Gulyás Lajos Kollégium. Pedagógiai Program tanév

Átírás

1 Gulyás Lajos Kollégium Pedagógiai Program tanév

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. A pedagógiai program összeállításában alapul vett főbb szempontok 2. Helyzetfeltárás. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Kollégiumunk az Alapító Okirat meghatározása alapján 2.2. A kollégium múltja és jelene 2.3. Gazdasági, társadalmi, oktatáspolitikai változások 2.4. Fenntartói, partneri, környezeti elvárások 2.5. A működés feltételrendszere Humán erőforrás, személyi feltételek Tárgyi-dologi, környezeti feltételek 2.6. A tanuló-összetétel jellemzői 2.7. A nevelőmunka helyzete. A tanulmányi munka segítése 2.8. Minőségfejlesztési munka 3. Fejlesztési terv Az intézmény alapvető nevelési elvei Alapvető nevelési elveink A kollégiumi élet szervezésének pedagógiai elvei A pedagógiai tevékenység szerkezete Tanulást segítő foglalkozások. Hátránykompenzáció, tehetséggondozás A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Gyermek és ifjúságvédelem Diákönkormányzati munka. A közösségi élet fejlesztése. Hagyományápolás. A kollégium egyéni arculata Kapcsolatrendszer 4. A tanulók fejlesztésének terve 4.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztését segítő foglalkozások 4.2. Énkép, önismeret, pályaorientációs tevékenységek 4.3. Egészséges életmód. Testi-lelki egészség 4.4. Egészségtudatos, környezettudatos magatartás kialakulásának segítése 4.5.Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 4.6 A kötelezően biztosítandó foglalkozások köre (15 óra/hét/kollégista) 5. A kollégiumi nevelőmunka eredményességének értékelése 6. Összefoglalás 7. Záradék 7.1. A Pedagógiai Program személyi és időbeli hatálya 7.2. A Pedagógiai program módosítása 1. Bevezetés 1.1. A pedagógiai program összeállításában alapul vett főbb szempontok, a program felülvizsgálatának oka Ez a szakmai alapdokumentum átfogja és szabályozza a Mosonmagyaróvári Gulyás Lajos Kollégium működésének neveléssel összefüggő valamennyi paraméterét. Az átalakítás alatt 2

3 2017. január 1-től a Győri Tankerületi Központhoz került az intézmény 108 férőhellyel, az új alapdokumentum től hatályos. Programunk a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, és a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012 (VIII.28.) kormányrendelet, a Közoktatásról szóló törvény (1993. évi LXXIX. tv.) kollégiumokra vonatkozó előírásai, a NAT (110/2012. (06.04.) Korm. rendelet), a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja 59/2013 (VIII.9.) EMMI rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény, másrészt a törvényi, jogszabályi háttér változása, harmadrészt a társadalmi változások eredményeképpen került kialakításra. Ahogy folyamatosan változik a diákság összetétele és szociokulturális háttere is, ugyanúgy változnak intézményünk helyi körülményei is. Úgy véljük, az új szakmai tapasztalatok és a jogi szabályozás változásai folyamatosan pedagógiai programunk újragondolását igényli, amely által - hitünk szerint - intézményünkben még eredményesebben végezhető a jövőben a pedagógiai munka. 2. Helyzetfeltárás. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Szakmai alapdokumentum 2.2. A kollégium múltja és jelene Az intézményt 2007.augusztus 1-jén alapította Mosonmagyaróvár Város Közgyűlése. A kollégium fogadja a mosonmagyaróvári középiskolákban, szakiskolákban tanuló, az első, és további szakmai képzésben résztvevő diákokat, valamint a piarista iskola diákjait. A kollégium épületében működik a Nevelési Tanácsadó és az Éltes Nevelési Központ diákotthona és az IMGSZ. A kollégium jelenét a helyi hagyományok átörökítése, illetve a változó körülmények figyelembe vétele határozza meg. A kollégium kiemelten foglalkozik a környezeti neveléssel, a helyi 56-os hagyományok ápolásával, valamint a sport és szabadidő helyes megszervezésével Gazdasági, társadalmi, oktatáspolitikai változások A kollégiumi nevelésnek figyelemmel kell lennie a társadalmi változásokra, a gazdasági, szociális, környezeti, kulturális tényezőkre, és mindezeket be kell építenie a napi pedagógiai gyakorlatába, ha eredményes kíván lenni. Felméréseink szerint a társadalmi változások következtében, egyre több kollégistánk családja bomlik fel és néhány árva fiatal is került az intézménybe. Több gyermek egyszülős családban él, de van közöttük félárva gyermek is. Súlyosbítja a családok helyzetét a gazdasági válság hatása és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet. Emiatt kollégiumunk különös figyelmet szentel a hátránykompenzációnak és gyermekvédelemnek. A társadalmi változásokkal párhuzamosan az oktatáspolitika is kiemelt figyelmet szentelt a kollégiumi nevelés ügyének, mint olyan tevékenységi körnek, amely felvállalja az iskolai, szociális, családi, napi életviteli, mentális problémák és hátrányok csoportos és akár egyéni orvoslását. A kollégiumpedagógusaink felkészült nevelők, akik a tervezett nevelő munka keretében kompetencia alapú fejlesztő munkára vállalkoznak, segítik a kollégisták tanulási folyamatát és szervezik szabadidejüket. Szakmai ismereteiket pedig folyamatosan bővítik a megfelelő továbbképzéseken és fórumokon Fenntartói, partneri, környezeti elvárások 3

4 Pedagógiai programunkat Mosonmagyaróvár közoktatás fejlesztési tervének szellemében, a szülők és kollégisták elvárásait, a helyi környezeti adottságokat figyelembe véve alakítottuk ki. Ennek szellemében célunk a tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása, a továbbtanulás lehetőségének biztosítása, elősegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való aktív részvétel, a társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése, a tanuláshoz és egészséges személyiségfejlődéshez szükséges körülmények megteremtése, családpótló tevékenység megvalósítása, önálló tanulás kialakulásának támogatása. Az elvárásokat évente be- és kimenetkor mérjük mind tanulói mind szülői szinten, és ezek figyelembe vételével szervezzük meg a kollégiumi életet A működés feltételrendszere Humán erőforrás, személyi feltételek A Kollégium épületében a nevelési feladatokat jelenleg 3 főből álló nevelőtestület látja el, egy kolléganő pedig gyes-en van 3 kisgyermekével, aki helyett 2 évre kollégiumi titkári feladatok ellátását kapta meg 1 fő, amelyet idén további 1 évre megkapott. A kollégák korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, járatosak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában. Egyéniségükkel, életmódjukkal követendő példát igyekeznek adni a kollégistáknak. Megfelelő empátiával rendelkeznek, kommunikációjukat a tanulók iránti tisztelet határozza meg. Pedagógiai tevékenységük alapja a bizalom, szeretet és együttműködés elve. Mindannyian eredményesen kamatoztatják tudásukat a diákokkal való napi kapcsolatuk alkalmával: éjszakai, valamint hétvégi ügyeletet is teljesítenek, tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat is ellátva. A nevelőtestület fiatal és lendületes, a létszámához képest a lehető legdifferenciáltabb annak érdekében, hogy minél nagyobb tanulói igényt tudjon kielégíteni. A nevelők csoportvezetői feladatokat is ellátnak. A kollégák végzettsége igen sokszínű, hiszen a bölcsész-, természet- és társadalomtudományok különböző területein szerezték szakképzettségüket. Az épületek üzemelését gazdasági ügyintéző, portások, takarítónő, ideiglenesen megbízott karbantartó biztosítja. Minden alkalmazott munkáját a gyermekközpontú szemlélet és a nevelés eredményességének támogatása jellemzi Tárgyi-dologi, környezeti feltételek A székhely háromemeletes épületében 68 fő számára biztosítható férőhely, ahol a diákok négy ágyas szobákban kaphatnak elhelyezést. Csoportonkénti tanulószobák biztosítják a lehetőséget a nyugodt tanuláshoz. Az épületben főző konyha üzemel a város legtöbb iskolája számára az IMGSZ fenntartásában, az étteremben. Az épületben foglal helyet az intézmény könyvtára is A tanuló-összetétel jellemzői Többségük a megye kisebb településeiről érkezik hozzánk. Van, hogy számukra a kollégiumi környezet kedvezőbb, mint az otthoni. Egyre gyakrabban találkozzunk azzal a problémával. hogy a keleti végekről vagy keleti határainkon kívülről nyugati megyéinkben munkát találók gyermekeik ellátását a kollégiumon kívül nem tudják biztosítani. A családok elszegényedése, a gazdasági válság, a széthullóban lévő családok, az apakép hiánya, a média és információs kultúra káros hatásai, a diákok motiválatlan, biztos jövőkép nélküli magatartása új kihívást jelent nevelőink számára. Sok esetben át kell vállalnunk a családtól, vagy az eddigitől fokozottabb módon segítenünk az erkölcsi, mentális nevelést, a diákok tanulását, pályaorientációját, hátránykompenzációját A nevelőmunka helyzete. A tanulmányi munka segítése 4

5 Kollégiumunkban az eredményes nevelőmunka során kiemelt szerepet tölt be a tanulás és a mind sikeresebb tanulmányi előmenetel segítése mint elsődleges feladat -, mellette igen színes élet folyik szakkörökkel, múzeum, illetve könyvtár látogatásokkal tarkítva. Emellett kiemelten fontosnak tartjuk az erkölcsi nevelést, a kollégiumi életbe való beilleszkedés elősegítését, a konstruktív életvezetésre való ösztönzést. Az új tanulók beérkezésekor felmérjük, hogyan tudnak önállóan tanulni, különös tekintettel a kilencedikes évfolyamok valamelyikén tanuló diákokra. Az újonnan érkezetteknek sok problémát jelenthet a kollégiumba és az iskolába való beilleszkedés, ezért kollégiumunk az első félévben nem kötelezi feltétlenül a tanulókat a szilenciumon való tanulásra, hanem az egyéni tanulást, időbeosztást szorgalmazza a csoportvezetők ellenőrzése, kísérése mellett. Az ő feladata a tanulmányi előmenetel folyamatos figyelemmel kísérése a tanév folyamán. Félévkor, amennyiben a diák tanulmányi eredménye nem éri el az elégséges szintet, a második félévben kötelező számára a tanulószobán a délutáni szilenciumi időt tanulással eltöltenie. Emellett folyamatosan történik a diákok tanulás módszertani felmérése, képzése a tanulmányi előmenetelt segítendő, ugyanúgy, mint a korrepetáló foglalkozások. A csoportnevelők emellett rendszeresen érdeklődnek az osztályfőnököktől és szaktanároktól (is) csoporttagjaik teljesítményéről. A tanulás feltételeinek és lehetőségeinek (szilencium) megteremtése, valamint a tanulás helyének biztosítása a kollégium elsődleges feladatai közé tartozik. Diákjaink a mindenkor hatályos törvény alapján meghatározott heti óraszámban készülnek a másnapi óráikra, és a tanuláshoz biztosított számukra a megfelelően kialakított tér: a tanulószobákban, valamint a szobáikban kialakított tanuló sarkok által. A differenciálás szellemében fenntartjuk azt a jogot, hogy a tanuló év közben is tanulószobára rendelhető legyen (kilencediktől tizenkettedik évfolyamig), és tanári felügyelettel készüljön, amennyiben csoportvezetője úgy ítéli meg, hogy az szükséges a megfelelő eredmény ellenére, mivel a tanuló további fejlődését szolgálja. A jó eredménnyel rendelkező tanulóinknak, biztosítjuk az önálló időbeosztás lehetőségét. A tanulási idő zavartalansága érdekében nem lehet hangosan rádiózni, hangoskodni, s csak kivételes esetekben lehet vendégeket fogadni a szilencium ideje alatt. A kilencedik évfolyamos tanulók és a lemaradók számára természetesen lehetőséget biztosítunk a "kikérdezésre, közös tanulásra is. Nem szabad a kollégistákat magukra hagyni, próbáljuk őket meggyőzni arról, hogy az ellenőrzés az ő érdekükben történik, tanulmányi előmenetelüket szolgálja. Ezzel biztosítható az intézmény diákjai számára a sikerélmény, hátránykompenzáció megvalósulása. A nevelésnek része a kulturális-művészeti nevelés is. Arra törekszünk, hogy a kollégistáink az esztétikai értékeket észleljék, felismerjék, befogadják, élményként átéljék. Tudatosítjuk diákjainkban, hogy a természetben megtalálható esztétikai értékek, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, a zeneművek, a népművészeti hagyományok értékrendszerének ismerete éppúgy a műveltség része, mint a kémia, a fizika, a matematika alapkérdéseiben való jártasság. Fontosnak tartjuk a népi hagyományok ismeretét, a múzeumba, moziba, színházba, járás szokásainak kialakítását, tárgyaink, környezetünk esztétikájának a felismertetését, alakítását, védelméért való felelősségtudat kialakítását, az intézmény hagyományainak ápolását. Mindezek olyan feladatrendszert alkotnak, amelyek segítik a nevelő folyamatot. Tapasztalatunk még az is, hogy diákjaink egyre érdeklődőbbek és nyitottabbak például a múzeumpedagógiai, foglalkozások iránt. Így is fejleszteni a kulturális ingerekre való igényüket. Ezeket a látogatásokat, akár a múzeumlátogatásokat, - mint említettem - előkészítő munka előzi meg, illetve közös feldolgozás követi. A kulturális nevelést szolgálják a kollégiumi rendezvények is, így a hagyományok ápolása, a nemzeti ünnepekről való megemlékezés, a mikulás és karácsonyi ünnepség. A jól szervezett kulturális élet hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a jó hangulatú kollégiumi légkör kialakulásához. Az iskolai munkára való folyamatos felkészülés egyoldalú és kemény szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az is, hogy kollégistáink sportoljanak, játsszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, azaz a szomatikus nevelés. 5

6 Kollégiumunk zöld környezetben van, sok lehetőséget teremtve a szabadidő aktív mozgással, sporttal, sétával való eltöltésére. A város rendelkezik sportpályával, amit a kollégisták is használhatnak. A Kossuth Gimnázium tornaterme heti egy alkalommal áll diákjaink rendelkezésére. Egyre több időt tudunk szakítani, hogy közösség építő és egyben szűkebbtágabb környezetünket megismerő kirándulásokat szervezzünk. A város újonnan elkészült UFM arénája pedig lehetőséget biztosít diákjainknak a kézilabda mérkőzések megtekintésére Minőségfejlesztési munka Kitűzött céljaink eredményességének, a megtervezett tevékenységrendszer hatásának, a tanulmányi teljesítménynek és a neveltségi eredménynek a vizsgálatát értjük alatta. Folyamatosan ellenőrizzük a tervezett és a meglevő helyzet közötti viszonyt, hiszen ebből tudjuk lemérni, hogy hol tartunk a pedagógiai eredményességet illetően. A kollégium tanulmányi munkájának mutatói az iskolai tanulmányi eredményekben, a versenyeken való részvételben és elért eredményekben, a különböző szerepek elsajátításában, illetve a kollégiumba való beilleszkedés mértékében mutatkoznak meg. A kollégiumi közösség neveltségi mutatóit jelzi, a diákok értékekhez való viszonya, erkölcsi felfogása, neveltségi állapota. A pedagógiai munka kiindulópontja az állapotfelmérés. Ez mérések által valósul meg kollégiumunkban. Mérjük a kollégisták erkölcsi tudatosságát, jellembeli sajátosságait, a társaihoz, a tanuláshoz, a kollégiumhoz való viszonyát, képességeit, motiváltságát, önmenedzselési képességeit, önállóságának fokát, önértékelését, életmódját, jelenlegi és jövőbeli szerepvállalásait. Ezen kívül a csoportok strukturális jellemzőit, a csoport hatékonyságát, belső dinamikáját, a diákönkormányzat működését, eredményességét. 3. Fejlesztési terv 3.1. Az intézmény alapvető nevelési elvei A kollégiumi nevelés országos programja alapján a kollégium feladata biztosítani a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs az elvárásaiknak, igényeiknek megfelelő lehetőség a tanuláshoz, illetve akik számára a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket. Kollégiumunk kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata az, hogy a tanulók számára erősítse az esélyteremtést és az esélyegyenlőséget, biztosítja az integrációt, a minőségi tudáshoz való hozzáférést. Fontos szerepe van az élethosszig tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges kompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében, a felzárkóztatás segítésében. Tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai oktatást, nevelést, biztonságot, érzelmi védettséget nyújt. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, ezáltal a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez is. Kollégiumunk biztosítja diákjaink számára a gyermekvédelmi feladatok ellátását, felsőoktatási tanulmányokra, nyelvvizsgákra való felkészülést, a tanulási zavarok korrekcióját. Fő feladatunknak tekintjük a diákjaink megismerését, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítását, amely folyamatban fontos szerepet kap a kollégisták családi körülményeinek, személyiségüknek, egyéni sajátosságainak megismerése. A hatékony és eredményes pedagógiai munka érdekében a pedagógusok rendszeres együttműködés során segítik a tanulók személyiségfejlődését. Alapvető nevelési elveink: az alkotmányban szereplő emberi és szabadságjogok, a tanulókat és szüleiket megillető jogok érvényesítése. Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása. A diákok motiválása, a szükséges feltételek megteremtése az iskolai tanulmányok folytatásához. A nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és fejlesztése. Lehetőséget biztosítani minden diáknak és tanárnak tehetsége kibontakoztatására, önképzésre, továbbtanulásra. Hatékony együttműködés 6

7 kialakítása az iskolákkal, civil szervezetekkel, egyéb szervezetekkel. Tanári példamutatás az értékrend, szakmai tudás, etnikai megkülönböztetés elítélése, eredményes konfliktusmegelőzés és konfliktuskezelés, műveltség terén a hátrányok leküzdése. Szociális érzékenységű, közösségi emberré formálás. Viselkedés és kommunikációs kultúra kialakítása. Oldott légkör, partneri viszony kialakítása az oktató-nevelő munkában. Az önmenedzselés, pályaorientáció elősegítése. A tolerancia értékeinek közvetítése, egyéni törődés, kapcsolat kialakítása neveltjeinkkel. Anyanyelvi nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása, társadalmi beilleszkedés segítése, egészséges életmódra való bíztatás. Az önismeret elősegítése, a másik ember tisztelete, felelősségteljes magatartás kialakítása. A művészeti és információs kultúra fejlesztése (saját ízlés, önálló véleményalkotás képességének kialakítása, műízlés fejlesztése, ismerkedés népi kultúránkkal). Közösségi, női illetve férfi identitás fejlesztése. A személyes higiénia feltételeinek megteremtése, az egészségkárosító tényezők megismertetése, egészséget károsító szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. Külön figyelmet fordítunk a dohányzás megelőzésére és leküzdésére. A kollégiumi élet szervezésének pedagógiai elvei A fogyatékkal élőknél az egyéni szükségletek figyelembe vétele, illetve az ép és fogyatékkal élő diákok együttélésének, egymáshoz való alkalmazkodásának segítése. Bekapcsolódtunk az Elfogadás napja programba, aminek keretében egy mozgássérült szülő és látássérült gyermeke gyakorlati bemutatóval színezve hívta fel a figyelmet ilyen társaink segítésére. Sajnos a program felsőbb szervek érdektelensége miatt nem folytatódott A pedagógiai tevékenység szerkezete A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja kimondja, hogy a kollégium a belső életének szervezése során biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése. Kollégiumunk mindezt kötelezően, illetve kötelezően választható foglalkozások keretében szervezi. Ezek a foglalkozások átszövik és irányítják a tanulók mindennapjait. Kollégiumunk hagyományaival, kézműves foglalkozásaival, a szabadidőre irányuló programajánlatával hozzájárul az itt töltött idő hasznos és élvezetes megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztató-tehetséggondozó foglalkozások szervezésével lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak megfelelően készülhessenek az önálló életre. A kollégiumi foglalkozásaink célja továbbá a kollégista személyiségének, etikai érzékének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységformákat Tanulást segítő foglalkozások. Hátránykompenzáció, tehetséggondozás A felkészítő foglalkozásaink körébe tartoznak a törvényi előírásoknak megfelelően a tanulást segítő foglalkozások (ezen belül a rendszeres iskolai felkészülést segítő foglalkozás és a tanulószoba működtetése), a hátrányokat kompenzáló korrepetálások és tehetséggondozó foglalkozások. Mindez az intézményünkben a következőket jelenti. A kollégiumban a tanulás segítésének jól működő és kialakult rendszere van, amelyet meg kívánunk tartani a jövőben is. A tanulást segítendő az alapelvünk az, hogy lehetővé kell tenni minden kollégista számára a kényelmes és önálló tanulást. Ezért diákjaink egyénileg tanulnak, amely folyamatban csoportvezetőik kísérik őket figyelemmel. Ezt a megoldást segítve működik a tanulószoba is, 7

8 amelyet azoknak a tanulóknak kell kötelező jelleggel igénybe venni, akik eredményei nem érik el az elégséges szintet. Ugyancsak a csoportvezető feladata a kollégisták tanulmányi eredményeinek nyomon követése, folyamatos rögzítése, s a kollégisták korrepetálásra vagy tehetséggondozó foglalkozásra való irányítása. Mind a korrepetálás, mind a tehetséggondozás egyéni módon történik, egyszerre többnyire egy diákkal foglalkozik a pedagógus. Döntéseiről rendszeresen tájékoztatja a szülőket és az osztályfőnököket, s aktív kapcsolatot tart az adott szaktanárokkal is. A hátránykompenzáció is kiemelt feladat. Ez a folyamat összetett, nem csupán a tanulási hátrányok kompenzációját jelenti, hanem az otthonról hozott gondoskodásban, biztonságban mutatkozó hiányoknak a pótlását, a szocializációban és nevelésben mutatkozó hiányokét, a kulturális élmények pótlását, a motiváció erősítését, a továbbtanulás, szakmaválasztás támogatását. A kollégium feladata tehát: biztosítani a megfelelő lakhatást, testi lelki fejlődést, egészségügyi ellátást, a tanuláshoz egyenlő feltételeket, az egészséges életvitel feltételeit a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező tanulók számára is. Mindez érinti nemcsak a csoportvezetők feladatkörét, hanem az ifjúságvédelmet is, hiszen nagy szerepe van ebben a folyamatban a feltárásnak, korai diagnózisnak majd a korrekciónak. Vizsgálni kívánjuk tehát a jövőben a tanulók szociokulturális hátterét, családi viszonyait, neveltségi állapotát, érdeklődési körét, beilleszkedési és mentális állapotát, szubkultúráját, majd lehetőségeinkhez mérten segítünk megelőzni a gyermekek szociális helyzetének további romlását, hiányzó mintákat és értékeket közvetítünk, szerepet vállalunk a helytelen magatartásminták korrekciójában, s igyekszünk kielégíteni a kollégisták szeretet és megbecsülés iránti igényét. Feladatként tűzzük ki - különösen a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű diákok esetében a szeretetteljes szocializációs élettér kialakítását, illetve a sikerélményhez juttatásukat, mert ez növeli biztonságérzetüket, hitüket, önbizalmukat. A kollégiumba nagyon sok tanulási kudarcot már megélt diák érkezik, amely nemcsak ismeretbeli hiányt jelent, hanem esetenként a tananyag befogadásának, a szövegértésnek a korlátait is. Ezt kompenzálják a tanulás módszertani foglalkozások, korrepetálások, a tanulószobai és a nevelői figyelem, segítés. Ugyancsak kollégiumi feladat a tehetségvédelem. A szülőknek gyakran nincsenek a tehetség felismeréséhez és gondozásához megfelelő ismereteik, és a fejlesztésre sem mindig adottak a lehetőségeik. Kollégiumunk olyan ingerben gazdag környezet kialakítására törekszik, amely kedvez a tehetség kialakulásának, és amely fejleszti a meglévő és felismert képességeket. Ez a tehetségnevelés egyrészt a tananyagdúsítás, fokozottabb terhelés terén valósul meg, másrészt képességfejlesztő szakkörök keretében A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés Intézményünkben a csoportvezetők feladata az egyéni idő (foglalkozás) biztosítása a tanulók számára, amely során ők feltárhatják egyéni problémáikat, megélhetik az odafigyelést, törődést. Rendkívül fontosnak tartottuk eddig is, mint családot helyettesítő intézmény, az egyéni odafigyelést, ugyanis ez a legjobb színtér a csoportfoglalkozások mellett a kollégisták személyiségének, etikai habitusának és tudatosságának, jellemének, identitásának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek, érdeklődésének, beilleszkedésének megalapozására. Kollégiumunkban az egyéni törődés általában 1 főt érint egy adott időpontban. Ezeknek a foglalkozásoknak nincs látványos és számbéli mutatókkal mérhető eredménye, mégis ezt tekintjük a nevelés egyik leghatékonyabb formájának, a diákokról való tájékozódás és gondoskodás leghatékonyabb keretének, a bizalmi légkör megteremtésében pedig kulcsfontosságú tényezőnek. Ezért arra törekszünk, hogy minden csoportvezető pedagógus órarendjében minden nap biztosítsunk legalább egy órát erre a tevékenységre A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások 8

9 A szabadidős foglalkozás elsődleges célja az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a sport, a természeti környezet tudatos megóvása, az irodalmi, képzőművészeti, műveltségi, zenei képességek kialakítása, fejlesztése. Célunk továbbá az, hogy ráneveljük a kollégistákat a szabadidejük hasznos és örömteli eltöltésére, arra, hogy idővel ezt maguk is képesek legyenek megszervezni önmaguk számára. Ennek érdekében külön figyelmet szentelünk annak, hogy a diákönkormányzatot minél aktívabban bevonjuk a közösségi programok szervezésébe. Kiemelt feladatnak tartjuk a nemzeti és egyéb ünnepeink közös megünneplését, a közgyűlések népszerűsítését, az új kollégisták beilleszkedését segítő programok megtartását. Ugyancsak a szabadidő hasznos eltöltését segíti a könyvtár hozzáférhetősége. Intézményünkben minden kollégista számára tanév elején könyvtárhasználati foglalkozást tartunk, de a helyi, azaz városi könyvtár is személyesen szólítja meg a kollégistákat olvasni valót ajánlva számukra. A tanulási folyamatot leginkább támogató, ellensúlyozó szabadidős tevékenység a kollégiumi nevelésben a sporttevékenység. Végül meg kell említeni a szakköröket, amelyek tekinthetők profiljuktól függően a tanulási folyamatot segítő tevékenységsorozatoknak, de szabadidős tevékenységnek is, hiszen annak produktív eltöltését teszik lehetővé. Kollégiumunkban a szakkörök száma és profilja tanévenként változó is lehet. Jelenleg sportkört, helyesírási korrepetálást, kézműves szakkört tudunk biztosítani a kollégisták számára, de jövőbeli feladatnak tekintjük ezek választékának és számának növelését Gyermek és ifjúságvédelem A törvényi háttér előírásai alapján pedagógiai programunknak tartalmaznia kell a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos legfontosabb feladatokat, amelyek intézményünkben a következők: felderíteni a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményezni. Ezt a munkát a Családi és Gyermekjóléti Központ, Járási Gyámhivatal, Drogpont Szenvedélybetegeket segítő szolgálata, gyermekjóléti szolgálata, nevelési tanácsadó, a helyi jegyzők, a közoktatási intézmények, családsegítő központ segíti. Kollégiumunkban több éve működik gyermek- és ifjúságvédelmi munka, amelyet többnyire a csoportvezető nevelők láttak el prevenció formájában. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók számának növekedésével párhuzamosan megjelenő problémák miatt az ifjúságvédelmet szintén kiemelt területként kell kezelni. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Morvainé Hipszki Erika nevelőnő. Ez a személy konkrét intézkedési tervben rögzíti az éves feladatokat. November 8-án a Drogpont munkatársai előadást tartottak Előadás a függőségről címmel. Ezek a feladatok pedig a következők: szülői, tanári és tanulói tájékoztatás a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogokról és kötelességekről, a diákönkormányzattal való együttműködés szorgalmazása, statisztikai adatok gyűjtése a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéről, egészségtudatos attitűd kialakítása, a törvényi változások ismertetése az intézményben, prevenciós foglalkozások szervezése a szenvedélybetegségek kialakulása ellen, korrekciós és segítő tevékenység veszélyeztetettség esetén. Állandó és kiemelt feladat a kapcsolattartás az iskolákkal, az iskolaorvossal, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. Rendszeres kapcsolatot kívánunk létesíteni a hátrányos helyzetű és gyermekvédelmi szempontból hátrányos helyzetű tanulók szüleivel Diákönkormányzati munka. A közösségi élet fejlesztése. Hagyományápolás. A kollégium egyéni arculata A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy választott tisztségviselői révén a diákok részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a 9

10 feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban váljanak képessé felelősen alkalmazni - a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Nagyban segíti ez a tevékenységi forma az önmenedzselés és érdekérvényesítés, a produktív vitarendezés kompetenciájának kialakulását. Azt gondoljuk, ha a tanár és a diákvezetőség egymásra talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenységszervezési szempontból gyümölcsöző lehet. A diákönkormányzat tagjai a évfolyamból kerülnek ki, a belépés önkéntesen, szavazás útján a kollégiumi közgyűléseken történik. Az elnökséghez (50 % + 1), a tagsághoz szavazati többség szükséges. A diákönkormányzati megbízatás egy évre szól, lemondás vagy megszakítás esetén a kollégium új tagot választ. A diákönkormányzat élén az elnök áll. Az elnök képviseli diáktársait a kollégiumi és azon kívüli fórumokon, ő számol be az igazgatóságnak a DÖK munkájáról, ő szervezi és ellenőrzi a DÖK munkáját. Az önkormányzati munkát felelős pedagógus segíti, akinek a szerepe: - összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a nevelőtestület között - segíti, támogatja, ösztönzi, időnként ellenőrzi a diákönkormányzat tevékenységét - tapasztalataival segíti, sugalmazza a szabadidős szervezéseket, türelmes, megértő viselkedéssel kezeli a szélsőséges megnyilvánulásokat - vállalja, hogy nevelőtestületi vitákban, megbeszéléseken a diákok érdekeit képviseli, mellettük érvel, természetesen a lehetséges kereteken belül - a diákönkormányzatot segítő tanárnak rendelkeznie kell olyan jogi ismeretekkel, amelyek tartalmazzák az ifjúsággal kapcsolatos jogokat, a diákjogi chartában megfogalmazott dolgokat, a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott tanulói jogokat, a napirend, a házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó meghatározásait. DÖK megbeszélést heti egy, esetenként kéthetente egy alkalommal tartunk, amely mindenki számára nyitott. A kollégium egyéni arculatának erejének erősítése miatt minden évben októberben a szomorú és országos és helyi eseményekre emlékezve tisztelgünk az áldozatok előtt. Ugyancsak kedves esemény a Mikulás nap az Adventi díszítés és a karácsony. Minden évben ellátogatunk kollégiumunk névadójának sírjához Levélre, az idén ezt különösen emlékezetessé teszi 100. születésnapja is. Kulturális élet erősítését szolgálja, hogy minden évben részt veszünk a különböző kollégiumokban megrendezett Berzsenyi Dániel nevét viselő megyei kollégiumi szavalóversenyen. A közösségi életnek a kollégiumban más színterei is vannak. Legfontosabb közülük a csoportfoglalkozások köre (ezek tartalmát, időbeli kereteit lásd később). Mint említettük a helyzetelemzésben, ezen foglalkozás személyes volta, empatikus légköre, tervezett menete, változatos és kreatív módszerei igen népszerűvé tették ezt a foglalkozástípust kollégistáink körében Kapcsolatrendszer A nevelőmunka hatékonyságának alapja a partnerközpontú nevelési attitűd. Hisszük azt, hogy a kollégiumi munka eredményét nagyban befolyásolja az, hogy milyen kapcsolatot sikerül kialakítani a kollégistákkal, szüleikkel és az iskolákkal, ahonnan a gyerekek érkeznek hozzánk. Ezért ezt kiemelt fejlesztési területként kezeljük. Az intézményünkben lakó diákoknak elsősorban a diákönkormányzat keretein belül és a közgyűléseken biztosítunk lehetőséget a visszacsatolásra a kollégiumi élettel kapcsolatosan, de a csoportfoglalkozások keretében és a csoportvezető tanárok által is lehet jelezni a tanulói igényeket, észrevételeket, amelyeket aztán a csoportvezetők összesítenek és a tanári értekezletek alkalmával megvitatják, hogy mi valósítható meg belőlük. Az iskolákkal eddig is igen aktív kapcsolatot tartott intézményünk. Az osztályfőnökökkel szükséges rendszerességgel konzultál minden 10

11 csoportvezető. Nagyban segíti ezt a munkát az elektronikus adatátvitel lehetősége, Továbbra is fontosnak tartjuk a szaktanárokkal való konzultálást, a fejlesztési irány közös kijelölését, illetve a nehézségekkel küzdő tanulók iskolai szülői értekezletein való részvételt. A visszacsatolásra eddig a csoportvezetők és az osztályfőnökök személyes találkozásain volt lehetőség. A jövőben szeretnénk nyílt napot szervezni, amely során az iskolák és osztályfőnökök számára teremtenénk lehetőséget arra, hogy megismerkedjenek tanulóik kollégiumi lakókörnyezetével, tanulási módszereivel, délutáni életének szervezettségével, illetve személyes találkozási lehetőséget biztosítanánk a csoportnevelőkkel, kollégiumunk alkalmazottaival. Ez alkalom keretében mérnénk az iskola igényét intézményünkkel szemben, változtatásra tett javaslatait, elégedettségét. A szülőkkel való kapcsolat mindközül a legfontosabb, hiszen a kollégium családhelyettesítő intézmény, a szülők számára pedig a gyerekeik fejlődése mellett azok biztonsága a legfontosabb. Megalakítottuk a Szülői Munkaközösséget, amelynek összehívása és tájékoztatása elsődlegesen fontos feladatunk. A Szülői Munkaközösség évente egyszer ül össze, probléma esetén akár többször is. A szülőkkel való kapcsolattartás bevált formája a telefon, de gyakori az egyéni találkozás és a levélváltás. A szülőkkel való kapcsolattartás sikerének tudjuk be azt, hogy a szülői válaszok alapján a szülők többsége azért választja kollégiumunkat, mert itt biztonságban tudja gyermekét. A szülőkkel a kapcsolattartás keretei az évente egy alkalommal megrendezett szülői értekezlet a tanévnyitókor, és a csoportvezetőkkel tartott fogadóórák és személyes találkozás. Indokolt esetben a jövőben is kívánunk élni az írásos félévi értékelések és szülői tájékoztatás lehetőségével, ahol a Hol tartunk? Hová szeretnénk eljutni?- kérdésekre kap választ a szülő a tanév közepén. Ezen kívül a csoportvezetők telefonos kapcsolatban állnak velük, és értesítik őket minden olyan esetben, amikor említésre méltó dolog történik gyermekükkel (betegség, hiányzások, tanulmányi eredmény romlása, korrepetálásra/tanulószobára rendelés stb.). 4. A tanulók fejlesztésének terve A NAT a tételes tudás átadása mellett a kompetenciaalapú fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A kulcskompetencia fogalma az oktatás és nevelés európai szintű fejlesztésében, az EU tagországok számára készült előterjesztésben jelent meg: megállapodás alapján az alapkészségek elnevezést helyettesíti. A Nemzeti alaptanterv kilenc kulcskompetenciát definiál. Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldogulásához, a fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kompetencia alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne az emocionális tényezők és a motivációs elemek. Jelentős benne a környezet megismerésének motívuma, az explorációs (kutatási) hajlam, készség. Lényegi mozzanata az önállóság. Mindezekből következik, hogy a kompetencia fejlődésében a nevelésnek jelentős szerepe van. Valaki kompetens, ha megfelelő képességekkel rendelkezik, és megfelelően motivált. A kompetencia a képességen, a tudáson, a kvalifikáción túl a konkrét személyiség önszervező képessége, amelynek birtokában a környezetre hatást tud gyakorolni az egyén, melynek eredményeképpen megfelelő teljesítmény születik. A kompetenciafejlesztést a középpontba helyező foglalkozás ismeretközvetítő, képességfejlesztő, egyben motiváló és orientáló: a tanuló attitűdjét mozdítja pozitív irányba. Így megfelelően szolgálja a kollégiumi foglalkozás a megismerés igényének fejlesztését, a műveltségi szint emelését, a tudásgyarapítást, az önálló ismeretszerzésre való képességet. A begyűjtött információk rögzítésére, rendszerezésére, értelmezésére és elemzésére irányuló képesség fejlesztését, a döntésképesség fejlesztését (pl. fontos és kevésbé fontos információk szétválasztása) is segíti. A szóbeli és írásbeli szövegalkotás képességét, a 11

12 könyvtári szolgáltatások iránti igény felkeltését, a kritikai érzék fejlesztését a megfelelő forrás (szakkönyv, folyóirat, videó, internet stb.) kiválasztásának képességét, az önálló és csoportos alkotómunkára való ösztönzést, az együttműködési készség fejlesztését pedig erősíti. A foglalkozások tervezése írásban történik a következő módon: a témakörön belül a tartalom ( tananyag ) meghatározása a fejlesztési célok meghatározása a fogalmak felsorolása az eljárások, munkaformák, módszerek (tanár/diák) megtervezése az alkalmazott (felhasznált) eszközök megnevezése az elvárt teljesítmény, végeredmény, produktum leírása. Bár az alapprogram is differenciál, igazán a csoport ismeretében tudjuk a tartalmat a tanulók fejlettségi szintjéhez, igényeihez, elvárásaihoz igazítani, ami alapkövetelmény A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztését segítő foglalkozások A kollégiumunkba érkező tanulók összetétele, képességeik, tanulási módszereik, motivációjuk alkalmanként igen nagy különbséget mutatnak, ezért a kollégiumnak fel kell vállalnia ezeknek a különbségeknek a kezelését, a hiányok pótlását. A tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az egész életen át tartó tanulás gondolatának elfogadását. A tanulásmódszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési célok: a tanuló ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani, és váljon képessé a saját idejével való megfelelő gazdálkodásra. Gyakorolja a szövegértő olvasást. Az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat tanulja meg. A tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos, szóbeli és írásbeli megfogalmazására váljon képessé Az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakma tanulására, a továbbtanulásra, az életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk közül. Használja rendszeresen a tanulást segítő eszközöket. Váljon igényévé a könyvtárhasználat iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához. Tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Váljon képessé elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról, szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az 12

13 Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztését segítő foglalkozások témaköreit és tartalmait a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának keretterve alapján az alábbi táblázat tartalmazza. Témakörök, tartalmak, tevékenységek. Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása. A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internetközlemény). A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóságközeli szituációkban. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák,.könyvtári informatika,könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával Énkép, önismeret, pályaorientációs tevékenységek Amint a helyzetelemzésben említettük, kollégiumunkba számos hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett diák él. Számukra sok esetben a család helyett a kollégium nyújt segítséget a megfelelő identitás, önismeret, öntudat kialakításában, az egészséges mentálhigiéné fenntartásában. Mindez történhet csoportos és egyéni foglalkozások keretében. Önmaguk mélyebb megértése segíti őket a beilleszkedésben, a hallássérülteket az integrációban, az önmenedzselésben és a megfelelő hivatás kiválasztásában. A pályaorientáció a felnőtt létre való felkészítés legfontosabb eleme, amelynek keretében diákjaink a társadalmi kihívások és a gazdasági helyzet tükrében, illetve a munkaerőpiac igényei alapján orientálódnak egy-egy foglalkozás felé. Ezeken a foglalkozásokon igyekszünk tudatosítani azt is, hogy a 21. század új kihívása a többszöri pályamódosítás, tehát igyekszünk őket felkészíteni az élethosszig tartó tanulás elfogadására. Fejlesztési céljaink: ismerje a diák az emberi tulajdonságokat. Tudjon mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a mély kapcsolatok értékének. Legyen 13

14 képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett. Legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a pályaválasztásban, felismerni saját képességeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről Témakörök Tartalmak, tevékenységek: Ki vagyok én? Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítéletnyitottság, gyávaság-bátorság). Az egyén és a társadalom. Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató - és projektmunka során. Pályaorientáció. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése Egészséges életmód. Testi-lelki egészség Ennek a foglalkozásnak az a célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életvitel tudatos gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. A diákokat segíteni kell abban, hogy elkerüljék az egészséget, biztonságot veszélyeztető helyzeteket. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. Ezt a prevenciós munkát kollégiumunkban csoportfoglalkozások és egészségnapok keretében valósítjuk meg. Segíti ezt a munkát az ifjúságvédelmi felelős, a védőnő, külső meghívott előadók, a DÖK és a szülők is. A nevelő 14

15 munka eredményeképp kialakul a kollégisták sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonya is, amely pedig a szabadidős sporttevékenységekben való aktív részvételre serkenti a tanulókat. Fejlesztési célok: A kollégistának legyen ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális érzékenysége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a sérült embertársaikkal való kapcsolatát. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Alakuljon ki az igénye a rendszeres testmozgás, testkultúra iránt Témakörök Tartalmak, tevékenységek Társas kapcsolataink Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Élet a kollégiumban Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi jólétéért. Szabadidő tervezés, szervezés. Testi, lelki egészségünk A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat - lányoknak Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése Egészségtudatos, környezettudatos magatartás kialakulásának segítése 15