ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ. Budapest Zsidó Hitközség Külkereskedelmi Szakgimnázium szeptember 1.

Átírás

1 ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ Budapest Zsidó Hitközség Külkereskedelmi Szakgimnázium szeptember 1.

2 2 ADATKEZELŐ Jelen Adatkezelési Tájékztató (a tvábbiakban: Tájékztató) az alábbi adatkezelőre terjed ki: Budapest Zsidó Hitközség Külkereskedelmi Szakgimnázium (a tvábbiakban: Adatkezelő) székhelye: 1134 Budapest Huba u. 7., képviseli: Salusinszky András igazgató, -címe: A TÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTÁSA Az Adatkezelő fenntartja a jgt, hgy a Tájékztatót egyldalúan módsítsa, mely módsításról az Adatkezelő az Érintettet a rendelkezésére álló lehetőségei szerint tájékztatja, a módsíttt Tájékztatót pedig az Érintett számára megismerhetővé és hzzáférhetővé teszi. Ezen jgfenntartás célja, hgy az Adatkezelő egyrészt naprakészen tarthassa a Tájékztatót, a jgszabályi váltzásknak megfelelő módsításk segítségével, másrészt az esetleges hiánysságkat pótlhassa, a hibákat javíthassa, harmadrészt pedig a kialakíttt gyakrlatt a megszerzett tapasztalatk alapján, a jgszabályi keretek között rugalmasan felülvizsgálhassa, fejleszthesse. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Adatkezelő az Érintett személyes adatait a jelen Adatkezelési Tájékztatóban (a tvábbiakban: Tájékztató) fglalt módn, a hatálys jgszabályk, így különösen a lentebb megjelölt jgszabályk rendelkezéseinek megfelelő módn kezeli. Az Adatkezelő tájékztatja az Érintettet, hgy az adatkezelés jgszerűségére vnatkzó rendelkezéseket elsődlegesen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (általáns adatvédelmi rendelet, angl nevén: General Data Prtectin Regulatin, a tvábbiakban: GDPR) és az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról szóló évi CXII. törvény (a tvábbiakban: Inftv.) tartalmazzák. Ezenkívül az egyéb speciális területekre, jgvisznykra vnatkzó jgszabályk is állapítanak meg adatvédelmi tárgyú szabálykat, pl. az Adatkezelővel egyéb jgvisznyban (pl. alkalmaztti jgvisznyban) állókkal kapcslatban az adtt jgvisznyt szabályzó jgszabály (pl. a közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény).

3 3 A Tájékztató célja, hgy meghatárzza az Érintettnek az Adatkezelő által kezelt személyes adatainak körét, az adatkezelés célját, jgalapját és módját. A Tájékztató célja tvábbá, hgy az Érintett megismerhesse az adatkezeléssel kapcslats jgait, illetve jgérvényesítésének lehetséges módjait. Mindezek mellett az Adatkezelő figyelembe veszi az adatvédelemért felelős hatóság (Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatóság) tájékztatóit, valamint a nyilvánsságra hztt bírói gyakrlatt is. Az Adatkezelő különösen fntsnak tartja a Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatóságnak az előzetes tájékztatás adatvédelmi követelményeiről szóló ajánlásában is kiemelt közérthetőség és átláthatóság követelményének megfelelést, és azt, hgy ezáltal az Érintett minél teljesebb és átfgóbb képet kaphassn személyes adatainak kezeléséről. A közérthetőség és átláthatóság érdekében a tvábbiakban az Adatkezelő kérdezz-felelek frmában igyekszik az általa végzett adatkezelés legfntsabb részleteit, elemeit bemutatni, illetve azkról az Érintettet tájékztatni. FONTOSABB FOGALMAK Ki az az Érintett, akit többször is említett már a Tájékztató? Abban az esetben, ha egy természetes személy, azaz ember valamilyen (bármilyen fajta) infrmáció alapján aznsítttá vagy aznsíthatóvá válik, akkr őt az adatkezelés Érintettjének kell tekinteni. Ez a gyakrlatban azt jelenti, hgy az Adatkezelő rendelkezésére áll egy lyan adat, amely az Érintettel közvetlenül vagy közvetett módn kapcslatba hzható. Példa: Ha csak egy lyan listát kap valaki mindenfajta kntextus nélkül, amelyen egymást követően születési időpntk (dátumk) láthatóak, akkr abból valószínűleg nem tud tvábbi infrmációkat levnni. Ha aznban minden születési időpnt mellett szerepelnek tvábbi adatk is (pl. név, születési hely, anyja neve stb.), akkr ezek már lyan adatk, melyek alapján a táblázatban szereplő emberek aznsíthatóvá válnak, és az tt feltüntetett adatkból tvábbi infrmációkat is lehet róluk szerezni. Ez eddig rendben van, de ebben az esetben, a Tájékztató szempntjából kik számítanak Érintettnek? Bár teljes körűen nehéz megválaszlni ezt a kérdést, mégis akadnak az Érintetteknek jellemző csprtjaik a jelen Tájékztatóban érintett Adatkezelő adatkezelése szempntjából, melyek a következők: az Adatkezelővel isklai jgvisznyban álló tanuló, az Adatkezelőnél dlgzó közalkalmaztt, ügykezelő, fizikai alkalmaztt, közfglalkztattt, az Intézménnyel megbízási jgvisznyban álló, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jgviszny keretében fglalkztattt személy (a tvábbiakban: Alkalmaztt). Elhangztt, hgy ha az Adatkezelő rendelkezésére áll egy lyan adat, amely egy emberrel közvetlenül vagy közvetett módn kapcslatba hzható, akkr ezt az embert az adatkezelés Érintettjének kell tekinteni. Pntsan milyen adatkról van ilyenkr szó? Ezeket nevezik személyes adatknak, éppen azért, mert egy természetes személyhez (emberhez) köthetők. Részletesebben válaszlva a kérdésre: személyes adatnak minősül gyakrlatilag az Érintettre

4 4 vnatkzó bármely infrmáció, adat, illetve az ezekből levnható következtetés. Ez tehát azt jelenti, hgy tágan kell értelmezni a fgalmat, az egyik legfntsabb eleme pedig az, hgy az Érintetthez köthető legyen az adat. A különböző jgszabályk (Inftv., GDPR) említenek knkrét példákat is, így pl. személyes adatnak minősül többek között az Érintett neve, aznsító jele, különböző tulajdnságai, mint pl. fizikai (pl. testsúly) fizilógiai (pl. alapvető életfunkciók működése, biznys betegségek megléte) genetikai (pl. nemi jelleg, bőrszín) szellemi (pl. mentális állapt, intelligenciaszint) gazdasági (pl. anyagi helyzet, jövedelem) kulturális (pl. népcsprthz tartzás) szciális (pl. családi állapt) tulajdnságai. Az Érintettre jellemző különböző tulajdnságk között vannak lyank is, melyek különleges adatnak minősülnek, és ezek még az eddigihez képest is fkztt védelmet élveznek. Miért, mik azk a különleges adatk? A személyes adatk közül azk tartznak a különleges adatk közé, amelyek illetéktelen kézbe kerülése, szélesebb körben való ismertté válása jelentős érdeksérelmet kzhatna az Érintettnek, mint például másk részéről érkező atrcitásk, negatív megítélés, munkaszerzéssel kapcslats hátrányk stb. Ezek tehát intimebb adatk, melyek fkzttabb védelem alá esnek. Ide srlható a faji eredetre, a nemzetiséghez tartzásra, a plitikai véleményre vagy pártállásra, a valláss vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állaptra, a kórs szenvedélyre vnatkzó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Mit jelent az a kifejezés, hgy adatkezelés? Ha én vagyk az Érintett, mit csinálhatnak a személyes adataimmal? Az adatkezelés a személyes adatkn vagy adatállmánykn (az adatállmány lgikailag összetartzó, együtt kezelt adatkból áll) az Adatkezelő (vagy az Adatkezelő megbízásából az adatfeldlgzó) által végzett bármely művelet vagy műveletek összessége. Ide tartzik különösen az adatk gyűjtése, rögzítése, rendszerezése,

5 5 taglása, tárlása, átalakítása vagy megváltztatása, lekérdezése, megtekintése (az adatkba való betekintés), felhasználása, közlése, tvábbítása, terjesztése vagy egyéb módn történő hzzáférhetővé tétele, összehanglása vagy összekapcslása, krlátzása, törlése, illetve megsemmisítése. AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA Mikr lesz jgsult az Adatkezelő a személyes adataim kezelésére? Az adatkezelésnek több lehetséges feltétele, jgalapja van, ezek legalább egyike szükséges ahhz, hgy az adatkezelés jgszerű legyen. Egyfelől maga az Érintett is hzzájárulhat személyes adatai kezeléséhez [GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pnt]. Ebben az esetben ez az önkéntes hzzájárulás teremti meg az Adatkezelő számára a jgalapt. Másfelől biznys egyéb célból az Érintett kifejezett hzzájárulásának hiányában is kezelhetőek a személyes adatai. Az Érintett személyes adatai az Érintett kifejezett hzzájárulása hiányában is kezelhetőek, ha az adatkezelés lyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; az adatkezelés az Adatkezelőre vnatkzó jgi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; az adatkezelés az Érintett vagy egy másik természetes személy létfntsságú érdekeinek védelme miatt szükséges; az adatkezelés közérdekű feladat végrehajtásáhz szükséges, vagy az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jgs érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az Érintett lyan érdekei vagy alapvető jgai és szabadságai, amelyek személyes adatk védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az Érintett gyermek [GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) f) pntjai].

6 6 AZ ADATKEZELÉS ÁLTALÁNOS ELVEI Akkr az Adatkezelő bárhgy kezelheti a személyes adataimat, ahgy neki tetszik, lényeg az, hgy legyen rá jgalapja? Nem. Fnts hangsúlyzni, hgy az Érintett személyes adatainak kezelése csak meghatárztt, egyértelmű és jgszerű célból történhet, tehát hiába ad az Érintett hzzájárulást a személyes adatai kezeléséhez, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hgy jgszerű az adatkezelés. Példa: Nem jgszerű az adatkezelő adatkezelése, ha a személyes adatkat bűncselekmény elkövetéséhez használja fel (pl. az Érintett adatait adja meg a sajátjai helyett), még akkr sem, ha egyébként az Érintett önszántából adta meg a személyes adatait. Ugyancsak fnts, hgy az általáns, knkrét cél nélküli adatkezelés sem felel meg a jgszerűség kritériumának. Másként fgalmazva: nem jgszerű az adatkezelés, ha az adatkezelő csak úgy, előre meg nem határztt, vagy csak nagy vnalakban, pntsan át nem látható módn meghatárztt célból kezeli az Érintett adatait. Mi a helyzet, ha az elején még megfelelő módn jár el az adatkezelő, csak a meghatárztt célból kezeli az adataimat, aztán visznt másra is felhasználja? Ez szintén nem jgszerű. Az adatkezelésnek ugyanis minden szakaszában meg kell felelnie az adtt célnak, ezenfelül a személyes adatk kezelését jgszerűen és tisztességesen, az Érintett számára átlátható módn kell végezni. Mi történik akkr, ha lyan adataimat kezelik, amelyek nem függnek össze az adatkezelés céljával? Csak az Érintett lyan személyes adata kezelhető, amely az adatkezelés céljai szempntjából megfelelő és releváns, az adatkezelés céljának megvalósulásáhz elengedhetetlenül szükséges, és az ilyen adatkezelés is csak a cél megvalósulásáhz szükséges mértékben és ideig flytatható. Mindezek mellett az adatkezelés srán biztsítani kell a személyes adatk pntsságát, naprakészségét, tvábbá a fent leírtakkal összefüggésben azt is, hgy az Érintettet csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges ideig lehessen aznsítani. Ezen adatkezelési elvek figyelmen kívül hagyása esetén szintén nem felel meg az adatkezelő tevékenysége a jgszerűség követelményének. AZ ADATKEZELÉS CÉLJA Egyáltalán milyen célból kezelheti az Adatkezelő az adataimat? Az Adatkezelő adatkezelői tevékenységét főszabály szerint az isklai nevelési tevékenység mint közfeladat minél hatéknyabb és magasabb színvnalú ellátása, valamint az ezzel kapcslats jgi kötelezettségei teljesítése érdekében végzi. A Tájékztató a későbbiekben a különböző jgcímeknél külön-külön feltüntetve tartalmazza majd az adatkezelés célját. Az Adatkezelő az Érintett hzzájárulásán alapuló adatkezelést az esetek többségében az Adatkezelő által végzett munka hatéknyabbá tétele, elősegítése érdekében végzi. Az itt leírt általáns cél mellett az Adatkezelő a hzzájárulásn alapuló adatkezelés esetén a hzzájárulás megadását megelőzően tájékztatja az Érintettet az adatkezelés pnts céljáról.

7 7 AZ ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULT SZEMÉLYEK Megszthatja bárkivel az Adatkezelő az adataimat? A Tájékztatóban említés esik majd lyan esetekről, amikr az Adatkezelő jgsult tvábbítani az Érintett adatait. Egy külön esetet aznban fnts kiemelni: az Adatkezelő a szükséges körben jgsult az Adatkezelő fenntartója, a Budapesti Zsidó Hitközség (a tvábbiakban: BZSH) számára az adatkat tvábbítani, rendelkezésére bcsátani, tvábbá közfeladata ellátásának keretében a BZSH is kezelheti ezeket az adatkat. Mivel ilyen esetben a BZSH és a szakgimnázium, mint Adatkezelő közös adatkezelőnek minősül, ezért az alábbiakban közzétesszük a BZSH lényegesebb adatait is: 1. Budapesti Zsidó Hitközség, székhelye: 1075 Budapest, Síp utca 12. képviseli: dr. Kuns Péter ügyvezető igazgató, -címe: ugyvezet@mazsihisz.hu Ezek szerint a BZSH hzzáférhet a tanuló valamennyi fnts adatáhz a BZSH isklájába jár? Nem. Fnts alapelv, hgy a BZSH csak lyan mértékben és terjedelemben ismerheti meg és kezelheti az Érintett személyes adatait, amennyiben a BZSH (főként fenntartói) feladatainak ellátásáhz az szükséges. Az Adatkezelő tehát csak ebben a szűkebb körben jgsult az Érintett adatait tvábbítani az a számára, és csak ezek az adatk azk, amelyeket egymás között a közös adatkezelők tvábbíthatnak, egymással megszthatnak. Az Adatkezelő ráadásul ebben az esetben is fkzttan köteles biztsítani az adatbiztnság követelményeinek teljesülését, és felelősség terheli annak tekintetében, hgy csak lyan adat kerülhessen a BZSH részére tvábbításra, melynek megismerésére a BZSH jgsult. Ha jól értem, az Adatkezelő az nem egy knkrét személy, hanem maga a szakgimnázium, ami egy élettelen dlg. Az a kérdésem ebből kiflyólag, hgy a gyakrlatt nézve, kik azk a knkrét személyek, akik jgsultak a személyes adataim kezelésére? Az Adatkezelő arra jgsult dlgzói. Különösen fnts kiemelni az Adatkezelő vezetőjét, tvábbá a belső szabályzatk alapján a knkrét adatk kezelésére felhatalmaztt szervezeti egység vezetőjét és a vezető által kijelölt ügyintézőt. Az Alkalmaztt személyes adatainak kezelésére pedig a munkáltatói jgkör gyakrlója, valamint a munkáltatói jgkör gyakrlóját e tevékenységében segítő személy jgsult. Ezen esetek mindegyikében lényeges alapelv, hgy az Adatkezelőnek csak azn dlgzója és csak lyan terjedelemben jgsult az adatkezelési tevékenység végzésére, akinek a közvetlen feladatáhz, munkaköréhez ez a tevékenység elengedhetetlenül vagy jelentős mértékben szükséges. Mi a helyzet azzal, ha például egy közeli hzzátartzóm az Adatkezelőnél dlgzik, és nem lenne jgsult a személyes adataim kezelésére, ő visznt ismeri azkat? Mivel jelen Tájékztató nem terjed ki a személyes jellegű kapcslatn alapuló adatkezelésre, és a kérdésben körülírt esetben az adatkezelés a felek közötti személyes kapcslatból fakad, ezért ennek a fajta adatkezelésnek nem képezi akadályát a jelen Tájékztató szerinti jgalap hiánya. A személyes

8 8 kapcslatn alapuló és a hivatals adatkezelést aznban az adatkezelést végző személynek elkülönítetten kell végeznie. AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁN ALAPULÓ ADATKEZELÉS Visszatérve az adatkezelés jgalapjáhz: mit jelent pntsan, hgy én Érintettként hzzájárulk a személyes adataim kezeléséhez? Az Érintett hzzájárulásán alapuló adatkezeléshez szükséges, hgy az Érintett a saját akaratát nyilatkzata vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedete útján önkéntesen és egyértelműen kinyilvánítsa, és ezáltal kifejezett hzzájárulását, beleegyezését adja az őt érintő adatkezeléshez. Fnts szempnt tvábbá, hgy a hzzájárulást knkrét és megfelelő tájékztatás előzze meg, azaz az Érintett a szükséges infrmációk ismeretében dönthessen arról, meg kívánja-e adni a hzzájárulását, és tisztában legyen azzal, hgy pntsan mihez is járult hzzá. Mik számítanak a szükséges infrmációknak ilyenkr? Mikr mndhatm azt, hgy engem megfelelően tájékztattak? Az Adatkezelő az Érintettet a hzzájárulás megadását megelőzően érthető és átlátható módn tájékztatja az adatkezelés részleteiről, így különösen a kezelt adatk köréről, a hzzájárulás megadásának önkéntes jellegéről, az adatkezelés céljáról és időtartamáról, illetve az adatkezelés tvábbi részleteiről. Mit jelent az a kifejezés, hgy nyilatkzata vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedete útján? Mi a különbség a kettő között? Előbbi esetben (a nyilatkzatnál) az Érintett direkt módn kimndja akár írásban, akár szóban, hgy hzzájárul az adatai kezeléséhez, míg utóbbi esetben (a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet esetén) az Érintettnek egyértelműen arra utal a magatartása, hgy hzzájárul személyes adatai kezeléséhez, pl. saját kezdeményezésére ő maga adja meg a telefnszámát az adatkezelőnek, abból a célból, hgy az Adatkezelő a későbbiekben el tudja őt érni. Van bármilyen különbség az írásbeli és szóbeli hzzájárulás között? Az Adatkezelő az Érintett hzzájárulását főszabály szerint írásban, különleges adatk esetén pedig minden esetben írásban szerzi be. Amennyiben az Érintett személyes adatainak kezeléséhez nem írásban járul hzzá, abban az esetben a hzzájárulás megadását az Adatkezelőnek kell biznyítania. Mennyi ideig kezelheti a hzzájárulásm alapján az adataimat az Adatkezelő? A hzzájárulás megadását megelőzően az Adatkezelőnek tájékztatnia kell az Érintettet az adatkezelés időtartamáról. Aznban ezenfelül is megállapítható, hgy az adatkezelés időtartamának igazdnia kell az adatkezelés céljáhz, azaz csak addig jgsult az Adatkezelő az adat kezelésére, ameddig az az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges.

9 9 És mi történik akkr, ha egyszer megadtam a hzzájárulásmat, de a későbbiekben meggndlm magam? Meg kell várnm, hgy leteljen az adatkezelés időtartama? Nem, az adatkezeléshez adtt hzzájárulás bármikr visszavnható. Fnts aznban, hgy a visszavnás nem érinti a visszavnás előtt, a hzzájárulás alapján végrehajttt adatkezelés jgszerűségét, tehát mindaddig, amíg az Érintett másként nem dönt, és az adatkezelés jgalapja fennáll, az Adatkezelő jgsult az adatk kezelésére. Ezenkívül érdemes figyelembe venni A GDPR 6. CIKK (1) BEKEZDÉS F) PONTJÁN ALAPULÓ ADATKEZELÉS cím alatt leírtakat is. A JOGSZABÁLYON ALAPULÓ, ÚN. KÖTELEZŐ ADATKEZELÉS Vlt róla szó, hgy akkr is kezelhetőek biznys esetben a személyes adataim, ha ahhz nem járulk hzzá. Mit kell erről tudni pntsan? Ezen egyéb jgalapk közül fnts kiemelni azkat az eseteket, amikr egy-egy knkrét jgszabály teremti meg a lehetőséget az adatkezelésre. Ezt kötelező adatkezelésnek is nevezik, mivel az adatkezelő ilyenkr nemcsak jgsult az adatkezelésre, hanem a jgalktó kötelezettségként, elvégzendő feladatként jelöli meg számára az adatkezelést. A jelen Tájékztatóban fglalt Adatkezelő az alábbi törvényi felhatalmazásk alapján kezeli az Érintett adatait: Adatkezelés jgalapját megállapító törvényhely Kezelt adatk köre Isklai nevelés a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 41. (4) a Tanuló neve, születési helye és ideje, neme, TAJ száma, államplgársága, lakóhelyének, tartózkdási helyének címe, nem magyar á.p. esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkdás jgcíme és a tartózkdásra jgsító kirat megnevezése, száma; a Szülő neve, lakóhelye, tartózkdási helyének címe, telefnszáma; Fglalkztatás, munkaügyi adatk kezelése a közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklet, a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 10. (2) és 44/A. alkalmaztt neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, állandó lakcíme, ideiglenes lakcíme, telefnszáma, TAJ száma, adóaznsító jele, személyi igazlványa, erkölcsi biznyítványa, egyéb biznyítványai (isklai biznyítvány, szakképzettséget igazló klevél), lakssági flyószámla száma, gyermekeinek adatai (gyermekei

10 10 Tanuló felvételivel kapcslats adatai; az a köznevelési alapfeladat, amelyre a Tanuló jgvisznya irányul, valamint a jgviszny szünetelésével, megszűnésével kapcslats adatk; neve, TAJ száma, adóaznsító jele, állandó lakcíme), személyes gndskdást végző személyek működési nyilvántartási száma, címe, telefnszáma a Tanuló mulasztásával kapcslats adatk; a tanulóbalesetre vnatkzó adatk; a Tanuló ktatási aznsító száma Adatkezelés célja az Adatkezelő jgi kötelezettségének teljesítése, köznevelési közfeladatának ellátása az isklai nevelés, ellátás működtetésének biztsítása, az Alkalmazttak nyilvántartásának vezetése Adat nyilvántartásának módja Köznevelés Infrmációs Rendszere (tvábbiakban KIR) közpnti nyilvántartása, papíralapú, elektrnikus (számítógép, merevlemez, CD, pendrive, külső winchester stb.) papíralapú vagy elektrnikus Adatkezelés időtartama az irattári őrzési idővel ( év) megegyező időtartamú a fglalkztatásra irányuló jgviszny megszűnéséig A fent ismertetett esetekben az Adatkezelő tehát közvetlenül törvény által elrendelt módn és célból kezeli az Érintett személyes adatait, az adatkezelés jgszerűségéhez az Érintett önkéntes hzzájárulása nem szükséges. Ugyanakkr az Érintett a későbbiekben ismertetettek szerint tiltakzhat az Adatkezelőnél személyes adatainak kezelése miatt. A GDPR 6. CIKK (1) BEKEZDÉS F) PONTJÁN ALAPULÓ ADATKEZELÉS Lehetséges lyan eset, hgy az Adatkezelő annak ellenére kezeli tvábbra is a személyes adataimat, hgy az adatkezelése az én krábbi hzzájárulásmn alapult, és ezt a hzzájárulásmat visszavntam azóta? Főszabályként a hzzájárulás visszavnása esetén az Adatkezelő köteles az Érintett személyes adatait törölni, azkat nem kezelheti tvább.

11 11 Lehetséges aznban ez alól egy kivétel, mely a már krábban felsrlt adatkezelési jgalapk közül az egyik: a személyes adatk kezelése jgszerű, ha az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jgs érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az Érintett lyan érdekei vagy alapvető jgai és szabadságai, amelyek személyes adatk védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az Érintett gyermek. Ebben az esetben az Adatkezelő (vagy egy harmadik személy) jgs érdeke ütközik az Érintett azn jgával, hgy a hzzájárulásán alapuló adatkezelése esetén kérhesse adatai törlését. Az Adatkezelő ebben az esetben köteles az ún. érdekmérlegelési tesztet elvégezni, és ennek segítségével megállapítani, hgy melyik jg az erősebb a másikkal szemben. Az érdekmérlegelési teszt hárm lépésből áll: 1. az Adatkezelő jgs érdekének aznsítása, 2. ennek ellentéteként az Érintett érdekének és az ahhz kapcslódó alapjgnak a feltárása, megvizsgálva azt a tényt is, hgy az Érintett gyermek-e, 3. végül a súlyzás elvégzése alapján annak megállapítása, hgy kezelhető-e a személyes adat. Hnnan szerzek tudmást arról, hgy hiába kellene az én véleményem szerint törölnie az Adatkezelőnek az adataimat, mégsem teszik meg? Az Adatkezelő köteles a teszt eredményéről és az ennek alapján történő adatkezelésről tájékztatni az Érintettet. A tájékztatást úgy kell megadni, hgy az alapján egyértelműen meg tudja állapítani az Érintett, mely jgs érdek alapján, és pntsan miért tekinthető aránys krlátzásnak az, hgy az Adatkezelő a beleegyezése nélkül kezelje a személyes adatát. Mit tehetek, ha nem értek egyet az Adatkezelő által elvégzett teszt eredményével? Amennyiben az Érintett adatainak ilyen módn, jgalapn történő kezelésével nem ért egyet, az adatkezelés ellen tiltakzhat a lentebb, AZ ÉRINTETT JOGAI, JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI, illetve AZ ÉRINTETT JOGORVOSLATI JOGA cím alatt ismertetettek szerint. AZ ADATKEZELÉS EGYÉB ESETEI Milyen szabályk vnatkznak a többi, fentebb ismertetett adatkezelési jgalapra? A jgi kötelezettsége teljesítése érdekében az Adatkezelő törvényi kötelezettségének eleget téve a könyvviteli elszámlást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli biznylatt (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartáskat is) legalább 8 évig megőrzi. Összességében elmndható, hgy abban az esetben, ha az adatkezelés célja jgi kötelezettség teljesítése, szerződés megkötése, illetve teljesítése, a cél teljesítéséhez szükséges adatk Érintett által történő szlgáltatása kötelező. Szerződéskötés esetén ennek hiányában a szerződés megkötésére nem kerülhet sr.

12 12 ADATTOVÁBBÍTÁS Fentebb esett már szó az adattvábbításról. Mit jelent ez a kifejezés? Az Adatkezelő bárkinek szétküldözgetheti a személyes adataimat? Először is fnts tisztázni a fgalm jelentését. Az adattvábbítás az Adatkezelő által kezelt személyes adatk harmadik személyek számára történő hzzáférhetővé tétele. És hgy ki is számít pntsan harmadik félnek? Az a természetes vagy jgi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azns az Érintettel, az Adatkezelővel, az adatfeldlgzóval vagy azkkal a személyekkel, akik az Adatkezelő vagy adatfeldlgzó közvetlen irányítása alatt a személyes adatk kezelésére felhatalmazást kaptak. Érdemes azt is felidézni, hgy az adattvábbítás az adatkezelés száms részjgsítványának egyike. Akkr tehát, amikr valaki az Érintett személyes adatait tvábbítja, ezzel is adatkezelést végez. Ami a kérdés másik felét illeti, az Adatkezelő nem küldözgeti szét az Érintett személyes adatait; azkat harmadik személynek csak a Tájékztatóban AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA cím alatt rögzített jgalapk valamelyikének fennállása esetén tvábbíthatja. Mit jelent ez a gyakrlatban? Az Adatkezelő jgsult és köteles például minden általa kezelt személyes adatt a bíróságknak vagy a hatóságknak tvábbítani, amely adat tvábbítására őt jgszabály vagy jgerős bírósági vagy hatósági határzat kötelezi. (Ez a jgi kötelezettség teljesítésével összefüggő adatkezelés egyik esete.) Az Adatkezelő aznban a hatósági adatkérések teljesítése előtt minden egyes adat tekintetében köteles megvizsgálni, hgy valóban fennáll-e az adattvábbítás jgalapja, kötelezettsége. Az Adatkezelő emellett az általa kezelt személyes adatkat a szükséges mértékben, az őt terhelő jgsultságk gyakrlása és kötelezettségek teljesítése érdekében tvábbíthatja adatfeldlgzás, számlázás, könyvelés, követelések kezelése, kézbesítés, valamint jgi képviselet ellátása céljából az Adatkezelő által kiválaszttt személyek és társaságk számára, tvábbá a jgviták kezelésére jgszabály alapján jgsult szervek részére, mint azt láthattuk fentebb is. Az érthető, hgy biznys esetekben tvábbítják a személyes adataimat, de van rá bármilyen lehetőségem, hgy legalább utólag tudmást szerezzek erről? Az adatkezelésnek főszabály szerint az Érintett számára átláthatónak kell lennie (az lyan esetek kivételével, mint amilyenek például a Gyermekek védelme érdekében fganatsítandó intézkedések), így ebben az esetben is ez az elv érvényesül. Ebből a célból az Adatkezelő az adattvábbítás jgszerűségének ellenőrzése, valamint az Érintett tájékztatása céljából Adattvábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az Adatkezelő által kezelt személyes adatk tvábbításának időpntját, jgalapját és címzettjét, a tvábbíttt személyes adatk megjelölését, valamint az adatkezelést előíró

13 13 jgszabályban meghatárztt egyéb adatkat. Az Érintettnek tehát lehetősége nyílik tájékzódni személyes adatainak tvábbítása kapcsán. Mi a helyzet ezekkel a harmadik személyekkel? Ők is vigyázni fgnak a személyes adataimra? Igen, az Adatkezelőre vnatkzó kötelezettségek rájuk nézve is irányadók. A személyes adatkat a fentiek szerint átvevők ugyanis az Adatkezelő utasításai szerint járnak el az adatkkal kapcslatban, és nem használhatják fel ettől eltérő célra az adatkat, illetve őket titktartási és adatvédelmi kötelezettség terheli. AZ ÉRINTETT JOGAI, JOGÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI Hgyan ismerhetem meg az Adattvábbítási nyilvántartás rám vnatkzó adatait? Az Érintett jgainak gyakrlását az Adatkezelővel szemben a lentebb részletesen ismertetett különböző lehetőségek biztsítják. Az Érintett ezen lehetőségei, jgsultságai mindegyikét az Adatkezelőhöz eljuttattt kérelme útján gyakrlhatja, így ez irányadó arra az esetre nézve is, amikr az Adattvábbítási Nyilvántartás tartalmát kívánja megismerni. Hgyan tudm eljuttatni a kérelmemet az Adatkezelőhöz? ben, vagy pstai útn. Az Érintett kérelmét az alábbi -címen jelentheti be az Adatkezelő részére: titkarsag@kulkergimi.hu Az Érintett kérelmét az alábbi pstai útn jelentheti be az Adatkezelő részére: Budapest Zsidó Hitközség Külkereskedelmi Szakgimnázium 1134 Budapest Huba u. 7. Az Adattvábbítási Nyilvántartás tartalmán kívül másról is érdeklődhetek a fenti címeken? Igen, sőt, az Érintett nemcsak tájékztatást kérhet az Adatkezelőtől, hanem egyéb, az adatait érintő műveletek végrehajtását is, például az adatk törlését, helyesbítését, krlátzását stb. Kicsit részletesebben kifejtve, pntsan miket kérelmezhetek Érintettként az Adatkezelőtől? Az Érintett jgainak gyakrlását az Adatkezelővel szemben az alábbi lehetőségek, jgsultságk biztsítják. Az ezekre irányuló kérelmek mindegyike a fent ismertetett címek valamelyikére juttatható el. Tájékztatás, Hzzáférés Az Adatkezelő tájékztatja az Érintettet az Adatkezelőre vnatkzó adatkról, valamint az Érintett személyes adatai kezelésének részleteiről, így különösen az adatkezelés céljáról, jgalapjáról, időtartamáról, adattvábbítás esetén annak címzettjeiről. Az Adatkezelő ezen tájékztatási kötelezettségének részben jelen Tájékztató útján tesz eleget, aznban az Érintett jgsult egyedi

14 14 tájékztatást is kérni az Adatkezelőtől, melynek segítségével az Érintett visszajelzést kaphat az Adatkezelőtől személyes adatainak kezeléséről, és így ezekhez a személyes adataihz, illetve kezelésük részleteihez hzzáférhet. Helyesbítés Az Adatkezelő az Érintett kérelmére az Érintett pntatlan vagy hiánys személyes adatait helyesbíti, illetve kiegészíti. Tiltakzáshz való jg Az Érintett tiltakzhat személyes adatának kezelése ellen lyan esetekben, amikr nem ő adta meg a kifejezett hzzájárulását személyes adatainak kezeléséhez, hanem az Adatkezelő azt más jgalapból kiflyólag kezeli. Ide tartzik többek között a személyes adatknak az Adatkezelő vagy harmadik személy jgs érdekén alapuló kezelése [a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pntján alapuló adatkezelés], a közérdekű vagy az adatkezelőre ruháztt közhatalmi jgsítvány gyakrlásának keretében végzett feladat végrehajtásáhz szükséges adatkezelés. Törlés Az Adatkezelő abban az esetben, ha a törlést jgszabályi előírás nem zárja ki, a személyes adatt az Érintett kérelmére törli. Különösen akkr kerülhet sr minderre, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a személyes adatk kezelése jgellenes, az Érintett hzzájárulását visszavnja, az Érintett tiltakzik az adatkezelés ellen, a személyes adatk kezelésére már nincs szükség, vagy a személyes adatk törlését jgszabály vagy bírósági/hatósági határzat előírja. Krlátzás Az Adatkezelő az Érintett kérésére krlátzza az adatkezelést, ha az alábbi esetek valamelyike teljesül: - a személyes adatk pntssága vitattt (a pntsság tisztázásáig), - jgellenes az adatkezelés, de az Érintett a törlést ellenzi, és helyette az adatkezelés krlátzását kéri, - az Érintett tiltakzik az adatkezelés ellen (a tiltakzás elbírálásáig), - az Adatkezelőnek nincs szüksége a tvábbiakban a megadtt személyes adatkra, de az Érintett jgai védelméhez azkat igényli. Adathrdzhatósághz való jg Az Érintett amennyiben személyes adatainak kezelése hzzájárulásán alapul jgsult arra, hgy a rá vnatkzó, általa az Adatkezelő rendelkezésére bcsáttt személyes adatkat taglt, széles körben használt, géppel lvasható frmátumban megkapja, tvábbá jgsult arra, hgy ezeket az adatkat egy másik adatkezelőnek tvábbítsa.

15 15 Mi történik akkr, ha kérem a személyes adataim törlését, de az Adatkezelő már krábban tvábbíttta azkat harmadik személy részére, vagy esetleg nyilvánsságra hzta? Amennyiben az Érintett a fentiek szerint kéri személyes adatainak törlését, de az Adatkezelő a személyes adatt krábban nyilvánsságra hzta, akkr az Adatkezelő minden észszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hgy az Érintett törlésre irányuló kérelméről tájékztassn minden lyan adatkezelőt, aki az Érintett esetlegesen nyilvánsságra került adatait megismerte, illetve megismerhette. Ezt nevezik Elfeledtetéshez való jgnak. Az adatk tvábbítása esetén az Adatkezelő a helyesbítésről, a törlésről, az adatkezelés krlátzásáról az Érintetten kívül mindazkat is értesíti, akiknek krábban az adatt adatkezelés céljából tvábbíttta, kivéve, ha ez lehetetlen, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az Érintett jgsult az Adatkezelőtől kérni, hgy az Adatkezelő bcsássa rendelkezésére azn címzettek listáját, akiknek krábban az Adatkezelő az adatt adatkezelés céljából tvábbíttta. Milyen eljárási szabályk vnatkznak az Adatkezelőre, ha benyújtm a kérelmemet? Az Adatkezelő az Érintett által benyújttt, az Érintettet megillető jgsultságk érvényesítésére irányuló kérelmet annak kézhezvételét követően haladéktalanul, a lehető legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 25 napn belül elbírálja, és a kérelem teljesíthetőségéről döntést hz. Az Adatkezelő az így meghztt döntéséről, illetve a döntéssel kapcslats intézkedéseiről az Érintettet írásban pstai útn vagy elektrnikusan értesíti, annak függvényében, hgy az Érintett milyen útn jelentette be az Adatkezelő részére kérelmét. Amennyiben az Adatkezelő az Érintett helyesbítés, zárlás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő legfeljebb egy hónapn belül írásban közli a helyesbítés, zárlás vagy törlés iránti kérelem elutasításának indkait, illetve tájékztatja az Érintettet a bírósági jgrvslat, tvábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatósághz frdulás lehetőségéről. Mindegyik kérelmem esetén ugyanez az eljárás az irányadó? Nem, az Érintett tiltakzása esetén az Adatkezelő 15 napn belül bírálja el az Érintett kérelmét, és az annak tárgyában meghztt döntéséről haladéktalanul értesíti az Érintettet. Pénzbe kerül nekem az Adatkezelő eljárása? Nem, az Adatkezelő az Érintett jgainak érvényesítését főszabály szerint ingyenesen segítik elő, a beérkezett kérelem elbírálásáért és teljesítéséért díjat nem számíthatnak fel. Kivételt jelenthet ez alól az Érintett visszaélésszerű jggyakrlata, különös tekintettel arra az esetre, ha az Érintett indklatlan, megalapzatlan vagy aránytalan mértékű kérelmeit (pl. lyan személyes adatainak törlését kéri az Adatkezelőtől, melyeket az Adatkezelő nyilvánvalóan nem kezel) ismétlődő jelleggel (azaz egymást követően több alkalmmal) juttatja el az Adatkezelő részére.

16 16 Tekintettel arra, hgy ezekben az esetekben az Adatkezelőt az Érintett egyéb munkái végzésében hátráltatja, az Adatkezelő részére az Érintett visszatérő jelleggel felesleges többletmunkát kz, az Adatkezelő ilyenkr a közreműködést megtagadhatja, illetve az infrmáció vagy a tájékztatás megadásával kapcslatban felmerült adminisztratív költségei figyelembevételével észszerű összegű díjat számlhat fel. A kérelem indklatlan, megalapzatlan, aránytalan mértékű, illetve ismétlődő jellegének biznyítása aznban az Adatkezelőt terheli. AZ ÉRINTETT JOGORVOSLATI JOGA Mit tehetek lyankr, ha nem értek egyet az Adatkezelő döntésével vagy eljárásával, esetleg úgy érzem, hgy sérülnek a jgaim? Az Érintett jgainak megsértése esetén bírósághz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatósághz frdulhat. Fnts aznban, hgy az Adatkezelő törekszik az Érintettel való együttműködésre, így érdemes először közvetlenül az Adatkezelőhöz frdulni a panasszal. Lehetséges ugyanis, hgy egy hsszadalmas hatósági vagy bírósági eljárás helyett az Adatkezelő egyből, önként rvslja az Érintett érdeksérelmét. És mit tehetek akkr, ha nem sikerül az Adatkezelővel együtt megldást találni a prblémámra? Hvá frdulhatk pntsan a panaszmmal? Egyrészt jgrvslati lehetőséggel, panasszal lehet élni a Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatóságnál: Név: Nemzeti Adatvédelmi és Infrmációszabadság Hatóság Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasr 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5 Telefn: 06 (1) Fax: 06 (1) ugyfelszlgalat@naih.hu Hnlap: Másrészt az Érintett jgainak védelme érdekében bírósághz frdulhat. A per az Adatkezelő székhelye szerinti Fővársi Törvényszék (elérhetősége: 1055 Budapest Markó u. 27.) hatáskörébe tartzik. A per az Érintett választása szerint az Érintett lakóhelye (tartózkdási helye) szerinti törvényszék előtt is megindítható. ADATBIZTONSÁG Hgyan gndskdik arról az Adatkezelő, hgy biztnságban legyenek az adataim? Hl és miként tárlja azkat? Az Adatkezelő biztsítja, hgy az Adatkezelő azn helyiségeibe, ahl adatkezelés történik, hzzáférési jgsultsággal nem rendelkező személyek ne juthassanak be.

17 17 Az Adatkezelő az Érintett személyes adatait papír alapn és/vagy digitális frmában a székhelyén vagy adatfeldlgzóinál, tvábbá szükség esetén, nagy mennyiségű adatnál felhőalapú (clud) alkalmazásk igénybevételével tárlja. Az Adatkezelő a papír alapn és a digitális frmában tárlt személyes adatkat egyaránt különböző biztnsági megldáskkal (pl. helyiségek zárása, infrmatikai eszközök jelszóval és egyéb eszközökkel, szftverekkel történő védelme, illetve egyéb biztnsági prtkllk) védi az illetéktelen hzzáféréstől. A felhőalkalmazás célja nagy mennyiségű adathalmaz tárlásának elősegítése. A felhőalkalmazás esetében nem a felhasználó számítógépe / vállalati számítógépközpntja az adattárló, hanem egy, az EGT-n belül elhelyezkedő szerverközpnt. A felhőalkalmazás fő előnye, hgy földrajzi helytől lényegében független, nagy biztnságú, rugalmasan bővíthető infrmatikai tárló- és feldlgzókapacitást nyújt. Az Adatkezelő a lehető legnagybb dafigyeléssel választja meg a felhőszlgáltatáskat biztsító partnereit, és mindent megtesz annak érdekében, hgy azkkal az Érintett adatbiztnsági érdekeit is szem előtt tartó szerződést kössön, azk adatkezelési elvei számára átláthatók legyenek, valamint az adatbiztnságt rendszeresen ellenőrizzék. Milyen szempntk, célk alapján alakítja ki az Adatkezelő az infrmatikai rendszert, amelyen a személyes adataimat kezelik? Az Adatkezelő az adatkezelés srán alkalmaztt infrmatikai eszközöket úgy választja meg és üzemelteti, hgy biztsítsa és megőrizze a személyes adatk tekintetében a rendelkezésre állást, tehát az arra jgsultak szükség szerint hzzáférjenek, a bizalmasságt, vagyis a személyes adatk védve legyenek a jgsulatlan hzzáféréssel szemben, és az adatintegritást, ami védi a személyes adat teljességét. Az Adatkezelő a legújabb technikai fejlesztések nyújttta előnyöket is kihasználva megteszi a szükséges intézkedéseket különösen a jgsulatlan hzzáférés, manipuláció, tvábbítás, nyilvánsságra hzatal, törlés, megsemmisülés vagy sérülés megakadályzása érdekében. ADATVÉDELMI INCIDENS Mi történik akkr, ha valamilyen módn mégis hzzáférnek a személyes adataimhz illetéktelenek? Többek között ez az eset is az adatvédelmi incidensek körébe tartzik. Adatvédelmi incidensnek nevezzük a biztnság lyan sérülését, amely a tvábbíttt, tárlt vagy más módn kezelt személyes adatk véletlen vagy jgellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltztatását, jgsulatlan közlését vagy az azkhz való jgsulatlan hzzáférést eredményezi. Az Adatkezelő köteles nyilvántartást vezetni az adatvédelmi incidensekről. Ez a kötelezettség az adatfeldlgzó esetében úgy érvényesül, hgy az adatfeldlgzó köteles az adatvédelmi incidenst az arról való tudmásszerzést követően indklatlan késedelem nélkül bejelenteni az Adatkezelőnek. Az Adatkezelő az adatvédelmi incidensek dkumentálása mellett köteles a megfelelő flyamatkat és intézkedéseket alkalmazni abból a célból, hgy a biztnsági incidenseket időben felderítse és kezelje, valamint a jövőre nézve újbóli előfrdulásukat megakadályzza.

18 18 ADATFELDOLGOZÁS Ki az az adatfeldlgzó, akit már több helyen is említett a Tájékztató? Az adatfeldlgzó lyan természetes vagy jgi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely végrehajtja az Adatkezelő által rábíztt adatkezelési műveleteket. Másként megfgalmazva, az Adatkezelő segítséget vehet igénybe, amennyiben bármilyen kból erre szüksége van az adatkezeléshez. Ez a segítség aznban csupán technikai jellegű: az adatfeldlgzó nem jgsult az adatkezeléssel kapcslatban döntéseket hzni. Az én személyes adataim kezeléséhez is igénybe vesz az Adatkezelő adatfeldlgzót? A Tájékztatóban található táblázat által is említett, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény szerinti kötelező adatkezelésben az Adatkezelőt adatfeldlgzóként a Köznevelés Infrmációs Rendszere (a tvábbiakban: KIR) közpnti nyilvántartása segíti. A KIR nyilvántartása az Adatkezelő által a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 44. (2) bekezdése alapján kötelező módn tvábbíttt, feltöltött adatk alapján a Tanuló nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalmbiztsítási aznsító jelét, ktatási aznsító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkdási helyét, államplgárságát, sajáts nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, jgvisznyával kapcslatban azt, hgy tanköteles-e, jgvisznya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jgvisznya keletkezésének, megszűnésének jgcímét és idejét, nevelési-ktatási intézményének nevét, címét, OM-aznsítóját, jgvisznyát megalapzó köznevelési alapfeladatt, nevelésének, ktatásának helyét tartalmazza. A nyilvántartás célja az, hgy a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, fglalkztatási, gyermek- és tanulói adatkat tartalmazza. Más adatfeldlgzóval is együttműködik az Adatkezelő a személyes adataim vnatkzásában? Az Adatkezelő a fent ismertetett eseten kívül főszabály szerint az Érintett személyes adataival kapcslatban tvábbi adatfeldlgzók segítségét nem veszi igénybe, az adatk kezelését és feldlgzását az Adatkezelő saját maga végzi. Amennyiben az adatk nagy száma vagy a személyi, tárgyi, technikai feltételek mégis szükségessé teszik adatfeldlgzó bevnását, abban az esetben az Adatkezelő az adatfeldlgzó bevnásának tényéről, az adatfeldlgzó személyéről, az érintett adatk köréről, valamint az adatfeldlgzás egyéb részleteiről az Érintettet tájékztatja.

19 19 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Tájékztató időbeli hatálya szeptember 1. napjától visszavnásig tart. Budapest, szeptember Salusinszky András igazgató