2010. április, május, június

Átírás

1 2010. április, május, június

2 Copyright Hetednapi Adventista Egyház, 2010 Felelõs kiadó: Ócsai Tamás A Bibliatanulmányokat a Hetednapi Adventista Egyház Generál Konferenciájának Felnõtt Szombatiskolai Osztálya készíti, a Szombatiskolai Kéziratokat Elbíráló Nemzetközi Bizottság általános felügyelete alatt, amelynek tagjai szerkesztõ-tanácsadóként is szolgálnak. A közzétett Bibliatanulmányok a bizottság véleményét is tükrözik, tehát nem kizárólag a szerzõ(k) elgondolásai olvashatók bennük. Fordította: Zarkáné Teremy Krisztina Lektorálta: Kalocsainé Szmeló Magdolna Felelõs szerkesztõ: Zarkáné Teremy Krisztina Kiadja a Hetednapi Adventista Egyház 2119 Pécel, Ráday u. 12. Ügyintézés: Fenyvesi Eszter feszter@adventista.hu Telefon: Nyomdai elõkészítés: Ecsedi Gabriella Nyomdai munkálatok: Szõllõsy Mûhely, Debrecen Felelõs vezetõ: Szõllõsy Botond ISBN

3 TARTALOM Elõszó tanulmány: Dicsõség Istennek, az áldások Forrásának! tanulmány: A választás lehetõsége tanulmány: Lelki- és fizikai erõ tanulmány: Az élet vize tanulmány: A környezet világa tanulmány: Hit és gyógyulás tanulmány: Felfrissülés és megnyugvás tanulmány: Isten dicsõítésének légköre tanulmány: Mértékletesség tanulmány: Romlatlan, tiszta élet tanulmány: Optimizmus: boldogság és gyógyulás tanulmány: Táplálkozás a Bibliában tanulmány: Emberi kapcsolatok Reggeli dicséret Ajánlott internetes oldalak: Generál Konferencia: Transzeurópai Divízió: Newbold College: Magyar Unió: Dunamelléki Egyházterület: Tiszamelléki Egyházterület: Advent Kiadó: Adventista Teológiai Fõiskola: Reménység Evangélizációs Központ (REK): Bibliatanulmányok: 3

4 A MI TESTÜNKNEK MEGVÁLTÁSÁT Ha a te Uradnak Istenednek szavára hûségesen hallgatsz és azt cselekszed, ami kedves az õ szemei elõtt és figyelmezel az õ parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyip tom ra bo csá tot tam, mert én va gyok az Úr, a te gyó gyí tód (2Móz 15:26). Az egyiptomi betegségektõl való mentesség ígéretét Izráel népe nem sokkal a szabadulás után nyerte. Persze ez az ígéret nem egyszerûen természetfeletti beavatkozásra épült, hanem kifejezetten az egészség természeti törvényeire. Amen nyi ben meg cse lek szik, amit az Úr pa ran csol ne kik az egész ség és a hi gi - énia terén, szemben azzal, amit az egyiptomiak gyakoroltak (akik pl. gyógyászati célokra felhasználták az emberi székletet, míg azt a hébereknek a táboron kí vül kel lett elás ni), nem érik õket az egyip to mi a kat súj tó ba jok. Itt azt láthatjuk, hogy Isten nemcsak népe lelki egészségével, hanem fizikai jólétével is törõdik. Ezt a gondolatot fejezi ki a héber salom szó is, amit ál ta lá - ban úgy fordítanak, hogy béke, bár mélyebb tartalma is van: befejezettség, teljesség, ami az ember egészére vonatkozik, beleértve a fizikai egészséget is. Az Ószövetségben elõször akkor fordul elõ a salom szó, amikor Jákób érdeklõdik Lábán, Ábrahám testvérének unokája felõl: Azután monda nékik: Egészségben van-é? S azok mon dá nak: Egész ség ben van (1Móz 29:6). Mind két eset - ben a salom szó ból ered az a ki fe je zés, ami a ma gyar for dí tás ban úgy sze re pel: egészségben van. Magától értetõdõ, hogy Isten törõdik fizikai jólétünkkel; végtére is Õ teremtett fi zi kai lény nek. Is ten hús-vér lény nek ter vez te az em bert, aki már a bûn - beesés elõtt test ben élt, te hát tes té ben esett bûn be. Az em be ri test nem volt sem bû nös, sem rossz, sem a lé lek vagy va la mi ha son ló bör tö ne (mint ahogy bi zo - nyos vallások tanították). Testünk a szeretõ Isten nagyszerû ajándéka, aki a saját ké pé re al ko tott meg, és azt akar ja, hogy él vez zük fi zi kai lé tün ket már amennyire ez lehetséges a bûnössé lett világon. E ne gyed év so rán Is ten nagy igaz sá ga i nak egy gyak ran el ha nya golt ve tü le - tét vizs gál juk meg, azt, amit moz gal munk egész ség ügyi üze net ként tart szá - mon. Az Úr ép pen azért nyi lat koz tat ta ki eze ket az el ve ket, ami ért a ha lált is vál lal ta ér tünk: mert sze ret, és a leg job bat akar ja ne künk. Természetesen mindannyian halandók vagyunk, megbetegszünk és meg is ha lunk, ha Krisz tus nem tér vis sza még éle tünk ben. Most ezen nem vál toz tat sem mi, még az egész sé ges élet mód sem. Ez azon ban nem je len ti azt, hogy ne kellene törõdnünk magunkkal, és ne lenne Isten elõtti kötelességünk gondot vi- 4

5 sel ni tes tünk temp lo má ról. Pál így szólt er rõl: Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentõl nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsõítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi (1Kor 6:19-20). Az egészséges életmóddal foglalkozó negyedévi tanulmányunkat a Generál Konferencia Mértékletességi Osztályának munkatársai írták az Egyesült Államok Maryland államában, Silver Springsben. Az anyag közreadói segítséget kívántak nyújtani ahhoz, hogy már most a legteljesebben élvezhessük a salom állapotát, amíg az utolsó napon egyszer s mindenkorra el nem nyerjük a mi testünknek megváltását (Róm 8:23). A Hetednapi Adventista Egyház Egészségügyi és Mértékletességi Osztályának munkatársai, akik e negyedévi tanulmányunkat írták: Allan Handysides, Kathleen Kuntaraf, Peter Landless, Stoy Proctor és Thomas Zirkle. Clifford R. Goldstein szerkesztõ Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károliféle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése, valamint a Bibliában szereplõ nevek a Magyar Bibliatársulat megbízásából, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepelnek. A továbbiakban ezt így rövidítjük: új prot. ford. Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett mûre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idé zett mû) rö vi dí tést. Továbbra is szeretettel ajánlom minden érdeklõdõ figyelmébe a Tanítói mellékletet, ami külön kiadványként beszerezhetõ. Amint már meg szok tuk, a szombatiskola hanganyaga letölthetõ az internetrõl. Ha a bib lia ta nul má nyo kat meg ke res sük az egy ház hon lap ján ( az ott jelzett kapcsolattal elérhetõ a hanganyag is. Ezért külön köszönettel tartozunk Háló Sándornak és Szabó Árpád Zoltánnak, valamint mindazoknak, akik részt vesznek a felolvasásban! Zarkáné Teremy Krisz ti na a magyar változat szerkesztõje 5

6 1. tanulmány MÁRCIUS 27 ÁPRILIS 2. Dicsőség Istennek, az áldások Forrásának! SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 22:37-38; Róma 12:1; Efézus 2:8-9; 5:2; Kolossé 3:13; 2Timóteus 1:9; 1János 4:10 Áld jad én lel kem az Urat, és egész ben sõm az õ szent ne vét (Zsolt 103:1). Amint a Hubble ûrteleszkóp egyre mélyebbre enged tekinteni a világegyetembe, mind hatalmasabbnak érezzük a teremtés csodáit. Véges elménk számára felfoghatatlan ez a végtelenség, de leginkább maga a Teremtõ, aki szükségszerûen sokkal bonyolultabb, mint az, amit létrehozott. Ha a világegyetemet nem tudjuk igazán megérteni, hogyan is érthetnénk meg maradéktalanul azt, aki létrehozta? A Naamából való Cófár megkérdezte Jóbot: Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é (Jób 11:7)? A válasz természetesen nem. Még ennél is tovább mutat, hogy a világegyetemet megteremtõ Isten ugyanaz, aki Jézus személyében magára vette emberi természetünket, sõt még bûneinket is. Isten, aki megteremtette az univerzumot, a bûneinkért járó büntetést is elszenvedte, hogy ezáltal örök életünk lehessen! Hogyne szeretnénk Istent, ha min dig sze münk elõtt tart juk ezt az igaz sá got? Mi ért is ne for dul nánk hoz zá a legnagyobb hódolattal és dicsérettel? Éljünk bár a legrosszabb körülmények között, ha igazán értékeljük Isten szeretetét, hatalmát és fenségességét, önkéntelenül is dicsõíteni fogjuk Õt! 6

7 március 28. VASÁRNAP A SZERETET ISTENE Isten szabad erkölcsi akarattal teremtette meg az embert, azaz lehetõséget biztosított arra, hogy az engedetlenséget éppúgy választhassa, mint az engedelmességet. Ugyanakkor arról is gondoskodott, hogy mi történjen, ha az emberiség esetleg rosszul élne a kapott szabadsággal. Istennek ez a rendelkezése az evan gé li um, an nak a jó hí re, amit Jé zus ér tünk tett, hogy vis sza ad ja az örök életet, amire eredetileg is teremtett. 2Tim 1:9 ver sét ol vas va gon dol kod junk el azon, hogy Is ten már a vi lág kez - dete elõtt megalkotta a megváltási tervet! Mi minden következik ebbõl? Mire mutat rá Isten feltétlen szeretetével kapcsolatban az, hogy mindezt már a lé te zé sünk elõtt meg tet te? E szö veg alap ján te hát mit je lent a ke gye lem? Isten nagy szeretete és kegyelme már létezésünk elõtt is megnyilvánult az érdekünkben. Bizonyos értelemben az evangélium az életünk garanciája. Isten tudta, mi fog bekövetkezni, ezért szeretete és bölcsessége folytán kigondolta a megváltási tervet, hogy a válság érkezését már ezzel fogadja. Természetesen Jézus értünk vállalt áldozati halála áll e terv középpontjában. Csakis a kereszt által lehet megváltani az embert bûnös állapotából, mivel a kereszten vette magára bûneink bünte té sét az em be ri test ben meg je lent Is ten. Sem mi más nem lett vol na, nem lehetett volna elegendõ. Bármilyen rettenetes is az ár, Jézus készségesen vállalta értünk. Hogyan fogadjuk tehát ezt a felmérhetetlen szeretetet (Ef 4:32; 5:2; Fil 2:5-8; Kol 3:13)? Alapvetõen mi a közös üzenete az itt felsorolt verseknek? Az emberi szív számára idegen fogalom a feltétlen szeretet. Szeretetünk mögött szinte mindig meghúzódik valamilyen rejtett indíték, amire általában rávetül az én ár nyé ka. Ám ha meg kel le ne vár nunk, amíg in dí - tékaink abszolút tiszták lesznek, talán semmire sem jutnánk, nem igaz? Mennyi idõt fordítsunk arra, hogy Krisztus jellemérõl gondolkodjunk? Az Úrra figyelve hogyan tanulhatunk meg egyre inkább olyan feltétel nélküli szeretettel cselekedni, mint amit nála láthatunk? 7

8 HÉTFŐ március 29. A KEGYELEM ISTENE Mert ke gye lem bõl tar tat ta tok meg, hit ál tal; és ez nem tõ le tek van: Is ten ajándéka ez; nem cselekedetekbõl, hogy senki ne kérkedjék (Ef 2:8-9). Fog - lal juk ös sze ezt a ver set a sa ját sza va ink kal! Mi ért fon tos, hogy az üd vös - séget csakis hit által, és nem cselekedetek révén lehet elérni? A cselekedetek miért nem üdvözíthetnek? Gal 3:21 Egy epilepsziás fiatalember rohamot kapott, és a New York-i metró vágányai közé zuhant, éppen mielõtt a szerelvény az állomásra érkezett. Az egyik utas habozás nél kül utánaugrott a sí nek kö zé, és sa ját tes té vel nyom ta le a rán ga tó zó fi út, amíg a vo nat csi ko rog va meg nem állt fe let tük. Ek kor ki ki ál tott: Jól va gyunk! Csak önfeláldozó tettével menthette meg utastársát a biztos haláltól. Nagyszerû példa ez a meg nem érdemelt kegyelemre, és arra, amit Jézus tett értünk. Képzeljük csak el, mennyire hálás lehetett a fiú az életét megmentõ idegennek! Mennyivel inkább hálával tartozunk Jézusnak mindazért, amit értünk tett! A dön tõ kér dés azon ban min den ki ese té ben az: ho gyan ad juk ta nú jel ét há lánk - nak az éle tünk kel? Ha az em ber csak be szél ar ról, hogy men nyi re há lás Jé zus - nak, vagy men nyi re sze re ti Is tent azért, amit Jé zus ér tünk tett, az még ke vés. A lényegre, hitünk valóságának igazi bizonyítékára a cselekedeteink mutatnak rá. Nem, mintha a cselekedeteinkkel próbálnánk biztosítani az üdvösségünket (ez lehetetlen!), hanem azért, mert a szívünk hálával teli. Azért dicsérjük Istent, amit Jézusban már megkaptunk, valamint az ígéretekért. Idõnként azonban az ember nem is tudja igazán értékelni mindazt, amit Krisztus tett értünk. Egy ifjúsági osztályban a megváltási tervrõl beszélgetve az egyik fiú ezt mond ta: Én sem mit nem tet tem, ami mi att ha lált ér de mel nék! Pe dig tény, hogy ér dem sze rint mind nyá junk ra ha lál vár! Vagy ta lán más kép - pen is fogalmazhatnánk: Mit tettünk, ami miatt életet érdemelnénk? Tettünk va la mit, ami ért meg ér de mel nénk az örök éle tet? Mi van ben nünk, ami ar ra késztette Istent, hogy annyi mindent elviseljen üdvösségünkért? 8 Gondolkozzunk el az elõzõ bekezdésben felvetett kérdéseken! Milyen válaszokat találunk? Végeredményben mit mutathatna fel bárki is, ami miatt örök életet érdemelne? Vajon kit mondhatnánk annyira értékesnek, hogy Jé zus nak va ló ban meg kel lett hal nia ér te? Hogy te kint sünk tehát Jézusra, aki üdvösségünkért vállalta a halált? Vajon a tetteink mennyire tükrözik hálánkat?

9 március 30. KEDD A SZERETET KAPCSOLATA Amikor Jézustól megkérdezték, mi a legfõbb parancsolat, így válaszolt: Sze resd az Urat, a te Is te ne det tel jes szí ved bõl, tel jes lel ked bõl és tel jes el - méd bõl. Ez az el sõ és nagy pa ran cso lat (Mt 22:37-38). Mit je lent ez? Ho - gyan lehet eleget tenni Jézus parancsának? Gon dol junk csak be le, hogy mi min den kö vet ke zik eb bõl! Jé zus sze rint nem a szombat megtartása a legfontosabb parancsolat, és nem is a gyilkosságra, a lopásra vagy a házasságtörésre vonatkozó tilalom. A legfõbb törvény azt érinti, ami a szí vünk ben, a lel künk ben van te hát nem az oly fon tos nak tar tott kül sõ cselekedeteinket, hanem bensõnket. Amennyiben a legfontosabb parancsolat az Isten iránti szeretetünkrõl szól, elmondhatjuk, hogy a parancsolatok alapja egy kapcsolat. Végtére is, ugyan mi más len ne a sze re tet, mint egy kap cso lat amely ben min den ki és min den fö lött Istent szeretjük a legjobban? Miért fontos, hogy minden kapcsolatunk közül az Isten iránti szeretet legyen a legerõsebb? Miért olyan meghatározó ez? Lelki téren miféle veszélyeknek tesszük ki magunkat, ha bárkit vagy bármit jobban szeretünk Istennél? Istennek kezdettõl fogva az volt a szándéka, hogy az embert alkalmassá tegye a vele való különleges viszonyra. Az ember számára a tapasztalat magasabb fokát tervezte, mint a többi teremtményének. Ez az igazság mutatkozik meg a következõ szavakban is: És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon (1Móz 1:26). Is ten egyetlen más teremtményét sem formálta a saját képére, és nem ruházott rájuk olyan felelõsséget sem, mint az emberre. Ebbõl adódóan az emberek nem lehetnek csupán a fejlõdésben magasabb fokra jutott majmok. Hatalmas minõségi különbség létezik az emberiség és Isten földi teremtésének többi része között. Különlegesek vagyunk, részben attól a szereteten alapuló kapcsolattól, amire Isten megteremtett, amit az állatok és a növények nem élhetnek át. Honnan tudhatjuk, hogy valóban szeretjük-e Istent? Fogalmazzuk meg, mit is je lent ez a sze re tet, és ho gyan vál toz tat ta meg az éle tün ket! Be - szélgessünk errõl szombaton a csoportban! 9

10 SZERDA március 31. ISTEN DICSŐÍTÉSE Örüljünk Istenben! Krisztus a világosság, benne nincs sötétség. Tekintsünk a fény fe lé! Szok tas suk ma gun kat hoz zá, hogy a sza va ink kal is di csér - jük Istent! Tegyünk boldoggá másokat! Ez az elsõdleges feladatunk, ami megerõsíti a legjobb jellemtulajdonságokat. Tárjuk ki lelkünket a menny felé, és engedjük be Krisztus igazságának napsugarát! Szívünket reggel, délben és este is betölthetik a menny világosságának ragyogó sugarai (Advent Review and Sabbath Herald, áp ri lis 7.). Mit te he tünk, hogy ez a mi éle tünk ben is igaz le gyen? Egyértelmû, hogy keresztényként bõven van okunk Isten dicsõítésére. Függetlenül attól, hogy milyen küzdelmeink, félelmeink, fájdalmaink, veszteségeink és csalódásaink vannak, mindannyian sokat köszönhetünk Istennek, nem igaz? Nem szá mít, hogy most mi lyen hely zet ben va gyunk, hi szen Jé zus ban re mény - sé get és ígé re tet kap tunk az örök élet re: és a ha lál nem lesz töb bé; sem gyász, sem ki ál tás, sem fáj da lom nem lesz töb bé, mert az el sõk el múl tak (Jel 21:4). Ez már önmagában elég okot ad Isten dicsõítésére. Mi mindenért dicsõíthetjük Istent már most bármilyen küzdelmeket is élünk meg jelenleg? Soroljuk fel, amiért hálásak vagyunk neki! Elõször személyesen tapasztalnunk kell az Úr jóságát, és csak utána tudjuk õszin tén di csõ í te ni Õt. Fon tos, hogy meg gyõ zõd jünk Is ten va ló sá gá ról és sze - retetérõl. Ezt az Úr megadja mindenkinek, aki készségesen követi Õt. Egyedül a makacs emberi szív és a bûnös természet akadályozhatja meg, hogy felismerjük Isten jóságát és szeretetét. Mihelyst azonban ez megtörténik, önkéntelenül is di csér ni fog juk az Urat. Hogyan tanulhatunk meg az átélt megpróbáltatások és szenvedések között is természetszerûen hálát adni az Úrnak, dicsõítve Õt? 10

11 április 1. CSÜTÖRTÖK OKOS TISZTELET Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti tes te i te ket élõ, szent és Is ten nek ked ves ál do za tul, mint a ti okos tisz - teleteteket (Róm 12:1). Eddig tehát megállapítottuk, hogy Isten a szeretet és a kegyelem Istene, aki különleges kapcsolatra vágyik velünk, olyanra, amilyenben a többi földi teremtménynek nem lehet része. E kapcsolat középpontja a kereszt és a megváltási terv, ugyan is a ke reszt a leg fõbb érv ar ra, hogy mi ért is sze res sük Is tent. Ho gyan mu tat ja be 1Jn 4:10 ver se, mit je lent sze ret ni Is tent? Nem ab ban van a sze re tet, hogy mi sze ret tük az Is tent, ha nem hogy õ sze re tett min ket, és elküldte az õ Fiát engesztelõ áldozatul a mi bûneinkért. Ha szeretünk valakit, természetes, hogy megdicsérjük, értékeljük. Amikor a keresztény szívébe fogadja az Urat, a Szentlélek a hála és a nagyrabecsülés mély érzéseivel tölti be, aminek következtében szívébõl Isten dicsérete fakad. Viszont van egy igen fontos pont, amirõl sokan megfeledkeznek. Az igazi istentisztelet az ember egész lényét érinti, tehát nemcsak lelkileg, érzelmileg és szellemileg, hanem a testünkkel is dicsõítjük Istent. Tesszük ezt úgy, hogy egészséges szokásokat alakítunk ki, amelyek biztosítják lényünk egészének egyensúlyát, valamint értelmünk tisztaságát is. A tudósok fantasztikus fizikai változásokat figyeltek meg az agyban, amelyek különbözõ szokások nyomán alakulnak ki. A kábítószerek például olyan agyi elváltozásokat idéznek elõ, amelyek megszilárdulnak, és így az ember kifejezetten rabjává válik szenvedélyének. A vérerek károsulnak, ha az agy mûködése gyengül. Az Alzheimer-kór is az agysejtek elhalásának következtében lép fel. Egyértelmûen a fizikai állapotunktól függ, hogy megfelelõ szellemi, érzelmi és lelki kapcsolatokat tudunk-e fenntartani. Számos étel és ital, ha alkalmanként élünk ve le, nem fejt ki mér he tõ ha tást, ám azon nal prob lé mát okoz, ha fo - gyasztása szokásunkká válik. Akkor tudjuk egész valónkkal dicsõíteni Istent, ha élõ áldozatként egész életünket neki ajánljuk. Idõz zünk még el egy kis sé an nál a gon do lat nál, hogy egész tes tünk kel dicsérjük Istent! Mi mindent jelenthet ez? Hogyan dicsõítjük Istent az életstílusunkat meghatározó választásainkkal? 11

12 PÉNTEK április 2. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: El len G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. Dávid felkenetése címû fejezete, o. Dá vid if jú sá gá nak és ere jé nek tel jé ben ké szült elõ ar ra, hogy majd a föld ha - talmasai között magas tisztségét elfoglalja. Tehetségét, mint Isten kegyes ajándékát, az Õ nevének magasztalására használta fel. Az önvizsgálat és elmélkedés ma gá nyos órái azu tán ju tal mul hoz ták ne ki azt a böl cses sé get és áhitatosságot, amely ked ves sé tet te õt Is ten és az an gya lok elõtt. Mert amíg Te rem tõ je tö - kéletességét szemlélte, lelkében megvilágosodott az Isten-fogalom. S Istent keresõ lelke elõtt a homályos dolgok megvilágosodtak, a bonyolult helyzetek megoldódtak, a látszólagos ellentmondások kiegyenlítõdtek, és minden fénysugár újabb elragadtatást váltott ki lelkébõl, és újabb lelkesedéssel dicsõítette a világ Teremtõjét és Megváltóját. Gondolatait állandóan a féltõ szeretet, gyötrõ gon dok és gyõ zel mek fog lal koz tat ták; és ami kor éle té nek min den moz za na tá - ban Isten gondoskodó szeretetét fedezte fel, szíve még inkább megtelt imádattal és hálával, dalai még lelkesebben, hárfája diadalmasabban zengett, és a pásztorfiú erõre erõt, ismeretre ismeretet halmozott, mert az Istennek Szentlelke raj ta nyu go dott (i. m o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Miért olyan fontos számunkra, hogy dicsõítsük Istent? Miként visz közelebb hozzá, ha tiszteljük, dicsõítjük? Miért tudjuk jobban megis mer ni és sze ret ni az Urat, ha di csér jük és imád juk Õt? Vál ság hely - zetekben miért különösen fontos Istent dicsõíteni? Bárki képes áldani Is tent, ha jól men nek a dol gai, nem igaz? Még is mi szük sé ges ah - hoz, hogy nehézségek között is tudjuk dicsérni Õt? 2. Egész héten azt hangsúlyoztuk, hogy csakis hit által üdvözülünk. Egyetlen em ber sem elég jó ah hoz, és nem is vál hat so ha olyan jó vá, hogy meg ér de mel je az üd vös sé get. Az üd vös ség a sze re tõ Is ten aján dé ka, aki jót akar bûnbe süllyedt teremtményeinek, akiket a bûn szívük mélyéig megrontott, és akik önmagukban és önmagukból semmit nem ajánlhatnak fel ne ki. Ugyan ak kor azon ban a Bib lia új ból és új ból ar ra szó lít, hogy engedelmeskedjünk Istennek. Más szóval: noha nem a cselekedeteink miatt üdvözülünk, üdvösségünkben a tetteinknek is van szerepe. Hogyan értsük tehát a hit és a cselekedetek kapcsolatát? Hogyan tanulhatjuk meg Istent dicsõíteni és tetteinkkel bemutatni szeretetünket, de nem esve abba a tévhitbe, hogy cselekedeteink üdvözítenének? 12

13 MINDEN LEHETSÉGES! Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívõnek (Mk 9:23). A hit kap csol ös sze a men nyel, és hit ál tal nye rünk erõt ah hoz, hogy talpon tudjunk maradni a sötétség erõivel szemben. Krisztusban Is ten mó dot adott ar ra, hogy min den rossz vo nást le gyõz zünk, el len áll - junk akár még a legerõsebb kísértéseknek is. Az igaz ember felülrõl kap segítséget. Isten ellenségei hányszor és hányszor összefogtak már erõikkel, ravaszságukkal, hogy aláássák egy néhány Istenben bízó, egyszerû ember jellemét és befolyását, de mivel az Úr mel let tük állt, nem gyõz het ték le õket Sza kad junk el bál vá nya - ink tól és a vi lág tól, és ak kor a vi lág sem sza kít hat el min ket Is ten tõl! Krisz tus a Meg vál tónk, aki ve lünk van, aki min den re ké pes! Ben ne la - kozik az Istenség teljessége. A keresztények számára kiváltság tudni, hogy Krisztus valóban bennük él. Az a gyõ ze lem, amely le gyõz te a vi - lá got, a mi hi tünk (1Jn 5:4). Minden lehetséges a hívõnek. Bármit is kér jünk imá ink ban, ha his szük, hogy meg kap juk, el is nyer jük azt. Ez a hit a legsötétebb fellegeken is áthatol, felcsillantja a remény és a fény su ga ra it a csüg ge dõ, két sé gek kel küz dõ em ber ben. En nek a hit nek, bi - zalomnak a hiánya zavar össze, kelt szorongást, félelmet és rossz feltételezéseket. Isten nagy dolgokat visz végbe népéért, ha fenntartás nélkül bíz nak ben ne! Isten gyermekei hit által országokat gyõztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték. Megoltották a tûz nek ere jét, meg me ne ked tek a kard éli tõl, fel erõ söd tek a be teg ség - bõl, erõsek lettek a háborúban, megszalasztották az idegenek táborait (Zsid 11:33-34). Ma pe dig hit ál tal ne künk is el kell jut nunk Is ten ránk vonatkozó terveinek a csúcspontjára (Ellen G. White: My Life Today. 9. o.)! 13

14 2. tanulmány ÁPRILIS 3 9. A választás lehetősége SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2:16-17; 3:1-13; 5Mózes 30:10-19; Zsoltár 119:11; Kolossé 3:2; Zsidók 11:8-10 De Dá ni el el tö kél te az õ szí vé ben, hogy nem fer tõz te ti meg ma gát a ki rály éte - lé vel és a bor ral, amely bõl iszik vala (Dán 1:8). Zsu zsa és Ka ti (nem ez az iga zi ne vük) test vé rek, két év kor kü lönb ség van köz - tük. Szeretõ családban nõttek fel. Zsuzsa szorgalmasan, jól tanult. Érettségi után egyetemre ment, közgazdaságtant hallgatott. Most, a harmincas évei közepén járva, felelõsségteljes állást tölt be egy befektetési társaságnál. Férjhez ment, és családjával kényelmesen él saját otthonában. Kati, aki nagyon szeretett szórakozni, kimaradt a középiskolából; dohányozni, inni kezdett és kipróbálta a kábítószereket. Ma egyedülálló anyaként állami segélyen tengõdik, és kábítószer-függõsége miatt rehabilitációs intézetbe került. Amellett, hogy kicsit féltékeny a nõvérére, határozottan büszke is a sikerére. Mindkét lány egyenlõ eséllyel indult, egyforma lehetõségek álltak elõttük, egyaránt választhattak. Zsuzsa az egyik utat választotta, Kati a másikat. Most mindketten saját döntéseik következményeit viselik. Mindig több választási lehetõség áll elõttünk, de miután döntünk, együtt kell élnünk a következményekkel. Ezért tehát minden ember számára lényeges kérdés: melyek ezek a választások, és honnan tudhat juk, hogy jól dön tünk-e? Ezen a hé ten a vá lasz tás ere jé vel fog lal ko zunk. Isten választási lehetõséget adott az embereknek. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy döntéseinknek következményei is lesznek! 14

15 április 4. VASÁRNAP A SZABADSÁG VALÓSÁGA Általában sokat beszélnek a szabadságról. Politikai mozgalmak például ilyen vagy olyan mó don nagy hang súlyt he lyez nek rá. Az Egye sült Ál la mok egyik tagállamának jelszava kérkedõen így hangzik: Élj szabadon, vagy halj meg! A szabadság valójában igencsak összetett fogalom. Mást és mást jelent különbözõ embereknek, különbözõ összefüggésben. Nem is mindig könnyû rámutatni, hogy ki mit ért pon to san a szó ban for gó sza bad ság alatt. Egy do log azon - ban biztos. Amikor Isten megteremtette az embert, erkölcsi lénynek alkotta meg. Ehhez szükség volt arra, hogy az ember rendelkezzen erkölcsi szabadsággal. Más szó val, ké pes nek kel lett len nie ar ra, hogy ha akar, ros szul is dönt hes - sen, kü lön ben, ha nem len ne meg ez a le he tõ ség, alig ha be szél het nénk sza bad - ságról. Ol vas suk el 1Móz 2:16-17 ver se it! Mit mon dott Is ten Ádám nak? Mit üzent ezzel? Mi utal arra, hogy Ádám valóban rendelkezett erkölcsi szabadsággal? 1Móz 3:1-6 sza ka szá ban ar ról ol va sunk, hogy Ádám és Éva is er köl csi sza bad - sá got ka pott. Ugyan mi ért fi gyel mez tet te vol na õket Is ten, hogy ne egye nek a fa gyümölcsébõl, ha nem lett volna választási lehetõségük? Tehát a tökéletes környezetben élõ tökéletes lények erkölcsi szabadságot élveztek. Ez a szabadság már az emberi lét kezdetétõl fogva nyilvánvaló volt. 1Móz 3:1-6 sze rint mely ese tek ben élt vá lasz tá si jo gá val Ádám és Éva? Ho - gyan tudtak volna mindketten jobb döntéseket hozni? Mit tanulhatunk e szakaszból saját döntéseinket illetõen? Az emberi szabadság minden bizonnyal igen fontos Istennek. Végtére is, nézzük meg, mekkora árat kellett fizetnie azért, mert mi visszaéltünk szabadságunkkal! Ezt az ajándékot olyan szentnek, olyan nélkülözhetetlennek tartja, hogy inkább vállalta a keresztet, miután az ember helytelenül élt kapott szabadságával, minthogy szabadságát megtagadja tõle. Milyen alapvetõ hibát követett el Ádám és Éva? Ballépéseiket ismerve mit tehetünk, nehogy hozzájuk hasonlóan mi is rosszul döntsünk? Milyen szempontból mondhatjuk, hogy hasonló kísértések elõtt állunk? 15

16 HÉTFŐ április 5. A KÖVETKEZMÉNYEK: BŰNTUDAT ÉS FÉLELEM 1Móz 3:7-13 elolvasása után válaszoljunk a következõ kérdésekre! 1) Va jon egy szó val ki tud nánk-e fe jez ni, mit élt át Ádám és Éva? Mi len - ne a meg fe le lõ szó, és mi ért? A mi éle tünk ben ez ho gyan je le nik meg? 2) Még milyen, addig ismeretlen érzés kerítette hatalmába õket? Mi hogyan találkozunk ugyanezzel? Miért? Amikor az 1970-es évek elején az Egyesült Államokban kirobbant a Watergate-botrány, a Fehér Ház igyekezett eltussolni a történteket. Nem Richard Nixon elnök engedélyezte a Demokrata Párt irodájába való behatolást, és õ nem is vett részt a tervezésben, de végül azért kényszerült lemondani, mert mások tetteit igyekezett fedezni. Bizonyos értelemben itt is azt láthatjuk, hogy Ádám és Éva meg pró bál ta el tus sol ni tet tét, el akar ták tit kol ni Is ten elõl a va ló - ságot, megkísérelték elhárítani a felelõsséget magukról. Természetesen képtelenség bármit is elrejteni Isten elõl. Nem tarthatjuk titokban elõtte cselekedeteinket, hiszen Õ még a hajunk szálát is számon tartja (Mt 10:30). Magunkat azonban becsaphatjuk, ugye? Milyen könnyen megtaláljuk a módját, hogy másokra hárítsuk a felelõsséget! Ha a fõ nö köm nem csi nál ta vol na ezt, ak - kor én sem te szem meg. Ha a fér jem/fe le sé gem nem ezt te szi, ak kor én is más ként cselekszem. Ha Isten megszabadított volna a kísértéstõl, amikor imádkoztam, akkor biz to san nem es tem vol na el. Ha ez, ha az Igaz, idõnként erõs kísértésekkel találjuk szemben magunkat, amelyek lényünk legmélyére hatnak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy emberi természetünk megromlott, bûnös lett, ami miatt még kön nyebb en ged ni a kí sér tés nek. A bûn már ön ma gá ban is rossz, nem be - szélve a következményeirõl. A helyzetet csak súlyosbítjuk, amikor nem vagyunk hajlandóak felelõsséget vállalni tetteinkért. Ugyan hogyan gyõzhetnénk le a bûnt, ha gondolatban, önmagunk elõtt sem ismerjük el, hogy hibáztunk? Készen állunk arra, hogy beismerjük saját rossz döntéseinket? Vagy mindig megtaláljuk a módját annak, hogy másokra hárítsuk a felelõsséget? Ha így len ne, mi kor ha gyunk fel ve le? 16

17 április 6. KEDD JÓ ÉS ROSSZ DÖNTÉSEK So kat vál to zott az em be ri ter mé szet Ádám és Éva bûn ese te óta, de még min dig rendelkezünk a választás szabadságával. Most is megvan a szabad akaratunk. Hogy mit kezdünk vele, valójában teljesen rajtunk áll. Átadhatjuk magunkat Isten nek, en ge del mes ked ve ne ki, de úgy is dönt he tünk, hogy sa ját, bû nös utun - kat jár juk. Mit árulnak el Ábrahámról és döntéseirõl Zsid 11:8-10 versei? Mit tanulhatunk a pátriárkától? Milyen rossz döntéseket hozott Ábrahám? Döntései milyen következményekkel jártak? Lásd 1Mózes 16; 21:9-14! A többnejûség annyira elterjedt, hogy már nem tekintették bûnnek, de akkor is Isten törvényének áthágása volt, és végzetesen kihatott a családi viszony szentségére és békéjére. Ábrahám Hágárral kötött házassága nemcsak saját családjára hozott bajt, hanem a jövõ nemzedékeire is (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Bu da pest, 1993, Ad vent Ki adó o.). Dán 1:8-16 sza ka szá ban az a rész, hogy Dániel eltökélte az õ szívében kifejezi: választása tudatos és szilárd volt. Határozott és megfontolt döntésének következményei Dániel egész életére kihatottak, és alkalmat teremtettek Isten különleges áldásának elnyerésére. Napi imádságai és áhítatai idején Dániel újból és újból megerõsítette az Úrnak tett fogadalmát. Ha azt mond juk, hogy he lye sen kell dön te nünk, az még nem ugyan az, mint amikor szívbéli meggyõzõdésünk is helyesen cselekedni. Mit tehetünk, hogy az értelmünkkel is meg tudjuk hozni a helyes döntéseket? Zsolt 119:11; Fil 4:8; Kol 3:2 Végeredményben szabadon választhatjuk az Urat, de dönthetünk úgy is, hogy nem kö vet jük Õt. Kö zép út nem lé te zik. Vagy az egyik ol da lon ál lunk, vagy a má si kon. Ez per sze nem azt je len ti, hogy so ha nem hi bá zunk (gon dol junk pl. Ábrahámra); inkább arról van szó, hogy a szívünkben kell eltökélnünk : mindenáron igyekszünk Isten akaratát teljesíteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy Is ten ak kor sem vet el, ha va la mi nem si ke rül, vagy ha ros szul vá lasz tunk! Sok - kal inkább annak a veszélye fenyeget, hogy túlságosan bûnösnek, rossznak érez zük ma gun kat, ezért mi aka runk fel ad ni min dent. Ilyen eset ben az az egye - düli reményünk, ha a kereszt lábához borulunk, és kérjük a bûnbocsánatot, amit Isten Jézusban felkínál. 17

18 SZERDA április 7. DÖNTÉSEINK ÉS A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉK 5Móz 30:10-19 sza ka szá ban mi a lé nye ge an nak, amit az Úr mon dott népének? Mely pon tok emel ked nek ki leg in kább? Ho gyan ért sük azt a gon - dolatot, miszerint választásuk hatással lesz utódaik életére is? Mit jelent ez? Hogyan hatnak döntéseink a gyermekeinkre? Az élet fontos döntései általában nemcsak az ember saját életét határozzák meg, hanem a gyermekeiét is. Befolyásunk sokkal nagyobb, mint gondolnánk! Példa erre az alkoholfogyasztás. A világban elõszeretettel hangoztatják a napi egy pohár alkohol fogyasztásának úgynevezett elõnyeit. Sokakat elhitetett a kam pány, amit a szesz ipar a ha szon re mé nyé ben tá mo gat. Azt azon ban csak ke - ve sen tud ják, hogy e ta nul má nyok ban ko moly hi bák van nak, ame lyek he lyes - bítésekor kiderült: az állítólagos elõnyök egyszerûen nem léteznek. Az alkohol marad az, ami volt: az egyik legnagyobb csapás az emberiség számára. Balgaság volna, ha a számos figyelmeztetés ellenére most kevésbé tartanánk tõle! Köztudott, hogy azoknak az embereknek, akik egyszer megkóstolnak valamilyen szeszes italt, körülbelül a 7%-a alkoholista lesz, vagy az italozásból eredõ gondokkal fog küzdeni. Ha valaki úgy dönt, hogy családi körben alkalmanként elfogyaszt egy kevés alkoholt, nem biztos, hogy õ maga ennek megérzi valamilyen utóhatását. Le het, hogy ne ki nem árt túl zot tan az ital. Mi a hely zet azon ban a gye re ke i vel? Milyen példát mutat nekik? Annak, aki fogyaszt szeszes italt, nagy valószínûséggel a gyermekei is isznak majd. Vajon megérné olyasmit választani, ami tönkreteheti gyerekei életét? Tudományos vizsgálatok egyértelmûen igazolják, hogy sokkal nagyobb az alkohol okozta problémák kialakulásának a kockázata az olyan családban felnövõ gyerekek között, ahol fogyasztanak alkoholt, mint ott, ahol tartózkodnak a szeszes italoktól. Már ennek az egyszerû ténynek is nagyobb óvatosságra kellene késztetnie azzal kapcsolatban, milyen példával járunk elöl! Olvassuk el ismét 5Móz 30:10-19 verseit! A döntéseink tehát nemcsak önmagunkra, hanem gyermekeinkre is hatnak! Akinek pedig nincs gyereke, ugyan miért kockáztatna? Isten azért adta tudtunkra az egészséges életmód elveit, mert a javunkat akarja. Vajon hi szünk az Úr ban an nyi ra, hogy ko mo lyan ve gyük a sza vát? Az alkohol romboló hatásának számos példáját említhetnénk. Ugyan miért követnénk el balgaságot, miért vállalnánk az italozás veszélyeit, vagy ami még ros szabb, mi ért ten nénk olyas mit, ami vel má so kat is rossz útra terelnénk? 18

19 április 8. CSÜTÖRTÖK DÖNTÉS ÉS LEHETŐSÉG És ezt mond ják a Sion fe lõl: Mind ez, mind amaz ott szü le tett, és õ, a Fel sé ges, erõ sí ti azt. Az Úr be ír ván, fel jegy zi a né pet: ez ott szü le tett! Szela (Zsolt 87:5-6). Mindenki rendelkezik a szabad választás jogával, de nem indul mindenki egyenlõ eséllyel. Némelyik döntés kihat a jövõ alkalmaira és lehetõségeire. Bizonyos embereknek olyan dolgok következményeit kell elszenvedniük, amelyekrõl nem õk döntöttek. Hány ember életét árnyékolják be körülményeik! Gondoljunk csak azokra a hátrányos helyzetû gyermekekre, akik kábítószeres családban születtek, vagy akiket otthon bántalmaznak, vagy azokra, akik különö sen sze gé nyek! Gon dol junk a ke gyet len ke dés és a két ség beesés okoz ta ba - jokra! Így vagy úgy mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, aminek semmi kö ze nem volt sa ját dön té sünk höz. Mi az üzenete Zsolt 87:5-6 verseinek azokra a körülményekre vonatkozóan, ame lyek fe lõl az em ber nem dönt het? Ho gyan vi lá gít rá ez a rész Mt 7:1-2 jelentésére? Isten jól látja a körülményeinket. Tudja, hogy sokan önhibájukon kívül kerülnek iszonyatos helyzetekbe. Egyedül az Úr ismeri mindennek a hátterét. Ki ne találkozott volna már olyan emberekkel, akik borzalmasan nehéz kérdésekkel küzdenek, olyanokkal, amelyeket mások döntései idéztek elõ? Egy szülõ úgy dönt, hogy elhagyja a családját; egy házastárs öngyilkosságot követ el; egy barát elárul valakit, aki megbízott benne és a végtelenségig folytathatnánk e szörnyûségek sorát. Mi lyen jó, hogy min den em ber sa ját ma ga hoz hat ja meg azt a dön tést, ami va la - mennyi között a legfontosabb. Szabadon dönthetünk arról, hogy követni akarjuk Jézust. Ha személyes Megváltónknak fogadjuk el Õt, ha bûnös életünkbõl megtérünk, megkeresztelkedünk, megkapjuk a Szentlélek ajándékát. E döntésünk révén Isten beléphet az életünkbe, hatni tud a szívünkre, az értelmünkre, a cselekedeteinkre, és gyümölcstermõvé tehet. Így az igazi Szõlõtõ vesszõi leszünk. Gal 5:22-23 sze rint a Lé lek gyü möl cse nem egyen ként, ha nem mint egy fürt ben je le nik meg, ab ból ere dõ en, hogy a Lé lek leg alább is amennyi re en ged jük át ve szi az uralmat az akaratunk felett. Más szóval tehát, ha Isten hatalma munkálkodik az életünkben, megengedhetjük az Úrnak, hogy döntésünk következtében fellépjen azok el len a rossz dol gok el len, ame lye ket nem a sa ját vá lasz tá sa ink idéz tek elõ. 19

20 PÉNTEK április 9. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Válogatott szemelvények Ellen G. White írásaiból. 1. köt. Bu da pest, 1999, Ad vent Kiadó. A jó angyalok erõsebbek a gonosz angyaloknál címû fejezete, o. Mindenki elnyerheti a mennyet és elkerülheti a poklot. Az angyali seregek készen állnak, hogy a megpróbált és megkísértett lélek segítségére jöjjenek. A végtelen Isten Fia kiállta a próbát értünk. A Kálvária keresztje mindenki számára világosan látható. Amikor elhangzik az ítélet, és az elveszettek átadatnak, hogy elszenvedjék Isten iránti tiszteletlenségük és engedetlenségük büntetését, senkinek nem lesz mentsége. Senkire nézve nem szükségszerû, hogy elvesszen. Mindenki ma ga dön ti el, hogy fe je del mé ül Krisz tust vagy Sá tánt vá laszt ja (i. m. 89. o.). Is ten nem kény sze rí ti az em bert, hogy hagy jon fel a hi tet len ség gel. Elõt tük áll a világosság és a sötétség, az igazság és a tévelygés. Maguknak kell eldönteniük, mit fogadnak el. Az emberi értelemnek megadatott a képesség, hogy különbséget te gyen jó és rossz kö zött. Is ten ter ve sze rint az em ber nek nem in du la tai alap ján kell döntenie, hanem a bizonyítékok súlya szerint: vessen össze gondosan írást írás sal (El len G. White: Jézus élete. Bu da pest, 1989, Ad vent Ki adó o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Be szél ges sünk a sza bad ság kér dés kö ré rõl! Mit je lent a sza bad - ság? Va jon sza bad vol na az az em ber, aki úgy dönt, hogy va la mi nek a rabja lesz? Mennyire vagyunk szabadok? Milyen korlátai vannak a szabadságnak? Mikor lehet rossz a szabadság? 2. Gondolkozzunk el az alkohol káros hatásairól! Hány életet tönkretett már az ital! Ha ez zel szem be is ál lít juk úgy ne ve zett elõ nye it, ak kor sem mondható bölcs dolognak kipróbálni. Mivel tudjuk ezt alátámasztani? 3. Az emberek egy része szeretõ keresztény családba született, ahol szülei gondoskodtak róluk, megismertették velük Jézust és a kegyelmet. Másokat a szüleik bántalmaztak, nem törõdtek velük, és még ha beszéltek is nekik Jézusról, az életükkel egyáltalán nem mutatták be Krisztust. Tetteik alapján e szülõk inkább Sátán eszközei voltak, mintsem Krisztuséi. Minek a reményét tárja e második csoport tagjai elé az evangélium? Milyen ígéretekre hívhatjuk fel az emberek figyelmét? 4. Vannak, akik iszonyatos körülmények között jöttek a világra, amelyeknek következményei bizonyos mértékig egész életükben kísértik õket. Mégis, akivel ilyesmi történt, miért ne azzal töltse élete hátralévõ idejét, hogy a szüleit, a neveltetésbeli hiányosságait okolja minden bajáért? Isten kegyelme által hogyan tanulhatunk meg túllépni a múlton? 20

21 VÁLASZÚT ELŐTT Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek (Lk 21:36). Rendkívül komoly, meghatározó idõkben élünk. Isten fokozatosan, de biztosan kezdi visszavonni Lelkét a földrõl A világ állapota mutatja, hogy egyre közelebb kerülünk a nehéz idõkhöz. A napilapok tele vannak a közeljövõben várható borzalmas küzdelem elõjeleivel. Gya ko ri ak a dur va rab lá sok és a sztráj kok; újon-út fé len ra bol nak, gyil - kolnak. Ördögi lelkek befolyása alatt állók oltják ki férfiak, nõk és kisgyerekek életét. Az emberek teljesen megmámorosodtak a romlottságtól, a gonoszság minden fajtája elterjedt. A világon minden forrong, az idõk fenyegetõ jelei mutatkoznak. A közelgõ események elõrevetítik baljós árnyaikat. Isten elkezdte visszavonni Lelkét a földrõl. Tengeren és szárazföldön egymást érik a szerencsétlenségek. Viharok, földrengések, tüzek, áradások pusztítanak Ki-ki sietve áll az általa kiválasztott zászló alá. Türelmetlenül várják és figyelik vezetõik lépéseit. Egyik oldalon gyülekeznek, akik Urunk megjelenését várják, arra figyelnek, azért munkálkodnak. A másik csoport tagjai az elsõ nagy hitehagyó vezetése alatt sorakoznak fel. Szívük mélyén kevesen hiszik, hogy létezik mennyország, amit elnyerhetünk, és po kol, ami tõl meg kell me ne kül nünk. A válság fokozatosan, lopakodva közeleg. A nap még fenn ragyog az égen Az emberek esznek-isznak, ültetnek és építenek, házasodnak, a kereskedõk adnak-vesznek. Sokan viaskodnak, hogy a legmagasabb poszt ra jus sa nak. A szó ra ko zá sok ked ve lõi özön le nek a szín há - zakba, lóversenyekre, szerencsebarlangokba. Lázas izgalom tapasztalható mindenütt, pedig hamarosan vége szakad a türelmi idõnek, és örökre megpecsételõdik minden egyes ember sorsa Ma, évszázadok múltán is komoly figyelmeztetéssel hangzanak Urunknak az Olajfák hegyén elmondott szavai: De vigyázzatok magatok ra, hogy va la mi kor meg ne ne he zed jék a ti szí ve tek dobzódásnak, ré - szegségnek és az élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap (Lk 21:34) (El len G. White: Maranatha. 35. o.). 21

22 3. tanulmány ÁPRILIS Lelki- és fizikai erő SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Zsoltár 139:13-15; 1Korinthus 3:16-17; 9:24-27; Efézus 2:8; 2Timóteus 2:3-5; 4:7; Zsidók 11:6 De akik az Úr ban bíz nak, ere jük meg újul, szárny ra kel nek, mint a sas ke se - lyûk, fut nak és nem lan kad nak meg, jár nak és nem fá rad nak el (Ézs 40:31)! Igen sok erõfeszítést igényelt a felkészülés, ami lehetõvé tette, hogy Roger Bannister egy mér föl det 4 perc alatt meg te gyen. Vég te len nek tûnt az edzé sek sora, a kimerítõ hegymászások, de nem lehetett lazítani, mert a díjat, ami olyan sokat jelentett a fiatal atlétának, mások is szerették volna elnyerni a világ külön bö zõ pont ja in. Fel vir radt má jus 6. haj na la, az a nap, ami re Roger Bannister évek óta ké szült, úgy ér zel mi leg mint lel ki leg, de az ér tel mé vel és fi - zikailag is. A versenyt megelõzõ nap sajnos megcsúszott a síkos parkettán, és a nap hátralévõ részében csak sántikálni tudott. A verseny azonban kezdetét vette, és Roger Bannister 3 perc 59.4 másodperc alatt lefutotta az egymérföldes tá vot. Ez zel õ lett az el sõ em ber, aki 4 perc nél ke ve sebb idõ alatt tett meg egy mérföldet! Pál apos tol a sport vi lá gá ból vett kép pel bá to rít ar ra, hogy kitartással fussuk meg az elõt tünk le võ küz dõ tért (Zsid 12:1). Az ál ta la em lí tett ver seny azon - ban sok kal fon to sabb an nál, mint ame lyik ben Roger Bannister gyõ zött. Eh hez a versenyhez a lehetõ legjobb lelki és fizikai erõnlét szükségeltetik, aminek alapja a rendszeres gyakorlás. A héten ezzel foglalkozunk majd. A testedzés az egészség megõrzésének és fenntartásának egyik rendkívül fontos tényezõje. 22

23 április 11. VASÁRNAP A LELKI ÉRTELEMBEN VETT ATLÉTA Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam (2Tim 4:7). Mi re gon dolt itt Pál, az egye dül hit ál tal el nyer he tõ meg - váltás kiemelkedõ tanítója? Az embereket évszázadok óta lenyûgözik az atlétikai versenyek, sokan csodálják a sportolókat. Irigylésre méltó, amit az atléták el tudnak érni testükkel! A természetes adottságok mellett a legtöbb sportoló mégis hihetetlenül kemény erõfeszítéseinek köszönheti sikerét. Egyszer valaki megkérdezte egy hosszútávfutó bajnoktól, hogy szerinte belõle is vál hat na-e si ke res fu tó. Hát per sze! fe lel te az at lé ta. A hét hat nap ján fuss le 15 mér föl det, a he te di ken pe dig 25-öt. Ha ezt egy évig meg te szed, jó esé lyed van rá, hogy ered mé nyes le gyél. A Biblia több helyen is sportversenyhez hasonlítja a hitéletet. Olvassuk el a kö vet ke zõ sza ka szo kat: 1Kor 9:24-27; Fil 3:12-14; 2Tim 2:3-5! Mi lyen alapvetõ gondolatot találunk e részekben? Hogyan tapasztaltuk már mi is azt, amit az apos tol itt ki fe je zett? Pusztán az arckifejezésükre figyelve könnyen juthatunk téves következtetésre azzal kapcsolatban, hogy a kocogók, kerékpárosok, futók mennyire érzik jól (vagy rosszul) magukat. Néha inkább büntetésnek tûnhet, amit tesznek, pedig rendkívül sok elõny szár ma zik ab ból, ha az em ber ki tart edzés ter ve mel lett. Er rõl majd a hé ten egy ki csit ké sõbb ej tünk szót. Az elõ nyök ab ból adód nak, ha az em ber el - tökélten, fegyelmezetten végrehajtja a szükséges feladatokat. Vannak szabályok, amelyeket be kell tartani. Alapvetõen fontos például a rendszeres edzés. Továbbá lennie kell egy bizonyos célnak, és idõnként valami díjnak, jutalomnak is. Ezek az el vek a lel ki és a fi zi kai erõn lét re egy aránt vo nat koz nak. Ah hoz, hogy lelki erõnlétünket biztosítsuk, figyelmünket Jézusra kell összpontosítanunk. Olvasnunk kell Igéjét, és fontos az imádkozás, az elmélkedés is. Annyi minden el te rel he ti a fi gyel mün ket, köz tük szám ta lan jó és ne mes ügy, mint pl. a mun - kánk, a tanulmányaink vagy akár a gyülekezeti programok. Ilyenkor azonban félre kell tenni azokat a feladatokat és a figyelmünket elterelõ minden egyéb dolgot, mivel gátolják a kegyelemben való növekedésünket. Ha meg akarunk erõsödni, céljainkat fontossági sorrendbe kell állítani! 23

24 HÉTFŐ április 12. A HIT IZMAINAK SORVADÁSA Ho gyan kap cso lód nak egy más hoz Ef 2:8 és Zsid 11:6 ver sei? Ho gyan õriz - he tõ meg és épít he tõ to vább a hit, amit aján dék ként ka punk? Akinek tört már csontja vagy kificamodott valamelyik ízülete, tapasztalta, hogy a gyógyuláshoz teljes pihentetés szükséges. Az ilyen esetekben gipszeléssel, kötözéssel vagy sebészeti szegecseléssel rögzítik a sérült ízületet vagy törött végtagot. Mivel a pihentetés következtében az érintett izmok nem mozognak, sorvadni kezdenek, vékonyodnak, gyengülnek. Az ízület vagy a csont gyógyulásával azonban újból elkezdõdhet a mozgás, és az óvatos használattal, tornáztatással visszaszerezhetõ az izmok ereje. A tevékenység létünk törvénye. A test minden szervének megvan a meghatározott feladata, amelynek teljesítésétõl függ fejlõdése és életereje. Az összes szerv szabályszerû tevékenysége erõt és energiát kölcsönöz; viszont ha nem hasz nál juk õket, el er nyed nek és el hal nak. Kösd csak fel a ka ro dat akár né hány hét re csu pán, azu tán vedd le ró la a kö tést, és azt fo god ta pasz tal ni, hogy gyön - gébb, mint az, ame lyi ket ugyan ak kor és sze rû en hasz nál tál. A tét len ség ugyan - ezt a ha tást vált ja ki az egész izom rend szer ben (El len G. White: A Nagy Or - vos lábnyomán. Bu da pest, 1998, Ad vent Ki adó o.). Ép pen így van ez a hit tel is. Ha nem gya ko rol juk hi tün ket, ha hi tünk tes té nek és végtagjainak életfontosságú mozdulataira és tevékenységeire nem kerül sor, a fej lõ dés el ma rad. Igaz, a hit aján dék, de ha nem gya ko rol juk, ha nem ar - ra ala poz va dön tünk, ha nem igé nyel jük hit ál tal Is ten aján dé ka it, ha nem va - gyunk haj lan dó ak a hit ta la ján áll va koc ká za tot is vál lal ni, ha nem élünk hit tel egészen addig a pontig, amíg megalázkodva, Isten elõtt meghajolva térdre is ereszkedünk, akkor fennáll a veszélye, hogy elveszítjük hitünket. Milyen tragédia, hiszen a hit Isten egyik legértékesebb ajándéka! Csak azok mondhatják meg, mekkora kincs valójában, akik tudják, milyen is hit, Isten ismerete és az ígéreteiben található reménység nélkül élni a világban. Mi lyen gyak ran élünk a hit aján dé ká val? Ta lán azt mond juk, hogy hi - szünk, de a tetteink ezt vajon mennyire mutatják? Hogyan tanulhatjuk meg naponta fejleszteni hitünket a kis dolgokban, hogy a nehezebb helyzetekben valóban az látszódjon rajtunk, amit magunkról mondunk? 24

25 április 13. KEDD AKIK NEM LÁTNAK ÉS HISZNEK Az elkeseredett fiatal tiszt egy kavicsot rugdalt a száraz sivatagi homokon. Az édesanyjánál mellrákot diagnosztizáltak, ezért mûteni kellett. A szolgálati beosztás miatt azonban a fiú nem mehetett haza, hogy vele lehessen. Haragosan, lázongva tépelõdött: Miért? Miért? Miért? Mindig azért imádkozott, hogy legyen elég hi te, ám ezek ben a per cek ben, ami kor a dol gok nem úgy ala kul tak, ahogy sze ret te vol na, ami kor imá i ra nem olyan vá laszt ka pott, mint amit re - mélt, a hite megfogyatkozott. Sötét kétely borult a lelkére, és néhány pillanatig azon tû nõ dött, va ló ban lé te zik-e Is ten. Majd fel kelt a nap, és a haj nal szép sé ge beragyogta az égboltot. A fiatal katonának eszébe jutott néhány bibliavers, egy történet, amit már gyerekkora óta ismert. Miközben a történeten gondolkozott, hite ismét megerõsödött. Bármilyen nehéz is volt megértenie bizonyos dolgokat, még ha nem is ta lált ma gya rá za tot ar ra, mi mi ért tör tént, még sem ad ta fel, to vább ra is sze ret te az Úr Jé zust és bí zott ben ne. Mit mond Jn 20:24-29 sza ka sza sze mé lye sen ne künk? Mi lyen gyak ran for - dul elõ, hogy hin nünk kell ak kor is, ha nem lá tunk? Mi ért olyan fon tos ol - dala ez a hit gyakorlásának? Jézus türelmesen és kedvesen mutatta meg sebeit Tamásnak. Tamás ezt látva így kiáltott fel: Én Uram és én Is te nem (28. v.)! A fiatal katonatisztnek ezek a szavak jutottak eszébe: bol do gok, akik nem lát nak és hisz nek (29. v.). Ép - pen ez a kul csa a do log nak hin ni ak kor is, ha nem lá tunk va la mit, sza ván fog - ni Istent anélkül, hogy bizonyítékot követelnénk. Végtére is, vannak, akiket a világ összes bizonyítéka sem gyõzne meg annyira, hogy higgyenek. Hit által él ni te hát azt je len ti: asze rint ha lad ni elõ re, amit már tu dunk Is ten sze re te té - rõl; bízni Istenben annak alapján, amit eddig tapasztaltunk; szaván fogni az Urat, aki már bemutatta jóságát és szeretetét. Ezt megtehetjük, akármilyen nehéz kö rül mé nyek kö zött is va gyunk, és bár mi lyen sok az, amit nem lá tunk vagy nem ér tünk. Mikor fordult elõ utoljára, hogy hitbõl kellett megtennünk valamit, anélkül, hogy bizonyítékot vagy magyarázatot kaptunk volna? Mi történt akkor? Mit ta nul tunk ab ból az eset bõl, ami má sok nak is se gít het ha son ló helyzetben? Ha újra kellene kezdenünk, mit tennénk másképp és miért? 25