Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során?"

Átírás

1 QM és CP Weinberg válasz Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során? (magyar hangja Vecsernyés Péter) Wigner FK, Budapest CICO, Szeged

2 Kivonat QM és CP Weinberg válasz A kvantumechanika méréselméleti dogmái szerint méréskor "fölfüggesztődik" a vizsgált részrendszer unitér időfejlődése, és a részrendszer a mért mennyiség sajátállapotába (szelektív mérés), avagy az általa generált abeli részalgebrájába (nem-szelektív mérés) "ugrik". Ezek az "ugrások" teljesen pozitív leképezések a részrendszeren, melyek oda-vissza kapcsolatban vannak egy nagyobb rendszer unitér "szendvicsléseinek" a vizsgált részrendszerre történő megszorításával. Ezért fölmerül a kérdés: lehet-e egy nem-szelektív mérés dinamikai folyamat "eredménye", azaz teljesen pozitív leképezések időparaméterezett félcsoportjának hatására időben aszimptotikusan előálló állapot? A szemináriumon Weinberg konstruktív igenlő válaszát és a szükséges fogalmakat, korábbi eredményeket ismertetjük.

3 Tartalom QM és CP Weinberg válasz 1 QM-keretek és teljesen pozitív leképezések QM dinamika és mérés Teljesen pozitív (CP) leképezések CP leképezések félcsoportjának generátora 2 Weinberg válasz Weinberg konstrukció

4 Tartalom QM és CP Weinberg válasz 1 QM-keretek és teljesen pozitív leképezések QM dinamika és mérés Teljesen pozitív (CP) leképezések CP leképezések félcsoportjának generátora 2 Weinberg válasz Weinberg konstrukció

5 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai időfejlődés QM jelölések, fogalmak megfigyelhető algebra: A absztrakt nem-kommutatív C -algebra vagy ábrázoltja B(H) L(H)-ban dinamika: α: (R, +) Aut A unitéren implementált, ha A-t már ábrázoltuk π : A B(H), π(α t(a)) = U t π(a)u t, ahol U : (R, +) U(H) (kezdő)állapot: ω : A C, lineáris, pozitív, normált funkcionál ω(αa + βb) = αω(a) + βω(b), ω(a A) 0, ω(1) = 1, ábrázolásban normális állapot: ω(a) = Tr (ρπ(a)), ρ pozitív, Tr (ρ) = 1 sűrűségmátrix vektorállapot: ω(a) = (Ω, π(a)ω), egy rangú sűrűségmátrix ρ = Ω Ω Heisenberg kép időfejlődés operátorokon: L(H) A A t := U t AU t α t(a), t R pozitív, egységőrző leképezés Schrödinger kép időfejlődés állapotokon: S(A) ω ω t := ω α t, t R, speciálisan ρ t = U tρu t

6 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai időfejlődés QM jelölések, fogalmak megfigyelhető algebra: A absztrakt nem-kommutatív C -algebra vagy ábrázoltja B(H) L(H)-ban dinamika: α: (R, +) Aut A unitéren implementált, ha A-t már ábrázoltuk π : A B(H), π(α t(a)) = U t π(a)u t, ahol U : (R, +) U(H) (kezdő)állapot: ω : A C, lineáris, pozitív, normált funkcionál ω(αa + βb) = αω(a) + βω(b), ω(a A) 0, ω(1) = 1, ábrázolásban normális állapot: ω(a) = Tr (ρπ(a)), ρ pozitív, Tr (ρ) = 1 sűrűségmátrix vektorállapot: ω(a) = (Ω, π(a)ω), egy rangú sűrűségmátrix ρ = Ω Ω Heisenberg kép időfejlődés operátorokon: L(H) A A t := U t AU t α t(a), t R pozitív, egységőrző leképezés Schrödinger kép időfejlődés állapotokon: S(A) ω ω t := ω α t, t R, speciálisan ρ t = U tρu t

7 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

8 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

9 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

10 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

11 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

12 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

13 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

14 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

15 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?

16 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?

17 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?

18 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

19 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

20 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

21 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

22 Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n

23 Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n

24 Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n

25 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

26 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

27 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

28 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

29 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

30 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának

31 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának

32 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának

33 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ha M nem-abeli, akkor ρ lehet nem konstans például: M 4 2M 2 M, azaz M 2M 1, továbbá M 4 4M 1 H M 2M 1 M E1 12 mátrixegységre λ E 12 = i(h 1 h 2 ) 0 de ez nem szükségszerű, például H V választás 2. H V M = V [H, V ] = V azaz M -ben i[h, ] sajátértékei zérusok és M = V

34 Irodalom QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció G. Lindblad: On the generators of quantum dynamical semigroups Commun.Math.Phys. 48, (1976) F. Benatti, H. Narnhofer: Entropy behaviour under completely positive maps Letters in Math.Phys. 15, (1988) S. Weinberg: What happens in a measurement arxiv: v1

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Bucz Gábor Témavezet : Dr. Fehér László Dr. Lévay Péter Szeged, 2015.04.23. Bucz Gábor Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Szeged, 2015.04.23. 1 / 27 Tartalom

Részletesebben

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén 1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,

Részletesebben

Kvantum összefonódás és erősen korrelált rendszerek

Kvantum összefonódás és erősen korrelált rendszerek Kvantum összefonódás és erősen korrelált rendszerek MaFiHe TDK és Szakdolgozat Hét Szalay Szilárd MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Szilárdtest Fizikai és Optikai Intézet, Erősen Korrelált Rendszerek Lendület

Részletesebben

Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, augusztus szeptember 3.

Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, augusztus szeptember 3. Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3. Tartalomjegyzék 1 Projektív dekoherencia 2 Nyitott rendszer - Lindblad egy. 3 Dekoherencia

Részletesebben

Wigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról

Wigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet és MTA-DE "Lendület" Funkcionálanalízis Kutatócsoport, Debreceni Egyetem 2014. Október 30. Elméleti Fizika Szeminárium A tétel története Wigner tétele Tétel Legyen

Részletesebben

Az impulzusnyomatékok általános elmélete

Az impulzusnyomatékok általános elmélete Az impulzusnyomatékok általános elmélete November 27, 2006 Az elemi kvantummechanika keretében tárgyaltuk már az impulzusnyomatékot. A továbbiakban általánosítjuk az impulzusnyomaték fogalmát a kvantummechanikában

Részletesebben

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28 Szinguláris értékek Wettl Ferenc 2015. április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek 2015. április 3. 1 / 28 Tartalom 1 Szinguláris érték 2 Alkalmazások 3 Norma 4 Mátrixnorma Wettl Ferenc Szinguláris értékek

Részletesebben

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája 2016. szeptember 8. Phys. Rev. B 93, 134305 Modell H(t) = 1 2 L 1 σi x σi+1 x h(t) 2 i=1 h(t)-fluktuáló mágneses tér. Hogyan terjednek jelek a zajos rendszerben? L σi z, i=1 Zajok típusai 1 fehér zaj 2

Részletesebben

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,

Részletesebben

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....

Részletesebben

[17] L. Molnár, Linear maps on matrices preserving commutativity up to a factor, Linear Multilinear Algebra, megjelenés alatt.

[17] L. Molnár, Linear maps on matrices preserving commutativity up to a factor, Linear Multilinear Algebra, megjelenés alatt. Beszámoló a T46023 pályázat zárójelentéséhez A projekt során megőrzési transzformációk szerkezetének a leírásával foglalkoztunk elsősorban kvantumstruktúrákon. Megőrzési transzformációkkal kapcsolatos

Részletesebben

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér

Részletesebben

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard

Részletesebben

1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában

1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában 1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

Reciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája

Reciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája Reciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája Fülöp Tamás + Deák László MTA Wigner FK RMI MTA Wigner FK RMI, Budapest, 2012.06.22 Mi a reciprocitás? A fénysugár útja megfordítható G. Stokes,

Részletesebben

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26. Sajátérték-problémák 2018. február 26. Az alapfeladat Adott a következő egyenlet: Av = λv, (1) ahol A egy ismert mátrix v ismeretlen, nem zérus vektor λ ismeretlen szám Azok a v, λ kombinációk, amikre

Részletesebben

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n} Matek A2 (Lineáris algebra) Felhasználtam a Szilágyi Brigittás órai jegyzeteket, néhol a Thomas féle Kalkulus III könyvet. A hibákért felelosséget nem vállalok. Hiányosságok vannak(1. órai lin algebrai

Részletesebben

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.

Részletesebben

Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition

Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition Borbély Gábor 7. április... Tétel (teljes SVD. Legyen A C m n mátrix (valósra is jó, ekkor léteznek U C m m és V C n n unitér mátrixok (valósban

Részletesebben

Operátorkiterjesztések Hilbert-téren

Operátorkiterjesztések Hilbert-téren Tarcsay Zsigmond Operátorkiterjesztések Hilbert-téren Szakdolgozat Témavezet : Sebestyén Zoltán egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar 2008 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3

Részletesebben

A spin. November 28, 2006

A spin. November 28, 2006 A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,

Részletesebben

17. előadás: Vektorok a térben

17. előadás: Vektorok a térben 17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett

Részletesebben

Alkalmazott algebra - skalárszorzat

Alkalmazott algebra - skalárszorzat Alkalmazott algebra - skalárszorzat Ivanyos Gábor 2011 sz Skalárszorzat Skalárszorzat Ebben a részben: a standard skalárszorzat: u T v = n µ i ν i i=1 és a kapcsolódó lineáris algebra absztrakt tárgyalással

Részletesebben

Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások

Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások BBTE, Magyar Matematika es Informatika Intézet Tegezek Meghatározás Egy Q tegez egy irányított multigráf (két csomópont között több irányított él is

Részletesebben

3. Feloldható csoportok

3. Feloldható csoportok 3. Feloldható csoportok 3.1. Kommutátor-részcsoport Egy csoport két eleme, a és b felcserélhető, ha ab = ba, vagy átrendezve az egyenlőséget, a 1 b 1 ab = 1. Ezt az [a,b] = a 1 b 1 ab elemet az a és b

Részletesebben

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35 Szinguláris értékek Wettl Ferenc 2016. április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek 2016. április 12. 1 / 35 Tartalom 1 Szinguláris érték 2 Norma 3 Mátrixnorma 4 Alkalmazások Wettl Ferenc Szinguláris értékek

Részletesebben

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,

Részletesebben

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják

Részletesebben

Lie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek

Lie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek 1 FOLYTONOS CSOPORTOK Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek (koordináták) segítségével. Topologikus (folytonos) csoport: olyan csoport,

Részletesebben

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,

Részletesebben

Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.

Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16. Kvantumszimmetriák Böhm Gabriella Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest Szeged 2017. november 16. Kvantumszimmetriák I. A kvantumtérelmélet axiomatikus megközelítése II. A DHR-kategória III. Szimmetria

Részletesebben

Határozatlansági relációk származtatása az

Határozatlansági relációk származtatása az az állapottér BME TTK Matematikus MSc. 1. évf. 2012. november 14. Vázlat: Történeti áttekintés Nemkommutatív (kvantum) valószín ségelmélet Az állapottér geometriája: Az állapottér mint Riemann-sokaság

Részletesebben

Önadjungált és lényegében önadjungált operátorok

Önadjungált és lényegében önadjungált operátorok Molnár András Önadjungált és lényegében önadjungált operátorok Szakdolgozat Témavezet : Tarcsay Zsigmond adjunktus Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar 2016 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok

Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok Vrana Péter Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geometria Tanszék 04. október. / Összetett rendszerek Jelölések k darab részrendszer H,

Részletesebben

1 A kvantummechanika posztulátumai

1 A kvantummechanika posztulátumai A kvantummechanika posztulátumai October 29, 2006 A kvantummechanika posztulátumai Célunk felépíteni a kvantummechanikát posztulátumok segítségével úgy ahogy az elemi hullámmechanika során eljártunk. Arra

Részletesebben

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák: 1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

1. Az euklideszi terek geometriája

1. Az euklideszi terek geometriája 1. Az euklideszi terek geometriája Bázishoz tartozó skaláris szorzat Emékeztető Az R n vektortérbeli v = λ 2... és w = λ 1 λ n µ 1 µ 2... µ n λ 1 µ 1 +λ 2 µ 2 +...+λ n µ n. Jele v,w. v,w = v T u, azaz

Részletesebben

Szubkonvex becslések automorf L-függvényekre

Szubkonvex becslések automorf L-függvényekre Szubkonvex becslések automorf L-függvényekre és alkalmazásaik Harcos Gergely Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet http://www.renyi.hu/ gharcos/ 2012. február 14. Magyar Tudományos Akadémia Áttekintés

Részletesebben

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió 6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V

Részletesebben

Fizikus Vándorgyűlés 2016 Szeged, augusztus 26.

Fizikus Vándorgyűlés 2016 Szeged, augusztus 26. Institut für Theoretische Physik, Freie Universität Berlin Fizikus Vándorgyűlés 2016 Szeged, 2016. augusztus 26. 1 / 30 Neumann-entrópia definíciója A ρ sűrűségmátrix Neumann-entrópiája S(ρ) = Trρ log

Részletesebben

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend

Részletesebben

6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet

6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet IMPULZUSLÉZEREK ALKALMAZÁSA AZ ANYAGTUDOMÁNYBAN ÉS A BIOFOTONIKÁBAN" 6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 projekt SZTE Bolyai Intézet 6720 Szeged, Aradi

Részletesebben

Differenciálegyenlet rendszerek

Differenciálegyenlet rendszerek Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján

Részletesebben

3. előadás Stabilitás

3. előadás Stabilitás Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása

Részletesebben

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2016.

Részletesebben

Alkalmazott algebra - SVD

Alkalmazott algebra - SVD Alkalmazott algebra - SVD Ivanyos Gábor 20 sz Poz. szemidenit mátrixok spektrálfelbontásának általánosítása nem feltétlenül négyzetes mátrixokra LSI - mögöttes szemantikájú indexelés "Közelít " webkeresés

Részletesebben

GROVER-algoritmus. Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II dec.15.

GROVER-algoritmus. Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II dec.15. ELTE, MSc II. 2011.dec.15. Áttekintés Feladat Algoritmus Kvantum keresési algoritmus áttekintése Input: N = 2 n elemű tömb, Ψ 1 = 0 1 kezdőállapot, f x0 (x) orákulum függvény. Output: x 0 keresett elem

Részletesebben

Gy ur uk aprilis 11.

Gy ur uk aprilis 11. Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az

Részletesebben

Két 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása)

Két 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása) Két /-es spinből álló rendszer teljes spinje spinek összeadása Két darab / spinű részecskéből álló rendszert írunk le. Ezek lehetnek elektronok, vagy protonok, vagy akármilyen elemi vagy nem elemi részecskék.

Részletesebben

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel. . Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +

Részletesebben

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat 8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport,

Részletesebben

1. Bevezetés A félév anyaga. Lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció

Részletesebben

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás Tartalom Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás 2018 1 Állapottér reprezentációk tulajdonságai Általánosan egy lineáris, SISO dinamikus rendszer

Részletesebben

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,

Részletesebben

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r, Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,

Részletesebben

Kvantum termodinamika

Kvantum termodinamika Kvantum termodinamika Diósi Lajos MTA Wigner FK Budapest 2014. febr. 4. Diósi Lajos (MTA Wigner FKBudapest) Kvantum termodinamika 2014. febr. 4. 1 / 12 1 Miért van 1 qubitnek termodinamikája? 2 QuOszcillátor/Qubit:

Részletesebben

3. Fékezett ingamozgás

3. Fékezett ingamozgás 3. Fékezett ingamozgás A valóságban mindig jelen van valamilyen csillapítás. A gázban vagy folyadékban való mozgásnál, kis sebesség esetén a csillapítás arányos a sebességgel. Ha az vagy az ''+k sin =0,

Részletesebben

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III. Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:

Részletesebben

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak

Részletesebben

A gyakorlati jegy

A gyakorlati jegy . Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció

Részletesebben

Klasszikus és kvantum fizika

Klasszikus és kvantum fizika Klasszikus és kvantum fizika valamint a Wigner függvény T.S. Biró MTA Fizikai Kutatóközpont, Budapest 2017. november 13. T.S.Biró Wigner 115, Budapest, 2017. Nov. 15. Biró Klassz kvantum 1 / 22 Abstract

Részletesebben

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.) Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz

Részletesebben

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak 1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ

Részletesebben

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0 I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)

Részletesebben

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik Az A halmazrendszer σ-algebra az Ω alaphalmazon, ha Ω A; A A A c A; A i A, i N, i N A i A. Az A halmazrendszer

Részletesebben

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság 1. Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció

Részletesebben

Diszkrét Matematika II.

Diszkrét Matematika II. Bácsó Sándor Diszkrét Matematika II. mobidiák könyvtár Bácsó Sándor Diszkrét Matematika II. mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Bácsó Sándor Diszkrét Matematika II. egyetemi jegyzet mobidiák

Részletesebben

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák Lineáris Algebra Pejó Balázs Tartalomjegyzék 1. Peano-axiomák 2 1.1. 1.................................................... 2 1.2. 2.................................................... 2 1.3. 3....................................................

Részletesebben

azonosságot minden 1 i, l n, 1 j k, indexre teljesítő együtthatókkal, amelyekre érvényes a = c (j) i,l l,i

azonosságot minden 1 i, l n, 1 j k, indexre teljesítő együtthatókkal, amelyekre érvényes a = c (j) i,l l,i A Cochran Fisher tételről A matematikai statisztika egyik fontos eredménye a Cochran Fisher tétel, amely a variancia analízisben játszik fontos szerepet. Ugyanakkor ez a tétel lényegét tekintve valójában

Részletesebben

Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport

Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH 2016. október 10. α csoport 1. Feladat. (5 pont) Adja meg az α 1 β szorzatrelációt, amennyiben ahol A {1, 2, 3, 4}. α {(1, 2), (1, 3), (2, 1), (3, 1), (3, 4), (4, 4)}

Részletesebben

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma. Vektorterek Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az összeadás és a (valós) számmal való szorzás értelmezett, pl. a szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a mátrixok esetében.

Részletesebben

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2010. szeptember 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest

Részletesebben

1. Bázistranszformáció

1. Bázistranszformáció 1. Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa új bázisban A bázistranszformáció képlete (Freud, 5.8.1. Tétel) Legyenek b és d bázisok V -ben, ] v V és A Hom(V). Jelölje S = [[d 1 ] b,...,[d n ] b T n n

Részletesebben

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora 1. FOLYTONOS CSOPORTOK 0-0 Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoport elemek jellemzése valós paraméterekkel (koordinátákkal): g(α 1,..., α n )= g( α) G α U R n U paraméter-tartomány

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E

Részletesebben

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j) Matematika A3 gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok, 016/17 ősz 10 feladatsor: Magasabbrendű lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1 Határozzuk meg az e λx, xe λx, x e λx,, x k 1 e λx függvények

Részletesebben

CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK. I II III IV Elméleti Fizika Szeminárium Szeged, április 13.

CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK. I II III IV Elméleti Fizika Szeminárium Szeged, április 13. CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK Görbe Tamás Ferenc Relativisztikus I II III IV Klasszikus Kvantum Nemrelativisztikus I II III IV Klasszikus Kvantum Elméleti Fizika Szeminárium Szeged,

Részletesebben

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma: Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:

Részletesebben

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Ha hibát elírást találsz kérlek jelezd: sellei_m@hotmail.com A fríss/javított változat elérhet : people.inf.elte.hu/semsaai/modalg/ 2.ZH Számonkérés: 3.EA-tól(DE-ek)

Részletesebben

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció

Részletesebben

1. Bevezetés A félév anyaga. Gyűrűk és testek Ideál, faktorgyűrű, főideálgyűrű Gauss-egészek, két négyzetszám tétel Az alaptételes gyűrűk jellemzése A számfogalom lezárása Algebrai és transzcendens számok

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Markov-láncok stacionárius eloszlása Markov-láncok stacionárius eloszlása Adatbányászat és Keresés Csoport, MTA SZTAKI dms.sztaki.hu Kiss Tamás 2013. április 11. Tartalom Markov láncok definíciója, jellemzése Visszatérési idők Stacionárius

Részletesebben

Modern fejlemények a kvantumelméletben. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3.

Modern fejlemények a kvantumelméletben. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3. Modern fejlemények a kvantumelméletben Bevezetés Ádám Péter, Diósi Lajos Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3. Iskola témája, bevezetés célja Iskola témája kvantumoptika és

Részletesebben

TÖRTénet EGÉSZ pontokról

TÖRTénet EGÉSZ pontokról TÖRTénet EGÉSZ pontokról Tengely Szabolcs 2008. március 21. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 1 Algebrai Algebrai Elliptikus Legyen f É [X, Y ], C(R) = {(x, y) R 2 : f(x, y) = 0}. génusz

Részletesebben

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i Az informatikus lineáris algebra dolgozat C részének lehetséges kérdései Az alábbi listában azok az állítások, tételek szerepelnek, melyeket a vizsgadolgozat C részében kérdezhetünk. Azok érnek 6 pontot,

Részletesebben

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1 Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =

Részletesebben

1. feladatsor Komplex számok

1. feladatsor Komplex számok . feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4

Részletesebben

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő

Részletesebben

Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor

Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor Metrikus terek, Hausdorff-mérték Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 22. Vázlat 1 Folytonos görbék Affin függvények Definíciók A Koch-görbe A Cantor-halmaz

Részletesebben

Legyen H komplex Hilbert tér. A T: H H lineáris leképezést kontrakciónak nevezzük,

Legyen H komplex Hilbert tér. A T: H H lineáris leképezést kontrakciónak nevezzük, Legyen H komplex Hilbert tér. A T: H H lineáris leképezést kontrakciónak nevezzük, ha a vektorok hosszát nem növeli meg, azaz ha T 1. Invariáns altérhálóikat tekintve a kontrakciók ugyanazt az általánosságot

Részletesebben

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így

Részletesebben

differenciálegyenletek

differenciálegyenletek Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y

Részletesebben

7. DINAMIKAI RENDSZEREK

7. DINAMIKAI RENDSZEREK 7. DINAMIKAI RENDSZEREK Különböző folyamatok leírására különböző tudományterületeken állítanak fel olyan modelleket, amelyek nemlineáris közönséges autonóm differenciálegyenlet-rendszerre vezetnek. Ezek

Részletesebben

5. előadás - Regressziószámítás

5. előadás - Regressziószámítás 5. előadás - Regressziószámítás 2016. október 3. 5. előadás 1 / 18 Kétváltozós eset A modell: Y i = α + βx i + u i, i = 1,..., T, ahol X i független u i -től minden i esetén, (u i ) pedig i.i.d. sorozat

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 6. előadás: Vektor- és mátrixnormák Lócsi Levente ELTE IK 2013. október 14. Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák

Részletesebben

Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport

Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport Gyenge Ádám1 1 Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 2015. október 15. Gyenge Ádám (Rényi Intézet) Októniók és G 2 SZTE 2015.10.15. 1 /

Részletesebben