1. Az Európai Uniós csatlakozás hatása az önkormányzatokra 1.1. Európai Uniós kötelezettségek, irányelvek

Átírás

1 1. Az Európai Uniós csatlakozás hatása az önkormányzatokra 1.1. Európai Uniós kötelezettségek, irányelvek Magyarország számára az EU-hoz történt csatlakozása óta - az elsődleges közösségi jogforrások (az alapító szerződések, ezek módosításai, illetve ezekre épülő más kiegészítő szerződések, az ún. költségvetési szerződések, az új tagállamok belépésekor kötött csatlakozási szerződések) kötelező hatályúak. A közösségi döntéshozatal során születő kötelező, másodlagos jogforrások a következők: Rendelet: olyan általános hatályú közösségi jogi norma, amely minden részletében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Hatályba lépésétől minden további aktus nélkül alkalmazandó a tagállamok jogrendszerében. Irányelv: olyan közösségi jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a tagállami hatóságoknak. Határozat: meghatározott címzetthez szóló, konkrét ügyre vonatkozó közösségi jogi aktus, amely a címzettre nézve kötelező Az EU tagállamok önkormányzati modelljeinek közös vonásai Növekszik az önkormányzatok szerepe (decentralizáció és szubszidiaritás) Önálló és hatékony érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek Egymás mellé rendelt területi és helyi szintű igazgatási rendszer funkcionál Az önkormányzat élén demokratikusan és közvetlenül választott, saját hivatali szervezettel rendelkező testületek állnak Az önkormányzati bizottságok szakemberekből állnak és erős döntési hatáskörrel rendelkeznek A helyi képviselők és a köztisztviselők között a partnerség elve érvényesül A szervezeti struktúrában elkülönül a politikai, valamint a hivatali szervezet és a köztisztviselők politikailag semlegesek Az önkormányzati feladatokat ellátó szervek koordinált, polgárbarát szemléletű szolgáltató jellegű tevékenységet folytatnak. 1/5

2 2. Tolna Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának stratégiája, célstruktúrája Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági változásai, valamint az európai uniós elvárások miatt Magyarországon a közigazgatás struktúrája a folyamatban lévő közigazgatási reform keretében átalakulóban van. Ehhez igazodóan az önkormányzati stratégia kiemelt területe a Hivatal fejlesztése, melynek célja a Város gazdájaként működő, a komplex és folyamatosan változó körülményekhez alkalmazkodni képes, önálló arculattal rendelkező szervezet kialakítása és működtetése, melynek középpontjában az ügyfelek számára kiemelkedő minőségben nyújtott szolgáltatás áll. Hangsúlyozott szerepe az önkormányzati stratégia megvalósításában önálló jövőképének meghatározását is indokolttá teszi. 2.1 A Hivatal jövőképe A stratégiai tervidőszak végére a Hivatalra vonatkozó célkitűzések megvalósításának eredményeként: a korábban alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszereket felváltja az új közmenedzsment, amely a magánszférában már sikeresen alkalmazott elvek, módszerek közigazgatási, önkormányzati adaptációjára épül; integráltan megvalósul az európai uniós tervezési ciklusokhoz, módszertanhoz igazodó, stratégiai szemléletű tervezési, illetve program megvalósítási rendszer alkalmazása; a monitoring és kontrolling tevékenységek, tevékenység-, költség-haszonelemzések, értékelések, széles körben integrálódnak a szervezet működésébe; kiszámítható és feladatarányos erkölcsi és anyagi elismerésen alapuló ösztönző rendszer épül ki; A Hivatal átfogó célcsoportjai 2.2 A Hivatal stratégiai céljai A stratégiai cél az alábbi területi átfogó célok elérésén keresztül valósul meg: A működési folyamatok racionalizálása A szakmai és a vezetési színvonal további emelése Stratégia szemléletű tervezés, és stratégia alapú működés Humánerőforrás minőségének javítása Pályázatokon történő részvétel eredményességének, hatékonyságának növelése A Hivatali informatikai infrastruktúrájának fejlesztése 2/5

3 A működési folyamatok racionalizálása Megfelelően definiált, követhető, kompetencia, illetve döntési szintekhez rendelt munkafolyamatok kialakítása, folyamatos pontosítása. A Hivatal teljesítményét, működési hatékonyságát, gazdaságosságát, tevékenység jellemzőit, mennyiségi és minőségi szempontok alapján reprezentáló, mérő-, illetve mutató számrendszer kialakítása, alkalmazása. A feladatokhoz, az adott feltételekhez igazodó egyszerű és áttekinthető szervezeti struktúra kialakítása. A szervezeti, illetve egyéni feladat ellátási és felelősségi kompetencia rendszer kialakítása, alkalmazása. A belső információáramlás, kommunikáció hatékonyságának növelése. A szervezetfejlesztési beavatkozások során a napjainkban terjedő újabb foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, rugalmas munkaidő stb.) alkalmazása. A belső szervezetek egymásközti és más szervezetekkel való kapcsolattartási hatékonyságának javítása. Minden szinten és minden eszközzel a hatékony, gazdaságos működés elősegítése, fenntartása. Többszintű koordinációs tevékenység hatékony alkalmazása. A munkafolyamatok, szolgáltatások automatizálása A szakmai és a vezetési színvonal további emelése A vezetői tevékenységet, valamint a stratégiai célok megvalósítását támogató módszerek alkalmazása. A Hivatal munkatársainak tevékenységét, teljesítményét reprezentáló, mérő-, illetve mutató számrendszer kialakítása, alkalmazása. A szolgáltatói elveknek és gyakorlatnak a korábbiaknál magasabb színvonalú, hatékonyabb érvényesítése. A hivatali szervezet megújulási képességének fejlesztése, a mindenkori igényekhez történő gyors alkalmazkodás, az új ötletek alkalmazása, megvalósítása. A pénzügyi kontrolling tevékenység erősítése. A folyamatközpontú minőségszemlélet erősítése. A szolgáltatási folyamatok és eljárások meghatározásánál a folyamatok ügyfél központúságának prioritása. Egységes minőségközpontú irányítási szemléletmód kialakítása A szakmai tevékenység informatikai infrastruktúra fejlesztése. 3/5

4 A stratégia szemléletű tervezés, és stratégia alapú működés A stratégiai szemléletű gondolkodás, tervezés elterjesztése, bevezetésének támogatása. A stratégiai menedzsment kialakítása. Célorientált szervezetfejlesztés. A stratégiai szemlélet érvényre juttatása a szakterületi tevékenységek irányításában. A szervezeti felépítés és a stratégiai célok megvalósításához szükséges feltételrendszer szinkronizálása. A stratégiai célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység koordinációja. A szervezeten belüli és kívüli kommunikáció fejlesztése a stratégiai célok megvalósítása érdekében. A változások, szervezeti átalakítások menedzselése, irányítása Humánerőforrás minőségének javítása Megfelelő képzettségű szakemberállomány kialakítása, megtartása. A továbbképzés belső- és külső feltételrendszerének optimalizálása. Hatékony szakember utánpótlási feltételek kialakítása. A tervszerű és a feladatokhoz igazodó humánerőforrás fejlesztés hatékonyságának növelése. A köztisztviselők felkészítése a civil szektorral folytatandó társadalmi párbeszédre, illetve a verseny szférával történő partneri együttműködésre. A szakmai hozzáértést, a teljesítményt, és a folyamatos megújulást, innovációt értékelő feladatarányos motivációs rendszer kialakítása A pályázatokon történő részvétel eredményességének, hatékonyságának növelése A stratégiai célok megvalósítását támogató, program/projekt tervre alapozott, célorientált pályázati keretterv kialakítása, Ütemezett pályázat előkészítési tevékenység, irányelvek programok szerint, Integrált pályázat figyelés, Pályázat előkészítés koordináció, Pályázat menedzsment, 4/5

5 Pályázati monitoring rendszer kialakítása, Pályázat készítési költségek, ráfordítások koordinációja, követése, Aktív pályázat menedzselési tevékenység, Nyertes pályázatok megvalósításának lebonyolítására történő tervszerű felkészülés, A környező településekkel a korábbiaknál hatékonyabb együttműködés kialakítása, bizonyos önkormányzati feladatok együttes ellátása céljából, Elnyert támogatások összegének lehívási, felhasználási kontrollingja, Program/projekt menedzsment; megvalósítási folyamatok koordinációja, Program/projekt monitoring, A Hivatal informatikai infrastruktúrájának fejlesztése Elektronikus ügyintézés megvalósítása Kommunikációs tevékenység korszerűsítése, informatikai támogatása Vezetői információs rendszer megvalósítása Oktatás, továbbképzés, E-Learning 2.3 A Hivatal stratégiai céljainak megvalósításához figyelembe veendő szempontok Az EU irányelvekhez történő alkalmazkodási, továbbá a hazai gazdasági kényszer által is motivált reformok alapján, a fentiekben vázlatosan bemutatott célok, elvek alkalmazásához, illetve a stratégiai céljaink eléréséhez Tolna Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalánál a továbbiak figyelembevétele is nélkülözhetetlen: új igazgatási technológiák bevezetése, alkalmazása, amelyben teret nyer o a stratégiai szemléletű tervezésen alapuló operatív tevékenység, o informatikai eszközhasználat, stb., a hatósági tekintély, valamint a szolgáltatói elveknek és gyakorlatnak a korábbiaknál magasabb színvonalú, hatékonyabb érvényesítése, pontos, mérhető célok meghatározása, a mutató-, mérő számokhoz rendelt teljesítménymérés, értékelés bevezetése, továbbfejlesztése, a humánerőforrás fejlesztés prioritásának növelése. Tolna, Appelshoffer Ágnes Alpolgármester.. Ezerné Dr. Huber Éva jegyző 5/5