A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése"

Átírás

1 Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Pályaismeret megalapozását és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY, FŐIGAZGATÓ PROJEKTVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS KÖZREMŰKÖDŐK: HARKÁNYI ADRIENNE BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS KOVÁCS TIBOR FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Pályaismeretet megalapozó és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése Vezetői összefoglaló...2 Munka és pályatanácsadás története az 1990-es évek végén Magyarországon...3 Pályainformációs és -tanácsadási rendszer fejlesztése a magyar munkaügyi szervezetben...3 A pályaismeret és a pályainformációk megjelenése, jelentősége...5 A pályaismeret alapfogalmai...6 A munkakör- és foglalkozáselemzés alkalmazási területei...8 A pálya-, foglalkozás és munkakörelemzés alapjai...9 Pályainformációk hazai és néhány mintául szolgáló nemzetközi rendszere Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) - FEOR Dictionary of Occupational Titles (DOT) - Az Amerikai Egyesült Államok Osztályozási rendszere Canadian Classification and Dictionary of Occupations (CCDO) - Foglalkozások Kanadai Osztályozása és Szótára The National Occupational Classification (NOC) - Nemzeti Foglalkozási Osztályozás International Standard Classification of Occupations (ISCO-88) - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a foglalkozások osztályozására, mint az új FEOR kialakításának alapja FEOR FEOR-93 felülvizsgálata, FEOR-08 bevezetése...15 Hazai pályaismereti kiadványok, segédanyagok bemutatása Foglalkozási Információk Kézikönyve FEOR 93 Foglalkozásainak tartalmi leírása Pályakalauz Tájékoztató az egyes szakmák foglalkoztatottsági, kereseti és munkanélküliségi adatairól CHOICES 96 és CHOICES 2000 verziói Foglalkozások egészségi tényezői című kézikönyv...22 A Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) bemutatása...27 A FIT megvalósításának kezdete...27 Szakmaismertető Információs mappák struktúrája:...28 Szakmabemutató videofilmek...29 FIT intézmények ( )...29 További pálya-információszerzést segítő intézmények fejlesztése...34 Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) szolgáltatásai...34 EUROFIT fejlesztés az EU csatlakozás Nemzeti Programjában...34 NEMZETI PÁLYAINFORMÁCIÓS KÖZPONT (NPK)...35 A Humán ErőForrás Operatív program (HEF OP) nyújtotta fejlesztési lehetőségek...36 Pályainformációs kiadványok fejlesztésének szempontjai...37 A korszerű pályainformációs anyagok: szakmaismertető mappák és pályabemutató filmek elkészítésének szempontja és követelményei...40 Szakmaismertető Információs mappák struktúrája:...40 Szakmabemutató filmek készítésénél kiemelendő szempontok...43 Hivatkozások és további szakirodalmi tájékozódási lehetőségek a téma iránt érdeklődőknek...45 Hivatkozott és ajánlott fontosabb honlapcímek a téma iránt érdeklődőknek...47 Mellékletek

4 Pályaismeretet megalapozó és bővítését célzó kiadványok készítésének történeti áttekintése Pályainformációs mappák és szakmabemutató filmek szakaszai Vezetői összefoglaló Az utóbbi közel 20 évben a munkaügyi szervezet - törekedve a munkanélküliség hosszú távú, ügyfélközpontú kezelésére - a leghatékonyabb nemzetközi módszerek adaptálásával és hazai források felhasználásával, kifejlesztette pályainformációs és -tanácsadási országos rendszerét, valamint a humán szolgáltatások széles körét elsősorban a felnőtt munkavállalók számára. A fejlesztések során mind fontosabbá vált a munkavállalás előtti, még tanuló, képzésben lévő fiatalabb korosztály számára prevenciós céllal történő információk nyújtása és az ún. pályaorientációs szolgáltatások (pl. rendhagyó osztályfőnöki órák, pályaválasztási kiállítások rendezvénysorozata) kialakítása. Az utóbbi időben a munkavállalás képzés időszakai között az éles határvonalak elmosódtak, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának egyén és társadalom számára egyaránt ésszerűen, gazdaságosan történő megvalósulásához elengedhetetlenül szükségessé válik a pályatervezés és pályaépítés szemléletének elfogadtatása. E szemléleti váltás csak akkor honosítható meg ha az egyént a felelős (pálya)döntések meghozásában naprakész és széleskörűen elérhető pályainformációkkal támogatjuk. Közel 15 éve Magyarországon a Foglalkozási Információs Tanácsadó volt az első olyan komplex szolgáltatási forma, amely intézményes formában segítette a pályaválasztást, illetve pályaváltást. A FIT hálózat kiépítése nemcsak a munkaügyi szervezet számára vált fontossá, hanem társadalmi igényt elégített ki. Az az álláskereső, aki önállóan tud tájékozódni a szakmák világában, információt szerezni a munkaerő-piacról, foglalkozásokról, a képzési lehetőségekről, az álláskereséshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaügyi szolgáltatásokról, s nem utolsósorban mind reálisabb képet kap önmaga és a munka-tanulás viszonyáról, nagyobb eséllyel tud megfelelő képzést választani, illetve hatékonyabban tudja megoldani elhelyezkedési problémáját, ezáltal képessé válik hosszabb távú pályatervezésre és pályaépítésre. A FIT, mint komplex, korszerű, információnyújtó szolgáltatási forma csak széleskörű információs bázis létrehozásával és folyamatos frissítésével, bővítésével valósítható meg és tartható fenn. A Foglalkozási Információs Tanácsadó hálózat működtetése során kiemelt jelentőségű a pályainformációs anyagok mennyiségének növelése a foglalkozások, szakmák aktuális népszerűségi - keresleti pozíciójának figyelembevételével; természetesen a kibocsátott termékek tartalmi, formai és technikai szempontból a lehető legkorszerűbb minőségének elérésére is törekedve. TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése elnevezésű program jelentős szakmai, módszertani fejlesztésekkel kívánja továbbfejleszteni az egész életutat támogató pályaorientációs/karrier-tanácsadói rendszer szolgáltatás- és eszközkészletét. A projekt nagy hangsúlyt fektet a HEF OP program keretében megkezdett pályaismeretet segítő korszerű nyomtatott, elektronikus és audiovizuális kiadványok további kidolgozására és megjelentetésére, valamint széles körben történő elérhetővé tételére. A szakmaismertető információs mappák és filmek előállítási folyamatának több, mint 10 éves tapasztalata alapján a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal koordinálásával 2009-ben induló fejlesztési projekt keretében 50 felújításra szoruló mappa frissítésével, 100 új mappa és 40 új 2

5 szakmabemutató film készítésével e törekvés folytatódik. E tanulmány célja, hogy a pályakutatás és pályainformációs anyagok fejlesztése területén az elmúlt 20 évben lezajlott módszertani fejlesztések tapasztalatairól átfogó képet nyújtson. Az összefoglaló részletesen bemutatja a jelentősebb nemzetközi és hazai pályainformációs kiadványokat, amelyek kiindulási alapul szolgálnak a jelenlegi és közeljövőben tervezett pályaismeret megszerzését széleskörűen támogató eszközrendszer létrehozásához. Ismertetésre kerülnek a pályainformációs (FIT) mappák és szakmabemutató filmek készítésének eddigi szakaszai, a szakaszok során végbement koncepcionális változások. A projekt szakmai előkészítéseként a tanulmány javaslatokat tesz a lehetséges új fejlesztési irányokra, a szükségessé váló tartalmi változtatásokra, figyelembe véve az elmúlt évek pályakutatásainak megállapításait. Munka és pályatanácsadás története az 1990-es évek végén Magyarországon Magyarországon a pályaválasztási tanácsadás mintegy 30 éves múltra tekint vissza. Az 1970-es évek elején az ifjúság számára nyújtott pályatanácsadásnak egy európai szinten működő rendszere jött létre Magyarországon a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésével és irányításával; érvényesült a közgazdasági szemlélet: az ország gazdasági előrejelzéseit figyelembe vevő, a munkanélküliség szempontjából preventív jellegű tevékenységek. Elméleti megalapozottság és metodikai felkészültség szempontjából egyaránt magas színvonalú munka folyt a munkaügyi irányítás alatt működő pályaválasztási tanácsadó intézetek - országosan kiépített hálózatában - és a velük kapcsolatban lévő általános és középfokú iskolákban valamint számos munkahelyen. A pályatanácsadás ebben az időszakban nem rendelkezett érvényes, átfogó pályainformációkkal, ami csökkentette a tevékenység hatásfokát. Ez a jól kiépített intézményrendszer, az eszközökkel és a létszámmal a as évek fordulóján átkerült a művelődésügy kezelésébe. A 80-as évtizedre a pályaválasztási intézményrendszer fokozatosan leépült, a szakemberek egy részét (pl. a pszichológusokat) a munkaügyi szervezet fogadta be. Pályainformációs és -tanácsadási rendszer fejlesztése a magyar munkaügyi szervezetben Az 1970-es években megteremtett metodikai-kultúra és szakértelem hagyományaira épülve az 1990-es évek elejétől megindult egy korszerűbb pályatanácsadási rendszer kialakítása. Szükségessé tették ezt a felnőtt munkavállalók életében, a gazdasági szerkezetben bekövetkezett óriási változások, a munkanélküliség drámai gyorsaságú növekedése ben a gazdasági szerkezetváltással járó foglalkoztatási feszültségek következményeinek kezelésére a 3. Ipari Szerkezet-átalakítási Program keretében a Munkaügyi Minisztérium világbanki hitel igénybevételével - sok évtizedes lemaradást behozva - az 1990-es évek végéig a munkaügyi tárca kidolgozott és adaptált egy nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek nevezhető komplex pályainformációs rendszert. Az utóbbi közel 20 évben a munkaügyi irányítás - törekedve a munkanélküliség hosszú távú, ügyfélközpontú kezelésére - a leghatékonyabb nemzetközi módszerek adaptálásával és hazai 3

6 források felhasználásával, kifejlesztette a felnőttek munkavállalási, pályainformációs és - tanácsadási országos rendszerét, valamint a humán szolgáltatások széles körét. A 3. Ipari Szerkezetátalakítási program Foglakoztatási komponensének fő elemei: a munkaügyi statisztikai rendszer korszerűsítése o vállalati mintavételen alapuló bérmegfigyelési rendszer kidolgozása, o a foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR) korszerűsítése a munkaerő-piaci előrejelzések módszerei o rövidtávú prognózis készítése a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése o pályákról, foglalkozásokról információs anyagok készítése o számítógéppel támogatott érdeklődés- és képességvizsgáló rendszerek adaptálása, kidolgozása o Humán szolgáltatások kiépítése rövidtávú munkaügyi szakemberképzés o graduális és posztgraduális tanácsadó és tanácsadó tanárképzés o posztgraduális tanácsadó szakpszichológusok képzése o Álláskereső klubvezetők képzése, Álláskeresési technikák oktatásának kialakítása o a tömeges elbocsátások kezelésére specializálódott szakértői szolgáltatás létrehozása E program Ifjúsági komponensében 62 szakközépiskola vállalta, hogy kísérleti céllal kidolgozza az iskolai keretek közötti pályaválasztási tanácsadást, és órakeretben működteti a pályaorientációs foglalkozásokat. E szakközépiskolák - az új szakképzési modell szerint - nem egy szakmára képezik diákjaikat, hanem az első négy évben a szakmacsoportokban széles szakmai alapozást nyújtanak. Így a tanulók tényleges pályaválasztása a szakközépiskola negyedik évének végére tolódik. Ez a modell a tanároktól új pályaorientációs szemlélet elsajátítását és a frontális tanítástól eltérő résztvevői oktatás módszertanának alkalmazását igényli. A Felnőttképzési komponens keretében az országban 11 átképzőközpont kialakítását tervezték, amely a felnőttek számára új, piacképes szakmák elsajátításához nyújt képzéseket. A 90-évek végéig megvalósult legjelentősebb Világbanki fejlesztések Rövid távú munkaerő-piaci prognózis készítése évente két alkalommal egy évben minden megyében 20 Pszichológiai Szakszolgálat létrehozása és eszközös felszerelése minden megyeszékhelyen (tesztek: Kanadából adaptált Általános Képesség Vizsgáló tesztbatéria (GATB), Bognár-féle MunkaÉrdeklődés Kérdőív (MÉK), képességvizsgáló eszközök, stb.) A Szakszolgálat szakembereit az 1994-től indult posztgraduális munka-pálya szakpszichológusi képzés (ELTE) keretében készítik fel az adaptálási-fejlesztési eredmények használatára. 30 Álláskereső Klub működtetése klubonként két kiképzett klubvezetővel, Álláskeresési technikák oktatása a kirendeltségeken Munkatanácsadás szolgáltatásának kiépítése 1995-től (1992-ben a GATE-n megindult főiskolai szintű, graduális és posztgraduális munkavállalási tanácsadó képzésben végzett szakemberek integrálása a munkaügyi szervezetbe) 4

7 Az újonnan képzett munka- pályatanácsadók számára egyéni és csoportos tanácsadást segítő metodikák és eszközök kidolgozása (az érdeklődés és képességvizsgáló pszichológiai eszközök kérdőíves változatainak kimunkálása: ÁKVK; számítógéppel segített tanácsadási módszerek: TÁJOLÓ; csoportos orientációs és reintegráló foglalkozások tematikái) 1994-ben elkészült a Foglalkozási Információk Kézikönyve (FIK), amely a további pályainformációs kiadványok (mint: FEOR- 93 Foglalkozásainak tartalmi leírása a KSH kiadásában, A foglalkozások egészségi tényezői, Pályakalauz, Tájékoztató az egyes szakmák foglalkoztatottsági, kereseti és munkanélküliségi adatairól, pályainformációs mappák és filmek készítése, stb.) alapjául szolgál között 3 Foglalkozási Információs Tanácsadó megnyitása A FIT látogatói számára kezdetben a német adaptációk alapján 60 pályainformációs mappa, 83 szakmabemutató film áll a rendelkezésére a pályák világával való ismerkedéshez, valamint a Tájoló érdeklődés és képességbecslő számítógépes program indíthatja el az egyén és pályák kapcsolatának vizsgálatát között került sor a CHOICES (Választás) elnevezésű Kanadából adaptált komplex pályainformációs- és tanácsadó számítógépes interaktív szoftver első kiadásra (1996), majd 2000-ben a felújított változat elterjesztésére. Magyarországon 1989 óta - széles nemzetközi támogatottság táptalaján - a Foglalkoztatási és szociális Hivatal koordinálásával folyik pályakutatási, pályaelemzési és pályaleírási szakmai tevékenység, amely folyamatos kutatást, a közölt információk karbantartását, bővítését igényli. A pályaismeret és a pályainformációk megjelenése, jelentősége A pályaismeret fogalmának megjelenése a szervezett pályaválasztási tanácsadás és munkaközvetítés kialakulásához kapcsolódik, a pálya- és munkatanácsadók, munkaközvetítők számára a tanácsadáshoz és közvetítéshez szükséges háttértudást jelenti. Magában foglalja a foglalkozásokkal kapcsolatos adatok, szakmai, képzési lehetőségek, szakmai követelmények, az egyes foglalkozásokban bekövetkezett változások ismeretét. A pálya szó jelenti a foglalkozások csoportját, de használjuk az életút eseményeinek értelmezéseként is, ilyenkor beszélünk életpályáról. Akárhogyan formálódik az ember életútja, a folyamat egyik meghatározója a munka. A társadalom fejlődése során a munka jellege, tartalma változik ugyan, de jelentősége nem. A társadalmi munkamegosztásban a munkalehetőségek arányának változásával egyre több foglalkozás alakult ki. Az egyes foglalkozásokban lényeges szerepet játszó tényezők tudományos leírása és csoportosítása, a foglalkozások közötti hasonlóságok és különbségek megtalálása a pályalélektani kutatások egyik legfontosabb feladata. A XX. század elején a munka racionalizálásának és a pályaválasztási tanácsadás eredményességének igénye egyre erőteljesebbé vált. Ezen igények kielégítéséhez nyújtottak segítséget a pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő foglalkozás-leírások, az ún. pályatükrök. Az első foglalkozás-leírást 1912-ben Lipmann készítette el, körkérdéses módszerrel tárta fel a munkafeladatok jellegzetességeit, a fizikai és szellemi munkakövetelményeket, a képzési 5

8 formákat, a foglalkozás gazdasági és szociális viszonyait. Az 1920-as évek végétől az egyes szakmákra való alkalmasság megítéléséhez felhasználták a foglalkozások leírását, amelyek leginkább a pályán való sikeres működéshez szükséges képességeket emelték ki. A kizárólag a képességkövetelményekre koncentráló foglalkozásleírások azonban túlhaladottá váltak. Helyüket az egész embert és a munkakörnyezetet figyelembe vevő, személyiségközpontú leírások vették át. A foglalkozások elemzésének és leírásának egyik célja, hogy a pályaválasztó fiatalokat és a pályaváltás előtt álló felnőtteket eligazítsuk a munka világában. A megalapozott pályaválasztási döntéshez ugyanis a pontos önismeret mellett a foglalkozások alapos ismerete is szükséges, ez utóbbit nevezzük a pályaválasztás szakirodalmában pályaismeretnek. Naprakész pályaismeretre a tanácsadó szakembereknek is szükségük van, akik munkájuk színvonalas ellátása érdekében aktívan közreműködnek az információk felderítésében és a friss adatok közreadásában. A foglalkozások elemzésének másik lényeges célja, hogy a szakképző intézmények tanterveinek elkészítéséhez információt adjon a foglalkozások jelenlegi és jövőbeli várható helyzetéről. Hollandiában és Kanadában közel húsz éve kimunkált metodikája alakult ki annak, hogy a tantervkészítést foglalkozáselemzés előzi meg. A Kanadában kidolgozott DACUM módszer (Developing A Curriculum) célja egy adott foglalkozás profiljának kialakítása, amelyet a szakma képviselői facilitátor közreműködésével hoznak létre. Hollandiában kifejlesztett ún. Mantel módszer alkalmazása során a vizsgált foglakozások (pl. szakmacsoport szakmái) összetett profilja alakul ki, nem pedig egy egyedi pályaprofil, mint a DACUM módszernél. Ez az összetett profil szemléletesen megmutatja a pályák közötti kapcsolódási pontokat, ezáltal nagyon jól felhasználható a moduláris jellegű tantervek készítéséhez, mivel segít meghatározni azokat a tanegységeket, amelyekre a különböző szakmákat tanulók közösen oktathatók. Magyarországon a Szakképzés-fejlesztési Stratégia ( ) kormányhatározat fekteti le azokat az alapköveket, amelyek alapján a Nemzeti Szakképzési Intézet (később Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) szakmai irányításával a Nemzeti Fejlesztési Terv - HEFOP intézkedése keretében megindult "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet" című Központi Program. E programon belül az Országos Képzési Jegyzék 1 (OKJ) korszerűsítése során a szakmacsoportok egyes foglalkozásainak kompetencia alapú munkakörelemzése alapján kialakult egy egységes definíciórendszer a kompetenciákat illetően. Továbbá kialakult a szakképesítések modularizációja, korszerű, moduláris képzési rendszerű tananyagok készülnek, valamint ezzel összhangban álló szakmai és vizsgakövetelmény rendszer kidolgozására kerül sor. A pályaismeret alapfogalmai A pályaelemzés fogalma olyan tág kategória, amely számos, módszerében és céljában is különböző tevékenységet takar. A pályaismeret alapfogalmai közül a munka, foglalkozás, pálya ban került kialakításra ez az akkreditált szakmák jegyzékét tartalmazó nyilvántartó rendszer a következő szabályozások alapján: évi LXXVI. törvény a szakképzésről (rövidítve: Szt.); és 7/1993. (XII.30) MÜM rendelet évtől az OKJ szakmacsoportos rendszerű. 6

9 kifejezéseket a hétköznapi használatban a szokásosnál kissé pontosabban szükséges körülhatárolni. A munka olyan, az egyén és a társadalom számára fontos tevékenység, amely szellemi és fizikai energiát igényel, erőfeszítést kíván, eredménye valamilyen szellemi vagy tárgyi érték. Foglalkozásoknak nevezzük a képzési igényük, tevékenységtípusuk és felelősségszintjük szerint hasonló munkakörök csoportját. A foglalkozás különböző célirányos tevékenységek összessége, amelyeknek végrehajtása megfelelő képzettséget igényel. Ez a tudás a munkaerőpiacon eladható, tehát a foglalkozás betöltője számára kereseti lehetőséget jelent. A foglalkozás elsajátításához szükséges képzés időben, térben sokféleképpen tagolható. Megkülönböztethetünk olyan foglalkozásokat, amelyek hosszabb, összetettebb általános és szakmai ismeretek, képességek, készségek megszerzését követelik meg. (pl. felsőfokú tanulmányok végzésével felsőfokú szakképzést, főiskolai, egyetemi végzettséget igénylő foglalkozások) rövidebb felkészülési idejű, viszont nagyobb fizikai erőt, állóképességet, kéz- és / vagy ujjügyességet, monotóniatűrést, stb. igényelnek. Elterjedt a foglalkozások szinonimájaként használt szakma kifejezés is, amelyet korábban a rövidebb felkészülési idejű és alacsonyabb képzettséget igénylő, jobbára kétkezi, fizikai tevékenységet végző pályák körének megnevezését szolgálta. Szakmacsoport a szakmák azon körét vonja egybe, amely közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteken, képességeken, elsajátított készségeken alapulnak. Ennek alapján a szakképesítéseket csoportosítani lehet. Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja. A szakképesítések megszerzése során a képzőintézményekben a szakmai orientációs, alapozó és előkészítő képzés a szakmacsoportokban folyik. Hivatás kifejezést akkor használjuk, ha szeretnénk azt jelezni, hogy a foglalkozási tevékenység megfelel a foglalkozás képviselőjének személyes választásával, életcéljával, életfeladatával. Ezáltal érzelmi, motivációs szükségletekre és erkölcsi értékekre is utalva. Minden foglalkozási tevékenységet lehet hivatásszerűen, nagy elkötelezettséggel gyakorolni. A foglalkozások / szakmák a különböző megítélésük, presztízsük alapján a társadalomban betöltött helyet is meghatározzák. A legmagasabb presztízsűek a nagyvállalkozók, bankárok, a kutatás-oktatás területén az egyetemi tanárok; középen helyezkednek el a hierarchikus sorban pl. a menedzserek, oktatás területén a középfokú oktatási intézményekben tanító tanárok, ezt követi az alapfokú oktatási intézményekben tanító tanárok, tanítók. Elismertség tekintetében a sort a segédmunkások, alkalmi betanított munkások zárják. A pálya a foglalkozások olyan csoportja, amelyeknek betöltéséhez meghatározott szintű és tartalmú, általános és speciális szakmai ismeretek elsajátítása és alkalmazása szükséges. Ezen belül a pályakör a pályák olyan csoportja, amelyekhez azonos szintű, de eltérő tartalmú szakmai ismeretekre van szükség. pl. felsőfokú műszaki pályák körébe tartozik a vegyészmérnök, építészmérnök, stb. A pályakörökön belül különböző képzettségi szinteket jelölhetünk meg: pl. felsőfokú nem fizikai, középfokú nem fizikai, középfokú fizikai pályák a mezőgazdaságban. Az egyén életútjában bekövetkező fordulópontok egyike a pályához kötődő önkéntes vagy kényszerdöntésen alapuló váltás. 7

10 Pályaváltoztatás, pályakorrekció, ha az egyén képzettségi szintjét és/vagy szakirányát, illetve pályaszintjét és/vagy szakirányát, esetleg mindkettőt megváltoztatja. Pályakorrekció esetén az egyén nagyobb szakmai tudást szerez, vagy foglalkozást változtat. Ennek révén a foglalkozás és munkakör ellátásához szükséges általános és szakmai ismeretekkel, illetve bizonyítványokkal rendelkezik, a korrekció által létrejön a korábban hiányzó összhang az ismeretei és foglalkozása között. A pályaváltoztatás és pályakorrekció történhet az eredeti pályasáv mentén, ekkor egyenes pályafejlődésről beszélünk, vagy másik pályára kerüléssel, ezt módosított pályafejlődésnek nevezzük. A pályaváltoztatás, -módosítás fogalmát azokra az esetekre használjuk, amelyekben a változtatással az egyén ismeretei és foglalkozása összhangba kerül. Azon változtatást, amelynek következtében ez az összhang felbomlik, pályaelhagyásnak nevezzük. A foglalkozás és a képzés összhangja nemcsak az egyén számára fontos, hanem a gazdaság számára is. A pályaválasztási és munkatanácsadási hálózat hatékony működésével jelentősen csökkenteni lehet a képzetlenségből, túlképzésből, pályaelhagyásból adódó gazdasági veszteséget. A munkakör- és foglalkozáselemzés alkalmazási területei A munkakörök és a foglalkozások megismerésének, elemzésének és leírásának céljai és a módszerei is eltérnek egymástól. A munkakörök elemzése és leírása az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenység egyik alap eleme. A munkakörelemzés segítségével valós kép nyújtható pl. egy betöltendő állásról. Meg tudjuk fogalmazni a munkáltató igényeit és követelményeit az állás betöltőjével szemben. A munkaerő toborzásához, a megfelelő személy kiválasztásához, a teljesítmény értékeléséhez, a munkavállalók képzési programjának megtervezéséhez és az egyéni karriertervek elkészítéséhez is fontos pontosan tisztában lennünk azzal, hogy az egyes munkaköröknek mi a tartalmuk. A munkakörelemzés módszeres információgyűjtés az adott munkakörben elvégzendő feladatokról és a munkakör betöltésének előfeltételeiről. A munkakörelemzés terméke a munkaköri leírás és a munkaköri követelményprofil. A munkaköri leírás az adott munkakör jellemző feladatainak és kötelezettségeinek írásbeli összefoglalója. A munkaköri követelmény azoknak a fizikai és szellemi tulajdonságoknak a meghatározása, melyek a munka hatékony elvégzéséhez és így a munkakör betöltéséhez szükségesek. Kitér a fizikai megterhelés mértékére, a szellemi igénybevételre, a várható környezeti viszonyokra, az egészségre ártalmas tényezőkre, illetve azok megelőzését célzó tevékenységekre, intézkedések megtételére és betartására. További felhasználási területei A munkakörelemzés alapul szolgál a képzés, továbbképzés konkrét tartalmának megtervezéséhez, a munkakör értékeléséhez, azaz a munkakörök egymáshoz viszonyított relatív fontosságának megállapításához, a reális és számonkérhető teljesítmény-elvárások meghatározásához, pályafutás, karrier-tervezés előmeneteli folyamtok, áthelyezések tervezése A foglalkozáselemzés során az adott foglalkozáshoz tartozó jellemző munkakörök elemzését 8

11 végezzük el. A foglalkozás-leírás az adott foglalkozás lényeges feladatait, tevékenységeit tartalmazza. A foglalkozásprofil a feladatok ellátásához szükséges képesség, érdeklődés és egyéb személyi jellemzőket foglalja össze. Magyarországon 1994-ben jelent meg a Foglalkozások Információs Kézikönyve, majd 1995-ben a FEOR - 93 amely arra törekedett, hogy bemutassa a hazánkban létező főbb foglalkozásokat. A következőkben áttekintjük a foglalkozás-leírások készítését és a leírások felhasználási lehetőségeit. A pálya-, foglalkozás és munkakörelemzés alapjai A pályaelemzés szempontjai tevékenység A pályaelemzés modern irányzata nagy hangsúlyt helyez az adott foglalkozás során végzett cselekvések egzakt, szemléletes és aprólékos bemutatására. Ez képezi a pálya bemutatásának vázát. A pályaleírások során a tevékenységre jellemző igék gazdag választékával képszerűbb és mozgalmasabbá tehetjük az adott szakma bemutatását. munkaeszköz A leírások természetesen csak akkor válnak igazán élővé és tartalmassá, ha feltüntetjük, hogy a tevékenység során milyen eszközöket, szerszámokat, gépeket használnak. Az ismertetők színesíthetők, ha az eszközök bemutatásakor az adott szakmára jellemző elnevezéseket, ún. szakmai zsargont is használjuk. felhasznált anyagok Az anyagok csoportjába beleértjük a nyersanyagokat, a további megmunkálásra szoruló közbülső termékeket, és végül az egész tevékenység eredményének tekinthető kész termékeket. feladat A tevékenységeket kisebb egységekre bonthatjuk, amely során pontosan meghatározzuk a cselekvés kezdetét, végét és a kívánt eredményét. A feladatok megjelölése által mérhetőbb lesz egy-egy foglalkozásban nyújtott teljesítmény. Továbbá a hasonló foglalkozások, valamint azok alegységeinek, a munkaköröknek az összevetésére is bővebb lehetőség nyílik. A FEOR-93-nak a KSH számára 1995-ben átdolgozott kiadásában találjuk meg az egyes foglalkozások részletesen leírt feladatait. a feladat elvégzéséhez szükséges végzettség A képzettségi szint egy foglalkozáshoz szükséges hivatalos iskolázottság mértékét jelenti. Nem foglalja magában a munka közben történő képzést. A pályaelemzés során alkalmazott képzettségi szintek a következők: középfoknál alacsonyabb végzettség szakmunkás, szakiskolai végzettség gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi végzettség felsőfokú végzettség. 9

12 képesség A pályaelemzés során több, különböző szempontrendszert is használhatunk, amely alapulhat pszichológiai képességtesztek (pl. Általános Képességvizsgáló eljárás vagy más néven GATB) mérési skáláin vagy az önértékelés módszerét alkalmazó kérdőívek (pl. ÁKVK) faktorain. Egy példa a munka világában elterjedt képességfaktorokra: Általános tanulási képesség, Nyelvi képesség, Számolási képesség, Térbeli tájékozódási képesség, Formaérzékelés, Hibák felfedezése írott szövegben, Szem-kéz koordináció, Kézügyesség, Ujjügyesség. A pályaelemzés akkor közérthető igazán, ha a képességkövetelményeket részletesen, példákkal illusztrálva fogalmazzuk meg, megjelölve azt is, hogy milyen szinten (magas, átlagos, alacsony) van szükség az adott képességre. érdeklődés A munkatevékenységek iránti érdeklődési irányok megjelölésére a magyar pályakutatók az utóbbi tíz évben adaptált ún. Bognár-féle Munkaérdeklődés Kérdőív típusait (MÉK) alkalmazzák leggyakrabban. A kérdőív a munka világában általánosan jellemző 5 érdeklődési típust különböztet meg: irányító újító módszeres tárgyias szociális Természetesen ezek a típusok soha nem jelennek meg tisztán, hanem többféle érdeklődéskombinációban, amely a foglalkozás képviselőjét sikeressé és elkötelezetté teheti az adott pályán. Általában két típust különböztetünk meg: egy vezető (domináns) és egy meghatározó típust. személyes jellemzők A munka világában használatos temperamentum olyan személyiségjellemző, amely meghatározza a munkatevékenységekhez vagy munkahelyzetekhez való viszonyunkat. Különböző feladatok a dolgozók más-más személyiségjegyeit aktiválják. Azok az emberek, akik munkájukat temperamentumukhoz illeszkedőnek tartják, sokkal elégedettebbek. A Temperamentum következőkben felsorolt faktorai bizonyos előnyben részesített, egyéni kívánságokat jelenítenek meg a munkavégzéssel kapcsolatban, és egyúttal utalnak az egyén értékválasztására és személyiségére: sokféle, változatos feladat előírt feladatok ismétlése felelősségvállalás 10

13 emberekkel való foglalkozás emberek irányítása, befolyásolása stressz-hatás alatti munka egyéni megítélésen alapuló döntések tényeken alapuló döntések művészi elképzelések, érzések kifejezése szabályok, technológiai eljárások szerinti munka Ha egy Temperamentum jellemzőt nem vonatkoztatnak egy foglalkozásra, az nem jelenti azt, hogy az egyáltalán nem játszik szerepet a foglalkozásban. Valójában, bizonyos mértékben minden jellemzőt meg lehet találni az összes foglalkozásban. Inkább arra utal, hogy a foglalkozás elemzőinek a véleménye szerint a faktor olyan mértékben nem meghatározó, hogy indokolná ennek kihangsúlyozását. munkakörülmények Olyan fizikai jellemzők összessége, amelyek befolyásolják a munka körülményeit, és az erre vonatkozó biztonsági feltételeket. Ez a téma segíti meghatározni a munka körülményeinek azon elemeit, amelyeket egy ügyfél szeretne elkerülni, valamint azokat a foglalkozásokat, amelyek megfelelnek a körülményekkel kapcsolatos kívánalmainak. A legtöbb foglalkozás az ún. átlagos munkakörnyezetű foglalkozás"-nak tekinthető, ahol a munka végzését nem befolyásolja valamilyen környezeti ártalom. Viszont egyes foglalkozásoknál tartósan és fokozott mértékben számolnunk kell bizonyos emberi szervezetet igénybevevő, károsító környezeti hatásokra. A pályaelemzés során a következő károsító környezeti tényezőket vehetjük számba: szabadban végzett munka, (zárttéri) nagyon hideg - nagyon meleg környezet, nedves és / vagy nyirkos környezet, zaj és / vagy vibráció, balesetveszély, poros, füstös, gőzös, gázos munkakörnyezet, ionizáló sugárveszélynek kitett munkakörnyezet, olyan munkahely, ahol másokat megfertőzhetek, allergizáló és /vagy vegyi anyagokkal történő munkavégzés, zárt, szűk térben és / vagy földalatti munkahelyen történő munkavégzés. E téma kidolgozásához ajánlatos tanulmányozni és figyelembe venni A foglalkozások egészségi tényezői" című foglalkozási kézikönyv fogalmait és leírásait. fizetés A bér- és kereseti adatok lekérdezhetők az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról. Elérési útvonal: Adattár Az adatok a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai, Elemzési és Tájékoztatási Főosztálya évenkénti egyéni bér-kereset adatfelvételének statisztikai feldolgozásából származnak, amely a költségvetési és a vállalkozói szférára kiterjedően reprezentatív módon gyűjt adatokat. A kereseti szinteket országos átlag alapján kaphatjuk meg, amelyek területenként, iparáganként és szektorok szerint is igen jelentős eltéréseket mutatnak. Egy adott foglalkozás keresete a következő szempontok szerint is felbontható: állami - vállalkozói szféra; 11

14 budapesti - vidéki kereseti különbségek, pályakezdők, azaz 25 év alattiak kereseti jellemzői. Az "állandó", és "rendszeres" munkaviszony mellett elterjedőben vannak az ún. nem hagyományos foglalkoztatási formák: időleges munkaviszony (határozott időre szóló szerződéssel dolgozók, alkalmi munkások, szezonális munkások), részmunkaidőben foglalkoztatottak, távmunkát végzők, ön-foglalkoztatók (egyéni vállalkozók, alvállalkozói jogviszonyban vagy bedolgozók), ügynökségen keresztül célfeladatra időlegesen kiközvetített, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatottak, a fekete gazdaságban illegálisan dolgozók. E foglalkoztatási formák kereseti viszonyairól csak bizonytalan, közvetett adatok állnak rendelkezésre. jövőbeni kilátások A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai, Elemzési és Tájékoztatási Főosztályán folyik a Rövid távú Munkaerő-piaci Prognózis adatfelvétel elemzése, amely egyes szakmák aktuális keresettségére, népszerűségére vonatkozóan közöl információkat. Az adatok megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Elérési útvonal: Prognózisok vagy Munkaerő-piaci barométer E témában további tájékozódási lehetőség: vállalatok, cégek humánpolitikai osztálya által kiadott általános tájékoztató a munkaerő-felvételről vagy egy adott foglalkozásra vonatkozó munkaerő felvételi adatok, munkaerő-közvetítők, tanácsadó irodák hírportáljai, internetes álláskeresést segítő, humánerő-forrás témáival foglalkozó weboldalak felkeresése. előmeneteli lehetőségek Ez a téma az adott szakma specifikus jellemzői közé sorolható. Egyes foglalkozásoknál jól megjelölhető, míg másoknál csak nagyon halványan körvonalazható, illetve nem megjósolható. Pályainformációk hazai és néhány mintául szolgáló nemzetközi rendszere 1. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) - FEOR-75 A FEOR-t 1975-ben dolgozták ki hazánkban azzal a céllal, hogy lehetőséget nyújtson az aktív és inaktív keresők teljes körének foglalkozás, munkakör, állománycsoport, ill. beosztás szerinti osztályozására. A FEOR kódrendszere 8 számjegyből állt: az első szám a fizikai és szellemi foglalkozásúakat különítette el, 12

15 az első-második a foglalkozási főcsoportot, az első-harmadik a foglalkozási csoportot, az első-negyedik a foglalkozást jelentette. az első hat számjegy a munkakör jelölésére szolgált, a hetedik szám a képzettséget, illetve beosztást, a nyolcadik szám fizikai dolgozóknál a munkafeltételeket, szellemi foglalkozásúaknál a felelősség mértékét jelentette. Ez az osztályozási rendszer - amelynek alapja a fizikai és szellemi munka elkülönítése, jellemzője a merev hierarchia és strukturáltság elavulttá vált a piacgazdaság kialakulásával. 2. Dictionary of Occupational Titles (DOT) - Az Amerikai Egyesült Államok Osztályozási rendszere 1965-ben dolgozták ki, foglalkozást tartalmaz, amelyek hat számjegyű kóddal vannak ellátva. A kategóriák kialakításának kritériumai: Egy osztályozási csoportban hasonló anyagokat dolgozzanak fel, az azonos kategóriában dolgozók hasonló feladatokat lássanak el. Az első 3 helyi értékű szám azt a kategóriát, amelybe a foglalkozás besorolható. Pl. szolgáltatás, irodai foglalkozások, stb. A második 3 helyi értékű szám azt mutatja meg, hogy az adott pályán dolgozónak milyen mértékben kell adatokkal, dolgokkal vagy emberekkel foglalkoznia. A DOT újdonsága, hogy a csoportosítás alapja a tevékenységcentrikus foglalkozás-elemzés, amelyet a DOT után kialakított osztályozási rendszereknél is fő elvként alkalmaztak. Azonban a rendszer közvetlen felhasználása, adaptálása a kulturális különbségek miatt Európában nem terjedt el. 3. Canadian Classification and Dictionary of Occupations (CCDO) - Foglalkozások Kanadai Osztályozása és Szótára A kanadai Emberi-erőforrás és Bevándorlási Hivatal a Statisztikai Hivatallal együttműködve 1971-ben két kötetben jelentették meg Foglalkozási Kézikönyv formájában. A közel 7000 foglalkozást tartalmazó kiadványt eredetileg a foglalkozások olyan osztályozástanának szánták, amely a munkavállalók és munkakörök megfeleltetésének statisztikai alapjaként szolgál. Ezáltal a CCDO előnye, hogy ugyanaz a rendszer többféle célra használható. A CCDO első kötete olyan rendszerezett osztályozási struktúrát tartalmaz, amelybe az összes foglalkozás besorolható. A rendszer 4 szintű és foglalkozási címszót foglal magában, ebből 6700 foglalkozás alapcímszóban van megadva, 3000 alternatív elnevezésként szerepel, 4600 a hasonló foglalkozásoknál jelenik meg példaként. Az osztályozási rendszer alapja a ténylegesen végzett tevékenység, amely mellett a leírások tartalmazzák az elvárásokra, felhasznált anyagokra, termékekre, képzettségi szintre, munkaeszközökre, munkakörnyezetre vonatkozó információkat. A foglalkozás-leírások struktúrája az ISCO ajánlásait követi. A rendszer jelentős újdonsága még a foglalkozások nagyobb homogenitása a főcsoportokban. (23 főcsoport, szemben a DOT 9 főcsoportjával) A CCDO 1971-es bevezetése óta többször került átdolgozásra, korszerűsítésre. A foglalkozásleírások strukturális és tartalmi felépítése követendő mintául szolgáltak a magyar Foglalkozási 13

16 Információk Kézikönyve pályaleírásainál. 4. The National Occupational Classification (NOC) - Nemzeti Foglalkozási Osztályozás Az NOC kifejlesztésére azután került sor, miután a CCDO újabb modernizációja már nem volt kivitelezhető, technikailag és szerkezetileg is elavulttá vált. Az új rendszerrel szembeni fő elvárás az volt, hogy ne csak egy hatékony, empirikusan megbízható osztályozási rendszer legyen, hanem tükrözze és kövesse a munka világának mozgását. Az új rendszer kidolgozásakor a foglalkozások csoportba sorolásának alapja a készségszint, készségtípus, a foglalkozások közötti mobilitás és az iparág. Ez a rendszer 3 szintű: 25 főcsoport (ez a szint 2-jegyű CCDO-nak felel meg), 117 alcsoport (3- jegyű CCDO) és 499 foglalkozási egység csoportot (4-jegyű CCDO) tartalmaz. Az osztályozás kritériumai különböző súllyal szerepelnek a 3 szinten: főcsoport szinten a készségszint, alcsoport szinten a készségtípus a domináns, a foglalkozási egység csoport szintjén egyforma szerepet kapnak. 5. International Standard Classification of Occupations (ISCO-88) - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a foglalkozások osztályozására, mint az új FEOR kialakításának alapja Az ISCO olyan nemzetközi munkaügyi szabvány, mely a foglalkozási adatok osztályozásához és csoportosításához nyújt segítséget. Az ISCO első változatát 1968-ban fejlesztették ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban. Ezt 1982-ben, majd 1987-ben a Nemzetközi Statisztikai Konferencia ajánlásainak és határozatainak megfelelően módosították. Az ISCO-88 három fő célja: Nemzetközi információcsere elősegítése a foglalkozásokról azáltal, hogy az egyes országok statisztikusainak olyan eszközt biztosít, amivel a nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá teszi. Nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való előállításának és felhasználásának lehetővé tétele kutatásokhoz és különböző cél-orientált tevékenységekhez, mint pl. a nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, vagy nemzetközi munkahely telepítése. Modellként szolgáljon az országok nemzeti foglalkozási osztályozási rendszereinek kialakításánál vagy azok módosításánál. 6. FEOR-93 Az években kidolgozásra került új osztályozási rendszer a foglalkozások besorolásánál figyelembe vette az egy-egy foglalkozásnál végezett főbb tevékenység-elemeket. Az új osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében követi az érvényes nemzetközi 14

17 foglalkozási osztályozás, az ISCO ajánlásait, emellett figyelembe veszi az Országos Munkaügyi Központ a Foglalkozások Információs Kézikönyve (FIK) fejlesztése során szerzett tapasztalatait. Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. Emellett lényeges csoportképző ismérvként kezeli az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintjét. Az új rendszer négy osztályozási szintet tartalmaz és 560 konkrét foglalkozást különböztet meg. 7. FEOR-93 felülvizsgálata, FEOR-08 bevezetése 2008-ban a KSH a FEOR felülvizsgálata, FEOR-08 bevezetése (S10302) című projekt keretében az ILO ISCO-08 modernizációja alapján megkezdte a magyar foglalkozási osztályozási rendszer 1993-as változatának aktualizálását. A projekt munkálatai szervesen kapcsolódnak a magyarországi szakképzés rendszerének megreformálásához től az NSZFI (korábban NSZI) szakmai irányításával az NFT - HEFOP intézkedése keretében "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: Új szakképzési szerkezet" elnevezésű Központi Programon belül lezajlott az OKJ korszerűsítése. A fejlesztés eredményeképpen az 1/2006. OM rendelettel létrejött egy mind tartalmában, mind szerkezetében radikálisan új Országos Képzési Jegyzék, amelyben szereplő szakképesítések véges számú, egymástól jól megkülönböztethető követelménymodulból állnak. A április elsején hatályba lépett OKJ legfőbb jellemzője, hogy a korábbi 812 szakképesítéssel szemben 416 szakképesítést tartalmaz. A szakképesítésekhez 436 részszakképesítés, 307 elágazó, és 107 ráépülő szakképesítés tartozik, melyek teljesen új elemei az OKJ -nek. A fejlesztés alapja a modulrendszer. A modul/követelménymodul a szakképesítési követelmények olyan egysége, amely a szakképesítéseknek megfelelő foglalkozás/munkakör tevékenységeinek részeként határozható meg. Az új jegyzék tehát átjárható, átlátható, mivel a szakképesítések jelentős része magában foglalja a ráépülés, elágazás lehetőségét. Rugalmas abban a tekintetben, hogy az országos modultérképben definiált követelménymodulokból újabb szakképesítést lehet alkotni, amennyiben azt a munkaadói oldal igényli. Ha pl. egy munkavállaló rendelkezik egy adott szakképesítéssel, de azzal nem tud elhelyezkedni, csak egy más típusúval, akkor a modulrendszer lehetőséget ad arra, hogy csak a különbséget kell elsajátítania. A KSH által koordinált felülvizsgálati és aktualizációs munkafázisok közül nagy hangsúly került arra, hogy a évi népszámlálás során közel bejegyzést tartalmazó munkaköri listából a tartalmi leírásokat készítő szakértők kiválogassák az adott foglalkozásba tartozókat. Továbbá a kialakuló FEOR-08 foglalkozásainak és az új OKJ szakképzettségei megfeleltetése megtörténjen. Majd a több körös belső és külső szakmai egyeztetés-sorozat után elkészült a FEOR-08 négyszámjegyes rendszerének harmadik változata. A véglegesnek mondható FEOR-08 verzió akkor alakulhat ki, ha a FEOR-08 foglalkozásainak tartalmi leírása befejeződik, az egyes foglalkozások megnevezése, illetve rendszerbeni helyük stabillá válik, lezárul az esetlegesen még újabb foglalkozások felvétele, foglalkozások összevonása, szétválasztása. az ISCO-08 foglalkozások tartalmi leírásának megismerése után a magyar rendszeren kisebb változtatásai lezajlanak. A FEOR-08 közigazgatási egyeztetése során adott javaslatok alapján tett korrekciók is megtörténnek. 15

18 A KSH tervei szerint a FEOR-08 rendszerének hatályba léptetésére reálisan július 1.-jével lehet számítani, január 1.-től válik megismerhetővé és alkalmazhatóvá a felhasználók számára az új rendszer. A évtől kezdődően a munkaerő-felmérésnél, és ebben az évben végrehajtandó népszámlálásnál is ezt az új rendszert kell alkalmazni. Hazai pályaismereti kiadványok, segédanyagok bemutatása 1. Foglalkozási Információk Kézikönyve Az 1994-ben megjelent Foglalkozási Információk Kézikönyve hiányt pótolt, hiszen az 1970-es évek óta nem jelent meg foglalkozásokat leíró könyv. A magyarországi foglalkozási információk új rendszerét az Országos Munkaügyi Központ és a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei együtt alakították ki. A Foglalkozási Információk Kézikönyve egy foglalkozási információs rendszer első megalapozó része. Ennek anyagára támaszkodnak azok a kiadványok, amelyek az iskolák, a pályaválasztó fiatalok, és a pályaváltó felnőttek számára készültek és készülnek a jövőben. A foglalkozási kézikönyv célja a munka világának (foglalkozások, munkakörök és azok tágabb környezetének) leírása és bemutatása. Felépítése a FEOR-93 rendszerét követi, a foglalkozási információk országos érvényű felhasználása érdekében. A pályaleírások a kanadai CCDO tartalmi szempontjait követik. Ugyanis a hagyományos képességkövetelményekre koncentráló foglalkozás-leírások egysíkúságuk miatt túlhaladottá váltak. Helyüket az egész embert, munkakörnyezetet figyelembe vevő, személyiségközpontú leírások vették át. Csoportképző ismérv a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma és az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem, tudás, ismeret szintje. Az osztályozási rendszer 10 főcsoportot, 28 alcsoportot, 116 csoportot és 627 foglalkozást tartalmaz. A foglalkozások leírásában fontos szempont volt, hogy az ismertetők minél szemléletesebben mutassák be a pályákat, ezért a leírások tevékenység-centrikusak, és tartalmazzák a jellemző munkafeladatokat. A foglalkozás-leírások készítésének munkafázisai A foglalkozás-leírások készítése külföldi tapasztalatok feltérképezésével indult, a metodológiát kanadai szakértők mutatták be. Az első próba-leírások elkészítése után fokozatosan alakult ki, hogy milyen tartalmú információk szolgálhatnák átalakuló gazdaságunkban legjobban a munkaügyi szolgáltatásban dolgozók és az ügyfelek érdekeit. Ezt követően a magyar hagyományok összegyűjtéséhez az adott szakterületen dolgozó munkapszichológusok szakértelmét hívtuk segítségül. E szakemberek készítették el azokat az adott szempontú ún. ötoldalas leírásokat, amelyek a munka információs bázisául szolgáltak. Mivel az új foglalkozási osztályozási struktúrába olyan foglalkozások is bekerültek, amelyek korábban nem léteztek, illetve a tartalmuk a korábbiakhoz képest megváltozott, szükséges volt interjúk készítése az adott területen dolgozókkal. Az ötoldalas leírások alapján készültek el az ún. egyoldalas leírások első verziói. 16

19 A leírások ellenőrzésének fázisai: a.) szupervízió, az elkészült leírások tartalmi, stilisztikai ellenőrzése, korrekciója, b.) validizálása, az elkészült leírás tartalmi ellenőrzése az illető szakterületen dolgozó szakemberek és a terület szakoktatóinak bevonásával. A tartalmi, stilisztikai és szakmai lektorálás után jött létre a végleges verzió. A munkaügyi irányítás a foglalkozási információk létrehozott rendszerével - melynek alapja a Foglalkozási Információk Kézikönyve - megteremtette a munkaerő-piaci szolgáltatások továbbfejlesztésének legfontosabb feltételét. A foglalkozás-leírások három forrás alapján készültek: A CCDO NOC FEOR foglalkozással egyeztetett leírásai a magyar munkapszichológusok kézikönyvhöz készített foglalkozás-elemzései, az ISCO - 88, mint járulékos forrás. Az írásos forrásokon kívül interjúk, munkahelyi környezetben történt megfigyelések is kiegészítették az anyaggyűjtést. Felhasználási területek: munkaerő-közvetítés, képzés, átképzés, pályaválasztási, pályaépítési illetve munkavállalási tanácsadás, állásajánlatok, illetve igények megfogalmazása, munkavállalók alkalmaztatása, kutatás, statisztika. A folyamatos és sokrétű elemző tevékenység a pályákról összegyűjtött információhalmaz rendszerbe szervezésének, ami elvezet a pályaismeret fogalomköréhez. A leírások szerkezete A pályaleírások készítésének vezérlőelve: olvasásakor mind több és minél szemléletesebb információt adjon a felhasználónak a munkatevékenység során elvégzendő feladatokról, a tevékenység során felhasznált tárgyak köréről és a munkaeszközökről. A foglalkozások leírása az alábbi struktúrát követi: I. FEOR-kód A FEOR-94. a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere korszerűsített jegyzék négyszámjegyes foglalkozási kódjai. II. FEOR megnevezés 17

20 A FEOR kódhoz tartozó foglalkozás megnevezése. III. A foglalkozások tartalmának leírása Egy foglalkozás leírása két részből áll. Az első rész globális összefoglaló gondolat a foglalkozásról. Gyakorlati jelentősége, hogy átfogó, tömör információt nyújtson a felhasználónak, lehetővé téve ezzel az előzetes szelektálást. A leírás másik része tartalmazza a pálya alapos informatív, tevékenység- és eszközcentrikus leírását. A munkatevékenység során elvégzendő feladatok fontossági, vagy időrendi sorrendben jelennek meg. A szemléletességet a cselekvést kifejező szavak, az igék biztosítják. A második rész arra ad választ, hogy mit, hogyan és miért kell elvégezni. IV. Példák az ide sorolt foglalkozásokra Ez a rész bemutatja a gyakran előforduló munkaköri megnevezéseket, ezáltal szemléltetve az adott csoportba tartozó munkakörök jellegét. V. Néhány kapcsolódó, de máshova sorolt foglalkozás Segíti a csoport tartalmának és határainak megértését az olyan foglalkozások bemutatásával, amelyek más foglalkozási csoportba tartoznak a FEOR rendszerében. VI. Minimális iskolázottsági előfeltételek A munkakör betöltéséhez szükséges legalacsonyabb iskolai végzettség. Ahol a foglalkozáshoz több munkakör tartozhat, ott az iskolázottsági szint jelzi a legkevesebb igényt támasztó munkakört. A meghatározáshoz az alábbi osztályozást használjuk: 01 iskolai végzettséghez nem kötött 02 általános iskolai végzettség 03 szakma érettségi nélkül 04 érettségi 05 érettségi és szakma vagy technikum 06 felsőfokú végzettség Újdonság, hogy a fizikai megterhelés, a fizikai tevékenység, a munkavégzés helyszíne és a munkakörnyezet megfogalmazásánál egységes és jól körülhatárolt kategóriák jelennek meg. VII. Fizikai megterhelés A fizikai megterhelés a munkafeladatok ellátásához szükséges fizikai erőfeszítés mértékét jelenti: 1. ülő munka 2. könnyű munka 3. közepesen nehéz munka 18

21 4. nehéz munka 5. nagyon nehéz munka 1. Ülő munka: a munkaidő legnagyobb részében ülni kell. A feladatok teljesítéséhez bizonyos esetekben gyaloglás és állás szükséges. A dolgozók időnként felemelnek és visznek, bizonyos tárgyakat és eszközöket, (pl. könyveket, papírt) melyek súlya nem haladja meg az 5 kg-ot. 2. Könnyű munka: gyakran emelnek és cipelnek 5 kg súlyig terjedő tárgyakat, alkalmanként pedig felemelnek, visznek, cipelnek vagy húznak 12 kg súlyú tárgyakat, eszközöket. Egy része sokat áll vagy járkál. Mások ülnek, de a kezükkel, vagy a lábukkal gépeket, berendezéseket, vagy eszközöket irányítanak. 3. Közepesen nehéz munka: ebben az esetben gyakran előfordul a 12 kg-ig, ritkábban 25 kg-ig terjedő súlyú terhek kezelése. Az emelés, a cipelés, a tolás, a húzás gyakori munkafolyamatok ezen a szinten. 4. Nehéz munka: időnként 50, gyakran 25 kg súlyú terhek mozgatását, utóbbiak emelését, cipelését jelenti. Nagy erő kifejtésére van szükség az ilyen jellegű munkát végzőknek. 5. Nagyon nehéz munka: alkalmanként több, mint 50 kg-os terhek emelését, gyakran több, mint 25 kg-os terhek emelését és cipelését jelenti. (Rendszeresen nagyon nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkák.) VIII. Fizikai tevékenységek A feladatok elvégzése során gyakran előforduló tevékenységek, mozdulatok felsorolása: 1. Emelés: különböző tárgyak felemelése vagy leengedése. Tartalmazza a felfelé húzást is. 2. Cipelés: tárgyak mozgatása kézben, karban esetleg vállon. 3. Tolás és/vagy húzás: tartalmazza az ütés, csapás és rugdosás mozdulatait, valamint a rázást okozó tevékenységeket. 4. Mászás és/vagy egyensúlyozás: magában foglalja a létrán, lépcsőn, állványzaton, rámpán, oszlopon való mozgást is a kezek és a lábak segítségével. 5. Görnyedés, térdelés, guggolás, mászás: a derékból előre hajlást, letérdelést, négykézláb mászást jelenti. 6. Huzamos ülés: órákon át tartó ülés mozgási lehetőség nélkül. 7. Huzamos állás: órákon át tartó állás leülési lehetőség nélkül. 8. A karok, a kéz és az ujjak használata: gyakran jelenti a kar és a kéz kinyújtását, tárgyak tartását és mozgatását a kéz és az ujjak segítségével. 9. Beszéd: információ továbbítása szóban ügyfeleknek vagy közönség előtt, illetve más dolgozók utasítása. 10. Hallgatás/hallás: részletes szóbeli információ befogadása, illetve finom hangzásbeli 19

A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet. Mindig van választás

A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet. Mindig van választás A pályaismeret és jelentősége Hallgatói jegyzet Mindig van választás SZERZŐ: FAZAKAS IDA LEKTOR: DR. PROFESSZOR VÖLGYESY PÁL NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA KIVITELEZŐK: PERFEKT

Részletesebben

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával

Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával Harkányi Adrienne Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és megtartásához Pályaismertető CD/DVD filmek, mint segédanyagok alkalmazásával ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ Az oktatásban dolgozó

Részletesebben

A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei

A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei A kredit rendszer szakképzésbe való bevezetésének feltételei Bezzeg Éva 2003. 1 Tartalomjegyzék A szakképzés átalakulásának jellemzői 2 Trendek a szakképzésben 6 A szakképzéssel szembeni kihívások egy

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

TÁVÉRZÉKELÉSI SZAKTECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

TÁVÉRZÉKELÉSI SZAKTECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés TÁVÉRZÉKELÉSI SZAKTECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése TÁVÉRZÉKELÉSI SZAKTECHNIKUS

Részletesebben

AUTOMATIZÁLÁSI TECHNIKUS (ELEKTRONIKAI SZAKIRÁNY, GÉPIPARI SZAKIRÁNY) SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA

AUTOMATIZÁLÁSI TECHNIKUS (ELEKTRONIKAI SZAKIRÁNY, GÉPIPARI SZAKIRÁNY) SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA AUTOMATIZÁLÁSI TECHNIKUS (ELEKTRONIKAI SZAKIRÁNY, GÉPIPARI SZAKIRÁNY) SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Részletesebben

ÁRNYÉKOLÁS- TECHNIKAI SZERELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

ÁRNYÉKOLÁS- TECHNIKAI SZERELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. ÁRNYÉKOLÁS- TECHNIKAI SZERELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése ÁRNYÉKOLÁS-TECHNIKAI SZERELŐ

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

HALÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

HALÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés HALÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése HALÁSZ Feladatok és tevékenységek A halak világának

Részletesebben

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére

Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására és a bevezetés menetére TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése Javaslat az Országos Képesítési Keretrendszer bevezetésének szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseinek megoldására

Részletesebben

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport

Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 51. Szakmacsoportos módszertan Ápolói szakmacsoport EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2 Szerzők: Kovács Tünde Tóth Lászlóné Szerkesztette: Kovács

Részletesebben

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról

2003. évi XXIX. törvény. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról 2003. évi XXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

HALLGATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFT FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok: Busch Irén Dr.

Részletesebben

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa

Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa Valutapénztáros és valuta-ügyintéző (Postai és banki pénztáros) Szakmabemutató információs mappa FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

ERDÉSZETI TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

ERDÉSZETI TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés ERDÉSZETI TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése ERDÉSZETI TECHNIKUS Feladatok és

Részletesebben

ATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA

ATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA ATHÉNÉ IDEGENFORGALMI, INFORMATIKAI ÉS ÜZLETEMBERKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKOLA OM azonosító: 200 227 PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes a 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő, az Országos Képzési

Részletesebben

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja: Törvényjavaslat a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról (Tervezet) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban: Szt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

Részletesebben

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Feladatok és tevékenységek

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban

Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban Mindig van választás Az Europass jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban Hallgatói jegyzet SZERZŐ: CSUJA ZSUZSA LEKTOR: KALMÁR ANDRÁS NYELVI LEKTOR: HORVÁTH SÁNDOR SZERKESZTŐ:

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Két projekt - Két év. etrik TISZK

Két projekt - Két év. etrik TISZK Két projekt - Két év PETRIK etrik A 133 éves Petrik 1 fennállása óta Budapest és környezete iparoktatásának jelentős intézménye. Az elmúlt húsz év folyamatos fejlesztésének eredménye, hogy ma már a vegyipari

Részletesebben

JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁRÓL

JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK SZÁMÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2009 JELENTÉS A BETÖLTÖTT ÉS AZ ÜRES ÁLLÁSHELYEK

Részletesebben

Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához. ÚTMUTATÓ

Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához. ÚTMUTATÓ Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához. ÚTMUTATÓ a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény

Részletesebben

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01.

2014. Pedagógiai Program. PJSZSZ Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola 2014. 09. 01. 2014. Pedagógiai Program Tudjátok merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1 2015.07.01. és 2015.09.30. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása,

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008.

OKTATÓI JEGYZET. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. NSZFI FKA-KT-15/2008. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2008. Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Témavezető: Borbély-Pecze Tibor Bors Szerzők: Bogátiné Lakatos Edit Fehér Ildikó Ignits Györgyi Lektorok:

Részletesebben

AGRÁRKÖZGAZDASÁGI ÉS ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

AGRÁRKÖZGAZDASÁGI ÉS ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. AGRÁRKÖZGAZDASÁGI ÉS ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése AGRÁRKÖZGAZDASÁGI

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES ADATKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES ADATKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES ADATKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES

Részletesebben

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára

A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Schréder Építőipari és Kereskedelmi Kft. A Dél-dunántúli régió építőipari szakmunkaerő-állomány helyzetének és szakmabontásának meghatározása az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakára Építőipari Ágazati

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

FELÜLETVÉDELMI TECHNOLÓGUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

FELÜLETVÉDELMI TECHNOLÓGUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés FELÜLETVÉDELMI TECHNOLÓGUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése FELÜLETVÉDELMI TECHNOLÓGUS

Részletesebben

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium

Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium Székhely (Szakképző Iskola): 9730 Kőszeg, Árpád tér 1. Telephely (Kollégium): 9730 Kőszeg,

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül

Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési módszertana a Nemzeti Pályaorientációs Portálon keresztül TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 pályázati azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt Az életpálya-tanácsadási on-line és off-line szolgáltatások hatékonyság-mérési

Részletesebben

FOGALOMTÁR. a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016

FOGALOMTÁR. a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016 FOGALOMTÁR a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016 elektronikus változat Készült a Nemzeti Művelődési Intézetben az Országos Minőségfejlesztési

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László HELYZETJELENTÉS Az egészségügyi szakképző intézetek felmérése a Dél Dunántúli régióban EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BUDAPEST 2006. Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László Közreműködők:

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

MÚZEUMI GYŰJTEMÉNY- ÉS RAKTÁRKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

MÚZEUMI GYŰJTEMÉNY- ÉS RAKTÁRKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1. MÚZEUMI GYŰJTEMÉNY- ÉS RAKTÁRKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése MÚZEUMI GYŰJTEMÉNY-

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN 1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ KOTSCHY BEÁTA A PEDAGÓGIAI TERVEZÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN BME Budapest, 2000. 1 2 Tartalomjegyzék oldalszám A disszertáció témája, a témaválasztás indoklása 3 A kutatás

Részletesebben

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont

Pedagógiai Program. Orosháza 2011. Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Pedagógiai Program Orosháza Városi Önkormányzat- Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont Orosháza 2011. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezető...10 2. Az iskola adatai...11

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

written by Ciofs-FP; Valentina Teli, Tiziana Piacentini, Lauretta Valente, Silvana Rasello Amina döntése

written by Ciofs-FP; Valentina Teli, Tiziana Piacentini, Lauretta Valente, Silvana Rasello Amina döntése written by Ciofs-FP; Valentina Teli, Tiziana Piacentini, Lauretta Valente, Silvana Rasello Amina döntése Kompetencia: saját képességeink fejlesztése és korlátaink felismerése COntent Tartalomjegyzék Az

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2007.

Adatlap a felnőttképzésről 2007. Az adatszolgáltatás a 229/2006. (XI.20.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és.

PÁLYÁZAT. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és. PÁLYÁZAT a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája intézményegység-vezetői beosztásának betöltésére készítette:

Részletesebben

Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák

Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák Mindig van választás Mit értünk munka alatt és milyen vetületei vannak, atipikus munkavégzési formák Tréneri kézikönyv SZERZŐ: BIERMANN MARGIT LEKTOR: CSEHNÉ DR. PAPP IMOLA NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ

Részletesebben

Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. osztályvezető. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. osztályvezető. Nemzeti Erőforrás Minisztérium A beszámítás jogi szabályozása Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet továbbképzése Dr. Csák Réka osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2011. február 24. Dr. Páva Hanna helyettes államtitkár

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás 2016-ban. Készítette: Tóth-Szabó Anna

Szakképzési hozzájárulás 2016-ban. Készítette: Tóth-Szabó Anna Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Készítette: Tóth-Szabó Anna Változást előidéző jogszabályok: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZPONTI INTÉZET SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAM

EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZPONTI INTÉZET SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAM EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZPONTI INTÉZET SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA JA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA ADATAI... 4 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSBEN... 6 2.1. Az iskolában folyó

Részletesebben

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM M Á N D Y I V Á N Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 3 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 4 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE... 6 1. Iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS

Részletesebben

ÉPÍTÉSVEZETŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

ÉPÍTÉSVEZETŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés ÉPÍTÉSVEZETŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése ÉPÍTÉSVEZETŐ Feladatok és tevékenységek

Részletesebben

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése a azonosító számú kiemelt projekt kereté-ben meghirdetett A pályaorientáció,

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A 15 64 évesek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint 2006 2010 első negyedéve között, negyedévente...

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

INGATLANKÖZVETÍTŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

INGATLANKÖZVETÍTŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés INGATLANKÖZVETÍTŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése INGATLANKÖZVETÍTŐ Feladatok és tevékenységek

Részletesebben

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés Szemere

Részletesebben

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia

Kulcsszavak: turizmus-vendéglátás, felsőoktatási szakképzés, stakeholder, kompetencia Mondok Anita A felsőoktatási szakképzés követelményeinek elemzése a turisztikai munkaadók elvárásainak való megfeleltetéssel Analysis of ISCED 5 level education s requirements according to tourism professionals

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé.

Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé. Lakhatás, megfelelőélelem, munkahely, biztonság, emberi kapcsolatok nélkül az út nem járható az utcáról vissza a társadalom felé. A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Társaság és partnerei által

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

KERTÉSZMÉRNÖK SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

KERTÉSZMÉRNÖK SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés KERTÉSZMÉRNÖK SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése KERTÉSZMÉRNÖK Feladatok és tevékenységek

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 40/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez?

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Tudatos vállalati környezetpolitika - ECO-HUB projekt

HÍRLEVÉL. Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Tudatos vállalati környezetpolitika - ECO-HUB projekt Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja HÍRLEVÉL Munkáltatói tájékoztatás a könnyebb eligazodás tükrében Tisztelt Munkáltatók! 2013. október A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a Partnerei

Részletesebben