SZENT JÁNOS KATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 SZENT JÁNOS KATOLIKUS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYEK 2018

2 Tartalomjegyzék Intézményi adatok... 9 Az intézmény alapfeladatai:... 9 Bevezetés A program módosítás indokolása Intézményi jövőkép Helyzetelemzés Egységes pedagógiai elvek, értékek, intézményi célok, feladatok Alapelvek, értékek A katolikus nevelés alapelvei, értékei Alapvető intézményi célok Erőforrások Személyi feltételek Óvoda Iskola Tárgyi feltételek Óvoda Iskola Az intézmény kapcsolatai, partnerekkel való kapcsolattartás formái A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó intézkedések Kötelezettségek és felelősség Célkitűzések A megvalósítás alapjául szolgáló akcióterv intézményünkre vonatkozó része Az intézmény gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az óvodai felvétel és átvétel szabályai Az iskolai felvétel és átvétel szabályai A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök 2

3 jegyzéke Ünnepek, megemlékezések, hagyományok MOZGÁS A mozgás objektív feltételei: A mozgás szubjektív feltételei: A mozgás tartalma: A mozgásfejlesztés feladatai Könnyített és gyógytestnevelés szervezése A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Óvodai nevelési program Helyi óvodai nevelésünk céljai és feladatai A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésben A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tudatos fejlesztés feltételei A fejlesztés tartalma Hitre nevelés Játék és tanulási tevékenység Társas, közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység Komplex foglalkozások rendszere A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelvi nevelés Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglakozások A külső világ tevékeny megismerése Művészeti tevékenységek Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

4 2.4. A nevelés tervezése és időkeretei Komplex fejlesztési tervek készítése a 4 őselem szerint tagolódik: A nevelés időkeretei Napirend Hetirend Gondozás Gondozás, testi-lelki szükséglet Gondozási feladatok: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés Egészségvédelem, edzettség, egészségnevelési elvek A szociális hátrányok enyhítését segítő óvodai tevékenységek Roma nemzetiségi nevelési program A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelési programja Tehetséggondozás az óvodában Általános iskolai nevelési program A helyi nevelési rendszer fejlesztésének szempontjai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Kiemelt céljaink A nevelő-oktató munka feladatai Elvárt eredmények Alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A Szent János Katolikus Általános Iskola pedagógusainak alapvető feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

5 A beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja Szociális hátrányok enyhítését segítő iskolai tevékenységek Környezeti nevelési program célrendszere Egészségnevelési program, teljeskörű egészségneveléssel összefüggő feladatok Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Az egész napos iskola nevelési és oktatási programja Iskola- óvodapszichológus Az iskola- és óvodapszichológiával kapcsolatos jogszabályok és az ezekben szabályozott kérdések Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok törvényi előírásai Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, a főtárgytanár, tanszakvezető feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

6 5.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A felvétel, az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere Az általános iskola Helyi tanterve Választott kerettanterv Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, célok feladatok, fejlesztési területek, kompetenciafejlesztés Alsó tagozat 1-4. évfolyam Célok, feladatok Fejlesztési területek nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Felső tagozat 5-8. évfolyam Célok, feladatok Fejlesztési területek nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Emelt óraszámú angol nyelvoktatás A választható tantárgyak, foglalkozások és a választható tantárgyakat oktató pedagógusok választásának szabályai Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A csoportbontások szervezésének elvei: Egyéb foglalkozások szervezésének elvei A témahét programja Erdei iskola Projektoktatás A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

7 6.8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulmányi munka ellenőrzési és értékelési módja, formái, a tanuló jutalmazása, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének elvei A tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formái A belépő első osztályosok diagnosztikus mérése, értékelése A tanulók jutalmazásának elvei Magatartás, szorgalom értékelése és minősítése Házi feladat adásának elvei Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek Környezeti nevelési elvek A tanulók fizikai állapota mérésének módszerei A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése Az alapfokú művészeti iskola helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

8 Az iskola értékelési rendje, osztályzás, felsőbb osztályba lépés feltételei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának érékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei Tantárgyi tantervek Mellékletek Záradék A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógia program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A Pedagógiai Program nyilvánossága LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

9 INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény címe: 4069 Egyek, Fő u. 1. Az intézmény típusa: Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Az intézmény alapfeladatai: a) óvodai nevelés b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelés c) általános iskolai nevelés oktatás (1-4. évfolyamokon és 5-8. évfolyamokon) d) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése oktatása. Fogyatékosság típusa: mozgásszervi (mozgáskorlátozott), érzékszervi (látássérült, hallássérült), enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyosan értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, A típusos autizmus, egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar, egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar). e) alapfokú művészetoktatás a. zeneművészet ág (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző), Klasszikus zene 1. Fafúvós tanszak: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon 2. Rézfúvós tanszak: trombita, 3. Akkordikus tanszak: gitár 4. Billentyűs tanszak: zongora 5. Vonós tanszak: hegedű, 6. Vokális tanszak: magánének, népi ének 7. Zeneismeret tanszak: szolfézs 9

10 Elektroakusztikus zene 8. Billentyűs tanszak: klasszikus szintetizátor b. képző- és iparművészeti ág (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző), 1. Előképző 1-2. évfolyam: képzőművészeti tanszak 2. Alapfok 1-3. évfolyam: képzőművészeti tanszak 3. Alapfok 4-6. évfolyam: grafika és festészet tanszak 4. Továbbképző évfolyam: grafika és festészet tanszak BEVEZETÉS A program módosítás indokolása Egyek Nagyközség Önkormányzata 211/2012. (V.31.) határozatában kinyilvánította szándékát, hogy az ETKIKI Többcélú Intézmény Szent János Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodák intézményegységeit általános iskolai és óvodai feladatellátás céljára augusztus 31. napjától határozatlan időtartamra, de legalább 10 évre a Római Katolikus Egyház-, azon belül a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásába adja. Jelen módosítás a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezéseinek való megfeleltetés a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. (1) (2) 7. (1) és 8. (1) bekezdéseiben meghatározott tartalommal. A évben történő módosítást az emelt óraszámú angol nyelvoktatás és az Alapfokú Művészeti Iskola indítása indokolta. A évi módosítást az Egységes Óvoda-Bölcsőde intézményegység megszűnése, A Kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról kormányrendelet hatályba lépése és az Alapfokú Művészeti Iskolában történt változások indokolták. 10

11 Intézményi jövőkép Többcélú intézményünk gyermek centrikus alkalmazotti közössége szeretné, ha a Szent János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola olyan vonzó, versenyképes intézménnyé válna, o Mely rugalmasan alkalmazkodik a változó társadalmi elvárásokhoz, ahol figyelnek és reagálnak a partneri igényekre. o Amelyben a fejlesztési elképzelések találkoznak a fenntartó és az intézményhasználók elvárásaival. o Ahol az intézményegységek munkája összehangolt, egységes a követelményrendszer. o Ahol az oktatás és a nevelés szerves egységet alkot megteremtve ezzel a helyes gyermeki és tanulói értékrend kialakításának lehetőségét és feltételeit. o Ahol adott a minőségi szakmai munka megerősítése, állandó fejlesztése, a szakmai fejlődés, az ön-és továbbképzés, valamint az egymástól tanulás lehetősége. o Ahol humánus bánásmód és a gyermeki jogokat maximálisan tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia érvényesül. o Ahol a pedagógusok érzik a személyes példa felelősségét. o Ahol biztosítjuk az esélyegyenlőséget, és kivédjük a korai szelekciót. o Ahol a gyermekek folyamatos motiválásával felkeltjük a tudás iránti vágyat, ébren tartjuk érdeklődésüket, és megtanítjuk őket a jól végzett munka örömére. o Ahol az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az alapkészségek, kompetenciák megszilárdítása, alkalmazható tudás kialakítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása, eltérő készségek- képességek kiegyenlítése, a tehetséggondozás valamint az intézményfokozatok közötti, átmenetek megkönnyítése kiemelt figyelmet érdemel. o Ahol a személyiségfejlesztés jól felszerelt innovatív nevelési-tanulási környezetben valósul meg. o Ahol az intézményhasználók óvják, védik környezetüket, figyelmet fordítanak a takarékos energia és vízfogyasztásra az épületek állagának, a berendezés épségének és tisztaságának megőrzésére. o Ahol nyílt, őszinte és hatékony a kommunikáció. 11

12 1. HELYZETELEMZÉS Egyek Hajdú-Bihar megyében a Hortobágy szélén fekvő lélekszámú nagyközség. A lakosság többsége növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik, őstermelőként vagy vállalkozóként. A legjelentősebb munkalehetőséget az Egyek Coop Kft. és a Medicor Kéziműszer Zrt. biztosítja, de a foglalkoztatás tekintetében kiemelkedő az Önkormányzat és az Egyeki Szöghatár Nonprofit Kft., foglalkoztatása is. A munkalehetőségek száma lényegesen kevesebb a lakosság számára, mint amennyi szükséges lenne. A évben folyamatosan regisztrált álláskeresők száma: 332,5 fő. Az Önkormányzat évek óta pályáz közmunkaprogramra, melyben jelenleg is 489 főt foglalkoztat. Sok az egzisztenciáját veszített család. A községet jellemző munkanélküliség a szülők helyzetét nemcsak anyagilag, de pszichésen is nehezíti. A lakosságon belül nagyszámú a roma kisebbség, akik a munkalehetőség hiánya miatti nehézségeken túl fokozott és speciális gondokkal is küzdenek. A nehezedő életkörülmények, a korlátozott munkalehetőség miatt a település megtartó ereje csökkent, a fiatalok elköltözése jellemző. Ez különösen azért szomorú, mert a magasabban kvalifikált szakemberek nem a településünkön keresik a megélhetési lehetőséget. Részben a lakossági mobilitásnak köszönhetően az óvodába, iskolába járó gyermekek, tanulók megoszlása nem egyenletes, évenként jelentős eltérések tapasztalhatók. A csoportok összetétele egyre szélsőségesebb, növekszik az etnikumhoz tartozók és a hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók aránya. 2. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI ELVEK, ÉRTÉKEK, INTÉZMÉNYI CÉLOK, FELADATOK Többcélú intézményünk a település egyetlen közoktatási feladatot ellátó intézményeként igyekszik megfelelni a fenntartó, a helyi önkormányzat és az intézményhasználók igényeinek és elvárásainak. Ahhoz, hogy a demográfiai kihívásokra, a településszerkezeti tényezőkből adódó esélykülönbségekre, az egyenlő bánásmód követelményeinek teljesítéséből származó elvárásokra és a költséghatékonyság kérdéseire egyaránt választ tudjunk adni, vezetői elkötelezettségre, egységes szemléletre, nevelőtestületi és alkalmazotti felelősséget magában hordozó csapatmunkára van szükség. 12

13 Az átszervezést követően intézményegységeink keresztény szellemiségben, azonos elvek mentén, együtt dolgoznak a közös intézményi célok elérése érdekében. Az egyes intézményegységek specifikus céljait és feladatait az óvoda és az iskola nevelési programja című fejezetek tartalmazzák Alapelvek, értékek Intézményünk o A felmerülő igényeknek és elvárásoknak megfelelően biztosítja a neveléshez, oktatáshoz, és az önművelődéshez szükséges alapfeltételeket. o A gyermeki jogokat maximálisan tisztelő, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatot folytat. o Felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. o Ökumenikus szellemben biztosítja a gyermekek/tanulók hitre nevelését. o Tárgyi és humán erőforrásaival támogatja a célkitűzéseinek megvalósítása irányába ható intézményen kívüli kezdeményezéseket. o Segíti az intézményi célok megvalósítása érdekében tevékenykedő kisközösségek (klubok, csoportok, körök) létrehozását, biztosítja működésük feltételrendszerét. o A tárgyi erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált használatával takarékos gazdálkodást folytat. o A partneri elvárásoknak való megfelelés és az intézményi célok megvalósítása érdekében egységes minőségirányítási rendszert működtet. o A minőségi szakmai munka, a humán erőforrás fejlesztése érdekében támogatja a munkatársak szakmai megújulását, biztosítja a szakmai fejlődés, az ön-és továbbképzés lehetőségét. o Az infrastruktúra fejlesztése, a tárgyi feltételrendszer folyamatos javítása, az innovatív tanulási környezet megteremtése érdekében aktív pályázati magatartást és forrásbővítő tevékenységet folytat. o Nyitott, láthatóvá teszi tevékenységét, és folyamatosan kommunikálja eredményeit. 13

14 A katolikus nevelés alapelvei, értékei o Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként, azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá. o Fölhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban, és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. o Az Egyház különleges eszközt lát közoktatási intézményeiben a teljes ember kiformálására. o A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissium Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét: Az egyháznak is feladata a nevelés sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. o A katolikus intézmény része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre nevelés területén. Amikor a katolikus nevelésről szólunk, - Jézus által adott küldetésről van szó, tehát szükséges megfontolni: - A Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést - az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit - a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat Katolikus intézményünk pedagógusai a minőségi oktatáson túl a keresztény értékrend, a katolikus szellemiség elmélyítését is hivatásuknak tekintik. Munkájuk során a gyermekek/tanulók felé alapvető erkölcsi értékeket közvetítenek. 14

15 2.2. Alapvető intézményi célok o A gyermeki személyiség komplex fejlesztése, szociális készségek alakítása, testileg, lelkileg, értelmileg egyaránt harmonikusan fejlett gyermekek/tanulók nevelése. o A keresztény értékek követése, a hit csírájának elültetése, a gyermekek/tanulók személyiségének őszinte tisztelete. o A 2-14 éves korú gyermekek/tanulók személyiségének kibontakoztatása az életkori sajátosságokhoz és az eltérő fejlődési ütemhez alkalmazkodó harmonikus fejlesztése, alkalmazható tudás biztosítása, eredményes készség és képességfejlesztés minden életkori szakaszban. o Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, kompetencia alapú oktatás és nevelés kiterjesztése a helyi közoktatás teljes vertikumára. o A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelő-oktató munka minden területén. o A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrált nevelése- oktatása, fejlődésük szakszerű segítése. o Hátránykompenzálás, felzárkóztatás a szociokulturális hátrányok leküzdése érdekében, a sikeres iskolakezdés esélyének megteremtése minden óvodás, a továbbtanulás lehetőségének biztosítása minden iskolás számára. o A tehetség felkutatása, kibontakoztatása, tehetséggondozás a kiemelkedő képességű gyermekek/tanulók számára. o A természet szeretete - védelme iránti igény felkeltése, a környezettudatos magatartás fejlesztése. 15

16 o Az egészséges életmód szokásrendszerének megalapozása. o Információs- kommunikációs és viselkedéskultúra folyamatos fejlesztése helyes gyermeki értékrend kialakítása kooperációra nevelés. o Felkészítés a következő életút állomás feladataira: átmenetek megkönnyítése (óvodaiskola, alsó-felső tagozat, általános-középiskola) 3. ERŐFORRÁSOK 3.1. Személyi feltételek Óvoda Az óvodai ellátást az intézményegység 220 férőhelyen biztosítja. Az engedélyezett csoportok száma Egyeken az Óvoda u. 4. sz. alatti telephelyen összesen 9. Csoportjaink szerkezetük szerint osztatlanok, azaz vegyes életkorúak, illetve részben osztottak. A nevelői feladatokat 17 főiskolai végzettségű óvodapedagógus 9 fő dajka, 3 fő pedagógiai asszisztens, 1 óvoda titkár, 3 fő konyhai kisegítő és látja el. A nevelőközösség az utóbbi években stabilizálódott. Jól szervezett, megfelelő pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott, igényes közösség. Az óvoda pedagógusai céljaik megvalósításáért, azonos elvek alapján, a pedagógiai szabadság nyújtotta változatos módszerekkel dolgoznak. A gyermekek számára követendő minta az igényes nevelői és emberi magatartás. Az óvoda nevelőtestülete nyitott a pedagógiai innovációra, érzi és igényli a megújulás szükségességét. Természetes a folyamatos önképzés, a továbbképzéseken való részvétel. o A jövőbeli pedagógiai munka szellemi bázisa az óvoda humán erőforrása, az elmúlt években használható és szükséges szakmai képzettséggel gyarapodott. Szakvizsgával rendelkezik pedagógusaink közül: 5 fő (összesen 8 szakvizsga) 16

17 A következő területeken: közoktatási vezető, differenciáló nevelés - fejlesztési szakirány, szaktanácsadó a játékban, gyermek-, ifjúság- és családvédelem és gyógytestnevelés. Egy kolléganőnk pedagógiai szakirányú továbbképzés keretében hitoktatói képesítést szerzett. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a gyermekek egyéni differenciáltságát, képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítve a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását csakúgy, mint a tehetséggondozást, a gyermeki szükségletek és személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett. A kompetencia-alapú óvodai programcsomag bevezetése során képzetté nyilvánított 7 óvodapedagógus. Az intézmény teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja Iskola Az általános iskolában a nevelés és oktatás 18 tanulócsoportban folyik. Az intézményegységben dolgozó alkalmazottak száma 54 fő, közülük 32 fő a nevelők száma. A pedagógusok közül szakvizsgázott: 10 fő (összesen 12 szakvizsga) A szakos ellátottság teljes körű (100%-os). Az oktató- nevelőmunkát 1 fő gazdasági vezető 1 fő felsőfokú végzettségű iskolatitkár, 1 fő élelmezési ügyintéző/pénztáros, 1 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő rendszergazda, 1 fő könyvtáros, 1 fő pszichológus, 2 fő konyhai kisegítő, 1 fő kézbesítő, 6 fő takarító, 2 fő fűtő- karbantartó és 2 fő portás segíti. Az iskola nevelőtestületében sajnos a nemek közötti megoszlás aránytalanságot mutat, jelenleg Egyeken csupán 5 férfi tagja van a tantestületnek. A pedagógusok közül 1 fő tanügy-igazgatási, 5 fő közoktatási vezető, 3 fő differenciáló nevelés - fejlesztési szakon, és 2 fő nem szakrendszerű oktatás szakterületen szakvizsgázott. Növelni szükséges a szakvizsgázott pedagógusok arányát. A nevelőtestület munkafegyelme, innovatív fogadókészsége, szakmai felkészültsége jónak mondható. A felkínált továbbképzésre, önképzésre általában a közösség aktív magja fogadókész, de jelentős az önművelődési készség és igény a fiatal pedagógusok körében is. 17

18 3.2. Tárgyi feltételek Óvoda Óvodánk 8 csoportja 2 épületben található, melyek 1960-ban és 1980-ban (Óvoda u. 4.) épültek. Pályázati forrásokból ezek az épületek teljes körűen felújításra kerültek. Így ma már két korszerű, igényesen felszerelt épület biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai dolgozók számára, nevelői szobával és a szülők fogadására szolgáló helyiséggel. A felnőtt közösség igyekezetét, igényességét tükrözik az otthonos, barátságos csoportszobák. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Udvaraink mérete megfelelő, pályázati forrásból azok felszereltsége is folyamatosan bővül ban került átadásra a műfüves ovi-foci pályánk. Jó szervezéssel a szabadban is biztosítható a gyermekek sokféle tevékenykedtetése. Az óvónők a gyermekek egészséges életmódjának alakításáért és mozgásigényük kielégítéséért rendszeresen igénybe veszik a szomszédos sportpályát és játszóteret is. Minden épületben HACCP rendszerű, átlagosan felszerelt melegítő konyha működik, a gyermekek étkeztetése az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően történik. Az óvodák játékkal, szakmai felszereléssel való ellátottsága az elmúlt években sokat fejlődött. Fejlesztési elképzeléseinkben prioritást kapott a mozgásfejlesztés eszközrendszerének és a képesség fejlesztő játékok fokozatos bővítése. A hiányzó felszerelések biztosításában folyamatosan számíthatunk a szülők segítségére és az óvónői kreativitásra. Anyagi lehetőségeink szerint igyekszünk beszerezni a nevelőmunkát segítő szakkönyveket, folyóiratokat. Az óvodapedagógusok adminisztrációs munkáját számítógépek, lap-topok segítik, rendelkezünk projektorral, fénymásolókkal, videokamerával, digitális fényképezőgéppel és táblával Iskola Az iskola tantermei 2 telephelyen helyezkednek el. A tantermek és a kiszolgáló helyiségek állapota rendkívül szélsőséges. A Klebelsberg-féle épülettől az 1992-ben átadott új épületszárnyig terjed a skála. 18

19 A Fő út 1. sz. alatti székhelyépület a katolikus templom szomszédságában található, három részből áll. A legrégebbi épületszárny a század elején épült, majd bővítés folytán került sor ban egy további rész átadására. E két szárny között épült 1992-ben a legújabb épületrész. A központi épületben található 16 tanterem, 2 műhelyterem 2 számítástechnika terem, 1 nagyméretű tornaterem 2 foglalkoztató, a könyvtár és a nevelői szoba. A KEOP energetikai pályázat keretében, az A, B és C épületszárnyak hőszigetelésére, egy 40kW-os napelemes rendszer telepítésére és a fűtési rendszer energiatakarékos fejlesztésére került sor, amely során egyben új színt is kapott intézményünk. A D épületben található a felújított ebédlő és melegítő konyha, kialakításra került egy mosókonyha és beszerzésre került egy nagyteljesítményű automata mosógép. Az épület udvarán helyezkedik el különálló épületben, az alsó tagozat felújított kis tornaterme. A tantárgyak tanítása szaktantermi rendszerben történik. Külön szaktárgyi szertárral rendelkezik a fizika-kémia és a biológia szaktanterem. A központi épülethez két udvar tartozik, amelyek közül a nagyobb egy része aszfaltborítású. Itt kerül sor az iskolai rendezvények, ünnepélyek lebonyolítására. Az Újtelepi iskola (Egyek, Béke u. 21.) műemlék jellegű épületében 4 tanterem és egy tornaszoba található, melyekben alsó tagozatos osztályok oktatása-nevelése folyik. Az elmúlt években ezen a telephelyen is sor került az iskolabútorok cseréjére. Az esztétikusan berendezett tantermek a pedagógusok igényességét tükrözik, otthonosak, barátságosak. A szünetek időtartama alatt a tanulók egy tágas, nagy udvaron tartózkodhatnak, amelyen 2005-ben salakpálya épült. Az épület udvarán helyezkedik el különálló épületben egy tanterem, az ebédlő és a melegítőkonyha, amely teljes körű felújítására 2015-ben került sor. Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő oktatástechnikai eszközök, szemléltető eszköztök pótlása, beszerzése folyamatosan történik. Az infrastruktúra pályázat részeként, megújult az eszközpark és jelentős szertárfejlesztésre is sor került. Az elmúlt évek eredményes pályázati munkájának köszönhetően bővült az intézmény audiovizuális eszköz ellátottsága. Az iskola épületei Internet elérési lehetőséggel rendelkeznek. Sokat fejlődtek az adminisztratív munka technikai feltételei és az intézmény belső kommunikációs rendszerének fejlesztésére került sor. Mindkét telephelyen HACCP rendszerű, átlagosan felszerelt melegítő konyha működik. 19

20 Az egyre jobb feltételek biztosítása fokozatosan, szakmailag átgondoltan, gondos mérlegeléssel valósítható meg. 4. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI, PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Intézményünk a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Az eredményes működés, a minőségi munka feltétele a fenntartói elvárásoknak és partneri igényeknek való megfelelés. A kölcsönös előnyök, és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolataiban. Az intézmény működésének alapvető feltétele a fenntartó támogatása, a kapcsolat továbbfejlesztése biztosíthatja nyugodt és eredményes intézményi munkát. A katolikus intézmény természetes környezetét adja az egyházközség, amely lelkiségével, a rá jellemző karizmákkal meghatározó befolyással van az intézményre. A gyermekek/tanulók nagy százaléka vallásos közegben nevelkedik. Az egyházközség sajátos érdekeltsége alakul ki a katolikus intézmény kifogástalan erkölcsi és szakmai minőségében. Az intézmény várja és fogadja az egyházközséghez tartozó gyermekeket, folyamatos tájékoztatást ad munkájáról, illetve arra törekszik, hogy az egyházközség és az intézmény kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön. Ez irányú törekvései bizonyos mértékig kiterjednek a vonzáskörzetébe tartozó valamennyi egyházközségre, elsősorban egyházmegyéjében, melynek papságával intenzív kapcsolatot tart fenn, igénybe véve segítségüket, betekintést nyújtva számukra belső életébe, kritikus észrevételeiket is igényelve. Az iskola és óvoda nevelőinek együttműködésében arra kell törekednünk, hogy közelítsük az intézményegységek pedagógiai gyakorlatát, elősegítsük az egységes nevelői szemlélet kialakulását. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében intézményünk más, külhoni magyar intézményekkel (óvodákkal, iskolákkal) kapcsolatépítésre törekszik, és lehetőségei szerint szakmai kapcsolatot tart fenn. 20

21 A kapcsolattartás formái: o közös nevelési értekezletek o közös tréningek, továbbképzések o közös lelki gyakorlatok o szakmai és nyílt napok o tapasztalatcserék o partneri találkozók o templomlátogatások o kölcsönös látogatások (gyerekekkel) o szülői értekezleteken való részvétel o közös ünnepek szervezése o átadó megbeszélések (DIFER mérések eredményei) Szakmai napok, hospitálások, intézményi rendezvények alkalmával a helyi innovációk rögzítése és a gyakorlati tapasztalatok átadása, kicserélése céljából belső használatra videofelvételt készítünk. Közös rendezvények szervezésével a társadalmi kitekintés és együttműködés lehetőségét is meg kell teremteni. Intézményünk folyamatos kapcsolatot tart fenntartójával, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyével, a helyi plébániával, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI), a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel: - Nevelési Tanácsadóval - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal - Pedagógiai Intézetekkel - KaPI -val - Gyógypedagógiai Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal Az intézményi étkezést biztosító Szöghatár Nonprofit Kft.-vel, a helyi civil szervezetekkel, a kistérségi, esetenként azon túli szervezetekkel és társintézményekkel. Az Esélyteremtő Óvoda projektbe bevont társintézményekkel. A Zöldkereszt Bt.-vel, és az intézmény orvosával. 21

22 5. A SZÜLŐ, GYERMEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A pedagógiai munka elsődleges szereplői az óvodás gyermekek és az iskolás tanulók, a velük való kapcsolattartás meghatározza az intézmény működését. Az intézményes nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az intézmény, illetve a család teremt. Az intézmény kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai és iskolai élet alatt meghatározó szerepet töltenek be a gyerek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában intézményünk nyitott és kezdeményező. Már a beíratásnak is kapcsolat-teremtőnek kell lennie, a szülő nyerhessen bepillantást gyermekével együtt az óvodai, illetve az iskolai életbe. Tegyük lehetővé, hogy o az egyéni elvárások és az intézményi lehetőségek egyeztetésére sor kerülhessen o a családok felkészülhessenek az óvodai, illetve az iskolai életre o előzetes szülői értekezleten és családlátogatáson kapjanak tájékoztatást az intézmény pedagógiai programjáról o beiratkozáskor az óvoda illetve az iskola házirendjét írásban is megkapják Az intézményes nevelés esősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyerekekhez hasonlóan a családi nevelést is alaposan ismerje meg a pedagógus (családlátogatás). A kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet a pedagógusnak kell vállalnia, szem előtt tartva, hogy felelős nevelőtársak egyenrangú viszonyáról van szó. A család sajátos feladatait és felelősségét az intézmény nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők gyermekük ismeretével és a családi nevelés tapasztalataival segítsék a pedagógusok munkáját. Fontos a családok szokásainak, értékrendjének harmonizálása az intézményével. Kellő tapintattal és körültekintéssel segíteni kell a szülőket, hogy a családokban feladataikat minél 22

23 eredményesebben teljesíthessék. Az együttműködés a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuljon! Alapelv, hogy a szülőkkel szemben nem lehetnek előítéletek! Ahhoz, hogy a kölcsönös nevelési tapasztalatcsere folyamatos legyen, szükséges, hogy a pedagógus folyamatos szakmai tájékoztatást nyújtson az intézmény nevelési-oktatási célkitűzéseiről a gyerek/tanuló fejlődéséről. o A tanulókat az iskola életét meghatározó dokumentumokról, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják o A szülőket az intézmény életét meghatározó dokumentumokról, munkatervekről, az aktuális feladatokról az intézményegység vezetők, csoportvezető óvónők, osztályfőnökök tájékoztatják. o A tanulót és szülőt a gyermek/tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. o A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás formái: - szülői értekezletek - réteg szülői értekezletek - partneri találkozók - fogadó órák - nyílt napok - családlátogatás - a magatartás és szorgalom szöveges értékelése (igény szerint felső tagozaton is) - SZMK ülések - ünnepélyek, rendezvények - közös kirándulások - alkalmi és baráti találkozók 23

24 Az utóbbi néhány évben településünkön kedvezőtlen folyamatok indultak el. Egyre többen viszik el gyermeküket a szomszédos településekre. A tanulói fluktuáció megállításához elengedhetetlen a szülőkkel folytatott nyílt, őszinte párbeszéd. A partneri kapcsolattartás újszerű formája az óvoda által kezdeményezett kötetlen, interaktív partneri találkozó bevezetése az iskolában a szülői bizalom erősítésének lehetőségét kínálja. A kapcsolattartás fejlesztésének másik lehetősége a leendő elsősök szüleinek szervezett réteg szülői értekezlet tartalmi megújítása. A pedagógusokon kívül a tapasztalatok átadása érdekében meghívhatjuk az első osztályosok szüleit is. Különös figyelmet kell fordítani az átmenetek (óvoda-iskola, alsó-felső tagozat) kezelésére, hiszen ezeken az évfolyamokon a legnagyobb mértékű az elvándorlás. A leendő elsősöknek szervezett szülői fórum mintájára, a leendő ötödikesek szülei számára is szervezhetünk hasonlót. Meg kell szólítani azokat a szülőket, akik más településre kívánják beíratni, illetve íratták be gyermekeiket, bízva abban, hogy válaszolnak kérdéseinkre és megfogalmazzák azokat az elvárásokat, melyek teljesülése esetén visszanyerhető az intézménybe vetett bizalmuk. Az intézmény és a család együttműködésének fontos kerete a szülői munkaközösség, amely szervezi a szülőket a nevelőtestületek segítésére, a gyermekközösség életének gazdagítására. Működésének támogatása az együttműködés tartalmasabbá tétele szükséges. A szülők személyes bekapcsolása az intézményi nevelőmunkába, bevonásuk a rendezvények szervezésébe és lebonyolításába a kapcsolattartás továbbfejlesztésének számos lehetőségét rejti. A nevelés feladatainak tudatosítása és korszerű módszereinek terjesztése a nyilvánosság biztosítása, tájékoztató kiadványok (iskolahívogató) szerkesztése és megjelentetése szintén segítheti a kapcsolattartást. A korrekt információáramlás, a vélemények kicserélése, a megerősítés, az ésszerű javaslatok, a jogos igény megfogalmazása, a megfelelő formában történő segítségnyújtás hatékonyabbá teszi az együttműködést. A korszerű technika és a média kínálta lehetőségekkel is élni kell. Folyamatosan frissítjük, karbantartjuk és hasznosítjuk az intézmény honlapját, állandó rovatunk van az Egyeki Hírmondóban. 24

25 6. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDRA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK - a évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapján Kötelezettségek és felelősség Egyek Nagyközség Önkormányzatának biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Egyek Nagyközség Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tennie a szükséges lépéseket. o Egyek Nagyközség Önkormányzatának feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomonkövetése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. o A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Egyek Nagyközség Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjában foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. o Minden, az önkormányzattal és közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára 25

26 nézve is kötelezőként kövesse azt. Ennek biztosítása Egyek Nagyközség Polgármesterének felelőssége. A közszolgáltatások közül Egyek településen ellátatlan a bölcsőde és csökkent a fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás óraszáma. (Helyzetelemzés 9. o.) Valamennyi tanköteles korú halmozottan hátrányos helyzetű tanuló intézményes nevelésben részesül. A szakvélemény alapján integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatása biztosított. A sajátos nevelési igényű tanulók között, magas a roma származásúak aránya. (Helyzetelemzés 14. o.) Igényfelmérés után intézkedési tervet kell készíteni a közszolgáltatás ellátására, a települések lakói számára e szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. A térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet kapacitásának növelése, infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztéssel, vagy helyben szakemberek alkalmazása. Beavatkozást nem igényel. A település egészségügyi és szociális térképének elkészítése. Célzott beavatkozások az egészségügyi és szociális feltételek javítása érdekében; ellátásfejlesztés (szociális munkások, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, orvosi ellátás). A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentor programok megvalósítása; általános iskola-középiskola együttműködések támogatása. A település területén működő általános iskolában és óvodában magas a HHH tanulók/gyermekek aránya. (Helyzetelemzés 14. o.) Az általános iskoláskorúak 85% tanul helyben a többiek eljárnak más településekre (Tiszafüred, Tiszacsege, Hortobágy). Kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Infrastruktúra fejlesztés és további programok kidolgozása. Tanulóbarát környezet kialakítása. A helyi igényekre alapozott közoktatási, felnőttoktatási, illetve közösségi feladatokhoz kötődő, a halmozottan hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét biztosító fejlesztések támogatása, Szülő Suli programok. Vizsgálni kell a településről történő tanulói ingázás okait. Kínálatbővítés, korszerű módszertani-, technikai-, infrastruktúrafejlesztés. 26

27 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál alacsonyabbak. (Helyzetelemzés 17. o.) Magas az évfolyamismétlők aránya (Helyzetelemzés 7. o.) A magántanulók aránya magasabb az országos átlagnál és növekvő tendenciát mutat. (Helyzetelemzés 17. o.) Az általános iskola, és az óvoda vállalja a sajátos nevelési igényű gyerekek/tanulók integrált nevelését, oktatását. Az SNI diákok 100% integráltan tanul. (Helyzetelemzés 18. o.) Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlaghoz képest alacsonyabbak, de a hozzáadott értéket nem kérdezi a táblázat. (Helyzetelemzés 17. o.) Felvételire való tantárgyi felkészítés, a tanulói kompetenciák fejlesztése A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokat biztosító szakmai és társadalmi partnerekkel A 7. és 8. osztályos halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére továbbtanulást támogató programok szervezése gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák részvételével (utóbbi esetében elsősorban a hiányszakmák területén). Pályaorientációs programok. Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás). A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. (Arany János, Útravaló programokban való részvétel) Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés. A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokat biztosító szakmai és társadalmi partnerekkel. Az érintett tanulók részére szükség szerint egyéni fejlesztés, egyéni, vagy csoportos tantárgyi felkészítés, egyéni mentorálás biztosítása ehhez humánerőforrás-kapacitás felmérése. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása minél szélesebb körben az óvodától az általános iskoláig. A kétévente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrásfejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása. Az óvoda több HEFOP-os pályázatnak volt együttműködő partnere. (HEFOP ) 27

28 Az óvoda és az általános iskola nevelőtestületének tagjai nagy számban vettek részt korszerű pedagógiai módszertani kultúrával, az inkluzív oktatásinevelési módszerekkel foglalkozó képzéseken és azokat rendszeresen alkalmazzák. (Integrált nevelés-oktatás gyakorlata, kooperatív technikák, differenciáló módszertan, drámapedagógiai, fejlesztő pedagógia.). (Helyzetelemzés 18. o.) A tanórán kívüli tevékenység igénybe vételét tekintve a délutáni foglalkozásokat például alacsony létszámban veszik igénybe. (Helyzetelemzés 21. o.) Kiegészítő normatív vagy egyéb támogatásokat igényel az óvoda és az általános iskola is Célkitűzések A pedagógusok folyamatos bevonása a különböző speciális képzésekbe, továbbá a szakmai programok változásokhoz való alkalmazása. Humánerőforrás-fejlesztés. A HHH tanulók iskolán kívüli programokhoz való egyenlő hozzáférésének biztosítása szükséges. A délutáni (napközi, tanulószoba) foglalkozásokat látogató tanulók számának növelése. A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése. Igénylési terv készítése a kiegészítő források jog-, és szakszerű felhasználására: az érintettek, pl. a szolgáltatások minőségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására. Rövidtávon elérendő célok (1 éven belül): o Egy áttekinthető, könnyen kezelhető nyilvántartási, adatszolgáltatási rendszer bevezetése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, óvodáztatásukról és iskoláztatásukról, eredményességükről, továbbtanulásukról általános iskolában és középiskolában egyaránt. o Az intézmények alapdokumentációinak folyamatos felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlőség biztosítása összhangban áll a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal. o Intézkedési terv kidolgozása az alábbi ellátások elérésére, optimális ellátásra: bölcsőde, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás. 28

29 o Iskolai szegregáció felmenő rendszerben történő megszűntetése Középtávon elérendő célok (3 év alatt): o Amennyiben lehetséges és indokolt az óvodai polarizáció csökkentése. o Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. o A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. o A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. o A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. o Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. o Települési szintű egészségügyi és szociális térkép elkészítése. Hosszú távon elérendő célok (6 év alatt): o A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskolaközépiskola együttműködések támogatása. o Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak. o Akadály-mentesítés az óvodában, általános iskolában. 29