7. RÚDSZERKEZETEK ALAKVÁLTOZÁSA, STATIKAILAG HATÁROZATLAN RÚDSZERKEZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "7. RÚDSZERKEZETEK ALAKVÁLTOZÁSA, STATIKAILAG HATÁROZATLAN RÚDSZERKEZETEK"

Átírás

1 7 RÚSZERKEZETEK LKVÁLTOZÁS, STTIKILG HTÁROZTLN RÚSZERKEZETEK 7 apfogamak a) Serkeetek tatikai határoottága: Statikaiag határoott erkeet: - erkeet támatóerői egérteműen meghatárohatók tatikai egenúi egenetek egítégéve - imereten támatóerő koordináták áma megegeik a rendekeére áó tatikai egenúi egenetek ámáva Statikaiag határoatan erkeet: - erkeet támatóerői nem határohatók meg kiáróag tatikai egenúi egenetek fehanáááva - Imereten támatóerő koordináták áma nagobb, mint a rendekeére áó tatikai egenetek áma b) Rúerkeet aakvátoái energiája: egé rúerkeet aakvátoái energiája: U = UN + UH + U + U T húá- hajítá cavará nírá nomá Rúerkeetekné egtöbb eetben: UT N h h c aakvátoái energia réeteen kiírva: U = d () E I E I E I pg etéteeé:, a keretmetet tehetetenégi főtengeei - a rúerkeet köépvonaának hoa 3 3 = i i= ( ) = d ( ) 7 Statikaiag határoott rúerkeetek emoduáai, ögeforduáai atigiano téte: (kiejtée: katiiánó) téte íkbei rúerkeetekre történő akamaááva fogakounk 9

2 i i i íkbei erkeetet,, ( i=,,, n) erőrener terhei Síkbei terheé: = e + e, = e i i i i i i i k támató erők: =,, =, ( ) ( ) i i i i aakvátoái energia: U U( i, i, i) = koncentrát U U U atigiano téte íkbei eetben: ui =, vi =, ψ i = i i i - erkeetet terheő i erő támadápontjának i iránába eő emoduáa egenő a erkeet beő energiájának a i erő erinti derivátjáva - erkeetet terheő i nomaték keretmetetének a körüi ögeforduáa egenő a erkeet beő energiájának a i nomaték erinti derivátjáva 73 Statikaiag határoatan rúerkeetek támatóerői i nomaték irána (tengee) a) atigiano téte akamaáa tatikaiag határoatan erkeetekre: téte akamaáát eg pédán mutatjuk be dott: a íkbei terheéű rúerkeet méretei, megtámatáai é terheée eadat: a támató erőrener meghatároáa 3 tatikai egenet, 4 imereten támató erő (nomaték) koordináta tartó tatikaiag egereen határoatan megodá gondoatmenete: épé: erkeetet a megtámatá módoítááva tatikaiag határoottá teük tatikaiag határoottá téte többfée módon történhet - α ) ehetőég: görgő támat ehagjuk Sükég van eg oan erőre, ame bitoítja, hog a pont iránban ne modujon e

3 -bó ármaó igénbevéteeket küön keejük: - β ) ehetőég: T ( ) = T ( ) + t ( ), ( ) = ( ) + m ( ) h befaaá heett cukó támat akamaunk Sükég van eg oan nomatékra, ame bitoítja, hog a keretmetet a tenge körü ne fordujon e -bó ármaó igénbevéteeket küön keejük: T( ) = T( ) + t( ), h ( ) = ( ) + m ( ) ég további ehetőégek i vannak tatikaiag határoottá tett tartóra továbbra i hat a megfeeő támató erő / támató nomaték koordináta, de et a terheéhe tartoónak tekintjük Íg a tatikaiag határoottá tett tartó terheée két rébő fog áni: - a eredeti tartó terheée, - a imereten támatóerő / támató nomaték épé: Eőírjuk at a kinematikai korátoát, ame egenértékű a ehagott kénerre α) v =, β) ψ = 3 épé: kamauk a atigiano tétet: α ) v β ) ψ ( + m ) = = =, I E () = +, = + () () () m () = m ( m ) m m m, () ( + m ), () I E = = = = ( + m ) m, = m + m () () (),

4 = () m m () 4 épé: Eután a többi támatóerő koordináta már tatikai egenúi egenetekbő meghatároható b) Integráok kiámítáa: Lehetőégek: - Integráá árt aakban: ( ), m( ) függvének feíráa é integrááa a atematikában tanutak erint, probéma töréek, akadáok - Numeriku integráá - Simpon (kiejtée: impon) formua: f j f k f b b f b k h fk f () j f j = j = b h f d f f f 6 ( ) ( b + 4 k + j) egjegé: - Ha a integrandu harmadfokúná nem magaabb fokámú poinom, akkor a formua a integrá ponto értékét ogátatja - Ha a integrandu nem poinom, vag harmadfokúná magaabb fokámú poinom, akkor a integrá köeítő értékét kapjuk - Ha a integráandó függvénben töré, vag akadá van, akkor a integráát akaonként, a formua többöri akamaááva ke evégeni, mert a Simpon-formua cak fotonoan deriváható függvének integrááára akama

5 74 Gakoró feadatok emoduáok, ögeforduáok ámítáára 74 feadat: Rúerkeet emoduáa é ögeforduáa dott:, q, E,, I eadat: q a) rúd jeű keretmeteténé a S pont iránú, ν emoduáának kiámítáa b) rúd jeű keretmetetének tenge körüi, ϕ ögeforduáának kiámítáa Kidogoá: a) rúd jeű keretmeteténé a S pont (a köépvona pontja) iránú, ν emoduáának kiámítáa: atigiano téte akamaáa: U UH igénbevéteek: T = T + tv é h = h + mv, aho t v é v m v a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) h + mv = = = I () E = = = + = = ( h mv ) m v hm v () () eredeti terheé igénbevétei ábrái: q q = q T q h q = q q 8 emoduá kiámítáa: hmv q q ν = d = ( ) = 6 8 () = N -ho tartoó igénbevétei N =N t v m v 3

6 4 q ν = 8EI q q 3q = = Negatív eője: a pont efeé, a modu e -na eentéteen b) rúd jeű keretmetetének tenge körüi, ϕ ögeforduáának kiámítáa: atigiano téte akamaáa: U UH igénbevéteek: T = T + t ϕ é h = h + m ϕ, aho t ϕ é m ϕ a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) h + mϕ ϕ = = = I () E = = = + = = ( h m ) m hm ϕ ϕ ϕ () () eredeti terheé igénbevétei ábrái: q q = q T q = q = Nm -ho tartoó igénbevétei Nm = Nm t ϕ h q q 8 m ϕ ögeforduá kiámítáa: q q ϕ = ( ) + 4 ( ) + = EI q ϕ = 6EI 3 q q q = = EI 6 6EI Negatív eője: a keretmetet a fevett nomatékka eentéteen fordu e 4

7 74 feadat: Rúerkeet emoduáa é ögeforduáa a a a dott:, a, E,, I eadat: a) rúd jeű keretmeteténé a S pont iránú, ν emoduáának kiámítáa b) rúd jeű keretmeteténé a tenge körüi ϕ ögeforduá kiámítáa Kidogoá: a) rúd jeű keretmeteténé a S pont iránú, ν emoduáának kiámítáa: atigiano téte akamaáa: U UH igénbevéteek: T = T + tv é h = h + mv, aho t v é v m v a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) h + mv = = = I () E = = = + = = ( h mv ) m v hm v () () eredeti terheé igénbevétei ábrái: Támatóerők: = = / a a a = N -ho tartoó igénbevétei Támatóerők: =,5 N, =,5 N = N T t v a a a h a,5 m v,5a a,5,5a ponti emoduá kiámítáa: hmv ν = = EI () 5

8 a a a a a a a a a 3a = = a a a a a 3a a = = Poitív eője: a pont fefeé modu e b) rúd jeű keretmeteténé a tenge körüi ϕ ögeforduáának kiámítáa: atigiano téte akamaáa: U U igénbevéteek: T = T + t ϕ é h = h + m ϕ, aho t v é H m v a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) h + mϕ ϕ = = = I () E = = = + = = ( h m ) m hm ϕ ϕ ϕ () () eredeti terheé igénbevétei ábrái: Támatóerők: = = / T h a a a a = Nm -ho tartoó igén-bevétei Támatóerők: = = / ( a) t ϕ /( a) /( a) m ϕ,5 = Nm a a a Nm ögeforduá kiámítáa: hmϕ a a a a a a 3 ϕ = = 4 4 () = 4 4 a a a a a 3a a = = Poitív eője: a keretmetet a fevett nomatékka megegeő iránban fordu e 6

9 feadat megodáának menetébő átik, hog a rúakaon minden keretmetetnek uganakkora a ögeforduáa 743 feadat: Tört köépvonaú tartó emoduáa dott: törtvonaú tartó méretei: é, E,, I, = áandó, E = áandó eadat: E tartó keretmetetében a S pont iránú, w emoduáának meghatároáa Kidogoá: atigiano téte akamaáa: U UH + UN igénbevéteek: N = N + nw, T = T + tw, é h = h + mw, aho n w t w é m w a egégni -ho tartoó rúderő, níróerő, ietve hajítónomaték ( N + n ) ( + m ) w = = + = E I E w h w () () = = = ( N nw ) nw ( h mw ) mw E + + I () E + = () = = Nnw hmw E + I () E () támatóerők meghatároáa: eredeti terheé támató erői: a = =, c = =, = = = kn terheé támató erői: a = = kn, c = = kn, = = kn 7

10 E E = kn eredeti terheé igénbevétei ábrái: E T h = kn-ho tartoó igénbevé-tei E t w m w N n w integráok kiámítáa: hmw d = EI (3 ) 3 = = + + = = Nn w 4 d = [ ] = E E 6 E () w = + E 744 feadat: Rúerkeet emoduáa é ögeforduáa dott: =, m, I = 5 mm 4, = 3, knm, 5 E =, Pa 8

11 eadat: a) keretmetet S pontja iránú v emoduáának meghatároáa b) keretmetet tenge körüi ϕ ögeforduáának meghatároáa nírábó ármaó aakvátoái energia ehanagoható Kidogoá: a) keretmetet iránú v emoduáának meghatároáa: atigiano téte akamaáa: U UH igénbevéteek: T = T + tv é h = h + mv, aho t v é v m v a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) h + mv = = = I () E = = = + = = ( h mv ) m v hm v () () eredeti terheé igénbevétei ábrái: Támatóerők: = = / T h = N -ho tartoó igénbevétei Támatóerők: = =,5 kn = kn,5 kn, m,5 kn t v [ ],5,5 m v [ m],5,5 /4=,3 integrá kiámítáa: 3 h m = = () 3 = = , emoduá: v = = = 6, 57 mm 4 5 I E 6 6 5, pont iránában, vagi fefeé modu e 9

12 b) keretmetet tenge körüi ϕ ögeforduáának meghatároáa: atigiano téte akamaáa: U UH igénbevéteek: T = t ϕ é h = m ϕ, aho t ϕ é m ϕ a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) mϕ ϕ = = = I () E = = = = = = egégni ( mϕ) mϕ mϕ mϕ () () () -he tartoó igénbevétei = knm t ϕ [ /m ] m ϕ [] integrá kiámítáa: m = 4 ( ) ϕ + + = = () 6 3, ögeforduá: ϕ = = =, 8 rad 4 5 I E 3 3 5, keretmetet óramutató járááva megegeő iránban ( iránában) fordu e 745 feadat: Kéttámaú konoo tartó emoduáa dott: q 4 4 = m, I = 5 mm, 5 q = 3kN/m, E =, Pa nírábó ármaó aakvátoái energia ehanagoható eadat: keretmetet iránú emoduáának meghatároáa egodá: -

13 igénbevéteek: T = T + t é = + m, aho t v é v v h h v m v a egégni -ho tartoó níróerő, ietve hajítónomaték ( ) h + mv = = = I () E = = = + = = ( h mv ) m v hm v () () eredeti terheé igénbevétei ábrái: Támatóerők: = = q / q T q h q q 4 q 8 q q integrá kiámítáa: h v 4 () = kn -ho tartoó igénbevétei Támatóerők: = kn, = kn kn 4 q m d= t v m v [] [] m 4 q emoduá: v = = 9, 5 mm I E 4 pont iránába ( iránába), vagi fefeé modu e = kn kn 746 feadat: Törtvonaú tartó ögeforduáa dott: tartó méretei, továbbá 6 4 I = 8 mm, 5 E = Pa eadat: keretmetet ögeforduáának a meghatároáa egodá: keretmetet ögeforduáa: ϕ =,67 rad kn/m m m

14 75 Gakoró feadatok tatikaiag határoatan rúerkeetek támatóerőinek meghatároáára 75 feadat: Statikaiag határoatan tartó támatóerői é igénbevétei ábrái dott: = m, = 3 kn, 5 E =, Pa 4 I = 5 mm, nírábó ármaó aakvátoái energiát ehanagojuk eadat: a) tartó tatikai imereteneinek é a tatikai egenetek ámának meghatároáa b) tartó tatikaiag határoottá tétee c) Kinematikai eőírá a b) pontban kijeöt feadatho é a imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve d) többi támatóerő koordináta meghatároáa e) tatikaiag határoatan tartó igénbevétei ábráinak megrajoáa f) tartó veée keretmetetének meghatároáa Kidogoá: a) tartó tatikai imereteneinek é a tatikai egenetek ámának meghatároáa: b) tartó tatikaiag határoottá tétee: tartót háromféeképpen ehet határoottá tenni: - Ehagjuk a pontban a iránú támatát - Ehagjuk a pontban a iránú támatát - Ehagjuk a pontban a iránú támatát Ha a harmadik eetet váatjuk, akkor a tartó igénbevéteei: T = T + t, = + m h imereten támatóerő koordináták áma:,,, ni = 4 Statikai egenetek áma: n e = 3 tartó tatikaiag egereen határoatan ponti megtámatá ehagááva tatikaiag határoottá tett tartó igénbevétei ábrái: tatikaiag határoott tartó eredeti terheéének támatóerői é igénbevétei ábrái: erők igénbevétei = kn terheéhe tartoó támató- ábrái: = kn

15 eredeti terheéhe tartoó támatóerőrener meghatároáa: a = = 3 =, 5, = = =, 5, b = = = eredeti terheéhe tartoó igénbevétei T [ kn] [ knm] = kn terheéhe tartoó támatóerő-rener meghatároáa: a = = + 4 =, b = = + =, = = = egégni terheéhe tartoó igénbevétei t [ ] m [ m] c) Kinematikai eőírá a b) pontban kijeöt feadatho é a imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve: Kinematikai eőírá: a pont iránú emoduáa éru ( v = ) atigiano téte: v = = h + m U =, h = + m, U = I (4 ) E I (4 ) E kinematikai eőírá: v = = = + m m I E = + I E (4 ) (4 ) (4 ) m m integráok kiámítáa: m = + 4 ( ) + ( )( ) + 6 (4 ) ( ) ( ) (4 ) = (4 ) (4 ) m m ( )( ) =, 6 3 m = + 4 ( ) + ( ) =

16 = = = 3 kn d) többi támatóerő koordináta meghatároáa: = + =, = + =, 5 + = 3 kn, = + = 5, = kn, = 3 kn poitív, tehát a fevett iránába, vagi fefeé mutat e) tatikaiag határoatan erkeet igénbevétei ábráinak a megrajoáa: 3kN 3kN kn 3kN T [ kn] h [ knm] f) veée keretmetet meghatároáa: < h T > 6 Veée keretmetet: veée keretmetet igénbevéteei: T = 9 kn, h = 6 knm igénbevéteeket a ábra eméteti 75 feadat: Statikaiag határoatan tartó támatóerői é igénbevétei ábrái m 3kNm 4m dott: törtvonaú tartó méretei, terheée é 5 I = áandó, E =, Pa nírábó ármaó aakvátoái energiát ehanagojuk 4

17 eadat: a) tartó imereten támatóerő koordinátái ámának é a tatikai egenetek ámának meghatároáa b) tartó tatikaiag határoottá tétee c) Kinematikai eőírá a b) pontban kijeöt feadatho é a imereten támatóerő koordináta meghatároáa a atigiano téte egítégéve d) többi támatóerő koordináta meghatároáa é a igénbevétei ábrák megrajoáa Kidogoá: a) tartó imereten támatóerő koordinátái ámának é a tatikai egenetek ámának meghatároáa: imereten támatóerő koordináták áma:,,, ni = 4 tatikai egenetek áma: n e = 3 tartó tatikaiag egereen határoatan m 3kNm m 3kNm 4m 4m b) tartó tatikaiag határoottá tétee: tartót négféeképpen ehet tatikaiag határoottá tenni: - Ehagjuk a pontban a iránú megtámatát - Ehagjuk a pontban a iránú megtámatát - Ehagjuk a pontban a iránú megtámatát - Ehagjuk a pontban a iránú megtámatát Ha a negedik eetet váatjuk, akkor a tartó igénbevéteei: T = T + t, h = + m pontbei iránú megtámatá ehagááva tatikaiag határoottá tett törtvonaú tartó igénbevétei ábrái: Eredeti terheéhe tartoó igénbevétei = kn terheéhe tartoó igénbevétei támatóerő-rener meghatároáa: = = = 75kN,, a m 4m támatóerő-rener meghatároáa: = = 4 = 5,, a 5

18 d = = = 75kN,, = = = d = = 4 + = 5,, = = + = eredeti terheéhe tartoó nomatéki ábra: egégni terheéhe tartoó nomatéki ábra: [ knm] 3 m [ m] c) Kinematikai eőírá a b) pontban kijeöt feadatho é a imereten támatóerő koordináta meghatároáa a atigiano téte egítégéve: Kinematikai eőírá a, hog a pont iránú emoduáa éru ( w = ) atigiano téte: w = = (6 m) ( ) h + m U = d, h = + m, U = I (6 m) E d I (6 m) E kinematikai eőírá: w = = = ( + m ) m d= m d m d + (6 m) = (6 m) (6 m) = m + m (6 m) (6 m) integráok kiámítáa: 4 3 m = 3 4( 5 ) 8kNm 6 +, + =, (6 m) 4 3 m 4() ( ) ( ) 4( ) = 8m = (6 m) támatóerő koordináta meghatároáa: m (6 m) 8 = = = kn poitív, tehát iránába mutat m 8 d) többi támatóerő koordináta meghatároáa é a igénbevétei ábrák megrajoáa: = + = 75, + 5, = 5kN,, = + = 75, 5, = 5kN,, = + = = kn 6

19 , 5 N [ kn] T [ kn], 5 [ knm] h, 5 Veée keretmetetek: Hajítára é nírára:, Húára: feadat: Statikaiag határoatan tartó támatóerői é igénbevétei ábrái q = 4kN/m m m dott: tartó méretei, terheée é = áandó nírábó ármaó aakvátoái energiát ehanagojuk eadat: a) tartó tatikai imereteneinek é a rendekeére áó tatikai egenetek ámának meghatároáa b) tartó tatikaiag határoottá tétee c) imereten támatóerő koordináta meghatároáa a atigiano téte egítégéve d) támatóerők meghatároáa egenúi egenetekbő é a igénbevétei ábrák megrajoáa Kidogoá: a) tartó tatikai imereteneinek é a rendekeére áó tatikai egenetek ámának meghatároáa: q = 4kN/m Imeretenek:,,, tatikai egenetek áma 3 tartó tatikaiag egereen határoatan m m b) tartó tatikaiag határoottá tétee: ehagjuk a görgőt q = 4kN/m m m m m 7

20 c) imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve: Eredeti terheéhe tartoó támatóerőrener meghatároáa: terheéhe tartoó támatóerőrener meghatároáa: q = ( + ) 4= 6kN, =, =, a = = q + 4, a = = + 4, q 6 = = = 8kN, = =,5 kn, = = q + c, = = +, = q = 6 8 = 8 kn = =,5=,5kN tatikaiag határoottá tett tartó igénbevétei ábrái: Eredeti terheéhe tartoó igénbevétei = kn terheéhe tartoó igénbevétei q = 4kN/m kn m m m m 8kN 8kN,5kN,5 kn T 8 [ kn] [ knm] 8 t,5 m [ ] [ m], imereten támatóerő koordináta meghatároáa a atigiano téte egítégéve: kinematikai eőírá a, hog a pont iránú emoduáa éru ( w = ) atigiano téte: w = = 8 h + m U =, h = + m, U = I ( ) E I ( ) E kinematikai eőírá: w = = = + m m = I E m m + = ( ) = m + m ( ) ( ) ( ) ( )

21 integráok kiámítáa: 4 m = m = { + 4 ( 6) (,5) + ( 8) ( ) } = ( + 8) =, ( ) ( ) { ( ) ( ) 4 m = m = + 4,5 + } = ( + ) = ( ) ( ) támatóerő koordináta meghatároáa: m 4 ( ) = = 3 = kn 4 m ( ) 3 negatív, tehát iránába mutat d) támatóerők meghatároáa egenúi egenetekbő é a igénbevétei ábrák megrajoáa: többi támatóerő koordinátát a eredeti tartóra tartó igénbevétei ábrái: feírható egenúi egenetekbő határouk meg: = = + + 4, a q = ( q ) = ( 6 ) = 3 kn, = = q + +, = q = 6 3 = 3 kn T q = 4kN/m m m 3kN kn 3 h [ kn] [ knm] 754 feadat: Statikaiag határoatan tartó támatóerői é igénbevétei ábrái kn/m m m kN 3 dott: törtvonaú tartó méretei, terheée é = áandó nírábó é a húá-nomábó ármaó aakvátoái energiát ehanagojuk 9

22 eadat: a) tartó tatikai imereteneinek é a rendekeére áó tatikai egenetek ámának meghatároáa b) tartó tatikaiag határoottá tétee c) imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve d) támatóerők meghatároáa egenúi egenetekbő é a igénbevétei ábrák megrajoáa Kidogoá: a) tartó tatikai imereteneinek é a rendekeére áó tatikai egenetek ámának meghatároáa: kn/m m m Imeretenek:,,, tatikai egenetek áma 3 tartó tatikaiag egereen határoatan b) tartó tatikaiag határoottá tétee kn/m m m m m c) imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve eredeti terheéhe tartoó támatóerőrener meghatároáa: erő-rener meghatároáa: = kn terheéhe tartoó támató- q = = 4kN, = = +, = = kn, = = +, = q = 4kN, a = =, = = kn, 4 a = = q +, = = kn, = = +, = = kn = = +, = = kn támató erőrenerek emétetée a tartón: 3

23 = kn kn/m 4kN m kn kn m kn kn m kn m tatikaiag határoottá tett tartó igénbevétei ábrái: = +, N() N () n () Eredeti terheéhe tartoó igénbevétei T() = T () + t (), () = () + m () h = kn terheéhe tartoó igénbevétei N [ kn ] [ kn] n T 4 [ kn] knm m [ ] [ ] t [ kn] 4 4 imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve: kinematikai eőírá a, hog a pont iránú emoduáa éru ( w = ) atigiano téte: w = = ( ) h + m U =, h = + m, U = I ( ) E I ( ) E kinematikai eőírá: w = = = ( + m ) m = I E m m + = ( ) = m + m ( ) ( ) ( ) ( ) 3

24 integráok kiámítáa: m = m + m = ( ) ( ) ( ) = { + 4 ( 3) ( ) + ( 4) ( ) } + {( 4) ( ) + 4 ( ) ( ) + } = = ( + 8) + ( 8 + 8) = ( + 6) = =, { ( ) ( ) 6 m = m = } = ( 4+ 4) = ( ) ( ) m ( ) 9 támatóerő koordináta meghatároáa: = = = =,5 kn m 6 4 ( ) 3 iránába mutat negatív, tehát ( ) d) támatóerők meghatároáa egenúi egenetekbő é a igénbevétei ábrák megrajoáa: többi támatóerőt a eredeti tartóra feírható egenúi egenetekbő határouk meg = = + q,5, =,5 q =,5 4 =,75 kn,,5 kn a = = q +,,5 kn m 9 = ( q + ) = 4+ = 4,75 kn = = =,5 kn, 4 m,5 kn = =,5 kn tartó igénbevétei ábrái:,5 N [ kn],5,5,5 kn/m T [ kn], 75,5,5 h [ knm],5,5, 75 3

25 755 feadat: Statikaiag határoatan rúerkeet támató erőrenere é igénbevétei ábrái dott: q = kn/m = m, q = kn/m, = áandó nírábó ármaó aakvátoái energiát ehanagojuk eadat: a) tartó tatikai imereteneinek é a rendekeére áó tatikai egenetek ámának meghatároáa b) tartó tatikaiag határoottá tétee c) imereten támatóerő koordináta meghatároáa a atigiano téte egítégéve d) többi támatóerő koordináta meghatároáa egenúi egenetekbő é a igénbevétei ábrák megrajoáa egodá: a) tartó tatikai imeretenei é a rendekeére áó tatikai egenetek áma: Imeretenek:,,, - 4 db kaár tatikai egenetek áma: 3 q = kn/m tartó tatikaiag egereen határoatan b) tartó tatikaiag határoottá tétee q = kn/m = kn Eredeti terheéhe tartoó támatóerőrener meghatároáa: = q = = 4kN, q =, = =, q = = 4kN, q = =, a q = = 4= 8kNm q c) imereten támatóerő: Eredeti terheéhe tartoó igénbevétei = kn terheéhe tartoó támatóerő-rener meghatároáa: =, = = +, = = kn, = = +, a = = = knm = kn terheéhe tartoó igénbevétei 33

26 8kNm 4kN T 4 8 [ kn] q = kn/m 8kNm [ knm] knm kn t m [ ] [ m] knm = kn atigiano téte: v = = v = m + m = (3 ) (3 ) (3 ),5,5 = (3 ) m m 64,5 integráok: m = m + m =, 6 (3 ) ( ) ( ) m (3 ) 64,5 támatóerő koordináta: = = = 4,35kN 4 kn m 6 d) többi támatóerő koordináta é a igénbevétei = = + q = = 4 4= q = = + a q ( ) = = = q q N [ kn] (3 ) q = kn/m 6 m = 6 (3 ) 4kN h [ knm] 34

27 756 feadat: Statikaiag határoatan rúerkeet támató erőrenere é igénbevétei ábrái dott: = m, a =, m, b =, m, = kn, = 4kNm húá-nomábó ármaó aakvátoái energiát beámítjuk, a nírábó ármaó aakvátoái energiát pedig ehanagojuk eadat: a) tartó tatikai imereteneinek é a rendekeére áó tatikai egenetek ámának meghatároáa b) tartó tatikaiag határoottá tétee c) imereten támatóerő meghatároáa a atigiano tétee d) többi támatóerő koordináta meghatároáa é a igénbevétei ábrák megrajoáa egodá: a) tartó tatikai imeretenei é a rendekeére áó tatikai egenetek áma: Imeretenek:,,, - 4 db tatikai egenetek áma: 3 tartó tatikaiag egereen határoatan b) tartó tatikaiag határoottá tétee: = kn 35

28 eredeti terheéhe tartoó támatóerőrener meghatároáa: =, = = kn, = =, d = + = 4+ = 8kNm = kn terheéhe tartoó támatóerő-rener meghatároáa: =, = = kn, = =, d = = = knm c) imereten támatóerő meghatároáa a atigiano téte egítégéve kn kn 4 knm kn 8 knm knm kn Igénbevétei kn N [ kn] 4kNm kn kn kn 8kNm n kn kn [ ] kn knm kn 4kNm kn T [ ] t [ ] [ knm] 6 (3 ) (3 ) 8kNm 8 m [ m] knm imereten támatóerő meghatároáa a atigiano tétee Kinematikai eőírá: a pont iránú emoduáa éru ( v = ) atigiano téte: v = = N h U UN + U = d d + E, N = N + n, h = + m I E 36

29 h N v = = = ( UN + U ) = d+ d = I (3 ) E E (3 ) ( N + n ) ( + m ) d = + d = E I (3 ) (3 ) E = ( N n ) n d ( m ) m d E = ( 3 ) I E ( 3) = N nd+ n d+ md+ m d E E I E I E ( 3) ( 3) ( 3) ( 3) I Nnd md Nnd md E + ( 3 ) I E ( 3) + ( 3) ( 3) = = I n d+ m d n d+ m d E I E ( 3) ( 3) ( 3) ( 3) öefüggében erepő menniégek kiámítáa: 3 I ab b 4 = = = = =, ab 3 Nnd=, md = md + md = 8 ( 3) n d= n d=, ( 3) ( ) ( 3) ( ) ( ) 7 m d= m d+ m d= 3 ( 3) ( ) ( ) támatóerő koordináta meghatároáa: I Nnd md + ( 3) ( 3) 4 == = =,99 I 7 n d+ m d ( 3) ( 3) kn d) többi támatóerő koordináta meghatároáa egenúi egenetekbő é a igénbevétei = =, = = kn, d = =, = + = 4+ = 8kNm tartó igénbevétei ábrái: 37

30 kn 4kNm kn kn kn 8kNm N [ kn] 4kNm kn T [ ] [ knm] 8kNm

7. modul: Rúdszerkezetek alakváltozása, statikailag határozatlan rúdszerkezetek lecke: Statikailag határozatlan rúdszerkezetek támasztóerői

7. modul: Rúdszerkezetek alakváltozása, statikailag határozatlan rúdszerkezetek lecke: Statikailag határozatlan rúdszerkezetek támasztóerői 7 modu: Rúderkeetek aakvátoáa, tatikaiag határoatan rúderkeetek 73 ecke: Statikaiag határoatan rúderkeetek támatóerői ecke céja: tananag fehanáója megimerje a tatikaiag határoatan rúderkeetek támatóerőinek

Részletesebben

14. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor mérnöktanár.) Adott:, F F. y A

14. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor mérnöktanár.) Adott:, F F. y A 4 EHNK-SZLÁRDSÁGTN GYKORLT (kidogota: Tarnai Gábor mérnöktanár) 4 Statikaiag határoatan tartó igénbeéteeinek meghatároása: (astigiano téte) dott: m kn 4 5 mm N E 5 mm Statikai ismeretenek: tartó statikaiag

Részletesebben

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidogota: Dr. Nagy Zotán egyetemi adjunktu 7. feadat: Kéttámaú tartó (rúd) hajító regéei (kontinuum mode) y v( t ) K = 8m E ρai

Részletesebben

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS ZÉHENY TVÁN EGYETE GÉPÉZÉRNÖ NORT É VLLOÉRNÖ R LLZOTT EHN TNZÉ ehanika ímű tantárg: TENGELYÉRETEZÉ felaat: őtengel méreteée feültégúra iolgoá: ott: eg körgűrű keretmetetű tartó (őtengel) veéle keretmetetének

Részletesebben

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége. 4. modul: Rudak igénbevételei, igénbevételi ábrái 4.2. lecke: Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének lecke célja: tananag felhanálója megimerje: a rudak igénbevételi ábráit, megrajoláuk gondolatmenetét;

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a forgó tömegek kiegyensúlyozásának elméleti alapjait.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a forgó tömegek kiegyensúlyozásának elméleti alapjait. modu: Kinematika Kinetika 4 ecke: Forgó tömegek kiegensúoása ecke céja: tananag fehasnáója megismerje a forgó tömegek kiegensúoásának eméeti aapjait Követemének: Ön akkor sajátította e megfeeően a tananagot

Részletesebben

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50 SAF. Adott a tfedée ietett öetett cő eő cövének i () diagramja. B = 70 mm ; = 40 mm ; p B = 50 ; p = 0 ; = 0, 49. p = 0 i () jb B r p B 0,49 B - 50. Sámíta ki értékét, vaamint a eő cő r küő ugarát! Váoja

Részletesebben

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN ÉRETEZÉ ELLENŐRZÉ TTU TERHELÉ EETÉN méreteé ellenőré élkitűée: nnak elérée og a erkeet rendeltetéerű análat eetén előírt ideig é előírt bitonággal elvielje a adott terelét anélkül og benne károodá léne

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a merev testek kinematikájának elméleti alapjait.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a merev testek kinematikájának elméleti alapjait. 0 odu: Kineatika, Kinetika 03 ecke: Merev test kinetikája ecke céja: tananag fehasnáója egiserje a erev testek kineatikájának eéeti aapjait Követeének: Ön akkor sajátította e egfeeően a tananagot, ha:

Részletesebben

Statika gyakorló teszt I.

Statika gyakorló teszt I. Statika gakorló teszt I. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) közös ponton támadó erőrendszerek síkbeli és térbeli feladatai (1.1-1.6) (II) merev testre ható síkbeli és térbeli erőrendszerek (1.7-1.13)

Részletesebben

3. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) y P

3. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) y P SZÉCHEYI ISTVÁ EGYETEM LKLMZOTT MECHIK TSZÉK MECHIK-SZILÁRDSÁGT GYKORLT (idogota: dr ag Zotán eg adjuntus; Bojtár Gerge eg ts; Tarnai Gábor mérnötanár) Vastag faú cső húása: / d D dott: a ábrán átható

Részletesebben

4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q

4. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) F q 1 ZÉCHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT ECHNK TNZÉK. ECHNK-ZLÁDÁGTN GYKOLT (kidogot: dr. Ng Zotán eg. djunktus; ojtár Gerge eg. ts.; Trni Gáor mérnöktnár).1. rimtikus rúd hjítás: q q / 60 N / m 15 N 75 N m 1 m T

Részletesebben

l = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 )

l = 1 m c) Mekkora a megnyúlás, ha közben a rúd hőmérséklete ΔT = 30 C-kal megváltozik? (a lineáris hőtágulási együtható: α = 1, C -1 ) 5. TIZTA HÚZÁ-NYOMÁ, PÉLDÁK I. 1. a) Határouk meg a függestőrúd négetkerestmetsetének a oldalhossát cm-re kerekítve úg, hog a függestőrúdban ébredő normálfesültség ne érje el a σ e = 180 MPa-t! 3 m 1 C

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II készítette: Halvax Katalin. Széchenyi István Egyetem

TARTÓSZERKEZETEK II készítette: Halvax Katalin. Széchenyi István Egyetem TARTÓSZERKEZETEK II. 013.03.14. készítette: Hava Katain Szécheni István Egete Fééves tervezési feadat: Födéeez részetes statikai száítása A-A etszet Statikai váz eghatározása L G1 A L L1 A L1 G1 O1 z O1

Részletesebben

7. VÉKONY FORGÁSHÉJAK MEMBRÁN ELMÉLETE

7. VÉKONY FORGÁSHÉJAK MEMBRÁN ELMÉLETE 7 VÉONY FOGÁSHÉJA EÁN ELÉLETE 7 Alafogalmak, egenletek Héj: olan tet, amelnek egik mérete (a vatagága) lénegeen kie, mint a máik kettő, értelmehető a köéfelület é e nem ík öéfelület: a vatagági méret feleéi

Részletesebben

kétállószékes fedélszék tervezése

kétállószékes fedélszék tervezése Dr. Németh Gör főikoai docen fééve feadat: kétáózéke fedézék tervezée Kétáózéke fedézék Õ SZARUÁLLÁS LLÉK SZARUÁLLÁS kézítendő feadatrézek Kereztmetzet : Statikai zámítá Terhek mehatározáa Tetőécek méretezée

Részletesebben

Castigliano- és Betti-tételek összefoglalása, kidolgozott példa

Castigliano- és Betti-tételek összefoglalása, kidolgozott példa Castigiano- és Betti-téteek összefogaása, kidogozott péda Készítette: Dr. Kossa Attia kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék Frissítve: 15. január 8. Az aakvátozási energiasűrűség számítása egy

Részletesebben

2. Közelítő megoldások, energiaelvek:

2. Közelítő megoldások, energiaelvek: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 4. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidogozta: Szüe Veronika, eg. ts.) IV. eőadás. Közeítő megodások, energiaevek:.4. Ritz-módszer,.4.. Lineáris

Részletesebben

14. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

14. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 4 MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKOLAT (kidolgozt: Németh Imre órdó tnár Bojtár Gergel egetemi t Szüle Veronik eg t) 4/ feldt: Emelő zerkezet kinetikáj ()

Részletesebben

Statika Feladatok 22/1

Statika Feladatok 22/1 Sttik eldtok /. Vektornlíi. Vektor értelmeée, tuljdonági, megdá. Műveletek vektorokkl, külön hngúlt fektetve oráokr (klárrl vló, klári, vektoriáli, kétere vektoriáli, vege orá). (; 0; 5) [m]; ( ; 4; 0)

Részletesebben

12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. 1 EHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidolgota: dr Nag Zoltán eg adjunktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 11 Primatikus rúd össetett igénbevétele (nírás és hajlítás) dott: a 0,4 m, b 45 mm, F 1 kn,

Részletesebben

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév) STATIKA A minimum test kérdései a gépésmérnöki sak hallgatói résére (2003/2004 tavasi félév) Statika Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése (1) 3. A merev test fogalma (1) 4. A

Részletesebben

Hidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék

Hidrogénszerű atomi részecskék. Hidrogénszerű atomi részecskék Hidrogénzerű rézeckék páyáinak radiái fuámfüggvénye: páya radiái uámfüggvény p 3 3p 3d Zr Zr Rn, ( r) Nn, r exp Ln radiái uámfüggvény na na R ( Z / a ) exp( Zr / a ) 3, R ( Z / a ) ( Zr / a )exp( Zr /

Részletesebben

b) A tartó szilárdsági méretezése: M

b) A tartó szilárdsági méretezése: M ZÉCHENY TVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNK TNZÉK 5 MECHNK-ZLÁRDÁGTN GYKORLT (kidogot: dr Ng Zotá eg djuktus; ojtár Gerge eg Ts; Tri Gábor méröktár) 5 Rúdserkeet siárdságti méreteése: d kn kn kn m m m dott: kn

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

TARTÓSZERKEZETEK II.-III. TRTÓSZERKEZETEK II.-III. VSBETOSZERKEZETEK 29.3.7. VSBETO KERESZTMETSZET YOMÁSI TEHERBÍRÁSÁK SZÁMÍTÁS kereztmetzet teherbíráa megelelı ha nyomott km. eetén: Rd hol a normálerı tervezéi értéke (mértékadó

Részletesebben

Statika gyakorló teszt II.

Statika gyakorló teszt II. Statika gakorló teszt II. Készítette: Gönczi Dávid Témakörök: (I) Egszerű szerkezetek síkbeli statikai feladatai (II) Megoszló terhelésekkel kapcsolatos számítások (III) Összetett szerkezetek síkbeli statikai

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg a teljes potenciális energia értelmezését! Írja fel és tanulja meg a külső erőrendszer potenciálját!

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg a teljes potenciális energia értelmezését! Írja fel és tanulja meg a külső erőrendszer potenciálját! tejes potenciáis energia minimuma ev Ovassa e a bekedést! Jegyee meg a tejes potenciáis energia értemeését! Írja fe és tanuja meg a küső erőrendser potenciáját! tejes potenciáis energia minimuma ev konervatív

Részletesebben

Í Ó É ö ű ö ű ú Ú ú ö ú ű ű ü í ö ö í ö í í í í ö í í ö ÍÍ Í Í Í í ü í í ü ú í í ú í Éí ü ö ü Í í ö í í í ü í ú í í ü í í ö ű í Í í í ú í í ö ö í í í Ü ü í ö í í ú í í ú í í í í í ö É í í í ú Í í ú í í

Részletesebben

ó Ü ő É ó ó ő Ó Ó í ő ó ő Ö É ó ő ú Ü í ó Ú ő Ó Ó í ó ő ó É ó É ó ö ö ű Ö ő Ó ő ó ó Éó Ó É Ó Ó Ő ó É ó ó Ó É Ó ó ö í Ó ö í ű Ó í í ö Ü ű ó í ó ö ű Ó Ö Ö ó Ö Ó í ö ü ű ú ü ú ő ó í ó ó Ú ú í í í ó Ö ü ő

Részletesebben

Á Á Á Á Á ö ő ü Ü ö ő ú ű ő ü ü ő ű ö ű ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ű ö ö ö ő ő Ü ő ő ű ö ő ő Ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ú ü ő ü ű ö ö ü ű ő ö ő ö ő ű ő ö ő ü ö ű ő ö ö Ü ö ö ő ő ö ő ű ő ő ü ö ő ő ú

Részletesebben

É ö í ö í í ű ö ö ú í í ú í ó Ó ö ú í ö ú í ű ö ü ó ü ó í ó ó ű ü í ű ö ó ó í ö Ü Ó í ó ű ó í ó ö ü ó í í ö ö í ó ö ú í ó ó í ó Ü ó í ü ű ö ü ó ó ö ö ö ö í ö ú Ó í í í ü ó ö ü í ó í Á Ó í ó ó ó ú Á ö í

Részletesebben

ű ü ű ű ű ű ö Á ö ö ú ú ö ö ö ü ö ö ö ű ö ú ú ű ö ö ü ö ö ú ö ü ü ö ü ö ű ö ö ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö ö ö ű ö ű ü ö ö ü ű ö ü ö ű ü ű ö ö ú ű ö ú ö ö ü ű ű ö ű ü ö ű ö ö ö ú ö ü ö ö ö ö ú ü ü ö ö ü ö ö ö ö

Részletesebben

É á á á ö á á á á á á á á á ű á á á á á á á ű á á á ö á á á á á á á á á á á á á á á ű á ű á á á ö á á ú á á á á á ö ű á ű á á ü á á á É É ú É ü É ü Ú Á É ú Ú Á É Ü É Ú É Ú ű á ű á á ü Í Ú ü Á á É É ű á

Részletesebben

Í Í Í Í Ó Í Í Í Í É Í Ú ű É Á ű ű Ú É ű ű ű É Í É Á Í Í Ő Á É Ú ű Í Í ű Í Á Í Ü Á Á Í Í Í Í Í ű Í ű Ü Í ű ű É Á É Ú Á Ö Í Á ű ű Á É É Í Í Í Í ű É ű ű Á ű ű É É É ű Ü Í É Í ű Á É É Í Í Í ű Ö Ö Í Á É Í Ü

Részletesebben

MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)

MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd) ZÉHENY TVÁN EGYETE LKLZOTT EHNK TNZÉK EHNK-ZLÁRÁGTN 1. hét gakorlati anaga (kidolgota : dr. Nag Zoltán eg.adjunktus, ojtár Gergel eg.tanársegéd) 1.1 feladat : Primatikus rudak össetett igénbevételei (

Részletesebben

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v A asonóság transormácó a sócsaág sámításoná A asonóság transormácó a sócsaág sámításoná DR BENKŐJÁNOS Agrártudomán Egetem GödöőMeőgadaság Gétan Intéet A terveő a sócsaága méreteésére a egat megodás ánáan

Részletesebben

y f m l merevrúd 2.1. Példa: Különböző irányú rugók helyettesítése Adott: Az ábrán látható rezgőrendszer. Feladat:

y f m l merevrúd 2.1. Példa: Különböző irányú rugók helyettesítése Adott: Az ábrán látható rezgőrendszer. Feladat: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK. MECHANIKA-EZGÉSTAN GYAKOLAT (kidolgozta: Feér Lajos, tsz. érnök; Tarnai Gábor, érnök tanár; Molnár Zoltán, eg. adj., Dr. Nag Zoltán, eg. adj.) ugók

Részletesebben

1. Egydimenziós, rugalmas, peremérték feladat:

1. Egydimenziós, rugalmas, peremérték feladat: SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM ALKALMAZOTT MCHANIKA TANSZÉK 1. MCHANIKA-VÉGSLM MÓDSZR LŐADÁS (kidogozta: Szüe Veronika, eg. ts.) Bevezető: A számítógépes mérnöki tervező rendszerek szinte mindegike tartamaz végeseem

Részletesebben

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30 Mechanika III. előadás 2019. március 11. Mechanika III. előadás 2019. március 11. 1 / 30 7. Serkeetek statikája 7.2. Rácsos serkeet hidak, daruk, távveeték tartó oslopok, stb. 3 kn C 4 m 2 4 8 5 3 7 1

Részletesebben

A statika és dinamika alapjai 11,0

A statika és dinamika alapjai 11,0 FA Házi feladatok (A. gakorlat) Adottak az alábbi vektorok: a=[ 2,0 6,0,2] [ 5,2,b= 8,5 3,9] [ 4,2,c= 0,9 4,8] [,0 ],d= 3,0 5,2 Számítsa ki az alábbi vektorokat! e=a+b+d, f =b+c d Számítsa ki az e f vektort

Részletesebben

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) ZÉCHENY TVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANKA TANZÉK 5 MECHANKA-ZLÁRDÁGTAN GYAKORLAT (kidogota: dr Nag Zotá eg adjuktus; Bojtár Gerge eg ts; Tarai Gábor méröktaár) 5 Rugamas sá differeciáegeete (ehajás sögeforduás):

Részletesebben

2013. tavasz 1. Megtervezendő egy 30 m 18 m alapterületű épület síkalapozása és a munkatér határolása.

2013. tavasz 1. Megtervezendő egy 30 m 18 m alapterületű épület síkalapozása és a munkatér határolása. 2013. tavasz 1 1. réteg 14 1,00 14 1,10 2. réteg 11 4,30 11 4,60 3. réteg 2 14,70 2 14,30 építési vízszint (GWL): 94,30 m tsz. f. kar. tv. Szint (GWL k ): 96,60 m tsz. f. szulfáttartalom: 95 mg/l A padlószint

Részletesebben

í ú ö ö ö ő ö ő í ú í ö í ű ö ő í ú ő í É í ú í í Á öű í ő Ü ő í ú í ö Ó ű ö ö É ő É ö É É É ő í ú ő ű í ő ő ö ő ö ő ő í ö ő ő Ü ü ő í í í ű ö ő ü ő ő ő í ő ő í ő ö ő ő ö í ö ö ő ő í ö ő ö ő í í ü í ő

Részletesebben

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál. 5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó

Részletesebben

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31 Mechanika II. előadás 219. március 4. Mechanika II. előadás 219. március 4. 1 / 31 4. Merev test megtámasztásai, statikai feladatok megtámasztás: testek érintkezése útján jön létre, az érintkezés során

Részletesebben

Ó á í á ő Í í ű á űí ű í í íá ű á ű í í íá íáá á í áí á ű ő ő á ú í á á ő á ő ú á á ö ő ő á ő í á ö á á ó ő á á ó í á á á ő í Á á ő á ő ó í á á á ő á ó ő í ő á í ú ö ó ö á á á ó ó ö ő ó í á á ó ü á ő ü

Részletesebben

Kiváló teljesítmény kivételes megtakarítás

Kiváló teljesítmény kivételes megtakarítás motoro é LPG meghajtáú eenúo targonák 4 pneumatiku gumiabron 1.5 3.5 tonna FD/FG15N FD/FG18N FD/FG0CN FD/FG0N FD/FG5N FD/FG30N FD/FG35N Kiváó tejeítmén kivétee megtakarítá A GRENDIA mode, a egmagaabb zínvonaú

Részletesebben

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK.. Példa:. MEHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter, eg. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Összetett szerkezetek statikája (három csuklós ív, Gerber tartó)

Részletesebben

Mobilis robotok irányítása

Mobilis robotok irányítása Mobiis obotok iánítása. A gakoat céja Mobiis obotok kinematikai modeezése Matab/Simuink könezetben. Mobiis obotok Ponttó Pontig (PTP) iánításának teezése és megaósítása.. Eméeti beezet Mobiis obotok heátoztatása

Részletesebben

É ű ű Í ű ű ű É ű Í Ü É Í Á Ó Á É Á Á Á É Á Á Ó Á Á ű Ő Á É É ű É É É ű ű Á É Á Á Í Á Á Á É Á É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű ű ű Í ű É ű É ű Á ű Í ű Á ű ű Á ÉÍ É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű Á Í Í ű Í Í É ű É Í Í ű ű ű

Részletesebben

Í Ü ű É ü ú Ó Ó É Ü Ó Í Ü Ü ű Á É Á É Ü Ü É É É É Í Á É É Í Ó Ü ü Ő É Ő É É É É É É É É É É É É Á É Ú Á Ú É Á Ú É Ó ü ű É Á É Ü ű É Ü É É É Ü ű Ü ű É Ü Ú É Á Á Á É Ü Ü Ü É Ó Á Ő É Í É É É É Í Í ű ü ü Ó

Részletesebben

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) ZÉCHENY TVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANKA TANZÉK 5. MECHANKA-ZLÁRDÁGTAN GYAKORLAT (kidogota: dr. Nag Zotá eg. adjuktus; Bojtár Gerge eg. ts.; Tarai Gábor méröktaár) 5.. Rugamas sá differeciáegeete (ehajás

Részletesebben

Á É É Á Á Á ő ő ő ő É Ó Á Á Á ő Á Ú Ú ő É Á ő Á ő Á ő ő Á É ő Á ő Á É Á É Á Á É É ű ő ű É Ú ő Á Ú Ó Á Á Ó ő Á É ő Á Ó É Ó É Ó Ú Á Á Á Ü ű ő É Á É ő Á ő ő É É É É Á Á É Á Á Á É É ű É Á Á ő É É Á Á Á Á ű

Részletesebben

IMÁDOK AZÖNINTERSPORT NYERŐÁR

IMÁDOK AZÖNINTERSPORT NYERŐÁR ó n p mb 8 IMÁDOK K IRÁNDU LN I M INE GR IB INK ZÖNINERPOR CP ÁBÓL JÁNL OM : L bd dő pő Kn m p pő pb ó ő Könn ű p nd [ 0 h L nö ón h n m ndn őn NwNPC B p m ó Kö p n ő n ó mp ó p m ó D F hn ó m d n n [0

Részletesebben

Ü ü ö ö Ü ö ú ö ű ő Á ö Ü í í ö ű ö í ö ö ö ú ö ö ő ű í ű í ü ö ű ü ű ő ü í ú ő Á ü í í ő Á ü í ú ő í Á ü í í ő Á ü í ö Á í ú Á ü í ü í ú ő Á ü í ő ű ő Á ü í í ő í ő üí ü í ú ő Á ú í í Á üí í ű ő Á ú í

Részletesebben

Műszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév)

Műszaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépészmérnöki kar mérnök menedzser hallgatói részére (2008/2009 őszi félév) Műsaki Mechanika I. A legfontosabb statikai fogalmak a gépésmérnöki kar mérnök menedser hallgatói résére (2008/2009 ősi félév) Műsaki Mechanika I. Pontsám 1. A modell definíciója (2) 2. A silárd test értelmeése

Részletesebben

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége: ELLENŐRZŐ ÉRDÉSE LENGÉSNBÓL: Átaáno kérdéek: Mik a engőrendzer eemei?: engőrendzer eemei: a tömeg(ek), a rugó(k), ietve a ciapítá(ok). Mi a rugóáandó?: rugóáandó a rugó egyégnyi terheé aatti aakvátozáát

Részletesebben

é é ö ö ő ü é é ü é é é é é ü é é ü é é é ő é é ő é ö ö ő é ő é ó ő é é ö é ö ö ó é ő í é üí ü ő é é é é é é ó ó ó é é ö é ö é é é ő é é ó í ó ó ü é é ó ó é ő ö ű é é é é ő ö ö é ó Í í é é ö í ó é é ó

Részletesebben

9. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

9. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.) ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNZÉK 9. MECHNIK-MOZGÁTN GYKOLT (kidogot: Néeth Ire órdó tnár Bojtár Gerge egetei ts. üe Veronik eg. ts.) Tehetetenségi notékok tejesítén energi 9/. fedt: Tehetetenségi

Részletesebben

ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö

ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö ó Á ú í é é é ö é Ö ő é é ő é ű ó ö é é é é é é ö é é é é ú ö é é é é ő é ő é ö é í ó é é Ö é ö é é ő é é é é ö ő é é é é é Íé ő ö é é ő ő é é í é ó ö ő é é é ó ö é é í ő ö é ú ö ö é ó ó Á í ü ő ö é ü

Részletesebben

ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLAT Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Felelős oktató:

ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLAT Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Felelős oktató: A tárg neve ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLAT Meghirdető tanék(coport) SZTE TTK Servetlen é Analitikai Kémiai Tanék Felelő oktató: Dr. Gurcik Béla Kredit Heti óraám típu eminárium Sámonkéré gakorlati jeg Teljeíthetőég

Részletesebben

(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.

(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert. SZÉCHENY STVÁN EGYETE ECHANKA - SZLÁRDSÁGTAN ALKALAZOTT ECHANKA TANSZÉK Elméleti kérdések és válasok egetemi alapképésben (BS képésben) réstvevő mérnökhallgatók sámára () i a silárdságtan tárga? A silárdságtan

Részletesebben

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül

Részletesebben

Atomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra

Atomfizika előadás Szeptember 29. 5vös 5km szeptember óra Aomfiika előadás 4. A elekromágneses hullámok 8. Sepember 9. 5vös 5km sepember 3. 7 óra Alapkísérleek Ampere-féle gerjesési örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada indukciós

Részletesebben

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. LKLZOTT EHNIK TNSZÉK 9 EHNIK-SZILÁRDSÁGTN GYKORLT (kidolgot: dr Ng Zoltán eg djunktus; ojtár Gergel eg Ts; Trni Gábor mérnöktnár) 9 Fjlgos núlás htároás núlásmérő béleggel érőeskö: 6 -os núlásmérő béleg

Részletesebben

Számítógépes grafika

Számítógépes grafika Halotán: a alkén-alogenidek caládjába tartoik: CF 3 CHCIBr. intéie a triklór-etilénből können megvalóítató, idrogén-flouriddal katalitiku körülmének köött, majd brómmal való evítéel. obaőmérékleten,868g/cm

Részletesebben

az eredő átmegy a közös ponton.

az eredő átmegy a közös ponton. M Műszaki Mechanikai Tanszék STTIK dr. Uj József c. egetemi tanár g közös ponton támadó koncentrált erők (centrális erőrendszer) Két erő eredője: = +, Több erő eredője: = + ++...+ n, az eredő átmeg a közös

Részletesebben

6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI

6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI RUK ÖZETETT GÉNYBEVÉTELE Tönkremeneteli elméletek a) peiális eset: a fesültségi tenornak sak eg eleme nem nulla (pl rudak egserű igénbevételeinél), ϕ tt nins probléma, mert a anagjellemők eekre a egserű

Részletesebben

ú Ó ű Ó Ó ű ű ű ű ű ű ú ú Í ú Ö ú Á Ö ú ú ú Í ű ű ű ű ú ű ú Í ű Ú Ö ű ú Í Í ú ű ú ű ú ú ú ú ű Í ú Í ű ú ű Í ű ú ú Ú ű Á Ü ű ú ú ű ű ú Í ú ú É Í Í ú ú ú Í ú Ó ú ű ű Í Í ű ű Á Í ú ú Í Ö ű Ú ű Ó ú ú ú Ö ú

Részletesebben

Á Á Í Á Ú Á ő í í ö í í í ö ö ő ü ö í ö ü ö üí ő üí í ő ő ú ö í ö ú í í ő í í ö ú ű ö ú í í ú Í ö ú í í ő í Í ő í ö ú ű í Á Á Í Á ö ö í í í í í Ő É Ú Ú Í É Á ü ő ö ő í ö ö Á ö Í É ö ö É Ö É í ő Ö Ö Í Á

Részletesebben

ö Ö ü ö ü ö Ö ü ú ü ö ö ö ü ü ü ó ó ó í ö í ö ü ö ö ö í ö ü ö ö ö ü í ó ö ó ö ö í í í ü í ó ü ö í ó ö ö ü ü ú ó ö ö ó ö í ü ű ö ó ú í ö ű ö ű í ö ú ó ó í ó í ö Ó í ú Í ö ü Ö ű ű Ö í ú ó ö í ú ű Ö ö ö ö

Részletesebben

íí ú Í í Ó í í ó ó í ó Ü í ü í Í í í í ü í í í í í í í í í í ó í ó í ű í ó ü ó ó ü ű Ü Ú Í Ö ó ó ű í í í í ó Ő ó í í ó í ó í í í ü ü ó í ü ü ó í ü Ó í ó ó ó ú ó ü í ó ó í í í í í í í ó ü ü üí Ü Ü í Í ü

Részletesebben

Á Ő É É ó ó ó ó ó ú ó ű ó ú Í Í ó Ö Á ó ó ó ó Í ó ó ó ó Í ű ó ű ű ó É ó ű ó ó ű ó ű ó ó ú ü ü ó ó ó ó ü ú ó ú ó ú ú ó ú ó ó Ú ó ó ú ú ű ó ú Á ü ú Í Ú ű Ú Ö Í Á Á É Á Á Á É Ó ó ó ó ú ó ó ű ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

Á Ö Ú Á É É Ő ú ü ú ú ű Ü Ö ü ÚÍ ü ü ú Ü Ü ú ú ú Ó ú ú ú ű ú ú ű É ú ü ü ü ü Ü ü ü Ü ű ű ű ű ú Á Á Á Á Á ú ű ü ű Ü ű ú ű ü ű ü ű Ö ú Ü ű ú Ü É ű ü Ü ü ú Ü ú ú ú ü Ü Ü ü ü ú Í ü ü ú ü Á ü Ü ű ű ű ü ű É

Részletesebben

Ü ü ü ű ü ű Í ű ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű Í ü ü ü ü ü Í É Á Á Í É Á Á Á Á Á Á Á Á Ó ű Á ű É É Á Á Á Á Á ű ü Á Á Ó Ó ü ü ű ü ű ü ü ü Í ű Í ü Í Í ü ü Í ü ü ü ü ü ű ü ü ü ü Í Ó É Ü Í Á ü ű Í ü Í Á Á

Részletesebben

ö Ö ö ó í ó ó í ö Ö í ö í ü ó ö Ö ö ö Á ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ó ó ó ö ö ö ü ü ö ö ü í í í í ú ö ö ö ö í ö ö ó í ö ó ö ú ö ü ü ü ö ö í üí ö ö ü ó ö úí ö ó ö ó í ö ó í ö í í í ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ü ó ö ö í

Részletesebben

Ö É Á Ú É É É É Í Ü Ü Ő É ö É ö á ö í ü ü á á á á í á í á ö á á á á á á á í á á ö á á ö á á á á Á ö á á á ö í á ö á ü ö á ö í ü ü á Ő í á ö í í Ü á ü ö ö ü á á á Í á í á á ü ö íí á á í á á á á á í ü ö

Részletesebben

ö ü ö Ö ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ü í ö í í ú ú í ö ü ű ü ú í ü ű ö ö í í ü í ü í ü ü ű Á Á í Ú í ú ú í ö ü ö ö ö ö ü ö í ü í ö ü í í í í í í É ú ú É ü ü ű ú ú ö ü ö ü í í ü ö ü ú ú í ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö Á ö Ö

Részletesebben

Í Í Í Á É É Í Ó Ó Í Á Á É Á Á Ö É Á Ö Á Á Á Í É É ű Í ű É É Ű Á Á Ó Á Á ű ű É Í Á Á Í Í É É É Á Ó Á Á Ó ű Í Á Á ű ű ű ű Á ű Í ű ű É Í Í Í ű ű ű ű Í ű ű ű ű ű ű Í É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É Í ű Í Í Í Ü

Részletesebben

ű ű Í ű Í Á ű ű Á É Á Á Á Á É Á Á É Ó ű Á Ő Ó É É É Á Í Á É Á Á Á Í Á É Á Ó Í Í ű ű ű Í Í ű Í ű Í Í ű Í Í ű ű ű Í ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í ű Á Á ű ű ű ű Í ű Í ű ű ű ű ű Í Í ű Í ű ű Í Í Í É ű Í ű ű ű Í ű Í ű

Részletesebben

Ö í Ö Ü Ü í í ü ü í í í Ó Í í í í Ó í í íí Ó íí ü ü í í Á íí í ü Ü Ó Ü í í í ü í ü í í í í ü ü í ü í í ü ü ü í í í í ü í í í í í Ö í í ü í í ü ü ü Ó Ó ü í í í í ü ü ü Ö ü ü Ö í í í í í Ö ü í í í ü í í

Részletesebben

ú Ó Ö Ó ű Í Ó ú Í Ü Í Í Í Í ú Í Í Ú É Í Í Ü É Ü Ö Ü ú Í Í Í Í Í É Í Í Í Ó Í Í ú Í ú Í Í ú Ü Í Ü Í Í Í Í Ü Í Í ú Í Í Í ű Ú Í Í Í ú Í ú ú ú ú ú É Í Í Í Í ú Í Í Í Í Í Ü Í Ü ÜÍ ú ú Ú ú ú Í ű Í ú Í Ú Í ű Í

Részletesebben

ü ű ü ű Í ű ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű ű ű ü ű ü ű ü ű ü ü ü ü ű ü Í ü Ü Á É Í Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Ö Á Í ű Á É Á É É É Ú ű É É Ú Á Í Á Ő Á É Ú Á Á Á Á Á Ú Á Á ű É Ó Á É É Ú Ő Á ü ű ű ü ű ű ű ű ű ű ü ü Ú ű Í

Részletesebben

Ö ü Ö ü ü ü í í ü í ü ü ü Á í ü ü í ü í ü ü ű í Ö ü í í í ü ü ű í ú í ü ü í í Á Á ű ü í í í í í ű í í í í ú í ü í í í ü ű í ű ú í ü ü í ű í Á ü í ü ü í Á Ö ü ü ű ü í ü ú ü Á ú ű ü ü ü ű Á Ö ü ű Ö í í ü

Részletesebben

Á Á Á Ó É ö ó ő ó ő ő ő ó ó ó ú ő ö ü ő ó ó ó ó ó ő ó ü ö ö ó ü ő ó ű ó ö ó ó ó ö ő ö ó ó ü ő ö ő ő ü ő ő ő ő ő ó ű ú ó ő ő ö ő ő ü ő ő ő ú ö ö ü Ü ú ö Í ó Ú ó ö ó ő ó ő ű ó ú ú ő ü ő ő ú ö ő ö ú ó ö ó

Részletesebben

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü ú ő ö ó ő ü ö ó ó ó ö Ö ú ó ó ó ö ő ö ő ö ő ö ú Ö ó ó ű ö ő ó ö ű ö ö ő ö ó ű ö ő ö ő ö ú ü ű ö ő ó ö ő ö ó ö Ó ű ö ő ö ó ü ú ú ö ö ü ü ö ü ú ő Ű ö ő ö ú ó ű ü ő ö ő ü ö ü ő ó ü ú ü ö ö ó Ó ó ó ő ü ö ö

Részletesebben

ű ü Á

ű ü Á ű ü Á ó é ó ö é é Á é ó í ú Á ő íö ü ö üó é ü ü ú ö ó ü ó ü ó ü ü é í ü Ó ú íí Ó é é Ó ü ó ó ü ó ü ü ü ö ó óü ó ó ó í ü ö ü í ó ü ü É ú ú ü É í É ó ü ó ó ü ü é Á ó Á ó ó é ü ó Á é ü í é ó ö üé ó ó ó ü

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü é ú Ö Ó é ú é é ú ö é é ő é é é ő ü é é é ö é é ő é ő é é é é é ű í ö é í é é é é é ö ö é ú Ó ő Ó ő í ü ő ü é é ü í ő é é ő ő é é é í ő í é é é é ő ü é é é é ö ő é ő Ó ő ö é ő ő ő í é ő é é Ó ö é ő ő é

Részletesebben

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü

Részletesebben

É í Á ó í Ó ú í Éó ö ű í ő ó ő í ő ő Á ó í ó í í í ó ö ű ő ő ó ő ő í ű ö í ö í ú É Á É É ó Á Í Á Á ő Í í Ö ő ű ö ó í ő ő ü ö ö ő ü ó ö í ó ü í ő ó í ö ó Í ö ö üí í ö í ó ö ő ó í í í ű ó ó üí ő ó ő ü Á

Részletesebben

csak csak4 csak3 csak1 sak csak2 NYERŐÁR

csak csak4 csak3 csak1 sak csak2 NYERŐÁR mn W FM K F v n d m n d K v d 3 p d 3p 0 d 0 0 0 ó vn g 0 p mb B x M hnő po pő 3 0 3 30 CLgnd 0 Mpo á E gán po á v p g őn gbó M 8 m 08 Nop nú ó K ú ó ú á mn nop n m o C pá bnph ó ü önbö ő m bn 8 0 P dá

Részletesebben

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra SZÉCHENYI ISÁN EGYEEM AAMAZO MECHANIA ANSZÉ 6. MECHANIA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szüle eronika, eg. ts.) I. előadás. okális aroimáció elve, végeselem diszkretizáció egdimenziós feladatra.. Csomóonti

Részletesebben

Á É

Á É Á É ű Á Á ő Ó Á ő ő ő ü Ő ő Á Á Á ü ű ü ü ű őí ő ü Ú Á ü ő í Ö ü ü ű í í ü ő ü ú ü ü í ű ű ü í Á Ü Ó ú Ó Á Ó Á Á Ö Á Á í ü í ííí í Ó ú ű ő ő ő ő ő í ü í í ő ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü í őí ő ő ő í ű í

Részletesebben

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í ÍÜ ű Í Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í Ú ö Í Á ű Í ö Ü Í Í Í ű Ú Í ő ü Í ö ő É Í É ü ÉÍ ő Ü Ú É Í ő Í ű ü Í É Ü Ü Í Á Á Í Ü Í É Í Í É É É öí Í Í ö ú Í ú

Részletesebben

Gépszerkezettan III. Példatár

Gépszerkezettan III. Példatár Géekeen III. Pélá Géeleek II. Pélá. TENGELYKAPCSOLÓK.. el: Eg enifgálivú é eg P= 5 kw eljeíénű é n= 4 / foláú elekooo eev áá engelkolóvl kolnk öe. A vok á = 4. A úlóó felüleek köee áéője egegeik vok lkköének

Részletesebben