Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban

Átírás

1 Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban

2 I. Az agroüzemanyagok és mi

3 Agroüzemanyagok mi az? Az agroüzemanyagok nem fosszíliákból, hanem növényekbıl készülnek. Két fı csoportba oszthatók: - Agrospirit: többnyire etanolból (alkohol) áll és benzinmeghajtású autókban használják. Szénhidrát tartalmú növények (pl. cukorrépa, cukornád, búza, kukorica) erjesztésével és desztillálásával állítják elı. - Agrodízel: növényi olajból állítják elı és dízelmeghajtású autókban használják. Az olajat kémia úton dízelhez hasonló észterekké alakítják át (repce, napraforgó, pálmaolaj, szója) - Hiába nevezik ıket gyakran bioüzemanyagoknak, semmi közük nincs az biogazdálkodáshoz.

4 Ki használ agroüzemanyagokat? Például az Európai Unió: Az EU nagy mennyiségben ad agroüzemanyagokat a hagyományos fosszilis üzemanyagokhoz. A koordinált agroüzemanyag politika elıírja, hogy 2010-ben a teljes üzemanyag fogyasztás 5,75% legyen agroüzemanyag ra ennek kötelezıen minden országban - el kell érnie a 10%-ot. Ez a politika jelentıs növekedést eredményez az agroüzemanyagtermelésre szánt növények iránti keresletben.

5 Az agroüzemanyagok használata a világban Az agroüzemanyagok felhasználása világszerte részben az EU elıírások miatt radikálisan növekszik. A piros vonal a bioethanol, a barna a biodízel termelést mutatja.

6 Miért használunk agroüzemanyagokat? - A fejlıdı és fejlett országok növekvı üzemanyagigénye (az általános gazdasági növekedés következtében) növekvı agroüzemanyag keresletet is jelent. Ez valószínőleg tovább emelkedı árakhoz vezet. Megfizethetı alternatívákra van szükség. - A fosszilis olajok végesek. Mára már egyértelmő, hogy a készleteket néhány évtizeden belül feléljük. Tehát hosszútávon az üzemanyagárak radikálisan emelkedni fogni. - Az agroüzemanyagok TŐNNEK a klímabarát alternatívának, mivel megújuló forrásból származnak. Legalább is ezt mondják. De a valóság ennél összetettebb.

7 Az ún. globális Észak országai használják fel a legtöbb üzemanyagot. A világ országainak mérete széndioxid kibocsátásuk szerint.

8 Hol termelik az agroüzemanyagok elıállításához szükséges növényeket? Az EU nem tud a szükségleteinek megfelelı mennyiségő agroüzemanyagot elıállítani. Importra van szükségünk. Úgy becsülik, hogy az EU összmezıgazdasági területének 2/3-ára lenne szükség ahhoz, hogy önmaga megtermelje agroüzemanyag szükségleteit azaz Németország összes mezıgazdasági területe nem lenne elegendı. Éppen ezért a növekvı európai agroüzemanyag kereslet növekvı globális keresletet eredményez, ami következtében egyre több fejlıdı ország növeli termelését, hogy Európának eladhassa. - Mi történne, ha Európa megtermelné a szükségletéhez elegendı agroüzemanyagot? - Hol termesztenénk élelmiszernövényeket?

9 Példa: A növényi olajok importjának növekedése Ausztriában 2003 óta Pálmaolaj import (t) Szójaolaj import (t) A Statistik Austria adatai

10 II. Egy rövid kitekintés: a agroüzemanyagok egyáltalán klímabarátok?

11 Az európai agroüzemanyagok károsabbak a klímára, mint a fosszilis olajok. A Nobel-díjas Paul Crutzen egyik új tanulmányában azt sugallja, hogy a mőtrágya kiterjedt használata okozta kéjgáz (N2O) kibocsátást alapvetıen alábecsülték. A kéjgáz 300-szor erısebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. A számításai alapján a kukoricából, búzából és repcébıl elıállított agroüzemanyagok sokkal károsabbak a klímára, mint a fosszilis üzemanyagok.

12 Termény Repcemag Búza Árpa, Zab Kukorica Cukornád Maradék Cukorrépa levelek Gumós növények Takarmány, alacsony Takarmány, magas termény rn (gn/kg szárazanyag) relatív melegedés (Meq/M) elıállított üzemanyag típusa Crutzen P.J. et al. 2008: A agroüzemanyag elıállításakor kibocsátott kéjgéz nem eredményez csökkenı üvegházgáz kibocsátást Atmos. Chem. Phys., 8, , 2008:

13 A repce akár 1,7-szer ártalmasabb, A búza akár 2,1-szer ártalmasabb, A kukorica 1,5-szer ártalmasabb, mint a fosszilis üzemanyagok. Ennek okai a magas energiaigény: az intenzív mezıgazdaságban. mőtrágya termeléshez kapcsolódóan. növények üzemanyaggá alakítása során.

14 A fejlıdı országokban gyakran erdıket vágnak ki, hogy energia növényeket termeszthessenek a helyén. Ez erısen kihat a klímára, mivel az erdıkben jelentıs mennyiségő szén-dioxid található, amely felégetésükkor kiszabadul. Ilyen körülmények között az agroüzemanyagok EGYÁLTALÁN NEM klímabarátok!

15 Közvetett hatások A nemzeti agroüzemanyag termelés világszerte kihat a mezıgazdaságra. Amikor a földjeinken energianövényeket termesztünk, akkor valahol másutt élelmiszernövényeket kell termeszteni a szükségleteink kielégítésére. Például a FAO (az ENSZ élelmezési és mezıgazdasági szervezete) állítása szerint az európai kozmetikai és élelemiszeripar sokkal több pálmaolajat importál Afrikából és Ázsiából, mert az európai repceolaj nagy részét agroüzemanyaggá alakítják. Ezt tartják a mostani nagy pálmaolaj termelés növekedés fı okának Afrikában és Ázsiában. A növekedéshez földre van szükség! Honnan lesz?

16 III. Az agroüzemanyagok és az éhezés

17 Agroüzemanyagok és a világ éhezési problémája - Agroüzemanyagok közvetlen hatásai: Az élelmiszernöveényeket kiszorítják az agroüzemanyaghoz szükséges növények. Ez különösen Latin- Amerikában terjedt el. Lásd Brazíliát példaként. - Közvetett hatások: Erısen emelkedı élelmiszerárak, amelyek éhezéshez vezetnek. Leginkább a szegényebb emberek számára válik megfizethetetlenné az élelmiszer. - Az eredmény: Egyre növekvı éhezési probléma világszerte, illetve növekvı szakadék a gazdag és szegény emberek között.

18 Milliárd liter Biodízel termelés-zöld oszlop Bio-etanol termeléssárga oszlop Növényi olajok ára (szója, repce, napraforgó, pálma)- piros vonal Élelmiszerárak- kék vonal Éhezés az agroüzemanyagok miatt A agroüzemanyag termelés növekvı élelmiszerárakhoz vezet.

19 Minden 1%-nyi élelmiszerár növekedés 16 millió embert tesz éhezıvé. Az éhezı emberek száma egyre nı. 2007: 850 millió 2008: 923 millió 2009: 1 milliárd 2010:??? Ha a mostani trend folytatódik, 2025-ben 1,2 milliárd ember fog éhezni. (International Food Policy Research Institute) A növekvı agroüzemanyag termelés hozzájárult az emelkedı élelmiszerárakhoz a tanulmány szerint. Az olajárak, az energiabiztonság és a klímaváltozás középpontba kerültével a kormányok elkezdték az agroüzemanyag termelés és használat növelését, ami a nyersanyagok keresletének növekedését eredményezi, például a búzáét, szójáét, kukoricáét és pálmaolajét. (Világbank 2008)

20 És ki eteti ezeket a jármőveket??? OECD országok A többi ország Millió jármő Kamionok motorok teherautók autók

21 A agroüzemanyagok terjeszkedése = Földjogok és élelemszuverenitás elvesztése Brazíliában 120 családot telepítettek ki, hogy az agroüzemanyagokhoz szükséges cukornádat termeszthessék. Hasonló esetek igen gyakoriak Latin-Amerika, Afrika és Ázsia sok országában. Kép:

22 A agroüzemanyagok emberi ára A brazil cukornád etanolt tartják a leghatékonyabb és legolcsóbbnak az agroüzemnyagok közül. Ez leginkább a szörnyő munkakörülményeknek, alacsony béreknek és néhány esetben a rabszolgaságnak és gyerekmunkának köszönhetı. A képeken az a szegénység látható, amelyben a cukornádvágó családok élnek és dolgoznak az ültetvényeken. Képek: ClemensHoegens

23 A agroüzemanyagok lennének a megoldás? - Az ökoszisztémánk nem bírja el az iparosodott társadalom energiaigényét. Nem elég nagy és túl sérülékeny ahhoz. - A modern mezıgazdaság túl energia-intenzív. Nem alkalmas arra, hogy egyszerre élelmiszer- és energia-növényeket is termesszenek a bolygó számára. Ez óriási ökológia katasztrófához vezetne és még az üvegházhatást is felerısítené. - Világszerte az élelmiszertermelést kellene elıtérbe helyeznünk minden egyéb növénytermesztéssel szemben. Pillanatnyilag a növekvı energianövény termesztés kiszorítja az élelmiszernövényeket. Még a kis területen, saját használatra gazdálkodókat is kiszorítják földjeikrıl. - Az üzemanyag-használat csökkentése ökológiailag, társadalmilag és hosszú távon gazdaságilag is hatékonyabb és ésszerőbb, mint ha megpróbálnánk agroüzemanyaggal helyettesíteni.

24 V. Mit tehetünk?

25 800 millió jármő X 1 milliárd éhezı ember Embereket vagy autókat etessünk?

26 Mit tehetünk? Változtassuk meg a fogyasztási szokásainkat! Minıségi életet a tömegfogyasztás helyett, figyeljünk a kilométereinkre, a kevesebb több! Tudjunk meg még többet a témáról! Tudásunkat osszuk meg másokkal is! Fejezzük ki az együttérzésünket, támogatásunkat Gyakoroljunk politikai nyomást, lobbizzunk! Vegyünk részt kampányokban, petíciókban, civil kezdeményezésekben!

27 És Te mit tehetsz?