szervezés a nyomdaiparban ( K képzés)

Átírás

1 1/31 Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Karbantartás-szervezés szervezés a nyomdaiparban ( K képzés)

2 2/31 Budapesti Műszaki Főiskola Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék 2. előadás Karbantartási alapfogalmak, karbantartási rendszerek

3 3/31 Megbízhatóság A megbízhatóság jelenti: a hibamentességet, a karbantarthatóságot, a karbantartási ellátást. Nem tekinthető megbízhatónak a berendezés: bár alacsony a meghibásodások száma, bár könnyen javítható, de rosszul szervezett a javítása és az alkatrészellátása

4 Alapfogalmak, meghatározások 4/31 Fenntartás A fogalom magában foglalja mindazokat a műszaki és szervezési tevékenységeket, amelyek a gépek, berendezések előírt megbízhatóságú üzemeltetését lehetővé teszik. (A szóösszetétel utal a tárgyra) Üzemfenntartás Azon tevékenységek összessége, amelyekkel valamely üzem (vállalat, gyár) valamennyi állóeszközének állandó, rendeltetésszerű használatát biztosítják. Ebbe az állóeszközállományba tartoznak többek között az épületek, épületgépészeti berendezések, az energiaellátás eszközei, a termelőberendezések, Az üzemfenntartás, mint komplex tevékenység magában foglalja a karbantartást és javítást is. Ezen kívül egyéb feladatai is vannak (állóeszközgazdálkodás, energiagazdálkodás, biztonság-, környezetvédelmi feladatok, stb.). A nyomdákban ez a jellemző szemlélet és szervezési kialakítás.

5 Alapfogalmak, meghatározások Karbantartás Feladata a fizikai elhasználódási folyamat késleltetése, a megbízható működés szinten tartása. Ez alapvetően az üzemeltetéshez kapcsolódó, a gazdaságos üzemeltetés feltételeit megteremtő: kezelés, gondozás, felügyelet, vizsgálat, a szükséges beállítások, javítások összessége. 5/31 Jellemzője, hogy a javításokat kivéve, általában a gép szétszerelése nélkül végzik.

6 Alapfogalmak, meghatározások Kezelés A kezelés, a napi gondozás elsősorban a gépen dolgozó munkás feladata. A kezelés magában foglalja a rendeltetésszerű használatot, a csúszó alkatrészek gyakori kenését, a berendezések tisztántartását az ún. napi karbantartást. 6/31 Gondozás A gondozás (ápolás) a gépek megbízható működése érdekében rendszeresen elvégzendő tevékenységeket, a tisztítást, és a kenést jelenti, amit az előírás alapján a kezelő és a karbantartó személyzet végez.

7 7/31 Mi a karbantartás célja? Az újkori állapot ismélődő helyreállítása, vagy annak csekély mértékű vesztése.

8 Karbantartás - termelés: tudjuk, hogy kiválóan szeretnénk csinálni, ehhez stratégia kell. 8/31

9 9/31 Alapfogalmak, meghatározások Karbantartási stratégia Hosszabb távú elgondolás arra nézve, hogy a karbantartás tárgyát képező eszközök funkcióképességét milyen karbantartási rendszerek és módszerek alkalmazásával fogják biztosítani. Karbantartási rendszer Összefogja, hogy milyen kezdeményezés alapján, mikor, milyen tartalommal és gyakorisággal, milyen intézkedéseket kell végrehajtani. Négy hagyományosnak nevezhető és két újabb formája ismert.

10 Hagyományos karbantartási rendszerek 10/31 Egyszerű karbantartás hibáig üzemelés rendszere A berendezéseket addig használják, üzemeltetik, amíg meghibásodik. Előnye, hogy az alkatrészek kihasználtsága nagy. Alacsony a termelés megbízhatósága és tervezhetősége. Időszakos karbantartás merev cikluson alapuló rendszer Mint tervszerű megelőző karbantartás lényege, hogy a berendezésen nagyrészt függetlenül annak elhasználódásától előre meghatározott időközönként, előre megtervezett karbantartási, javítási műveleteket végeznek. A ciklusrendet hibaelemzéssel, az alkatrészek várható élettartama szerint alakítják ki. A fenntartási rend lehet időtől vagy teljesítménytől függő. Előnye a megbízhatóság és a tervezhetőség, de az alkatrészek kihasználtsága lényegesen alacsonyabb.

11 11/31 Hagyományos karbantartási rendszerek Szabványos karbantartás Olyan javítási munkákból áll, amelyeket (adott esetben hatóságilag) meghatározott sorrendben és időközönként végeznek el. Minden alkatrésznek meghatározott az elhasználódási időtartama, amelynek elteltével az alkatrészt akkor is kicserélik, ha azon repedés, törés, kopás nem észlelhető. Elsősorban olyan gépeknél alkalmazzák, amelyek meghibásodása életveszéllyel vagy nagy anyagi kárral jár. Pl. repülőgépek, kazánok, liftek, nyomástartó edények, haditechnikai eszközök.

12 Hagyományos karbantartási rendszerek Állapotfüggő karbantartás Ez esetben a gépen, berendezésen időszakosan vagy folyamatosan műszeres műszaki állapotvizsgálatot végeznek. Az így kapott információkat használják fel a javítási munkákhoz. A javítás várható időpontját, annak mértékét a gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, illetve az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg. Jellemző állapotfigyelési technika a rezgésdiagnosztika. 12/31

13 Hagyományos karbantartási rendszerek Hátrányok: Egyik sem veszi figyelembe az emberi tényezőt. Csak tisztán műszaki kérdésekre koncentrál. Nem foglalkozik azzal ki a felhasználó és milyenek az igényei. A karbantartási információk áramlását nem tekintik fontos elemnek. Csak karbantartási szemszögből ad választ a kérdésekre. Továbblépési irányok 13/31 Emberi tényező TPM Információáramlás CMMS Felhasználó igényeinek elemzése RCM

14 TPM TQM Világszínvonal TPM RCM Állapotfüggő karb. Megelőző karb. Hibáig üzemelés /31

15 RCM cél/módszer/irányultság Cél: A tervezett megbízhatóság elérése Módszer: A karbantartási taktikákat strukturált logika segítségével a hibamechanizmushoz kell igazítani Irányultság: a termelést nem zavaró diagnosztikai módszerek alkalmazása javasolt 15/31

16 RCM alapelvek A berendezés teljesítményjellemzőinek meghatározása segít a hiba felismerésében A hibák következményekkel járnak. A következmények megértése segít a hibák megelőzésében A legtöbb berendezés véletlen hatások következtében hibásodik meg. Ezért javasolt az állapotfüggő karbantartási taktika. 16/31

17 RCM alapelvek A hibák különbözőek, egyesek következményei súlyosabbak. A hiba következményének vagy hatásának, továbbá a kiváltó okoknak az ismerete segít a következmények elkerülése érdekében történő akciók meghatározásában. A team megközelítés, különböző hátterű tagokkal a legjobb a karbantartási program kialakításához. 17/31

18 Karbantartási taktikák az RCM-nél Hibáig 25% Újra tervezés 5% Ellenõrzés 10% Állapot 35% Csere 10% Nagyjavítás 15% 18/31

19 TPM Total Productive Maintenance Teljeskörű Hatékony Karbantartás 19/31

20 TPM Teljes körű: hatékonyság: gazdaságosság, nyereség karbantartói rendszer: autonóm, megelőző, előretekintő részvétel: minden alkalmazott bevonása 20/31

21 TPM A berendezések hatékony alkalmazása elsősorban a termelés és a karbantartás munkatársaitól függ, de jelentős a beszerzők, a termékek és technológiák tervezőinek is a szerepe. 21/31

22 TPM A siker a vállalat egészétől függ, a TPM bevezetésébe széles dolgozói rétegeket kell bevonni. Kulcsterületei: berendezések dolgozók információs rendszer vállalati szervezet 22/31

23 70 Seiici Nakajima - TPM 5 alap pillére Hat veszteségforrás eliminálása TMK és állapotvizsgálat Kezelők: gondozás, ápolás, kisjavítás Egyéni és csoportos motiváció Megelőző technikák bevezetése 23/31

24 A hat veszteségforrás Kényszerleállások Kisebb leállások Termékhibák: selejt és újramegmunkálás Beállítások és átállások Csökkentett termelési sebesség Indulási veszteségek 24/31

25 Computerised Maintenance Management Systems 25/31

26 CMM-rendszerek Számítógépes karbantartási rendszerek éve léteznek Jelenleg több, mint 1000 CMMS-eladó csak az Egyesült Államokban Különböző kiépítések - igen eltérő árak (1000 USD - 1 millió USD) 26/31

27 CMM-rendszerek céljai (1) Korábbi célok: kezelje és jobban szervezze, kövesse a munkát 27/31 Jelenlegi célok: egységesítse a karbantartási rendszert automatizálja a folyamatokat optimalizálja a forrásokat kezelje a szerződéseket

28 CMM-rendszerek céljai (2) 28/31 a kézzel írott anyagokat gépesítse pontos esemény-nyilvántartást végezzen folyamatosan ellenőrizze és elemezze a költségeket maximális rendelkezésre állást érjen el minimális ráfordítással hatékonyságnövelést érjen el a munka előkészítésével

29 CMM-rendszerek céljai (3) 29/31 optimalizálja a fő kiadásokat és szűrje ki a kiadási súlypontokat növelje a berendezések megbízhatóságát és élettartamát csökkentse az energiafelhasználást mérhető termelékenység-növekedést eredményezzen a karbantartási adatok tengerét könnyen alkalmazható információvá alakítsa stb.

30 A CMM-rendszerek által nyújtott előnyök Fejlett munkaellenőrzés Fokozott megelőző karbantartás (segít figyelni a hibatrendeket és a berendezések leállásának fő okait és a nem tervezett leállásokat) Javított rendelkezésre állás (megfelelő darab a megfelelő időben hatékonyságnövelés az állásidö csökkenésével) Csökkentett raktárkészlet Növekvő képesség a teljesítmény mérésére 30/31

31 31/31 Köszönjük a figyelmet! Viszontlátásra a következő előadáson!