JOGSZABÁLYOK. L. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 782 Ft ÁPRILIS 13. TARTALOM

Átírás

1 L. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 782 Ft ÁPRILIS 13. oldal JOGSZABÁLYOK évi XLV. törvény a mozgóképrõl szóló évi II. törvény módosításáról /2006. (III. 14.) NKÖM rendelet az art mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról /2006. (II. 28.) NKÖM rendelet a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások analóg TARTALOM oldal vagy digitális hordozón (videocd, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 06-07) a vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl 778 ORTT pályázati felhívás tervezet (Székesfehérvár R.) ORTT pályázati felhívás tervezet (Kaposvár R.) Az ORTT közleményei Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A közlöny zárása után érkezett közlemények A Nemzeti Kulturális Alap 3. számú Hírlevele JOGSZABÁLYOK évi XLV. törvény a mozgóképrõl szóló évi II. törvény módosításáról* * A törvényt az Országgyûlés a február 13-i ülésnapján fogadta el. 1. (1) A mozgóképrõl szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. -ának 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. filmalkotás: a szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírmûsort, az aktuális és szolgáltató magazinmûsort, a sportközvetítést, a beszélgetõ-mûsort (talkshow), a játék- és vetélkedõmûsort, és a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet. (2) A Tv. 2. -ának 7. pontja az alábbi d) ponttal egészül ki: d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot. (3) A Tv. 2. -ának 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 9. közvetlen támogatás: e törvény 1. (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás. (4) A Tv. 2. -ának 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2 762 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám 10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezményeket vehet igénybe, valamint az állam által kamattámogatás útján támogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek. (5) A Tv. 2. -ának 26. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: 26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett évi XVI. törvénycikk 3. -a alapján megilletõ szerzõi jogok, a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett évi LIV. törvénycikk 3. -a és 74. -a alapján megilletõ szerzõi vagyoni jogok, a szerzõi jogról szóló, hatályon kívül helyezett évi III. törvény 41. (3) bekezdése alapján megilletõ szerzõi vagyoni jogok, a szerzõi jogról szóló, évi LXXVI. törvény 64. -a alapján megilletõ felhasználási jogok, továbbá a szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvény 82. -a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megilletõ jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek a kincstári vagyoni körbe tartoznak. 2. A Tv. 3. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 3. (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe: Magyar elemek Elérhetõ pont 1. Szerzõk: Rendezõ 12 Forgatókönyvíró 8 Zeneszerzõ 4 Összesen Filmelõállító Filmelõállító cég 10 Producer 5 Összesen Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás Szereplõk (képben vagy hangban megjelenõ): Fõszereplõk 10 Mellékszereplõk 5 Összesen a) Mûvészeti munkatársak: Operatõr 3 Vágó 2 Díszlet- és látványtervezõ 2 Jelmeztervezõ 2 Maszkmester 1 Magyar elemek Elérhetõ pont b) Technikai munkatársak: Hangmérnök 2 Szakalkalmazottak 2 Munkások 1 Összesen Forgatási és utómunka: a) A filmalkotás elkészítésének helye Forgatási helyszínek 3 Forgatási laboratórium (negatív hívás 2 és muszter készítés) b) A forgatás céljára igénybe vett technika Kép 2 Világítás 1 Technikai szerkezetek 1 c) Hangi utómunka (keverés) 3 d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka 4 Összesen 16 (2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe: Magyar elemek Elérhetõ pont 1. Szerzõk: Irodalmi könyv szerzõje 6 Figuratervezõ 4 Képes-forgatókönyv író 7 Rendezõ 10 Zeneszerzõ 3 Összesen Filmelõállító Filmelõállító cég 10 Producer 5 Összesen Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás Szereplõk (figurák hangjai) 3 5. Mûvészeti és technikai munkatársak: Képtervezõk és vezetõ képtervezõ 10 Háttértervezõ 4 Animátorok 10 Kifestõk 7 Kompozitáló 3 Összesen 34

3 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY Utómunkák Magyar elemek Elérhetõ pont Vágó 4 Hangmérnök 4 Összesen 8 (3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztõ filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelõen kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák valamelyikébe: 1. Szerzõk Magyar elemek Elérhetõ pont Rendezõ 12 Forgatókönyvíró, szerkesztõ vagy dramaturg 8 Zeneszerzõ 4 Összesen Filmelõállító Filmelõállító cég 10 Producer 5 Összesen Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás Szereplõk (képben vagy hangban megjelenõ) Mûvészeti és technikai munkatársak Operatõr 10 Hangmérnök 4 Vágó 3 Összesen Forgatási és utómunka a) Forgatási helyszínek 6 b) A forgatás céljára igénybe vett technika 2 c) Hangi utómunka (keverés) 4 d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 4 Összesen 16 (4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb mûfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által a táblázat alapján értékelhetõ tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján elérhetõ legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhetõ pontszámot 100%-nak tekintve, a pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelõ százalékot. (5) Az e szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelõállító cég esetében a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy ha ez a magasabb a Magyarországon felmerülõ közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani. Ha a filmalkotás a filmelõállítón kívül legalább három magyar elem tekintetében pontot ér el, a filmelõállítónak az elérhetõ legmagasabb pontszámot kell adni. 3. A Tv ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) Nem részesülhet az e törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a 21. szerinti V. kategóriába sorolandó film elõállítására, terjesztésére, archiválására irányul. Nem részesülhet továbbá közvetett támogatásban az olyan televíziós film vagy filmsorozat, amely valós szereplõk és események elsõdlegesen szórakoztató célú nyomon követésén alapul és kulturális értéket nem hoz létre (valóság-show), továbbá az olyan fikciós filmsorozat, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera). 4. A Tv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 13. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak az 50%-áig terjedhet. (2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, vagy a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 100%-áig terjedhet, ha az eredetileg magyar nyelven gyártott dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztõ film, kísérleti film vagy rövidfilm mûfajba tartozó, a kulturális sokszínûséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulás nem haladja meg az 50 millió forintot. (3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételû

4 764 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulás nem haladja az 500 millió forintot. (4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínûsíthetõ, hogy a filmalkotás költségvetése a terjesztés során nem térül meg, és a filmalkotás az alábbi feltételek valamelyikének megfelel: a) alapja a magyar irodalom valamely alkotása, b) hozzájárul a magyar vagy az egyetemes kulturális, illetve tudományos örökség széles körû megismertetéséhez, c) a gyermekek kulturális fejlõdését, színvonalas szórakoztatását, illetve nevelését célozza, d) mûvészi vagy eredeti technikai koncepciója alapján a magyarországi audiovizuális kultúrát gazdagítja. (5) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a filmalkotás gyártási költségvetésének, illetve a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 70%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg nem magyar nyelven gyártják, de témája és megvalósítása alapján hozzájárul a magyar kultúra külföldi népszerûsítéséhez, és magyar filmalkotás esetében annak gyártási költségvetése, illetve magyar részvételû koprodukciós filmalkotás esetében a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulás nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket. (6) E törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételû koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételû filmalkotásnak, és egyéb filmalkotásnak, amely magyar filmelõállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minõsíthetõ. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelõállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minõsíthetõ filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a filmalkotás költségvetésébõl a magyar filmelõállítót terhelõ hozzájárulásnak a 3. szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelõ hányadát. (7) A közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is elõírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott Magyarországon kívül költse el. (8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás magyar filmelõállítóját a magyar filmalkotás elõállítójával megegyezõ jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. 5. A Tv ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:) h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg. 6. A Tv. az alábbi új 14/A. -sal egészül ki: 14/A. (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntõ tisztségviselõinek, valamint ezek a Ptk b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezetõ tisztségviselõk, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény szerint jelentõs befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. (2) Nem nyújtható közvetlen támogatás olyan filmalkotásnak, amelynek az Szjt. szerinti szerzõje a támogató szervezet támogatásokról döntõ vezetõ tisztségviselõje vagy annak a Ptk b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet támogatásokról döntõ, vagy a támogatásra javaslatot tevõ tisztségviselõje nem vehet részt a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázóval õ vagy a Ptk b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója munkaviszonyban, illetve személyesen, vagy az általa jegyzett gazdasági társaságon keresztül, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (4) A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevõ tisztségviselõinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató szervezet döntéshozóival. (5) Az összeférhetetlenségrõl a pályázat elbírálását megelõzõen az érintett tisztségviselõnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezetõ, vagy javaslattevõ tisztségviselõ az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik, vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszûnik. (6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérõ összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. 7. (1) A Tv a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:) a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza, (2) A Tv a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:)

5 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 765 d) azokat a filmalkotásokat, amelyek elõállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételû filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésû kategóriák szerint besorolja, (3) A Tv a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:) e) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény pontja szerinti támogatási igazolást, (4) A Tv a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyúttal a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra módosul: (Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:) h) kiadja a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolásokat az egyezményben meghatározott eljárás szerint, (5) A Tv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés a) e) pontjaiban foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A miniszter az Iroda tekintetében a Ket. szerinti felügyeleti szervnek minõsül. 8. A Tv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 22. Az Iroda létrehozza és mûködteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására. 9. A Tv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 23. (1) A hét tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következõ: a) kettõ, a média gyermekek fejlõdésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkezõ pszichológus végzettségû személy, b) kettõ, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkezõ pedagógus végzettségû személy, c) kettõ, a média gyermekek fejlõdésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkezõ felsõfokú végzettségû személy, d) a filmterjesztõk egy képviselõje. (2) Az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkezõ delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértõként részt vehet. (3) Az Iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki az (1) bekezdés a) c) pontjaiban megjelölt tagokat, a d) pontban megjelölt tagot a filmterjesztõk delegálják a Korhatár Bizottságba. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól. 10. A Tv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 24. (1) A filmterjesztõ köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést a filmalkotás minden nyilvános vetítésén, minden általa forgalomba hozott adathordozó csomagolásán, illetve borítóján, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhetõ módon feltüntetni. (2) Ha a filmterjesztõ az Iroda korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon, vagy hiányosan kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztõt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelõs személyt vagy szervezetet a 33/A. -ban meghatározott mértékû bírság megfizetésére kötelezi. 11. A Tv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az Iroda art minõsítést ad valamennyi terjesztésre kerülõ filmalkotásnak, a) amely mûvészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlõdéséhez, vagy b) amely nemzetközileg elismert, az Iroda által évente közzétett jegyzékben meghatározott fesztiváldíjban részesült, vagy c) amelyet a Filmszakmai Bizottság oktatási vagy kulturális szempontból jelentõsnek és magas mûvészi színvonalúnak ítél. 12. A Tv. 27. (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet) b) az elõkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülõ filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülõ filmalkotásokról. 13. (1) A Tv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Nyilvántartásba vételét az Európai Gazdasági Térség tagállamának bármely állampolgára, a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel és ezzel egyidejûleg Magyarországon telephellyel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. (2) A Tv. 28. (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylõ jelenti be az Irodának.

6 766 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám 14. (1) A Tv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek elõkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe. A nyilvántartásba vételkor az Iroda megvizsgálja a 13. -ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén értesíti a filmelõállítót, és az érintett támogató szervezeteket. (2) A Tv ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a külön jogszabályban meghatározott módon a támogatást igénylõ jelenti be az Irodának. (3) A Tv. 29. (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: Ezeket az adatokat külön jogszabályban meghatározott módon a filmterjesztõ jelenti be az Irodának. 15. A Tv a helyébe a következõ rendelkezés lép: 30. Az Iroda nyilvántartásának adatai, különösen az államilag támogatott filmalkotások összköltségvetése, az állami támogatásra vonatkozó adatok, valamint a filmterjesztésre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott adatok közérdekû adatoknak minõsülnek és nyilvánosak, kivéve a személyes adatokat. 16. A Tv ának (1) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 31. (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek elõállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a filmelõállító kérelmére, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján: a) magyar filmalkotás, b) magyar részvételû koprodukciós filmalkotás, c) egyéb magyar részvételû filmalkotás, d) egyéb filmalkotás. (2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelõállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el. A nemzetközi egyezmény által elõírt koprodukciós igazolást az Iroda állítja ki, az egyezményben meghatározott eljárás szerint. (3) Az Iroda a filmelõállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a Magyarországon felmerülõ közvetlen filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenõrzi a 13. -ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegbõl levonja. 17. A Tv. a következõ 33/A. -sal egészül ki: 33/A. (1) A 24. (2) bekezdésében meghatározott bírság összege tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. Az Iroda a bírság megállapításakor figyelembe veszi, hogy a filmalkotás korhatárjelzés nélkül, vagy szabálytalan korhatárjelzéssel került-e meghirdetésre, illetve bemutatásra, a jogszabálysértõ közlés milyen nyilvánosságot kapott, valamint azt, hogy a filmalkotást a kiskorúak védelme érdekében melyik kategóriába kellett besorolni. (2) A 28. (4) bekezdésében, valamint a 29. (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a támogatást igénylõvel szemben háromezertõl harmincezer forintig terjedõ bírságot szabhat ki. (3) A 29. (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Iroda a filmterjesztõvel szemben tízezertõl százezer forintig terjedõ bírságot szabhat ki. (4) A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minõsül. A befolyt bírságot mozgóképszakmai célokra kell fordítani. 18. A Tv. 35. (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésbõl befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány rendeletben állapítja meg. 19. A Tv a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének szabályait, valamint a terjesztésbõl befolyt bevétel felosztásának módját. 20. A Tv a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Létre kell hozni a MAFILM Rt.-nél 1 darab a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény 185. (2) bekezdése szerinti szavazatelsõbbségi jogot biztosító részvényt, a Magyar Filmlaboratórium Kft. esetében pedig 1 darab 100 ezer forint névértékû eltérõ tagsági jogot biztosító üzletrészt, amelyek az állam tulajdonában maradnak. E tagsági jogokat kivéve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. pénzbeli térítés nélkül átadja a MAFILM Rt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészeit a Magyar Mozgókép Közalapítvány részére. A vagyonátadás részletes feltételeit és a szavazatelsõbbségi jog tartalmát a Kormány határozza meg. 21. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével április 1-jén lép hatályba. (2) Az 1. (5) bekezdése, a 18., a 19. és a 20. e törvény kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, ugyanebben az idõpontban hatályát veszti a Tv ának (3) bekezdése, valamint a 37. (2) bekezdésének b) pontja. 22. E törvény támogatási és besorolási szabályait a törvény hatálybalépését követõen benyújtott támogatási és besorolási kérelmek esetében kell alkalmazni.

7 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY (1) E törvény hatálybalépésével a Tv ának (5) bekezdése hatályát veszti. (2) A Tv. e törvény 4. -ával módosított 13. -ának (1) (5) és (7) bekezdése június 30-án hatályát veszti. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A nemzeti kulturális örökség minisztere 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelete az art mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. számú mellékletének 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az art mozi-hálózat fejlesztését szolgáló elõirányzat felhasználására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából a következõket rendelem el: 1. (1) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) a Tv. 5. számú mellékletének 12. pontjában meghatározott 100 millió Ft támogatási elõirányzatot az e rendeletben elõírt pályázati eljárás (a továbbiakban: pályázat) útján osztja el a támogatottak között. (2) A támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli juttatás, amely az e rendeletben és a pályázati felhívásban meghatározott módon, csak a pályázati támogatást elnyerõ fejlesztésekre használható fel. 2. A pályázat célja, hogy a) elõsegítse az art mozik korszerûsítését és ezáltal a nézõi igények magas technikai színvonalon való kielégítésének lehetõségét, ideértve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvénynek a középületek akadálymentesítésére vonatkozó rendelkezései megvalósulását; b) elõsegítse a helyi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) által fenntartott vagy támogatott mozik olyan fejlesztéseinek megvalósulását, amelyek a filmszínházak mûszaki, illetve kényelmi feltételeire vonatkozó nemzetközi paraméterek kialakítását szolgálják; c) a fõvároson kívül az ország más településein is lehetõséget teremtsen a magyar és európai, illetve az egyéb art besorolású filmalkotások megfelelõ körülmények között történõ bemutatására, és ezzel ösztönözze e filmek széles körû terjesztését; d) segítse több éves mozi-fejlesztési program keretében az art mozik korszerûsítését, illetve kialakítását. 3. (1) A pályázaton önkormányzatok vehetnek részt. Pályázatot nyújthatnak be a) azok az önkormányzatok, amelyek a fejleszteni kívánt mozi vagy a mozit tulajdonló gazdasági társaság többségi tulajdonosai (fenntartók), vagy b) azok az önkormányzatok, amelyek vállalják, hogy a más tulajdonú mozi mûködéséhez a pályázat megvalósulását követõ három évben folyamatosan, az éves mûködési, üzemeltetési költségek legalább 15%-át biztosítják. (2) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a fejleszteni kívánt mozit a Nemzeti Filmiroda az art mozik minõsítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeirõl szóló 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelet ( a továbbiakban: art mozi rendelet) alapján art mozinak minõsítette. 4. (1) Támogatás csak olyan fejlesztéshez adható, amelynél a fejlesztés bekerülési összegének legalább 25%-át a pályázó saját forrásból biztosítja. (2) Megkezdett, illetve folyamatban lévõ fejlesztéshez, beruházáshoz támogatás nem adható, kivéve a 2003., vagy évi art mozi pályázat keretében támogatásban részesített azon mozikat, amelyek a korábban vállalt fejlesztést idõarányosan teljesítették. A pályázat szempontjából megkezdett beruházásnak minõsül az, amelynél a pályázatban szereplõ bármely kiviteli munkafázis elkezdõdött vagy a kivitelezésre szerzõdést kötöttek. (3) Többéves fejlesztési program esetén a 2003., vagy a évi pályázaton vállalt önrész összege a jelen pályázaton önrészként beszámítható, ha a korábban támogatott fejlesztés önrészének összege eléri a pályázatban szereplõ fejlesztés összegének 25%-át. (4) Pályázni a évben megvalósuló fejlesztéssel, több éves fejlesztési program esetén annak önállóan is mûködõképes ütemével lehet. A támogatás szempontjából a fejlesztés bekerülési összege nem tartalmazhatja a pályázat beadási határidejét megelõzõ hat hónapnál régebben a fejlesztéssel összefüggésben felmerült tervezési és elõkészítési költségeket. A fejlesztés bekerülési összegébe beszámítható a pályázat beadási határnapját megelõzõ hat hónapon belül a fejlesztéssel összefüggésben felmerült tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja, amely a pályázói saját forrás részeként elismerhetõ, kivéve, ha ezeket a díjakat és költségeket a pályázó 2005-ben elnyert állami támogatásból fedezte. 5. (1) Támogatás igényelhetõ:

8 768 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám a) a fejleszteni kívánt mozi meglévõ vetítõterme mûszaki, kényelmi feltételeinek fejlesztéséhez, ezen belül az alábbi fejlesztések együttes vagy önálló megvalósítására: aa) megfelelõ kényelmû székek beszerelése, ab) megfelelõ minõségû és paraméterû vászon beszerelése, ac) megfelelõ minõségû audiovizuális technika (vetítõberendezés, DVD-, videokivetítõ hangberendezés) beszerelése, ad) megfelelõ minõségû fûtõ- és légkondicionáló berendezés beszerelése; b) a mozi számítógépes jegykiadó rendszerének, illetve internetes kapcsolatának kialakításához; c) a mozi belsõépítészeti átalakításához többletszolgáltatások így különösen büfé, kávézó, videotéka, illetve DVD-kölcsönzõ bevezetése céljából; d) a mozi egyéb szolgáltatásainak így különösen az elõcsarnok, a mellékhelyiségek, a ruhatár, a mozi közmû és épületgépészeti rendszerének fejlesztéséhez; e) a mozi homlokzatának, külsõ falainak felújításához; f) a mozi elektronikus vetítési technikájának kialakítására, fejlesztésére, ha a mozi már rendelkezik kifogástalan mûszaki állapotú 35 mm-es vetítõtechnikával, g) a különbözõ fogyatékossági csoportok speciális igényeinek megfelelõ akadálymentesítési munkálatokra. (2) Az (1) bekezdésben szereplõ fejlesztési céloktól való eltérést csak kivételesen, a pályázatban leírt fejlesztés sajátosságaival indokolt esetben fogadhat el a Bíráló Bizottság (9. ). 6. A támogatás nem haladhatja meg a bekerülési költség 75%-át, felsõ határa pályázatonként a 20 millió Ft-ot. 7. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) tartalomjegyzéket a benyújtott dokumentumokról; b) a rendelet 1. számú mellékletét képezõ kitöltött pályázati adatlapot; c) a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint az igényelt támogatás összegének kiemelt elõirányzatok szerint bontását; d) a pályázó nyilatkozatát az alábbi kérdésekben: da) a fejleszteni kívánt mozit, illetve mozitermet a pályázó a fejlesztés igazolt befejezésétõl számított öt éven keresztül az art mozi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelõen art moziként mûködteti, db) a mozi tulajdonjogának vagy üzemeltetési jogának átadása esetén úgy köt szerzõdést az új tulajdonossal vagy üzemeltetõvel, hogy a pályázatban meghatározott feltételek a da) pontban megjelölt határidõ leteltéig az új tulajdonost, illetve üzemeltetõt is kötelezzék; dc) ha a pályázó nem tulajdonosa a fejleszteni kívánt mozinak, a tulajdonosnak a da), db), dd) pontok szerinti tartalmú nyilatkozatát; dd) ha az önkormányzat pályázati jogosultsága nem tulajdonjogon, hanem a mozi támogatásán alapul, az önkormányzat által kiadott kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolni kell, hogy a mozi részére e rendelet 3. -a (1) bekezdésének b) pontja szerint az önkormányzat támogatást biztosít. A 2003., vagy évi pályázaton nyert önkormányzatoknak ilyen nyilatkozatot nem kell csatolniuk; e) a pályázó szöveges indokolását a tervezett fejlesztés céljáról, annak esetleges hosszabb távú mozifejlesztési tervvel való összefüggésérõl, illetve arról, mindez miként illeszkedik az önkormányzat kulturális területre vonatkozó fejlesztési terveihez; f) a fejleszteni kívánt mozi ingatlan tulajdonjogának igazolását; g) a fejlesztés pénzügyi hátterének bemutatása céljából: ga) a pályázónak a saját forrásrész biztosítására vonatkozó igazolását: gb) egyéb külsõ, illetõleg helyi hozzájárulás esetén hat hónapnál nem régebbi és a évre érvényes kötelezettségvállalási nyilatkozatot a hozzájáruló részérõl; gc) a fejlesztés megvalósításához rendelkezésre álló, pályázaton kívüli központi költségvetési forrás fedezetigazolását; gd) a fejlesztésre vonatkozó költségvetési tervet; ge) a fejleszteni kívánt mozi üzemeltetésére vonatkozó üzleti tervet; gf) megvalósíthatósági tanulmányt, amely a fejlesztés szakmai, gazdaságossági, pénzügyi és mûködtetési feltételeit mutatja be, különös tekintettel arra, hogy a mûködtetés milyen reális piaci igényeken alapul, illetve miként illeszkedik a településen, illetve annak körzetében már mûködõ mozi szolgáltatásokhoz; h) a fejlesztés mûszaki hátterének bemutatása céljából: ha) tervjegyzéket; hb) mûszaki leírást; i) ha a mozi a 2003., vagy évben az art mozi pályázat keretében fejlesztési támogatásban részesült, csatolni kell a korábbi pályázat megvalósításáról szóló szakmai beszámolót, melynek tartalmaznia kell a korábbi pályázati cél leírását és annak tényleges kivitelezését; j) igazolást arról, hogy a fejleszteni kívánt mozit a Nemzeti Filmiroda az art mozik minõsítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeirõl szóló 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelet alapján art mozinak minõsítette.

9 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY (1) A pályázatot egy eredeti és négy másolati példányban az önkormányzat székhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságaihoz, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani április 28-áig. (2) Az Igazgatóság a pályázatokat megvizsgálja és hiányos pályázat esetén a benyújtást követõ 8 napon belül haladéktalan hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. (3) Az Igazgatóság a felülvizsgált pályázatok egy eredeti és három másolati példányát május 20-áig továbbítja a minisztériumnak. 9. (1) A pályázatok értékelésére és javaslattételre a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) Bíráló Bizottságot hoz létre. (2) A Bíráló Bizottság tagjai megbízási díjban részesülnek, illetve megbízási jogviszonyban állnak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával. A megbízási díj mértékét a miniszter állapítja meg. 10. (1) A bírálatra alkalmas, tartalmilag és formailag megfelelõ pályázatokat a Bíráló Bizottság részletesen elbírálja és a bírálatakor elõnyben részesíti azt a pályázót, amely a) a 2003., vagy évi art mozi pályázat során több évre szóló fejlesztési programot nyújtott be, és pályázatát a Bíráló Bizottság a évben támogatásban részesítette, a pályázó pedig annak idõarányos részét sikeresen megvalósította; b) a mozi egyes részeit vagy szolgáltatásait érintõ fejlesztésre kér támogatást, de a fejlesztés többéves korszerûsítési vagy átalakítási terv része, amely a pályázatban meghatározott minõségi paraméterekkel rendelkezõ art mozi kialakításához vezet; c) a fejlesztéssel nemcsak az adott település, hanem annak vonzáskörzetében lakók filmigényét is kielégíti; d),,art mozi fejlesztési koncepciója kialakítása során figyelembe veszi a település piaci adottságait, várható fejlõdési irányát és ennek alapján a gazdaságos mûködtetés valószínûsíthetõ feltételeit; e) többéves art mozi üzemeltetési gyakorlattal rendelkezik; f) a 4. (1) bekezdésében meghatározottnál nagyobb mértékû önrész biztosítását vállalja. (2) A Bíráló Bizottság munkájához szakértõket vehet igénybe. A szakértõk ezért a tevékenységükért külön díjazásban nem részesülnek. 11. (1) A Bíráló Bizottság a javaslatát a pályázatok hozzá való beérkezésétõl számított 30 napon belül készíti el. (2) A Bíráló Bizottság a javaslatát jegyzõkönyvben rögzíti. 12. A pályázat alapján nyújtható támogatásról a Bíráló Bizottság javaslata alapján a miniszter július 7-éig dönt. 13. (1) A minisztérium a támogatási döntést július 10-éig közzéteszi a minisztérium honlapján. (2) A támogatásban részesült önkormányzatokat a minisztérium írásban is tájékoztatja. 14. (1) A minisztérium a támogatott pályázóval a támogatás igénybevételérõl, felhasználásának feltételeirõl, folyósításának ütemezésérõl, rendeltetésszerû felhasználásának ellenõrzésérõl és elszámolásáról, valamint a szerzõdésszegés jogkövetkezményeirõl, az elállás jogáról szerzõdésben állapodik meg. (2) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására a támogatott pályázóval kötött szerzõdés alapján kerülhet sor. (3) A kedvezményezett a támogatási összegbõl finanszírozott beszerzéseit a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi elõírások szerint köteles megvalósítani. 15. A minisztérium utalványozás céljából a támogatásban részesült önkormányzatok és a részükre jóváhagyott és kifizetendõ támogatás összegének jegyzékét, valamint a támogatási szerzõdés egy-egy példányát megküldi a Belügyminisztériumnak.

10 770 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám 16. (1) A támogatásban részesült önkormányzat köteles biztosítani, hogy a támogatás az e rendeletben elõírt célra kerüljön felhasználásra. (2) Az önkormányzat a fejlesztés befejezését követõ 15 napon belül értesíti a minisztériumot a fejlesztés befejezésérõl, és köteles lehetõvé tenni a megvalósítás helyszíni ellenõrzését. (3) Az önkormányzatnak biztosítania kell a rendelkezésre bocsátott támogatás elkülönített kezelését és analitikus nyilvántartását annak érdekében, hogy a támogatás tényleges felhasználása ellenõrizhetõ legyen. (4) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról a tárgyévben december 31-ei határnappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A központi támogatás tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával úgy köteles elszámolni, hogy a fel nem használt támogatás a központi költségvetésbe a tárgyévet követõ június 30-áig visszafizetésre kerüljön. (5) A támogatások igénybevételének és az elszámolás szabályszerûségének vizsgálatát az Igazgatóságok végzik. (6) A támogatások felhasználását alkalomszerûen, helyszíni ellenõrzés keretében a minisztérium illetékes szakfõosztálya is ellenõrizheti. (7) A pályázati rendszerrel, a támogatások folyósításával, teljesítésével, ellenõrzésével, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatosan e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. 17. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az art mozi-hálózat fejlesztésének támogatásáról szóló 6/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet hatályát veszti. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere 1. számú melléklet a 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelethez Pályázati adatlap A pályázati téma megnevezése: Art mozik korszerûsítésének támogatása Fejezeti száma: évi CLIII. törvény IX. fejezet (Helyi önkormányzatok támogatása), 2. cím, 12. alcím, Art mozi-hálózat fejlesztésének támogatása elõirányzat. Fõosztály megnevezése: Audiovizuális Fõosztály Art terem kialakítása Art mozi/terem felújítása, korszerûsítése (A fentiek közül valamelyikbe sorolja be pályázatát! Aláhúzással jelezze!) 1. A pályázó önkormányzat adatai 1.1. Az önkormányzat megnevezése: Székhelye: irsz.: megye: helység:... út, utca: házszám: Levelezési címe: irsz: megye: helység:... út, utca: házszám: Telefonszáma: Faxszáma:... címe: Adószáma: TB száma/vagy TB azonosító száma:...

11 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY Számlavezetõ bank megnevezése, címe: Önkormányzat bankszámlaszáma: KSH azonosító: PIR törzsszáma: A megvalósítással kapcsolatos adatok 2.1. A pályázati cél megnevezése és rövid ismertetése (Részletes megvalósítási terv a melléklet részét képezi): Megvalósítás helye: irsz.: megye:... helység:... út, utca: házszám: 2.3. A megvalósító intézmény megnevezése: A megvalósító intézmény címe: irsz: megye:... helység:... út, utca: házszám: 2.5. A megvalósító intézmény adószáma: Az igényelt támogatással kapcsolatos adatok 3.1. A megvalósítás teljes költségigénye (általános forgalmi adóval együtt) (ezer Ft): 3.2. Megvalósításhoz meglévõ saját forrás összege (ezer Ft): 3.3. Más forrásból rendelkezésre álló összeg (ezer Ft): Igényelt támogatási összeg (ezer Ft): Jelen pályázat keretében igényelt támogatás összegének részletezése (ezer Ft-ban): 3.5. Személyi juttatások: 3.6. Munkaadókat terhelõ járulékok: 3.7. Dologi kiadások: 3.8. Mûködési kiadások összesen: 3.9. Felújítás: Beruházás: Felhalmozási kiadások összesen: Támogatás összesen: 4. A pályázati cél megvalósításának adatai Tervezett kezdõ idõpontja: év hó nap Tervezett befejezõ idõpontja: év hó nap 5. Pályázati megbízott neve, (munkahelyi) címe, beosztása: Telefonszáma: Faxszáma:... címe:...

12 772 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám 8. Pályázatért felelõs neve, beosztása: Szerzõdést aláíró(k) neve, beosztása: Utalványozó(k) neve, beosztása:......, év hó nap Mellékletek:... db P. H.... a pályázó (cégszerû) aláírása* * A cégszerû aláírásnál a neveket írógéppel vagy nyomtatott nagybetûkkel is szíveskedjenek feltüntetni. 2. számú melléklet a 7/2006. (III. 14.) NKÖM rendelethez Támogatást igénylõ neve: címe: telefonszáma: 1. Személyi juttatások: megbízási díjak, szakértõi díjak, mûszaki ellenõr díja, egyéb megbízásos jogviszonyban végzett díjak, napidíj stb. 2. Személyi juttatás járuléka: TB, EHO, munkaadói A támogatás összegének elõirányzatok szerinti bontása 3. Dologi kiadások: anyagok és készletvásárlás (pl. alkatrészek, szerszámok, szakmai készletek stb.) szolgáltatás (pl. nyomdai költség, telefon, posta, szállítási díjak, utazási költség) 4. Felhalmozás: szakmai eszközök, gépek, berendezések-felszerelések vásárlása stb. 5. Visszaigényelhetõ áfa összege: Megjegyzés: Amennyiben áfa levonási joguk van a programmal kapcsolatban, úgy támogatást csak az áfával csökkentett költségeikre igényelhetik. Nyilatkozat: Az intézmény áfa-visszaigénylésre jogosult nem jogosult..., hó... nap P. H.... cégszerû aláírás

13 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 773 A nemzeti kulturális örökség miniszterének 6/2006. (II. 28.) NKÖM rendelete a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 49. o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2. Az 1. -ban meghatározott felhasználási célok, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 87. -a hatálya alá tartozó támogatások keretei között a) külön jogszabályban meghatározott eljárási rend, b) a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatoknak pályázati úton történõ felhasználását szabályozó miniszteri rendelet, illetve c) egyedi döntések alapján nyújtható támogatás. 2. Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 9/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere Melléklet a 6/2006. (II. 28.) NKÖM rendelethez [Melléklet a 6/2004. (II. 20.) NKÖM rendelethez] Fejezeti kezelésû elõirányzatok Alcím száma Alcím megnevezése Felhasználási cél 30 Beruházás Kulturális célú beruházások támogatása, így különösen: a) múzeumok, mûemléki épületek, emlékhelyek rekonstrukciója, b) vári, palotai rekonstrukciók, c) kulturális tevékenységek beruházásai, d) külföldi kulturális intézetek bõvítése, rekonstrukciója, kiépítése, e) örökségvédelmi fejlesztések. 31 Kulturális feladatok és szervezetek támogatása Kulturális feladatok, intézmények és szervezetek támogatása, így különösen: a) szellemi örökségünk megõrzése, védelme és támogatása, b) hitelfelvételhez kapcsolódó kiadások, c) a kulturális szaktörvénybõl adódó feladatok és kötelezettségek ellátása, d) modern, a III. évezred kihívásainak megfelelõ multifunkcionális kulturális és mûvészeti központtal (Mûvészetek Palotája) kapcsolatos feladatok ellátása, e) a kulturális tevékenységet folytató gazdasági, közhasznú társaságok támogatása, f) nemzeti történelmünk kutatása, bemutatása, illetve kulturális örökségi értékeink megõrzése érdekében egyes kiemelt kulturális és mûvészeti jellegû közérdekû célok megvalósítását szolgáló (köz)alapítványok támogatása, g) közgyûjtemények modernizációja, mûködésének támogatása, h) nemzeti kulturális intézményeink felújítása mûködésük és a kulturális örökség védelme biztosítása érdekében, i) a filmszakma támogatása, j) kulturális intézmények és szövetségek támogatása, k) hazai és külföldi kulturális, örökségi rendezvények támogatása, l) a helyi társadalom közösségi, kulturális, mûvelõdési életéhez és tevékenységéhez szükséges intézmények és szervezetek támogatása a kulturális esélyegyenlõség fokozása érdekében, m) világörökségi értékeink bemutatása és fejlesztése, n) magyar néphagyományok értékeinek kutatása, nemzetközi megismertetése, az európai folklór hagyományainak hazai bemutatása.

14 774 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám Alcím száma Alcím megnevezése Felhasználási cél 32 Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés A közkultúra és a kulturális vidékfejlesztés támogatása, így különösen: a) kulturális nagyrendezvények, múzeumi és levéltári szakmai programok támogatása, b) közkincs program megvalósítása, c) a jövõ könyvtára: a könyvtár a jövõ program támogatása, d) levéltár és nyilvánosság kapcsolatának erõsítése, e) ifjúsági zenekarok mûködési támogatása, f) program megvalósítása a népi kultúráért, helyi kezdeményezések, rendezvények támogatásáért, díjak, címek adományozásáért. 33 Magyar kultúra külföldön, kultúránk az EU-ban és a nagyvilágban 34 Hazai mûvészeti fesztiválok és nagyrendezvények, mûvészeti tevékenység támogatása A magyar kultúra bemutatása külföldön, így különösen: a) nemzetközi mûvészeti együttmûködés és munkatervbõl adódó feladatok támogatása, b) Európai Unióval kapcsolatos feladatok támogatása. A mûvészeti és a kulturális élet területein jelentkezõ feladatok és kiemelt programok támogatása, így különösen: a) kulturális örökségi értékeink megóvása és közkinccsé tétele, b) nemzeti évfordulós megemlékezések támogatása, a Nemzeti Örökség Program megvalósítása, c) mûvészeti alkotótevékenység támogatása, d) könyvszakmai kamattámogatás. 35 Civil és nonprofit kulturális szervezetek támogatása Kulturális jellegû civil és nonprofit szervezetek támogatása, így különösen: a) a civil társadalom fejlesztése a kultúra, az örökség és a mûvészet területein, beleértve a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket, valamint a határon túli magyarságot is, b) a tudományos ismeretterjesztés és ismeretszerzés fenntartása, c) a nemzeti nyelv ápolása, d) a népfõiskolai mozgalom fenntartása. 36 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány közérdekû feladatának megvalósítása. 37 Audiovizuális archívum kialakítása A Nemzeti Audiovizuális Archívum kialakításának támogatása a nemzeti kulturális örökség digitalizálása és telematikai fejlesztése érdekében. 39 Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások 42 Kárpát-medencei magyar kultúra támogatása Egyházak tevékenységének, mûködésének támogatása, így különösen: a) egyházi közgyûjtemények és közmûvelõdési intézmények támogatása, b) egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, c) hittanoktatás támogatása, d) egyházi alapintézmény-hálózat mûködésének támogatása, e) átadásra nem került egyházi ingatlanok utáni járadék, f) egyházi személyek jövedelempótléka, g) Egyházi Kulturális Alap, h) egyházi kulturális emlékek megõrzésének, felújításának támogatása. A határon túli magyar kultúra támogatása, így különösen: a) az épített örökség megóvása és helyreállításának támogatása, b) a magyar színházak támogatása, c) a közmûvelõdés, a könyvkiadás támogatása, d) a mûvészek támogatása.

15 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 775 KÖZLEMÉNYEK A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 90. (1) és 66. (3) bekezdése, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény 75. (7) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások sugárzással vagy egyéb módon történõ nyilvánossághoz közvetítésének, valamint egyes nyilvános elõadással történõ felhasználásának díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, forgatókönyvíró (eredeti mû írója), operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhelyû filmelõállító által elõállított) filmalkotásoknak az 1.3. pontban meghatározott nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõk A 2. pontban megállapított jogdíjak az 1.2. pontban meghatározott filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítésére (a továbbiakban: nyilvánossághoz közvetítés) tekintettel fizetendõk. Nem értendõ ide az a felhasználás, amikor filmalkotásokat lehívásra tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé [Szjt. 26. (8) bekezdés, második mondat], illetve a filmalkotások egyidejû továbbközvetítése [Szjt. 28. (2) bekezdés] Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése esetén a jogdíjközlemény hatálya alá tartoznak különösen a Magyar Televízió archívumából más mûsorszolgáltatók által átvett filmalkotások. Nem tartozik a jogdíjközlemény hatálya alá a televízió szervezet által elõállított filmalkotásoknak az elõállító televízió szervezet által történõ nyilvánossághoz közvetítése. Az ennek fejében járó jogdíjról és a felhasználás egyéb feltételeirõl a jogdíjfizetésre kötelezett és a Film- Jus egyedi szerzõdésben állapodnak meg A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha az elõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõkkel kötött szerzõdéssel igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az adott felhasználás után õket megilletõ jogdíjról. 2. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése után fizetendõ jogdíjak 2.1. A jogdíj mértéke A jogdíjfizetésre kötelezett a filmalkotásnak az 1.3. pont szerinti nyilvánossághoz közvetítéséért a filmelõállító pont szerinti nettó (ÁFÁ-t nem tartalmazó) bevétele 15%-ának megfelelõ, de legalább az alábbiakban meghatározott sugárzásonkénti percenkénti összegû jogdíjat köteles megfizetni: Bekötött lakások (recipiensek) száma 200 ezer felett ezer alatt kereskedelmi 98,00 Ft 45,00 Ft 14,00 Ft közszolgálati 72,00 Ft 31,50 Ft 9,80 Ft A filmalkotásnak a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért (,,simulcasting ) a pontban meghatározott jogdíjon felül, annak 5%-a fizetendõ Nem kell jogdíjat fizetni az alábbi esetekben: a) a filmalkotás részletének két percet meg nem haladó terjedelemben történõ ismételt sugárzása esetében, feltéve, hogy a részlet idõtartama ezen belül sem haladja meg a filmalkotás teljes idõtartamának tíz százalékát; b) a filmalkotás részletének mûsorelõzetes céljára történõ ismételt sugárzása esetében, egy percet meg nem haladó terjedelemben Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe A jogdíjakkal való elszámolás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes Adatszolgáltatás Ha a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus közötti, a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés

16 776 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám másként nem rendelkezik, a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások sugárzása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás címe, mûfaja, az elõállítás éve, elõállítója, a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõi (1.1. pont), hossza (min:sec)/részlet esetén ennek hossza, részlet esetén annak pontos megjelölése, hogy az adott részlet a mûben hol található (min:sec min:sec), a pont szerinti bevétel összege, a pont szerinti bevétel hány sugárzás ellenértéke Az adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes Értelmezõ rendelkezések A 2. pontban megállapított jogdíjak számításánál bevétel alatt a filmalkotás elõállítójának az adott filmalkotás adott felhasználónak történõ értékesítésébõl származó, ÁFÁ-val csökkentett, nettó bevételét kell érteni A közmûsor szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra a közszolgálati mûsorszolgáltatókra megállapított jogdíjmértéket kell alkalmazni Közszolgálati, közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató alatt a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény 2. -ában meghatározott fogalmakat kell érteni Kereskedelmi mûsorszolgáltató alatt azokat a mûsorszolgáltatókat kell érteni, amelyek a pont alapján nem minõsülnek közszolgálati vagy közmûsor-szolgáltatónak vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak. 3. Filmalkotások egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjak 3.1. A jogdíj mértéke A jogdíjat a jogdíjfizetésre kötelezettnek a nyilvános elõadás (hónapokban számított) idõtartamától, a nyilvános elõadás módozatától (egy vagy több vetítõn és/vagy képernyõn), a becsült látogatószámtól, a kért belépti díj mértékétõl, valamint a nyilvánosan elõadott filmalkotás másodperchosszától függõen az egy másodpercre esõ jogdíj alapulvételével kell megfizetnie az alábbiak szerint: Az egy másodpercre esõ jogdíj havonta: 2,18 Ft/másodperc/hónap. Ezt az összeget, amennyiben a nyilvános elõadás több teremben, több vetítõn, illetve képernyõn történik, vagy emelt összegû belépõdíjat alkalmaznak, vagy a látogatók becsült száma havonta meghaladja a 3000-ret, az alábbi jogdíjszorzókkal kell megszorozni: Közvetítés módja: Jogdíj szorzó Több teremben, több vetítõ, 1,3 illetve képernyõ Belépõdíj mértéke: Emelt összegû belépõdíj 1,5 Becsült látogatószám havonta: 3000 fölött A jogdíjakkal való elszámolás félévente, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes Adatszolgáltatás A jogdíj megállapítása érdekében a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások nyilvános elõadása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás címe, mûfaja, elõállítója/forgalmazója, rendezõje, hossza (min:sec)/mûrészlet esetén a nyilvánosan elõadott részlet hossza, mûrészlet nyilvános elõadása esetén annak pontos megjelölése, hogy a részlet a mûben hol található (min:sec min:sec); b) a nyilvános elõadás kezdete; c) a nyilvános elõadás idõtartama; d) a nyilvánosan elõadott mû/mûrészlet naponta hány képernyõn, hány alkalommal jelenik meg; e) az adott félévre vonatkozó látogatottsági adatok; f) a nyilvános elõadás megtekintéséért szedett belépõdíj mértéke az adott félévben Az adatszolgáltatás naptári félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. Amennyiben a mû felhasználásában változás következik be, a megváltozott adatokat a változást követõ harminc munkanapon belül közölni kell. 4. Közös szabályok 4.1. A és pontokban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek az e pontokban megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodik meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít.

17 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek. * * * FilmJus A jogdíjközleményt az Szjt. 90. (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, február 27. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye a filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (videocd, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 90. (1) és 66. (3) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (videocd, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözésének és példányonkénti terjesztésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, forgatókönyvíró (eredeti mû írója), operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók A jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhellyel rendelkezõ filmelõállító által elõállított) filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (videocd, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözése, illetve példányonkénti terjesztése után fizetendõk A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha az elõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõkkel kötött szerzõdéssel igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az õket az adott felhasználás után megilletõ jogdíjról. 2. A jogdíj mértéke 2.1. A jogdíj mértéke függ egyrészt a többszörözött mû árától, másrészt a többszörözés példányszámától, harmadrészt a felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotásnak (filmalkotásoknak) az adott hordozón lefoglalt arányától. A fizetendõ jogdíj kiszámításának módszere: A példányonkénti, fogyasztói (ÁFÁ-t magába foglaló) ár 8%-a, vagy a felvételkiadó nettó (ÁFA nélküli) átadási árának (terjesztõk számára közzétett katalógusár, PPD) 11%-a, szorozva a megjelenés példányszámával, szorozva a hordozón felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotás (filmalkotások) elfoglalt helyének arányával (a hordozó teljes, használt kapacitásához viszonyítva). Az így kiszámított jogdíj egy mûpercre esõ összegének minimuma 2,20 Ft. A speciális célú, nem önálló terjesztésre szánt hordozók (pl. lapmelléklet) másolása/többszörözése esetén fizetendõ jogdíjat a FilmJus a hasonló felhasználások elveinek a figyelembevételével esetenként állapítja meg Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe A 2.1. pontban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie A jogdíjakkal való elszámolás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes. 3. Adatszolgáltatás 3.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások analóg vagy digitális hordozón többszörözött példányonkénti terjesztése esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás címe, mûfaja, az elõállítás éve, elõállítója,

18 778 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõk neve (1.1. pont), hossza (min:sec)/részlet esetén a felhasznált részlet hossza, részlet felhasználása esetén annak pontos megjelölése, hogy a felhasznált részlet a mûben hol található (min:sec min:sec); b) a többszörözött példányszám; c) a 2.1. pontnak megfelelõen az ÁFÁ-t magában foglaló fogyasztói ár vagy a PPD összege A FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett közötti szerzõdés részét képezõ adatlapon a jogdíjfizetésre kötelezett köteles a sokszorosítóval igazoltatni, hogy a filmalkotást az adatlapon megjelölt példányszámban sokszorosítja Az adatszolgáltatás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes. 4. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodik meg. A Film- Jus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. 5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek január 1. napjától december 31. napjáig érvényesek. FilmJus * * * A jogdíjközleményt az Szjt. 90. (2) bekezdése alapján jóváhagyom: Budapest, február 27. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere Az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület közleménye (V 06 07) a vendéglátó-ipari üzletek és kereskedelmi szálláshelyek számára az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakról, valamint a felhasználás engedélyezésének egyéb feltételeirõl A jogdíjközleményben meghatározott felhasználók által történõ felhasználás tekintetében az ARTISJUS a szerzõi jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. (1) bekezdésében, 24. (2) bekezdésében, 25. (1), (4), (5), (6) bekezdésében, 90. (1) bekezdésében, valamint 92. (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján, továbbá a 77. -ban foglalt jogok tekintetében a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) és a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájával (MSZSZ-EJI) egyetértésben az irodalmi és zenemûvek nem színpadi nyilvános elõadásának, illetve nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezése fejében, valamint kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendõ alábbi szerzõi és szomszédos jogi jogdíjakat (a továbbiakban együtt: jogdíj), valamint a felhasználás egyéb feltételeit állapítja meg: I. Fejezet VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK ÉS SZÁLLÁSHELYEK ZENEFELHASZNÁLÁSA A vendéglátó üzletekben, szálláshelyeken bármely technikai eszközzel (pl. rádió, televízió mûsorának nyilvános sugárzása, továbbá analóg vagy digitális zenei hordozó lejátszása útján magnó, lemezjátszó, music-center, videó, CD-, CD-ROM-, képlemez-, DVD-lejátszó, számítógépes vezetékes hálózathoz kapcsolt képernyõ stb. útján) történõ zenefelhasználás esetén fizetendõ szerzõi jogdíj: 1. a) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel üzemelõ, három hónapnál rövidebb ideig zenét felhasználó vendéglátó üzletek esetén naponta

19 7. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 779 A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, ételés salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. 24 órán túl nyitva 24 óráig nyitva 22 óráig nyitva 20 óráig nyitva b) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel mûködõ, három hónapnál hosszabb, de hat hónapnál rövidebb ideig zenét felhasználó vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. 24 órán túl nyitva 24 óráig nyitva 22 óráig nyitva 20 óráig nyitva

20 780 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 7. szám 24 órán túl nyitva 24 óráig nyitva 22 óráig nyitva 20 óráig nyitva III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el. V. kategória: Italbolt, kocsma, söntés, büfé stb., amely a IV. kategória színvonalát nem éri el. VI. kategória: Cukrászda, fagylaltozó, szeszesital-értékesítés nélkül, amely a IV. kategória színvonalát nem éri el c) Gyógy- és üdülõhelyeken, üdülõtelepnek nyilvánított településeken idényjelleggel mûködõ, hat hónapnál hosszabb idõtartamban zenét szolgáltató vendéglátó üzletek esetén naponta A jogdíj megfizetése szempontjából alkalmazott besorolás: 24 órán túl nyitva 24 óráig nyitva 22 óráig nyitva 20 óráig nyitva I. kategória: Éjszakai szórakozóhelyek (kivétel diszkó). II. kategória: A 4* és 5* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyezõ színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek (kivéve az I. kategóriába sorolt üzletek), amelyek a III. kategória színvonalát meghaladják. III. kategória: A 3* kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó üzletei, valamint mindazon üzletek, amelyek megjelenése és szolgáltatása átlagon felüli, kivéve az I. és II. kategóriába sorolt üzletek (pl. gyorsétterem, étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár), amelyek a IV. kategória színvonalát meghaladják. IV. kategória: Étterem, sörözõ, borozó, nappali bár, eszpresszó, továbbá cukrászda, étel- és salátabár és mindazon üzletek, amelyek az V., illetve VI. kategória színvonalát meghaladják, de a III. kategória színvonalát nem érik el