A Helyi Obszervatórium. a Szemere Index kísérleti felméréséről I február 2.

Átírás

1 A Helyi Obszervatórium J E L E N T É S E a Szemere Index kísérleti felméréséről I február 2.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Vezetői összefoglaló... 3 Kérdések a február 2-ai polgármesteri fórum felé... 4 A Helyi Obszervatórium Önkormányzati Bizalmi Moduljára vonatkozó kérdések elkészült vizsgálat... 4 A Helyi Obszervatórium Önkormányzati Versenyképességi Moduljára vonatkozó kérdések előkészítés alatt álló vizsgálat... 4 Eredményeink részletes ismertetése... 6 Köszönetnyilvánítás... 6 Előzmények... 6 Az Index szerkezete... 7 Szervezés, adatok... 9 Az első eredmények A Szemere Indexről általában, Ahol most tartunk Szemere Index Önkormányzati Bizalmi Modul eredményeinek áttekintése A bizalom tényezői - alindexek Az Önkormányzati Bizalmi Modul ÉRTÉKE városokban és a falvakban Regionális különbségek Az Önkormányzati Bizalmi Modul Értékében Továbblépés: Szemere Önkormányzati Versenyképességi Modul A kutatás módszertana A Szemere Önkormányzati Bizalmi Modulhoz tartozó kérdőív Az Adatlap Nyilvános források A Szemere Önkormányzati Bizalmi Modul kérdőívének feldolgozási folyamata Melléklet

3 Vezetői összefoglaló 1. Az önkormányzati versenyképesség és a polgármesteri bizalom témakörét felölelő Szemere Index újszerű megközelítése az önkormányzati teljesítmény mérésének. Egyfelől a települések objektív szakmai mércéje (Önkormányzati Versenyképességi Modul), másrészt a település felelős vezetőjének véleményét tükröző bizonyítványa egy-egy önkormányzat működési környezetének (Önkormányzati Bizalmi Modul). Összességében a Szemere Index az önkormányzatok teljesítményét méri. 2. A jelenlegi szakaszban az Önkormányzati Bizalmi Modul első eredményei kerülnek feldolgozásra, publikálásra. Az Önkormányzati Versenyképességi Modul módszertana lényegesen bonyolultabb, így ennek feldolgozására várni kell. A kísérleti vizsgálat keretében technikai okok miatt 49 adatait használtuk föl, így mindent egybe véve a minimálisan szükséges 5-10 helyett már 60 feletti beérkezett válasszal rendelkezünk. A szeptemberi bejelentést követően jelentős érdeklődés volt a Szemere Index iránt. Csak novemberdecember folyamán látogató töltötte le az Index oldalát honlapunkról. 3. Az Önkormányzati Bizalmi Modul a gazdaság-kutató intézetek által rendszeresen publikált lakossági, vállalkozó, illetve fogyasztói bizalmi indexekhez hasonlatos. A gazdasági környezettel szembeni, valamint az országos, területi és helyi intézményekkel szembeni önkormányzati bizalmat méri. A publikált mutatók értéke 1-10 között mozoghat. a. Az Önkormányzati Bizalmi Modul első, előzetes kismintán mért értéke 5,95 pont. Ez egy közepes érték. Ellenőrző számítások alapján a beérkezett válaszokból való nagyobb merítés sem mutat ehhez képest komoly eltérést. b. A városok esetében a bizalom mértéke (6,54 pont) valamelyest magasabb, mint a falvak (5,90 pont) esetében. c. Az Önkormányzati Bizalmi Modul összetevői (alindexek). A települési vezetők gazdasági kilátások megítélésekor a helyi lehetőségeknél (4,92 pont) is pesszimistábban látják az ország makrogazdasági helyzetét (3,82 pont). A települések elsődlegesen nem a törvényhozástól (4,95 pont) várják sorsuk javulását, ellenben a kormányzati (6,07 pont) és különösen a nem kormányzati ellenőrző szervekbe (7,21 pont), valamint az önkormányzati szövetségekbe vetett (7,53 pont) bizalmuk kifejezetten magasnak mondható. Meglehetősen szkeptikusak az Európai Unióval (5,45 pont), illetve annak honi hatásaival szemben. d. A falvak és a városok véleményeinek összehasonlításakor feltárt különbségek jelentős hányadát az Európai Unió megítélésének eltérő volta okozza. Amíg a városokban az Európai Unióról alkotott vélemény inkább pozitív (7,51 pont), addig a falvakban gyenge közepes (5,29 pont). Hasonló képet mutat a törvényhozásba vetett bizalom is, amely a falvak esetében már átcsúszik a negatív vélemény tartományába. e. Regionális különbségek. A legpesszimistább válaszok az déli régióikból érkeztek (5,73 pont), különösen az ország gazdasági kilátásaira vonatkozó vélemények (3,51 pont) tekintetében. Ezzel szemben Nyugat-Magyarországon (a Bizalmi Modul összesített értéke 6,03 pont) és különösen Kelet-Magyarországon (a Bizalmi Modul összesített értéke 6,11 pont) optimistábbak települési polgármesterek. 3

4 Kérdések a február 2-ai polgármesteri fórum felé A Helyi Obszervatórium Önkormányzati Bizalmi Moduljára vonatkozó kérdések elkészült vizsgálat 1. Lát-e olyan területet, ahol az Önkormányzati Bizalmi Modul eredményei hasznosíthatóak? (pl. önkormányzati érdekvédelem, piaci szereplőkkel való kapcsolat) 2. Mit gondol, egy negatív eredmény figyelmeztethet-e egy intézményt, a Kormányzatot, vagy akár a piaci szereplőket az önkormányzatokkal szembeni magatartásuk módosítására? 3. Ösztönözheti-e Önt egy intézménnyel szembeni fellépésében, ha látja, hogy az önkormányzatok többsége, vagy egy térség önkormányzatai stb. egy meghatározott módon gondolkodnak egy-egy intézményről? 4. Véleménye szerint mit tükröz a kérdőívekben leírt vélemény: a polgármester magánvéleményét, vagy az önkormányzat, a település összesített, esetleg közös véleményét? 5. Véleménye szerint milyen rendszerességgel kellene megismételni az Önkormányzati Bizalmi Modul kérdőíves vizsgálatát? Havonta / Negyedévente / Félévente o Véleménye szerint javítaná-e a válaszadási hajlandóságot, ha a kérdőív online is kitölthető lenne, vagy postán érkezne az önkormányzatokhoz? o A jelenleg használt kérdőívünk megfelelő magyarázatot tartalmazott a kitöltés o módjára, vagy nehézkesen érthető, bonyolult volt? A jelenleg használt kérdőívünk által igényelt kitöltésre fordított idő (nagyjából negyed óra) elégséges-e, vagy a kérdőív témáinak részletesebb kifejtésén keresztül, látnak-e esélyt az időkeret megnövelésére, úgy, hogy a válaszadási hajlandóságban ne következzen be csökkenés? 6. Van-e olyan témakör, terület, amely az Ön véleménye szerint hiányzik a vizsgálatból, amelyet fontosnak vél, de kérdőívünkben nem tértünk ki rá? 7. Vannak-e olyan vizsgálati elemek, kérdések, amelyeken változtatna? 8. Az Ön véleménye szerint növelhető-e az önkormányzatok érdeklődése a Helyi Obszervatórium Szemere Indexe iránt? Ha igen, milyen eszközökkel? (például elektronikusan kitölthető kérdőív, lekérdezés kérdezőbiztos segítségével, folyamatos nyilvánosság stb.) A Helyi Obszervatórium Önkormányzati Versenyképességi Moduljára vonatkozó kérdések előkészítés alatt álló vizsgálat A kérdések megválaszolása előtt, kérjük, olvassa el a dokumentum Önkormányzati Versenyképességi Modullal foglalkozó fejezeteit. 1. Van-e lehetősége a napi feladatok mellett, olyan távlati kérdésekkel foglalkozni, mint a település általános versenyképessége? 2. Fontosnak tartja-e, hogy a külső objektív forrásból is képet kapjon a települése általános versenyképességéről? 3. Érdekes-e az Ön számára, ha tudja, hogy hogyan áll a települése versenyképessége más hasonló önkormányzatokhoz viszonyítva? 4. Áttekintve az Önkormányzati Versenyképességi Modul fejlesztésének az irányát, Ön szerint, 4

5 a. van-e olyan elem, ami hiányzik, ellenben komoly hatása van egy település versenyképességére? b. tartalmaz-e felesleges, a települések versenyképességét nem befolyásoló részeket? 5. Inkább megnyugtató, hogy az Önkormányzati Versenyképességi Modul most fejlesztésre kerülő változata, a. többségében nyilvános, auditált statisztikai adatokon alapszik? b. felöleli az önkormányzatok összességét? 6. Mi a véleménye arról, hogy az Önkormányzati Versenyképességi Modul természetes egysége sokszor nem a település, hanem egy nagyobb terület (pl. mikro-, vagy kistérség), ahol egymást kiegészítik, és szerves egységként jelennek meg a lakó, termelő-, szolgáltató és adminisztratív funkciók? 7. Van-e a bizalom és a versenyképesség mellett olyan, az önkormányzatok számára kiemelt kérdés, amellyel érdemes lenne külön foglalkozni? 8. Amikor a saját teljesítményét megítéli, mihez viszonyítaná legszívesebben: az ország átlagához, hasonló méretű településekhez, egy tágabb környezet teljesítményéhez, a hasonló helyzetű településekhez? 5

6 Eredményeink részletes ismertetése Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt a Helyi Obszervatórium Tudományos Stratégiai Tanácsadó Testületének, cégünk felügyelő szervének tagjainak kell megköszönni, hogy véleményükkel, szakmai elkötelezettségük alapján segítették a Szemere Index létrejöttét: Dr. Enyedi György akadémikus Prof. Dr. Horváth M. Tamás, Dr. Kovács Róbert (ügyvezető), Pálné dr. Kovács Ilona, Schneider Gábor, Dr. Szegvári Péter, Dr. Szuper József, Dr. Vigvári András és Dr. Zongor Gábor. Köszönet illeti azokat a fiatal kutató jelölteket is, akik a maguk részéről hozzájárultak az index létrejöttéhez. Ők Atanasziu Alexisz, Dzsida Nóra, Horváth Natália, és mindenekelőtt Gazsó István. Hasonlóan a fentiekhez ellenszolgáltatás nélkül, az önkormányzatok ügyei iránti elkötelezettség alapján állt ki az index létrehozása mellett és támogatta egyebek mellett szakmai, logisztikai segítséggel munkánkat az önkormányzatok hat szakmai szövetsége: a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Külön köszönet illeti azokat az önkormányzatokat, helyi vezetőket, önkormányzati dolgozókat, akik vállalták a fáradságot és kitöltötték kérdőíveinket, adatlapjainkat: Almásfüzitő, Alsónémedi, Balatonfűzfő, Bánk, Barcs, Bárdudvarnok, Biharkeresztes, Bojt, Borota, Borsodnádasd, Budakeszi, Budapest XIII. kerület, Csörög, Dévaványa, Dombóvár, Endrefalva, Enying, Eperjeske, Gádoros, Gerjen, Gömörszőlős, Harta, Hedrehely, Hont, Kadarkút, Kaposgyarmat, Kardos, Katádfa, Káva, Kenyeri, Keszthely, Kisnémedi, Komárom, Kupa, Máriakéménd, Molnaszecsőd, Nagycenk, Nagyhajmás, Nagymányok, Nagyrozvágy, Nemesládony, Orosháza, Pácin, Perenye, Pusztaszabolcs, Putnok, Regöly, Remeteszőlős, Sárkeresztes, Szalkszentmárton, Szentkirály, Szob, Szomor, Tarcal, Telekgerendás, Tiszasüly, Tompa, Vámosgyörk, Vereb, Vizsoly. Előzmények A Helyi Obszervatórium indexének, a Szemere Indexnek a fejlesztését, annak felismerése folytán indította el, hogy látta, az önkormányzatokra vonatkozó információk hiányosak, véletlenszerűek. Így az önkormányzatok teljesítménye nem mérhető, működésük nem átlátható. Véleményünk szerint az önkormányzatiság a hazai demokrácia és közjólét alapvető pillére. A demokráciát a helyi közösségek választott testületeként, érdekeik képviseletén keresztül erősítik, míg közszolgáltatást biztosító szerepük kiterjed a teljes alapfokú (települések) és középfokú (városok, megyék) ellátórendszerre. Az önkormányzatra vonatkozó átláthatósági problémák és adatszükséglet megoldásának erőfeszítéseit a Szemere Indexként ismertté vált kezdeményezésünkre fűztük fel. Az indexek alkalmazása rendkívül elterjedt bonyolult szakmai kérdések egyszerű, közérthető formában való megfogalmazására. Ilyen index a GDP vagy a fogyasztói árindex is, amelyek mö- 6

7 gött komoly, sosem szűnő szakmai viták vannak szerte a világban. Az önkormányzatokra vonatkozóan is készülnek különböző indexek külföldön (vö. Fitch Ratings, Standard and Poors vagy a Moody s) és itthon (pl. GKI). Újabban születtek kísérletek arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati működés egy-egy szegmensét, egy-egy sajátos települési körben vizsgálják (pl. az IR Consulting a megyei jogú városok jogalkotására vonatkozóan). Ezek az erőfeszítések együttesen azt mutatják, hogy szükség van egy általános mutatószámrendszerre, amelyet a szakma és az önkormányzatok is hitelesnek fogadnak el. A Helyi Obszervatórium által kifejlesztett Szemere Indexnek meg kell felelnie a szervezet fölé választott tudományos tanácsadó testület és a partner önkormányzati szövetségek szakmai követelményeinek. A fejlesztést eddig a tagok befektetett munkájából fedeztük. Ennek pénzügyi vonzata nem volt, összességében azonban mintegy 30 millió forintnyi munkát fordítottak rá a mintegy másfél év alatt. Ez az elkötelezettség erkölcsi alapot ad arra, hogy a Szemere Indexet ne csak egy szakmailag hiteles elfogadott eszköznek tekintsük, hanem egy olyan bizonyítványnak, amelyet ténylegesen a szakma, az önkormányzatiság érdekében hozott létre. Független, tehát semleges az egyedi érdekekkel szemben. Az Önkormányzati Minisztérium az Önkormányzatok Napja alkalmából támogatásáról biztosította a fejlesztést. Ez a támogatás erkölcsi, elvi jellegű. Semmilyen formában nem merült felt, hogy visszamenőleg megtérítse a fejlesztés költségeit. Várakozásaink szerint az index, amely minősíteni hivatott az önkormányzatok teljesítményét felhívja a figyelmet a sikeres önkormányzati gyakorlatokra, azok mibenlétére, és így segíti elő széleskörű elterjedésüket, végső soron az önkormányzatok működésének hatékonyabbá válását. Az Index szerkezete A Szemere Index két fő modulra épül: (1) versenyképesség és (2) bizalom. E két fő modul egyúttal két ellentétes megközelítést is takar. A versenyképesség a külső szemlélő objektív véleményét igyekszik szimulálni, míg a bizalom az önkormányzat közérzetét, a külvilágról és azokról a rendszerekről alkotott véleményét mutatja, amelyekkel a napi munka során kapcsolatba kerül. A versenyképességi és bizalmi modulok maguk is több témakörre (alindex) bonthatók, amelyek egy vagy több kérdéskörből épülnek fel. Az Önkormányzati Versenyképesség Modul (i.) megközelíthetőségre, (ii.) infrastrukturára, (iii.) költségekre, (iv.) képességekre, (v.) kockázatokra és (vi.) marketingre bontható. Ezek az alindexek látszólag meglehetősen eltérnek annak a kérdésnek a tekintetében, ami talán a legfontosabb lehet egy önkormányzat szempontjából: mennyire képes befolyásolni azt a feltételrendszert, amelyben működik. A valóság azonban az, és ez is mutatja, hogy mennyire fontosak az önkormányzatok a helyi közösségek életében, hogy az önkormányzat, a település polgármestere és a hivatal, illetve annak dolgozói sokrétűen hatnak a településen lakók életétre. A feladatellátás konkrét formáin túl, mint iskolák fenntartása vagy parkok karbantartása, utak kátyúmentesítése, az önkormányzat vezetése lobbyzik is a település érdekében, küzd azért, hogy befektetéseket, beruházásokat hozzon helybe. A helyi politika a legkevésbé a szerkezeti mutatókat (elérhetőség; lakosság, vállalkozások öszszetétele) képes befolyásolni. A környezeti minőség a sajátos kockázatokra van kihegyezve, amelyek közül a természeti kockázatok alig, vagy csak jelentős beruházások (pl. árvíz, belvíz elleni védelem) révén csökkenthetők, míg az ipari épített környezeti kockázatok, vagy az aszálykárok szabályozással, a vállalkozások beruházásaival enyhíthetőek. Ezzel szemben a helyi közpolitika teljesítménye, vagy a településről, önkormányzatról kialakult kép formálása olyan területek, ahol 7

8 a helyi vezetés eszközei széles skálán mozognak, ámbár ez tűnik a leginkább nehezen mérhető tulajdoncsoportnak, miközben a betelepülni kívánó vállalkozások egyik fő szempontja. A lakosság képességei, képzettsége vagy a vállalkozások olyan területek, amelyeket nem szoktak elsődlegesen a helyi közpolitika sikerei vagy kudarcai között számon tartani. Különösen a helyi gazdaság teljesítményének vonatkozásában érezheti szűkösnek egy település vezetése befolyásolási képességét. Ezzel szemben 2008 második felének gazdasági válsága, vagy olyan sikerek, amikor jelentősebb beruházást sikerül egy településre, városba vonzani azt mutatják, hogy a lehetőségek sokkal szélesebbek, mint azt gondolnánk. Önkormányzatok Statisztikai Saját gyűjtés Adatgyűjtés forrásai 1 Adatgyűjtés eszközei Statisztika Adatlap Kérdőív Települési önkormányzatok Megyei önkormányzatok Adatszolgáltatás Megközelíthetőség Versenyképesség Infrastruktúra Árak, költségek Erőforrások, képességek Szemere-index Kockázatok Gazdasági potenciál Marketing Gazdasági kilátások Törvényhozás Bizalom Bizalmi Kormányzati szervek Nem kormányzati intézm. EU Ell., média, visszacsatolás Szövetségek 2 Helyi Obszervatórium Fejleszti Tudományos és tanácsadó testület + Önkormányzati szövetségek Önkormányzatok versenye, tapasztalatcseréje Várható eredmények Önkormányzatok Lakossági kontroll 3 Ellenőrzés Garancia V

9 Az Önkormányzati Bizalmi Modul, a versenyképességhez viszonyítva több tekintetben is fordított tükröt jelent. Elsődlegesen természetesen azért, mert az önkormányzat vezetése mond véleményt a vele kapcsolatban állókról, másodlagosan viszont azért is, mert ezen intézmények nem egyszerűen segítik, de sok esetben minősítik, szabályozzák az önkormányzatok munkáját. A bizalmi modulban tehát megfordulnak a szerepek. Az önkormányzatok körében ritka az ilyen típusú adatfelvétel, ugyanakkor a lakosság, valamint a vállalkozások, a fogyasztók világának vizsgálata során egyáltalán nem ismeretlen, sőt, bevett gyakorlatnak számít. A modul a (i.) gazdasági kilátásokra (makrokörnyezet), (ii.) a törvényhozásra, (iii.) a kormányzati és a (iv.) nem kormányzati szervekre, (v.) az Európai Unióra, (v.) a lakossági ellenőrzésre és médiára, valamint (vi.) az önkormányzati szövetségek szerepére vonatkozó kérdésekre épül. Egy ilyen tükörkép tehát részben azoknak szól, akik az önkormányzat munkáját kívülről befolyásolják, de részben természetesen magáról az önkormányzatról is képet ad, hiszen aki úgy tevékenykedik, hogy környezetére folyamatosan ellenségként tekint, annak ez a szemlélete szükségszerűen visszahat a munkájára. Ennél fogva a mérések eredménye egyrészt a települések vezetőinek véleményét tükrözi, másrészt képet ad az önkormányzatokat körülvevő, vele kapcsolatban álló nem önkormányzati intézményekről, intézmények csoportjairól alkotott véleményéről is. A jelenlegi szakaszban a Szemere Index fejlesztése még nem zárult le. A kísérleti adatfelvétel célja éppen az volt, hogy megmérettessük elképzeléseinket, és matematikai értelemben finom hangoljuk az eljárásokat. Ez a fejlesztés nem azonos módon érinti a két fő modult. A bizalmi modul felépítése lényegesen egyszerűbb, szinte kizárólag homogén módon, polgármesteri lekérdezésből származó véleményekre épül. Így a bizalmi modul módszertana kisebb esetleges problémáktól, hangsúlyoktól eltekintve elkészült. Az Önkormányzati Versenyképességi Modul esetében az adatok több, nagyon különböző forrásból származnak. Ezen adatok összeállítása egyetlen modulba, az adatok közötti matematikai és tartalmi összhang megteremtése hosszabb folyamatot jelent. Ez a munka jelenleg is folyik. Az indexszel és a modulokkal kapcsolatos információk, kérdőívek, adatlapok elérhetőek a honalapunkon, ahol a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatunk eredményeinkről: Szervezés, adatok Az Index fejlesztését 2007 második felében, a Helyi Obszervatórium projekt céggé szervezésével párhuzamosan kezdtük. Közvetlen előzményként Vigvári András szabadalma képezte e munka alapját. Ebben az időszakban először az index-rendszer szerkezetére (2007 nyár végéig), majd a mérendő mutatószámokra (2007 végére állt össze első olvasatban, majd 2008 tavaszára véglegesítettük), végül a mutatószámokat mérő indexek meghatározására (2008 folyamán) koncentráltunk. A módszertani fejlesztés első szakasza október 1-jén ért végét, ekkorra állt rendelkezésünkre egy többek által áttekintett, a kért változtatásokkal módosított változat második felében megkezdődött az indexek alapján a rögzítő és számoló felületek kidolgozása. Ezen a mai napig kell apróbb finomításokat végezni. A Jelentés, amelyet az olvasó a kezében tart, a kísérleti szakasz egy fontos állomását képezi, amelyben már rendelkezésünkre állnak az első adatok, és meghatározásra kerülnek az első indexértékek. Ebben a jelenlegi szakaszban, ahogy fentebb már említettük, elsősorban az Önkormányzati Bizalmi Modul köréből állnak rendelkezésre megbízható adatok. 9

10 A kísérleti szakasz végére, előre láthatólag 2009 márciusára fogjuk tudni véglegesíteni az Önkormányzati Versenyképességi Modul. Ezt követheti egy kismintás vizsgálat, amely már több száz önkormányzatra terjedne ki. Csak a fenti előkészítést követően kezdődhet meg az önkormányzatok szélesebb körét felölelő lekérdezés. A Szemerei Index a jövőben a következő településkategóriák szerint kerülne kiszámításra, illetve az eredmények is ezen kategóriák mentén lennének publikálva: (1) fővárosi kerület; (2) régióközpont; (3) egyéb megyeszékhely; (4) egyéb megyei jogú város; (5) 20 ezer lakosnál nagyobb nem megyei jogú város; (6) 5-20 ezer lakosú város; (7) 5 ezer lakosnál kisebb város; (8) 2 ezer lakosnál nagyobb község; (9) ezer lakosú község; és (10) 500 lakosnál kisebb község. További lehetséges publikálási iránynak tűnik az Önkormányzati Versenyképességi Modulhoz csatlakozva, a következő speciális mutatók mentén végzett számítások eredményének közzététele: (1) a legjövőorientáltabb önkormányzatok; (2) a legkiegyensúlyozottabban gazdálkodó önkormányzatok; (3) a leghatékonyabb önkormányzatok; (4) a legnyitottabb-legdemokratikusabb önkormányzatok. Az első eredmények A Szemere Indexről általában, Ahol most tartunk A Helyi Obszervatórium, a Szemere Index kísérleti felméréséről szóló Jelentésébe végül 49 település adatai kerültek be. Az adatelemző eljárás munkarendje miatt meghúzott technikai határidőn túl beérkezett, illetve hiányos kérdőívek, adatlapok (mintegy 10) feldolgozására a jelen anyag keretei között nem volt mód. Erre a következőkben kerülhet sor. A kérdőíveinket és adatlapjainkat kitöltő összességében több mint 60 település között találhatók fővárosi kerületek, városok és községek is, az ország területére vetített megoszlásuk véletlenszerű, önmagukban kezelve nem reprezentálják a teljes települési vertikumot, de az adok súlyozásával, megfelelő gondozásával a reprezentativitás problémája matematikai módszerekkel orvosolható. Annak érdekében, hogy az itt publikálásra kerülő adatok matematikai statisztikai értelemben is érvényesek, reprezentatívak legyenek két vizsgálati dimenzió (elhelyezkedés és településtípus) mentén korrigáltuk az összetételüket. Ennek alapján kijelenthető, hogy a vizsgálati eredményeink érvényesek az ország egészére. Technikai-módszertani értelemben problémát jelent a minta mérete is. A kis elemszám ellensúlyozására korlátoztuk az adatok részletezését (község/város, illetve dél/kelet/nyugat 1 ). Ez az eljárás elkerülhetővé teszi a kevés esetből álló minták alkalmazása során fennálló, a véletlen hatások következtében fellépő torzulást. Szemere Index Önkormányzati Bizalmi Modul eredményeinek áttekintése A Szemere Index Önkormányzati Bizalmi Modul adatait áttekintve figyelemre méltó, hogy az önkormányzatok bizalmi leginkább a törvényhozás önkormányzatokra vonatkozó munkájával 1 A régiók hármas tagolása a következőképp értelmezendő: Dél: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl; Nyugat: Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl; Kelet: Észak-Alföld, Észak-Magyarország. A fenti csoportosítás hátterében a szakmai indokokon túl, a térségi hasonlóságok, és különbségek bemutatásának szándéka húzódik meg. 10

11 elégedetlenek: a 49 településből 16 esetében kapta az országgyűlés a legrosszabb pontértéket. A parlament esetében az index jelenlegi 49 településre mért átlagos értéke 4,95, ami közepes elégedettséget jelent. A lakossági ellenőrzés (átlagosan 5,13 pont) 15 település esetében a legalacsonyabb értékű mutató, és további 9 esetében az EU (átlagosan 5,45 pont) és 8 esetében pedig a gazdasági kilátásokra vonatkozó vélemény (átlagosan 5,22 pont) kapta a legkisebb bizalmat. Eggyel alacsonyabb szintre lépve (az alindexeket alkotó összevont mutatószámok szintjére) a makrogazdasági helyzet egyik komponense az országos gazdasági környezet alakulása (átlagosan 3,82) az a mutató, amely általában a legalacsonyabb értéket veszi fel. E jelenség egyértelműen az adatfelvétellel párhuzamosan lefolyó nemzetközi pénzügyi válság hazai hatásainak tudatosulásának eredménye. Szinte példa nélkül áll, hogy a pesszimista nemzet fiai, akik általában közvetlen környezetük helyzetét, kilátásait pozícionálják a legkilátástalanabb helyzetbe, az országos helyzetet, várakozásokat a saját lakosságuk (átlagosan 4,92 pont), vállalkozóik kilátásainál jelentősen, közel egy teljes ponttal (0,90 ponttal) rosszabbnak ítéljék. A közvetlen térségi környezet kilátásainak megítélése már a szinte elvárható megszokott képet mutatja (7,20 pont, vagyis 2,28 ponttal jobb kilátás-mutató, mint a saját település esetében. A bizalom tényezői - alindexek A legmagasabb pontértékeket rendre az önkormányzati szövetségekbe, az ún. nem kormányzati intézményekbe, valamint némileg meglepő módon a kormányzati szervekbe vetett bizalom mutatója érte el. Az önkormányzati szövetségekbe, a szövetségeken keresztül elérhető érdekérvényesítés lehetőségébe vetett bizalom átlagos értéke 7,53, amely jó véleményt jelent. A kormányzattól független intézmények átlagos mutatója ettől alig valamivel marad el (7,21), és a vizsgált települések 40%-ánál ezen intézmények mellett jelennek meg a legmagasabb mutatószám-értékek. A nem kormányzati intézmények közül kiemelkedik az Állami Számvevőszék: ehhez kapcsolódik a legerősebb bizalmi mutató. A Számvevőszéket az Alkotmánybíróság, illetve a bíróságok követik. A kormányzati szervekbe vetett polgármesteri bizalom erős közepesnek mondható (6,07 pont), megfigyelhető, hogy jóval az összesített mutatóban szereplő átlag feletti eredményt ért el a Magyar Államkincstár, valamint a közigazgatási hivatalok. Az Önkormányzati Bizalmi Modul alindexei Összesített érték Értékelés Minimum Maximum Bizalmi-index 5,95 (+/-) 4,96 7,65 1. Gazdasági környezet 5,22 (+/-) 4,33 6,00 2. Törvényhozás 4,95 (+/-) 2,25 7,38 3. Kormányzati szervek 6,07 (+/-) 3,92 9,67 4. Nem kormányzati intézmények 7,21 (+) 4,67 9,67 5. Európai Unió 5,45 (+/-) 2,00 8,50 6. Ellenőrzés, média, visszacsatolás 5,13 (+/-) 3,00 7,00 7. Önkormányzati szövetségek 7,53 (+) 5,00 10,00 Bár az alindex-értékek többsége inkább egy köztes gazdasági kilátásokra vonatkozó véleményt tükröz, de e mögött a semleges vélemény mögött komoly félelmek húzódnak meg. A mért 11

12 összefoglaló alindex-értékek a közepes, semleges (+/-) vagy az enyhén pozitív (+) tartományban mozognak, ezzel szemben a részmutatók között az országos gazdasági környezetről alkotott vélemény (3,82) már a ténylegesen negatív tartományban van. A következő két legalacsonyabb részérték (helyi kilátások [4,92] és a Parlamentről alkotott vélemény [4,82] átlagos pontszáma) is meglehetősen pesszimista képet mutat, de már a közepes tartományban alsóbb régióiban található. Figyelemre méltó azon eredmény is, hogy a saját gazdasági kilátások (1. Gazdasági környezet) összesített megítélésénél is rosszabb átlagos pontszámot kapott a törvényhozás, amelynek 4,95 pontja bár közepes értéknek számít, de így is a legrosszabb alindex-érték. A gazdasági környezet megítélése tehát ellentmondásos volt (résztényező értékei, amelyekből felépül) meglehetősen széthúztak a gazdasági válság jeleinek első érzékelését követő pillanatokban, ugyanakkor a törvényhozással szembeni fenntartások nagyrészt annak köszönhetőek, hogy az országos politika elsősorban önmagával és nem a helyi ügyekkel van elfoglalva. Az Önkormányzati Bizalmi Modul ÉRTÉKE városokban és a falvakban A városi polgármesterek körében mért bizalmi index valamivel jobban meghaladja az országos átlagot, mint amennyivel alatta marad annak a községi polgármestereké. Ráadásul a városi polgármestereknek a környező intézményekbe vetett nagyobb bizalma nemcsak az Önkormányzati Bizalmi Modul egészére vonatkoztatva, hanem az azt képző alindexekre (intézmény csoportok) is kivétel nélkül igaz. A legalacsonyabb vizsgált szinten a mutatók (konkrét intézményekbe vetett bizalom) is mindössze két olyan kiemelt mutatót találtunk, ahol községek esetében a városoknál magasabb értéket mértünk: (1.) a környező térség gazdaságának helyzete (0,21 pont különbség); és (2.) a rendőrségbe vetett bizalom (0,08 pont különbség) volt szinte elhanyagolható mértékben magasabb. Az eltérésekre az egyes alindexekben jelentkező különbségek vizsgálata ad magyarázatot. A korábban már említett igen pozitív megítélés alá eső önkormányzati szövetségek településtípustól függetlenül magas értéket érnek el. Ugyanakkor a városokban mért 7,86 pont az ő esetükben egyúttal a legmagasabb alindex-érték. A községek és városok között az önkormányzatot körülvevő intézményekbe vetett bizalom tekintetében a legélesebb különbséget a kormányzat (0,41 ponttöbblet a városok javára), az Európai Unió (1,82 ponttöbblet a városok javára) és az ellenőrzés, média, visszacsatolás megítélésében (0,69 ponttöbblet a városok javára) találtuk. 12

13 Az Önkormányzati Bizalmi Modul alindexei, illetve kiemelve a városok és községek átlagai Összesített érték Városok átlaga Községek átlaga Bizalmi Modul értéke 5,95 6,54 5,90 1. Gazdasági környezet 5,22 5,32 5,21 2. Törvényhozás 4,95 5,76 4,88 3. Kormányzati szervek 6,07 6,45 6,04 4. Nem kormányzati intézmények 7,21 7,49 7,18 5. Európai Unió 5,45 7,11 5,29 6. Ellenőrzés, média, visszacsatolás 5,13 5,76 5,07 7. Önkormányzati szövetségek 7,53 7,86 7,50 A községek és városok bizalmi alindexeinek rangsora némi hangsúlyeltolódás mellett erős hasonlóságot mutat. A legerősebb bizalmi tőkével a városoknál az önkormányzati szövetségek, a nem kormányzati intézmények valamint az Európai Unió bír, míg a községek körében a nem kormányzati intézmények, önkormányzati szövetségek, kormányzati szervek sorrend figyelhető meg. A lista alsóbb régiójában mindkét településtípus esetében a törvényhozás és a gazdasági környezetre vonatkozó kilátások találhatók meg. A községi polgármesterek törvényhozásba vetett bizalma (4,82 pont) a semleges és a negatív, vagyis az enyhe bizalomhiány (-) tartományának határán van. A községnek a városokhoz viszonyított alacsonyabb értékű törvényhozásba vetett bizalma mögött a kistelepülések romló szubjektív, vagy tényleges parlamenti érdekérvényesítése húzódhat meg, az, hogy kevésbé képesek hatni az országos politikára. A községeknek a városokhoz képest mért (5,29 pont és 7,11 pont) Európai Unióval szembeni relatív bizalmatlansága elsősorban a hozzáférhetőséggel (nagyobb projektméret, társfinanszírozás) és a bürokratikus rendszerekkel (bonyolult pályázati rendszer, átláthatatlan kérdőívek, adatlapok) kapcsolatosan fennálló kihívásokra enged következtetni. A kistelepülések polgármesterei így alig-alig érzik versenyképesnek településüket, polgáraikat, vagy a helyben megtelepedett vállalkozókat az Unió keltette új kihívások közepette. A harmadik (ellenőrzés, média, visszacsatolás), olyan mutató, amely jelentős eltérést mutat településtípusok szerint, nagy valószínűséggel az önkormányzatok internetes és más médiumokban való megjelenésében, illetve annak hiányában eleve fennálló különbségek folytán jelentkezik. Könnyen belátható, hogy a települések méretével összefüggő arányban egyre terjedelmesebb, naprakészebb önkormányzati honlapok állnak az érdeklődők rendelkezésére, könnyebben előfordulhatnak helyi lapok, illetve más, helyi elektronikus média. Az ilyen megjelenés a település népszerűsítésén, bemutatásán túl a lakosság, a vállalkozói szektor tájékoztatásában is fontos szerepet játszik. Sajnos olyan település esetében is tapasztalható fenntartás a nyilvánosság felé nyitásban, amely a turizmusból szeretne élni, így az image-építés, amely az itt vizsgált problémának egy másik arca, a médiakapcsolatokban fellelhető távolságtartása folytán ugyanúgy hiányosságokat szenved. Az írott és elektronikus sajtó önkormányzati ügyekben való szakszerűségéről semleges vélemény alakult ki a polgármesterek körében, a bizalom a sajtóval szemben nem mondható egyértelműen sem pozitívnak, sem negatívnak. Ezzel szemben a sajtónyilvánosságról alkotott vélekedés, mint az önkormányzati munka feletti társadalmi kontroll szócsöve, nagyon közel került a negatív megítélés határához. A sajtó egy nagyon fontos, de nehezen kezelhető eszköz, amellyel 13

14 az országos politika is csupán az 1990-es évek második felétől tanult meg megfelelően élni. Nagyon nehéz elfogadni egy szakember, egy települési vezető számára azokat a prioritásokat, amelyek a sajtót mozgatják. E jelenség megfelelő kezelése a mediatizált világban mindennapos részévé vált mindannyiunk életének. Maga a probléma szükségszerűen közvetlenebbül érinti a városokat és a nagyobb településeket, miközben egy konkrét község csak elvétve kerülhet problémáival, néven nevezve a média nyilvánossága elé, így az egyedi teljesítmények, események feletti sajtókontroll súlyának szerepe korlátozott. Regionális különbségek Az Önkormányzati Bizalmi Modul Értékében A keleti régiók polgármesterei bíznak a legjobban az őket körülvevő intézményekben a Helyi Obszervatórium Önkormányzati Bizalmi Modulja kísérleti felmérésének eredményei szerint. A különbség a leginkább bizalommal teli és a legkevésbé megbízó déli régiók között 0,53 pont, ami ugyan nem sok, de már figyelemre érdemes. Az Önkormányzati Bizalmi Modul első eredmények területi különbségei Országos Nyugati Keleti átlagos Déli régiók régiók és régiók érték Közép-Mo. Bizalmi Modul értéke 5,95 5,73 6,11 6,03 1. Gazdasági környezet 5,22 4,93 5,21 5,43 2. Törvényhozás 4,95 4,31 5,35 5,20 3. Kormányzati szervek 6,07 5,71 6,77 5,93 4. Nem kormányzati intézmények 7,21 7,31 7,12 7,20 5. Európai Unió 5,45 4,80 5,53 5,87 6. Ellenőrzés, média, visszacsatolás 5,13 5,41 4,90 5,07 7. Önkormányzati szövetségek 7,53 7,63 7,46 7,50 Déli régiók: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl; Keleti régiók: Észak-Alföld, Észak-Magyarország; Nyugati régiók és Közép-Mo.: Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl Mindenekelőtt két olyan kiemelkedő jelenség figyelhető meg az adatok térségek közötti különbségeiben, amelyek e helyütt érdemes kiemelni: 1.) A déli régiók az összesített adatok alapján ugyan a legalacsonyabb polgármesteri bizalomról árulkodnak, mégis három alindexben itt mégherő a legmagasabb érték. a. Az déli és a keleti régiók szinte azonos arányban, két, iletve három helyen zártak az alindexek között az élen, miközben az összesített bizalom délen a legalacsonyabb és keleten a legmagasabb. b. A keleti régiók a kormányzati intézményeknek és a Parlamentnek szavaztak több bizalmat minden más régiónál. Ezek esetében olyan nagy a különbség, ami ellensúlyozza, hogy két alindex esetében kiemelkedő bizalmi értékékkel is a régiók rangsorának élén zárhattak. 14

15 Átlag 2.) Az intézménycsoportok (alindex szint) közül a. a három legmagasabb pontértéket kapott (önkormányzati szövetségek, nem kormányzati és kormányzati szervek) sorrendje mindhárom régió-csoport esetében megegyezik; b. míg a fennmaradó négy intézménycsoport sorrendje régió-csoportról, régiócsoportra változik; c. A keleti és a nyugati régiók esetében legalacsonyabb bizalmi index-értéket sajtóés lakossági kontroll, míg a déli régiók esetében a törvényhozás kapta. d. Ez utóbbi (törvényhozás összesített megítélése a déli régiókban) az egyetlen olyan alindex szintű érték, amely ténylegesen negatív minősítést kapott (4,61 pont alatti tartomány). e. A legtöbb mutató a semleges (se jó, se rossz) tartományban tartózkodik. A pozitív tartományba tartozik (6,40 pont feletti tartomány) minden szegmensben (összesített érték szerint csakúgy mint bármely településtípus vagy térségi szempont szerint) a nem kormányzati intézmények és az önkormányzati szövetségek iránti bizalom. Ugyanakkor a keleti régiók esetében, kivételes módon a pozitív megítélési tartományba tartozik a kormányzati intézmények iránti bizalom is. Az Önkormányzati Bizalmi Modul legmagasabb és legalacsonyabb értéket elért régiói alindexenként Legmagasabb értéket elérő Legmagasabb értéket településtípus elérő térség település mért különbsélönbség térség mért kü- típusa Bizalmi Modul értéke 5,95 Város 0,64 Kelet 0,38 1. Gazdasági környezet 5,22 Város 0,12 Nyugat 0,50 2. Törvényhozás 4,95 Város 0,88 Kelet 1,04 3. Kormányzati szervek 6,07 Város 0,42 Kelet 1,06 4. Nem kormányzati intézmények 7,21 Város 0,31 Dél 0,19 5. Európai Unió 5,45 Város 1,82 Nyugat 1,07 6. Ellenőrzés, média, visszacsat. 5,13 Város 0,69 Dél 0,51 7. Önkormányzati szövetségek 7,53 Város 0,36 Dél 0,17 A mért különbség a község-város viszonylatban a kettő közötti távolságot, míg a térségeknél a legmagasabb és a legalacsonyabb közötti távolságot reprezentálja. (Kelet: Észak-Alföld, Észak-Magyarország; Nyugat: Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl) Elsősorban érdekességként jegyzendő meg, hogy falu város viszonylatban az Európai Unióba vetett bizalom kérdése minden más különbséget felülíró távolságot jelentett a településtípusok között. Az így mért 1,82 távolság több mint kétszerese (0,88 a Parlament esetében) volt a második legnagyobb különbségnek. A térségek között minimális és maximális bizalmi értékek közötti különbségek között nincs ilyen nagy különbség, ugyanakkor három mutató (Parlament, kormányzat, Európai Unió) bizalmi index-értékében mért eltérés is hasonlóan kimagasló (1,04-1,07 közötti értékek). 15

16 Továbblépés: Szemere Önkormányzati Versenyképességi Modul Miközben a bizalom fogalma miután meghatároztuk annak irányát (az önkormányzatok bizalma a környező intézményrendszerben) egyértelmű, a versenyképességről mindez nem mondható el. A versenyképesség fogalma napjaink lassan-lassan napjaink egyik leggyakrabban alkalmazott fogalmává válik. Sikeres és versenyképes települést gyakran egymással ellentétes teljesítmények is eredményezhetnek, hiszen az intakt települési környezet, ahogy egy sűrűn lakott város vagy egy ipari konglomerátum is tekinthető sikeresnek vagy versenyképesnek. Éppen ezért világos elméleti alapra kellett helyezni a Szemere Index másik modulját. Megfontolandónak tűnt egy világos üzenet kiválasztása: miben jobb az a település, önkormányzat, amely magasabb pontszámot kap a Szemere Indexen, annál, amely alacsonyabb pontot ér el. E tekintetben a telephely-elmélet alapon értelmezett versenyképesség csak az egyik lehetséges megoldás. Részben szinonimája a versenyképességnek a sikeresség. Sikeres önkormányzat fogalma ugyanakkor lényegesen tágabb. Sikeres lehet az önkormányzat nem csupán a vállalkozások vonzásában, hanem lakossági, környezeti, de más aspektusok szerint is. Ilyen módon tekinthetjük sikeresnek a gazdag települést, a jó lakóhelyet, a kellemes települési környezetet, munkahelyekkel megfelelően ellátott települést vagy azt, ahol jók a közszolgáltatások stb. A telephelyelméletek bázisán mért versenyképesség a fenti változatokkal szemben egy alaposan kidolgozott, több tekintetben egyszerűbb, világosabb paradigma rendszer. Döntésünk éppen ezért esett rá. Az Szemere Index Önkormányzati Versenyképességi Modul elméleti alapját a szakirodalomban telephelyelméletek 1 néven hivatkozott, a piaci szereplők gazdasági tevékenyégének potenciális működési területét, illetve annak választását modellező elméletek képezik. Vagyis azt a települést tekintjük versenyképesebbnek, amely nagyobb eséllyel képes egy vállalkozás megtelepedését elérni, amihez egy sor különböző, de nem ellentétes kritériumnak kell megfelelnie. A leíró elméletek kitérnek, mind a vállalkozások telepítése során általánosan figyelembe veendő, a települések által birtokolt anyagi, fizikai jellemzőkre, mind a településekhez társított szubjektív töltetű elemekre. A döntéshozatalkor fellelhető emocionális pozíciók mérése azonban meghaladja az index és a modul formai lehetőségeit, vizsgálatuk így csak indirekt formában, a korábbi, megvalósult gyakorlatokon keresztül történik. A Szemere Index Önkormányzati Versenyképességi Modul esetében három adatforrást vagy nézőpontot kell megkülönböztetni: (1) Tisztán nyilvános forrásokból elérhető adatokon alapuló modul; (2) Polgármesteri interjúkkal és csak önkormányzatoknál megszerezhető adatokkal kiegészített modul; (3) Az előzőek mellett lakossági adatokkal is kiegészített modul. (1) A tisztán nyilvánosan elérhető, megvásárolható, kiszámítható statisztikai adatokon alapuló Önkormányzati Versenyképességi Modul több előnnyel jár: a. Minden településre könnyen, kezelhető költséggel kiszámítható; b. Mivel standard statisztikai adatokat alkalmazunk, így az adatok tartalma, jelentése is egyértelműen összehasonlítható. Úgy állítottuk össze az Önkormányzati Versenyképességi Modul mutatószámrendszerét, hogy a statisztikai adatok segítségével a lehető legteljesebb képet kapjuk, ugyanakkor a fentieknek megfelelően ezekből a standard adatokból nem állítható elő az összes szükséges adat. Elsősorban a szubjektív benyomásokat, környezetet, hangulatot leíró mutatók nem állíthatóak elő ilyen forrásból. 1 Bővebben: Lengyel Imre Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs,

17 Helyi Obszervatórium Önkormányzati Versenyképességi Moduljának összetétele Telephely - választás Kistérségi belső utak MEGKÖZELÍTHETŐSÉG INFRASTRUKTÚRA KÖLTSÉGEK autópálya Budapest 24/7 nemzetközi reptér Legközelebbi 24/7 határállomás Elektromos energia Vezetékes ivóvíz Szennyvízrkvezetés Kábel TV Szélessávú internet Vezetékes telefon Adók Díjak Ingatlanárak Munkaerő költsége Egyéb árak Lakosság összetétele: végzettség, foglalkozás ERŐFORRÁSOK, KÉPESSÉGEK KOCKÁZATOK Lakosság jövedeleme MARKETING Vállalkozások összetétele: méret, ágazat Vállalati bevételek Természeti Épített környezet Önkormányzat működés Társadalmi 24/7 = a hét minden napján 24 órán kerestül üzemel (2) Az ilyen jellegű adatokhoz szükséges a polgármester, a településvezetőjével készült interjúra, az általa kitöltött kérdőív válaszaira, illetve a csak a településen elérhető adatlap segítségével megtudható információkhoz. Egy ilyen kérdőív és a hozzá tartozó adatlap teljessé teheti a modult. A szubjektív és az objektív mutatók jelentőségének viszonyáról, súlyaikról a tényleges döntésben megoszlanak a vélemények. Sokan előtérbe helyezik a szubjektív tényezőket, a benyomások hatását abszolutizálják. Nem vonható azonban kétségbe, hogy az alapvető feltételek rendelkezésre állásának hiányában nehéz jó benyomást szerezni egy-egy településről, mindamellett, hogy teljesen objektív döntés sem létezik. (3) Tényező többé-kevésbé független a település alapvető feltételeitől és a település lakosságának véleményét méri településről. Ez tehát egy új dimenzió, amely kiegészíti a szubjektív és 17

18 objektív adatok alapján kapott képet. Független, új dimenzió, mert alulról nézi a település viszonyait, de kiegészíti az előbbieket, hiszen ugyanúgy a településre, ugyanarra a településre koncentrál. A kutatás módszertana A Szemere Index három egymástól független adatforráson alapul. Az Önkormányzati Bizalmi Modul döntően a polgármesterek által kitöltött kérdőívet dolgozza fel, míg az Önkormányzati Versenyképesség Modul az önkormányzatoknál kitöltött standardizált adatlapra adott válaszok mellett, a nyilvános forrásokból elérhető statisztikai adatok, egy a kutatás szempontjából relevánsnak vélt halmazából áll össze. Az egyéni véleményre építő kérdőív és a statisztikai adatsorok közös használata a Szemere Indexben egy olyan mutatóját adja az önkormányzatoknak, amelyben egymás mellett van jelen a tényeken alapuló objektív információk hatása, valamint a polgármesterek szubjektív megítélése az általuk igazgatott településről, illetve annak környezetéről. Az Önkormányzati Bizalmi Modul és az Önkormányzati Versenyképességi Modul eredményeit nem egyesítjük egyetlen közös értékben. A Helyi Obszervatórium Tudományos Stratégiai Tanácsadó Testületében folytatott vita tanulsága alapján arra a következtésre jutottunk, hogy a két modul olyan ellentétes logika alapján épül fel, amelyek hatása összevont eredményként kezelve, kioltaná egymást. Ugyanezen vita vezetett bennünket arra, hogy az Önkormányzati Bizalmi Modul eredményei nem jelennek meg települési szinten, csak az e Jelentésben publikált csoportosítások mentén. A pilot-vizsgálat során elemzett települések körét az önkormányzati szövetségeken keresztül értesített települések önkéntes válaszadási hajlandósága szabta meg. A beérkezett kérdőívekből és adatlapokból álló válaszok feldolgozása, valamint az előzetesen elkészített számítási eljárások (immáron nem hipotetikus, hanem valós válaszok függvényében történő) finomításának szakasza ez után kezdődött. A fejlesztés ezen utolsó fázisában is történtek még apróbb módosítások, finomítások. A bemutató tesztvizsgálat során 49 település került kiértékelés alá, amelyeken belül felül a városok némileg felülreprezentáltak voltak országos arányukhoz képest. A fejlesztés során így véglegessé váló eljárássorozat alkalmas lett a lakosságszámát tekintve apró falvaktól a legnagyobb városokig terjedő települési spektrum bemutatására. A Szemere Önkormányzati Bizalmi Modulhoz tartozó kérdőív Az Önkormányzati Bizalmi Modulhoz tartozó kérdőív leggyakrabban az ún. attitűdskálán keresztül történő kérdezést használja, ahol a válaszoló számokhoz társítottan fejti ki véleményét, hasonlóan az iskolák osztályozási rendszeréhez. A skála egyik végpontján található az egyértelmű igen (egyetértés, azonosulás), a másikon az egyértelmű nem (tagadás, azonosulás hiánya) opció, míg a köztes mezők lehetőséget adnak a válaszok finomítására. Az ilyen típusú attitűdvizsgálatok során sajátos módszertani problémát eredményezhet, hogy a kérdőívet kitöltő személy hajlamos lehet az alpontokba szedett kérdésekre, mechanikus módon azonosan válaszolni, erősen behatárolva a kutató értelmezési mozgásterét a kiértékelés során. E nem kívánt lehetőség megelőzése végett törekedtünk arra, hogy csak az egymással szoros kapcsolatban álló kérdéspontok kerül- 18

19 hessenek azonos cím alá. Mivel fontos feltétele volt a kérdőív szerkesztésének, hogy a kitöltése nem haladhatja meg a negyed órát, így a kérdések számának csökkentése, valamint az ezzel együtt járó alpontok számának szaporodása és a sok önálló, de külön-külön értelmezendő kérdés között kellett megtalálni a megfelelő egyensúlyt, fenntartva a polgármesteri vélemények minél pontosabb megismerésének kívánalmát. Az Adatlap Az adatlap bevezetése a fejlesztés során, a kutatás szempontjából fontosnak tartott, de más forrásból nem, csak a vizsgált önkormányzatnál hozzáférhető tényszerű adatok köre miatt vált szükségessé. A polgármesterek személyes véleményét mérni hivatott kérdőívbe illesztése helyett, egy önálló ív került a településekhez, így lehetőség nyílt arra, hogy a lekérdezésre kerülő témákra, az adatokkal leginkább tisztában lévő személy válaszoljon. Az adatlapra főként a településen működő intézmények, hivatalok körére, az önkormányzat által elfogadott programokra, a helyi adókivetésre, valamint a kulturális marketingre, testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó kérdések kerültek. Nyilvános források Az Önkormányzati Versenyképességi Modul és így a Szemere Index is igen nagymértékben támaszkodik a nyilvános forrásokból hozzáférhető, független szakértők által auditált adatok széles körére. Forrásaink között szerepeltek a Központi Statisztikai Hivatal egyes adatsorai, a Települési Információs Rendszerben hozzáférhető Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által közölt adatok, a Magyar Államkincstár adatai, a települések honlapjai, továbbá egyéb publikus adatbázisok. A statisztikák értelmező feldolgozása, kiegészítése a Helyi Obszervatórium által készített kérdőívre a települések által adott válaszokkal, valamint a nemzetközi standardokat követő módszertannal, együtt alkotta azt, amitől a Szemere Index egy új szemléletű mutatója a magyarországi önkormányzatiságnak. A Szemere Önkormányzati Bizalmi Modul kérdőívének feldolgozási folyamata Az Önkormányzati Bizalmi Modul kérdőíveinek feldolgozása az azonos témába tartozó kérdések csoportszintű, többszörösen összevont elemzésével történt. Először az ún. standardizált elemi mutatószámok jöttek létre, amelyek az későbbi munkafázisok során az alindexek összetevőit alkották. A mutatószámokból többlépcsős folyamat során, az egyes alindexek súlyozásával számítódtak ki a településekhez rendelt index-értékek. A több elemzési szintet magába foglaló eljárássorozat így lehetőséget ad arra is, hogy a végeredményben egy számértékkel jellemzett indexek mögé nézzünk, a finomabb összefüggések se maradjanak rejtve. 19

20 Melléklet Értékelési segédlet a 10 fokú skálán elért pontszámokhoz (--) kiemelkedően rossz (-) inkább rossz (+/-) köztes helyzet / vélemény (+) inkább jó (++) kiemelkedően jó 1,00 2,80 4,60 6,40 8,20 A Szemere Index sematikus térképe Helyi Obszervatórium Szemere Index Index Versenyképességi modul Bizalmi modul Modulok Megközelíthetőség Infrastruktúra Árak, költségek Erőforrások, képességek Kockázatok Marketing Gazdasági kilátások Törvényhozás Kormányzati szervek Nem kormányzati intézm. EU Ell., média, visszacsatolás Szövetségek Alindexek M u t a t ó k 20