvántartásba vett termékek gyártói, illetve forgalmazói december 31-éig kérhetik készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminõsítését. (2) A Gytv ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés kép:,,(7) Az (5) bekezdés alatti termékek amennyiben azokat nem minõsítették át gyógyszerré január 1. napjától gyógyhatásra való hivatkozással nem hozhatók forgalomba. A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény módosítása 40. A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló módosított

15 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi XCV. törvény a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,119. Az állomány tagja minden naptári évben 1 havi távolléti díjnak megfelelõ összegû külön juttatásra jogosult, amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll. A juttatás kifizetésérõl január 16-án amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az ezt követõ elsõ munkanapon kell rendelkezni. A juttatás mértékének alapja a január hónapra irányadó távolléti díj. A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény módosítása 41. (1) A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló a évi XXVIII. és a évi XLII. törvénnyel módosított évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kö. tv.) 1. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,1. Az Országgyûlés a évi központi költségvetés a) kiadási fõösszegét ,2 millió forintban, azaz ötmillió-háromszázhetvenháromezer-hatszázhuszonnyolc egész kettõtized millió forintban, b) bevételi fõösszegét ,5 millió forintban, azaz négymillió-nyolcszáznégyezer-hatszázötvenhat egész öttized millió forintban, c) hiányát ,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban állapítja meg. (2) A Kö. tv. 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelõ összegû befizetést teljesít a központi költségvetésbe. (3) A Kö. tv. 5. -ának (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(14) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék állományában elhelyezett részvénycsomagokat nyilvántartási értékükkel megegyezõ készpénz-ellenérték fejében áthelyezi a hozzárendelt vagyonba a 13. ú melléklet II/6. a terhére. (4) A Kö. tv. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elõsegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési célkitûzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselõ-testület határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján, a Priv. tv. 6. -ában meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt illetékes miniszterek egyetértése esetén a részvényesi jogokat gyakorló miniszter elõterjesztése alapján a Kormány dönt. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az ingatlanokra, melyek önkormányzatoknak történõ átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. A HM-tõl az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába került ingatlanok és volt szovjet objektumok esetében a tulajdonátadás feltétele, hogy az önkormányzat elõzetesen írásban, saját költségvetése terhére vállalja ezek környezeti állapotfelmérését, szükség esetén kármentesítését. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerzõdésben állapodik meg. (5) A Kö. tv. 6. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a eredeti (2) és (3) bekezdésének ozása (3) és (4) bekezdésre változik:,,(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ingyenesen juttatott ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól ított 5 éven belül kerül sor, az önkormányzat köteles az eladási árból befolyt összeg 50%-át az ÁPV Rt.-nek átutalni. E rendelkezést jelen törvény hatálybalépését megelõzõen átadott ingatlanok tekintetében is alkalmazni kell. (6) A Kö. tv. 28. (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a következõ új j) ponttal egészül ki: (Az Országgyûlés... normatív és egyéb állami hozzájárulást állapít meg a következõk szerint:),,b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelõ hozzájárulás, míg a közhasznú társaságokat a normatíva 100%-ának megfelelõ hozzájárulás illeti meg;,,j) az oktatási miniszter a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésû ok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és egyházi kiegészítõ támogatás jogcímcsoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím ából a pénzügyminiszterrel egyetértésben közoktatási megállapodást köthet azokkal az országos kisebbségi önkormányzatokkal, amelyek közoktatási intézményt tartanak fenn, továbbá azokkal az alapítványokkal, közalapítványokkal, melyek óvodát, iskolát, kollégiumot tartanak fenn; (7) A Kö. tv a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,amennyiben a tárgyév november 30-áig, illetve a november végére esõ bankszüneti napokkal értelemszerûen meghosszabbított idõpontig az a) vagy a b) pontban meghatározott bevételi ok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi- juttatás- és járuléktöbblet-

16 10122 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134. legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyõrség rendelkezésére kell bocsátani. (8) A Kö. tv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezésébõl adódó évi a) bevételi fõösszegét ,8 millió forintban, azaz kettõmillió-ötszázhuszonhatezer-háromszázhetvenkilenc egész nyolctized millió forintban, b) kiadási fõösszegét ,7 millió forintban, azaz kettõmillió-nyolcszázháromezer-ötszázhuszonkilenc egész héttized millió forintban, c) hiányát ,9 millió forintban, azaz kettõszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban állapítja meg. (9) A Kö. tv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az Országgyûlés az E. Alap évi a) bevételi fõösszegét ,5 millió forintban, azaz egymillió-huszonnégyezer-kilencszáztizennyolc egész öttized millió forintban, b) kiadási fõösszegét ,4 millió forintban, azaz egymillió-háromszázkettõezer-hatvannyolc egész négytized millió forintban, c) hiányát ,9 millió forintban, azaz kettõszázhetvenhétezer-egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban állapítja meg. (10) A Kö. tv a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal külön jogszabály alapján megkötött szerzõdések alapján teljesített befizetéseket az E. Alapnál a Kormány által meghatározott jogcímcsoporton kell nyilvántartani. (11) A Kö. tv. a következõ sal egészül ki:,,126. Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos finanszírozandó területekre az elõzõ évek maradványaiból évben átcsoportosítást hajthasson végre. (12) A Kö. tv. a következõ sal egészül ki:,,127. Az Országgyûlés elrendeli, hogy az E. Alap 573,1 millió forintot utaljon át a Segítõ Jobb Alapítvány részére a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló évi LXII. törvény hatálya alá tartozó, munkát vállaló személyek esetében a évben teljesített társadalombiztosítási befizetéseknek és az igénybe vett ellátások kiadásainak különbözeteként a LXXII. fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím terhére december 31-éig. (13) A Kö. tv. a következõ sal egészül ki:,,128. A Magyar Televízió Rt. tõketartalékának emelésére szolgáló (I. Országgyûlés fejezet, 16. cím, 1. alcím) folyósításának és felhasználásának feltétele a 77/2003. (VI. 24.) OGY határozatban elõírt jelentéstételi kötelezettség teljesítése, e jelentésnek az illetékes országgyûlési bizottság általi tudomásul vétele, továbbá a Magyar Televízió Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Kuratóriuma elnökének az országgyûlés elnökéhez eljuttatott nyilatkozata, melyben kötelezi magát az alábbiakra: (1) A Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége felkéri az MTV Rt. elnökét, hogy a) január 31-éig a részvénytársaság teljes személyi állományára kiterjedõ humánpolitikai és munkaügyi átvilágítást végeztessen el az Rt. felügyelõ bizottságának folyamatos ellenõrzésével. Az errõl készült jelentését terjessze a Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége elé. b) Az a) pont szerinti átvilágítás eredményeire építve legkésõbb március 31-éig terjesszen javaslatot a Közalapítvány Kuratóriuma elé új szervezeti és feladatelosztási rendszerre, megjelölve az elhagyható vezetõi szinteket és a nélkülözhetõ munkaköröket. c) Az a) b) pontokban foglaltak figyelembevételével dolgozzon ki új szervezeti és mûködési szabályzatot, és a külsõ-belsõ munkavégzésre is kiterjedõen korszerûsítse az összeférhetetlenségi szabályokat. d) Készítsen középtávú megoldásokat is alkalmazó reorganizációs tervet, és ezt terjessze a Közalapítvány Kuratóriuma elé, hogy a Magyar Televízió Rt. kiadásai a reálisan ítható bevételek szintjére csökkenjenek. e) A részvénytársaság felügyelõ bizottságának javaslatára támaszkodva olyan belsõ elolási rendszert alakítson ki, amely lehetõvé teszi a szakmai és pénzügyi folyamatok átláthatóságát, továbbá a mûsorok valós költségeinek, hozzárendelhetõ bevételeinek meghatározását és nyilvántartását, biztosítva az egyes mûsorok, mûsorkategóriák forint és perc szerinti összehasonlíthatóságát. (2) Az (1) bekezdés a) e) pontjaiban foglaltak végrehajtásáról a Közalapítvány Kuratóriumának elnöksége szükség szerinti gyakorisággal jelentést tesz az Országgyûlésnek. (14) A Kö. tv. 1. ú mellékletének adatai a következõk szerint változnak: a) Az I. Országgyûlés fejezet kiegészül a 16. Magyar Televízió Közalapítvány támogatása cím, 1. Magyar Televízió Rt. tõketartalékának emelésére alcímmel, melynek kiadási a 6000,0 millió forint. Az I. fejezet összesen kiadási a ,4 millió forintra változik. b) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésû ok cím, 2. Ágazati célok alcím, 44. Magyarország által nyújtott segélyhitelek és segélyek díjtámogatása jogcímcsoport támogatási a 100,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés -csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt kiadási a 100,0 millió forintra, 5. Útfenntartási és fejlesztési

17 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cél alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés jogcímcsoport támogatási a ,0 millió forintra, 1. Mûködési költségvetés -csoport 5. Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások kiemelt kiadási a ,0 millió forintra, 26. Autópálya részvénytársaságok támogatása alcím, 2. Állami Autópálya Kezelõ Rt. támogatása jogcímcsoport támogatási a 4800,0 millió forintra, 1. Mûködési költségvetés -csoport 5. Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások kiemelt kiadási a 4800,0 millió forintra, 27. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, 1. Gyorsforgalmi úthálózat program jogcímcsoport támogatási a ,2 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés -csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt kiadási a ,2 millió forintra, 4. Autóbusz-rekonstrukció jogcímcsoport támogatási a 500,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés -csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt kiadási a 500,0 millió forintra, 5. Vasúthálózat fejlesztése jogcímcsoport támogatási a 8482,6 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés -csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt kiadási a 8482,6 millió forintra, 6. Cegléd Kiskunfélegyháza pályarehabilitáció EIB hitelbõl jogcímcsoport támogatási a 4371,2 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés -csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt kiadási a 4371,2 millió forintra változik. A XV. fejezet összesen kiadási a ,5 millió forintra, támogatási a ,2 millió forintra változik. c) A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím, 2. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatások alcím, 8. Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések jogcímcsoport, 1. Mûködési költségvetés -csoport, 5. Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások kiemelt kiadási a ,0 millió forintra változik. A XXI. fejezet összesen kiadási a ,5 millió forintra változik. d) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím kiegészül a 20. Korengedményes nyugdíjtartozás megtérítése jogcímcsoporttal, amelynek kiadási a 2324,7 millió forint, és a 21. Átállási gázárkompenzáció jogcímcsoporttal, amelynek kiadási a 3400,0 millió forint, a 19. Vállalkozások költségvetési befizetései cím, 1. Társasági adó alcím bevételi a ,8 millió forintra, 3. Bányajáradék alcím bevételi a ,0 millió forintra, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím bevételi a ,0 millió forintra változik, a 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím kiegészül a 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcímmel, amelynek kiadási a ,1 millió forint. A XXII. fejezet összesen kiadási a ,7 millió forintra, összesen bevételi a ,7 millió forintra változik. (15) A Kö. tv. 10. ú mellékletének adatai a következõk szerint változnak: A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím, 4. Egyösszegû méltányossági kifizetések jogcímcsoport, 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülõ nyugdíjemelés jogcím kiadási a 900,0 millió forintra, 4. Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai alcím, 4. Egyéb kiadások jogcímcsoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím kiadási a 3813,5 millió forintra, 5. Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésû ok cím, 1. Központi hivatali szerv alcím támogatási a ,0 millió forintra, 1. Mûködési költségvetés -csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt kiadási a 9442,4 millió forintra, a 2. Munkaadókat terhelõ járulékok kiemelt kiadási a 3231,2 millió forintra, 3. Dologi kiadások kiemelt kiadási a 4426,6 millió forintra, 3. Központi kezelésû ok alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített a jogcímcsoport támogatási a 721,4 millió forintra, 1. Mûködési költségvetés -csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt kiadási a 546,5 millió forintra, a 2. Munkaadókat terhelõ járulékok kiemelt kiadási a 174,9 millió forintra, a LXXI. fejezet összesen támogatási a ,1 millió forintra változik. (16) A Kö. tv. 11. ú mellékletének adatai a következõk szerint változnak: A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek cím, 6. Központi költségvetési hozzájárulások alcím kiegészül a 6. Központi költségvetésbõl átadott pénzeszköz jogcímcsoporttal, amelynek bevételi a ,1 millió forint, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelõzõ ellátások jogcímcsoport 6. Járóbeteg szakellátás jogcím kiadási a ,5 millió forintra, 10. Fekvõbeteg-szakellátás jogcím kiadási a ,4 millió forintra, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím kiadási a ,2 millió forintra, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport kiadási a ,7 millió forintra, 4. Egészségbiztosítás egyéb kiadásai alcím, 4. Egyéb kiadások jogcímcsoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím kiadási a 2028,2 millió forintra változik. A LXXII. fejezet összesen kiadási a

18 10124 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/ ,4 millió forintra, összesen bevételi a ,5 millió forintra változik. (17) A Kö. tv. 13. ú melléklete helyébe az e törvény 15. ú melléklete lép. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. (1) Ez a törvény a (2) (3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E törvény 31. -ával megállapított, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 8. -ának (2) és (5) bekezdése, 8/A. -a (3) bekezdésének g) pontja, 8/A. -ának (7) bekezdése, 10. -ának (2) (3) bekezdése, 13. -a, 13/A. -ának (8) bekezdése, 13/A. -ának (11) bekezdése, 18/B. -a (1) bekezdésének z) zs) pontja, a, 23/A. -ának (1) (2) bekezdése, 24. -ának (9) bekezdése, 48. -ának r) pontja, a (1) bekezdésének a) pontja és a (2) bekezdésének v) pontja az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) február 1-jén lép hatályba: a) az e törvény 28. -ával megállapított, a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény 193/V. -a; b) az e törvény 29. -ával megállapított, a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 49. -a; c) az e törvény 30. -ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 68. -a, valamint 85. -a (7) bekezdésének h) pontja; d) az e törvény 34. -ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény 48. -a, 81/J. -a, valamint 90/K. -a; e) az e törvény 36. -ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény a; f) az e törvény 38. -ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény a; g) az e törvény 40. -ával megállapított, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény a. (4) E törvény 37. -ával megállapított, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Spi. tv.) rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy az Spi. tv. 5. -ának az e törvény 37. -ának (4) bekezdésével megállapított (1) bekezdése b) pontjának repülõtérre vonatkozó rendelkezését azokra a tulajdon-átruházásokra kell alkalmazni, amelyeknél az önkormányzat és a sportszervezet az ingatlan sportcélú használatáról március 31-éig nem kötött megállapodást. 43. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a (2) bekezdésének x) pontja, valamint az azt módosító évi XC. törvény 80. -ának (48) bekezdése és az évi CXXV. törvény 62. -ának (63) bekezdése; b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. -a (1) bekezdésének g) pontja, valamint az azt módosító évi CXXVIII. törvény 1. -a (1) bekezdésének megfelelõ része; c) a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény 71. -ának (2) bekezdésébõl,,az évi LXXX. törvény 47. (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 250,0 millió forintot, szövegrész. 44. (1) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 10. -ának (7) bekezdése, valamint az azt módosító évi CV. törvény 6. -ának megfelelõ része, 10. -ának (9) bekezdése, valamint az azt módosító évi CV. törvény 6. -ának megfelelõ része és a évi XC. törvény 2. -ának a) pontja, 15. -a, valamint az azt módosító évi L. törvény 1. -a, a (2) bekezdésének y) pontja, valamint az azt módosító évi L. törvény 15. -ának (1) bekezdése az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályukat vesztik. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 36. -a (2) bekezdésének d) pontja, valamint az azt megállapító évi XIX. törvény 18. -a (1) bekezdésének megfelelõ része február 1-jén hatályát veszti. 45. (1) A költségvetés az állami kezesség beváltása során a MILLENÁRIS Programiroda Kulturális Kht. helyett a KONZUMBANK Rt. részére tõke- és kamattartozás címén évben forintot fizetett ki. Az Országgyûlés elengedi a MILLENÁRIS Programiroda Kulturális Kht.-nak az forint megfizetését. (2) Az Országgyûlés december 31-i hatállyal elengedi a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásnak a Programban meghatározott beruházáshoz kapcsolódó december 31-én fennálló forint összegû konzulensi díj visszafizetését. 46. A Nemzeti Autópálya Rt. autópályákat és elkerülõ vagy egyéb utakat ad át a Magyar Államnak, az átadás mentesül az illeték és az általános forgalmi adófizetési kötelezettség alól. 47. A Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenõrzésérõl szóló Állami Számvevõszék által készített jelentésben szereplõ javaslatok végrehajtására a Kormány és a fejezetek felügyeletét ellátó szervek

19 2003/134. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vezetõi határidõk, felelõsök megjelölésével készítsenek feladattervet. 48. (1) Az Országgyûlés elfogadja, hogy a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet ne fizesse be a központi költségvetésbe: a) az 1. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi igazgatása cím ával kapcsolatosan fennálló 627,0 millió forint, évet érintõ ellenõrzési pótlékot, b) a 11. cím, 1. Piacrajutási támogatások alcím ával kapcsolatos, az évi támogatások felhasználása után megállapított ,2 millió forint ellenõrzési pótlékot, c) a 11. cím, 3. Agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások alcím ával kapcsolatosan fennálló 831,2 millió forint évi ellenõrzési pótlékot. (2) Az Országgyûlés hozzájárul ahhoz, hogy a 100%-ban állami tulajdonú és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Agrármarketing Centrum Kht. 4731,2 millió forintot és a Concordia Közraktár Rt. 150,0 millió forintot, amelyet az évre vonatkozó, a piacrajutási támogatásokkal összefüggõen a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal vizsgálata megállapított, az FVM befizetési lájára ne fizesse be. 49. Az Országgyûlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal által,,az informatikai beruházások célszerûségének és hatékonyságának ellenõrzése a központi költségvetési szerveknél, illetve fejezeti kezelésû célokból finanszírozott informatikai beruházások ellenõrzése, különösen az Informatikai Kormánybiztosság (a továbbiakban: IKB) évi kifizetései jogszerûségének vizsgálata tárgyában folytatott ellenõrzés eredményeként a) a X. Miniszterelnökség fejezetét érintõ 3067,6 millió forint, b) a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetét érintõ ,15 millió forint központi költségvetés javára történõ befizetési kötelezettségük alól az érintett fejezetek mentesüljenek. 50. Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a október 15-én életbe lépõ közületi gázáremelés központi és önkormányzati költségvetési szervek és közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint közfeladatot ellátó (köz)alapítvány által fenntartott intézmények évi kompenzációjának részletes szabályait. A kompenzációra felhasználható maximális összeg: 3400,0 millió forint. 51. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény 62. -ának a) pontjában a,,4. jogcímcsoport 1., 2. és 3. jogcím, szövegrész,,4. jogcímcsoport 2. és 3. jogcím szövegrészre, a 69. -ának (2) bekezdésében a,,6,5 millió forint szövegrész,,7,5 millió forint szövegrészre, a,,10,0 millió forint szövegrész,, 17,0 millió forint szövegrészre, az,,1500,0 millió forint szövegrész,,4200,0 millió forint szövegrészre, a,,400,0 millió forint szövegrész,,900,0 millió forint szövegrészre változik. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

20 1. ú melléklet a évi XCV. törvényhez Funkciókód Jogcím Cím Alcím Jogcím Jogcím Millió forintban neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás I. ORSZÁGGYÛLÉS 1 Országgyûlés Hivatala F01.a 1 Országgyûlés hivatali szervei 9 144, ,5 403,0 621,1 1 Személyi juttatások 4 890, ,2 2 Munkaadókat terhelõ járulékok 1 162, ,2 3 Dologi kiadások 2 015, ,7 5 Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások 30,7 7,0 146,1 1 Intézményi beruházási kiadások 337, ,5 2 Felújítás 1 150, ,3 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,6 4 Központi beruházási kiadások 20,0 3 Kölcsönök 4,9 4,9 4 Fejezeti kezelésû ok F01.a 6 Képviselõ-testület váltásával kapcsolatos kiadások 1 850,0 1 Személyi juttatások 740,0 2 Munkaadókat terhelõ járulékok 210,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 80,0 1 Intézményi beruházási kiadások 380,0 2 Felújítás 440, cím összesen: ,8 410, , ,1 772, ,5 F01.a 5 Közbeszerzések Tanácsa 62,8 124,0 331,9 722,7 1 Személyi juttatások 138,0 263,5 2 Munkaadókat terhelõ járulékok 45,5 84,2 3 Dologi kiadások 170,4 469,4 0,9 1 Intézményi beruházási kiadások 24,5 2 Felújítás 6,3 9,7 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 34,5 3 Kölcsönök 23,0 5. cím összesen: 394,7 331,9 62,8 874,3 723,6 124,0 F08.f 6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 110,0 110,0 7 Pártok támogatása 1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása F08.e 1 FIDESZ Magyar Polgári Párt 635,0 741,4 F08.e 2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 386,4 161,0 F08.e 3 Magyar Szocialista Párt 754,9 875, M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/134.