A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM ÁRA: 735 Ft július 18. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM II. rész XXV. tv. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény módosításáról XXVII. tv. Egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról XXIX. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. módosításáról XXXIII. tv. Az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl /2008. (VI. 6.) Korm. r. A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról /2008. (VI. 19.) Korm. r. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõk, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmaitovábbképzésérõl /2008. (VI. 19.) Korm. r. A szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítésérõl /2008. (VII. 1.) Korm. r. A közigazgatási hivatalról III. rész 83/2008. (VI. 13.) AB h. Az alkotmánybíróság határozata /2008. (VI. 25.) KE h. Városi cím adományozásáról /2008. (VII. 3.) ME h. Címzetes fõjegyzõi cím adományozásáról IV. rész Tájékoztató Helyi Építészeti Örökség 2008 építészeti nívódíj pályázatáról Isztimér Községért Közalapítvány évi közhasznúsági jelentése Baj Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Csapi Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Dunaszeg Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Hajdúsámson Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kalocsa Város Önkormányzatának évi pénzügyi ja Kocs Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Tiszapüspöki Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Zalaszentiván Község Önkormányzatának évi pénzügyi ja Pályázati felhívás a Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás munkaszervezet-vezetõi állására Pályázati felhívás Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyi, autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási szerzõdés keretében történõ ellátására Helyesbítés

2 458 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám II. rész évi XXV. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény módosításáról* 1. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. -át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: A jogszabályok és más jogi aktusok nyilvánossága 2. Az Einfotv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 12. (1) A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történõ, olyan elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelõs szerkesztõje a minõsített elektronikus aláírásával és a közzététel idõpontjában olyan szolgáltató által kiadott idõbélyegzõvel lát el, amely e szolgáltatást minõsített szolgáltatóként nyújtja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenõrzéséhez a felelõs szerkesztõ és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetõek el. (3) A Magyar Közlöny tartalmazza a helyi önkormányzat képviselõ-testülete által alkotott rendeletek kivételével a jogszabályokat, az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét jogszabály vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, az Országgyûlés határozatait, a jogegységi határozatokat, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, továbbá a 12/A. szerinti mellékleteket. (4) A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A szerkesztõ a Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyûlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsõbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyûlési Könyvtárnak. (6) A Magyar Közlöny oldalhû másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthetõ azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerint közzétett és a papíron, illetve digitális adathordozón terjesztett változat szövege egymástól eltér, az (1) bekezdés szerint közzétett változat szövegét kell hitelesnek tekinteni. (7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyrõl vagy annak egy részérõl papírra oldalhû másolatot készít. * A törvényt az Országgyûlés a május 19-i ülésnapján fogadta el. 3. Az Einfotv. a következõ új 12/A. -sal egészül ki: 12/A. (1) A Határozatok Tárát és a Hivatalos Értesítõt a Magyar Közlöny mellékleteként történõ közzététellel, a 12. alkalmazásával kell kiadni. (2) A Határozatok Tára tartalmazza a minõsített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság határozatait, valamint a miniszterek azon határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a miniszter kezdeményezi. (3) A Hivatalos Értesítõ tartalmazza a jogalkotásról szóló törvény szerinti utasítások és jogi iránymutatások szövegét, valamint azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy miniszter, illetve a közzététel kezdeményezésére jogszabály által kötelezett személy kezdeményezi. (4) A (3) bekezdést a 12. (3) bekezdésében és a 12/A. (2) bekezdésében meghatározott jogi aktusokra, valamint a Közbeszerzési Értesítõben, a Cégközlönyben és a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni. 4. Az Einfotv. 13. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a a következõ új (2) (4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: (1) A 12 12/A. -ban nem említett hivatalos lapokat a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történõ közzététellel adja ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban olyan közlemény tehetõ közzé, amely a Magyar Közlönyben megjelent. (3) Egy központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján egy hivatalos lapot adhat ki. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lap oldalhû másolata nyomtatott formában akkor terjeszthetõ, ha a tárgyévet megelõzõ év június 30-án a lap a központi költségvetéshez tartozó szerveken kívüli elõfizetõinek száma a külön jogszabályban meghatározott számot meghaladja. 5. Az Einfotv. a következõ új 13/A. -sal egészül ki: 13/A. (1) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteményét és a Hatályos Jogszabályok Gyûjteményét azok szerkesztõjének legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott, elektronikus dokumentumként a kormányzati portálon való közzététellel kell kiadni. (2) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteménye és a Hatályos Jogszabályok Gyûjteménye digitális adathordozón is terjeszthetõ. 6. (1) Az Einfotv. 22. (1) bekezdése a következõ új c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) c) a 12. (7) bekezdése szerinti másolatot készítõ szerv kijelölését.

3 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 459 (2) Az Einfotv. 22. (2) bekezdése a következõ új e) f) pontokkal egészül ki: (Felhatalmazást kap) e) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy az elõfizetõknek a 13. (4) bekezdése szerinti számát rendeletben állapítsa meg, f) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy a 12. (7) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg. 7. (1) Ez a törvény a (2) (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény a, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel 3. -a, a, 7. (4) (5) bekezdése és 8. (5) bekezdése július 1-jén lép hatályba. (3) Az Einfotv.-nek az e törvény 3. -ával megállapított 12/A. (1) bekezdésében a Határozatok Tárát és a szövegrész, 12/A. (2) bekezdése, 12/A. (4) bekezdésében az és a 12/A. (2) bekezdésében szövegrész, valamint a 4. és a 8. (3) bekezdése január 1-jén lép hatályba. (4) A Magyar Közlöny december 31-ig az Einfotv. e törvény 2. -ával megállapított 12. (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a Kormánynak a Magyar Közlönyben közzétenni rendelt határozatait és jogi iránymutatásait, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is; azokra, valamint a Határozatok Tárában december 31-ig megjelent közleményekre az Einfotv. 12/A. (3) bekezdését nem kell alkalmazni. (5) A Magyar Közlöny január 1-jétõl kezdõdõen, de július 1-jét megelõzõen kiadott számait, valamint a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyûjteményének január 1-jét követõen, de július 1-jét megelõzõen kiadott számait a Magyar Közlöny július 1-jén hivatalban levõ felelõs szerkesztõjének a minõsített elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumként július 31-ig a kormányzati portálon közzé kell tenni. (6) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy rendeletben szabályozza a hivatalos lapokkal és a hivatalos jogszabálygyûjteményekkel összefüggõ adatbázisok felhasználói jogainak a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelõsségû Társaság részérõl a Miniszterelnöki Hivatalnak való átengedését. 8. (1) A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló évi V. törvény 19. -a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az ügyészség hivatalos lapja az Ügyészségi Közlöny, amelynek kiadását, tartalmát és megjelenését a legfõbb ügyész utasítással szabályozza. (2) A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 57. (4) bekezdésében és 58. (4) bekezdésében az a Minisztertanács Titkársága szövegrész helyébe az a feladatkörrel rendelkezõ miniszter által kijelölt személy szöveg, 58. (2) bekezdésében az a Minisztertanács Titkárságának a vezetõje szövegrész és az 59. (3) bekezdésében az a Minisztertanács Titkársága vezetõjének az szövegrész helyébe az a Határozatok Tára szerkesztõje szöveg, 60. -ában az Az igazságügyminiszter és a Minisztertanács Titkárságának a vezetõje szövegrész helyébe az A Kormány által kijelölt szerv vagy személy szöveg lép. (3) A Jat át megelõzõ alcímben a minisztérium és az országos hatáskörû szerv szövegrész helyébe a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal szöveg, 59. (1) bekezdésében a minisztérium és az országos hatáskörû szerv szövegrész helyébe a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és külön törvény rendelkezése alapján a kormányhivatal szöveg, 59. (2) bekezdésében az a minisztérium, az országos hatáskörû szerv, illetõleg az általuk irányított vagy felügyelt szerv szövegrész helyébe az a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv szöveg, 59. (3) bekezdésében a minisztérium, illetõleg az országos hatáskörû szerv szövegrész helyébe a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal szöveg lép. (4) Az Einfotv. 2. (1) bekezdés c) pontjában a korlátozástól mentesen, díjmentesen szövegrész helyébe a korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen szöveg, 17. (3) bekezdésében a határozatok anonimizált szövegrész helyébe a határozatoknak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált szöveg lép. (5) A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 65. -a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A Hivatalos Értesítõben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnöki Hivatalban és a minisztériumokban köztisztviselõi jogviszony létesítésérõl és megszüntetésérõl, vezetõi megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésrõl, vezénylésrõl, valamint azok megszüntetésérõl szóló közleményeket. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke évi XXVII. törvény egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról* 1. (1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában az Országgyûlés tisztségviselõje, valamint az országgyûlési bi- * A törvényt az Országgyûlés a június 2-i ülésnapján fogadta el.

4 460 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám zottság tagja és tisztségviselõje kivételével az Országgyûlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselõ) a megválasztását követõen, az Országgyûlés elõtt a következõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz: Én, (a megválasztott közjogi tisztségviselõ neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségembõl eredõ feladataimat a Magyar Köztársaság fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott közjogi tisztségviselõ meggyõzõdése szerint) Isten engem úgy segéljen! (2) Az eskü vagy fogadalom tételérõl a közjogi tisztségviselõ okmányt ír alá. 2. (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény 1. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A polgármester a megválasztását követõen a képviselõ-testület elõtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és errõl okmányt ír alá. (2) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény az e törvény melléklete szerinti melléklettel egészül ki. 3. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Az 1. és a 3. (3) bekezdése december 31-én lép hatályba. (3) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény 15. (1) bekezdésében az az Országgyûlés házszabálya szerint esküt tesz szövegrész helyébe az esküt vagy fogadalmat tesz szöveg, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 16. (2) bekezdésében az esküt tesz szövegrész helyébe az esküt vagy fogadalmat tesz szöveg, 35. (2) bekezdésében az esküt tesz szövegrész helyébe az az Országgyûlés elõtt esküt tevõ, vezetõ közjogi tisztséget betöltõ személyek esküjének megfelelõ szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz szöveg lép. (4) A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl szóló évi XCVI. törvény 1. (2) bekezdésében az esküt tesz a képviselõ-testület elõtt szövegrész, valamint 11. (1) bekezdésében a köteles esküt tenni a képviselõ-testület elõtt szövegrész helyébe az a képviselõ-testület elõtt a polgármesterre irányadó szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és errõl okmányt ír alá szöveg lép, valamint hatályát veszti az 1. (2) bekezdésének második mondata és 11. (1) bekezdésének második mondata. (5) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény 2. (1) bekezdés j) pontja hatályát veszti. (6) A 2., a 3. (3) (6) bekezdése, valamint a melléklet január 1-jén hatályát veszti. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Melléklet az egyes közjogi tisztségviselõk esküjérõl és fogadalmáról szóló évi XXVII. törvényhez Melléklet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvényhez A polgármester esküjének és fogadalmának szövege Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megõrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségembõl eredõ feladataimat a (megye/település/kerület) fejlõdésének elõmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselõ meggyõzõdése szerint) Isten engem úgy segéljen! évi XXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról* 1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 160. (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervnél (a továbbiakban: központi nyilvántartó) vagy a körzetközponti feladatokat ellátó * A törvényt az Országgyûlés a június 2-i ülésnapján fogadta el.

5 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 461 jegyzõ által mûködtetett okmányirodában vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél kezdeményezhetõ. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szervek az elõttük személyesen eljáró ügyfeleknek felajánlják az ügyfélkapu létesítését, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme esetén azonnal létrehoz. 2. Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke évi XXXIII. törvény az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl* Az Országgyûlés, elismerve az önkéntes tûzoltó mozgalom másfél évszázados áldozatkész munkáját; az emberek életének, testi épségének, anyagi javainak, a nemzetgazdaság és a természeti környezet értékeinek hatékonyabb megóvása érdekében szükségesnek tartja a tûz elleni védekezést önként vállalók tevékenységének erõsítését, és ezért az önkéntes tûzoltók, és a tûzoltó egyesületek mûködési feltételei javításának érdekében a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLET KÖZREMÛKÖDÕ TEVÉKENYSÉGE 1. A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Ttv.) meghatározott tûzmegelõzési, valamint tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõként vehet részt az az önkéntes társadalmi szervezet (a továbbiakban: tûzoltó egyesület), amely alapszabályában azt tevékenysége céljaként rögzítette. 2. (1) A tûzoltó egyesület tûzmegelõzési, tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységben való közremûködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) a Ttv.-t az e törvényben foglalt kel kell alkalmazni. (2) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzmegelõzés körében tájékoztathatja a lakosságot az idõszerû tûzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tûzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet. * A törvényt az Országgyûlés a június 2-i ülésnapján fogadta el. (3) A tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenység körében a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósághoz, b) a hivatásos vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezéséig minden tõle elvárhatót megtesz a tûz továbbterjedésének megakadályozására, a tûz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévõ személyek részére történõ segítségnyújtásra, a balesetek megelõzésére, c) az eseményt észlelõket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közremûködésre kérheti fel, d) a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltóság helyszínre érkezését követõen a tûz oltásában, illetve a mûszaki mentésben a tûzoltásvezetõ intézkedésének megfelelõen mûködik közre. II. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLET TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 3. (1) Szaktevékenységet a tûzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvõképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezõ tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget. (2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni, és azt a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig õrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidõ nélkül visszavonható. 4. (1) A tûzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére a tûzoltó egyesület alapszabálya az irányadó. (2) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a Ttv.-ben foglalt kel irányadó. 5. (1) A tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége ellátása során a Büntetõ Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személynek minõsül. (2) A tûzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végzõ tagja kérelemre mentesíthetõ a) a polgári védelmi kötelezettség, b) részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

6 462 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám 6. (1) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a) tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában b) tûzoltó alaptanfolyami képesítést szerzett, és írásban vállalta a tûzoltó szakképesítés megszerzését. (2) A tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium tûzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet élvez. III. Fejezet EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Az együttmûködési megállapodás megkötése és felmondása 7. (1) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köthet a hivatásos önkormányzati vagy önkéntes tûzoltósággal (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: tûzoltóság). (2) Az együttmûködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a) a tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja tûzoltó szakképesítéssel rendelkezik, és b) az egyesület mûködése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. (3) Együttmûködési megállapodás határozatlan idõre köthetõ, és azt a tûzoltó egyesület az együttmûködési megállapodásban meghatározott határidõvel írásban indokolás nélkül felmondhatja. (4) A tûzoltóság az együttmûködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a) az együttmûködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn, b) a tûzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt elõírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti. (5) Az együttmûködési megállapodást bármely fél megfelelõ indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttmûködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi. (6) A tûzoltóság és a tûzoltó egyesület közötti együttmûködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését az illetékes területi katasztrófavédelmi szervnek be kell jelenteni. (7) Az együttmûködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó. Az együttmûködési megállapodás tartalma 8. (1) Az együttmûködési megállapodásban rögzíteni kell a) a tûzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetõségének módját, szakmai igénybevehetõségének körét, és azt, hogy a tûzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület), b) tûzoltóság részérõl a tûzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elõsegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését a tûzoltó egyesület részére, az idõszerû tûzvédelmi feladatokra vonatkozó, a tûzoltó egyesület tûzmegelõzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak a tûzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét, c) a tûzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tûzesetrõl, mûszaki mentésrõl, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét. (2) A tûzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben a tûzoltóság kérésére tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet. (3) A tûzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki. (4) A tûzoltóság a vele megállapodást kötõ tûzoltó egyesületnek támogatást nyújthat. IV. Fejezet A TÛZOLTÓ EGYESÜLETEK MÛKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FELTÉTELRENDSZERE 9. A tûzoltó egyesület a mûködés, a fenntartás, valamint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhoz. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E törvény 9. -a január 1-jén lép hatályba. 11. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény pont h) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. közfeladatot ellátó személy] h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tûzoltóság, valamint a tûzoltó egyesület tûzoltói feladatot ellátó tagja,

7 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 463 (2) A Ttv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 33. A tûzoltó egyesület a településen a tûzmegelõzési, valamint a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõ társadalmi szervezet. A tûzoltó egyesület tevékenységét és mûködését, valamint a tûzoltó egyesületeknek a hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tûzoltósággal megállapodás keretében való együttmûködését a tûzoltó egyesületekrõl szóló törvény állapítja meg. (3) A Ttv a helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések] 40. A rendvédelmi szervek kártérítési felelõsségérõl rendelkezõ jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi tûzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevõ fizeti meg. (4) A Ttv a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg.] 8. a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategória meghatározásának elveit és az azokba történõ besorolást. 2. Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelete az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõk, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzésérõl A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 35. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. törvény 62. -a (1) bekezdésének e) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A rendelet hatálya 1. A Kormány 154/2008. (VI. 6.) Korm. rendelete a közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 13. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. A közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. (2) bekezdésében a nem tagadhatja meg szövegrész helyébe a nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani szöveg lép. E rendeletet a közigazgatási hivatal vezetõje, helyettese és a jegyzõ kivételével az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) hatálya alá tartozó építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntés-elõkészítõ és döntéshozó (a továbbiakban együtt: köztisztviselõ) a) építésügyi vizsgáztatására, a vizsga tartalmára, követelményeire és eljárási szabályaira, továbbá b) szakmai továbbképzésére kell alkalmazni. Építésügyi vizsga 2. (1) Az építésügyi vizsga célja, hogy a köztisztviselõ bizonyítsa, birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel a közigazgatás minden szintjén alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok közé tartozó döntések jogszabályi elõírásoknak megfelelõ elõkészítésére, illetve meghozatalára.

8 464 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám (2) Az építésügyi vizsgát a külön jogszabály szerinti felnõttképzési nyilvántartásba vételt követõen a) az elsõfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselõ részére a területileg illetékes közigazgatási hivatal, b) a másodfokú építésügyi hatósági feladatot ellátó köztisztviselõ, valamint az építésfelügyelõ részére az építésügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) szervezi (a továbbiakban együtt: vizsgaszervezõ). (3) A munkáltató közigazgatási szerv az érintettek erre vonatkozó hozzájárulásával a vizsgára kötelezett köztisztviselõk névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének idõpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezõnek. (4) A vizsgaszervezõ az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít. (5) A köztisztviselõ számára a vizsgaszervezõ figyelembe véve a vizsgára kötelezett számára az Éhk. 6. -ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének határidejét jelöli ki az építésügyi vizsga idõpontját, legalább két idõpont választásának lehetõséget megadva. (6) A vizsgaszervezõ köteles az építésügyi vizsgára való felkészítésrõl gondoskodni. (7) A miniszter gondoskodik az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítõ anyag elkészítésérõl, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételérõl. 3. (1) A vizsga keretében a köztisztviselõ a 2. mellékletben meghatározott követelményrendszernek megfelelõen számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteirõl, továbbá elemzõ, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási és döntéshozatali készségérõl. (2) Az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítésébõl áll, amelyeket a köztisztviselõ számára egy vizsganapon kell megszervezni. (3) Az építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) elõtt kell letenni. A bizottság elnöke a 7. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelõ személy. (4) Az építésügyi vizsga az Éhk. 6. -ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidõn belül korlátlanul ismételhetõ. (5) Az eredményes építésügyi vizsgáról a bizottság az 1. mellékletben meghatározott formában bizonyítványt állít ki. A szakmai továbbképzés 4. (1) A szakmai továbbképzés kötelezõ és szabadon választható részbõl áll. (2) A szakmai továbbképzési idõszak 5 év. A továbbképzési idõszak január 1-jétõl, illetve az e határidõ után kinevezett köztisztviselõ esetében a kinevezés idõpontjától kezdõdik. (3) A munkáltató közigazgatási szerv a szakmai továbbképzésen való részvételt köteles biztosítani. A szakmai továbbképzés kötelezõ része 5. (1) A szakmai továbbképzés kötelezõ részének formája tanfolyam, idõtartalma legalább 40, de legfeljebb 50 óra, amit a köztisztviselõnek egy szakmai továbbképzési idõszak alatt kell teljesítenie. (2) A szakmai továbbképzés kötelezõ részének keretében az építésügyi vizsgakövetelmények alapját képezõ az adott továbbképzési idõszak alatti jogszabályi változások gyakorlati alkalmazását kell elsajátítani. (3) A szakmai továbbképzés kötelezõ részét a 2. (2) bekezdésében meghatározott szerv szervezi (a továbbiakban: kötelezõ továbbképzést szervezõ). A kötelezõ továbbképzést szervezõ kötelessége: a) e rendelet elõírásainak megfelelõ oktató biztosítása, b) a szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása, c) a költségek és a munkaidõalap kímélése. (4) A miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés kötelezõ részének lebonyolítására egységes az építésügyi hatósági eljárásokban szakhatóságként részt vevõ hatóságok szakmai irányításáért felelõs miniszterekkel egyeztetett tartalmú továbbképzési program álljon rendelkezésre. Indokolt esetben a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplõ kötelezõ szakmai továbbképzést is elrendelhet. (5) Az adott szakmai továbbképzési idõszakon belül eredményes építésügyi vizsgát tett köztisztviselõ az idõszak hátralevõ részében mentesül a továbbképzés kötelezõ részén való részvétel alól. (6) A kötelezõ továbbképzést szervezõ a szakmai továbbképzés kötelezõ részének teljesítésére a (2) és (4) bekezdésben meghatározott, miniszter által kidolgozott továbbképzési program alapján a következõ évre vonatkozóan, minden év december 15-éig éves továbbképzési tervet készít.

9 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 465 A továbbképzés szabadon választható része 6. (1) A szakmai továbbképzés szabadon válaszható témaköre az adott hatósági feladat ellátásának szakmai (építészeti-mûszaki) színvonalát elõsegítõ, a mindenkori mûszaki fejlõdést figyelembe vevõ ismeretanyag, amelynek formája lehet különösen a) szakmai tanfolyam, b) a felsõoktatásban a mûszaki képzési területen második alapképzés vagy mesterképzés, illetve szakirányú továbbképzés, c) szakmai elõadáson, konferencián hallgatóként való részvétel, d) szakmai elõadáson, konferencián elõadóként való részvétel, e) szakmai tanulmányúton való részvétel, f) az adott szakterületen végzett oktatói, tudományos és szakirodalmi tevékenység, g) építõanyagok, technológiák, szerkezetek megismerését célzó szervezett épületlátogatás, kiállításlátogatás, szakmai program. (2) Az (1) bekezdés szerinti szabadon választható szakmai továbbképzést az (1) bekezdés f) pontja kivételével a mûszaki képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmény, valamint a felnõttképzésrõl szóló évi CI. törvény alapján a Felnõttképzési Akkreditáló Testület által kiadott érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezõ intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szervezhet (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervezõ). (3) A köztisztviselõnek az (1) bekezdés szerint szabadon választható továbbképzési formákból egy szakmai továbbképzési idõszak alatt legalább ötöt kell teljesítenie azzal, hogy ebbõl legalább kettõt a továbbképzési idõszak elsõ két évében kell teljesíteni. (4) A szabadon választható továbbképzési kötelezettség alóli, az Éhk. 7. -ának (3) bekezdése szerinti részbeni mentesítésrõl a szakmagyakorlási névjegyzéket vezetõ szerv igazolása alapján a munkáltató dönt. (5) A szervezett, szabadon választható szakmai továbbképzésen történt részvételrõl a továbbképzést szervezõ igazolást állít ki a résztvevõ számára, amely tartalmazza a köztisztviselõ nevét, lakcímét, munkahelyének megnevezését, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát), és ezen igazolás egy példányát a résztvevõnek átadja. Az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység végzését az errõl készült publikációval, illetve szakirodalmi tevékenység esetén a megjelent mûvel lehet igazolni. (6) A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésérõl a munkáltató közigazgatási szerv vezet nyilvántartást, amelynek elõzõ évi állapotáról minden év március 1-jéig összevont jelentést köteles küldeni a miniszternek. Az építésügyi vizsgáztatás és a szakmai továbbképzés közös szabályai 7. (1) Az építésügyi vizsgán vizsgáztató, valamint a szakmai továbbképzés kötelezõ részén oktató a miniszter által nyilvántartásba vett, az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsõfokú végzettséggel és a) legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkezõ, vagy b) a szakterület szerinti 5 éves igazgatási gyakorlattal rendelkezõ személy lehet. (2) Az építésügyi vizsga módszertanának kidolgozását, az építésügyi vizsgáztatás és a kötelezõ szakmai továbbképzések központi koordinálását, szakmai irányítását, felügyeletét és ellenõrzését a miniszter végzi. Záró rendelkezések 8. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Az építésügyi vizsga az e rendelet elõírásai szerint legkorábban január 1-jétõl kezdõdõen tehetõ le, a szakmai továbbképzési idõszak január 1-jén kezdõdik. (3) A évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésõbb augusztus 30-áig küldi meg a vizsgaszervezõnek. (4) A vizsgaszervezõ a évre vonatkozó vizsgatervet és a vizsgákra történõ felkészítõk idõbeosztását legkésõbb szeptember 30-áig készíti el és teszi közzé. (5) A 7. (1) bekezdése szerinti oktatói, illetve vizsgáztatói nyilvántartásba szeptember 1-jétõl folyamatosan lehet jelentkezni. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Éhk. 9. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál január 1-je elõtt foglalkoztatott és a 6. szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselõnek az építésügyi vizsgát legkésõbb január 1-jéig kell teljesíteni. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselõk továbbképzésérõl szóló 6/1998. (III. 16.) KTM rendelet, valamint b) az építési mûszaki ellenõri, valamint a felelõs mûszaki vezetõi szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

10 466 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám ba) 9. -a (2) bekezdésének második mondatában az és a szakmagyakorlási jogosultság érvényességi idejét, bb) 1. mellékletében az /érvényesség éve, hónapja, napja, bc) 2. mellékletének I. és II. pontjában az /év (érvényesség éve) szövegrészek a hatályukat vesztik. (8) A (6) és (7) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ napon, a (8) bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ második napon a hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k. miniszterelnök 1. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez Szám:... BIZONYÍTVÁNY építésügyi vizsgáról Ezt a bizonyítványt... részére állítottuk ki, aki városban (községben) év hó napján született, anyja neve:.... Nevezett az Építésügyi Vizsgabizottság elõtt az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésérõl és mûködési feltételeirõl szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT Kelt:...,..... év.... hó... nap vizsgáztató bizottság tagja P. H vizsgáztató bizottság tagja vizsgáztató bizottság elnöke 2. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez Építésügyi vizsga-követelmények I. A vizsgázó ismerje az alább felsorolt témakörökre vonatkozó alapvetõ általános követelményeket (szóbeli, írásbeli témakörei): 1. Az építésügy alkotmányos alapjai 2. Az Országgyûlés építésüggyel kapcsolatos feladatai 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 4. Az építésügyért felelõs miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai 6. A mûemlékvédelemért felelõs miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.1. a települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.2. a megyei önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.3. a fõvárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.4. a kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.5. a körjegyzõség építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.6. az önkormányzati társulás építésüggyel kapcsolatos feladatai 7.8. kistérségi körzet-központ építésüggyel kapcsolatos feladatai 8. A közigazgatási hivatalok építésüggyel kapcsolatos feladatai 9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményrendszere 9.1. országos településrendezési és építési követelmények a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei közmûvesítettségi elõírások övezeti elõírások építmények elhelyezésére vonatkozó követelmények jármûvek elhelyezésének elõírásai építmény elhelyezése közterületen építmények kialakításának általános szabályai épületszerkezeti követelmények égéstermék-elvezetés szabályai építmények, önálló rendeltetési egységek általános elõírásai lakás kialakítására vonatkozó követelmények meglévõ építményekre vonatkozó elõírások az egyes elõírásoktól való eltérés lehetõségei és módja 9.2. helyi építési szabályzat

11 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE szabályozási terv 9.4. illeszkedési szabályok 9.5. szabványok 9.6. tûzvédelmi követelmények 9.7. sajátos építményfajtákra (atomenergiával, honvédelemmel kapcsolatos építmények, bányák, erõmûvek, közlekedési építmények) vonatkozó speciális követelmények 9.8. a mûemlékekre vonatkozó követelmények 9.9. az építési anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minõségtanúsítása alapfogalmak energetikai követelmények 10. Az építészeti értékek védelmének eszközei helyi építészeti értékvédelem mûemlékvédelem világörökség védelme országos és helyi jelentõségû védett természeti területek, valamint az egyedi tájértékek védelme tervpályázat tervtanács 11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer építmények esetén sajátos építményfajták esetén mûemlékek esetén nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén 12. Szakhatóságok köre szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban az építésügyi hatóság, mint szakhatóság a sajátos építményfajták és a mûemlékek építésügyi hatósági eljárásaiban az építésügyi hatóság, mint szakhatóság más hatósági eljárásban 13. Építésügyi hatósági eljárások Engedélyezési típusúak Kötelezési típusúak Végrehajtási típusúak Bírságolási típusúak Közbülsõ eljárások Kiegészítõ eljárások 14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások elvi építési engedélyezés építési engedélyezés (módosított építési engedélyezés, továbbépítési engedélyezés), bejelentés tudomásul vétele bontási engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele használatbavételi engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele fennmaradási engedélyezés rendeltetési mód változtatásának engedélyezése telekalakítás engedélyezése 15. Építésügyi hatósági kötelezések engedély feltételeinek számonkérése hatósági ellenõrzés során tett intézkedések építésrendészeti intézkedés 16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások meghatározott cselekmény elrendelése meghatározott cselekmény kényszervégrehajtása pénzbehajtás 17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása a végrehajtás elrendelése az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által a bírság tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése jelzálogjog bejegyzése késedelmi kamat 18. Közbülsõ eljárások hiánypótlás kiírása eljárás felfüggesztése belföldi jogsegély keretében adatok beszerzése szakhatóságok megkeresése eljárás megszüntetése kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása ügyintézési határidõ meghosszabbítása szakértõ kirendelése tanú meghallgatása helyszíni szemle tartása költségmentesség megállapítása értesítés az eljárás megindításáról 19. Kiegészítõ, utólagos eljárások jogutódlás engedély érvényének meghosszabbítása teljesítési határidõ meghosszabbítása határozat kijavítása határozat visszavonása határozat módosítása az építõipari kivitelezési tevékenység kezdésének bejelentése a kivitelezés leállítása 20. Az építés résztvevõi, feladataik, felelõsségük, szankcionálásuk építtetõ építészeti-mûszaki terv tervezõje, szakági tervezõje vállalkozó kivitelezõ, alvállalkozó kivitelezõ felelõs mûszaki vezetõ építési mûszaki ellenõr beruházás lebonyolító kivitelezési tervek tervezõje, szakági tervezõje tervellenõr munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor tervezõi mûvezetõ energetikai tanúsító

12 468 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám építésügyi mûszaki szakértõ építésügyi igazgatási szakértõ építésügyi igazságügyi szakértõ hatósági közvetítõ 21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek az eljárás megindítása, kérelem, bejelentés követelményei a döntés típusai, tartalmi követelményei a döntés közlésének módjai a kérelem mellékletei az ügyfél fogalma az ingatlannal rendelkezni jogosult fogalma építési jogosultság igazolása a tervezõi nyilatkozat tartalma a felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat tartalma a tényállás tisztázásának módjai, eszközei tervtanácsi állásfoglalás jegyzõkönyv felvétele helyszíni szemle megtartása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai az ügyintézési határidõ számítása az engedély érvényességi ideje hatáskör megállapítása, hatásköri vita illetékesség vizsgálata kizárási szabályok határidõ számítása 22. Az építészeti-mûszaki és a kivitelezési tervek tartalma 23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai 24. Az építésügyi hatósági ellenõrzés szabályai 25. Az építésfelügyeleti intézkedések helyszíni ellenõrzés döntéshozatal építésfelügyeleti bírság megállapítása, behajtása építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése, adat-továbbítás 26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultság ellenõrzése 27. Jogorvoslati lehetõségek 28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai II. Vizsgarészek: szóbeli és írásbeli Az írásbeli vizsga keretében gyakorlati vizsgát is kell tenni, amely az pontok alatt felsorolt témakörökbõl építésügyi hatósági határozatnak jogtár felhasználásával történõ szerkesztésébõl áll (pl. konkrét engedélyezési dokumentáció vagy ellenõrzési jegyzõkönyv alapján). A Kormány 162/2008. (VI. 19.) Korm. rendelete a szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítésérõl A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés a) b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLXIX. törvény 84. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a közszférában foglalkoztatottak átlagában a reálkeresetek évi szintjének évi megõrzése céljából a következõ rendeletet alkotja: 1. (1) A központi költségvetés a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 4. (1) bekezdésében megjelölt céltartalék, illetve a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 2. Ágazati célelõirányzatok alcím, 39. Fejezeti tartalék jogcímcsoport, 2. Fejezeti egyensúlyi tartalék jogcím terhére az e rendeletben meghatározottak szerint eseti kereset-kiegészítés jogcímen támogatást nyújt a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi szervek (a továbbiakban együtt: központi szerv), a helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére. (2) E rendeletet kell alkalmazni a szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítése finanszírozásáról szóló kormányhatározat alapján átcsoportosított, az eseti kereset-kiegészítés fedezetét képezõ támogatás (a továbbiakban: támogatás) felhasználására és elszámolására. (3) Támogatás illeti meg az (1) bekezdés szerinti igényjogosultakat a következõ jogviszonyban foglalkoztatottak után: a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, b) a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény, d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú tagjainak jogállásáról szóló évi XCV. törvény, e) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény, f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény, g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény, valamint

13 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 469 h) a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó jogviszonyban álló személyek, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak). 2. (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre a június hónapra járó illetmények kifizetésével egyidejûleg a június 1-jén fennálló az 1. (3) bekezdés szerinti jogviszonya alapján jogosult a (2) (6) bekezdésben foglalt feltételekkel. (2) Bruttó forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel: a) június 1-jén szervvel teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és b) a jogviszonya szervvel január 1-je és június 1-je között folyamatosan fennáll, ideértve azt az esetet is, ha az 1. (3) bekezdése szerinti több jogviszonya állt fenn január 1. és június 1. között egymást követõen, megszakítás nélkül, továbbá c) a jogviszonya január 1-je és június 1-je között nem szünetelt összesen 60 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés idõtartamát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult az a június 1-jén teljes munkaidõs munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatott, akinek szervnél folyamatosan fennálló egy vagy a (2) bekezdés b) pontja szerint több jogviszonya január 1-jét követõen keletkezett. Az arányszámot a június 30-ig számított jogviszony napokban meghatározott idõtartama és a I. félév napjainak száma hányadosaként kell meghatározni. (4) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya (2) vagy (3) bekezdés szerinti idõtartama a fizetett szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül összesen 60 napnál hosszabb ideig szünetelt, az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés idõtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a június 30-ig számított, jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a I. félév napjainak száma hányadosaként kell meghatározni. (5) A (2) (4) bekezdés szerinti összeg munkaidõvel arányos részére jogosult a június 1-jén részmunkaidõben foglalkoztatott személy. (6) Az eseti kereset-kiegészítés nem rendszeres jövedelemnek minõsül, és a rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszonyból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi. 3. (1) Az eseti kereset-kiegészítésnek a támogatás megállapításánál figyelembe vett foglalkoztatottankénti összege bruttó forint. (2) A támogatás megállapítása a) a közszféra területén dolgozók évi illetményemelésének és egyéb személyi célú kifizetéseinek támogatásáról szóló 49/2008. (III. 14.) Korm. rendelet végrehajtása során felmért január 1-jei statisztikai állományi létszám, b) az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozó felsõoktatási intézmények esetében a évi elemi költségvetésben az Egyetemek, fõiskolák címen kimutatott teljes- és részmunkaidõben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma és az (1) bekezdés szerinti mérték munkaadókat terhelõ járulékokkal növelt összege alapján történik. (3) A (2) bekezdés szerinti támogatás a 2. -ban foglaltak figyelembevételével kizárólag az eseti kereset-kiegészítés és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelõ járulékok fedezetére használható fel. 4. (1) Ha az eseti kereset-kiegészítésre jogosultak száma magasabb a támogatás kiszámításánál alapul vett létszámnál, akkor a kifizetendõ összeget a központi szerv, helyi önkormányzat a támogatással történõ 5 6. szerinti elszámolásig megelõlegezi. Alacsonyabb létszám esetén a többlettámogatás kamatmentes visszafizetésére az elszámolás során kerül sor. (2) Amennyiben a szerv az R. alapján támogatásban részesült, de június 1-jét megelõzõen jogutód nélkül megszûnt, akkor a támogatás kiszámításánál alapul vett létszámra jutó elõirányzatot a fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a helyi önkormányzatnak központilag kell kezelnie. 5. (1) Központi szerv esetén az e rendelet alapján járó többlettámogatás igénylése, illetve az igénybe nem vehetõ támogatás elszámolása szeptember 30-ig történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a pénzügyminiszter készíti elõ.

14 470 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám 6. (1) A helyi önkormányzatoknak a Magyar Államkincstár az Önkormányzati Minisztérium által utalványozott és június 23-áig átadott településsoros lista alapján június 25-éig folyósítja a támogatást, ebbõl külön bemutatva az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott szerveket megilletõ összeget. (2) A helyi önkormányzatot megilletõ eseti kereset-kiegészítés közterhei a következõ havi nettófinanszírozás keretében kerülnek elszámolásra. (3) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a évi zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. 7. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök A Kormány 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelete a közigazgatási hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 40. (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 17. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következõket rendeli: 1. (1) A közigazgatási hivatal a Kormány kijelölt területi államigazgatási szerve. (2) A közigazgatási hivatalt a Kormány a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter közremûködésével irányítja. 2. (1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetõjének (a továbbiakban: hivatalvezetõ) vezetése alatt álló szervezeti egységekbõl, továbbá kormányrendeletben meghatározott ágazati szakigazgatási szervbõl (a továbbiakban: szakigazgatási szerv), valamint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kivételével kirendeltségekbõl áll. (2) A kirendeltség a közigazgatási hivatal szervezeti egysége, amely a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat lát el. Kirendeltségek az e rendeletben meghatározott megyeszékhely városokban, megyére kiterjedõ mûködési területtel mûködnek. (3) A szakigazgatási feladatokat ellátó szervnek a megyei kirendeltségen területi osztálya mûködhet. Területi osztály mûködését kormányrendelet elrendelheti. (4) A területi fõépítész a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (5) A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül a Dél-dunántúli Régió állami fõépítésze különös illetékességgel rendelkezik, amely a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti településekre terjed ki. (6) A közigazgatási hivatal építésfelügyelõje a hivatal szervezeti keretében mûködik, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével. (7) A hivatalvezetõ vezetése alatt álló szervezeti egységek, a szakigazgatási szervek, a kirendeltségek, a területi szinten mûködõ állami fõépítész, valamint az építésfelügyelõ egy szervet képeznek. (8) A közigazgatási hivatalok létszámát szakigazgatási szervi bontásban kell meghatározni. 3. (1) A hivatalvezetõt pályázat alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. A hivatalvezetõ megbízását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök vonja vissza. (2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a vezetõi megbízás és a vezetõi megbízás visszavonása kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatalvezetõ felett. (3) A hivatalvezetõ minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású köztisztviselõ. (4) Hivatalvezetõi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 4. (1) A hivatalvezetõ munkáját hivatalvezetõ-helyettesek segítik. A hivatalvezetõ-helyettes ellátja a hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladato-

15 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 471 kat, és távollétében a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesíti a hivatalvezetõt. (2) A kirendeltséget a kirendeltségvezetõ hivatalvezetõ-helyettesként vezeti, aki ellátja a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott feladatokat. (3) A hivatalvezetõ-helyettest a hivatalvezetõ javaslatára a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízását. A hivatalvezetõhelyettes feletti munkáltatói jogokat egyebekben a hivatalvezetõ gyakorolja. (4) A hivatalvezetõ-helyettes minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (5) Hivatalvezetõ-helyettesi megbízást az a köztisztviselõ kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. 5. (1) A szakigazgatási szerv önállóan gyakorolja a jogszabályban megállapított hatáskörét. (2) A szakigazgatási szerv vezetõje minisztériumi fõosztályvezetõ-helyettesi besorolású köztisztviselõ. (3) A szakigazgatási szerv vezetõje gondoskodik a szakmai követelmények érvényesülésérõl, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv köztisztviselõi felett. 6. A költségvetés elõkészítése során a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter kikéri a szakigazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását a 7. (1) bekezdése szerint ellátó központi államigazgatási szerv vezetõje véleményét. 7. (1) Azokkal az ügyekkel összefüggésben, a) amelyekben a közigazgatási hivatal hatósági jogkörben jár el, valamint b) amelyekben a szakigazgatási szervek járnak el, a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. -ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az adott ügycsoport tekintetében feladatkörrel rendelkezõ szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) gyakorolja. (2) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatalt, a feladatkörét érintõ ágazati tervekrõl, ágazatpolitikai elképzelésekrõl, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, valamint a szakigazgatási szervek vezetõinek meghívásával egyidejûleg az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletekrõl. 8. (1) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenõrzésének, továbbá a közigazgatási hivatalok és a központi államigazgatási szervek területi szervei jogszabályban szereplõ ellenõrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja a 7. (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogokat. (2) A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének törvényességi, szakszerûségi, hatékonysági és pénzügyi ellenõrzését. (3) A törvényességi, szakszerûségi és hatékonysági ellenõrzésre vonatkozó részletes szabályokat a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó-, téma-, célés utóellenõrzés lehet. Átfogó ellenõrzést legalább négyévenként, téma-, cél-, feladat- vagy utóellenõrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani. (4) A szakigazgatási szervekre is kiterjedõ ellenõrzést a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a szakmai irányító miniszter közremûködésével látja el. (5) A területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter ellátja a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: fejlesztési tanács) törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. (3) bekezdésben meghatározott jogokat. (6) A fejlesztési tanács mûködésének törvényességi felügyeletét a tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja. 9. (1) A közigazgatási hivatalnak az a) ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatásalapú ellátásának feltételeivel kapcsolatos feladataival összefüggõ, b) a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével, a szakember-utánpótlás megszervezésével, valamint a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével kapcsolatos ügyek tekintetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 2. -ának (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja.

16 472 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám (2) A okban meghatározott feladatok ellátása körében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter kezdeményezi és ellenõrzi a) a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolását; b) a közigazgatás korszerûsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolását; c) a központi államigazgatási szervek területi szervei informatikai fejlesztéseinek összehangolását a közigazgatási informatikai fejlesztési tervekkel, koncepcióval összhangban. 10. (1) A hivatalvezetõ gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetõi, a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott szervezeti egységeinek köztisztviselõi, valamint munkavállalói felett. (2) A szakigazgatási szerv vezetõjének megbízásához, megbízásának visszavonásához a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges. 11. A hivatalvezetõ a) vezeti a közigazgatási hivatalt, ellátja a szerv vezetõjének hatáskörébe utalt feladatokat; b) gondoskodik a közigazgatási hivatal szakigazgatási szervei feladatai ellátásának feltételeirõl; c) elkészíti a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát, gondoskodik a jogszabályban elõírt belsõ szabályzatok elkészítésérõl. 12. (1) A hivatalvezetõ évente beszámol a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter elõtt a hivatal tevékenységérõl és a területi államigazgatás helyzetérõl. (2) A beszámolási kötelezettség kiterjed a közigazgatási hivatal területén mûködõ államigazgatási feladatot ellátó szervre és személyre, a központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, kirendeltségére, illetve a polgármesterre, a jegyzõre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen. (3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közremûködnek a beszámolási feladatok teljesítésében. (4) A nak tartalmaznia kell: a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelõs miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitûzések érvényesülését, valamint a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósítását segítõ közigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét; b) a közigazgatási hivatal törvényességi ellenõrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait; c) a közigazgatási hivatalnak a jegyzõ és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait; d) a (2) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek mûködésének, tevékenységének tapasztalatait; e) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat; f) a b), c) és d) pontban meghatározott szerveknél a közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét. 13. (1) A törvényességi ellenõrzést, a törvényességi felügyeletet az önkormányzat, a társulás, illetve a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja. (2) A közigazgatási hivatal, illetõleg a szakigazgatási szerv a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben hatósági jogkört gyakorol. (3) A közigazgatási hivatal ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat. 14. (1) Amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával a hivatal koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartoznak. (2) A közigazgatási hivatal a kézhezvételtõl számított 5 napon belül véleményezi a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó, régión belüli székhellyel rendelkezõ megyei és az egy megyét meghaladó illetékességgel rendelkezõ központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinek vezetõi megbízását és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelõsségre vonásukat. (3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben meghatározott véleményét megküldi a helyi önkormányzatokért felelõs miniszternek, az államháztartásért felelõs miniszternek, valamint az érintett központi államigazgatási szerv területi szerve vezetõjének és a szakmai irányító miniszternek.

17 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE (1) A közigazgatási hivatal a mûködési területén lévõ bármely központi államigazgatási szerv területi és helyi szervétõl, polgármestertõl, jegyzõtõl, valamint államigazgatási feladatot ellátó más szervtõl, személytõl az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintõen bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedésérõl tájékoztatást kérhet, illetve az iratokba betekinthet. (2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél törvénysértés észlelése esetén egyeztetõ eljárást kezdeményez. Ennek eredménytelensége esetén az érintett szerv felügyeleti szervénél felügyeleti intézkedést kezdeményez, utóbbi eredménytelensége esetén pedig a szakmai irányító miniszter eljárását kezdeményezi. (3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a szakmai irányító miniszter egyidejû tájékoztatása mellett kezdeményezi az önkormányzatokért felelõs miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét. (4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter együttesen tesz javaslatot a Kormánynak az Alkotmány 35. (4) bekezdése alapján a Kormánynak alárendelt területi szervek törvénybe ütközõ határozatának vagy intézkedésének megsemmisítésére, illetve megváltoztatására. 16. (1) A közigazgatási hivatal koordinációs feladat- és hatáskörében a) gondoskodik a több ágazatot érintõ kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról; b) gondoskodik a regionális államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) mûködtetésérõl, ügyrendjének elõkészítésérõl; c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által meghatározottak szerint közremûködik a központi közszolgálati nyilvántartás mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában; d) gondoskodik a közigazgatás korszerûsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásáról, szervezésérõl; e) tájékoztatást kérhet a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetõitõl; f) gondoskodik ügyfélszolgálat mûködtetésérõl; g) kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bõvítéséhez; h) elõsegíti a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer naprakész mûködését. (2) A kollégium a közigazgatási hivatal véleményezõ, összehangolást elõsegítõ testülete. A hivatalvezetõ a) vezeti a kollégiumot; b) az ügyrendben meghatározott idõközönként, illetve szükség szerint összehívja a kollégium ülését, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások elõkészítésérõl; c) szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenõrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetõit. (3) A kollégium elnöke a hivatalvezetõ, tagjai a hivatalvezetõ-helyettes, a kirendeltségvezetõk, a központi államigazgatási szervek területi szervei, a szakigazgatási szervek vezetõi, az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek vezetõi és a közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetõi. (4) A kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt az elnök által meghívott közigazgatási feladatot ellátó más szervezet vezetõje. (5) A kollégium ügyrendjét a hivatalvezetõ terjeszti elõ és a kollégium állapítja meg. A kollégium testületként mûködik, mûködésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. (6) A kollégium a) elemzi és értékeli a közigazgatási hivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervek és a helyi önkormányzatok együttmûködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek államigazgatási hatósági ügyintézését; b) egyezteti és értékeli az ellenõrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenõrzési tervek tartalmáról, ütemezésérõl, végrehajtásáról; c) elõmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és mûködését; d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan; e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szervei és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttmûködését, ajánlást dolgozhat ki az együttmûködések továbbfejlesztésére; f) véleményezi az egyes központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit; g) értékeli és véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét. 17. A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek területi szervei feladataik ellátása során kötelesek együttmûködni. A hivatalvezetõ szükség szerint regionális

18 474 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám koordinációs értekezletet hívhat össze egyes, több ágazatot érintõ feladat ellátásának elõmozdítására, a területi államigazgatási szervek, valamint az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi és más szervek vezetõit ideiglenes bizottság alakítására kérheti fel. 18. A kirendeltség a hivatalvezetõ által meghatározottak szerint vesz részt a közigazgatási hivatal koordinációs feladatai ellátásában. 19. (1) A közigazgatási hivatal ellenõrzési feladat- és hatáskörében a központi államigazgatási szervek területi szervei vonatkozásában a) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenõrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzésérõl; b) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítõ ellenõrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról; c) ellenõrzi a szervek vezetõinek köztisztviselõkkel, közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét; illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez; d) ellenõrzi az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását; e) ellenõrzi az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint az ügyiratkezelésrõl, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását. (2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdés c) e) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõitõl e feladata tekintetében határidõ tûzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba betekinteni. (3) A közigazgatási hivatal az ellenõrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti jogkört gyakorló szervet, illetve a feladatkörében érintett minisztert, szükség esetén különösen, ha jogszabálysértést tapasztal kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 21. (1) bekezdésében meghatározott jogait. (4) A közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter gondoskodik az ellenõrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjérõl. 20. A közigazgatási hivatal, valamint a szakigazgatási szerv vezetõje az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában a) jogosult a polgármesteri hivatalnál, körjegyzõségnél, megyei közgyûlés hivatalánál, fõvárosi fõpolgármesteri hivatalnál, hatósági igazgatási társulásnál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felügyeleti ellenõrzést tartani; b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatályosulásának vizsgálata keretében az ellenõrzések szervezésére és a tapasztalatok összegzésére szakmai-koordinációs értekezletet hívhat össze. 21. (1) A közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv a 19. és 20. -ban meghatározott szervek ellenõrzése során tudomására jutott jogszabálysértés esetén a) felhívja az ügyben ellenõrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre; b) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervet; c) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetõeljárást kezdeményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedésérõl vagy annak mellõzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet a megkereséstõl számított 30 napon belül tájékoztatni. 22. A közigazgatási hivatal az önkormányzati szervek tekintetében a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenõrzést végez, b) ellenõrzi az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenõrzési terv és program szerint az ügyiratkezelésrõl, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelmérõl, a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását. 23. (1) A közigazgatási hivatal az informatikai tevékenység összehangolása érdekében a) kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, elõmozdítja annak egységes program szerinti ellátását, és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter

19 7. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 475 irányítása mellett és az általa biztosított feltételeknek megfelelõen biztosítja az ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatás alapú ellátásának kereteit; b) elõmozdítja a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony mûködését és adattartalmának a területi államigazgatási szervek feladatával összefüggõ használatát, illetve ellenõrzi a nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését; c) a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter irányítása mellett közremûködik abban, hogy az önkormányzati törzsadattárat, az önkormányzati törvényességi és hatósági statisztikai rendszer adatait a területi államigazgatási szervek használhassák; d) közremûködik a központi államigazgatási szervek területi szervei informatika fejlesztéseinek összehangolásában; e) a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint igény esetén az önkormányzatok és kistérségek informatikai rendszereinek távfelügyeleti rendszerben történõ mûködtetésérõl, ennek érdekében központi rendszergazdai és segítségnyújtó szolgáltatást biztosíthat. (2) A közigazgatási hivatal ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal összefüggõ informatikai feladatokat. (3) A közigazgatási hivatal közremûködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében. 24. (1) A közigazgatási hivatal a köztisztviselõk képzése, továbbképzése körében a) éves terv alapján szervezi a régióban az államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek köztisztviselõinek képzését, továbbképzését; b) oktatási-módszertani központként közremûködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek a köztisztviselõk képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember- utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában; c) gondoskodik a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek elõkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezésérõl és lebonyolításáról; d) elõmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetõinél, a feladatkörében érintett miniszternél; e) közremûködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselõinek, képviselõinek képzésében; f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, köztisztviselõket érintõ képzési, továbbképzési feladatok ellátását; g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket; h) összehangolja, és az erre biztosított kereteknek megfelelõen megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselõi vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. (2) A hivatalvezetõ összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelõ nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit. 25. (1) Ha a központi államigazgatási szervek területi szerve illetékessége több régióra terjed ki, a közigazgatási hivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti hivatal gyakorolja. E jogkörben tett intézkedésrõl a közigazgatási hivatal tájékoztatja az érintett közigazgatási hivatalokat. (2) Ha a közigazgatási hivatal nem az (1) bekezdésben említett területi szerv székhelye szerinti régióban, de annak illetékességi területén mûködik, feladatainak ellátása érdekében gyakorolhatja a 16. (1) bekezdésének a), e), f) és g) pontjában meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedésérõl tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti közigazgatási hivatalt. 26. (1) A jegyzõ az ülést követõ 15 napon belül megküldi a közigazgatási hivatal részére a képviselõ-testületnek, bizottságának, a részönkormányzat testületének ülésérõl készített jegyzõkönyvet, továbbá a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát. (2) A kisebbségi önkormányzat testületének ülésérõl készített jegyzõkönyvet az elnök az ülést követõ 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzõjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. (3) A közigazgatási hivatal felhívására a jegyzõ a kitûzött határidõre köteles rendelkezésre bocsátani azokat az iratokat, egyéb információkat, amelyek az önkormányzati döntés és mûködés jogszerûségének vizsgálatához szükségesek. (4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló évi CXXXV. törvény, és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény szerint megalakult társulás tanácsának ülésérõl készült jegyzõkönyvet, társulási megállapodást 15 napon belül meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak.

20 476 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 7. szám 27. (1) A közigazgatási hivatal alapító okiratát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter adja ki. (2) A közigazgatási hivatal szervezeti és mûködési szabályzatát a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter elõzetes véleményének figyelembevételével hagyja jóvá, a szakigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a szakmai irányító miniszter egyetértésével. A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter és a szakmai irányító miniszter közötti vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt. (3) A közigazgatási hivatal vezetõje és a szakmai irányító miniszter között a szakigazgatási szerv vezetõjének kinevezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt. 28. (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szerven a polgármestert, a jegyzõt és a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjét kell érteni. (2) E rendelet alkalmazásában polgármesteren a fõpolgármestert és a megyei közgyûlés elnökét, jegyzõn a fõjegyzõt és a körjegyzõt is érteni kell. Kirendeltség Mûködési terület Régió Veszprém Veszprém megye Közép-dunántúli Régió Pécs Baranya megye Dél-dunántúli Régió Szekszárd Tolna megye Dél-dunántúli Régió Miskolc Borsod-Abaúj- Zemplén megye Észak-magyarországi Régió Salgótarján Nógrád megye Észak-magyarországi Régió Szolnok Jász-Nagykun- Észak-alföldi Régió Szolnok megye Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár- Észak-alföldi Régió Bereg megye Kecskemét Bács-Kiskun Dél-alföldi Régió megye Békéscsaba Békés megye Dél-alföldi Régió 30. Ez a rendelet július 1. napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s., k., miniszterelnök 29. (1) A közigazgatási hivatal az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VI. fejezetében meghatározott azon statisztikai tervezési régiónak a közigazgatási területén jogosult eljárni, melynek területén a székhelye van. (2) A közigazgatási hivatal székhelye: a) a Nyugat-dunántúli Régióban Gyõr; b) a Közép-dunántúli Régióban Székesfehérvár; c) a Dél-dunántúli Régióban Kaposvár; d) a Közép-magyarországi Régióban Budapest; e) az Észak-magyarországi Régióban Eger; f) az Észak-alföldi Régióban Debrecen; g) a Dél-alföldi Régióban Szeged. (3) A közigazgatási hivatalok kirendeltségei: Kirendeltség Mûködési terület Régió Szombathely Vas megye Nyugat-dunántúli Régió Zalaegerszeg Zala megye Nyugat-dunántúli Régió Tatabánya Komárom- Esztergom megye Közép-dunántúli Régió III. rész Az Alkotmánybíróság 83/2008. (VI. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) rendelete 8. számú melléklete 11. pontjának, így abba bármelyik választásra jogosult magyar állampolgár betekinthet szövegrésze, 12. pontjának állampolgár és, valamint a kérelemmel kapcsolatos rövid