M agyar. S iketnéma-o ktatas

Átírás

1 XVI. évfolyam. 1. szám janitár hó. M agyar S iketnéma-o ktatas A SIKETNÉMA-INTÉZETI TANÁROKORSZ. EGYESÜLETÉNEK HIVATALOSLAPJA. Megjelenik m inden hó elsején legalább egy Ívnyi terjedelem ben. Szerkesztő : Kegler Ferenc egyesületi titkár. Kiadó és laptulajdonos: a Siketn.-int. Tanárok Orsz. Egyesülete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e st, VII., A r é n a-u t 64. s zá ni. Az E g y e sü le t hivatalos ügyeiben minden irat Borbély Sándor elnökhöz küldendő V ác, S ik e tn é m á k k i r. o rs z. in té z e te. Előfizetési ár egy évre : tagoknak 7 korona, másoknak 12 korona. A tag- és lapdijak Völker József egyesületi pénztárnok nevére küldendők Sopron, Siketnémák intézete. TARTALOM : A mi ifjúsági irataink. (Borbély Sándor.) Képzőnk reformja. (Medgycsi. János.) A siiketnéma-oktatás nemzetközi évkönyve. - A mássalhangzók (konzonánsok) kifejlesztése a siketnémák I. (artikulációs) osztályában. Néhány szó a tornatanitásunkról." (Balázs Géza.) Irodalom (Rábel L. könyve : Hivatalos nyelvünk...) Vegyesek. A mi ifjúsági irataink. M L, Most, Kiskarácsony napján mikor e tételről szándékozom né* hány sort papirra vetni, a Nagykarácsony előtti napok emléke újul fel lelkemben. Ugyanis a tanítványainknak ilyenkor adni szokott angyalfiák kedvessége, célszerűsége és hasznossága forog, s játszik kergetősdit gondolatomban. Mert a Megváltó szeretet-űnnepének e napján nemde úgy-é az a legkiemelkedőbb szempont, hogy a kis Jézus ajándéka a kedvesség, a kellemetesség és a boldogságos érzés hullámait rezegtesse meg főként a megajándékozottban. De ezt az istenes célt szolgáló nemes cselekedetet sem lehet minden fék nélkül végezni. Az okos szülőt, vagy szülőhelyettest valamelyes erkölcsi és anyagi tekintetek is korlátolják ilyenkor. A szegény apa pl. nem vehet leányának kabar kisebbített alakban is használható automobilt, mert egyrészt nincs hozzá pénze, másrészt: arányos életmóddal kell gyermekét nevelnie. Az okos szülő pedig nem fog éves gyermekének oly képet, vagy könyvet ajándékozni, mely a kellemes érzés címe alatt csiklandozza érzékeit, vagy éppen ingerli is. Tehát ime méltán lehet és kell is gondolkodni a karácsonyi

2 2 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám. De mit csináljunk mi, kik a siketnémáknak vagyunk szülőhely ettesei és nevelői!? Mi ugyanis nem téveszthetjük szem elől azt a nevelői tisztünket, hogy a karácsonyi kellemes, kedvességes érzést a célszerűség és a hasznosság keretében kell felkeltenünk. Ha a tanulás korszakában lévő épérzékü ifjúságnak indokolt a könyvekkel való kedveskedés, az nálunk a siketnémáknál jogosultabb és követelőbb szempont. Nekünk a tanítás és nevelés érdekében, főként pedig a nyelv teljes megtanulása szempontjából segítségül kell felhasználnunk a siketnémák olvasási kedvét és hajlamát is. Általában az a tapasztalat, hogy úgy az intézeti tanulóink, mint a már kilépettek aránylag keveset olvasnak. Igen valószínűen azért, mert a kezükbe kerülő olvasmányok vagy tartalmilag nem érdeklik őket, vagy pedig szövegükkel, mondatszerkezetükkel oly nehezek nekik, hogy nem képesek megérteni és élvezni. Itt nyomul tehát előre az a feladat, hogy a siketnéma-ifjúság számára megfelelő olvasmányokról kellene gondoskodnunk, melyeknek tartalma jó, szövege érthető, egésze pedig élvezhető és képző erejű. Nem tehetek róla, ha itt eszembe jut s leszámolok azzal az ismert ellenvéleménnyel, mely egyesek részéről bizonyos előkelő taglejtéssel akarja leinteni pl. ezt a gondolatot. Vannak ugyanis egyes előkelő idegenek, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem kell a tanult siketnémát mesterségesen, azaz módszeresen is elválasztani akarni a nagy közönség szellemi és értelmi határától. Engedjük útjára a tanult siketnémát,a nagy tömegbe. Ha pedig nem képes ott eligazodni, vagy a versenyt felvenni, ' akkor mi nem végeztük el feladatunkat: nem képesítettük őt az életre. Álljunk meg itt egy szóra és tisztázzuk a helyzetet. A siketnéma-oktatás jelen tanítási mértéke mmden tekintetben van ott, a hol a múlt időnek bármely időszakbeli eredménye. Ezt az állítást meg nem döntheti senki sem. És ha mégis hallatszanak itt-ott elégedetlenségek és javítási szándékok, ez nem ennek a bizonyítéka, hogy a jelen nincs ott, a hol a múlt, hanem azt bizonyítja, hogy a jelennek őszinte haladási törekvése még a hiányt sem "fél megállapítani, ha arról van szó, hogy még jobbá legyen a helyzet. Á hiánynak, hibának észrevenni nem akarása még nem egy az érdemmel. Növendékeink tulajdonképen sohasem is voltak azon az értelmi és egyáltalán képességi fokon, hogy zökkenés és bukdácsolás nélkül hidalhatták volna át az iskolát az élettel. Ezen a szivárványos hiedelmű hidon legfeljebb csak mi ringathattuk magunkat és a közönséget. És ha ezt a hiányt észrevesszük most és a hiány kiigazitását feladatunkkal tesszük, ez a beismerés nem gyarlóságunk, nem hibánk, de érdemünk nekünk; s nem az ellenfél kezébe fogható fegyver ez ellenünk, hanem annak bizonyító fogantyúja, hogy őszinte cselekvési szándék van előttünk. Az alulírt név tulajdonosa megtette a tőle telhetőt. A Siketnémák Közlönyének kiadási költségeit vállalta ezelőtt 11 évvel (és

3 1. szám. MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 3 segítőkre lelt váci kartársaiban), mikor még e lapnak csak 80 megrendelője volt. És szerkeszti azóta ingyen abban a liiszemben, és tudatban, hogy e lapban sikerül oly anyagot s oly szöveget kapniok az olvasóknak, mely iránt érdeklődnek és a melyet meg is értenek. És ugyanilyen szándék és cél vezette e sorok íróját akkor is, mikor ezelőtt 3 évvel megpróbált a siketnéma-tanuló ifjúságnak egy oly képes lapot szerkeszteni, amely szándék szerint az érdekes és jó olvasni valót az ő nyelvbeli képességük figyelembevételével állítja össze. Az aztán más kérdés, hogy mennyire sikerült e célt elérni. Az azonban nyilvánvaló, hogy e szellemi és anyagi áldozattal járó kezdeményezés jó szándékú volt és úttörő volt. De - természetes hogy az ily hazai dolog nem elég tekintélyes a honi tényezőknek. Nekünk külföldi példa kell. Nohát ha csak ez kell a magyarnak, szolgálhatok ezzel is. Ezelőtt egy pár héttel olvastam valamelyik szaklapunkban,, hogy a porosz közoktatásügyi miniszter 2000 márkát utalványozott ki a Weissenfelsi intézet tanári karának ifjúsági iratok szerkesztésére.* Némi párhúzam vonására igen alkalmas lehetne e téma. Azzal végezem felszólalásomat, a mi végcélja volt elindulásomnak. Hassunk oda, hogy a kiknek elsőrendüleg volna hivatásuk ily ügyekben az eszmét elvetni: adják ki a jelszót, hogy a siketnémálc társadalma részére dolgoztassák át néhány ifjúsági irat, könyv, egy egész kis könyvtár, mely tartalmilag képes őket képezni, nyelvezetileg pedig megérthető és nyelvképességüket is lehetőleg teljessé teszi. />, Indítsuk meg a Siketnémák Könyvtárát! C&fCítS y ö ji- tfi4 ty!^tu-$g-~b orbély Sándor. / f a i, ^ Képzőnk reformja. Régen fiókomban hever egy, a maga valóságában értelmezett és megírott cikk, képzőnk reformjáról. Sok és különféle okok visszatartottak attól, hogy közreadjam e tárgyú véleményemet. Hogy most szólok erről, teszem azért, mert úgylátom egyre erősebb-erősebb lesz az e tárgyban megindult mozgalom s mindinkább közelednek a tárgyat felszínen tartó kollegák, napvilágra hozott cikkeikben a valósághoz. E lap decemberi számában Lett kollegánk tollából megjelent cikk pedzi is már az igazságot. Nagyon szépen fejtegeti cikke elején nevezett kollega, hogy mit-s hogyan kellene tanulniok a képző hallgatóinak, de csakhamar megijed önmagától s: nyomatékosan kívánja hangsúlyozni, hogy az általa feltárt hiányok a mostani előadók érdemeiből semmit sem vonnak le. Bár nagyszerényen előtérbe tolja száz egyéb feladataikat, mint' mentségüket, de azért csak kimondja, *) Az első 6 mesefüzet 8 8 művészi képpel G. Weise stuttgarti eég k i adásában m ár megjelent. Egy füzet 16 pfennig. A szerk.

4 4 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám hogy: jövőben a képző előadó tanárait minden más nagyobb elfoglaltsággal járó munkától fel kellene menteni. Hát igenis, itt van a szeg feje! Most még csak a kalapácsot kell megtalálni, hogy a szeg fejére ütve, a képző reformja jobban mondva a siketnéma-intézeti tanárok képzése, vagy, ha úgytetszik a gyógypedagógiai tanárképzés abban a mederben induljon el, ahol mindig a kor szinvonalán állva, haladjon, fejlődjön azon magaslatig, amely megilleti az általános pedagógia mezején: a vezérszerepig. Nincs semmi szégyenleni való abban, ha magunk között, magunknak bevalljuk, hogy munkánk eredménye nincs arányban sem a reá fordított fáradsággal, sem azzal az anyagi áldozattal, melyet az állam és társadalom oktatásunk ágára rákölt. Az egyoldalú statisztikákkal laikusoknak a szemét be lehet ugyan kötni, de igazi vakmódjára, a sötétben tapogatódzva mi magunk járunk, ha a külső lepel alatt a belső értéket nem látjuk meg. Idegennek igazán imponálhat, sőt a parlamentben is el lehetne hallgattatni a siketnéma-oktatás utolsó tiz éves statisztikájával a legvehemensebb interpellálót is, látva, hogy tíz év alatt az oktatásban részesült siketnémák száma 755-ről 1628-ra emelkedett fel. Mi magunk azonban más statisztikát látunk s kell is, hogy lássunk magunk előtt: A z oktatás intenzív értékét, vagyis a saját értékünket. Az erről szóló statisztika lehetne az egyedüli megnyugtató, ha az olyan fejlődést mutatna, mint az előbbi. Azonban ezt feltárni, még magunk előtt is, magunk fázunk tőle legjobban. Milyen más képet adna, sok egyebektől eltekintve egy olyan statisztika, mely kimutatná: hány gyermek végzi el a kitűzött 8 év alatt a V III. osztályt? Hány a VIII. osztályokból kikerült olyan növendékek száma, kik később siketültek meg, illetve már előbb tudtak beszélni? Hány a jólbeszélő részleges halló és teljesen siket? Ez a statisztika arról győzne meg bennünket, hogy a 8 év alatt végzettek száma 50%-on alul marad. A tanítás igazi értékét mutató érthetően és értelmesen beszélő teljesen siketek pedig a 10%-ot alig múlják fölül s mégis ilyen eredmény mellett 40 siketnéma kiképzése, beleértve internátusi ellátást, intézeti épületet, tanítási s egyéb költségeket több mint 300 ezer koronába kerül. Ha még azt is kimutatnék, hogy egy tanár 40 éves szolgálata alatt-képezi ki a szóban levő 40 siketnémát, akkor igazán nem akadna művelt ember, aki a lehető legerélyesebben ne sürgetné a sikétnéma oktatás reformját az egész vonalon. Mindezek s azon körülmény, hogy a képző közvetlen közelségében érdéit nélkül annyi időt eltölthettem, keltették fel bennem azt a tapasztalatot, amit Lett kollegám felemlített. Régi meggyőződésem, hogy képzőnk iránya összhangnélküli, tehát helytelen s a célt nem teljes mértékben szolgáló. Ugyanolyan régi meggyőződésem egyúttal az is, hogy a képző reformálásáról szó sem lehet mindaddig, míg az kellő ellenőrzés alá nem kerül. Az udvariasság és ildomosság elvénél fogva én is kijelentem,

5 1. szám. MAGYAR SíKETNÉM A-OKTATÁS. 5 hogy az ellenőrzésre hivatott mai fórumot, a szaktanácsot megbántani nem akarom, hiszen annyi százféle teendője van; de Lett kollegám módjára hangsúlyozni kívánom nyomatékkai, hogy a képző előadóinak maguknak kellett volna elsősorban észrevenniök, hogy százféle egyéb dolgaik mellett képzői előadói minőségükben nincs idejük a képző korszerű továbbfejlesztésére. S még mielőtt innen alulról hangzott volna el az első panasz a képző előadóinak sokféle elfoglaltsága miatt: jelentést kellett volna tenniök a felsőbb hatóságnál, hogy idő és alkalom adassák nekik az egész oktatásügy fejlődését lényegesen befolyásoló képző fejlesztésének lehetővé tételére. E helyett azonban azt tapasztaltuk, hogy nemcsak erről nem gondoskodtak tíz év alatt a képző előadói, hanem arról sem, hogy maguknak utódokat neveltek volna. Berendezkedtek úgy, mintha Ők nem is volnának halandó emberek, mintha az egész siketnéma- vagy gyógypedagógiai-oktatás csak addig élne, mint Ők. Nem gondoltak a jövővel sem a korszerű haladást véve figyelembe, sem a képző hivatását. Kitették a képzőt olyan bekövetkezhető jövőnek, amikor ismételten a kezdet-kezdetén áll vagy állanak az előadók: óráról-órára tanulva előre, hogy előadásaikat megtarthassák. Ilyen előadók mellett azután a következő évtizedben sem lehet azt kívánni, hogy az elmélet és gyakorlat teljes harmóniában legyen. Már évekkel ezelőtt kellett volna minden előadó mellé rendszeresiteni egy assistensi állást épen a gyakorlatilag ottműködő kartársak közül, akik az előadók elméleti előadásait hallgatva, ismerve, mélyebben taglalva, azt gyakorlatilag is demonstrálták. volna. Ezekből az assistensekből fejlődtek volna azután olyan képzői előadók, kik a képzőt az ügy méltó fejlesztéséhez kellő alapot szerezve, megfelelő szinvonalra emelhették volna. Ezek az assistensek, a mai száz oldalról elfoglalt igazgató, szaktanácsi előadó, szaktanácsi tag, miniszteri biztos stb., stb. előadók mellett a helyettesítéseknél alkalmat találtak volna az előadások igazi megfelelő magaslaton való tartásának a begyakorlására is, mert bizony, ha nyiltan akarunk beszélni, képzőnkön az ily irányban teendő reformkivánaloinról is szólani kell.*') Itt közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy épen ez az utóbb említett visszás állapot, hogy t. i. még utódokról sem gondoskodtak az előadók tartott vissza eddig attól, hogy a képző reformjáról írjak. Most, amikor távol vagyok a képzőtől, sőt a siketnémaoktatás terén sem működöm hivatalosan hazabeszéléssel senki sem vádolhat. Elegendő közvetlen tapasztalataim után állitom, hogy a képző célszerű reformálása a siketnéma-oktatás s általában a gyógypedagógiai oktatás eredményének intenzivebbé tétele szempontjából csak akkor lesz megoldható, ha a munkamegosztás elve érvényre jut. Addig, míg néhány ember tartja kezében az egész ügyet, bátran kimondhatom, hogy itél élők és holtak felett addig alkal- *) 1898-ban a váci ta n á ri testü le t ja v a sla tá ra tö rté n t ném i idevonatkozö intézkedés, am it azonban a m in. ú r (m ielőtt g y ak o rlatb an k ip ró b á ltá k volna) csakham ar visszavont. V. ö. váci Em lékkönyv A szerk.

6 6 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám. más reformokról s azok céltudatos kiviteléről szó sem lehet. Igenis, majd, ha a szaktanácsi előadó meglátja és megbírálja, hogy mit csinál a képző igazgatója, ha a miniszteri biztosok vagy a szakfelügyelők rámutatnak hivatalosan a képzőből kikerült kezdőemberek itt-ottani tapogatódzásaikra, szóval, ha meg lesz pályánkon az egész vonalon a kapcsolatos ellenőrzés: akkor lehet szó olyan reformok megvalósításáról, aminőkről az ügy fejlődése érdekében ábrándoznak kollegáim. Addig azonban irkálhatunk jobbra-balra, gyűlésezhetünk, javasolhatunk jót és okosat: okszülte okozati süketfülekre fognak találni szavaink. Borosjenő. Medgyesi János. A sükeínéma-oktatás nemzetközi évkönyve.*) Előzetes jelentés az 5. kötet tartalmáról. Tudomány és nevelés. A kérdezés a süketnémák beszédtanításában. ==~ Hogyan lehet fölkelteni a kérdezés fogalmát alkalmazva a gondolat minden egyes alkotó-elemére és maradandó kapcsolatot létesíteni közte és mindazon képletek között, melyek azt kifejezik. A kérdezés alkalmazása: a) hogy a tanulót hozzászoktassuk a tények elemzéséhez és a kifejezés különböző alakjainak használatához; b) hogy a már közölt ismereteket ellenőrizzük; c) hogy új ismereteket közöljünk. A mindennapi társalkodás, amelyben a kérdező alak váltakozik a kijelentő, parancsoló, felkiáltó alakokkal, mint a beszédhasználat tanításának nyilvánvaló betetőzése. Mi a helyzete és szerepe a kérdezés itt elősorolt módjainak? Visszatçhintô könyvszemle. J. Tarra. Élete. Művei. A z esztendő eseményei és eszméi. A fontos események, a leginkább napirenden levő eszmék, vagy amelyek a nemzeti gyűléseken és szemlékben némi vitatkozást idéztek elő, különös érdekességgel kínálkoznak a neveléstudományi mozgalmak méltatására mindenfelé. Szeretnek remélni, hogy azon országokon kívül, melyeket itt nálunk rendes levelezők képviselnek, jóakarata közreműködők lehetővé teszik, hogy olvasóinknak az esztendő eseményeiről és eszméiről teljes rovatot nyújthassunk. *) Nem rég érk ezett hozzánk a B ulletin in te rn a tio n a l de l E nseignem ent des Sourds-M uets IV. (1912. évi) kötete, m ely im m ár külön fejezetekben ism erteti a m agyarországi adatokat. (Csupán a m egrendelők jegyzékében k e rü l tü n k A u sztria-m agyaro rszág közös cím alá. Jövőre te h á t ezt illetőleg még közbe kell lépnünk. Legjobb volna, h a a m egrendelések egyszerre tö rténnén ek. A közvetítésre vállalkozom.) E zt az évkönyvet m ost is szándékozunk ism ertetn i. E zú ttal m int a legsürgősebbet a következő kötet terv é t közöljük és figyelm ükbe a já n lju k k a rtá rsa in k n a k. V. ö. M, S. O. X II. évf , X IV.: 120, , XV.: 24., A szerk.

7 1. szám. MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 7 Évi könyvszemle. Újból figyelmeztetjük a szerzőket, szíveskedjenek legújabb műveiknek rövid, mindamellett teljes ismertetését hozzánk beküldeni. Ennek hiányában kérjük idegen levelezőinket, szíveskedjenek rövid jelentést hozzánk juttatni a hazájukban előző évkönyvünk megjelenése óta kiadott művekről. Jegyzet. Óhajtjuk, hogy kartársaink között számosán akadjanak, kik a fölvetett tárgy alapos tanulmányozásának vágyától vezéreltetve hozzászóljanak e tárgyhoz, mely a mi sajátos nevelés-tudományunknak egyik legfontosabb fejezete. Kérjük, szíveskedjenek a cikkeket április hónap folyamán hozzánk juttatni. Ami a következő köteteket illeti, hálásak lennénk kartársaink iránt, ha jeleznék nekünk ama kérdéseket, amelyeket tanulmány tárgyává szeretnének tétetni. Szívesen kitűzzük munkatársaink vizsgálata tárgyává azt, amelyik legtöbb szavazatot nyer. A bizottság. A mássalhangzók (konzonánsok) kifejlesztése a siketnémák 1. (artikulációs) osztályában. Ú tm u ta tás a siketném ák isk o láján ak gy ak o rlati liangflziologiájához. I r ta S tern Ottó stadei siketném a-intézeti ta n á r. F o rd íto tta és a m agyar vonatkozású részekkel e llá tta V aradi Zsigm ond siketném a-intézeti igazgató. (Folytatás.) Minthogy kis siketeinkkel a rendes gargarizálás útján nyert nyelvcsap,,r egyelőre hangtalan, további kísérletek szükségesek, hogy a nyelvnek csak rezgő mozgásaihoz a zönge is társuljon. (Lásd erre vonatkozólag a,,v és az, alveolaris,,r -et.) 3. Legcélravezetőbb eljárás a zönge- és gargarizáló mozgás elérésére az, ha felhívjuk a tanulót, hogy kissé hátravetett -fejjel hangoztassa lehetőleg hosszasan az á -t. Ha az,,á hangoztatása közben egy kevés vizet öntünk a szájába, akkor az á azonnal szép, tiszta nyelvcsap,,r -é változik. Ezt az eljárást többször kell megismételnünk, hogy a nyelvcsap,,r -et megrögzítsük. 4. Reich (142. old.)14 a nyelvcsap,,r -et ál r -nek nevezi, melyet néha az alvó ember is hallat; a beszédben ez a hápogás (rács* csolás). 5. Walther (223. old.)63 hangsúlyozza, hogy a nyelvcsap r különféleképen módosítható, anélkül, hogy a kiejtés tisztaságát, érthetőségét legkevósbbé is érintené. A siketnémák tanárának tehát ne okozzon túlságos gondot e hangnak megszilárdítása. 6. Ha a nyelvcsap,,r zörgőén, élesen hangzik, akkor nem képződik tiszta uvularezgésekkel; többféle mellékzörejek uralják, me

8 8 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám. lyek az ínyvitorla és a szomszéd szervek együttrezgése által keletkeznek. b) A z alveoláris r. Az összes rezgő hangok közül a nyelv r -t illeti az elsőség. Valleschke (8. old.)54 a beszéd csattogó pacsirtájának, hősi dobpergésének, az olasz lettera pateticájának nevezi. Vischer Fridrich Theodor (122. old.)50 azt mondja róla: az r a beszéd dobhangja, a beszéd hangjainak zenekarában a dob, valódi erőhangja, a konzonánsok mennydörgése és ezért kiválóan alkalmas a szenvedély esség kifejezésére. Stockhausen az r -t beszédünk hátgerincének nevezi. (IV. évf old.)63 Ha a legtöbb gyakorlati ember egyetért abban, hogj a nyelv r minden más remegő hangnak elébe helyezendő, nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy e hang előhívása a tanárnak és a tanulónak sok fáradságot okoz, sok idejébe kerül és nagy kitartás mellett végtelenül sok türelmet igényel, miután előre nem sejtett nehézségek támadnak és az apró, nehezen mozgó tanuló iránt oly követelményekkel lépünk fel, melyeket csak igen tökéletlenül, vágy egyáltalában nem képes teljesíteni. 7. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy tulajdonképen mi mindent képzelhetünk a nyelv r alatt. Ezt az r -t különféle elnevezésekkel illették. így alveolaris-, lingualis-, denta-lis-, marginális-, vagy egyszerűen nyelvhegy r -nek mondják. Háromféleképen képezhető, aszerint, amint a nyelv hegyének széle a felső metszőfogak szélénél, az alveoláknál, vagy a kemény szájpadláson alkotja a szűkületet. Ez okból tesz Trautmami (93. old.) említést az r -nek egy elülső-, középső és hátulsó fajáról. Ugyanezzel a beosztással találkozunk Sweet és Sievers-nél is. A nyelv r -nek mind e három faja úgy zönge nélkül, mint zöngésen ejthető. Kempelen (326. old.)7 szerint a zönge nélkül ejtett r hasonlít a lepke csörgő hangot előidéző mozgásához, melyet hallat, ha újjaink közt fogva tartjuk. Eszerint a nyelv,,r -ek száma a kétszeresére emelkednék. Lehetséges továbbá ezeket a nyelv r -eket nem csak peregve, de pergés nélkül is kiejteni (1884, old.)61 Ez utóbbi esetben a nyelv hegye nem végez reszkető mozgásokat, ügy látszik, hogy a pergés nélküli r -nél a nyelv elülső részei terjedelmesebb alakulatot öltenek, miáltal a nyelv szilárdabb állapotba kerül és ezért kitérő rezgésekre nem képes. Rá kell továbbá mutatni az,,r -nek még néhány további hangárnyalatára. Ezek a nyelv oldalsó széleivel előidézett rezgőhangok. Ezeknél is több képzési mód lehetséges. Vagy a nyelvnek csak egyik oldala kerül rezgésbe (a jobb v. bal) és jobb vagy bal laterális r - ről beszélünk, avagy a nyelvnek.mindkét oldala rezeg és bilaterális r -et hallunk. Ez a háromféle laterális rezgőhang még annyiban módosítható, amennyiben zönge nélkül és zöngésen ejthető ki.

9 1. szám. MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 9 A kiejtés tanításánál csak a Trautmann-féle három,,r -nek van gyakorlati értéke. E három közül az úgynevezett középső nyelv r -nek fogunk előnyt adni. Másrészt meg lehetünk teljesen elégedve, ha általában sikerül a három közül bármelyik nyelv,,r -et kifejlesztenünk.*) A nyelv,,r kifejlesztéséhez az r mechanizmusának alapos ismerete múlhatatlanul szükséges. Ezért a következőkben a beszélőszervek szerepét kissé behatóbban kell megfigyelnünk. Az állkapocs szöglete nagyon mérsékelt. A nyelv hegye kissé szélesedik. A nyelv körülbelül kanálformájúvá alakul, melynek kissé mélyített oldala a felső szájpadlás felé fordul. Oldalsó szélei (a nyelvnek) a zápfogak belső széléhez támaszkodnak. Körülbelül az elülső zápfognál a nyelv szélének elülső része elhajlik a fog koronájától, felfelé emelkedik az alveolákhoz és itt, valamint az oldalsó nyelvszélek a zápfogak koronájával nem szűkületet, hanem zárlatot alkot, miközben a nyelv bizonyos fokú rugékony feszültséget nyer. A nyelv és a szájpadlás közt a nyelv ilyetén alakja és állása folytán egy ür keletkezik, mely a nyeldeklő felől a légáram számára nyitva marad. Ha már most ez utóbbi akár zöngésen, akár zöngétlenül ez űrbe hatol, akkor a levegő ebben megsűrűsödik és ezáltal erősebb nyomást gyakorol ennek belső falazatán. A levegő feszültsége és e nyomás addig fokozódik, míg a nyelv rugalmas feszültségét legyőzik és utóbbi elülső részét ennek folytán a szájpadlástól elmozdítják. A levegő kitódulván, feszültsége alább száll és a nyelv, melynek ruganyos feszültsége változatlanul megmarad, ismét visszapattan zárlati helyzetébe. Ez a folyamat ily módon ismétlődik az,,r -nek minden újabb nyelvmozgásánál. (1885, old.)01 Minthogy a gyakorlatban némelykor az imént leírt pergetett nyelv r átmeneteképen nem pergetett r -et nyerünk, az előbbitől nagyon kevéssé eltérő szájállást is röviden érintjük. A nem pergetett nyelv,,r ejtéséhez a beszélőszerveknek majdnem ugyanaz az állása kívántatik meg, azonban a nyelv elülső része az alveolákkal nem zárlatot, hanem szűkületet alkot, melyen keresztül a kilólegzési áram eltávozik. E szűkület felé szorított levegőáram azonban nem lévén képes teljes tömegében a szűk hasadékon áthaladni, feltorlódik és megsűrűsödik. Míg azonban a pergetett,,r -nél a sűrűsödésre ritkulás következik, a nem pergetett,,r levegőárama majdnem mindig állandó marad. A levegő eltávozása alkalmával a kicsiny, de meglehetősen széles szűkület széleihez surlódik, zörejt okozva a nyelv és a metszőfogak közti űrbe jut, hogy ismét surlódva, végül a fog- és ajaknyíláson át eltávozhassák. És ez a surlózörej a zöngével kapcsolatban idézi elő azt az akusztikai hatást, melyet a beszédben nem pergetett nyelv,,r -nek jelölünk meg. (Folyt, köv.) *) A m ag y ar szakem berek ta p a sz ta la ta sz e rin t nem oly nehéz a helyzet a nyelvhegy,,r képzését illetőleg. (V.)

10 10 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám Néhány szó a tornatanításunkról. Ez alatt a cím alatt vetette fel B. Z. I. lapunk decemberi számában azt a kérdést, nem lehetne-e tornatanításunkban a hallóknál használt ütemezést a beszéd által némileg pótolni. Ezzel kapcsolatosan a következő észrevételeimet közlöm. A rendszeres testgyakorlatok azt a mozgást, azt a munkát vannak hivatva pótolni, amelyet az ősembertől életmódja megkövetelt s amelyet a természetesebb életmódot élő ember ma is inkább végez. A tornaoktatás tehát az emberi szervezet fejlődésének támogatója, irányítója. A szervezet életműködésének a tornánál is fontosabb feltételei a jó levegő, elegendő és egészséges táplálkozás, víz, tisztaság, lakás, ruházat stb. A tornaoktatás is csak akkor felelhet meg céljának, ha ezekkel a tényezőkkel összhangba hozható, ezekkel együtt tudatosan és célszerűen hat és halad. De tanítványainknak testi fogyatkozása azt bizonyítja, hogy valamikor, valahol nem a legkedvezőbbek lehettek azok a viszonyok, amelyek között a gyermek élt és fejlődött. Egyének szerint is sok a különbség közöttük. Mindezekre ki kell terjeszteni figyelmünket tanítás közben. Foglalkozzunk azonban most csak azokkal a jelenségekkel, amelyek valamennyi tanítványainkra egyformán jellemzők és vizsgáljuk a felvetett kérdést különösen a siketség és a beszéd szempontjából. Tantervűnk kimondja, hogy minden tárgy beszédtanítás is legyen. Ezt helyesnek tartom, valamint azt is, hogy a t. cikkíró is ebben a szellemben igyekszik a tornát tanítani. Ha abból indulunk ki, hogy a beszéd is torna, a beszédszervek gimnasztikája, akkor különösen indokolt, hogy a tanulók beszéljenek. De más a visszahatása a szervezetre annak a beszédnek, amelyet a tanulók tornázás közben végeznek, mint annak, amelyet akkor fejtenek ki, amikor egyéb szerveik inkább pihennek. A tornaórák rendszerint az utolsó órák az órarenden; a beszédszervek izmai tehát az előbbi órákon már részesültek megfelelő gyakorlásban. Önként felvetődik itt az a kérdés, hogy kívánatos-e-még akkor is a beszédszervek működése, amikor azok már elég munkát végeztek és kifáradtak. Nem! Munkának és pihenésnek egymással váltakozni kell. Szellemileg is ki vannak már fáradva a tanulók a későbbi órákban; a szellemi kifáradást pedig nem lehet olyan munkával (és mással is csak részben) ellensúlyozni, amelynél a többoldalú testi munkához még szellemi munkát is kötünk. Meg azután a tüdőnek sem az a legfontosabb hivatása, hogy a beszédszervekhez a fújtató szerepét vigye, hanem ennél is fontosabb célja az, hogy a szervezet táplálásához szükséges vért elég oxigénnel ellássa, a termelt szénsavat, vízgőzt stb. a szervezetből eltávolítsa; tehát a vérkeringést és az anyagcserét szolgálja. Az a feltevésem, hogy beszéd közben, különösen ütemes beszéd közben, amely még más gyakorlatokkal is össze van kapcsolva,

11 1. szám MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 11 a lélegzés akadályozott, zavart. Kissé sok is az a munka, amely ily módon a kulcscsontok belső végeinek tájékára esik. Élettani tapasztalat, hogy a Sokáig és állandóan működő izom elveszti ingerlékenységét, működő képességét. Az ütemezés szempontjából még megjegyzem, hogy a tanulók egyes szavakat is csak úgy tudnak karban és egyszerre kiejteni, ha valakinek a szájára néznek. A t. kartárs által versszerűen összeállított gyakorlatok közben pedig fordulatok és egész mondatok is vannak. Ha tehát a tanulók a gyakorlatokat mégis egyszerre végzik, sőt egyszerre beszélnek is, én a mozgások egyöntetűségét nem a beszédnek, hanem az ütemérzéknek tulajdonítom és valószínűbbnek tartom azt, hogy a tanulók az ütemérzék után igyekeznek beszélni és gyakorlatot csinálni, mint a saját beszédjük után ütemet tartani. Az ütemezés testnevelési szempontból különben sem nagyon fontos, mért hiszen a tanulók lélegzésének és szívműködésének gyorsaságában is van eltérés. Ha azonban a rend- és szabadgyakorlatokat mégis ütemesen akarjuk végeztetni, célszerűbbnek tartom, hogy vagy szájról való leolvasás útján, vagy valamelyik ügyesebb tanuló mozdulatai után végezzék a gyakorlatokat. Tanulják meg tehát a tanulók a legszükségesebb vezérszavakat, esetleg vezéreljenek is; de amikor tornásznak, akkor ne beszéljenek és amikor beszélnek, akkor ne tornázzanak. Végül megjegyzem, hogy testi nevelésünkben a svéd tornának szeretnék nagyobb szerepet juttatni. Szintén a nyilvánossághoz fordulok és azt kérdezem, nem volna-e Célszerűbb, ha orvosi vélemény alapján a svéd torna köréből válogatnánk ki megfelelő gyakorlatokat és így védenők növendékeink testi fejlődését az egyoldalúságtól, a ferdeségektől? (Arad.) Balázs Géza. IRODALOM..1 magyar nyelv és mi. E két dolgot viszonyba hozva egymással, nem egyszer vetettem már fel kartársaim előtt Szóval. Egyszer-másszor némi okfejtéssel is kisértem megjegyzéseimet. Különösen az ifjabb nemzedékre hivatkozom, melynek egyik tanítója vagyok a képzőn. De különben oly magától értetődő dolog, hogy aki magyar, annak tudnia kellene magyarul, aki tanult, okleveles ember, annak már fegyelmezettebben és szabályosan is kellene használnia anyanyelvét, aki pedig tanítóféle ember, annak a nyelvtudomány szabályait is kellene ismernie, hogy biztos útmutatást tudjon adni tanítványainak. Ezt a felfogásomat sokan, talán valamennyien ismerik kartársaim; de nem vagyok oly szerencsés, hogy valóban, igazán is követnének mindazok, akik felszólalásaimat hallják és aztán elhallgatják. Két okban találjuk meg a kellő eredménynek e hiányát. Egyik ok: A mi különleges tanítási ágazatunkban - ezelőtt mintegy 20 évvel veszett híre kelt az alapos nyelvtudományi ismeretekből származott s nyelvtudományi rendszerre épített

12 12 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám. beszédtanítási irányzatnak. Ennek ellensúlyozására mintegy kialakult s megerősödött hallgatagon is az a másik felfogás, hogy minthogy tanítványainkat nem nyelvtudósokká akarjuk nevelni s őket nem a nyelvtudomány rendszere alapján kell beszélőkké tennünk, tehát nekünk sem kell nyelvtudósoknak, azaz fegyelmezett és tudatos nyelvis-merőknek lennünk. A másik ok abban az általános társadalmi új irányzatban keresendő, amely felfogás a magyar nyelv tudatos ismeretét ma már nem tekinti szükségesnek, nem sürgeti, elhanyagolja, sőt el is nyomja. Innen van aztán az, hogy jelöltjeink nagyobb részének egy év. alatt kellene elvégezniük azt a magyar nyelv-tudományi elmélyedést, amelyet négy év alatt bármi okból is elmulasztottak megtenni. Pedig nekünk szükséges ismernünk a magyar nyelvet egészében és részleteiben is. Sokkal jobban kell ismernünk a magyar nyelv elrejtettebb zugait is, mint bármely más tanítóféle embernek. Mert a magyar nyelv a siketnémák tanításánál nemcsak eszköz, de annak ismerete és használni tudása előbb cél kell, hogy legyen. Ide alapos és biztos nyelvtudás kell, ha csak rá nem akarjuk bízni magunkat és a magyar nyelvet a piaci magyar szólamok botrányos kormányzatára. Épen kapóra jött most kezem ügyébe egy igen-igen lelkes szellemű és okos feldolgozású könyv, melyet Kábel László soproni árvaügyi tanácsos írt e címen:,,hivatalos nyelvünk, a közhivatalok magyartalanságainak megjavítása. Kiadta a szerző. Ára 6 K.*) Eddigelé is sok szép mákvirágát ismertük a hivatalos észjárás kificamított nyelvérzékének. De e könyvet olvasva, meg kell döbbennünk! Minden nemzet féltve őrzi ősi kincsét, csak épen a magyar olyan léha, hogy színes, szemléleti és erővel teljes szóképeit engedi bemohosulni s helyettük minden szemeten szedett új szólamot beiktat nyelvébe, mert mutatósnak s előkelőnek véli azt. íme egy kis szemelvény! A kanyaró végett bezárva; javaslatba hoz; tagadásba vesz; elfekszik az akta; kiadást eszközöl; éberen őrizzék ellen a hatóságok (még jó, hogy nem lebbeznek fel és nem sítik kézbe); kiveszi, beveszi, leteszi, felveszi az esküt; folyamatba teszi az eljárást; kéretik az ajtót betenni; kilátásba helyez; felfekteti a főkönyvet és aztán felüti; megpályázza az állást; leadja a viccet és leközli a cikket, nem jő ki a fizetésével szorgos beiskoláztatás, tanácsot vesz igénybe, betekinti az iratokat és eszközli az út jókarban tartását; begarantálja a kikézbesítést stb. stb. Szent Isten! hova fog vezetni ez a tudatlanság, ez a nemtörődömség?! Akiben csak egy csepp jó magyar érzület van, fájdalmas helyesléssel ad igazat a kiváló szerzőnek, akinek lelkes fajszeretete, terjedelmes szemhatára, biztos betekintése, erős nyelvérzékű ítélete és bátor szókimondása megragadja, tiszteletre indítja az olvasót. Fájdalmas élvezet ezt a könyvet olvasni, de aki csak kézbe *) Figyelem be ajánlom a M agyar N y e lv ő réb e n valö ism ertetését is. ( sz ) A N y r. m egjelenésekor (dec. 24.) ez a m i m egem lékezésünk m ár készen á llt a közlésre. A szerk.

13 1. szám. MAGYAE SIKETNÉMA-OKTATÁS. 13 veheti, olvassa el, mert sokat tanulhat belőle és legalább egy-egy kis ponton megállíthatja ezt a divatra kapott szörnyűséges nyelvveszedelmet. Igen-igen ajánlom, hogy legalább iskoláink vegyék meg; de aztán ne tegyék be a könyvtárba! Hagyják azt éjjel-nappal könnyen hozzáférhető helyen, hogy aztán olvashassák és hasznát is vehessék.*) *) K ellem es tu d a t az nekünk, hogy a szerző a m in t leveleiben ír ja is - a m ag y artalan ság o k kipellengérezésében u g y an azt a m ódszert alkalm azza, melylyel Borbély Gy. és S. N yelvünk védelme c. könyvében találk o ztu n k. (Megrendelhető 1 kor. 20 fillérért, Vác, Snk. int.) Vö. M. S sz A szerk. VEGYESEK, A z b a n t a r t o t t I. e g y e te m e s t a n ü g y i k o n g re s s z u s jegyzőkönyvét és nap ló ját eredeti kútfő a la p ján sajtó alá rendezte és előfizetőinek k a rá csonyi ajándékul ad ta a N em zeti Iskola c. p olitikai tan ü g y i újság, hogy m éltóképen ünnepelje 20. éve betöltését. A 80 old alra terjedő m ű főbb cím ei: Előszó. I r ta : H áda József szerkesztő. A gyűlés m egalakulása. A kongresszus ta g jain a k névsora. Szakosztályok szervezése. Az elemi szakosztály szervezete. A kisdedóvási nevelés fővonalai. Az óvoda belélete, külviszonyai, korm án y zata, óvók képzése. E lem i tan o d ák és ta n ító k a t illető k iv án ato k. - Nőnevelésünk h iányai s a honi nőnevelés k örüli teendők. N éhány sző a siketném ák nevelésének előm ozdítása érdekében. (Vö. Váci E m lékkönyv ) Á ltalános nézet a vakok ok tatásáró l. K épezdére vonatkozó óhajtások. A m i niszterhez b e n y ú jto tt m em orandum. J a v a sla t a középtanoda vagy a gim názium létegzete ta n és fegyelm i ta n a irá n t. K özéptanodai rendszabályok. A főtanodák és egyetem irá n ti ja v a sla t. N apló. A gyűlés összehivásának története. Az egyetemes gyűlés küldöttsége a nevelésügyi m in iszter előtt. A m in iszter beszéde. - A p ro testá n s ta n á ro k k iáltv án y a. A m ű egy könyvkereskedésben sem k apható. K izáró lag a N em zeti Iskola k iad ó h iv a ta la (Eelsőerdősor-u. 21.) adja ingyen m in dannak az előfizetőnek, aki legalább egy negyedévre előfizet. nsgy évre 12 K, fék évre 6 K, egy negyedévre 3 IL) A lapnak nem előfizető olvasói 50 fillérért rendelhetik m eg a könyvet. S ik e tn é m á k ré s z é re u j k e r e s e tf o r r á s fe ltá rá sá n dolgozik V árad i Zsigm ond körm öezbányai igazgató. A legnagyobb h azai bádog- és vasedény zománcozó g y á r h ajlandónak m u ta tk o zik snk. a lk alm azására. A ta n u lá si idő 3 év lenne. Az ifja k kellő felügyelettel otth o n szerű elhelyezést k a p n án a k, ü g y értesülünk, hogy ezt a te rv e t m in isztériu m u n k is tám o g a tja. A m ikor a részletek k ialakulnak, V áradi Zs. tá jé k o z ta tja az intézetek igazgatóságait. A s ik e tn é m á k p á r is i in té z e té b e is e llá to g a to tt X II. 4.-én D r. H e trm a n n A. tb. tag u n k (aki dec. elején a nem zetközi örm ény-kongresszuson képviselte a m onarchiát.). T ap asztalatairó l előadást szándékozik ta r ta n i egyesületünkben. Ügyünkről, rólunk és mi cím a la tt óhajtom rendszeresen m egem líteni a k iad o tt szakm űveken, füzeteken, különlenyom atokon kívül az újságokban, folyóiratokban m egjelent, bennünket érdeklő cikkeket, továbbá k a r tá r sainknak m ásnem ű (nem szakbeli) irodalm i m unkálkodását is. Afféle fo rrásjeg y zék (u. n. repertórium ) lenne ez, am i a szakbeli b ú v árk o d ást, k u ta tá s t nagyon m egkönnyítené s jövőben a bibliográfiának összeállításához ada

14 14 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám. to k k al szolgálna. K érem ehhez k a rtá rsa im n a k, úgyszin tén e lap olvasóinak, ügyünk b a rá ta in a k szíves tám ogatását, közlését s h a lehet, az illető dolog beküldését. S iketn ém á k zsebnaptára az 1914-ik évre. N egyedik évfolyam. Szakférfiak és.siketném ák közrem űködésével szerkesztik G yörgyfy Ákos és Szentgyörgyi G usztáv siketném a-intézeti tan á ro k, Vácon. Á ra 1 kor. 20 fillér. N yom a to tt Kohn Mór könyvnyom dájában Vácon. 8-r. vszkts Látogatás a siketnéniáknál. K. N. P esti H írla p dec A négyérzékűek világából. I r t a és az ipolysági szabad lyceum nov. 26.-i estéjén felolvasta H ercsuth K álm án liontm egyei k ir. s. tanfelügyelő...ilonti T anügy sz.*) A sikeiném ák beszédtanítása és a snlc. és az.épérzélcueh tanításában érvényesülő elvek. I r t a és a soproni pedagógiai tá rsaság b a n december 17,-én felolvasta V ölker József sn.-intézeti igazgató. Felnőtt siketnémák otthona. A debreczeni siketném a-intézettel k a p csolatban O tthon létesült a v árosban és környékén dolgozó snk. szám ára. A ta n á ri testületből alapító tag k én t kilencen léptek be. Az O ttlion-nak szórakoztatáson kívül egyik célja, hogy a m agukat önállósítani törekvő tag o k at s szükség esetén a nyom orba ju to tta k a t is segítse. Az O tthon jó v áh agyott alapszabályokkal m ár m egkezdte m űködését. Az intézetben egy szépen berendezett szobát k apott, m elynek fűtéséről és v ilág ításáró l az in tézet gondoskodik. A tagok rendelkezésére 7 fővárosi ú jság és fo ly ó irat áll. Ügyvezető elnök: M olnár A n ta l ta n á r. E ln ö k : P a p p Ferenc ta n u lt siketném a. A felügyeletet a ta n á ri testületből a la k u lt G yám olító B izo ttság és a S ik etn ém ák at Gyámolító Debreczeni E gyesület vállalta m agára. X Cházár András Önképző-kör a la k u lt a snk. debreczeni intézetében nov. 30.-án az V. V III. osztályos tanulókból Schnell József ta n á r irán y itásával. In tézeti L ap -ot is in d ítan ak. A snk. Miklósy István hajdudorogi püspöknél. E m m er Istv á n h. igazgató vezetésével Já v o r Gy., Schnell J. és F ialkovits Gy. ta n á ro k 3 sn. növendékkel tisztelegtek a D ebreezenben székelő gör. k a th. püspöknél. E m m er k érte a főpásztort, fogadja szeretetébe a siketném ákat, akikkel a sors oly k e gyetlenül bánt. M iklósy püspök m egköszönte az üdvözlést, bizto síto tta jó in d u la táró l és tám o g atásáró l a sik etn ém ák at. M ajd m eg h allg atta az egyik V III. o. sn. köszöntőjét s tá rs a lg o tt a siketném ákkal. A fő p ászto rt m eglepte a Snk. felelete, értelm es beszédje s a szájról való leolvasni tudása. A ta n á ro k n a k m egelégedését és köszönetét fejezte ki. (A D ebreczeni TJjság -ból.) Jutalmazás. A VKM. E m m er Istv á n n ak, a snk. debreczeni intézete ra jz ta n á rá n a k aki 4 egym ást követő n y á ri szünetben a 7 7 hétig ta rtó ra jztanfo ly am o t elvégezte a rajzi állításban e lért eredm ényért 200 korona ju talo m d ljat engedélyezett. A snk. szegedi intézetében P lich ta B. k a rtá rs u n k in d ítv á n y á ra e lh a táro z tá k a növendékek tehetségének m egvizsgálását. A m in iszter u ra t pedig felkérték, hogy ily v izsg álatra h ív ja fel a többi testü letek figyelm ét is, hogy a megfelelő m ódszer k ialakulh asso n. A v izsg álato k n ak ketős hasznuk lesz: A ta n á r jobban m egism eri növendékei képességét; m ásrészt tá jé k o z ta tá st adnak az osztályok ta n ítá si eredm ényeinek m egállapításáról is. *J H. K. volt k a rtá rs u n k 4 váci növendékkel b e m u ta tta a ta n ítá s eredm ényét is.

15 1. szám. MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 15 Hontmegye kir. tanfelügyelője, Pálfi P éter felhívta az iskolák helyi h ató ság ain ak és ta n ító in a k figyelm ét A ném ák m eg szó laltatása c. könyvre, m elynek szerzője B orbély Sándor, váci igazgató. Az errő l szóló k ö r ir a t a Honfi T a n ü g y ib e n közöltetett (1913./12.) és a nevezett m űvet a tan ító i könyvtá r a k részére a legmelegebben a já n lja. A Tanítók fürdője r. t. dec. 27.-én m egalakult, hogy a Székelyudvarhely h a tá ráb a n lombos erdők k özött levő kénes-sósvizű Szejkén gyógyfürdőt, üdülő- és nyaralóhelyet, a fenyvesek közötti H onoród fürdőn pedig gyerm eknyaralóhelyet alkosson. E gy részvény 25 kor. E gyebekről G yerkes M. székelyudvarhelyi ig.-tanító tájékoztat. A Magyar Tanítók Otthonával kapcsolatban B udapesten Pedagógiai F ilm g yár r. t. a lakult, (IX., K in izsy -u tca 16. T elefon: József ) m ely felvételek, diapositivek és m ozgóképek készítésével foglalkozik. A pedagógiailag vezetett m ozgófényképes előadások ügyében jun. 6.-án ta r to tt ankét leírása az O tthon egyesületi értesítőjében olvasható (1913. szept. 7.). Az O tthonban felá llíto tt K u ltu rszin p ad bem utató előadása dec. 18.-án volt. (Telefon József ) Siketnéma cserkészek. A cserkészm ozgalom m inden fiút szivesen lát, s az angol, különösen pedig a skót m ozgalom vezetői azon vannak, hogy a cserkészet h asznát lehetőleg a testileg sa tn y a vagy éppen nyom orék gyerm ekekre is kiterjesszék. Az edinburgi siketném a-intézet cserkészcsapatát á p rilisá ban szervezték, s azóta a legszebb eredm ényeket érték el vele. A fiuk ugyanis term észetes m egszoritásokkal nem csak az előírt cserkészprogram m hoz ta r tjá k m agukat, hanem egyenesen kiváló cserkészekké fejlődtek. M últ hónapban az angol közélet híres férfia, R oseberry lord, szem lélte m eg a csapatot, m elyről igen hízelgőén n y ilatk o zo tt. Szemlék alk alm ával a fiuk a p a ran cso k at karlejtések és m ás optikai jelek segítségével k ap ják, s a m u ta tv án y o k a t a legnagyobb pontossággal és fürgeséggel végzik el. A term észet m ostohagyerm e keire is k iterjeszk ed ik te h á t az a m ozgalom, m ely az egészséges gyerm ekek öröme. (B. H.) Jelentkezési felhívás. E e T Epéé ap átn ak, a legelső sikeném a-intézet a la p ító ján a k és a siketném a-oktatfisügy v ilágszerte ism ert n agy ap o sto lának A siketném ák ok tatása met.hódikus jelekkel és A siketném ák beszédtanításának m űvészete c. értékes m űveit fran c ia eredetiből m a g y a rra fo rd íto tta Szabó Im re, a siketném ák budapesti áll. intézetének h itta n á ra. E zeket a m ű veket a Siketném a-intézeti ta n á ro k orsz. egyesülete közkincscsé ó h a jtja te n n i; és ha an n y i érdeklő jelentkezik, hogy a két m ű e g y ü tt 2 3 k o r. közötti áron forgalom ba hozható, akkor egy kötetben k i fogja azokat adni. A jelentkezéseket elfogadja a M agyar S iketném a-o ktatás szerkesztő-kiadóhivatala. (Budapest, V II., A réna-ú t 64.) B eérkezett jelen tk ezések: Sn.-int. Vác (2), B orbély S., S zotfrid J., K o n d ra M., W olkóber J., Sn.-int. K örm öczbánya, V árad i Zs., H rib ik A., Szobolovszky I., Szász J., P a la tín u s N. K., A dam csik I., S n.-int. Debreczen, N ém ethy K., Já v o r Gy., M olnár A., Schnell J., Sn.-int. Szeged, Sn.-int. Sopron 1 1 pld. Megvételre keressük: É rte sítő k : V ácz: régibbek és , , , , , , , 95 96; Tem esvár , , (2 2 p ld.-t); , , , , , , 12 13; Jo lsva : , 3 4 (2 pld.), 6 7, ; K o lo zsvár: , d , , (2 pld.), 3 4; K aposvár: ; V akok

16 16 MAGYAR SIKETNÉMA-OKTATÁS. 1. szám. B udapest: , , és 1905-től ig; S iketn ém á k K épes L apja : I. évf. 1. sz.; S ike tn ém á k Lapja (Rózsa-féle) I. évf. 1. sz. S iketn ém á k K özlönye: (Oros K.) 1892: : 1., 8. sz.; S ike tn ém á k L a p ja : A tyim ovics (Aba P.) 1875; S iketn ém á k érdeke: (Schok L.) I. évf. 1. sz , 4., 5. s z,; Siketn ém a V ilá g : (Aba P.) bárm ely szám át; T a u b stum m en-p ost: (Aba P.) bárm ely szám át; Breuer-féle n a p tá r: 1906.; K rü zselyi E rzsik é : V erseinek I. k ö tete: V ersek A já n la to k a MSO. szerkesztőségébe küldendők, ahol egy és m ás dologból 2 pld. van. (U. i. S iketn ém á k K özlönye: B orbély S sz.) Pályázatot hirdetek a S iketném ák K ö z lö n y é in e k képviseletében olyan színdarabra, m elyet növendékeink karácsonykor játsz h atn á n ak. E gy h á r m as tag ú b izo ttság dönt. H a tárid ő szept. 15. T iszteletd íju l egy 20 K -s a ra n y a t a jánlo k fel. A szerző 150 drb. t.-pld., vagy 100 pld.-nak á r a fejében átengedi a terjesztés jogát. B orbély Sándor. Mlinkó I. egri sn.-int. igazgató m egyei tűzrendészeti felügyelővé nevezte te tt ki. (E gri Ú jság X II. 28.) Egyesületünk kiadványai. 1. Lapunk I X V. évfolyama. Az első négy évfolyam ára á 25 K, de ezek csak annak adhatók el, aki az eddigi évfolyamokat mind megveszi Évkönyv Évkönyv Szerkesztette: Bihari Károly egyesületi titkár. Tartalma: az egyesület működése, közgyűlése; értekezések. 1 1 példány 50 fillér. Bélyegekben is küldhető. 4. Juan Pablo Bonét: A betűknek elemeikre váló felbontása és a némák beszédre váló tanításának művészete. Madrid, Fordította Adler Simon. Ára 2 K. 5. Nagy Péter: Fonétizáló állvány és asztalka. (Ismertetését 1. M. S. O sz oldal.) 1 drb állvány keményfából 32 K (10 drb 300 K ); fenyőfából, olajfestéssel v. barnára pácolva 27 K (10 drb 240 K ); 1 drb asztalka keményfából 54 K (10 drb 490 K ); fenyőfából 42 K (10 drb 360 K). A szállítási díjat és a csomagolást utánvéttel a megrendelő fizeti; ez utóbbi önköltségi árban számíttatik és a küldemény értékének 4 5%-ánál több nem lehet. 6. Záborszky Árpád: Képek a tornatanításhoz. (Tollrajz.) Egy sorozat (18 tábla) 15 K. 7. Kegler F.: Adatok a S. T. 0. E. 10 éves történetéhez. Ára 25 fillér. Bélyegekben is küldhető. A megrendeléseket legcélszerűbb postautalványon küldeni egyesületünk pénztárnokához. (L. a lap homlokán.) Szerkesztői üzenetek. B, A. V árom s előre is köszönöm. R. E. K ö szönöm. Nyom ozza, kérem, azt a bizonyos 1. sz.-ot. Sz. I. Ú jra kérem szives tü relm ét. Zs. F.j S. J. M ost k iszoru lt. R. K. Köszönöm. thd. Levél m egy. M. /. E lkésett. Szeged, Eger, Kőbánya. Köszönöm a k arácso n y i ünnepről szóló értesítést. Nem m ara d t hely. FRITZ Á.. BUDAPEST NAP-U. 13.