TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL"

Átírás

1 TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Kutatásvezető: Dr. Vitrai József EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Munkatársak: Busa Csilla, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Kesztyüs Márk, Dr. Szilágyi Judit, Dr. Tistyán László Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete Budapest, november Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával (nyilvántartási szám: KAB KT M 08)

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 II. BEVEZETÉS... 9 A kutatás céljai A vizsgálat szintjei Módszertani áttekintés Eltereléssel kapcsolatos hazai jelentések és kutatások A kutatás korlátai III. ELTERELÉST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK LISTÁJÁNAK ÉS ADATAINAK VALIDÁLÁSA Bevezetés Az elterelést végző intézmények területi elhelyezkedése Az elterelést végző intézmények tevékenységi köre Az elterelést végző intézmények legfontosabb jellemzői IV. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT ELTERELÉST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK VEZETŐI KÖRÉBEN Bevezetés A kutatásban részt vevő intézmények jellemzése Az eltereléssel kapcsolatban végzett tevékenységek Működési körülmények, feltételek (infrastruktúra, humán erőforrás, finanszírozás) Kliensforgalom, igazolást szerzők aránya Szakmai programok A kliensek elégedettségének és az elterelés hatékonyságának vizsgálata Javaslatok V. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT ELTERELÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZAKEMBEREK KÖRÉBEN Bevezetés A szakemberek jellemzése Az elterelés eredményessége Az elterelésben használt szakmai programok, protokollok, módszerek Az elterelés intézményrendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokkal való egyetértés a szakemberek körében Javaslatok az elterelés eredményességének növelésére VI. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT AZ ELTERELÉSBEN RÉSZT VEVŐ KLIENSEK KÖRÉBEN Bevezetés Eltereltek demográfiai jellemzői Elterelés jellege, szerhasználat, droghasználat okozta problémák

3 Elvárások, várakozások az eltereléssel kapcsolatban Eredmények, az eltereléssel kapcsolatos elvárások, várakozások teljesülése Drogfogyasztás és dohányzás az elterelés ideje alatt Az absztinencia iránti igény, a fogyasztásból adódó problémák és az elterelés hasznosságának összefüggése Iskolai prevencióban való részvétel A kliens szűkebb tágabb környezetének hozzáállása, reakciója az eltereléshez Az eltereléssel kapcsolatos elégedettség és a változtatási javaslatok VII. MÉLYINTERJÚK INTÉZMÉNYVEZETŐKKEL, ELTERELÉST VÉGZŐ SZAKEMBEREKKEL ÉS ELTERELÉSBEN RÉSZT VEVŐ KLIENSEKKEL Bevezetés Összefoglaló megállapítások az elterelésről Az elterelés intézményi szemmel Az elterelés a kliens szemével VIII. ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Kiemelt megállapítások Az intézményvezetők, a szakemberek és a kliensek körében végzett kutatási eredmények összehasonlítása IX. MELLÉKLET Elterelést végző szolgáltatók validált listája Az intézményveetők körében végzett vizsgálat kérdőíve A szakemberek körében végzett vizsgálat kérdőíve A kliensek körében végzett vizsgálat kérdőíve Mélyinterjú szempontsor elterelésben részt vevő intézmények és szervezetek vezetői és szakemberek számára Mélyinterjú szempontsor elterelésben részt vevlő kliensek számára

4 Köszönetnyilvánítás A tanulmány szerzői ezúton is szeretnék kifejezni köszönetüket mindazoknak, akik munkájukkal és közreműködésükkel hozzájárultak e kutatás megvalósulásához. Köszönjük a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázat keretében biztosított anyagi támogatását. Köszönettel tartozunk azon intézményvezetőknek, szakembereknek és elterelésben részt vevő klienseknek, akik időt és energiát áldoztak arra, hogy fogadják kérdezőbiztosainkat és kitöltsék kérdőíveinket. Név szerint is köszönetet mondunk Dr. Felvinczi Katalinnak, Dr. Kósa Edinának, Dudits Dénesnek, Dr. Koós Tamásnak és Dr. Rácz Józsefnek, amiért elolvasták és véleményezték a tanulmány 1. változatát és egyetértő vagy jobbító szándékú kritikai észrevételeikkel, javasltaikkal segítséget nyújtottak a végleges változat elkészítéséhez. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz is, hogy elindulhasson egy részletes szakmai diskurzus az elterelés kérdéskörével kapcsolatban. A szerzők 4

5 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5

6 A kutatásról A KAB KT M 08 nyilvántartási számú, az Elterelés hatásosságának vizsgálata című komplex kutatási projektet az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. és a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete valósította meg 2009 ben az SZMM támogatásával. A kutatás általános célja az elterelés monitorozása, hatásosságának (eredményességének) vizsgálata, konkrét célja pedig olyan alkalmazott társadalomtudományi vizsgálatok lebonyolítása volt, melyek során ezen eredményesség vizsgálata standardizált szociológia módszerekkel történik. A kutatás során megvizsgáltuk az elterelést végző szolgáltatók droghasználókkal, és azon belül eltereléssel kapcsolatos tevékenységi területét, valamint ellátási körét; feltérképeztük, hogy milyen szakmai személyzeti háttérrel, infrastrukturális ellátottsággal és finanszírozási háttérrel dolgoznak az elterelést végző szolgáltatók; felmértük a kliensforgalmat, a kliensek intézményváltási arányát, az igazolást megszerzők arányát, hogy milyen feltételek mellett vehetik igénybe az eltereltek a szolgáltatást vagy kezelést az adott helyen; megvizsgáltuk a szolgáltatók eltereléssel kapcsolatos szakmai programját (célkitűzések, elméleti háttér, alkalmazott módszerek, eredményességindikátorok stb.); végül pedig megkérdeztük az intézményvezetőket arról, hogyan módosítanák az elterelés intézményrendszerét (pl. jogszabályi háttér, szakmai működési standardok és elvárások) az eredményesség növelése érdekében. Kutatásunk első lépéseként dokumentumelemzést végeztünk valamennyi elterelést végző intézmény vagy szervezet érvényes listájának elkészítése céljából. Ezt követően összeállítottunk azt az intézményi listát, aminek validálása telefonon történt. A telefonos megkeresés alkalmával sor került egy intézményi adatlap felvételére is. A kutatás második szakaszában mélyinterjús vizsgálatot folytattunk elterelést végző intézmények vezetői, elterelést végző szakemberei és elterelésben részt vevő kliensei körében. A harmadik kutatási szakaszban országos keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat keretében az intézmények teljes körű megkeresésére került sor. A kutatásban részt vállaló intézmények vezetői, elterelést végző szakemberei és elterelt kliensei töltötték ki a vizsgálat kérdőíveit. A vezetői összefoglalóban egyetlen területet emelünk ki, amely az elterelés eredményességére vonatkozik az elterelés különböző szereplői körében végzett kérdőíves adatfelvétel és mélyinterjús kutatás eredményei alapján. A kutatás valamennyi területre vonatkozó eredményeinek összegzése, valamint az egyes részkutatások összehasonlítása a VIII. Összefoglalás fejezetben található meg. Az elterelés eredményessége az intézményvezetők szerint Az intézményvezetők a kábítószer függőséget gyógyító kezelés és a kábítószer használatot kezelő más ellátás esetében a drogfogyasztás csökkentését vagy megszűnését, valamint a reintegrációt vagy reszocializációt tartották a legfontosabb eredményességi kritériumnak. A megelőző felvilágosító szolgáltatásnál ugyancsak a drogfogyasztás csökkenését vagy 6

7 megszűnését említették a leggyakrabban az eredményes elterelés feltételeként, amit a kliens életében megjelenő pozitív változások, illetve az elterelés formai teljesítése (az igazolás megszerzése) követett. Az elterelés eredményessége a szakemberek szerint A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy a szakemberek eredményességi kritériumokra vonatkozó véleményét a feltett kérdés típusa nagymértékben befolyásolja. A kutatásban alkalmazott zárt kérdésre adott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a szakemberek az absztinencia elérését fontosnak tartják ugyan hangsúlyozni, de klienseikkel a bizalmi kapcsolat megteremtését lényegesebbnek, reálisabbnak vélik. E megállapítás alapjául a következők szolgálnak: az elterelés típusa nem befolyásolja lényegesen annak megítélést, hogy a szakemberek mit gondolnak az eredményes elterelésről, a kérdezés módja azonban igen. Nyitott kérdésre szabadon megfogalmazott válaszaikban mindhárom elterelés típusban az absztinencia elérését tartották az elterelés eredményessége legfontosabb kritériumának, míg a zárt válaszlehetőségek mérlegelésekor a szolgáltatók és a kliensek közötti bizalmi kapcsolat kiépülését ítélték a leginkább jelentős kritériumnak. A mélyinterjús kutatás során a szakemberek az eredményes elterelés kritériumait nagyon széles skálán értelmezték (az igazolás megszerzésétől a teljes absztinenciáig és életmódváltásig), ami részben az elterelés típusa szerinti differenciálásból, részben eltérő szakmai nézeteikből, tapasztalataikból adódtak. Kiemelték azonban, hogy követéses vizsgálatok hiányában pontosan nem is ítélhető meg az elterelés hatékonysága, sikeressége. Az elterelés eredményessége szempontjából az igazolás megszerzése tekintetében leginkább sikeres a megvalósult elterelés a szakemberek megítélése szerint. A kliensek szociális kapcsolatainak javulása nagyon közel van a szakemberek elvárásaihoz, e cél tehát gyakorlatilag megvalósul az elterelés során, annak eredményeként regisztrálható. A legnagyobb hiányt két szempont esetében jelezték a szakemberek. Az egyik, hogy míg a szakemberek nagyon fontosnak tartják, hogy a kliensek az elterelés során megismerkednek az ellátórendszerrel és később szükség esetén tudnak hová fordulni segítségét, addig úgy érzik: e területen nem érnek el olyan eredményeket, mint szeretnének, azaz nem mindig sikerül olyan kapcsolatot kiépíteniük a kliensekkel, amire alapozva azok később ténylegesen megjelennek problémájukkal az ellátórendszerben. A másik terület, ahol a legkevésbé érzik eredményesnek a szakemberek az elterelés céljainak megvalósulását, az a kliensek problémakezelési, konfliktuskezelési készségeinek javulása. Az elterelés eredményességének teljesülésében számottevő eltérés mutatkozik az intézmények vezetői, és az ezekben az intézményekben dolgozó szakemberek véleménye között. Az eltéréseket tekintve az a tendencia, hogy az intézményvezetők minden vizsgált tevékenységcsoport esetében magasabb arányban becsülik eredményesnek az elterelést, mint az intézmények szakemberei. 7

8 Az elterelés eredményessége a kliensek szerint A kliensek körében végzett vizsgálat adatai szerint az eltereléssel szemben megfogalmazott kritériumok közül a legfontosabb a börtönbüntetés elkerülésének biztosítása. További szempontokat már csak a vizsgálatba bevont személyek legfeljebb harmada fogalmazott meg. A börtönbüntetés elkerülése a kliensek döntő többsége esetében teljesülni is látszik. A megvalósult elterelés eredményességét, hasznosságát, illetve hozadékát a kliensek leginkább a droghasználattal kapcsolatos szokásaik megváltozásában látják. A kérdezett kliensek közel fele felhagyott a drogozással, harmada pedig mérsékelte droghasználatát. Az illegális kábítószerek fogyasztásából adódó egyéb (a szomatikus vagy mentális egészség területén, illetve a társas kapcsolatokban jelentkező) problémák kezelését a kliensek átlagosan harmada negyede esetében támogatta az elterelés folyamata. A vizsgált személyek döntő többsége mindent összevetve pozitívan értékelte az elterelés során szerzett tapasztalatait. Az elterelés eredményességének javítása érdekében megfogalmazott javaslatok Az intézményvezetők relatíve a legnagyobb számban az anyagi források növelését tartják a sikeres elterelés feltételének, annak ellenére, hogy alapvetően megfelelőnek látják a működés feltételeit. A differenciáltabb elterelés, és az elterelést végzők szakmai fejlődési lehetősége szintén fontos feltételként (javaslatként) fogalmazódik meg részükről annak érdekében, hogy az elterelés eredményesebb lehessen. A differenciáltabb elterelés iránti igényt támasztja alá, hogy nemcsak az intézményvezetők, hanem a szakemberek egy részének álláspontja is az, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a kliensek drogproblémáikhoz illeszkedő szolgáltatásban való részesítését, és ez az elterelés eredményességét nagymértékben befolyásolja. Az alkalmi fogyasztók, a nem problémás szerhasználók szükségtelenül és hosszú ideig terhelik a rendszert, elvonva az erőforrásokat a problémás esetek kezelésétől, s ezzel összességében csökkentve az elterelés eredményességét. Szükség van tehát a jogi szabályozás felülvizsgálatára és módosítására, valamint az állapotfelmérés függetlenítésére. Az elterelésben részt vevő szakemberek számára az intézményvezetőkkel egybecsengő javaslatok mellett az elterelés eredményessége a szakmai továbbképzésekkel, a szakemberek tudásának fejlesztésével növelhető a leginkább. A kliensek által megfogalmazott javaslatok nem mutatnak koherens és konzekvens véleményeket abban, hogy az elterelés eredményességét milyen módon lehetne növelni. Esetükben ez elsősorban azzal lehet összefüggésben, hogy többségük elégedett az elterelés jelenlegi rendszerével, azon nem kívánnának változtatni. 8

9 II. BEVEZETÉS 9

10 A KUTATÁS CÉLJAI Az EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. és a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete országos vizsgálatot indított az elterelés hatásosságának vizsgálata céljából. A KAB KT M 08 nyilvántartási számú, az Elterelés hatásosságának vizsgálata című komplex kutatási projekt megvalósítását a kábítószerproblémával kapcsolatos vizsgálatok támogatására kiírt pályázati alapjából a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. A kutatás általános célja A kutatás általános célja az elterelés monitorozása, hatásosságának (a kutatásban használt terminológia szerint: eredményességének) vizsgálata volt annak érdekében, hogy konkrét megoldási javaslatok szülessenek a Nemzeti Stratégia a kábítószer probléma visszaszorítására című dokumentumban megfogalmazott célok, valamint az európai uniós elvárások elérése érdekében. A kutatás konkrét célja A kutatás konkrét célja olyan alkalmazott társadalomtudományi vizsgálatok lebonyolítása volt, melyek során az elterelés hatásosságának (eredményességének) vizsgálata standardizált szociológia módszerekkel történik, s amelyek eredményeként konkrét javaslatok fogalmazhatóak meg az elterelés rendszerének továbbfejlesztésére. A kutatás konkrét céljához, azaz a javaslatok kidolgozásához meg kell vizsgálni azokat a tényezőket, amelyek jelentős szerepet játszanak az elterelés eredményességében. Az egyes kutatási fázisok részcéljait a vonatkozó fejezetek ismertetik. 10

11 A VIZSGÁLAT SZINTJEI Az elterelés hatásosságának vizsgálata három szinten valósult meg. Hangsúlyozzuk, hogy e szintek nem állnak hierarchikus kapcsolatban egymással, azaz nincs közöttük alárendeltségi viszony. Az egyik szintet az elterelésben résztvevő intézmények / szervezetek (továbbiakban: intézmények) jelentették, mely intézményeket vagy szervezeteket az intézményvezetők vagy a szakmai vezetők képviselték a kutatásban. A másik az elterelésben résztvevő szakemberek, a harmadik pedig az elterelésben résztvevő kliensek szintje volt. A három szint nem csupán három eltérő szempontot jelentett az elterelés eredményességének megítéléséhez, hanem egyben az elterelést befolyásoló tényezők három jól elkülönülő csoportját is képviselte. Az eredményességet meghatározó tényezők ugyanis célszerűen csoportosíthatók a szerint is, hogy azok az intézményrendszerhez, az elterelés aktoraihoz, azaz a szakemberekhez, és "tárgyaihoz", azaz a kliensekhez kapcsolódnak." (A kutatás során az intézményvezetők és szakemberek kategóriáját külön kezeltük, bár a valóságban van átfedés e két csoport között. Az elterelést végző intézményeket vezető szakemberek intézményvezetőként szerepeltek a vizsgálatban akkor is, ha egyébként gyakorlati szakemberként elterelt kliensekkel is foglalkoznak.) 1. ábra: A vizsgálat szintjei A háromszintű vizsgálat lehetővé tette, hogy a kutatás eredményeképpen komplex képet kapjunk az elterelésről mind annak szakmai elméleti hátterét, mind pedig az elterelés gyakorlatát, megvalósulását illetően. E három válaszadói csoport együttes vizsgálatának előnye, hogy ily módon feltárható az elterelés közvetlen szereplőinek véleménye az elterelésről jelenlegi rendszeréről, és meghatározhatóak azok a témakörök vagy problémakörök, melyeket tekintve véleményazonosság, illetve éppen véleménykülönbség mutatkozik az egyes szereplők között. Az eredményül kapott összetett és egyben árnyalt kép lehetőséget kínál az elterelés eredményességével kapcsolatba hozható tényezők 11

12 azonosítására, és ezáltal az elterelés rendszerének fejlesztését célzó, kutatási eredményekre alapozott javaslatok megfogalmazására. MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS Az elterelés komplex vizsgálata kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek alkalmazásával több szakaszban valósult meg. (Jelen áttekintés a legfontosabb módszertani információkat tartalmazza, az egyes kutatási szakaszok részletesebb módszertani leírását a vonatkozó fejezetek tartalmazzák.) A kvantitatív kutatást (kérdőíves adatfelvételt) megelőzően kvalitatív módszerként mélyinterjús vizsgálatot végeztünk. A mennyiségi adatok mellett hazai és nemzetközi színtéren egyaránt egyre nagyobb igény mutatkozik az ún. minőségi (kvalitatív) adatokra. A kvalitatív módszerek biztosítják a vizsgált probléma alaposabb, mélyebb megismerését és e módszerek alkalmazásával felszínre kerülhetnek olyan adatok, tényezők is, amelyek kvantitatív módszerekkel nem tárhatók fel. Az elterelés eredményességének vizsgálatához az elterelés intézményrendszeréről, annak működési jellemzőiről és szereplőiről kvalitatív adatokra is szükség volt. A feltáró jellegű kvalitatív mélyinterjúk egyben a kvantitatív kérdőíves kutatás előkészítését is szolgálták, hiszen az elterelés eredményességére vonatkozó korábbi kutatási tapasztalatok nem álltak kellő mértékben rendelkezésre. A kvantitatív kutatási módszerek legfontosabb előnye, hogy nagyobb elemszámú mintán elvégezve mennyiségi, általánosítható adatokkal szolgál a döntések megalapozásához, hátránya viszont, hogy csak korlátozott mennyiségű és mélységű információk nyerhetők e módszer alkalmazásával. E komplex kutatás keretein belül a kvantitatív módszerek közé tartozó kérdőíves vizsgálatot az indokolta, hogy az elterelés bizonyos körülményeiről, részterületeiről alapvető mennyiségi alapadatok sem álltak rendelkezésre. A különböző kutatási metódusok bemutatott kombinációja lehetővé tette mind a kvalitatív módszerben rejlő előnyök (minőségi adatok, mélyebb információk), mind a kvantitatív módszer által biztosított pozitívumok (mennyiségi adatok, számszerűsíthetőség) kihasználását. Ezáltal biztosított volt, hogy a kutatás ne csak alapadatokkal szolgáljon a vizsgált témáról, hanem a különböző módszerek egymást kiegészítő eredményei által a problémakör mélyebb megismeréséhez is hozzájáruljon. Kutatásunk első lépéseként dokumentumelemzést végeztünk valamennyi elterelést végző intézmény vagy szervezet érvényes listájának elkészítése céljából, melynek során összegyűjtöttük az elterelést végző intézményekről készült különböző nyilvántartásokat és áttekintettük azok tartalmát. Ezt követően összeállítottunk azt az intézményi listát, aminek validálása telefonon történt. A telefonos megkeresés alkalmával sor került egy intézményi adatlap felvételére is. 12

13 A kutatás második szakaszában mélyinterjús vizsgálatot folytattunk elterelést végző intézmények vezetői, elterelést végző szakemberei és elterelésben részt vevő kliensei körében. A harmadik kutatási szakaszban országos keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat keretében az intézmények teljes körű megkeresésére került sor. A kutatásban részt vállaló intézmények vezetői, elterelést végző szakemberei és elterelt kliensei töltötték ki a vizsgálat kérdőíveit. 1. táblázat: A kutatás módszertanának áttekintése Módszer jellege Megvalósítás ideje Kvalitatív Kvantitatív Intézmények vagy szervezetek Célcsoport Szakemberek Kliensek X Dokumentumelemzés I. szakasz X Listavalidálás, intézményi adatlap felvétele strukturált kérdőívvel II. szakasz X Mélyinterjús adatfelvétel Mélyinterjús adatfelvétel Mélyinterjús adatfelvétel III. szakasz X Kérdőíves adatfelvétel Kérdőíves adatfelvétel Kérdőíves adatfelvétel Elemzés, tanulmánykészítés lezárása után X Eredmények bemutatása, megvitatása szakmai körökben (konferencia, workshop) Az elemzés és az értékelő tanulmány elkészültét követően az eredmények szakmai körökben történő bemutatására és megvitatására kerül sor, amit a felmerülő szakmai észrevételek és javaslatok beépítése követ. A pályázati programban szereplő pilot program a Megbízóval egyeztetve, plusz források bevonásával nagyobb volumenű követéses vizsgálattá bővült. E tanulmány leadásáig az alapozó adatfelvétel zajlott le, a követéses kérdőívek kitöltésére január hónapjában kerül sor. 13

14 ELTERELÉSSEL KAPCSOLATOS HAZAI JELENTÉSEK ÉS KUTATÁSOK A drogproblémával kapcsolatban készült hazai kutatásoknak nem hangsúlyos témája az elterelés 1, azonban számos vizsgálat, illetve éves jelentés tartalmaz adatokat az elterelt kliensekről és az elterelés intézményrendszeréről. A következőkben az e forrásokból kigyűjtött legfontosabb információkat összegezzük. A szakirodalmi feldolgozás nem teljes körű, csak a legfontosabb forrásokra koncentrál. Kutatásunknak nem volt célja sem az adatok, sem az adatforrások kritikai szempontú feldolgozása, elemzése. Az elterelésben részesülő kliensek száma és szocio demográfiai jellemzőik Az eltereltek száma A büntetés helyett kezelésben részesülők száma 1999 és 2002 között csökkent, majd 2003 ban 206% kal megugrott, és 2006 ig folyamatosan emelkedett. A büntetőeljárás alternatívájaként kezeltek száma 2007 ben mintegy 25% kal csökkent. 2 A következő ábra az egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó elterelés típusokba 3 belépő kliensek számát tartalmazza. (Rácz 2009, Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése, Felvinczi, Varga 2008) 1 Ezzel szemben külföldön számos kutatás és szakirodalom foglalkozik az elterelés (büntetés helyett kezelés) elméletével és gyakorlatával, lásd pl. Alex Stevens (University of Kent): Alternatives to Imprisonment: Do They Work? Findings from the QCT Europe Study (5 országban, 845 fős mintán végzett vizsgálat); vagy: National Institute on Drug Abuse (2006): Principles of Drug Abuse Treatment for Criminal Justice Populations. A Research Based Guide, illetve Dr. Rácz József szakirodalmi összefoglalóját (Az elterelésről. Addictologia Hungarica 2005/4, o.). 2 Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy az Egységes Rendőrségi Ügyészségi Bűnügyi Statisztikába jelentett adatok szerint a visszaélés kábítószer bűncselekményt elkövetők száma drasztikusan csökkent. Másik oka, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása lehetővé tette, hogy a terheltek már a nyomozati időszakban megkezdjék az elterelést, míg korábban erre csak az ügyészi szakban volt lehetőség. Így sok kliens, aki a korábbi feltételek mellett csak 2007 ben kezdte volna az elterelést, már 2006 ban megjelent az eltereltek között. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) 3 A kábítószer függőséget gyógyító kezelés, kábítószer használatot kezelő más ellátás egészségügyi, míg a megelőző felvilágosító szolgáltatás egyértelműen nem egészségügyi szolgáltatás. 14

15 2. ábra: Büntetőeljárás alternatívájaként kezeltek száma (fő) Nő Férfi Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése (OSAP 1627 és EüM (ESzCsM 1211 sz. jelentés alapján) Az alábbi táblázat a nem egészségügyi jellegű szolgáltatásokhoz tartozó megelőzőfelvilágosító szolgáltatást igénybe vevők számát mutatja be. Az MFSZ ben részesülők számát 2003 és 2006 között 2005 ben kisebb visszaeséssel emelkedő tendencia jellemezte, amit 2007 ben csökkenés követett. (Felvinczi, Nyírády 2009) 2. táblázat: A megelőző felvilágosító szolgáltatás igénybevételi adatai (fő) Év Kliensek száma Forrás: Felvinczi 2009 A TDI rendszer adatai 4 szerint 2007 ben 2958 fő került elterelésbe. Háromnegyedük először került kezelésbe (kezelés alatt értve a megelőző felvilágosító szolgáltatást is), míg 16% uk korábban is állt drogfogyasztás miatt kezelés alatt. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) A börtönbüntetés alternatíváit biztosító, a magyarországi eltereléshez hasonló rendszerek számos más országban működnek (pl. Portugália), azonban a büntető igazságszolgáltatás által kvázi kényszerkezelésre utalt elkövetők aránya Európában is egyedülállóan magas. (Sárosi 2009, 337. o.) 4 A TDI rendszerrel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az adatok az adatgyűjtési rendszer hibájából következően sem az egészségügyi ellátásokba kerültek számát, sem pedig az egészségügyi típusú elterelésben és megelőző felvilágosító szolgáltatásban részesülők számát nem tükrözik. 15

16 Az eltereltek szocio demográfiai jellemzői Az elterelés hatásosságának vizsgálata Az elterelt kliensek körében a férfiak túlsúlya jellemző, mindössze 10 12% uk nő. A 2007 ben elterelésbe került kliensek többsége fiatal, év közötti volt. 59% uk szüleivel, további 17% uk partnerével és gyermekével élt, míg minden tízedik elterelt egyedül lakott. (A többiek egyéb családi státusszal rendelkeztek, vagy családi státuszuk nem ismert.) 92% uk lakhatási feltételei stabilak. (4% uk valamilyen intézményben élt, jó részük feltehetően fogvatartottként.) A 2007 ben elterelésbe lépők 18% a, az életükben először kezelésbe kerülő eltereltek 17% a volt munkanélküli. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) Egy korábbi, 2004 es kutatás 5, ami elsősorban MFSZ ben résztvevő kliensekre koncentrált, hasonlókat állapított meg: az eltereltek többsége fiatal, szakképzettséggel vagy érettségivel rendelkező felnőtt férfi. Általában van jövedelmük vagy eltartójuk, tanulnak vagy dolgoznak, és más büntetőügyük az eljárás megkezdésekor nincs. Az elterelés büntetőjogi és egészségügyi vonatkozásairól csak kevés információval rendelkeznek annak ellenére, hogy többségük már részt vett előzetes állapotfelmérésen. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2006 os éves jelentése) Kezelésben részesülő, de nem elterelt drogfogyasztók összehasonlítás Magyarországon a kezelésben részesülő drogfogyasztók száma évenként fő között mozog, számuk 2007 ben kismértékben alacsonyabb, fő volt. A kezelt betegek közül az új betegek száma évente fő. Az elterelésben résztvevőkhöz hasonlóan a kezelésben részesülő összes drogfogyasztó között is a férfiak vannak többségben: 2007 ben közel kétszer annyi férfi kapott kezelést, mint nő. Az első kezelésbe lépők között a férfiak aránya még nagyobb volt (3:1). (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) Az életkori megoszlás sajátos, évenként hasonló, de nemenként különböző mintázatot mutat: az összes kezelt férfit tekintve a évesek számaránya kiemelkedő, a nők esetében azonban a évesek relatíve magas aránya mellett a további korosztályokban is magas az előfordulás ben a kezelést megkezdő férfiak fele, a nők 38% a a éves korosztályból került ki. Az elterelésbe lépők többsége szintén ugyanebbe a korcsoportba tartozik. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) A 2007 ben kezelést kezdő kliensek kb. fele a szüleivel él (az elterelést kezdőknek 59% a), 86% uk stabil lakhatási körülményekkel rendelkezik (az elterelésbe lépőknél ez az arány 92%). Többségüknek (55% uknak) rendszeres munkája van vagy tanuló, 26% uk munkanélküli, szemben az elterelésben lépők 18% ával. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) 5 A vizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala Módszertani és Jogi Osztálya végezte. 16

17 Az eltereltek szerfogyasztása Az elterelés hatásosságának vizsgálata Az eltereltek körében az közötti csökkenést követően 2000 és 2002 között enyhén, majd meredeken emelkedett a kannabisz használat, s 2003 után a kannabisz vált a leggyakrabban használt droggá. A heroin használat trendje ingadozó. (Rácz 2009) A TDI rendszer évi adatai szerint az elterelésbe kerülők 80% a kannabiszt, 9% a amfetamint használt elsődleges szerként. Az eltereltek körében a kokaint elsődleges szerként használók aránya megközelítette az opiátfogyasztókét. A kannabisz használók leggyakrabban stimulánsokat fogyasztanak másodlagos szerként, az opiát fogyasztók valamilyen stimulánst, a stimuláns fogyasztók pedig kannabiszt. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) 2007 ben az elterelésbe lépő férfiak 82% ának a kannabisz volt elsődleges szere, míg a nők körében ez az arány csak 68% volt (esetükben magasabb volt a stimulánsok aránya). A legfiatalabb eltereltek elsősorban kannabisz használat miatt kerültek elterelésbe (62% uk 24 év alatti volt), a többi szer miatt valamivel idősebb szerhasználók léptek elterelésbe (opiát miatt eltereltek 72% a, kokain miatt eltereltek 84% a 25 év feletti). A szerfogyasztás módját a kannabisz dominancia határozza meg, azaz a legjellemzőbb a szívás vagy belégzés. Az intravénás szerhasználat az eltereltek között 9% ra tehető, aktuálisan 2% intravénás használó. Mind a kannabiszt, mind az amfetamint legtöbben éves koruk között fogyasztották először az eltereltek, de közel 20% uk 15 éves kora előtt kezdte el a kannabisz fogyasztását. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) Egy 2008 as vizsgálat szerint az eltereltek átlagosan 4,9 éve fogyasztanak vagy fogyasztottak az elterelést megelőzően kábítószert. (Fact Intézet 2009) Az elterelt kliensekhez hasonlóan a kezelésben részesülő droghasználók esetében is a kannabisz fogyasztók jelentik a legnagyobb csoportot, nemek szerint azonban tapasztalhatók különbségek. A 2007 ben a TDI rendszerbe jelentett nem elterelt kliensek közül csak a férfiak körében volt a kannabisz volt a leggyakoribb elsődleges szer (42%), a nők esetében a vezető szerek az altatók és nyugtatók voltak (28%). Az életükben első alkalommal kezelésbe lépőknél viszont mindkét nemnél a kannabisz volt a leggyakoribb szer. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) A TDI adatok szerint 2007 ben a nem elterelt kliensek körében is az elszívás / belélegzés volt a leggyakoribb fogyasztási mód (41%). A második helyen álló intravénás haszálat (25%) azonban sokkal magasabb, mint az elterelteknél (9%). (Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) 17

18 Az elterelt kliensek támogatási szükségletei, illetve problémáik súlyossága A Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentésében idézett, a kábítószer függők és az eltereltek 6 támogatási szükségleteit összehasonlító kutatás 7 eredménye szerint az elterelteknek mindegyik vizsgált dimenzióban (lásd a 3. sz. ábrán) szignifikánsan kisebb a támogatási szükséglete, mint a drogfüggőknek, egyedül a jogi problémákhoz kapcsolódó támogatási szükséglet esetében egyezett meg a két csoport szerinti fontosság. (A vizsgálatban szereplő eltereltek egyik része drogambulancián, másik része megelőzőfelvilágosító intézményben vett részt elterelésben.) 3. ábra: Támogatási szükséglet az EuroADAD problématerületei szerint a drogfüggők és az eltereltek körében 80% 70% 60% 40% 56% 31% 56% 45% 46% 42% 26% 26% 24% 25% 31% 31% 26% 20% 14% 7% 0% Egészségi állapot Iskola Társas kapcsolatok Család Pszichológiai állapot Jogi helyzet Alkoholfogyasztás Drogfogyasztás Függők Eltereltek Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése Ugyancsak 2008 ban készült az a vizsgálat, ami szerint az eltereltek kétharmadának sem a munkahelyén vagy iskolában, sem az egészségi állapotában nem okozott problémát a vizsgálat idejéig a drogfogyasztás. A leszokóban lévő és absztinens eltereltek döntő többsége (92,4% a) pedig a szolgáltatónál minden olyan segítséget megkapott, amire szüksége volt. (Fact Intézet 2008) Szintén 2008 ban jelent meg annak a kutatásnak az eredménye, ami azt vizsgálta, hogyan érvényesül a büntetés helyett kezelés elve egy budapesti drogbetegekkel foglalkozó intézmény gyakorlatában, és valóban a kezelésre szoruló célcsoportok kerülnek e be ily módon a kezelőrendszerbe. A vizsgálat során a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia 2001 és 2005 között kezelésre jelentkező klienseinek ASI interjú alapján nyert 6 A drogfüggők adatai. A drogfogyasztás pszichiátriai komorbiditása c. kutatásból (Gerevich J., Addiktológiai Kutató Intézet, 2007, nem publikált tanulmány), az eltereltek adatai pedig a Veszélykereső és veszélyeztetett fiatalok pszichoszociális problémái és támogatási szükségletei című (NKTH ), ugyancsak Gerevich J. által vezetett kutatásból származnak. 7 Hajdú G. (2008): Eltereltek és drogfüggők támogatási szükséglete. Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest (nem publikált tanulmány), idézi: Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése 18

19 adatait elemezték a szerzők. A vizsgálatból kiderült, hogy az eltereltek jelentős része enyhe problémákkal rendelkezik vagy nem bír kezelést igénylő problémával óta ugrásszerűen megnőtt a problémamentes kliensek aránya az eltereltek között, de arányuk a más ok miatt kezelésbe kerülők körében is nőtt. Összességében kb. a minta felét egy olyan klienscsoport alkotta, amelynek nincs kezelést igénylő problémája, s e csoporton belül magas az eltereltek aránya ábra: A büntetés helyett és más okból kezeltek megoszlása az ASI klaszterek alapján ( ) 100% 80% 60% 40% 20% 38% 39% 24% 25% 69% 31% 65% 47% 77% 61% Eltereltek Nem eltereltek 0% Adatok forrása: Rácz és mtsai 2008 A kutatás megállapította, hogy a büntetés helyett kezelés jogi intézménye nem a súlyos állapotban lévő drogfogyasztókat éri el. A büntetés helyett kezelésben részt vevő problémamentes betegek jelentős egészségügyi kapacitást kötek le feleslegesen. 9 (Rácz és mtsai 2008, 606. o.) Ezt a felvetést a Nemzeti drogstratégia megvalósulását vizsgáló kutatásban részt vevő szakemberek is megfogalmazták. (Vitrai 2009) E probléma másik oldala, hogy a súlyosabb állapotú betegek viszont nem jutnak kezeléshez, erre utal a kezelésbe került a vizsgált kliensek problémáinak csökkenése. Más szakemberek szakmai és etikai szempontból tartják aggályosnak a nem problémás kannabiszhasználók elterelését. 10 (Rácz és mtsai 2008) 8 A hivatkozott cikk szerzői megjegyzik, hogy az mfsz re alkalmas klienseket továbbküldték a megfelelő ellátóhelyekre, így a drogambulancián, ahol a vizsgálat zajlott, az eltereltek közé csak elhanyagolható számú nem súlyos állapotú elterelt kliens kerülhetett. (Rácz és mtsai 2008, o.) 9 Az elterelésen belül a különböző elterelés típusokba történő kerülés alapelve, hogy minden kliens az állapotának leginkább megfelelő szolgáltatásban részesüljön, s ennek alapján fő szabály, hogy a problémamentes eltereltek nem az egészségügyi rendszerbe (egészségügyi típusú elterelésbe) kerülnek. 10 Minden kezelésnek vannak mellékhatásai, így minden kezelés esetében mérlegelni kell a kezelés várható eredményeit és nemkívánatos hatásait. Már maga a kezelés kezdeményezése, a kliens/beteg szerep megajánlása is járhat ilyen mellékhatásokkal (pl. medikalizálhat életstílusokat, mindennapi életben előforduló problémákat, kialakíthatja a passzív, segítséget váró betegszerepet, stigmatizációt vonhat maga után, megszakíthatja egy fiatal iskolai karrierjét stb.) A kezelés kára tehát nagyobb, mint a kezelés elmaradásáé. Ezekben az esetekben a felvilágosítás, a konzultatív, tanácsadás jellegű segítség hasznosabbnak tűnik, mint az orvosi vagy pszichológiai kezelés. (Ritter 2002) 19

20 Több szakember is megfogalmazta, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátásba kerülő droghasználók számát és összetételét elsősorban a BTK, illetve a rendőrség aktivitása határozza meg és jelentős számban kerülnek a büntetés helyett kezelés elve ( elterelés ) miatt kezelésbe droghasználók, akiknek a többsége marihuánahasználó óta a marihuána vált dominánssá a kezelésbe kerültek között. Nézetünk szerint ez a magas arány azzal a következménnyel jár, hogy a bekerülők száma és összetétele a BTK tól, illetve a rendőri aktivitástól függ; a kezelőintézmények ebben az irányban válnak nyitottá, nem pedig a droghasználók kezelésre motiválásában vagy megkeresésében, felkutatásában (outreach). (Rácz 2009, o.; ugyanezt a problémát veti fel: Takács 2009, 272. o.) Az említett problémák mellett a jogvédő szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a rendőrség elsősorban a fogyasztókat, és nem a kereskedőket üldözi. (Dénes, Sárosi 2006, Vitrai 2009) Meg kell azonban jegyezni, hogy az eltereléssel kapcsolatban megfogalmazódott kritikák ellenére a szakemberek szerint az elterelés hasznos dekriminalizációs lehetőség, és a prevencióval, az ártalomcsökkentéssel és a terápiával együtt vélhetően szerepet játszott abban, hogy az epidemiológiai mutatókban nem történt drámai romlás, nem nőtt a halálozás, nem romlott a drogfogyasztással összefüggő kriminalitás. (Buda 2009, Vitrai 2009) Drogfogyasztók utánkövetése Magyarországon alig készült követéses vizsgálat elterelésben részt vevő kliensekről. A pomázi Gyermekjóléti Szolgálat az MFSZ ben résztvevő klienseinek utánkövetéses vizsgálatát végezte el 1 3 évvel a program befejezését követően. A kutatás eredménye szerint az illegális szerek használata a program alatt 86, utánkövetéskor 76% kal csökkent. A legális drogok fogyasztása az utánkövetéskor magasabb mértéket mutatott (a rendszeres dohányosok aránya pl. harmadával nőtt). Az iskolai végzettség nőtt, a kliensek munkanélkülisége megszűnt a követéses vizsgálat idejére, bűnismétlés pedig nem fordult elő. A programot a résztvevők 90% a hasznosnak tartotta. (Szöginé, Törzsökné 2009) Elterelést végző szolgáltatók és tevékenységük 2004 ben vagyis az elterelést nem függők számára is elérhetővé tévő jogszabály hatálybalépését követő évben 260 addikciókat kezelő intézmény (az addiktológiai ellátóhelyek mintegy 69% a) vett rész az elterelésben, amely intézmények legnagyobb arányban (28%) előzetes állapotfelmérést és megelőző felvilágosító szolgáltatást végeztek (26%). Ebben az időszakban az elterelés kapcsán nyújtott egészségügyi jellegű szolgáltatásokat (ide tartozik a kábítószer függőséget gyógyító kezelés és a kábítószerhasználatot kezelő más ellátás) nagyfokú koncentráció jellemezte: az elterelést megkezdők kb. felét mindössze hat szolgáltató látta el, a 15 legnagyobb szolgáltató pedig a kliensek 85% át kezelte. (Nemzeti Drog Fókuszpont 2004 es éves jelentése, Borsi, Portörő 2005) Az elterelés megelőző felvilágosító formáját végző szervezetek 2003 óta működnek Magyarországon. MFSZ t azok a szolgáltatók végezhetnek, akik nyílt pályázat során teljesítik 20

21 a szakmai kritériumokat ban 53 olyan szervezet működött, amely e tevékenységet is végezte, és amelyek rendszeresen biztosított ilyen szolgáltatást. Kétharmaduk szociális ellátó, egyházi vagy egyéb társadalmi szervezet, vagy pedig gazdasági társaság. Kisebb hányaduk egészségügyi szolgáltató is, de az elterelést a rendelési időn túl, a betegforgalomtól elválasztva végzik. A megelőző felvilágosító szolgáltatás tekintetében Magyarország egész területe lefedett, várólisták nem alakultak ki. (Felvinczi 2009, Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése, Felvinczi, Varga 2008) A megelőző felvilágosító szolgáltatások mind tartalmukban, mind célkitűzéseikben rendkívül változatosak, az azonban minden szolgáltatóra jellemző, hogy az előírt időkeretet megtartva egyéni és csoportos foglalkozásokat is biztosítanak klienseiknek. A szolgáltatók egy része megköveteli az absztinenciát, másik nem. Az adott intervenció tartalmát a kliens és a szolgáltató közötti terápiás intervenciós szerződés rögzíti. (Felvinczi 2009) A büntetés végrehajtási intézményekben fogva tartottak is jogosultak igénybe venni az elterelés mindhárom formáját. Megelőző felvilágosító szolgáltatás esetében általános gyakorlattá vált a szakmai együttműködés az adott területen lévő büntetés végrehajtási intézetek és szerhasználók kezelésével foglalkozó szakmai szervezetek között. Magyarországon vannak azonban még olyan büntetés végrehajtási intézmények, ahol a megelőző felvilágosító szolgáltatás igénybevételének lehetősége nem biztosított a fogvatartottak számára. (Felvinczi 2009, Nemzeti Drog Fókuszpont 2008 as éves jelentése) Az elterelt kliensek kétötödének (42,4%) véleménye szerint a segítő szervezetek munkatársai az elmúlt néhány évben elfogadóbbak lettek a droghasználókkal szemben, mint korábban voltak, míg az egészségügyben dolgozók esetében közel harmada (28,9%) feltételez pozitív változást. (Fact Intézet 2008) Társadalmi és családi környezet Egy 2008 ban végzett országos vizsgálat megállapítása szerint a kutatásban részt vevő elterelt kliensek többsége (59,3% a) a magyar társadalom tagjait elutasítónak tartja a drogfogyasztókkal szemben, míg a leszokott drogosokkal szemben inkább közömbösnek vagy elfogadónak. Saját közvetlen környezetük droghasználókhoz való viszonyulása ezzel gyakorlatilag megegyező. (Fact Intézet 2008) Az eltereltek munkatársainak, diáktársainak közel fele közömbösen viszonyult a megkérdezett drogproblémáihoz, ötödük nem is tudott róla, és mindössze 12,1% uk próbált meg segíteni. A közeli ismerősök esetében a leggyakoribb válaszreakció a segítségnyújtás volt (34%), de közel harmaduk (31,2%) esetében a hozzáállás közömbös volt. Az eltereltek háromötödének (58,0%) megpróbáltak segíteni a közeli családtagjai, minden 10. válaszadó azonban közömbösséget tapasztalt a közvetlen családjában. (Fact Intézet 2008) Az elterelteket legtöbbször a hatóságok részéről éri hátrányos megkülönböztetés. Az egészségügyben, valamint az iskolában és a munkahelyen is relatíve magas arányban érte diszkrimináció az elterelteket annak ellenére, hogy ezeken a helyeken a jelentős többség 21

22 nem tapasztalt hasonlókat. A droghasználat miatti hátrányos megkülönböztetés formáit tekintve az eltereltek harmada találkozott már lekezelő bánásmóddal, 6% ukat elkerülték a diáktársai vagy munkatársai, és szintén 6% ukat nem vették fel valamilyen munkahelyre vagy iskolába. (Fact Intézet 2008) Felhasznált irodalom: Borsi Éva, Portörő Péter (2005): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Budapest Buda Béla (2009): Előszó. In: Felvinczi Katalin, Nyírády Adrienn (szerk.) (2009): Drogpolitika számokban. L Harmattan Kiadó, Budapest Dénes Balázs, Sárosi Péter (szerk.) (2006): Drogpolitikai jelentés. Társaság a Szabadságjogokért, Budapest Fact Intézet (2009): A drogfogyasztók és a társadalom. Kérdőíves vizsgálat elterelésben résztvevő kliensek körében 2008 ban. Fact Intézet, Pécs Felvinczi Katalin, Varga Orsolya (2008): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest Felvinczi Katalin, Nyírády Adrienn (szerk.) (2009): Drogpolitika számokban. L Harmattan Kiadó, Budapest Felvinczi Katalin (2009): A kábítószer probléma kezelésével összefüggő prevenciós tevékenység Magyarországon. In: Felvinczi Katalin, Nyírády Adrienn (szerk.) (2009): Drogpolitika számokban. L Harmattan Kiadó, Budapest MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról es Éves Jelentés az EMCDDA számára. Nemzeti Drog Fókuszpont, Budapest MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról os Éves Jelentés az EMCDDA számára. Nemzeti Drog Fókuszpont, Budapest MAGYARORSZÁG Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról as Éves Jelentés az EMCDDA számára. Nemzeti Drog Fókuszpont, Budapest Rácz József, Melles Katalin, Márványkövi Ferenc, Lencse Menyhért (2008): A büntetés helyett kezelés elvének érvényesülése egy drogambulancia betegeinek vizsgálata alapján. Orvosi Hetilap 149. évfolyam, 13. szám, o. 22

23 Rácz József (2009): A drogbetegek ellátása. In: Felvinczi Katalin, Nyírády Adrienn (szerk.) (2009): Drogpolitika számokban. L Harmattan Kiadó, Budapest Ritter Ildikó (szerk.) (2002): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest Sárosi Péter (2009): A kábítószer jelenség bűnügyi vonatkozásai 2000 és 2007 között. In: Felvinczi Katalin, Nyírády Adrienn (szerk.) (2009): Drogpolitika számokban. L Harmattan Kiadó, Budapest Szöginé Lakatos Mária, Törzsökné Góczán Emese (2009): Drogfogyasztók utánkövetése. kekkocka.uw.hu/.../doks/drogfogyasztok%20utankovetese.doc, letöltés ideje: április Takács István Gábor (2009): Ártalomcsökkentés számokban. In: Felvinczi Katalin, Nyírády Adrienn (szerk.) (2009): Drogpolitika számokban. L Harmattan Kiadó, Budapest Vitrai József (2009): Tanulmány a Nemzeti drogstratégia a kábítószer probléma visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú elemzésen alapuló értékeléséről. EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest letöltés ideje: szeptember 23

24 A KUTATÁS KORLÁTAI Kutatásunk az elterelés eredményességével, hatásosságával kapcsolatos számos kérdésről átfogó képet ad, vizsgálatunknak azonban korlátai is vannak. A legfontosabb ezek között, hogy az eredményességet az elterelésben részt vevő különböző szereplők véleménye alapján ítéljük meg. Másként fogalmazva: a megvalósított vizsgálat percepció kutatásként definiálható annak előnyeivel és korlátaival együtt. Emellett figyelembe kell venni, hogy kutatásunk keresztmetszeti vizsgálat, egy pillanatfelvétel az elterelés intézményrendszeréről. Az elterelés eredményességének vizsgálatához azonban mindenképpen fontos lenne követéses vizsgálatokat végezni, amelyek az elterelés hosszú távú eredményeiről szolgáltatnának alapvető információkat. Kutatásunk további korlátját jelenti, hogy mint minden más esetben a vizsgálatban való részvétel önkéntesen történt. Az intézményvezetők döntötték el, hogy engedélyezik e az adatfelvételt, majd a szakemberek és a kliensek maguk döntöttek arról, kitöltik e az anonim kérdőíveket. Mindez azt jelenti, hogy tanulmányunk az együttműködő intézményvezetőktől, szakemberektől és kliensektől származó információkra épül, míg az együttműködést elutasító szolgáltatók adatait, valamint vezetőik, szakembereik és klienseik véleményét nem ismerjük. Mivel a mintavétel tehát nem véletlenszerűen történt, ezért a megállapítások nem általánosíthatóak az elterelés teljes intézményrendszerére. Az adatfelvétel során ahogy azt a későbbiekben is jelezzük időnként előfordult, hogy egyegy témakörrel vagy konkrét kérdéssel kapcsolatban ellentmondásos információkat kaptunk az elterelés különböző szereplőitől (pl. másként nyilatkoztak a végzett tevékenységekről az intézményvezetők és a szakemberek). Az ellentmondásokat telefonos vagy személyes adatfelvétel esetén ha a válaszadó rendelkezett ehhez elegendő információval igyekeztünk feloldani. Az anonim önkitöltős kérdőívek esetében azonban ilyen korrekcióra nincs mód. Az ellentmondások azonban jól mutatják, hogy az elterelés bizonyos elemeiről az elterelésben részt vevő szereplők sem rendelkeznek pontos, vagy elegendő információval. 24

25 III. ELTERELÉST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK LISTÁJÁNAK ÉS ADATAINAK VALIDÁLÁSA 25

26 BEVEZETÉS A dokumentumelemzés és listavalidálás céljai Az eltereléshez tartozó, vagyis a büntetőeljárás alternatívájaként igénybe vehető szolgáltatásoknak a következő három típusát határozza meg a Büntető Törvénykönyv: kábítószer függőséget gyógyító kezelés, kábítószer használatot kezelő más ellátás, megelőző felvilágosító szolgáltatás. Ha az érintett személy kábítószer függőségét igazságügyi orvosszakértő nem állapította meg, az ún. előzetes állapotfelmérés alapján dől el, hogy az elterelésbe kerülő klienseknek milyen elterelési szolgáltatást kell igénybe venniük. Az egészségügyi szolgáltatástok körébe tartozó kábítószer függőséget gyógyító kezelést, kábítószer használatot kezelő más ellátást, illetve előzetes állapotfelmérést csak egészségügyi szolgáltató pszichiátere, addiktológus szakorvosa vagy klinikai szakpszichológusa végezhet. Ellenben a megelőző felvilágosító szolgáltatás nem egészségügyi szolgáltatás. Az elterelés keretén belüli egészségügyi szolgáltatások (előzetes állapotfelmérés, kábítószerhasználatot kezelő más ellátás és kábítószer függőséget gyógyító kezelés) nyújtására jogosult intézmények, szervezetek, személyek listáját az Egészségügyi Minisztérium hagyja jóvá. Megelőző felvilágosító szolgáltatást a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nyilvános pályázatán erre jogosultságot szerző intézmények vagy szervezetek végezhetnek. A jogosultakat a minisztérium által közzétett akutális lista tartalmazza. Az elterelést végzők egy része az elterelés mindhárom típusát biztosítja a kliensek számára, illetve jogosult előzetes állapotfelmérést készíteni, mások viszont az eltereléssel kapcsolatos tevékenységek közül csak egy vagy kétfajta feladatot látnak el. A végzett tevékenységektől függően egyes intézmények, szervezetek mindkét listán szerepeltek. A dokumentumelemzés és listavalidálás célja az volt, hogy rendelkezésre álljon az elterelést végző intézmények vagy szervezetek aktuális listája az alapvető információkkal (név, elérhetőségek, eltereléssel kapcsolatban végzett tevékenységek stb.). Erre egyrészt azért volt szükség, hogy az ágazati szemlélet (egészségügyi nem egészségügyi) alapján összeállított nyilvántartások mellett rendelkezésre álljon egy intézményi szemléletű lista is, amely minden (a többszörös előfordulásokat kiszűrve) elterelésre jogosult intézményt vagy szervezetet tartalmaz, az alapvető adatokkal együtt. Másrész ez a lista nélkülözhetetlen volt a kutatás további lépéseinek végrehajtásához. 26

27 Módszertan Az elterelés hatásosságának vizsgálata A dokumentumelemzés során összegyűjtöttük az elterelést végző intézményekről készült különböző nyilvántartásokat és áttekintettük azok tartalmát. Ezt követően a többszörös előfordulásokat kiszűrve a nyilvántartások adatait felhasználva összeállítottunk egy listát azokról az intézményekről és szervezetekről, amelyek jogosultak elterelés végzésére. A lista az adatforrásokban az intézményekkel vagy szervezetekkel kapcsolatban fellelhető összes adatot tartalmazta. A lista összeállítását követően 2009 májusában telefonos megkereséssel validáltuk az elterelést végző intézmények vagy szervezetek adatait, hogy kiszűrjük a már megszűnt, nem működő szolgáltatókat, illetve validáljuk és frissítsük a listában szereplő adatokat. A telefonos megkeresés alkalmával került sor egy intézményi adatlap (strukturált intézményi kérdőív) kitöltésére, ami az elterelés végzésére jogosult és létező, működő szolgáltatóktól az alábbi információk begyűjtésére szolgált: intézményvezető és kapcsolattartó személye, elérhetőségeik; eltereléssel kapcsolatban ténylegesen végzett tevékenységek; az eltereléssel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő munkatársak száma; elterelésben és előzetes állapotfelmérésben résztvevők átlagos száma / év (becslés helyett a évi forgalmi adatokat is elfogadtuk). Az elterelést végző intézmények vagy szervezetek validált listáján szereplő adatokat amennyiben eltérést, illetve adathiányt tapasztaltunk a 2009 júniusi augusztusi kérdőíves vizsgálat adatai alapján kiegészítettük, így a kész lista mindegyik szolgáltatóról a kutatás során összegyűjtött legfrissebb adatokat tartalmazza. 11 Az elterelést végző szolgáltatók validált listáját részletesen lásd a mellékletben. 11 Az adatbázisban minden szolgáltató esetében jeleztük, hogy a közölt információk a 2009 májusi, vagy a 2009 júliusi augusztusi adatfelvételből származnak e. A kutatásba természetesen csak azokat az intézményeket / szervezeteket vontuk be, amelyek a dokumentumelemzés kiinduló listáin szerepeltek. Kutatásunk az azóta jogosultságot szerző szolgáltatókra nem terjedt ki. 27

A kutatás kereteinek meghatározása: SZMM-NDI kezdeményezte támogatása pályázaton keresztül

A kutatás kereteinek meghatározása: SZMM-NDI kezdeményezte támogatása pályázaton keresztül Az Elterelés s hatásoss sosságának vizsgálata lata című komplex kutatás bemutatása Dr. Füzesi Zsuzsanna 2, Vitrai József 1, Busa Csilla 2,, Kesztyüs Márk 2, Dr. Szilágyi Judit 2, Dr. Tistyán László 2 1

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007.

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. A Szociális és Munkaügyi M i n i s z t é r i u m szakmai kiadványsorozata Budapest, 2007 A kötet szerkesztői: Dr. Felvinczi Katalin Nyírády Adrienn Felelős

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

IV.2.1.3.2. A ellátó-háló értékelési programok során nyert adatok, információk, szolgáltatási térképek összevetése a cél-rendszer indikátoraival

IV.2.1.3.2. A ellátó-háló értékelési programok során nyert adatok, információk, szolgáltatási térképek összevetése a cél-rendszer indikátoraival SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér IV.2.1.3.1. A

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata

EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata EÖTVÖS LÓRÁNT TUDOMÁNYEGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA A NEGYEDIK ÚT. Az egocentrikus kapcsolati háló vizsgálata a network napló módszer alkalmazásával Doktori értekezés tézisei

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

A magyarországi metadon kezelı programok monitorozása és értékelése a kezelésbe bevont kliensekkel és szakértıkkel felvett kérdıívek alapján

A magyarországi metadon kezelı programok monitorozása és értékelése a kezelésbe bevont kliensekkel és szakértıkkel felvett kérdıívek alapján Rácz József Márványkövi Ferenc Melles Katalin Vadász Viktória A magyarországi metadon kezelı programok monitorozása és értékelése a kezelésbe bevont kliensekkel és szakértıkkel felvett kérdıívek alapján

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny

KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny KÁBÍTÓSZEREK EURÓPÁBAN TÉNYEK ÉS ADATOK Kábítószer-probléma Európában című 2006-os éves jelentés és a 2006. évi Statisztikai közlöny A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA)

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Az EU drogmonitorozó központja bemutatja átfogó kötetét a kannabiszról

Az EU drogmonitorozó központja bemutatja átfogó kötetét a kannabiszról JÚNIUS 26: A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS ELLENI KÜZDELEM NEMZETKÖZI NAPJA Az EU drogmonitorozó központja bemutatja átfogó kötetét a kannabiszról (EMBARGÓ 2008.06.26 00:01 CET) Mindegy, hogy szívják, eszik, vagy

Részletesebben

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map)

IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) IV.1.2.1.2. A helyi adatok/információk beszerzésének csatornáinak meghatározása, működésük értékelése (data information map) SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI

Részletesebben

Szakmai beszámoló Alkohol-Drogsegély Ambulancia 2010. Az 1988-tól Alkohol- Drogsegély Szolgálat néven működő tanácsadó szolgálat 1993-tól végzi

Szakmai beszámoló Alkohol-Drogsegély Ambulancia 2010. Az 1988-tól Alkohol- Drogsegély Szolgálat néven működő tanácsadó szolgálat 1993-tól végzi Szakmai beszámoló Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Az 988-tól Alkohol- Drogsegély Szolgálat néven működő tanácsadó szolgálat 993-tól végzi önálló jogi szervezetként tevékenységét Alkohol-Drogsegély Ambulancia

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN. kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36

ÉVES JELENTÉS A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN. kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36 ÉVES JELENTÉS 2006 A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA EURÓPÁBAN kg609933insidehu.indd 1 10/11/06 11:26:36 Jogi megjegyzés A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (European Monitoring Centre

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

IV. Pillér. Kábítószer probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillérrel összefüggő helyi munkákra vonatkozó feladatok

IV. Pillér. Kábítószer probléma kezelésével összefüggő szolgáltatások fejlesztése pillérrel összefüggő helyi munkákra vonatkozó feladatok SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETISTRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGER SÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAIDÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

FÉLÚTON ALAPÍTVÁNY. 2013. évi SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FÉLÚTON ALAPÍTVÁNY. 2013. évi SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Adószám: 18057966-1-42 FÉLÚTON ALAPÍTVÁNY 2013. évi SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 Félúton Alapítvány 2013. évi Közhasznúsági jelentése, szakmai és pénzügyi beszámolója Félúton Alapítvány a 2013. évi közhasznú

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA

3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA 3. MÓDSZERTANI LEVÉL 69 3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA Dudits Dénes, Arany Zoltán, Kósa Edina, Szappanos József 1. BEVEZETÉS Ez a módszertani levél a megelõzõ-felvilágosító

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján) E L E M Z É S A fővárosi i projekt értékelése (a ben végzett tanulók eredményei alapján) Kérdőíves vizsgálat 2010. január Kákonyi Lucia és Kormos László elemzésének felhasználásával Összeállította Südi

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

ÉLŐ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL

ÉLŐ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL SAJTÓANYAG ÉLŐ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL Az elmúlt 5 évben jelentős mértékű kedvezőtlen változások érzékelhetők mind a drogpolitika (szabályozás, finanszírozás, politikai klíma), mind a prevenció,

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Alkohol-Drogsegély Ambulancia 8582 FARKASGYEPŰ PETŐFI U. 42.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Alkohol-Drogsegély Ambulancia 8582 FARKASGYEPŰ PETŐFI U. 42. Alkohol - Drogsegély Ambulancia SZENVEDÉLYBETEGEK KÖZÖSSÉGI ALAPELLÁTÁSA PÁPA ÉS KISTÉRSÉGE DEVECSER ÉS KISTÉRSÉGE 8582 FARKASGYEPŰ PETŐFI U. 42. SZAKMAI BESZÁMOLÓ Tárgy: Alkohol-Drogsegély Ambulancia

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN ANGYAL MAGDOLNA CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN Összefoglaló A vizsgálat során feltett kérdésekre

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése (a 2013. június 1-jétől 2014. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan) Kővágó Zsófia 1089 Budapest, Baross utca 133, V. em., telefonszám:

Részletesebben

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítette:

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítette: SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL

TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL TANULMÁNY AZ ELTERELÉS HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA CÍMŰ KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL Kutatásvezető: Dr. Vitrai József EgészségMonitor Kutató és Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Munkatársak: Busa Csilla, Dr. Füzesi

Részletesebben

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottsága Országgyű lés Hivatal a Irományszám: ) / t1c)$4 Érkezett : 2007 0KT 1 O. JELENTÉ S A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységér ől Budapest, 2007. október

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítették: A miskolci DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY munkatársai Juhászné Ceglédi Tünde Koleszár Ágnes

IV. Pillér ZÁRÓTANULMÁNY. Készítették: A miskolci DROGAMBULANCIA ALAPÍTVÁNY munkatársai Juhászné Ceglédi Tünde Koleszár Ágnes SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK MODERNIZÁCIÓJA, KÖZPONTI ÉS TERÜLETI STRATÉGIAI TERVEZÉSI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE, SZOCIÁLPOLITIKAI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA TÁMOP 5.4.1. KIEMELT PROJEKT IV. Pillér Kábítószer probléma

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Rácz József Iskolai drogprevenciós programok eredményessége

Rácz József Iskolai drogprevenciós programok eredményessége Rácz József Iskolai drogprevenciós programok eredményessége Az iskolai drogprevenciós programok eredményességének és hatékonyságának mérése külön szakterületnek számít. A tét nagy, hiszen a fejlett országokban

Részletesebben

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja 2015. ÉVI EURÓPAI KÁBÍTÓSZER-JELENTÉS A MONITOROZÁS 20 ÉVE Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja (2015.6.4., LISSZABON HÍRZÁRLAT WET/lisszaboni idő szerint 10.00

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk

EDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004

ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 ÉRTÉKELÉS a villamosipari engedélyesekhez beérkezett fogyasztói reklamációk és panaszok alakulásáról 2004 Tartalom: 1, Bevezetés 2, Társaságonkénti értékelés 3, Mutatószámonkénti értékelés 4, Összefoglalás

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat Szakmai protokoll Készítette: Takaró Lajosné Stencinger Noémi Reményi Csaba Zöld Ágnes Mosonmagyaróvár 2010. A DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

Részletesebben

országgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről

országgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről országgyűlési beszámoló 2013 országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről 2 0 1 3 2 országgyűlési BESZÁMOLÓ 3 4 országgyűlési BESZÁMOLÓ

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015. KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK

Részletesebben

I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek

I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek I. Tanulmány Szakmai Tartalma, Tervezett Pályázati Lehetőségek Budaörsi Városfejlesztő KFT megbízásából elkészült a Budaörs város hosszútávú egészségügyi terve, amely folytatása a 2011. évben készített

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Összeállította: Fatérné Rothbart Mária Gyámügyi Iroda, irodavezető Juhászné Végi Edit

Részletesebben