A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN"

Átírás

1 A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők szerepe a rehabilitációs munkában. Budapest, Oriold és Társa Kiadó. Széll Klaudia, Dr. Gy. Kiss Enikő Pécsi Tudományegyetem BTK, Pszichológiai Intézet Absztrakt Kutatásunk célkitűzése a sztómával élő betegek életminőségének és betegségreprezentációjának vizsgálata volt. Vizsgálatunkban harminc, korábban daganatos betegséggel vastag-, ill. végbéldaganattal - kezelt beteg vett részt, akiket a Magyar ILCO Szövetség közbenjárásával kerestünk fel. A vizsgálatban részt vevő személyek egy demográfiai adatlapot, valamint három kérdőívet töltöttek ki: az életminőség mérésére az SF-36 kérdőívet alkalmaztuk, a CES-D kérdőívvel a depresszióra utaló tünetek fennállását mértük, az IPQ-Rrel a betegség kognitív reprezentációjáról alkotott képet vizsgáltuk. A vizsgálat eredményei szerint a sztómával élő betegeknél szignifikánsan magasabb a depresszió értéke, mint egészséges társaiknál. Ezzel összhangban az életminőségüket is a legtöbb dimenzióban rosszabbnak értékelték, vagyis a depresszív tünetek megjelenése együtt járt a szubjektíve észlelt rosszabb életminőséggel. A betegségreprezentáció tekintetében a krónikus lefolyásra vonatkozó ítéletek, az észlelt személyes-, ill. kezelési kontroll érzete, valamint az emocionális reprezentáció (azaz a betegség keltette negatív érzések megjelenésének) faktora együtt járt a magasabb depresszió értékkel és a rosszabb életminőség észlelésével. Eredményeink szerint a betegek idővel egyre inkább hosszabb távúnak gondolják betegségüket, miközben az észlelt személyes kontrollérzetük csökken. Bevezetés A daganatos megbetegedések hazánkban - más országokhoz hasonlóan - az egyik leggyakoribb betegségnek számítanak, és a kardiovaszkuláris diszfunkciókkal együtt a vezető halálokok között szerepelnek.

2 A biopszichoszociális szemlélet elterjedésével a medikális kezelés mellett a gyógyításban ma már egyre inkább előtérbe kerül a betegek pszichés támogatásának kulcsszerepe. Az alkalmazott terápiás módszerek elsősorban a daganatos betegséggel járó emocionális distresszre, a betegség okozta szomatikus és pszichés terhek csökkentésére fókuszálnak, ezek hatékonyságához azonban elengedhetetlen megismerni a betegek betegségreprezentációját, ami alapvetően befolyásolja a betegséget kísérő érzelmi reakciókat és a betegséggel való megküzdést. A daganatos betegséggel összefüggő gyakori érzelmi reakciók: szorongás és depresszió A krónikus betegség diagnosztizálását követően súlyos teher nehezedik a betegre. Nem csak fel kell tudni dolgozni a betegség okozta traumát, de a kialakult új élethelyzethez is alkalmazkodni kell. A krónikus betegeknél gyakran tapasztalhatóak a szorongás és a depresszió tünetei, a folyamat megértéséhez jól használható a betegség-feldolgozás gyászreakció-modellje. A modell a gyász öt pszichológiai fázisát írja le: az elutasítás, a düh, az alkudozás, a depresszió és a belenyugvás. A diagnózis a legtöbb embert sokkoló hatásként éri, ezt követi a betegség tagadásának időszaka, majd a diagnózissal kapcsolatos nyugtalansággal, kétségekkel, szorongással és lehangoltsággal teli időszak következik. A szorongás, a depresszió, a tagadás, a harag és a düh a daganatos betegség diagnózisát követően normális érzelmi reakciónak tekinthető, amíg az a betegség feldolgozását (az ún. gyászmunkát ) jelzi (Noyes és mtsai, 1998). Ilyenkor a pszichés tünetek az alkalmazkodási zavar keretében jelennek meg, idővel pedig spontán módon oldódnak (Tiringer és mtsai 2007). A betegek egy részénél azonban hosszú távon fennmaradó szorongásos és depressziós tünetek alakulnak ki, ami az esemény feldolgozhatatlanságra utal. Egyelőre a szakemberek nem tudják előrejelezni a kezelés és rehabilitáció időszakában azokat a betegeket, akiknél később nagyobb valószínűséggel fordulhat elő klinikai szintű szorongás és depresszió (Tiringer, 2007). Később sem könnyű a zavarok diagnózisa, hiszen az erre utaló jelzések, tünetek összemosódhatnak a szomatikus tünetekkel, mint például a koncentráció csökkenése, fáradékonyság, alvási nehézségek (Holland, 1998). A kezeletlen (esetleg később patológiássá váló) depresszió, mely Aass és mtsai (1997) szerint a diagnózist követő hónapban a betegség progressziójával párhuzamosan fokozódik, alacsonyabb életminőséghez, csökkent compliance-hez, hosszabb hospitalizációs időhöz, és nagyobb mortalitási arányhoz vezethet (Newport, Nemeroff, 1998). 2

3 Az életminőség kérdése, a daganatos betegek életminősége Magyarországon a különböző gazdasági, társadalmi tényezőkre visszavezethető okok következményeképpen az életminőség folyamatos romlásának vagyunk tanúi. Az életminőség azonban egy összetett jelenség, már fogalmának meghatározása is vita tárgya, nincs általánosan elfogadott definíciója. Az orvostudomány keretein belül egy szűkebb értelemben vett életminőséggel, az egészséggel kapcsolatos életminőséggel foglalkoznak. E tekintetben a legtöbb szakember elfogadja Testa és Simonson definícióját, mely szerint az egészséggel kapcsolatos életminőség fogalma az egészség testi, pszichológiai és szociális vonatkozásait foglalja magába annak figyelembevételével, hogy ezek elkülönülő, a páciens tapasztalatai, hiedelmei, elvárásai és percepciója által alapvetően befolyásolt területek (ld. Novák, Stauder, és Mucsi, 2006, 25. o.). Az életminőség tényezői tehát magukban foglalják a szomatikus állapotot és működőképességet, a munkaképességeket, a pszichés állapotot és lelki-szellemi jól-létet, valamint a szociális működést a szakmai, társas és családi szférában egyaránt. Az egészséggel kapcsolatos életminőség kérdésének fontos jellemzője mindemellett, hogy a személy perspektíváját tekinti elsődlegesnek, tehát az ún. szubjektív egészséget. Számos követéses vizsgálat kimutatta, hogy az egészségi állapot önértékelése a halálozás valószínűségének legmegbízhatóbb előrejelzője, valamint a súlyos betegségekből való felépülés esélyét is előre jelzi (Novák, Stauder, Mucsi, 2006). Az elmúlt évtizedekben néhány más krónikus megbetegedéssel együtt - a daganatos betegek életminőségének kutatása is központi témává vált. A kutatók az életminőséget vizsgáló eszközökkel képesek leírni a testi panaszok, a testkép-változás, a testi funkciók, az érzelmi állapot, a kognitív működések és a szociális kapcsolatok szubjektív megélését. A betegség személyes jelentése, a betegségreprezentáció Croyle és Ditto (1990) meghatározása szerint minden olyan mentális tevékenység betegségkogníciónak számít, amit a beteg azért végez, hogy tisztázza magában egészségi állapotát és megtalálja a számára megfelelő kezelést (Holics, 2003). A betegségreprezentáció vagy más néven betegségsémák tehát olyan társas és szervezett kognitív reprezentációk, melyek a korábbi tapasztalatok alapján, azokkal összhangban irányítják az információfeldolgozást. Mindezeknek döntő szerepe van a későbbi reakciók meghatározásában, vagyis alapvetően befolyásolják a betegséggel kapcsolatos viselkedés egész folyamatát. A reprezentációk segíthetik, de gátolhatják is a betegség megértését és a vele való megküzdést (Reinhardt, 2007). 3

4 Leventhal megközelítésében a betegek egyéni betegségreprezentációkat alkotnak, amely különbözhet mind az általános laikus, mind a tudományos, orvosi meghatározásoktól. Ez az egyéni vélekedés lesz az, ami azután a betegséghez való (emocionális és viselkedéses) alkalmazkodást befolyásolja (Holics, 2003). Mindezek alapján alkotta meg Leventhal Önszabályozási Modelljét, melyben nem csak az egyént és én-funkcióit, hanem a kultúrát, a nyelvet, és a szociális szerepek változóit is figyelembe veszi. A modell háromszintes, és a fenyegető élethelyzetekkel való megküzdés folyamatát mutatja be (Leventhal és mtsai, 2003). A folyamat első lépésében jelennek meg az egészséget fenyegető külső és belső ingerek, információk kognitív reprezentációi (belső inger lehet például egy testi tünet, mint pl. a fejfájás, külső inger pedig lehet bármilyen szociális visszajelzés, pl. ha valaki megjegyzi: Milyen sápadt vagy ma! ). A folyamat második lépése a betegség észlelése után a kialakult új élethelyzetnek megfelelő cselekvési, megküzdési terv kidolgozása, mely a már létrejött kognitív reprezentációkon alapul. Végül a harmadik lépésben az eredmények kiértékelése történik, amely a korábbiakban létrejött reprezentációk és megküzdési tervek módosítását is eredményezheti, ha a kívánt változásokat nem sikerült volna elérni. Ily módon tehát egy visszacsatolási kör, azaz feed-back jön létre, mely ismétlődve a folyamat körkörös jellegét adja. A modell nagy előnye, hogy a kognitív szabályozó kör mellett párhuzamosan megjelenik benne egy emocionális szabályozó-rendszer, mivel a betegség által megjelenő vészhelyzet minden esetben emocionális választ is eredményez. Ez az emocionális rendszer a kognitív rendszer működésére is hatást gyakorol és ugyancsak egy visszacsatolásos szabályozást hoz létre. A két rendszer tehát összefügg egymással, így a betegséggel való megküzdés sikerének érdekében mind a kognitív, mind az emocionális komponenseket figyelembe kell vennünk. Az egyéni tényezőkön és tapasztalatokon túl a tágabb szociális kontextus (társadalom, kultúra) is befolyásolják az egyéni betegségreprezentációk kialakítását (Holics, 2003). A betegek a betegséggel kapcsolatos tapasztalataikat több dimenzió mentén strukturálják. Leventhal, Meyer és Nerenz (1980) a betegségreprezentációk következő szempontjait tartja meghatározónak: Mi is az adott betegség? Vagyis a betegség neve, címkéje és jellemző tünetei. Ez az ún. identitás dimenzió. Mennyi ideig fog tartani? Az időtartamról és lefolyásról alkotott elképzelések: az idői dimenzió. Mi okozta? A betegség lehetséges okai, eredete (megváltoztatható, ill. nem megváltoztatható tényezők). 4

5 Milyen hatása lesz? Vagyis melyek a betegség lehetséges következményei (rövid és hosszú távúak, komolyak vagy kevésbé komolyak, fizikai, emocionális, szociális, vagy akár gazdasági téren megjelenő hatások), azaz a konzekvenciák. Később Lau és Hartmann (1983) ezt egy ötödik dimenzióval egészítették ki: Befolyásolható, ill. gyógyítható-e a betegség? Ez magában foglalja a gyógyulásról, és a betegség feletti kontrollról alkotott elképzeléseket is. A kutatások szerint tehát az egyéni reprezentációk befolyásolják, hogy a beteg mennyire lesz aktív közreműködője a kezelésnek, hogyan észleli tüneteit, hogyan képes azokhoz alkalmazkodni és megküzdeni velük; emellett befolyásolják a betegségre adott pszichés és viselkedéses reakciókat is (Tiringer és mtsai, 2007). Mindezek miatt Chilcot (2011) kiemeli a betegek számára nyújtott azon intervenciók szükségességét, amelyek ezekre a reprezentációkra fókuszálnak. Empirikus vizsgálat Vizsgálatunk arra a kérdésre irányult, hogy a sztómaviselők hangulati állapotát és életminőségét milyen módon befolyásolja helyzetük? A hangulati állapot és az életminőség mely tényezői függnek össze? Mindezek mögött milyen gondolkodási sémák, betegségreprezentációk állnak? Végül pedig hogyan alakulnak ezek a reprezentációk az idő múlásával összefüggésben? A vizsgálati minta A vizsgálatban korábban daganatos betegséggel, pontosabban vastag- ill. végbéldaganattal kezelt betegek vettek részt, akik műtétüket követően sztóma viselőkké váltak. A vizsgálatban részt vevő speciális betegcsoportot nagyrészt a Magyar ILCO Szövetségen keresztül értük el, néhány további vizsgálati személyt személyes kapcsolatokon keresztül értünk el. Mindennek eredményeként a mintában 30 fő sztómával élő, korábban vastag- ill. végbéldaganattal operált beteg szerepel. Nemi megoszlás alapján 18 nő és 12 férfi vett részt a vizsgálatban, az átlagéletkor 64,8 év. Módszerek, eszközök 5

6 A résztvevők először egy demográfiai adatlapot töltöttek ki, melyet három kérdőív követett. Az első kérdőív az SF-36 kérdőív volt (Medical Outcomes Study- Short Form 36, M. Bullinger, I. Kirchberger), melyet a világ számos országában alkalmaznak a betegek fizikai, mentális, és szociális állapotának, valamint az ellátás eredményességének mérésére, amely a betegek saját egészségi állapotukról alkotott véleményét méri. A kérdőív magyar adaptációját és a normál értékek meghatározását Czimbalmos Ágnes és mtsai (1999) végezték el. Az SF- 36 tulajdonképpen a funkcionális és percepcionális egészségmodellen alapul. A funkcionális egészség megközelítés arra fókuszál, hogy az egyén milyen tevékenységeket képes ellátni, ill. mennyire tud részt venni a társas-társadalmi életben. A funkcionalitás csökkenése három szinten mérhető: a zavar (mely a test anatómiai szerkezetét vagy funkcióját érinti), a tevékenység akadályozottsága (mely valamilyen fizikai vagy mentális tevékenység végrehajtásában jelentkező probléma), valamint a társadalmi részvétel korlátozottsága (mely a társadalmi szerepek betöltésében, a társadalmi életben megjelenő probléma). Ennek megfelelően alakították ki a kérdőív 36 tételét, és annak 8 dimenzióját, mely utóbbiak a következők: Fizikai működés (FM); Fizikai szerep (FSZ); Testi fájdalom (TF); Általános egészség (ÁE); Vitalitás (VT); Szociális működés (SZM); Érzelmi szerep (ÉSZ); Mentális egészség (ME). A szakirodalmi közlemények az SF-36 kérdőívet alkalmasnak tartják az egészségi állapot szubjektív észlelésének mérésére. A második kérdőív a CES-D kérdőív volt (Center for Epidemiologic Studies- Depression). A kérdőív Radloff (1977) nevéhez fűződik, és a depresszióra utaló tünetek fennállását méri. A kérdőív 20 itemből áll, melyek a depresszióhoz kapcsolódó tünetekre kérdeznek rá. A kérdőívet magyarra adaptálta Novák M. és mtsai (ld. In: Szeiffert és mtsai, 2009) vesebetegekkel végzett vizsgálata során. A kérdőív értékelésekor az itemek összpontszáma kerül értékelésre, mely az átlagpopulációban 16 pont fölött jelez valószínűsíthető depressziót, ám krónikus betegek körében ez a szám valamivel magasabb lehet. Daganatos beteg esetében nincs megállapítva ilyen pontszám, ám más krónikus betegségek esetén, mint például a krónikus veseelégtelenségben szenvedőknél az alkalmazott cutoff a 18. 6

7 A harmadik kérdőív a Revised Illness Perception Questionairre, azaz az IPQ-R volt (Moss-Morris és mtsai (2002). A kérdőív a Leventhal által kidolgozott Önszabályozási Modell betegség kognícióval kapcsolatos dimenzióit méri, beleértve a modell egy rendkívül fontos komponensét is, az érzelmi reprezentációkat. A kérdőív vizsgálja a betegség identitás dimenzióját, az idői lefolyás kérdését (a betegség akut vs. krónikus mivoltára vonatkozóan valamint a betegség ciklikus voltára vonatkozó elképzeléseket), a következmények észlelését, a személyes kontroll érzetét, a kezelési kontroll percepcióját (gyógyíthatóság), a betegség megértését (betegség-koherencia), a betegség érzelmi reprezentációját és a betegség hátterében feltételezett okokat. A kérdőív magyar verzióját Reinhardt Melinda (2007) készítette el. Eredmények A kitöltött kérdőívek adatait az SPSS 15.0 statisztikai program segítségével elemeztük. 1. A CES-D kérdőív eredményei A CES-D kérdőív maximálisan elérhető pontszáma 60. Az egészséges populációban használt cut-off pont 16, ám a krónikus betegségek esetében a 18-as érték használatos. A mintában a kapott átlag pontszám 24,6 volt. Ez az érték szignifikánsan különbözik a standardtól (t(29)= 2,982; ), ami a depresszió megemelkedett értékét jelzi. 2. Az SF-36 kérdőív eredményei Az SF-36 kérdőív egészséges populáción bemért standard adatai ismertek, így az általunk kapott átlagértékeket ezekkel összehasonlítva, a következő eredményt kaptuk: Fizikai működés (FM): átlagértéke = 61 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -4,764; ) Fizikai szerep (FSZ): átlagértéke = 77,2 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= 5,445; ) Testi fájdalom (TF): átlagértéke = 58,15 pont, mely azonban nem különbözött szignifikánsan az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -1,768; p>0,05) Általános egészség (ÁE): átlagértéke = 43,66 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -3,941; ) Vitalitás (VT): átlagértéke = 46,16 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -3,568; ) 7

8 Szociális működés (SZM): átlagértéke = 59,58 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -2,934; ) Érzelmi szerep (ÉSZ): átlagértéke = 63,33 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -4,517; ) Mentális egészség (ME): átlagértéke = 54,53 pont, mely szignifikánsan különbözik az egészségesek standard pontszámától. (t(29)= -2,521; p<0,05) Megállapítható, hogy a legtöbb faktor tekintetében tapasztalható eltérés, kivéve a 3. testi fájdalom faktorát. A többi faktor eltérése mind negatív irányú, kivéve a 2. fizikai szerep faktort, mely pozitív irányban tér el a standard értéktől. (A grafikus szemléltetést ld. az 1. sz. ábrán). 1. sz. ábra: Az SF-36 kérdőív értékei sztómával élők és egészségesek körében FM FSZ (TF) ÁE VT SZM ÉSZ ME Egészséges személyek Sztómával élő személyek 2. Az CES-D és az SF-36 kérdőív korrelátumai A szakirodalom szerint a krónikus betegeknél tapasztalható depressziós tünetek rosszabb életminőséggel járnak együtt, így arra számítottunk, hogy a depresszió negatívan fog korrelálni az életminőség különböző dimenzióival. A statisztikai analízis eredményei szerint a CES-D kérdőív összességében mind a nyolc SF-36 faktorral szignifikánsan negatív kapcsolatban áll (ld. 1. sz. táblázat). 8

9 1. sz. táblázat: Az SF-36 kérdőív dimenziói és a CES-D értékének korrelátumai SF- Fizikai Fizikai Testi Általános Vitalitás Szociális Érzelmi Mentális 36 Működés Szerep Fájdalom Egészség Működés Szerep Egészség r= -0,517 r= -0,481 r= - 0,450 p<0,05 r= -0,499 r= - 0,695 r= -0,749 r= -0,475 r= -0, Az IPQ-R kérdőívvel kapcsolatos eredmények A kérdőív elemzésekor az egyes faktorok együttjárását vizsgáltuk meg a másik két kérdőívvel, ill. azok faktoraival. A statisztikai elemzés alapján számos korreláció lelhető fel a faktorok között. A legjelentősebb eredmények a következők: az idői lefutás (krónikusság) faktor szignifikánsan korrelál az SF-36 fizikai működés faktorával (r= -0,363 p<0,05) az SF-36 általános egészség faktorával (r= -0,371 p<0,05) a személyes kontroll faktora szignifikánsan korrelál a CES-D kérdőívvel (r= -0,448 p<0,05) az SF-36 kérdőív vitalitás faktorával (r= 0,380 p<0,05) a gyógyíthatóság faktora szignifikánsan korrelál a CES-D kérdőívvel (r= -0,419 p<0,05) az SF-36 kérdőív fizikai működés faktorával (r=0,437 p<0,05) az SF-36 kérdőív szociális működés faktorával (r=0,375 p<0,05) az emocionális reprezentáció faktora szignifikánsan korrelál a CES-D kérdőívvel (r= 0,409 p<0,05) az SF-36 kérdőív mentális egészség faktorával (r= -0,366 p<0,05) az okok faktora szignifikánsan korrelál a CES-D kérdőívvel (r= -0,434 p<0,05) az SF-36 kérdőív fizikai működés faktorával (r=0,486 ) az SF-36 kérdőív fizikai szerep faktorával (r= 0,443 p<0,05) az SF-36 kérdőív általános egészség faktorával (r=0,522 ) az SF-36 kérdőív vitalitás faktorával (r= 0,420 p<0,05) az SF-36 kérdőív szociális működés faktorával (r=0,386 p<0,05) az SF-36 kérdőív mentális egészség faktorával (r=0,394 p<0,05). 9

10 5. A betegség kezdete óta eltelt idő, a depresszió, az életminőség és betegségreprezentáció összefüggései A kapott eredmények szerint a betegség kezdete óta az eltelt idővel pozitívan korrelál az idői lefolyás (r= 0,392 p<0,05), ami arra utal, hogy az idő elteltével egyre inkább hosszú távúnak gondolják a vizsgált személyek a betegségüket. A személyes kontroll (r= -0,456 p<0,05) az eltelt idővel negatívan korrelál, ami a személyes kontroll érzet csökkenésére utal. A depresszió mértéke az idői lefolyással nem változik, de értéke mindvégig szignifikánsan magasabb az átlag populációnál. Az eredmények megvitatása 1. A depresszív tünetek Ahogy azt a korábbi kutatások és klinikai tapasztalatok is előre vetítették, a daganatos betegek életében igen nagy hangsúlyt kapnak a depresszív tünetek, a negatív hangulat, a szomatikus- és interperszonális problémák jelenléte, a pozitív érzelmek hiánya. A kapott eredmények e vizsgálatban is alátámasztják ezeket a tényeket, melyek a daganatos betegek súlyos lelki terheiről tanúskodnak, és a klinikai értelemben vett depresszió lehetőségét vetik fel. Ennek hosszú távú fennmaradása mindenképpen segítséget igényel, hiszen a lehangoltság és reménytelenség érzése kimutathatóan növeli a recidíva és a mortalitás veszélyét is (Tiringer, 2007). 2. Az életminőség Az elképzelésünknek megfelelően a legtöbb faktor terén az egészségesektől eltérő, rosszabb életminőség mutatkozott meg. Ezek alapján a vizsgált személyek egészségi állapotuk miatt a hétköznapi tevékenységekben (FM) jobban korlátozva érzik magukat, mint az egészséges társaik és általános egészségi állapotukat (ÁE) is rosszabbnak élik meg. Kevesebb vitalitást, életerőt, lelkesedést tapasztalnak meg, inkább kimerültnek, fáradtnak érzik magukat (VT). Szociális kapcsolataikat (családtagjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel) sokkal inkább befolyásolta testi vagy lelki állapotuk (SZM), továbbá lelki problémáik miatt csökkenteniük kellett szokásos tevékenységüket, esetleg csak nehézségek árán tudták végrehajtani azt (ÉSZ). Mentális egészségük terén is negatív irányú eltérést kaptunk, vagyis többször voltak idegesek, lehangoltak, kedvetlenek, szomorúak, mint egészséges társaik (ME). Ezek az eredmények alátámasztják azt az feltételezésünket, miszerint a betegség és a sztóma viselés rontja a betegek egészséggel kapcsolatos életminőségét. Egyedül a testi fájdalom (TF) faktorában nem 10

11 mutatkozott szignifikáns különbség, aminek az oka az lehet, hogy a betegek többségénél már több mint egy év eltelt a műtét és a sztómaviselés kezdete óta, emiatt már valószínűleg nem jelennek meg fájdalom-élmények. Pozitív eredményként kaptuk, hogy a fizikai szerep (FSZ) faktorban szignifikánsan magasabb pontot értek el a sztómaviselők, mint az egészségesek, ami arra utalhat, hogy szerepeikhez kötődő feladataikat el tudják látni, és ez feltehetően kiemelten fontos jelentőséggel bír számukra. 3. Az életminőség és a depresszív tünetek közti kapcsolat A kapott eredményekből látható, hogy összefüggés van az életminőség és a depresszív tünetek mértéke között, vagyis a depresszív tünetek együtt járnak a rosszabb életminőséggel. Ezt az összefüggést az életminőséget mérő kérdőív mind a nyolc skáláján megkaptuk. 4. A betegségreprezentáció, életminőség, depresszió összefüggései Vizsgálatunkban arra is választ kerestünk, hogy a depresszió és életminőség tekintetében tapasztalt eredményeket befolyásolják-e a betegséggel kapcsolatos reprezentációk. Feltételezésünk szerint a betegségreprezentáció bizonyos faktorai összefüggésben állnak a depresszióval és az életminőség dimenzióival. Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy 3 olyan fő reprezentációs tényező van, amely jelentős hatással van a betegek depresszív tüneteinek megjelenésére és életminőségére: a személyes kontroll érzete, a kezelési kontrollba vetett hit, valamint az emocionális reprezentáció. A daganatos betegségben szenvedőknél leginkább a tehetetlenség érzése, a gyógyíthatatlanság gondolata, valamint a betegség gondolata keltette negatív érzések azok, amelyek növelik a depresszió kialakulásának kockázatát és ezzel együtt az életminőség rosszabb megítélését. 5. A betegség kezdete óta eltelt idő, a depresszió, az életminőség és betegségreprezentáció összefüggései A reprezentációk szintjén a személyes kontroll és az időbeni krónikusság megítélésében tapasztaltunk negatív irányú változást. Ez azt jelenti, hogy az idő múlásával a betegek egyre inkább úgy gondolják, hogy betegségük hosszútávra szól, és egyre kevésbé érzik, hogy ezt kontrollálni képesek. Ezzel együtt a vizsgált személyek esetében igen stabilnak mutatkozott a depressziós tünetegyüttes jelenléte. 11

12 Mindezzel összhangban van az is, hogy alapvetően a reprezentációk az idővel nem változtak, így feltehetően a depresszió mögött a negatív gondolati sémák, betegségreprezentációk állhatnak. Összegzés Az eredményeket összesítve elmondható, hogy a sztómaviselés hatással van a depressziós tünetek és az észlelt rosszabb életminőség megjelenésére. A sztómával élő betegeknél leginkább a tehetetlenség érzése (mely idővel fokozódik), a gyógyíthatatlanság gondolata, valamint a betegség gondolata keltette negatív érzések azok, amelyek növelik a depresszió kialakulásának és fennmaradásának kockázatát és ezzel együtt az életminőség rosszabb megítélését. A sztómával élő daganatos betegek életében bekövetkező változások - úgy tűnik - olyan mértékűek, amelyhez nehéz az alkalmazkodás. A kutatás eredményei alátámasztják, hogy az orvosi kezelés mellett az életminőség jobb megélésében rendkívül fontos a betegek pszichés rehabilitációs és társas támogatottságának a szerepe. Irodalom Aass, N., Fossa, S. D., Dahl, A. A., és Moe, T. J. (1997). Prevalence of anxiety and depression in cancer patients seen at the Norwegian Radium Hospital. European Journal of Cancer, 33 (10), Chilcot, J., Wellsted, D., Davenport, A., és Farrington, K. (2011). Illness Representations and Concurrent Depression Symptoms in Haemodialysis patients. Journal of Health Psychology. In press. Croyle, R. T., és Ditto, P. H. (1990). Illness cognition and behavior: An experimental approach. Journal of Behavioral Medicine, 13 (1), Czimbalmos Á., Nagy Zs., Varga Z., és Husztik P. (1999). Páciens megelégedettségi vizsgálat SF-36 kérdőívvel, a magyarországi normálértékek meghatározása. Népegészségügy, 80, 1. Füzesi Zs., Illés T., Tistyán L., és Czirják L. (2004). A felnőtt népesség egészségi állapota a Dél-Dunántúli régióban. Pécs: Reproflex Kiadó. Holics A. (2003). A betegség-reprezentációk az egészségpszichológiai kutatásban, I. A betegségreprezentációk természete. Alkalmazott Pszichológia, 5 (2), Holland J. C. (1998): Societal views of cancer and the emergence of psycho-oncology. In Holland, J. C., (szerk.), Psycho-oncology. New York: Oxford University Press. Lau, R. R., és Hartman, K. A. (1983). Common sense representations of common illnesses. Health Psychology, 2 (2), Leventhal, H., Meyer, D., és Nerenz, D. (1980). The common sense representations of illnesschanges. In Rachman, S. J. (szerk.), Contributions to medical psychology. Oxford: Pergamon Press. 12

13 Leventhal, H., Brisette I., és Leventhal, E. A. (2003). The common-sense model of self regulation of health and illness. In Cameron, L., és Leventhal, H. (szerk.), The Self-regulation of Health and Illness Behaviour (42-65). Routledge, London.. Newport, D. J., és Nemeroff, C. B. (1998). Assessment and treatment of depression int he cancer patient. Journal of Psychosomatic Research, 45, Novák M., Stauder A., és Mucsi I., (2006). Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai. Kopp M., és Kovács M. E. (szerk), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó. Noyes, R. Jr., Holt, C. S., és Massie, M. J. (1998). Anxiety Disorders. Holland, J. C. (szerk.), Psychooncology. New York: Oxford University Press. Radloff, L. S. (1977). The CES-D Scale: A Self-Report depression Scale for Research in the General Population. Applied Psychological Measurement 1, Reinhardt, M. (2007). Kognitív reprezentációk a krónikus betegségről: betegségkogníció és önszabályozás összefüggéseinek empirikus vizsgálata I. és II. típusú cukorbetegek körében. In Demetrovics Zs., Kökönyei Gy., és Oláh A. (szerk), A személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Budapest: Trefort Kiadó. Szeiffert L., Hamvas Sz., Adorjáni G., és Novák M. (2009). Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében. A depresszió szűrése, diagnosztikája és terápiája. Orvosi Hetilap, 150 (37), Tiringer I., Varga J., és Molnár E. (2007). Krónikus betegek ellátásának egészségpszichológiája. Kállai J. Varga J., Oláh A. (szerk.), Egészségpszichológia a gyakorlatban. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Tiringer I. (2007). Pszichológiai szempontok az onkológiai betegek ellátásában. Kállai J. Varga J., és Oláh A. (szerk.), Egészségpszichológia a gyakorlatban. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Vitrai J., és Vokó Z., (2004). Egészségmodell. In Népegészségügyi Jelentés 2003 a szakértőknek. Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. 13

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében

Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében Tézisfüzet Dr. Szeifert Lilla Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Novák Márta,

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében

Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében A szociológia az érték fogalmát kulturális alapelvnek tekinti, melyet társadalmi normákkal, normarendszerrel kapcsol össze.

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Zsiros Emese Arnold Petra Huhn Zsófia Költő András Simon Dávid Németh Ágnes Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában A serdülők

Részletesebben

Az életmód szerepe az egészségben és a Prochaska- DeClemente-modell

Az életmód szerepe az egészségben és a Prochaska- DeClemente-modell Az életmód szerepe az egészségben és a Prochaska- DeClemente-modell Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu DE NK Magatartástudományi Intézet Mi okozza a betegséget? Ki a felelős a megbetegedésért?

Részletesebben

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PAKSI BORBÁLA FELVINCZI KATALIN SCHMIDT ANDREA PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A KÖZOKTATÁSBAN A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZOTT PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK ELTERJEDTSÉGE,

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (2008) 3, 199 216 DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.2 AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN KOVÁCS MARIANN 1 * KOVÁCS ESZTER 2 HEGEDÛS KATALIN 3 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok

Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Rehabilitációs lehetőségek rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél: beteg-edukációs és szelf-menedzsment programok Csókási Krisztina Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet

Részletesebben

A lelkigondozó szakirányú továbbképzés curriculumának kidolgozása, eredményességvizsgálata és fejlesztése

A lelkigondozó szakirányú továbbképzés curriculumának kidolgozása, eredményességvizsgálata és fejlesztése A lelkigondozó szakirányú továbbképzés curriculumának kidolgozása, eredményességvizsgálata és fejlesztése Doktori tézisek Török Gábor Pál Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY?

MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? FERNEZELYI BORI 1 MILYEN A JÓ EGÉSZSÉGÜGY? Gulácsi László (szerk.) (2012) Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés. Az egészség -gazdaságtani döntéstől a klinikai és finanszírozási döntéshozatalig. Budapest:

Részletesebben

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül

A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül I. A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül A rák legyőzése - 1. kötet: Az elképzelhetetlen megvalósítható 1. tény: Az iparosodott világban a harmadik leggyakoribb halálozási ok a rák A 21.

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Kérelem kutatásetikai engedélyhez

Kérelem kutatásetikai engedélyhez ELTE PPK kutatásetikai kérelem_201604 1 Kérelem kutatásetikai engedélyhez (A kérelmet először CSAK elektronikusan kérjük elküldeni word formátumban, majd elvi jóváhagyás után kérjük kinyomtatva, 1 pld-ban,

Részletesebben

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai

Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

METAKOGNITÍV TERÁPIA

METAKOGNITÍV TERÁPIA METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív

Részletesebben

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción

Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG

6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG 6. A TÁPLÁLKOZÁSSZABÁLYOZÁS TÉNYEZŐI: AZ ÉTEL MINŐSÉGE, VALAMINT AZ INTEROCEPTÍV JELZÉSEK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG Cél: A táplálékszabályozás szintjeinek megbeszélése, az étel minősége, illetve a belső ingerek

Részletesebben

Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében

Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében Tárgyszavak: számítógépes munka; izom- és csontrendszer; foglalkozási betegség; egérhasználat;

Részletesebben

Epidemiológia és prevenció

Epidemiológia és prevenció circulation_2011_02_5tord-imp:circulation 11/18/11 2:15 PM Page 99 Epidemiológia és prevenció Összefüggés az alvásfüggő légzészavarok és az újonnan kialakuló szív- és érrendszeri betegségek között Hassan

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai

Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Klímamodellek a társadalmi alkalmazkodásban A sérülékenységvizsgálatok hazai eredményei és tapasztalatai Uzzoli Annamária Bevezetés A klímamodellezés eredményeinek gyakorlati felhasználhatósága elsősorban

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

EMMI szakmai irányelv. az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez

EMMI szakmai irányelv. az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez Forrás: Egészségügyi Közlöny 2013. év 3. szám EMMI szakmai irányelv az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez Előszó A szakmai irányelv megjelentetése része egy hosszú folyamatnak, mely során a Nemzeti

Részletesebben

Míg a halál el nem választ

Míg a halál el nem választ FÖLDESI ENIKŐ HAUSER PÉTER GARAMI MIKLÓS 1 Míg a halál el nem választ Esetbemutatás Összefoglalás Amennyiben a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermekek gyógyító kezelése eredménytelen, a

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

A WÉK tréningek hatékonysága a Magyar Honvédség személyi állományának körében

A WÉK tréningek hatékonysága a Magyar Honvédség személyi állományának körében A WÉK tréningek hatékonysága a Magyar Honvédség személyi állományának körében Hornyák Beatrix szds. Dr. Sótér Andrea alez. MH EK VÉDEÜIG KJSZ Egészségfejlesztési Osztály Magyar Katonai- Katasztrófa Orvostani

Részletesebben

TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL

TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Kutatásvezető: Dr. Vitrai József EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Munkatársak: Busa Csilla, Dr. Füzesi

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF Pszichoszomatikus megbetegedések Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF A halmozott rizikótényezővel élő emberek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. A stressz gyakorlatilag állandósult

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

Daganatos betegek között végzett felmérés az onkológiai ellátás helyzetéről, az ellátás kockázatának megismeréséről

Daganatos betegek között végzett felmérés az onkológiai ellátás helyzetéről, az ellátás kockázatának megismeréséről Daganatos betegek között végzett felmérés az onkológiai ellátás helyzetéről, az ellátás kockázatának megismeréséről Prof. Simon Tamás, Kiss Katalin (Magyar Rákellenes Liga, Szinapszis Kft) A kommunikáció

Részletesebben

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Konzulens: Dr. Dózsa Csaba

Részletesebben

A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével

A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével A derékfájdalom következtében kialakuló funkciócsökkenés vizsgálatának lehetőségei validált, önkitöltős állapotfelmérő kérdőívek segítségével Doktori tézisek Valasek Tamás Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok

Részletesebben

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése

Tézisek. Az evészavarok tüneti elemzése Tézisek Az evészavarok tüneti elemzése címu doktori értekezéshez Az evés zavarainak alapvetoen két fo formája van, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Az anorexia nervosa alaptünetei az elhízástól

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT

Részletesebben

Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek

Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek Kiadványaink, illetve a Tanszék gondozásában megjelent könyvek A Klinikai Pszichológiai Tanszék fontos feladatának tartja olyan tankönyvek írását, szerkesztését, amelyek hozzájárulhatnak a hazai klinikai

Részletesebben

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET 6722 Szeged, Honvéd tér 5/b. 4. Adószám: 18473652-1-06 Számlaszám: OTP Bank Rt. 11735005-20518183 Telefon: 06-62-424-765, e-mail:

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

Hazánkban fokozatosan növekszik

Hazánkban fokozatosan növekszik Egészségügyeink Mór Zoltán Páll Nóra Kontrasztanyagos diagnosztikai vizsgálatok betegbiztonsági kockázatának elemzése nemzetközi és hazai gyakorlatok alapján 76 Tanulmányunkban hazai és nemzetközi kontextusban

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető

Részletesebben

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ 13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR

Részletesebben

Tantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2.

Tantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2. Tantárgy neve: Szocializáció Tanóra típusa: előadás / szeminárium/ gyakorlat és száma: előadás, 8 óra Számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): kollokvium Tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1. félév

Részletesebben

Komplementer és alternatív medicina

Komplementer és alternatív medicina Komplementer és alternatív medicina Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 6. előadás, 2008 03 26 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Buda László: Alternatívák keresése az egészségügyben. Komplementer

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket?

Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? TÁRSADALOM Az idősek alábecsülik saját számítástechnikai ismereteiket? Tárgyszavak: önbizalom; tanulás; memória; számítástechnika; korosztály. Alaphelyzet Az idősebbek integrálása a modern társadalomba

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu

Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu K Kognitív o g n v T Tudom u d o m á n y i K Tanszék ö z p o n t v Tudományi B u d a p e s ti M ű s z a k i é s G a z d

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2014 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István

BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2014 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2014 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István Az Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita közigazgatási területén működő Központi Orvosi

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék Dr. Hoyer Mária Egy Franciaországban élı magyar származású pszichoanalitikus (Kati Varga) vezette be a havi egy referálás, és évi

Részletesebben

A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban

A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban A pszichomotoros fejlődés mérése és eszköztára csecsemő és kisgyermekkorban Kenyhercz Flóra Egészségpszichológia MSc., II. Prof. Dr. Nagy Beáta Erika Egyetemi tanár Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar,

Részletesebben

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás

Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Dr. Hegedűs Katalin Életvégi kérdések, palliatív gondoskodás Az életvégi kérdések (döntési helyzetek és azok dilemmái, támogatási lehetőségek a döntéshozatalban) valamint a palliatív gondoskodás lehetőségei

Részletesebben

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében

Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Középiskolások felolvasásának időviszonyai a vizuális információ függvényében Kanyó Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola kanyo.reka@gmail.com Kivonat: A tanulók olvasását és szövegértését vizsgáló

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA

3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA 3. MÓDSZERTANI LEVÉL 69 3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA Dudits Dénes, Arany Zoltán, Kósa Edina, Szappanos József 1. BEVEZETÉS Ez a módszertani levél a megelõzõ-felvilágosító

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2013 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István

BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2013 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István BESZÁMOLÓ Egyek-Tiszacsege-Újszentmargita Központi Orvosi Ügyelet 2013 évi szakmai munkájáról Készítette: Dr. Gadóczi István A központi orvosi ügyelet 2013 évi munkáját 2950 adatsor többféle szempontból

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

KEDVES BETEGÜNK! MI A VÉRÁTÖMLESZTÉS (TRANSZFÚZIÓ)?

KEDVES BETEGÜNK! MI A VÉRÁTÖMLESZTÉS (TRANSZFÚZIÓ)? KEDVES BETEGÜNK! Az Ön tervezett műtétjéhez valószínűleg vérpótlásra lesz szükség. Fontos, hogy ismereteket szerezzen az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, lehetőségekről. Éppen ezért kérjük, olvassa el

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

Berkes Tímea. Az életminőség és egyes egészségviselkedések ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél a rehabilitáció után hat hónappal

Berkes Tímea. Az életminőség és egyes egészségviselkedések ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél a rehabilitáció után hat hónappal Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola Személyiség- és Egészségpszichológiai Alprogram Berkes Tímea Az életminőség és egyes egészségviselkedések ischaemiás

Részletesebben

Új utak az óvodapedagógiában. A többszörös intelligenciák koncepció elméleti és gyakorlati keretei

Új utak az óvodapedagógiában. A többszörös intelligenciák koncepció elméleti és gyakorlati keretei Új utak az óvodapedagógiában. A többszörös intelligenciák koncepció elméleti és gyakorlati keretei Sándor-Schmidt Barbara PTE-BTK "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs schmidt.barbara136@gmail.com

Részletesebben