Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során?
|
|
- Jázmin Vörös
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 QM és CP Weinberg válasz Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során? (magyar hangja Vecsernyés Péter) Wigner FK, Budapest CICO, Szeged
2 Kivonat QM és CP Weinberg válasz A kvantumechanika méréselméleti dogmái szerint méréskor "fölfüggesztődik" a vizsgált részrendszer unitér időfejlődése, és a részrendszer a mért mennyiség sajátállapotába (szelektív mérés), avagy az általa generált abeli részalgebrájába (nem-szelektív mérés) "ugrik". Ezek az "ugrások" teljesen pozitív leképezések a részrendszeren, melyek oda-vissza kapcsolatban vannak egy nagyobb rendszer unitér "szendvicsléseinek" a vizsgált részrendszerre történő megszorításával. Ezért fölmerül a kérdés: lehet-e egy nem-szelektív mérés dinamikai folyamat "eredménye", azaz teljesen pozitív leképezések időparaméterezett félcsoportjának hatására időben aszimptotikusan előálló állapot? A szemináriumon Weinberg konstruktív igenlő válaszát és a szükséges fogalmakat, korábbi eredményeket ismertetjük.
3 Tartalom QM és CP Weinberg válasz 1 QM-keretek és teljesen pozitív leképezések QM dinamika és mérés Teljesen pozitív (CP) leképezések CP leképezések félcsoportjának generátora 2 Weinberg válasz Weinberg konstrukció
4 Tartalom QM és CP Weinberg válasz 1 QM-keretek és teljesen pozitív leképezések QM dinamika és mérés Teljesen pozitív (CP) leképezések CP leképezések félcsoportjának generátora 2 Weinberg válasz Weinberg konstrukció
5 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai időfejlődés QM jelölések, fogalmak megfigyelhető algebra: A absztrakt nem-kommutatív C -algebra vagy ábrázoltja B(H) L(H)-ban dinamika: α: (R, +) Aut A unitéren implementált, ha A-t már ábrázoltuk π : A B(H), π(α t(a)) = U t π(a)u t, ahol U : (R, +) U(H) (kezdő)állapot: ω : A C, lineáris, pozitív, normált funkcionál ω(αa + βb) = αω(a) + βω(b), ω(a A) 0, ω(1) = 1, ábrázolásban normális állapot: ω(a) = Tr (ρπ(a)), ρ pozitív, Tr (ρ) = 1 sűrűségmátrix vektorállapot: ω(a) = (Ω, π(a)ω), egy rangú sűrűségmátrix ρ = Ω Ω Heisenberg kép időfejlődés operátorokon: L(H) A A t := U t AU t α t(a), t R pozitív, egységőrző leképezés Schrödinger kép időfejlődés állapotokon: S(A) ω ω t := ω α t, t R, speciálisan ρ t = U tρu t
6 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai időfejlődés QM jelölések, fogalmak megfigyelhető algebra: A absztrakt nem-kommutatív C -algebra vagy ábrázoltja B(H) L(H)-ban dinamika: α: (R, +) Aut A unitéren implementált, ha A-t már ábrázoltuk π : A B(H), π(α t(a)) = U t π(a)u t, ahol U : (R, +) U(H) (kezdő)állapot: ω : A C, lineáris, pozitív, normált funkcionál ω(αa + βb) = αω(a) + βω(b), ω(a A) 0, ω(1) = 1, ábrázolásban normális állapot: ω(a) = Tr (ρπ(a)), ρ pozitív, Tr (ρ) = 1 sűrűségmátrix vektorállapot: ω(a) = (Ω, π(a)ω), egy rangú sűrűségmátrix ρ = Ω Ω Heisenberg kép időfejlődés operátorokon: L(H) A A t := U t AU t α t(a), t R pozitív, egységőrző leképezés Schrödinger kép időfejlődés állapotokon: S(A) ω ω t := ω α t, t R, speciálisan ρ t = U tρu t
7 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))
8 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))
9 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))
10 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))
11 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett
12 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett
13 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett
14 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett
15 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?
16 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?
17 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?
18 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}
19 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}
20 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}
21 QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}
22 Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n
23 Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n
24 Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n
25 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k
26 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k
27 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k
28 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k
29 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k
30 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának
31 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának
32 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának
33 QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ha M nem-abeli, akkor ρ lehet nem konstans például: M 4 2M 2 M, azaz M 2M 1, továbbá M 4 4M 1 H M 2M 1 M E1 12 mátrixegységre λ E 12 = i(h 1 h 2 ) 0 de ez nem szükségszerű, például H V választás 2. H V M = V [H, V ] = V azaz M -ben i[h, ] sajátértékei zérusok és M = V
34 Irodalom QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció G. Lindblad: On the generators of quantum dynamical semigroups Commun.Math.Phys. 48, (1976) F. Benatti, H. Narnhofer: Entropy behaviour under completely positive maps Letters in Math.Phys. 15, (1988) S. Weinberg: What happens in a measurement arxiv: v1
Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata
Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Bucz Gábor Témavezet : Dr. Fehér László Dr. Lévay Péter Szeged, 2015.04.23. Bucz Gábor Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata Szeged, 2015.04.23. 1 / 27 Tartalom
RészletesebbenAnalízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén
1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,
RészletesebbenKvantum összefonódás és erősen korrelált rendszerek
Kvantum összefonódás és erősen korrelált rendszerek MaFiHe TDK és Szakdolgozat Hét Szalay Szilárd MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Szilárdtest Fizikai és Optikai Intézet, Erősen Korrelált Rendszerek Lendület
RészletesebbenDekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, augusztus szeptember 3.
Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3. Tartalomjegyzék 1 Projektív dekoherencia 2 Nyitott rendszer - Lindblad egy. 3 Dekoherencia
RészletesebbenWigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról
Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet és MTA-DE "Lendület" Funkcionálanalízis Kutatócsoport, Debreceni Egyetem 2014. Október 30. Elméleti Fizika Szeminárium A tétel története Wigner tétele Tétel Legyen
RészletesebbenAz impulzusnyomatékok általános elmélete
Az impulzusnyomatékok általános elmélete November 27, 2006 Az elemi kvantummechanika keretében tárgyaltuk már az impulzusnyomatékot. A továbbiakban általánosítjuk az impulzusnyomaték fogalmát a kvantummechanikában
RészletesebbenSzinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28
Szinguláris értékek Wettl Ferenc 2015. április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek 2015. április 3. 1 / 28 Tartalom 1 Szinguláris érték 2 Alkalmazások 3 Norma 4 Mátrixnorma Wettl Ferenc Szinguláris értékek
RészletesebbenFluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája
2016. szeptember 8. Phys. Rev. B 93, 134305 Modell H(t) = 1 2 L 1 σi x σi+1 x h(t) 2 i=1 h(t)-fluktuáló mágneses tér. Hogyan terjednek jelek a zajos rendszerben? L σi z, i=1 Zajok típusai 1 fehér zaj 2
RészletesebbenMiért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek
Az november 23-i szeminárium témája Rövid összefoglaló Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek felfrissítése? Tekintsünk ξ 1,..., ξ k valószínűségi változókat,
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje
Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....
Részletesebben[17] L. Molnár, Linear maps on matrices preserving commutativity up to a factor, Linear Multilinear Algebra, megjelenés alatt.
Beszámoló a T46023 pályázat zárójelentéséhez A projekt során megőrzési transzformációk szerkezetének a leírásával foglalkoztunk elsősorban kvantumstruktúrákon. Megőrzési transzformációkkal kapcsolatos
RészletesebbenFraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk
Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér
RészletesebbenLINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
Részletesebben1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában
1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenReciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája
Reciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája Fülöp Tamás + Deák László MTA Wigner FK RMI MTA Wigner FK RMI, Budapest, 2012.06.22 Mi a reciprocitás? A fénysugár útja megfordítható G. Stokes,
RészletesebbenSaj at ert ek-probl em ak febru ar 26.
Sajátérték-problémák 2018. február 26. Az alapfeladat Adott a következő egyenlet: Av = λv, (1) ahol A egy ismert mátrix v ismeretlen, nem zérus vektor λ ismeretlen szám Azok a v, λ kombinációk, amikre
RészletesebbenLineáris algebra. =0 iє{1,,n}
Matek A2 (Lineáris algebra) Felhasználtam a Szilágyi Brigittás órai jegyzeteket, néhol a Thomas féle Kalkulus III könyvet. A hibákért felelosséget nem vállalok. Hiányosságok vannak(1. órai lin algebrai
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenSzinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition
Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition Borbély Gábor 7. április... Tétel (teljes SVD. Legyen A C m n mátrix (valósra is jó, ekkor léteznek U C m m és V C n n unitér mátrixok (valósban
RészletesebbenOperátorkiterjesztések Hilbert-téren
Tarcsay Zsigmond Operátorkiterjesztések Hilbert-téren Szakdolgozat Témavezet : Sebestyén Zoltán egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar 2008 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3
RészletesebbenA spin. November 28, 2006
A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
RészletesebbenAlkalmazott algebra - skalárszorzat
Alkalmazott algebra - skalárszorzat Ivanyos Gábor 2011 sz Skalárszorzat Skalárszorzat Ebben a részben: a standard skalárszorzat: u T v = n µ i ν i i=1 és a kapcsolódó lineáris algebra absztrakt tárgyalással
RészletesebbenKronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások
Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások BBTE, Magyar Matematika es Informatika Intézet Tegezek Meghatározás Egy Q tegez egy irányított multigráf (két csomópont között több irányított él is
Részletesebben3. Feloldható csoportok
3. Feloldható csoportok 3.1. Kommutátor-részcsoport Egy csoport két eleme, a és b felcserélhető, ha ab = ba, vagy átrendezve az egyenlőséget, a 1 b 1 ab = 1. Ezt az [a,b] = a 1 b 1 ab elemet az a és b
RészletesebbenSzinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35
Szinguláris értékek Wettl Ferenc 2016. április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek 2016. április 12. 1 / 35 Tartalom 1 Szinguláris érték 2 Norma 3 Mátrixnorma 4 Alkalmazások Wettl Ferenc Szinguláris értékek
RészletesebbenVektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
RészletesebbenVEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják
RészletesebbenLie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek
1 FOLYTONOS CSOPORTOK Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek (koordináták) segítségével. Topologikus (folytonos) csoport: olyan csoport,
RészletesebbenKvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
RészletesebbenKvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.
Kvantumszimmetriák Böhm Gabriella Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest Szeged 2017. november 16. Kvantumszimmetriák I. A kvantumtérelmélet axiomatikus megközelítése II. A DHR-kategória III. Szimmetria
RészletesebbenHatározatlansági relációk származtatása az
az állapottér BME TTK Matematikus MSc. 1. évf. 2012. november 14. Vázlat: Történeti áttekintés Nemkommutatív (kvantum) valószín ségelmélet Az állapottér geometriája: Az állapottér mint Riemann-sokaság
RészletesebbenÖnadjungált és lényegében önadjungált operátorok
Molnár András Önadjungált és lényegében önadjungált operátorok Szakdolgozat Témavezet : Tarcsay Zsigmond adjunktus Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar 2016 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenKvantum marginális probléma és összefonódási politópok
Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok Vrana Péter Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geometria Tanszék 04. október. / Összetett rendszerek Jelölések k darab részrendszer H,
Részletesebben1 A kvantummechanika posztulátumai
A kvantummechanika posztulátumai October 29, 2006 A kvantummechanika posztulátumai Célunk felépíteni a kvantummechanikát posztulátumok segítségével úgy ahogy az elemi hullámmechanika során eljártunk. Arra
Részletesebben1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:
1. Absztrakt terek 1 1. Absztrakt terek 1.1. Lineáris terek 1.1. Definíció. Az X halmazt lineáris térnek vagy vektortérnek nevezzük a valós számtest (komplex számtest) felett, ha bármely x, y X elemekre
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
Részletesebben1. Az euklideszi terek geometriája
1. Az euklideszi terek geometriája Bázishoz tartozó skaláris szorzat Emékeztető Az R n vektortérbeli v = λ 2... és w = λ 1 λ n µ 1 µ 2... µ n λ 1 µ 1 +λ 2 µ 2 +...+λ n µ n. Jele v,w. v,w = v T u, azaz
RészletesebbenSzubkonvex becslések automorf L-függvényekre
Szubkonvex becslések automorf L-függvényekre és alkalmazásaik Harcos Gergely Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet http://www.renyi.hu/ gharcos/ 2012. február 14. Magyar Tudományos Akadémia Áttekintés
Részletesebben6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió
6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V
RészletesebbenFizikus Vándorgyűlés 2016 Szeged, augusztus 26.
Institut für Theoretische Physik, Freie Universität Berlin Fizikus Vándorgyűlés 2016 Szeged, 2016. augusztus 26. 1 / 30 Neumann-entrópia definíciója A ρ sűrűségmátrix Neumann-entrópiája S(ρ) = Trρ log
RészletesebbenMM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )
MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend
Részletesebben6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet
IMPULZUSLÉZEREK ALKALMAZÁSA AZ ANYAGTUDOMÁNYBAN ÉS A BIOFOTONIKÁBAN" 6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 projekt SZTE Bolyai Intézet 6720 Szeged, Aradi
RészletesebbenDifferenciálegyenlet rendszerek
Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján
Részletesebben3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
RészletesebbenSajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma
Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2016.
RészletesebbenAlkalmazott algebra - SVD
Alkalmazott algebra - SVD Ivanyos Gábor 20 sz Poz. szemidenit mátrixok spektrálfelbontásának általánosítása nem feltétlenül négyzetes mátrixokra LSI - mögöttes szemantikájú indexelés "Közelít " webkeresés
RészletesebbenGROVER-algoritmus. Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II dec.15.
ELTE, MSc II. 2011.dec.15. Áttekintés Feladat Algoritmus Kvantum keresési algoritmus áttekintése Input: N = 2 n elemű tömb, Ψ 1 = 0 1 kezdőállapot, f x0 (x) orákulum függvény. Output: x 0 keresett elem
RészletesebbenGy ur uk aprilis 11.
Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az
RészletesebbenKét 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása)
Két /-es spinből álló rendszer teljes spinje spinek összeadása Két darab / spinű részecskéből álló rendszert írunk le. Ezek lehetnek elektronok, vagy protonok, vagy akármilyen elemi vagy nem elemi részecskék.
Részletesebben1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.
. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +
RészletesebbenVizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat
8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport,
Részletesebben1. Bevezetés A félév anyaga. Lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció
RészletesebbenTartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás
Tartalom Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás 2018 1 Állapottér reprezentációk tulajdonságai Általánosan egy lineáris, SISO dinamikus rendszer
RészletesebbenExplicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,
RészletesebbenJanuary 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,
Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,
RészletesebbenKvantum termodinamika
Kvantum termodinamika Diósi Lajos MTA Wigner FK Budapest 2014. febr. 4. Diósi Lajos (MTA Wigner FKBudapest) Kvantum termodinamika 2014. febr. 4. 1 / 12 1 Miért van 1 qubitnek termodinamikája? 2 QuOszcillátor/Qubit:
Részletesebben3. Fékezett ingamozgás
3. Fékezett ingamozgás A valóságban mindig jelen van valamilyen csillapítás. A gázban vagy folyadékban való mozgásnál, kis sebesség esetén a csillapítás arányos a sebességgel. Ha az vagy az ''+k sin =0,
RészletesebbenFelügyelt önálló tanulás - Analízis III.
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:
RészletesebbenII. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés
II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak
RészletesebbenA gyakorlati jegy
. Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció
RészletesebbenKlasszikus és kvantum fizika
Klasszikus és kvantum fizika valamint a Wigner függvény T.S. Biró MTA Fizikai Kutatóközpont, Budapest 2017. november 13. T.S.Biró Wigner 115, Budapest, 2017. Nov. 15. Biró Klassz kvantum 1 / 22 Abstract
RészletesebbenPermutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)
Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz
Részletesebben1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
Részletesebben1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
RészletesebbenMérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik Az A halmazrendszer σ-algebra az Ω alaphalmazon, ha Ω A; A A A c A; A i A, i N, i N A i A. Az A halmazrendszer
RészletesebbenLineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság
1. Bevezetés A félév anyaga: lineáris algebra Vektorterek, alterek Függés, függetlenség, bázis, dimenzió Skaláris szorzat R n -ben, vektorok hossza és szöge Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció
RészletesebbenDiszkrét Matematika II.
Bácsó Sándor Diszkrét Matematika II. mobidiák könyvtár Bácsó Sándor Diszkrét Matematika II. mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Bácsó Sándor Diszkrét Matematika II. egyetemi jegyzet mobidiák
RészletesebbenLineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák
Lineáris Algebra Pejó Balázs Tartalomjegyzék 1. Peano-axiomák 2 1.1. 1.................................................... 2 1.2. 2.................................................... 2 1.3. 3....................................................
Részletesebbenazonosságot minden 1 i, l n, 1 j k, indexre teljesítő együtthatókkal, amelyekre érvényes a = c (j) i,l l,i
A Cochran Fisher tételről A matematikai statisztika egyik fontos eredménye a Cochran Fisher tétel, amely a variancia analízisben játszik fontos szerepet. Ugyanakkor ez a tétel lényegét tekintve valójában
RészletesebbenDiszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport
Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH 2016. október 10. α csoport 1. Feladat. (5 pont) Adja meg az α 1 β szorzatrelációt, amennyiben ahol A {1, 2, 3, 4}. α {(1, 2), (1, 3), (2, 1), (3, 1), (3, 4), (4, 4)}
RészletesebbenVektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.
Vektorterek Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az összeadás és a (valós) számmal való szorzás értelmezett, pl. a szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a mátrixok esetében.
RészletesebbenLineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2010. szeptember 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest
Részletesebben1. Bázistranszformáció
1. Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa új bázisban A bázistranszformáció képlete (Freud, 5.8.1. Tétel) Legyenek b és d bázisok V -ben, ] v V és A Hom(V). Jelölje S = [[d 1 ] b,...,[d n ] b T n n
Részletesebbenµ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora
1. FOLYTONOS CSOPORTOK 0-0 Lie-csoportok 1. Folytonos csoportok Kontinuum számosságú csoport elemek jellemzése valós paraméterekkel (koordinátákkal): g(α 1,..., α n )= g( α) G α U R n U paraméter-tartomány
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek
Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E
Részletesebbenλx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)
Matematika A3 gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok, 016/17 ősz 10 feladatsor: Magasabbrendű lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1 Határozzuk meg az e λx, xe λx, x e λx,, x k 1 e λx függvények
RészletesebbenCALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK. I II III IV Elméleti Fizika Szeminárium Szeged, április 13.
CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK Görbe Tamás Ferenc Relativisztikus I II III IV Klasszikus Kvantum Nemrelativisztikus I II III IV Klasszikus Kvantum Elméleti Fizika Szeminárium Szeged,
Részletesebbene (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:
Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:
RészletesebbenModellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet
Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet Ha hibát elírást találsz kérlek jelezd: sellei_m@hotmail.com A fríss/javított változat elérhet : people.inf.elte.hu/semsaai/modalg/ 2.ZH Számonkérés: 3.EA-tól(DE-ek)
RészletesebbenFoton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben
Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció
Részletesebben1. Bevezetés A félév anyaga. Gyűrűk és testek Ideál, faktorgyűrű, főideálgyűrű Gauss-egészek, két négyzetszám tétel Az alaptételes gyűrűk jellemzése A számfogalom lezárása Algebrai és transzcendens számok
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenMarkov-láncok stacionárius eloszlása
Markov-láncok stacionárius eloszlása Adatbányászat és Keresés Csoport, MTA SZTAKI dms.sztaki.hu Kiss Tamás 2013. április 11. Tartalom Markov láncok definíciója, jellemzése Visszatérési idők Stacionárius
RészletesebbenModern fejlemények a kvantumelméletben. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3.
Modern fejlemények a kvantumelméletben Bevezetés Ádám Péter, Diósi Lajos Elméleti Fizikai Iskola Tihany, 2010. augusztus 30. - szeptember 3. Iskola témája, bevezetés célja Iskola témája kvantumoptika és
RészletesebbenTÖRTénet EGÉSZ pontokról
TÖRTénet EGÉSZ pontokról Tengely Szabolcs 2008. március 21. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 1 Algebrai Algebrai Elliptikus Legyen f É [X, Y ], C(R) = {(x, y) R 2 : f(x, y) = 0}. génusz
Részletesebbeni=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i
Az informatikus lineáris algebra dolgozat C részének lehetséges kérdései Az alábbi listában azok az állítások, tételek szerepelnek, melyeket a vizsgadolgozat C részében kérdezhetünk. Azok érnek 6 pontot,
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
Részletesebben1. feladatsor Komplex számok
. feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenFolytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor
Metrikus terek, Hausdorff-mérték Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 22. Vázlat 1 Folytonos görbék Affin függvények Definíciók A Koch-görbe A Cantor-halmaz
RészletesebbenLegyen H komplex Hilbert tér. A T: H H lineáris leképezést kontrakciónak nevezzük,
Legyen H komplex Hilbert tér. A T: H H lineáris leképezést kontrakciónak nevezzük, ha a vektorok hosszát nem növeli meg, azaz ha T 1. Invariáns altérhálóikat tekintve a kontrakciók ugyanazt az általánosságot
RészletesebbenANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK
ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
Részletesebben7. DINAMIKAI RENDSZEREK
7. DINAMIKAI RENDSZEREK Különböző folyamatok leírására különböző tudományterületeken állítanak fel olyan modelleket, amelyek nemlineáris közönséges autonóm differenciálegyenlet-rendszerre vezetnek. Ezek
Részletesebben5. előadás - Regressziószámítás
5. előadás - Regressziószámítás 2016. október 3. 5. előadás 1 / 18 Kétváltozós eset A modell: Y i = α + βx i + u i, i = 1,..., T, ahol X i független u i -től minden i esetén, (u i ) pedig i.i.d. sorozat
RészletesebbenNumerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. 6. előadás: Vektor- és mátrixnormák Lócsi Levente ELTE IK 2013. október 14. Tartalomjegyzék 1 Vektornormák 2 Mátrixnormák 3 Természetes mátrixnormák, avagy indukált normák 4 Mátrixnormák
RészletesebbenCayley oktoniók és a G 2 Lie csoport
Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport Gyenge Ádám1 1 Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 2015. október 15. Gyenge Ádám (Rényi Intézet) Októniók és G 2 SZTE 2015.10.15. 1 /
Részletesebben