Bevezetés az elméleti. vizsgatételek. 2 Pontrendszerek mechanikája. 1 Tömegpont mechanikája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés az elméleti. vizsgatételek. 2 Pontrendszerek mechanikája. 1 Tömegpont mechanikája"

Átírás

1 Bevezetés az elméleti fizikába vizsgatételek A három kategóriába tartozó kérdések relatív súlya megközelítőleg: (A.) : (B.) : (C.) 20 : 5 : 2 A vizsgán nem egy az egyben az alábbi módon kerülnek megfogalmazásra a kérdések. Az alábbi lista egyes pontjáinál több vizsgán megjelenő kérdés is össze van vonva. Pl. (A.)Newton törvényei, tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer (IR), Galilei relativitási elve két három vizsgakérdést is magába foglal. Ezek különálló kérdésként jelennek meg majd a vizsgalapon, és egyenként teljes értékű (A.)kategóriás kérdésként lesznek értékelve. 1 Tömegpont mechanikája 1. (A.)Tömegpont, vonatkoztatási rendszer, sebesség, gyorsulás, impulzus, erő, impulzusnyomaték, erőnyomaték, mechanikai munka, mozgási energia 2. (A.)Newton törvényei, tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer (IR), Galilei relativitási elve 3. (A.)Mechanikai munka és mozgási energia kapcsolata 4. (A.)Konzervatív erőtér, potenciáltér, centrális erőtér 5. (A.)Energiamegmaradás törvénye (kijelentés) 6. (A.)Impulzusmegmaradás törvénye 7. (A.)Impulzusnyomaték megmaradásának törvénye (kijelentés) 8. (A.)Erőnyomaték eltűnésének feltétele 9. (B.)Energiamegmaradás törvénye (levezetés) 10. (B.)Impulzusnyomaték megmaradásának törvénye (levezetés) 11. (A.)Centrális erőtér síkmozgással való viszonya (kijelentés) 12. (B.)Síkmozgás centrális erőtérben (bizonyítás) 13. (A.)Brachisztochron feladat kijelentése 2 Pontrendszerek mechanikája 1. (A.)Pontrendszer energiája, impulzusa, impulzusnyomatéka (meghatározás) 2. (A.)Külső és belső erők, az utóbbi iránya 3. (A.)Pontrendszer energiájának, impulzusának, impulzusnyomatékának megmaradása (kijelentés) 4. (B.)Pontrendszer energiájának, impulzusának, impulzusnyomatékának megmaradása (levezetés) 5. (B.)Impulzus transzformációja IR váltás esetén (levezetés) 6. (A.)Tömegközépponti sebesség 7. (B.)Tömegközépponti sebesség és tömegközéppont levezetése 8. (B.)Impulzusnyomaték transzformációja IR váltás és koordinátarendszer kezdőpont eltolás esetén (levezetés) 9. (B.)Mozgási energia transzformációja IR váltás esetén 10. (A.)König-tétel kijelentése 11. (B.)König-tétel levezetése 3 Görbék 1. (A.)Görbe 2. (B.)Frenet-féle triéder 3. (A.)(Elemi) ívhossz 4. (B.)Természetes paraméterezés meghatározás 5. (B.)Evoluta, evolvens, ezek kapcsolata 6. (B.)Pont kinematikája meghatározások, végeredmények 7. (C.)Pont kinematikája levezetések 8. (A.)Területi sebesség szóbeli 9. (B.)Területi sebesség matematikai, tulajdonságai 10. (A.)Görbületi sugár, görbület, torziós sugár, torzió szóbeli 11. (B.)Görbületi sugár, görbület, torziós sugár, torzió matematikai 1

2 12. (C.)Görbületi sugár, torziós sugár levezetése 13. (B.)Serret-Frenet képletek (szóbeli meghatározás) 14. (B.)Darboux vektor 15. (C.)Darboux vektor levezetése 16. (C.)Helyzetvektor változásának sorfejtése ívhossz szerint (levezetés) 17. (B.)Helyzetvektor változásának sorfejtése ívhossz szerint (következtetések) 4 Felületek 1. (A.)Felületek felírása explicit, implicit és paraméteres alakban 2. (A.)Sík felírása explicit, implicit és paraméteres alakban 3. (B.)Sík felírás normálvektor segítségével, két bennfoglalt vektor segítségével, determináns alakban 4. (A.)Gömb felírása explicit, implicit és paraméteres alakban 5. (B.)Henger, kúp és csavarfelület felírása 6. (C.)Egyéb felületek 7. (B.)Első alapforma, Gauss-féle elsőrendű főmennyiségek (felírás) 8. (C.)Első alapforma, Gauss-féle elsőrendű főmennyiségek (levezetés) 9. (B.)Felületi normális egységvektor felírása 10. (B.)Második alapforma, Gauss-féle másodrendű főmennyiségek (felírás, szóbeli magyarázat) 11. (C.)Második alapforma, Gauss-féle másodrendű főmennyiségek (levezetés) 12. (C.)Euler-Monge ábrázolás 13. (B.)Dupin-féle indikatrix szóbeli 14. (C.)Dupin-féle indikatrix matematikai 15. (B.)Főgörbületek szóbeli 5 Lokális koordinátarendszerek 1. (A.)Görbe vonalú (lokális) koordináta rendszer 2. (A.)Koordináta transzformáció matematikai 3. (B.)Koordináta görbe, koordináta felület 4. (B.)Lamé-együtthatók 5. (B.)(Elemi) felület és térfogat 6. (B.)Sebesség 7. (C.)Gyorsulás 6 Kötések, szabadsági fokok, Lagrange-tétel 1. (A.)Meghatározásuk 2. (A.)Osztályozásuk (időtől függő/független, holonóm/anholonóm, szkleronóm/reonóm, stb., példák) 3. (A.)Kényszererő vs. szabaderő 4. (B.)Geometriai kényszerek integrál és Pfaff-alakja 5. (A.)Holonóm kényszer felírása egy tömegpontra felület, görbe esetén. 6. (A.)Holonóm kényszer felírása mereven összekötött két tömegpont esetén 7. (B.)Kényszererő irányának a fenti két esetben 8. (A.)Lehetséges elmozdulás, virtuális elmozdulás, virtuális munka, kénszererő virtuális munkája 9. (A.)Virtuális munka elve (kijelentés) 10. (B.)Virtuális munka elve (levezetés) 11. (A.)Szabadsági fok, kapcsolat a kötésekkel 12. (A.)Merev test szabadsági fokainak száma 13. (B.)Merev test szabadsági fokainak száma (indoklás) 14. (A.)Általános koordináták 16. (C.)Főgörbületek levezetése 15. (B.)Általános koordináták haszna, előnyei 2

3 16. (B.)Kinetikus energia kifejezése időtöl függő/független koordinátatranszformáció esetén 17. (A.)D Alembert-elv (kijelentés) 18. (B.)D Alembert-elv (levezetés) 19. (A.)Általános erő 20. (A.)Lagrange elsőfajú egyenlete 21. (B.)Lagrange másodfajú egyenlete 22. (C.)Levezetések 23. (A.)Minimális hatás elve (kijelentés) 24. (C.)Minimális hatás elve (levezetés) 7 Variációszámítás 1. (A.)Egyváltozós függvény szélsőértékének szükséges/elégséges feltételei 2. (B.)Többváltozós függvény szélsőértékének szükséges/elégséges feltételei 3. (A.)Feltételes szélsőértékfeladat (kijelentés) 4. (B.)Feltételes szélsőértékfeladat (megoldás, Lagrangemultiplikátor) 5. (C.)Feltételes szélsőértékfeladat (levezetés) 6. (A.)Funkcionál, példák 7. (A.)Variációs feladat (kijelentése) 8. (A.)Euler-Lagrange egyenlet (ELe) 9. (A.)Legendre-feltételek 10. (B.)Plusz feltételek peremfeltételek hiányában. Mikor erősebb a szélsőérték? 11. (B.)ELe levezetése 12. (B.)ELe kibontása (másodrendű diff.egyenletté) 13. (A.)Brachisztochron feladat kijelentése, megoldása, cikloiszgörbe (szóban) 14. (B.)Brachisztochron feladat funkcionáljának levezetése, ELe-ének felírása, cikloiszgörbe matematikai 15. (C.)Brachisztochron feladat ELe-ének megoldása 16. (A.)Dido feladat kijelentése, megoldása (szóban) 17. (B.)Dido feladat funkcionáljának, ELe-ének felírása 18. (C.)Dido feladat funkcionáljának, ELe-ének megoldása 19. (B.)A variációs feladat invarianciája x = x(u, v), y = y(u, v) transzformációkkal szemben (kijelentés) 20. (C.)A fenti igazolása 21. (B.)A variációs feladat további invarianciái és egyéb tulajdonságai (kijelentés) 22. (C.)A fentiek igazolása 23. (B.)A variációs feladat primintegráljai (F y = 0, F x = 0 esetekben) 24. (C.)A fentiek igazolása 25. (B.)Legrövidebb út a síkban (funkcionál, primintegrál felírása, megoldás szóban) 26. (C.)A fenti megoldás levezetése 27. (B.)Minimális forgásfelület (funkcionál, primintegrál felírása, megoldás szóban) 28. (C.)A fenti megoldás levezetése 29. (B.)Láncgörbe alakja (funkcionál, primintegrál felírása, megoldás szóban) 30. (C.)A fenti megoldás levezetése 31. (A.)Variációs feladat többváltozós funkcionálra (kijelentés, ELe) 32. (B.)A fenti matematikai tárgyalása, Legendre-feltétel 33. (B.)A fenti feladat primintegráljai (F yi = 0, F x = 0 esetekben) 34. (C.)A fenti igazolása 35. (B.)Legrövidebb út a térben (funkcionál, primintegrál felírása, megoldás szóban) 36. (C.)A fenti megoldás levezetése 3

4 8 Geodetikus görbék 1. (A.)Meghatározás 2. (B.)Funkcionál felírása 3. (B.)Clairaut-tételének kijelentése szóban és matematikailag 4. (C.)Levezetés 5. (A.)Geodetikus görbe a térben, síkban, hengeren, kúpon, gömbön (szóban) 6. (C.)A fentiek levezetése 7. (B.)Loxodróma szóban, matematikailag, összehasonlítása a geodetikus görbével, egybeesésük feltétele 8. (B.)Geodetikus görbe főnormálisa és a felület normálisának viszonya 9. (C.)A fenti igazolása 10. (B.)Elemi ívhossz a Riemann-térben, metrikus tenzor az Euklideszi térben, kapcsolata az elsőrendű Gauss-féle főmennyiségekkel kétdimenziós felületek esetén. 11. (C.)A geodetikus görbe differenciálegyenletének levezetése 12. (B.)Geodetikus görbe, fényterjedés, tehetetlenségi mozgás, kifeszített húr kapcsolata 9 Analitikus mechanika alapjai 1. (A.)Szimmetria 2. (A.)Tér és idő folytonos szimmetriái (szóban, magyarázattal) 3. (A.)Minimális hatás elve, Lagrange egyenlet 4. (A.)Egydimenziós mozgás Lagrange függvénye Descartes-i és lokális koordináta rendszerekben konzervatív erőtér esetén 5. (A.)Egydimenziós mozgás fordulópontjainak 6. (C.)Egydimenziós periódikus mozgás periódusa mint az energia függvénye (levezetéssel) 7. (A.)A folytonos szimmetriák és megmaradási törvények kapcsolat (7+3 darab, szóban) 8. (B.)Energiamegmaradás bizonyítása (időhomogenitásból) 9. (C.)Az impulzusmegmaradás bizonyítása (tér homogenitásból) 10. (C.)Az impulzusnyomatékmegmaradás bizonyítása (tér izotrópiából) 11. (C.)Tömegközéppont megmaradása (IR-k egyenértékűségéből) 12. (B.)Elemi elforgatás szögvektora 13. (A.)Harmonikus rezgések jelentősége (egyensúlyközeli állapot) 14. (B.)Harmonikus oszcillátor Lagrange fg.-nek levezetése egyensúlyközeli állapotból 15. (B.)Egydimenziós oszcillátor mozgása (típusai, paraméterfüggéssel) 16. (C.)Teljes leírás (lásd tavalyi anyagot is) 17. (C.)Egydimenziós oszcillátor komplex leírása 10 Centrális erőtér, kéttest probléma, Kepler feladat 1. (A.)Centrális erőtér 2. (A.)Centrális erőterekre példa 3. (A.)Centrális erőtér Lagrange függvényének felírása (vektoriálisan/descartes-i koordinátákban) 4. (B.)Centrális erőtér Lagrange függvényének felírása (szférikus koordinátákban, polár koordinátákban) 5. (B.)Centrifugális és effektív potenciál 6. (C.)Síkmozgás bizonyítása Lagrange formalizmusban 7. (B.)Impulzusnyomaték mint ciklikus koordináta konjugált impulzusa és megmaradása 8. (B.)Impulzusnyomaték és területi sebesség kapcsolata 9. (B.)Energia mint prímintegrál 10. (C.)Pálya egyenletének felírása integrál alakban 11. (B.)Pálya zártságának feltétele, mely erőtereknél áll fenn. 4

5 12. (B.)Centrumba zuhanás feltétele (következtetések) 13. (C.)Centrumba zuhanás feltétele (levezetés) 14. (A.)Kepler-feladat 15. (A.)Kepler törvényei (kijelentés, második törvény kapcsolata az impulzusnyomatékmegmaradással) 16. (B.)Kúpszeletek egyenlete polár koordinátákban 17. (A.)Kúpszeletek geometriai és algebrai 18. (A.)Perihélium, ahélium, excentricitás, pályaparaméter 19. (C.)Pályaegyenlet és 3. törvény levezetése 20. (B.)Mechanikai hasonlóság (következtetés) 21. (C.)Mechanikai hasonlóság (levezetés) 22. (C.)Viriáltétel (levezetés) 23. (B.)Viriáltétel alkalmazásai 11 Hamilton formalizmus 1. (A.)Hamilton függvény 2. (A.)Kanonikus egyenletek (kijelentés) 3. (C.)Kanonikus egyenletek (levezetés) 4. (B.)Hamilton függvény és energia kapcsolata 5. (B.)Hamilton formalizmus használatának indoklása 6. (A.)Fázistér, konfigurációs tér 7. (B.)Egyszerű mozgás pályájának a fázistérben 8. (A.)Kanonikus transzformáció, indoklása 9. (B.)Alkotó függvény 10. (C.)Négyféle alkotó függvény esetén a kanonikus transzformációk tárgyalása 11. (C.)Példák transzformációra 12. (A.)Hamilton-Jacobi egyenlet (felírás, tulajdonságok) 13. (C.)Hamilton-Jacobi egyenlet (levezetés) 14. (C.)Alkalmazások (szabad test, ferde hajítás, harmonikus oszcillátor, centrális erőtér) 15. (B.)Poisson zárójelek (meghatározás, tulajdonságok) 12 Merev testek 1. (A.)Merev test, szabadsági fokainak száma 2. (B.)Merev test egy pontjának sebessége 3. (B.)A haladó és forgó mozgások viszonylagos/abszolút jellege 4. (A.)Pillanatnyi forgástengely 5. (A.)Mozgási energia (tehetetlenségi nyomaték tenzorral) 6. (B.)Tehetetlenségi nyomaték tenzor (matematikailag) 7. (C.)Tehetetlenségi nyomaték tenzor levezetése 8. (B.)Tehetetlenségi nyomaték tenzor tulajdonságai (szimmetriák) 9. (A.)Fő tehetetlenségi nyomatékok és főtengelyek 10. (C.)Egy síkban elhelyezkedő részecskék rendszere 11. (B.)Steiner-képlet 12. (A.)Impulzusnyomaték (tehetetlenségi nyomaték tenzorral) 13. (B.)Impulzusnyomaték és a szögsebesség viszonya 14. (C.)Newton-Euler egyenlet levezetése 15. (A.)Szabad mozgás, precesszió (levezetés) 16. (B.)Precessziós mozgás/szögsebesség 17. (B.)Euler szögek és kapcsolatuk a Föld mozgásával. 13 Kontinuumok bevezetés, mérlegegyenletek 1. (A.)Meghatározások 2. (A.)Deformáció vektor és tenzor (, a modell érvényességének feltételei) 3. (C.)Deformáció tenzor levezetése 4. (B.)Def.tenzor és relatív térfogatváltozás kapcsolata 5. (C.)Levezetés 5

6 6. (B.)Nyíró deformáció koord. rendszer függése, kitranszformálhatósága 7. (A.)Főirányok és főértékek 8. (B.)Def. tenzor szétválasztása nyírásra és kompresszióra 9. (B.)Euler-i leírás, Lagrange-i leírás, szubsztanciális derivált 10. (A.)Skalár és vektormennyiségek mérlegegyenletei 11. (C.)Skalár és vektormennyiségek mérlegegyenletei (levezetés) 12. (A.)Advekciós, reverzibilis, irreverzibilis áramok 13. (B.)Kontinuitási egyenlet (tömegmérleg) 14. (B.)Mozgás egyenlet (impulzusmérleg) 15. (A.)Feszültségtenzor 16. (B.)Feszültségtenzor kapcsolata az erősűrűséggel 17. (B.)Egy tartományra ható erő, egyensúly feltétele 18. (A.)Fluidumok és a nyírófeszültség 19. (B.)Izotróp fluidum feszültségtenzora 14 Rugalmas közegek elméleti leírása 1. (C.)Feszültségtenzor szimmetriájának igazolása 2. (B.)Tetszőleges felületelemre ható erő 3. (B.)Rugalmas erők által végzett munka 4. (C.)Levezetés 5. (B.)Termodinamkai potenciálok, feszültség és deformáció kapcsolata 6. (A.)Hooke-törvény szóban, a modell feltevései (nullában, linearitás, izotrópia) 7. (B.)Hooke-törvény, rugalmassági moduluszok 8. (C.)Levezetés 9. (B.)Izotrop testek egyensúlyi egyenletei 10. (A.)Rugalmas hullámok tulajdonságai (szóban) 11. (C.)Levezetés 12. (C.)Hooke törvénye kristályos anyagokban 13. (B.)Rugalmas hullámok tulajdonságai kristályos anyagokban (szóban) 15 Rugalmas közegek fenomenológikus tárgyalása, kapcsolat az elmélettel 1. (A.)Hooke-törvénye szóban és képletben, haránt irányú deformáció, Young modulusz és Poisson állandó 2. (A.)Szuperpozíció elve 3. (B.)Homogén deformációk levezetés 4. (A.)Nyírás, nyírófeszültség 5. (B.)Nyírás kiváltása összenyomással és nyújtással 6. (C.)Igazolás 7. (A.)Nyírófeszültség és elhajlási szög kapcsolata 8. (C.)Levezetés 9. (A.)Harántirányú összehúzódás nélküli nyújtás (meghatározás, következtetés) 10. (C.)Levezetés 11. (A.)Csavart rúd (problémafelvetés, következtetés) 12. (C.)Levezetés 13. (A.)Torziós hullám (problémafelvetés, következtetés) 14. (C.)Levezetés 15. (A.)Hullámegyenlet 16. (A.)Hajlítás (problémefelvetés) 17. (B.)Semleges felület, tehetetlenségi nyomaték 18. (B.)Eredmény, következtetések 19. (C.)Levezetés 20. (C.)Egyik végén befogott gerenda hajlítása 21. (C.)Homogén deformációk elméleti tárgyalása 6

7 16 Hidrodinamika 1. (A.)Kontinuitási egyenlet 2. (A.)Euler-egyenlet 3. (B.)Energia mérleg 4. (A.)Hidrodinamika, egyenletrendszer zártsága, állapotegyenlet, lokális egyensúlyi feltétel 5. (A.)Transzport folyamatok: gradiensek, hozzátartozó áramok 6. (B.)Határfeltételek 7. (B.)Hidrosztatika 8. (C.)Nehézségi erő által összetartott igen nagy folyadéktömeg (csillag) egyensúlya 9. (A.)Bernoulli-egyenlet 10. (C.)Levezetés 11. (B.)Navier-Stokes egyenlet, dinamikai/kinematikai viszkozitási együtthatók 12. (C.)Levezetés 13. (B.)Hanghullámok modellje, hangsebesség képlete 14. (C.)Levezetés 7

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika 1. előadás Vonatkoztatási rendszer Hely-idő-tömeg standardok 3-dimenziós

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. BUDO ÁGOSTON ' # i akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 1991 TARTALOMJEGYZÉK Bevezette 1.. A klasszikus mechanika feladata, érvényességi határai

Részletesebben

S Y L L A B U S. 1. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak vagy laborgyakorlatokról

S Y L L A B U S. 1. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Fizika Egyetemi év: 2008/2009 Félév: I. S Y L L A B U S 1. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve:

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A mechanika elvei. A virtuális munka elve. A TételWiki wikiből 1 / 6

Tartalomjegyzék. A mechanika elvei. A virtuális munka elve. A TételWiki wikiből 1 / 6 1 / 6 A TételWiki wikiből Tartalomjegyzék 1 A mechanika elvei 2 A virtuális munka elve 3 d'alembert elv és a Lagrange-féle elsőfajú egyenletek 4 A Gauss-féle legkisebb kényszer 5 Általános koordináták

Részletesebben

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy

Részletesebben

Serret-Frenet képletek

Serret-Frenet képletek Serret-Frenet képletek Vizsgáljuk meg az e n normális- és e b binormális egységvektorok változását. e n = αe t + βe n + γe b, e t e n e n = 1 e n e n = 0 β = 0 e n e t = e n e t illetve a α = 1/R. Ugyanakkor

Részletesebben

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy

Részletesebben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma

Részletesebben

Az elméleti mechanika alapjai

Az elméleti mechanika alapjai Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.

Részletesebben

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus

Részletesebben

2 óra szeminárium, kedd 10 óra, 3/II terem. Elektronikus anyag: comodi.phys.ubbcluj.ro/elmeletifizika

2 óra szeminárium, kedd 10 óra, 3/II terem. Elektronikus anyag: comodi.phys.ubbcluj.ro/elmeletifizika Tematika: AZ ELMÉLETI FIZIKA ALAPJAI Kódszám: FLM1303 Kreditszám: 6 Órarend:3 óra előadás, hétfő 10 óra, 243A. terem 2 óra szeminárium, kedd 10 óra, 3/II terem Oktató: Lázár Zsolt József adjunktus főépület

Részletesebben

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén

Részletesebben

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális

Részletesebben

Merev testek kinematikája

Merev testek kinematikája Merev testek kinematikája Egy pontrendszert merev testnek tekintünk, ha bármely két pontjának távolsága állandó. (f=6, Euler) A merev test tetszőleges mozgása leírható elemi transzlációk és elemi rotációk

Részletesebben

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =, Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2

Részletesebben

Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban. Mindkét csoport. Rövidítve.

Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban. Mindkét csoport. Rövidítve. TTK, Matematikus alapszak Differenciálegyenletek 1 (BMETE93AM15) Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban Mindkét csoport Rövidítve 1 gyakorlat 017 szeptember 7 T01 csoport Elsőrendű közönséges

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

A mechanikai alaptörvények ismerete

A mechanikai alaptörvények ismerete A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 6 VI TÉRGÖRbÉk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk A térgörbe (1) alakú egyenletével írható le Ez a vektoregyenlet egyenértékű az (2) skaláris egyenletrendszerrel A térgörbe három nevezetes

Részletesebben

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx = Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!

Részletesebben

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P

Részletesebben

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2. Feltételes szélsőérték Keressük úgy egy kétváltozós f (x, y) függvény szélsőértékét, hogy közben eleget tegyünk egy másik, g(x, y) = 0 típusú megszorításnak. Példa Határozzuk meg egy forgásellipszoidba

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

Pere Balázs október 20.

Pere Balázs október 20. Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Végeselem analízis. 1. el adás

Végeselem analízis. 1. el adás Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 19 XIX A HATÁROZOTT INTEGRÁL ALkALmAZÁSAI 1 TERÜLET ÉS ÍVHOSSZ SZÁmÍTÁSA Területszámítás Ha f az [a,b] intervallumon nemnegatív, folytonos függvény, akkor az görbe, az x tengely,

Részletesebben

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Dr. Nagy Gábor, Geometria Tanszék 2010. szeptember 16. Görbék paraméterezése 1. feladat. (A) Bizonyítsuk be a vektoriális szorzatra vonatkozó

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 30 Egy

Részletesebben

atommag körül relatív nagy távolságra keringő elektron klasszikus modellje (Rydberg atomoknál)

atommag körül relatív nagy távolságra keringő elektron klasszikus modellje (Rydberg atomoknál) Centrális erőtérben való mozgás egymás gravitációs terében mozgó égitestek atommag körül relatív nagy távolságra keringő elektron klasszikus modellje (Rydberg atomoknál) Végtelen tömegű + véges tömegű

Részletesebben

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény

Részletesebben

6. A Lagrange-formalizmus

6. A Lagrange-formalizmus Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 6. rész 1 6. A Lagrange-formalizmus A Lagrange-formalizmus alkalmazásával bizonyos fizikai rendszerek mozgásegyenleteit írhatjuk fel egyszerű módon. Az alapvető

Részletesebben

0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika

0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika 0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika Mechanika (ismétlés) statika, kinematika Dinamika, energia Áramlástan Reológia Optika find x Teszt: 30 perc, 30 kérdés Matek alapfogalmak: Adattípusok: Természetes,

Részletesebben

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak A: szakmai ismeretek; B: szakmódszertani ismeretek Középiskolai specializáció 1. Lineáris algebra A: Lineáris egyenletrendszerek, mátrixok. A valós

Részletesebben

Szilárd testek rugalmassága

Szilárd testek rugalmassága Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)

Részletesebben

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N IPULZUS OENTU Impulzusnyomaték, perdület, jele: N Definíció: Az (I) impulzussal rendelkező test impulzusmomentuma egy tetszőleges O pontra vonatkoztatva: O I r m Az impulzus momentum vektormennyiség: két

Részletesebben

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája

MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre

Részletesebben

Az előadásokon ténylegesen elhangzottak rövid leírása

Az előadásokon ténylegesen elhangzottak rövid leírása TTK, Matematikus alapszak, Differenciálegyenletek (előadás, gyakorlat) Előadás BMETE93AM03; Gyakorlat BME TE93AM04. Követelmény: Előadás 4/0/0/v/4; Gyakorlat 0/020/f/2 Tananyag (általános megjegyzések).

Részletesebben

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II. YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Merev test mozgása Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 011 TARTALOMJEGYZÉK 0.1. Alapfogalmak,jelölések............................

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK. A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI.

MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK. A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI. MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI. A klasszikus mechanika elvei. A Newton axiómák. A Lagrange és a Hamilton formalizmus

Részletesebben

Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid

Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid Szilárdságtani számítások Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid I. Bevezető ismeretek I.1 Definíciók I.2 Tenzoralgebrai alapismeretek I.3 Bevezetés az indexes jelölésmódba I.4 A lineáris rugalmasságtan általános

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet A MAGYAR TAGOZAT FIZIKA INTÉZETE 1.4 Szakterület FIZIKA / ALKALMAZOTT

Részletesebben

Egy mozgástani feladat

Egy mozgástani feladat 1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Mechanika. Kinematika

Mechanika. Kinematika Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések . REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet A MAGYAR TAGOZAT FIZIKA INTÉZETE 1.4 Szakterület FIZIKA / ALKALMAZOTT

Részletesebben

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió. YBL - SGYMMAT202XXX Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Görbék, felületek Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 20 TARTALOMJEGYZÉK 0.0.. Serret-Frenet képletek.........................

Részletesebben

Bevezetés a görbe vonalú geometriába

Bevezetés a görbe vonalú geometriába Bevezetés a görbe vonalú geometriába Metrikus tenzor, Christoffel-szimbólum, kovariáns derivált, párhuzamos eltolás, geodetikus Pr hle Zsóa A klasszikus térelmélet elemei (szeminárium) 2012. október 1.

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: 2013. november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: 2013. november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (b) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2013. november 9. 1 A legkisebb hatás elve (1) A legkisebb hatás elve (Hamilton-elv): S: a hatás L: Lagrange-függvény 2 A

Részletesebben

Frissítve: 2015.04.29. Feszültség- és alakváltozási állapot. 1. példa: Írjuk fel az adott kockához tartozó feszültségtenzort!

Frissítve: 2015.04.29. Feszültség- és alakváltozási állapot. 1. példa: Írjuk fel az adott kockához tartozó feszültségtenzort! 1. példa: Írjuk fel az adott kockához tartozó feszültségtenzort! 1 / 20 2. példa: Rajzoljuk fel az adott feszültségtenzorhoz tartozó kockát! 2 / 20 3. példa: Feszültségvektor számítása. Egy alkatrész egy

Részletesebben

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú

Részletesebben

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága

Részletesebben

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév Matematika gyógyszerészhallgatók számára A kollokvium főtételei 2015-2016 tanév A1. Függvénytani alapfogalmak. Kölcsönösen egyértelmű függvények és inverzei. Alkalmazások. Alapfogalmak: függvény, kölcsönösen

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9

Részletesebben

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I

V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK V É G E S E L E M M Ó D S Z E R M É R N Ö K I M E C H A N I K A I A L K A LM A Z Á S A I Előadásvázlat a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatói számára

Részletesebben

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)

Részletesebben

Dierenciálgeometria feladatsor

Dierenciálgeometria feladatsor Dierenciálgeometria feladatsor 1. Görbék paraméterezése 1. Határozzuk meg az alábbi ponthalmazok egy paraméteres el állítását: a a, b középpontú, r sugarú kör a síkban; b y = mx + b egyenlettel leírt egyenes

Részletesebben

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 7 VII VEkTORANALÍZIS 1 ELmÉLETI ALAPOk Az u függvényt skalár-vektor függvénynek nevezzük, ha értelmezési tartománya a háromdimenziós tér vektorainak halmaza, a függvényértékek

Részletesebben

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:

Részletesebben

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet A MAGYAR TAGOZAT FIZIKA INTÉZETE 1.4 Szakterület FIZIKA / ALKALMAZOTT

Részletesebben

Analízis III. gyakorlat október

Analízis III. gyakorlat október Vektoranalízis Analízis III. gyakorlat 216. október Gyakorló feladatok és korábbi zh feladatok V1. Igazolja az alábbi "szorzat deriválási" szabályt: div(ff) = F, f + f div(f). V2. Legyen f : IR 3 IR kétszer

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:... 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV:.. 2018. október 18. Neptun kód:... g=10 m/s 2 Előadó: Márkus/Varga Az eredményeket a bekeretezett részbe be kell írni! 1. Egy m=3

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek Megegyeznek az 1. és 2. félévben

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

Égi mechanika tesztkérdések. A hallgatók javaslatai 2008

Égi mechanika tesztkérdések. A hallgatók javaslatai 2008 Égi mechanika tesztkérdések A hallgatók javaslatai 2008 1 1 Albert hajnalka 1. A tömegközéppont körüli mozgást leíró m 1 s1 = k 2 m 1m 2 r,m s r 2 r 2 2 = k 2 m 1m 2 r r 2 r mozgásegyenletek ekvivalensek

Részletesebben

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Molekuláris dinamika I. 10. előadás Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,

Részletesebben

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Energiatételek - Példák

Energiatételek - Példák 9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l

Részletesebben

TANTÁRGYFELELŐS INTÉZET: Építőmérnöki Intézet. címe:

TANTÁRGYFELELŐS INTÉZET: Építőmérnöki Intézet.  címe: Tantárgy rövid neve (Matematika II.) Tantárgy teljes neve (Matematika II.) Tantárgy neve angolul (Mathematics II.) Neptun kódja (SGYMMAT2012XA) Szak (Építőmérnöki szak, Menedzser szak) Tagozat (Nappali

Részletesebben

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam 1. félév Gondolkozás, számolás - halmazok, műveletek halmazokkal, intervallumok - racionális számok, műveletek racionális számokkal, zárójel

Részletesebben

2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések

2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések 58. FEJEZET. EGY SZABADSÁGI FOKÚ LENGŐRENDSZEREK.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések.4.1. Súrlódási modell A Coulomb-féle súrlódási modellben a súrlódási erő a felületeket

Részletesebben

Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása

Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása 1 Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere Az egyenletek felírása Korábbi dolgozataink már mintegy előkészítették a mostanit; ezek: ~ KD - 1: Általános helyzetű

Részletesebben

Geometriai alapok Felületek

Geometriai alapok Felületek Geometriai alapok Felületek Geometriai alapok Felületek matematikai definíciója A háromdimenziós tér egy altere Függvénnyel rögzítjük a pontok helyét Parabolavezérgörbéjű donga 4 f z x + a C Elliptikus

Részletesebben

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r, Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,

Részletesebben

Geometriai modellezés. Szécsi László

Geometriai modellezés. Szécsi László Geometriai modellezés Szécsi László Adatáramlás vezérlés Animáció világleírás Modellezés kamera Virtuális világ kép Képszintézis A modellezés részfeladatai Geometria megadása [1. előadás] pont, görbe,

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális

Részletesebben

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására

Részletesebben

Mechanika I-II. Példatár

Mechanika I-II. Példatár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Az elméleti mechanika newtoni alapjai Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1. El szó 7 2. Newton törvényei

Részletesebben