SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Készült Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda januárjában

2 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-4612/2014. ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete január 31-i ülésére Szentes Város Önkormányzata évi költségvetéséről Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény előírásait, a évi költségvetési koncepcióban megfogalmazottakat, valamint Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvényben foglaltakat, továbbá a költségvetéssel összefüggő egyéb jogszabályokat figyelembe véve Szentes Város Önkormányzata évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezete széleskörű és több fordulós egyeztetésekre alapozva elkészült. Kérem, hogy a beterjesztett javaslatot megtárgyalni és az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló rendeletet megalkotni szíveskedjenek. Szentes, január 29. Szirbik Imre

3 2 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK INDOKOLÁSA

4 3 Előzmények Az önkormányzatok feladatai között a gazdálkodás szervezése során meghatározó szerepe van a költségvetés elkészítésének. Az ellátandó feladatok megvalósításának egyik legfontosabb dokumentuma az éves költségvetés, melyben a település lakosságának képviselői - a Képviselő-testület - a költségvetési rendeletben egész évre meghatározzák a gazdálkodással kapcsolatos teendőket, azok kereteit, az egyes ellátási formákban a szükségletek kielégítésének mértékét. A évi költségvetés előkészítése folyamatos, lényegét tekintve a korábbi évek gyakorlatának megfelelő módon széleskörű és többfordulós egyeztetésekre alapozottan történt. A dokumentum megalkotásához szükséges előkészítő munkát azonban a tervezésre, a gazdálkodás vitelére és a beszámolásra vonatkozó jogszabályok megváltozása nehezítette. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet január 01-től hatályos rendelkezései az államháztartás rendszerében nagymértékű változást eredményeztek. Az új előírások szerint évtől életbe lép a rovatrend, ami költségvetési rendelet-tervezet szerkezeti felépítését is érintette. A korábbi szakfeladatok helyett kormányzati funkciókat kell alkalmazni, melyeket a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet határoz meg. A közpénzügyi, költségvetési rendszer teljes körét érintő módosulások nemcsak a költségvetés szerkezeti, tartalmi elemeinek megszokott formájának átdolgozását igényelték, hanem gazdálkodás számvitelét is érintették. A jogszabályok és az értelmezéseket segítő útmutatások viszonylag későn jelentek meg és mivel jelentős mértékben érintették a korábbi gyakorlatot, ezért jelentős munkát igényelt a szabályoknak való megfelelés biztosítása a tervezés folyamatában. A változások miatt teljesen át kellett dolgozni a költségvetési és számviteli adattartalmakat, ami a költségvetésben a korábbi évek adataival való összehasonlítást segíti. Az önkormányzatokat feladat és finanszírozási oldalról érintő változások által meghatározott feltételek jelentős mértékben nem módosultak, az anyagi lehetőségek azonban továbbra sem bővültek. A költségvetés megalapozásához elengedhetetlenül szükséges helyi döntések időben megszülettek, viszont a teljesen új alapokra helyezett tervezésre és gazdálkodásra vonatkozó előírások, a központi források konkrét közlésének késése akadályozta a tervező munkát. Az egyeztető tárgyalások ugyan időben elkezdődtek és folyamatosak voltak, viszont a költségvetési egyensúly biztosításához szükséges intézkedések megtétele a lehetőségek minimálisra történő szűkülése miatt nagymértékben befolyásolta a költségvetés kidolgozását. A polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet megelőzően beterjesztette a Képviselőtestület elé azokat az önálló rendelet-tervezeteket, melyek a költségvetésben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításokat tartalmazták. Az önkormányzat saját bevételei tekintetében a meghozott döntések az előző évekhez viszonyítva számottevő többletbevételt nem eredményeztek, a lehetőségeket tovább csökkentették azok a központi intézkedések, melyek kiadásnövekedéssel jártak, illetve az önkormányzat ármegállapító szerepének megvonásával a bevételek növelésében korlátozást jelentettek. A évi költségvetést megalapozó költségvetési koncepcióban prognosztizált számadatok a fentiek miatt lényegesen nem változtak, a jogi szabályozás módosulása, a központi

5 4 költségvetésből származó bevételek lényeges növekedésének elmaradása a költségvetésben továbbra is komoly egyensúlyi problémákat okozott. A fentieket figyelembe véve a tervező munka fontos alapelve továbbra is - a reálisan felmért, és teljesíthető bevételek számbavétele és tervezése, - kiadási oldalról a feladatellátás szempontjából alapvetően szükséges kiadások meghatározása, - a megkezdett beruházások befejezéséhez szükséges források feltárása, a feladatok fontossági sorrendjének meghatározása volt. Általános értékelés Az önkormányzat évi költségvetési tervjavaslatának kidolgozása folyamatában a forráshiány és az új könyvvezetési és beszámolási rendszernek való megfelelés biztosítása együttesen éreztette hatását a tervező munkában. Együttvéve a források korlátozottsága, a jogszabályi változásokból adódó kötelezettségek teljesítése az előkészítés során a szigorú, a követelményeket jobban érvényesítő, széleskörű egyeztetéseken alapuló szempontok figyelembe vételét tették szükségessé. A tervezést, a költségvetési gazdálkodást befolyásoló leírhatatlanul sok és nagymértékű változás mellett, az egyes szakterületeket érintő jogszabályi előírások betartásán túl a forrásokat meghatározó központi adatok közlésének - különösen a múzeum működését segítő központi támogatás, valamint a gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása - késése további nehézségeket jentett a forrás hiány kezelése érdekében teendő intézkedések megtételében. A támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről a települések típusát és jövedelemtermelő képességét is figyelembe véve a szociális ügyekért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntése január 29-én vált ismertté, mely szerint az önkormányzati adatszolgáltatásra alapozott, több mint 100 millió Ft támogatásból az önkormányzat eft támogatásban részesült. A fentieket, illetve az Önkormányzat évi költségvetési koncepciójában megfogalmazott, továbbá a tervezésre vonatkozó alapelveket figyelembe véve az intézményi tervjavaslatokban kidolgozott, az egyeztető tárgyalásokon tételesen átbeszélt számadatok alapján jelentős mértékű (több mint 250 millió Ft) forráshiány mutatkozott. A feszültséget tovább fokozta a beruházások, fejlesztési körbe tartozó feladatok megvalósításához szükséges bevételek és kiadások közötti egyensúlytalanság. Mivel a szabályok alapján a költségvetésben évben sem tervezhető forráshiány, így a működési költségvetés egyensúlyának biztosítása további egyeztetéseket, kiadást csökkentő, illetve bevételt növelő intézkedések megtételét igényelte. A évi költségvetésben felhalmozási körbe tartozó feladatok megvalósításában - a megkezdett beruházások befejezéséhez szükséges önerő biztosítása a hitelek rendelkezésre állásának évi lejárta, a fejlesztések forrásaként figyelembe vehető helyi bevételek minimális volta miatt az adósságkonszolidáció ellenére - a feszültségek tovább fokozódtak. A Képviselő-testület által megfogalmazott, illetve a város folyamatos fejlődését, a as európai tervezési periódus előkészítését célzó fejlesztési elképzelésekhez szükséges források megalapozott tervezését a forráshiány nagymértékben meghatározza. A költségvetés tervezési folyamatában ezért meghatározó volt a prioritások meghatározása, a kötelezettségek teljesítéséhez a szabályoknak megfelelően a források figyelembe vétele. Hangsúlyos szempont volt a biztonsággal tervezhető bevételek mértékéig a feladatok rangsorolása. Források hiányában a fentiek miatt az igénye teljes köre nem teljesíthető, olyan kötelezettség

6 5 nem vállalható, munka nem indítható, aminek a fedezete a költségvetésben nem áll rendelkezésre. BEVÉTELEK INDOKLÁSA Az önkormányzati feladatok ellátásához igénybe vehető források az önkormányzat saját bevételeiből, állami támogatásokból, finanszírozási bevételekből (hitel, kölcsön) származnak. A saját bevételek között a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó díjak, áfa bevételek, visszatérülések, kamat, a helyi adók, a bérleti díjak, a felhalmozási és tőkejellegű bevételek és az előző évi pénzmaradvány várható összege vehető figyelembe. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény (továbbiakban: költségvetési törvény) tartalmazza azokat a szabályozási elemeket, melyek meghatározzák az állami költségvetés és az önkormányzati költségvetés évi kapcsolatait, az állami támogatásokból igénybe vehető bevételek mértékét. A évi nagy átalakításokhoz kapcsolódó finanszírozási változások némiképp korrigálódtak, azonban az alapelvek továbbra is érvényben maradtak. - a gépjárműadó 40%-a illeti meg évben az önkormányzatokat, SZJA átengedéssel továbbra sem számolhatnak, - a költségvetési törvény szerinti egyes támogatások összegét csökkenti az elvárt bevétel (a beszámítás rendszerének elvei évhez képest módosulnak), - a támogatások nagyobb része feladatalapú és kötött felhasználású, a helyi önkormányzatok működőképességük fenntartása érdekében kiegészítő támogatásban részesülhetnek, - a évi szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások évtől beépülnek az alapfinanszírozásba. A költségvetési törvény IX. fejezete alapján az Önkormányzatok feladatellátásának támogatására ,9 millió összeg áll országosan összességében rendelkezésre az alábbiak szerint: - A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása, hozzájárulás a ,3 pénzbeli szociális feladatokhoz és beszámítás - A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,4 - A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és ,1 gyermekétkeztetési feladatainak támogatása - A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása ,0 - Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok ,2 - Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai ,9 - Vis maior támogatás 7 700,0 A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásainak mértékéről, valamint a települési önkormányzatokat megillető átengedett, illetve egyéb bevételeiről a költségvetési törvény a rendelkezik. A külső források igénybevételére vonatkozó szigorú szabályok miatt a évi költségvetés hitel felvétellel korlátozott mértékben számolhat.

7 6 A évi költségvetésben tervezett bevételek főbb csoportjait figyelembe véve (a rendelet 1. sz. mellélete szerinti tagolásban) a tervjavaslat az alábbiakat tartalmazza: Megnevezés A költségvetés bevételei ezer Ft-ban évi évi évi évi Változás %-a eredeti előirányzat terv 3./2. 4./3. 5./ költségvetési bevételek ,71 110,90 88,47 - belső finanszírozás bev ,91 137,51 6,35 - külső finanszírozás bev ,64 103,62 94,12 összesen: ,45 110,27 88, külső finanszírozás bev. - belső finanszírozás bev. - költségvetési bevételek év év év év A fenti adatok évenként változó képet mutatnak, ami egyrészt az intézményi szerkezet átalakulás, másrészt a fenntartó váltás, a társulási feladatellátás megszűnésének, továbbá a finanszírozási rendszer átalakulásának, illetve a beruházásokhoz kapcsolódó pályázati támogatások változásának a következménye. Mindezek mellett a évi számadatokban visszatükröződik a fejlesztésekhez kapcsolódó források hiányának növekedése, mivel a külső finanszírozás bevételei között a tervjavaslatban kizárólag a fejlesztési elképzelések, igények hitelfedezete került figyelembevételre. A bevételek részletezését a rendelet 1. számú melléklete sorrendjében az alábbiak szerint lehet összefoglalni. I. Működési célú támogatások államháztartáson belülről rovat csoportba tartozó központosított előirányzatok között a korábbi években normatív támogatásként jelentkező lakott külterülettel kapcsolatos feladatellátás, az üdülőhelyi feladatok támogatása, valamint a

8 7 korábban a Megyei Intézményfenntartó Központ által fenntartott, települési önkormányzat tulajdonában lévő köznevelési intézmények működtetésének támogatása került megtervezésre. A kötött felhasználású állami támogatások tervezett előirányzatában megjelenik a évben bevezetett, új feladatalapú finanszírozás hatása, valamint a évben szintén feladat alapra helyezett gyermekétkeztetés finanszírozása. A rendelet 1/a. számú melléklete részletesen tartalmazza az egyes feladatokhoz kapcsolódó központi költségvetésből származó bevételek összegét, melynek alapján millió forintos növekedés tapasztalható. A számadatok elemzése kapcsán azonban figyelembe kell venni azt, hogy a központi támogatások évi eredeti előirányzatában nem jelenik meg az évközi intézkedések (pedagógus béremelés), illetve a pótfelmérések hatása. Az évek közötti összehasonlítást az is nehezíti, hogy az egyes faladatok finanszírozásában átrendeződés következett be. ezer Ft-ban évi évi Változás(%) eredeti előirányzat 2014./2013. Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,67 Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,29 Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása ,77 Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása ,54 Központosított előirányzatok ,53 Összesen: ,01 Működési célú támogatások államháztartáson belülről rovat tervezett előirányzata az a védőnői, iskola egészségügyi feladatok, illetve a központi orvosi ügyelet feladatainak ellátásához kapcsolódó OEP finanszírozás összegét tartalmazza. Az egyéb működési célú támogatások előirányzatában a jelennek meg a feladat ellátási szerződés alapján ellátott feladatokhoz a kapcsolódó befizetések (Nagytőke, Eperjes óvodai feladatok ellátásának költsége), a szociális ellátások (jelzőrendszer működtetése, közösségi feladatellátás) támogatása, a prémiumévek program, illetve a KLIK által rendezvényekhez nyújtott támogatás összege. II. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről rovatcsoport tervezett előirányzata tartalmazza a nyertes pályázatokhoz kapcsolódó (ivóvíz minőségjavító program, a tanyagondnoki szolgálat gépkocsijaihoz kapcsolódó eszközök beszerzése, 2 db mikrobusz vásárlása), valamint a az Ivóvíz konténer működéséhez igényelhető, illetve a Mátéffy u. Óvoda felújításához kapcsolódó, a költségvetési törvény 3. számú melléklete alapján a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 8. jogcímen belül (Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása) igényelhető támogatás összegét. III. Közhatalmi bevételeken belül jövedelemadók körébe tartozó termőföld bérbeadásából származó jövedelemadóból az önkormányzatnak évek óta nincs számottevő bevétele, tekintettel arra, hogy az SZJA tv. 1. számú melléklet pontja alapján adómentes a

9 8 termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. A bérbeadók kihasználva az adómentesség lehetőségét, szerződéseiket 5 vagy annál hosszabb időtartamra kötik, így mentesülnek az évi 16%-os adó befizetésének kötelezettsége alól. A jogszabály évre sem tartalmaz a korábbitól eltérő rendelkezést, így évre ezen a jogcímen bevétel továbbra sem volt tervezhető. A vagyoni típusú adók között az építményadó mértékét január 01-től a 36/2012(XI.30) önkormányzati rendelet 1. (1)-(2) bekezdései határozzák meg. Az adóztatás és az adónem további keretszabályairól - így a mentességekről, kedvezményekről - a helyi adókról szóló módosított évi C. törvény rendelkezik. Mentes az adó megfizetése alól a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, illetve az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény feltéve, ha az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Az önkormányzati rendelet alapján a település két zónára osztott. Az I. zónába tartozik az ipari park Északi zónájának keleti része, a Keleti zóna keleti része, a Déli zóna keleti és déli része, továbbá az elkerülő út nyugati oldalán elhelyezkedő területek, ahol január 01. napjától az adó mértéke az adótárgy minden megkezdett négyzetmétere után 20,-Ft. A II. zónába tartozik minden egyéb, a település közigazgatási határain belüli terület, ahol az adó mértéke az adóalap 30 négyzetmétert meg nem haladó része után 0,-Ft, míg az afeletti rész után 600,-Ft /m 2. A évre tervezhető bevétel alapját a december 31-én nyilvántartott adatok adják, mely szerint 763 adózó 1093 adótárgyról benyújtott bevallása szerepel az adóhatósági nyilvántartásban. Az adóköteles összes hasznos alapterület m 2. Építményadó kivetés teljes összege december 31-i állapot szerint Zóna Adótárgyak száma (db) Adóalap (m 2 ) Adómérték (Ft/m 2 ) Kivetett (eft) I. zóna II. zóna Összesen Az építményadó alanyai közül évben 18 adózó állt felszámolás alatt. Az általuk birtokolt adótárgyak száma 26, melyek kizárólag a II. zónában helyezkednek el. Az adóköteles alapterületük együttesen m 2, a kivetett adó ,-Ft. Ez az adóösszeg a felszámolási eljárásban - mint hitelezői igény - a felszámolónál bejelentésre került, megtérülésére viszont az adóévben nincs esély, így a kivetés ezen összegét a bevétel tervezése során nem szabad számításba venni.

10 9 Építményadó kivetés összege tisztítva a felszámolási eljárással érintett ingatlanok után fizetendő adóval december 31-i állapot szerint Megnevezés Adótárgyak Adóalap Adómérték Kivetett száma (db) (m 2 ) (Ft) (eft) Összes adótárgy Felszámolás alatt Bevételt termelő adótárgy Figyelembe véve azt, hogy az építményadó elsősorban a vállalkozásokat terhelő adófizetési kötelezettség, a tervszám kialakításánál figyelembe kell venni az adóalanyok fizetési képességét (szándékát). Gazdasági társaságoknál minden ingatlan vállalkozási célú adótárgynak minősül, ami azt jelenti, hogy az éves adó összegét akkor is meg kell fizetni, ha az adott időszakban abban termelő tevékenység nem zajlik, illetve az adott ingatlan bérbeadás útján sem kerül hasznosításra, tehát az adótárgy árbevételt nem termel a vállalkozás részére, ami jelentős terhet ró az érintettekre. Emiatt az elmúlt évek tapasztalatai szerint, körülbelül a tárgyévi kivetett adó 6%-ának megfelelő összeg - várhatóan eft - teljesítése áthúzódik az adóévet követő évre, így a évi adóbevétel tervszámának kialakításakor ezen összeggel a tárgyévben nem lehet számolni. A magánszemély kommunális adója mértékét január 1. napjától kezdődően Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2013. (XII.06.) önkormányzati rendeletének 1. (1) bekezdése belterületen 6.000,-Ft-ban, egyéb belterületen 4.500,-Ft-ban, külterületen 3.500,-Ft-ban határozta meg adótárgyanként. Ezen időponttól kezdődően a helyi rendeletben megjelent az egyéb belterület fogalma, ami a központi belterülettel földrajzilag össze nem függő, nem külterületi helyrajzi számon nyilvántartott területet jelenti, ahol a beépítettség, a telkek kialakítása a belterületre érvényes szabályok szerint történik. Területileg Kajánújfalu, Magyartés és Lapistó belterületi részeit foglalja magába. A tervezés kiindulási alapja az adóhatósági nyilvántartásban december 31-én nyilvántartott adótárgyak állománya után fizetendő alapadó, melyet korrigálni kell az önkormányzati rendelet szerinti mentességek, kedvezmények már elszámolt és a évtől belépő összegével, illetve figyelembe kell venni az átlagos megtérülést. Belterületen db, külterületen 182 db, egyéb belterületen 1481 db adótárgy található. A mentességekkel, kedvezményekkel korrigált évi kivetés eft volt. Magánszemély kommunális adója adótárgyainak összetétele XII. 31-i állapot szerint Elhelyezkedés Adótárgy (db) Alapadó (eft) Mentesség Évi adó kedvezmény (eft) (eft) Belterület Külterület Egyéb belterület Összesen Az adónemben több jogcím alapján vehető igénybe adómentesség, egyrészt az adóalany, másrészt az ingatlan jellemzői alapján. Személyi mentesség jár a 70. életévét betöltött adóalanyok esetében 1 db ingatlanra, amennyiben az érintettnek abban tulajdonjoga vagy vagyoni értékű joga van és az ingatlanban található az állandó bejelentett lakcíme is. Mentes a

11 10 100%-os munkaképesség csökkenésű adóalany, illetve legfeljebb 5 éves mentességet vehet igénybe a kommunális beruházást megvalósító adóalany. Tárgyi mentes a külterületi közművesítetlen építmény, amennyiben az lakás céljára szolgál, a szükséglakás, továbbá az a lakás, amely nem éri el az állandóra bejelentett ott tartózkodó személyek szerint számított lakásigény mértékének alsó határát. Jogcím Mentességek kedvezmények alakulása magánszemély kommunális adójában 2013.december 31-i állapot szerint db Belterület mentes (Ft) db Külterület mentes (Ft) db Egyéb belterület mentes (Ft) db Összesen mentes (Ft) 70 éves Csatorna Egyéb Összesen évben további 344 ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője töltötte be 70. életévét, így évről a részükre adómentesség jár, összesen eft erejéig, ami a korábbi jogosultak mentességén túl a kivetett és beszedhető adó összegét tovább csökkenti. Az adó éves kivetett összegének 95%-os - általános tapasztalat szerinti - megtérülési arányát alapul véve a tervezhető adó összege nem lehet több mint az előző évi. Az értékesítési és forgalmi adók körébe tartozó helyi iparűzési adó március 01. napjától került bevezetésre Szentes Város közigazgatási területén. Az adó mértékét a többször módosított 3/1993. (II.19) Kt rendelet 2003.január 01-től 2%-ban határozta meg. Mentes az adófizetési kötelezettség alól az az adóalany, aki/amely a település illetékességi területén székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik és a vállalkozói szintű nettó árbevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot. A évi helyi iparűzési adóbevétel tervezése a legutolsó rendelkezésre álló helyi adóbevallások I. félévére bevallott előleg adatainak, ebből a második félévre számított II. félévi előlegnek, a évre várható feltöltés összegének (előző 16 év átlaga alapján), a 2013.évi várható adókülönbözet elszámolás összegének, valamint Magyarország évi központi költségvetésében meghatározott makrogazdasági mutatók közül az infláció (2,4%) és a várható GDP növekedés (2,0%) mértékének figyelembe vételével történt. A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. tv. 1. -a alapján a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjárműveket és pótkocsikat gépjárműadó terheli. A gépjárműadó alapja személyszállító gépjárművek esetén a teljesítmény és az életkor, tehergépjárművek esetén az önsúly és a raksúly ötven százalékának együttes összege. Az adóalap számításának módja az előző évhez képest adóévben nem változott. Az adó alanya - fő szabályként - az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján mint üzembentartó, annak hiányában mint tulajdonos szerepel. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény ban foglaltak szerint a települési önkormányzatot a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a illeti meg. A bevételből a központi költségvetést megillető 60% átutalását havonta kell teljesíteni.

12 11 Az adó mértéke személyszállító gépjárművek esetén a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,-Ft/kilowatt, a gyártási évet követő naptári évben 230,-Ft/kilowatt, gyártási évet követő naptári évben 185,-Ft/kilowatt, a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,-Ft/kilowatt. Tehergépjárművek esetén július 01-től módosult a légrugós, vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjárművek adója I. félévben még 1200,-Ft/100kg, a II. félévtől viszont az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 850,-Ft/100kg az adómérték. Az adómérték csökkentés oka az e-útdíj bevezetése miatt a vállalkozásokat terhelő többlet teher kompenzációja. A 850,-Ft/100 kg-os adómérték évben is érvényes, tehát hatásával, mind a 12 hónapra számolni kell évben 221 légrugós jármű szerepelt az adóhatósági nyilvántartásban. A II. félévi adócsökkentés összege eft, melyből 40% (1.561 eft) az önkormányzat költségvetését, 60% (2.341 eft) a központi költségvetést érinti. Ezt a nagyságrendet teljes évre figyelembe véve az önkormányzat évi várható bevételkiesése - az előző évi gépjárműállomány adójának alapulvételével - meghaladja a eft-ot. A évben kivetett eft-ot évre alapul véve a légrugós járművekre bevezetett csökkentett adómérték a tervezés évében eft-ra csökkenti az éves kivetés összegét. A kötelező bevétel megosztás figyelembe vételével ebből az önkormányzat 40%-os mértékben részesül, így az önkormányzat évi gépjárműadóból származó bevételének összege Ft-tal vehető figyelembe a költségvetésben. Az egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók között tervezett idegenforgalmi adóból származó bevétel a helyi adókról szóló módosított évi C. törvény 30. -a alapján került megállapításra, miszerint adóköteles az a magánszemély aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó beszedésére a szálláshely üzemeltetője kötelezett, aki a beszedett adót minden hónap 15. napjáig köteles az önkormányzat idegenforgalmi adó beszedési számlájára befizetni és a havi vendégforgalomról a bevallást benyújtani. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az idegenforgalmi adóról szóló módosított 34/1997.(XI.28) Kt számú rendelete az adó mértékét január 01- től személyenként és vendégéjszakánként 300,-Ft-ban határozta meg évtől sem adómérték változással, sem olyan szálláshelybővüléssel, vagy megszűnéssel nem lehet számolni, ami jelentős mértékben módosíthatná az éves idegenforgalmi adó bevétel összegét. Előbbiek miatt a településre érkező vendégek számára és az általuk eltöltött vendégéjszakákra alapozható a bevétel tervezése. Az eltöltött vendégéjszakák számát a lakosság fizetőképessége, a település által kínált sport és kulturális programok és nem utolsó sorban a turisztikai főszezon időjárása nagymértékben befolyásolja évre - az előző év adatainak alapul vételével - a évivel azonos mértékben lehetett tervezni a bevétel összegét. A talajterhelési díj július 01. napjától működő bevételi forrása az önkormányzatoknak. A díjfizetés alapját, módját, rendszerét a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény szabályozza. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. A talajterhelési díj mértékét - a talajterhelési díj alapja - az egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. Az egységdíj a törvény 12.. (3) bekezdése alapján 1.300,-Ft/m 3. Szentes város a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet melléklete alapján Érzékeny besorolású, így 1,5-es szorzót kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a köbméterenként fizetendő díj összege 1.800,-Ft.

13 12 A jogszabály szerinti díjemelés hatására a rákötések az elmúlt években folyamatosak voltak. Mára már többnyire csak azok az ingatlan tulajdonosok (fogyasztók) maradtak az adózói körben, akiknek jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a rákötést (nagycsaládosok, egyedül élők, kisnyugdíjasok), náluk a tartozás megfizetése is sokkal nehezebben érhető el, még az adózás rendjét szabályozó évi XCII. törvény által lehetőségként biztosított fizetéskönnyítési/részletfizetési eljárás keretében is. Ezen körülményeket figyelembe véve a évi talajterhelési díj bevétel az előző évivel azonos összegben volt tervezhető. Az egyéb közhatalmi bevételek tervszáma a vonatkozó jogszabályokat, az előző évi tapasztalati adatokat figyelembe véve került meghatározásra. Ezen bevételi csoporton belül a helyi adókhoz kapcsolódó késedelmi pótlék és bírság bevételben visszatükröződik az adóalanyok fizetési pontossága, a részletfizetések időtartamára fizetendő pótlék összege, illetve évtől a végrehajtási cselekmények után kötelezően felszámítandó 5.000,-Ft-os végrehajtási költségátalány összege év végére a jegybanki alapkamat mértéke 5,75 %- ról 3%-ra mérséklődött, január 22-től pedig már csak 2,85%, és további csökkenés várható. 7 A jegybanki alapkamat változása 2013.évben (%) változás dátuma Ez a változás érezteti hatását az önkormányzat adókhoz kapcsolódóan beszedhető késedelmi pótlék bevételében is, tehát évre ezen a jogcímen az előző évi előirányzatnál eftal kevesebb összeg volt tervezhető. IV. Működési bevételek jogcímen tervezett bevételek között a lakbérekből, valamint az egyéb bérleti díjakból (nem lakás céljára hasznosított ingatlanok bérbeadása) a költségvetésben figyelembe vehető tervszám a Szentes Városi Szolgáltató Kft. által számított évben beszedhető összeget tartalmazza. Egyéb bérleti díjként került a bevételek között számításba vételre a szerződések alapján számított, a rendelet 1/c. számú mellékletében részletezett bérlemények után fizetendő bérleti díjak összege. Osztalék bevétellel az előzetes számítások szerint a évi költségvetés nem számolhat. A vízszolgáltatási jog törvény általi megvonása miatt a Szentes-Víz Kft. átalakulása következtében az Önkormányzatnak a korábbi évek gyakorlatától eltérően üzemeltetésből, koncesszióból származó, szabadon felhasználható bevétele nem származik, ezért a terv ilyen jogcímen bevételt nem tartalmaz. A bevételi kiesés 160 mft, mely korábban a fejlesztések forrása volt

14 13 Az ellátási díjak tervezett előirányzata magába foglalja az intézmények által az alaptevékenység keretében az ellátottak részére nyújtott szolgáltatások eladási árából származó bevételeket (bölcsődei, szociális intézeti ellátás, szociális és ellátotti étkeztetés, ápolás, gondozás díja). A kiszámlázott általános forgalmi adó (továbbiakban ÁFA) tervszáma az általános fogalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás során kiszámlázott ÁFA (tervezett bevételekkel összhangban) összegét tartalmazza. Az adóhatóságtól visszaigényelhető ÁFA mértéke a szabályoknak megfelelően került a tervjavaslatban figyelembe vételre. Az önkormányzat évi feladatait és lehetőségeit, a működtetéshez, illetve felhalmozási kiadások fedezéséhez szükséges finanszírozási igényt figyelembe véve az előzetes számítások szerint még időlegesen sem rendelkezik szabad pénzeszközökkel, kamatozó értékpapír állománnyal, ezért kamat jogcímen - a korábbi évektől eltérően - a tervben minimális mértékű bevétellel számolhat. Az egyéb működési bevételek között a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök (szociális kölcsön), késedelmi kamatok számított, illetve becsült összege került megtervezésre. V. Felhalmozási bevételek között immateriális javak értékesítésével a terv nem számol. Az ingatlan értékesítés jogcím tervezett bevételének összege az Ipari Parkban értékesített két ingatlan értékét (MOD Kacsafeldolgozó Kft. kedvezmények figyelembe vételével, Zöld Plasztik Lakics Kft.) tartalmazza. A korábbi években értékesítésre kijelölt ingatlanok utáni kereslet hiánya miatt a terv ezek esetleges eladásából származó bevétellel nem számol. Mivel az Önkormányzat nem rendelkezik értékesítésre szánt gépekkel, berendezésekkel, járművekkel, ezért a költségvetés egyéb tárgyi eszközértékesítés jogcímen bevételt nem tartalmaz. VI. Működési célú átvett pénzeszközök bevételi csoportba tartozó támogatási kölcsönök visszatérülése tételen került megtervezésre az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök (munkáltatói, szociális kölcsön) évi törlesztő részlete. Egyéb működési célra átvett pénzeszközök tervezett előirányzata a városi rendezvényeket (Térfesztivál, Karnevál) támogató LEADER pályázatból származó bevételt tartalmazza. VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök között a támogatási célú kölcsönök visszatérülése tétel előirányzata tartalmazza az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára visszafizetési kötelezettség mellett felhalmozási célból nyújtott támogatások, kölcsönök évi szerződések alapján számított összegét (panel program keretében nyújtott kölcsönök, lakáshoz jutás támogatása, vállalkozások gazdaságfejlesztő támogatása). Az egyéb felhalmozási célra átvett pénzeszközök között a nyertes pályázatokhoz kapcsolódó (Városközpont rehabilitáció, szennyvíztisztító telep fejlesztése, a Hajléktalansegítő Központ átalakítása, a Napelemes rendszer létesítése, a közvilágítás korszerűsítése) támogatás került a költségvetésben megtervezésre. VIII. Finanszírozási bevételek rovatcsoport bevételei a költségvetési egyensúly biztosítását szolgálják. Az Önkormányzat évi zárszámadását áprilisi ülésén tárgyalja a Képviselő-testület, melynek keretében kerül jóváhagyásra a évi pénzmaradvány, ami a évi költségvetési egyensúly biztosítása szempontjából lényeges és meghatározó. A költségvetési javaslat indokolásának bevezetőjében részletezett okok miatt az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének évi egyensúlya nem biztosított. Ezért a évi zárszámadási adatok alaposabb megismerése szükséges ahhoz, hogy az egyensúlyi feltételek

15 14 megteremtése milyen és mekkora mértékű intézkedést igényel. Ezen indokok alapján a beterjesztett költségvetési javaslat az előző évi működési maradvány összegét a hiány mértékével egyezően tartalmazza, felhalmozási célú maradványt a terv csak a zárlati munkák után tud figyelembe venni. A nyertes pályázattal megvalósítani tervezett szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez szükséges önerő fedezete - az előzetes tárgyalások alapján, korábbi képviselő-testületi döntéssel megalapozottan - MFB hitel igénybe vételével került a költségvetésben megtervezésre. A rendelet 4. számú mellékletében részletezett fejlesztési feladatok egy részének teljesítéséhez hiányzó forrás saját bevételekből nem biztosítható, ezért a megvalósítására nagyvalószínűséggel csak külső forrás igénybevételével lesz lehetőség, melynek mértékét az engedélyezési, közbeszerzési eljárás nagymértékben befolyásolja. Ezen feladatok megvalósításához - a jelenlegi ismeretek szerint eft forrás hiányzik, melynek előteremtése befolyásolhatja a munkák folytatásának, illetve megkezdésének ütemét. A költségvetés 4/a. számú mellékletben részletezett felhalmozási körbe tartozó kiadások teljesítéséhez a bevételek szintén nem állnak rendelkezésre, ezért év közben a feladatok végrehajtására a költségvetés elfogadásával kötelezettség nem vállalható. Az e jogcímen, e feladatok fedezetét képező tervezett hitel előirányzat csak az engedélyezési, közbeszerzési eljárás lefolytatását, illetve a hitelező pénzintézet konkrét döntését követően lesz felhasználható, a tervezett munka elindítható. A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK INDOKLÁSA Kiadások alakulása (ezer Ft-ban) Megnevezés évi évi évi Változás %-a eredeti előirányzat 2014/ /2013 személyi juttatások ,17 92,78 munkaadókat terhelő jár. és szociális hozzájár. adó ,06 93,26 dologi kiadások ,87 83,25 ellátottak pénzbeli juttatásai ,45 102,28 egyéb működési célú kiadások ,01 145,04 beruházások , ,85 felújítások egyéb felhalmozási célú kiadások Működési kiadások összesen (2. sz. melléklet): ,18 95,14 Fejlesztési kiadások összesen (4.,4/a.sz. mell.): ,01 83,44 Mindösszesen: ,48 88,40 Müködési, fejlesztési kiadások alakulása év Müködési, fejlesztési kiadások alakulása év Működési kiadások Fejlesztési kiadások Működési kiadások Fejlesztési kiadások

16 15 Müködési, fejlesztési kiadások alakulása év Működési kiadások Fejlesztési kiadások A évi költségvetési kiadások főösszege összességében eft-tal (11,6%) csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a működési feladatok ellátására tervezett előirányzat eft, a fejlesztési feladatok végrehajtásához szükséges előirányzatokban pedig eft csökkenés mutatkozik. Az arányokat tekintve és évekre megállapítható, hogy a források nagyobb részét a költségvetés fejlesztési feladatok végrehajtásához veszi figyelembe annak ellenére, hogy a terv nem számol a december 31-én fennálló kötvény, illetve hiteltartozás törlesztésével. A évi költségvetési törvény a alapján az állam teljes mértékben átvállalja a év december 31-én fennálló tartozásokat, így csak a első napjaiban kiegyenlített ( eft) kamattartozás terheli az Önkormányzat költségvetését. A évi működési költségvetés a szabályok szerinti kötelezettségekkel számol, az intézmények alapvető működési feltételeinek biztosításához szükséges fedezetet tartalmazza, de figyelembe veszi azokat a változásokat is melyek az intézményszerkezet átalakítással, az év közben meghozott testületi döntésekkel, jogszabályváltozásokkal kapcsolatosak. A kötelező feladatellátás, illetve a felvállalt feladatok teljesítésének költségvetési hátterét a biztonsággal tervezhető bevételek továbbra sem fedezik, ezért a tervezőmunka folyamatában kiemelt hangsúlyt kapott a takarékosság, hatékonyság elveinek érvényesítésével meghatározott szükségletek rangsorolása, az ellátási színvonal megtartása mellett a szakmai területek ellátásához szükséges kiadások és bevételek meghatározása. Az önként vállalt feladatok (a nem önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek kedvezményes létesítményhasználatának, a rendezvények, az önkormányzati nkft-k, sportegyesületek, és egyéb szervezetek támogatása) finanszírozási feltételeinek meghatározásában érvényesült a kötelező feladatellátás elsőbbségének elve. Az egyes kiemelt előirányzatok változását elemezve megállapítható, hogy a személyi juttatásokra, illetve a munkaadót terhelő járulékokra tervezett előirányzat évről évre csökken, annak ellenére, hogy évben részben, míg évben egészében lényeges növekedést jelent a pedagógus béremelés hatása. A csökkenés elsődleges oka, hogy évtől átalakult a közigazgatási feladatrendszer, jelentősen csökkent az apparátus létszáma, illetve a fenntartóváltással nagymértékben csökkent az intézmények száma. Kisebb mértékben érzékelhető a évi tervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok változása. A dologi kiadásokra tervezett előirányzatok csökkenése szintén az előző okokra vezethetők vissza. Az ellátottak pénzbeli juttatása rovatcsoporton belül a szociális területet érintő változások hatása érzékelhető, azonban évhez viszonyítva az önkormányzati segélyek kifizetéséhez szükséges önrész fedezetét a költségvetés tartalmazza, melyek kiegészítéséhez a központi költségvetés év közben történő kiutalásával a jogosan rászorulók segítése biztosítható lesz. A megváltozott szabályok szerint a kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére

17 16 fordítható előirányzatot is a beruházások között kell kimutatni. Az intézményi körben tervezett beruházási feladatokat a 2/c melléklet tartalmazza. A fejlesztések vonatkozásában prioritást kapott azoknak a feladatoknak végrehajtásához szükséges fedezet biztosítása, melyek megkezdett beruházásokhoz, illetve nyertes pályázatokhoz kapcsolódnak. A felhalmozási költségvetésben tervezett feladatokat és forrásösszetételét a 4. számú melléklet tartalmazza. Azoknak a feladatoknak a körét, melyekhez a források nem állnak rendelkezésre a 4/a. számú melléklet részletezi. A munkák megindítására, kötelezettségvállalásra a források rendelkezésre állása esetén, a Képviselőtestület döntése alapján kerülhet sor. Az önkormányzati feladatellátás működési kiadásai Városüzemeltetés A évi költségvetésben a feladatellátás korábbi hátterét adó Városellátó Intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok végrehajtásával számol a költségvetés, ami azt jelenti, hogy az Önkormányzat költségvetésében az egyes feladatok bevételei és költségei részletesen nem jelennek meg. A Szentes Városellátó Nonprofit Kft. a feladatainak ellátásához önkormányzati támogatással, illetve szolgáltatási szerződés alapján a végzett munkáért számlázott összeggel járul hozzá az Önkormányzat. A gazdálkodó szervezet működéséhez összességében (köztisztasági, belvízrendezési, területfelelősi, Tiszai partfürdő üzemeltetési, és a gyepmesteri feladatok ellátás) eft támogatást tartalmaz az Önkormányzat költségvetése (a feladatok részletezését a VI-VI/d. számú kimutatások tartalmazzák). A zöldfelület-gazdálkodással, a köztemetők és a közutak fenntartásával kapcsolatos feladatok teljesítéséhez számla ellenében (a feladatok részletezését az V-V/c. számú kimutatás tartalmazza) összességében eft-ot biztosít az Önkormányzat költségvetése. Ugyancsak az Önkormányzat költségvetése tartalmazza a 70 éven felüliek szemétdíj mentességének fedezetét bruttó eft összegben. A szervezet a évi tevékenységét oly módon tervezi szervezni, a feladatokat elvégezni, hogy a megszokott és elvárt szolgáltatási színvonal megmaradjon. Az előzetes, illetve a NKft évi üzleti terve alapján a hulladékgazdálkodást érintő változások miatt - a július 1-jétől bevezetett rezsicsökkentés, a lerakási járulék (6.000,-Ft/t), az e- útdíj és a felügyeleti díj (100,-Ft/fő/év) az év végéig megközelítőleg 40 millió Ft vesztesége keletkezik, amit a tulajdonos Önkormányzat köteles rendezni. E ténnyel számolva a céltartalékban került elkülönítésre a veszteség kezelését szolgáló 25 millió Ft, ami a gazdálkodó szervezet évi becsült eredményének a tevékenységére történő visszaforgatásával biztosítja a kieső bevételek pótlását. Szociális ellátások A szociális, gyermekvédelmi ellátások területén is évek óta folyamatosak a jogszabályi változások a közigazgatás átalakításával kapcsolatos hatáskörök módosulásával, a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő rendelkezések bevezetésével.

18 17 A feladatmódosulások érintették a pénzbeli ellátások területét, valamint az intézményekben biztosított személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátásokat is január 1-jétől az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítás meg változtatta a pénzbeli ellátások megállapításának eljárási szabályait is. A módosítás lényege, hogy összevonásra került az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven, melynek keretében továbbra is adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön is. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehetett alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. Többletfeladatot igényel az önkormányzati segély esetében a költségvetési törvény azon rendelkezése, hogy a segélyeket továbbra is átmeneti, rendkívüli, valamint temetési segélyként kell nyilvántartani annak ellenére, hogy a szociális törvényben már nincsenek ilyen ellátási formák. Jogszabályváltozás értelmében január 1-jétől jegyzői hatáskörből a települési önkormányzat képviselő-testületéhez került a méltányossági közgyógyellátás megállapítása. A szociális törvény, valamint a gyermekvédelmi törvény alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, valamint a települési önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan a központi költségvetés hozzájárulása a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint nem változott. Ugyanez mondható el a mindenkori nyugdíjminimum összegéről is, amely január 1-je óta változatlanul ,-Ft, és ez az összeg határozza meg a szociális ellátások egy főre, valamint egy fogyasztási egységre eső jövedelemhatárait is. Teljesen átalakult a hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás is, amely szeptember 1-jétől lépett hatályba, hatása viszont évben hatványozottan jelentkezik, mivel az időközben lejáró, vagy új rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények megállapításakor kell először alkalmazni. Rengeteg többletfeladattal jár az, hogy külön-külön határozatban kell megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a hátrányos helyzetet, valamint a halmozottan hátrányos helyzetet.

19 18 Hátrányos helyzetű (HH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az előző a)-c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, vagy b) nevelésbe vett gyermek, c) utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A Járási Gyámhivatal által hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyermekek esetében is a Szociális Iroda - mint jegyzői gyámhatóság - feladata a nyilvántartás vezetése november 15-én lépett hatályba az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló évi CLVIII. törvény, valamint a szociális gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. XI.12.) Kormányrendelet, amely többek között rendelkezik a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének (továbbiakban: PTR) létrehozásáról. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehet elérni. Az adatfeltöltést december 15-ig kellett kötelezően elvégezni, december 16-tól pedig az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesít támogatás, rendszeres szociális segély) ápolási díj közgyógyellátás lakásfenntartási támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, megszüntetése, módosítása kapcsán a szociális rendszeren túl a PTR rendszerbe is rögzíteni kell az adatokat, és az ott kapott PTR azonosítót a határozatra is rá kell vezetni. Az adatfeltöltés sokkal hosszadalmasabbá tette az ügyintézést. A évben a pénzbeli és természetbeni ellátások esetében az alábbi területekre kell kiemelt figyelmet fordítani: aktív korúak segélye közfoglalkoztatás adósságcsökkentési támogatás nyári gyermekétkeztetés önkormányzati segélyezés kialakítása köztemetés.

20 19 Az adósságcsökkentési támogatás esetében fordulópont év, mivel a szociális törvény két évvel ezelőtti változása értelmében, aki ezt a támogatást igénybe vette, két évente kaphat újabb segítséget, így azok, akik két évvel ezelőtt támogatásban részesülhettek, most újra bekerülhetnek a támogatásban részesülők körébe évben is meg kell szervezni a nyári gyermekétkeztetést azoknak a gyermekeknek a megsegítésére, akiknek szülei önerőből nem tudják a nyári szünetben a napi ellátásukat biztosítani évben drasztikusan megnőtt a köztemetések száma, ez a tendencia év elején is folytatódik. Ennek egyik fő oka, hogy több vidéki illetőségű személy a dr. Bugyi István Kórházban hunyt el, és a jogszabály szerint a haláleset helye szerint illetékes polgármesternek kell gondoskodni az elhunyt személy eltemettetéséről, a másik pedig az, hogy egyre többen nem képesek hozzátartozóik eltemettetésére. Folyamatos az igény a méltányosságból adható közgyógyellátásra, ápolási díjra, valamint lakásfenntartási támogatásra is, melyhez a költségvetésben rendelkezésre állnak a források. A fenti változásokat, a jogszabályi előírásokat figyelembe véve kerültek megtervezésre a szociális segítségnyújtást biztosító előirányzatok, melyek részletezését a rendelet 2/a. számú melléklete tartalmazza. Közfoglalkoztatás november 01. napjától nagyszabású képzéssel kombinált közfoglalkoztatási program indult el, Téli átmeneti közfoglalkoztatás néven. Pályázó: Szentes Város Önkormányzata Foglalkoztató: Szentes Város Önkormányzata Napi munkaidő: 8 óra Időtartam: 6 hónap (2013. november 01. napjától április 30. napjáig) Támogatás mértéke: 100% Eszközbeszerzésre fordítható: a bér és járulékköltség 20%-a Havi bruttó bér - közfoglalkoztatási bérminimum: évben ,-Ft/hó, évben ,-Ft/fő/hó + 13,5% járulékköltség - közfoglalkoztatási bruttó garantált bérminimum: évben ,-Ft/hó, évben ,-Ft/fő/hó + 13,5% járulékköltség - munkavezető bér: évben ,-Ft/hó, évben ,-Ft/fő/hó + 13,5% járulékköltség A program teljes költségvetése eft A program 3 fő szakaszból épül fel. - Az első szakasz től indult, 206 fő segédmunkás és 27 fő munkavezető felvételével, akik az önkormányzati intézményeknél 1 hónapig dolgozhattak. - A második szakaszban napjától képzési programban vehettek részt az összes közfoglalkoztatott, majd ez a létszám ettől az időponttól további 52 fővel bővült. 90 fő szakmai képzésben vehet részt változó időpontig. 20 fő térkő burkoló, 20 fő házi betegápoló, 20 fő hulladék feldolgozó, 10 fő betonkészítő, 20 fő ECDL számítógépes képzésben vehet részt. 195 fő alapkompetencia képzésben tanul. A szakmai képzések február-március hónapban változó időpontban érnek véget, a tanfolyam befejezését követően a tanulók tovább dolgozhatnak korábbi intézményeiknél. Az alapkompetencia fejlesztés március 31. napjával ér véget, az itt tanulók ezt követően térnek vissza az intézményekhez.