Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat"

Átírás

1 8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport, és III. teljesül mindkét oldalról a disztributivitás, vagyis a(b + c) = ab + ac, (b + c)a = ba + ca minden a, b, c R esetén. Kommutatív a gyűrű, ha a szorzás kommutatív. A (legalább két elemű), kommutatív, nullosztómentes gyűrűt integritási tartománynak nevezzük. Az R gyűrű test, ha 1. R kommutatív, 2. (R*, ) csoport. nullelem, egységelem Az additív csoport egységelemét a gyűrű nullelemének nevezzük és 0-val jelöljük. Egységelemes a gyűrű, ha a szorzásra vonatkozóan van egységelem (amit e-vel jelölünk). nullgyűrű, zérógyűrű Nullgyűrű: egyetlen elemből áll (nullelem). Zérógyűrű: ha tetszőleges két elem szorzata a nullelem. nullosztó Az R gyűrűben a bal oldali, b jobb oldali nullosztó, ha a 0, b 0 és ab = 0. karakterisztika Ha az R gyűrű legalább két elemű, nullosztómentes, akkor (R, +)-ban a 0-tól különböző elemek rendje megegyezik. Ez a közös rend vagy végtelen, vagy egy p prímszám. Jelölés: Előző esetben a gyűrű nulla-karakterisztikájú, azaz char(r) = 0, az utóbbiban p- karakterisztikájú, azaz char(r) = p. Bool-gyűrű A H -ra A A = A 2 = A is teljesül (Boole-gyűrű) gyűrűhomomorfizmus asszociáltak Legyen R egységelemes integritási tartomány, és a, b R. Azt mondjuk, hogy a és b

2 asszociáltak, ha létezik olyan c egység, amelyikkel a = bc. Ezt a tényt a ~b-vel jelöljük. legnagyobb közös osztó, felbonthatatlan, prím Legyen R egységelemes integritási tartomány és a, b R. Azt mondjuk, hogy d R az a és b legnagyobb közös osztója, 1. közös osztó, vagyis d a és d b, valamint 2. c a és c b esetén c d. Legyen R egységelemes integritási tartomány, ekkor 1. a R*\U(R) felbonthatatlan, ha a = b c (b, c R) esetén b U(R) vagy c U(R). 2. a R*\ U(R) prím, ha a b c (b, c R) a b vagy a c. részgyűrű, (triviális, valódi, fő) ideál, egyszerű gyűrű R gyűrűben S R részgyűrű, ha az R-beli műveletek S-re történő leszűkítésére nézve S maga is gyűrűt alkot. faktorgyűrű Legyen R gyűrű, I ideál R-ben. R-nek I szerinti maradékosztály gyűrűje (faktorgyűrűje) R/I = {I + r r R} a következő műveletekkel: 1.(I+ r ) + (I+ s ) = I+ (r + s ) 2.(I+ r ) (I+ s ) = I + r s 2-ben nem a normál értelemben vett komplexus szorzásról van szó! prímideál, maximális ideál Legyen R gyűrű, I R, I. I az R balideálja, ha I I I és R I I, jobbideálja, ha I I I és I R I, ideálja, ha jobb és baloldali is egyszerre. Triviális ideál: {0}, R Valódi ideál: R-től különböző ideál. Egyszerű gyűrű: csak triviális ideálja van. Legyen R egységelemes, kommutatív gyűrű. Egy R-beli I ideált prímideálnak nevezünk, ha a b I-ből a I vagy b I következik. euklideszi gyűrű Az R egységelemes integritási tartományt euklideszi gyűrűnek nevezzük, ha olyan φ függvény, amelyre ϕ : R* N, és I. α, β R, β 0 esetén létezik olyan γ, δ R, hogy α = βγ + δ, ahol δ = 0 vagy δ 0 és ϕ (δ) < ϕ (β), II. valamint ϕ (αβ) max(ϕ (α), ϕ (β)), α, β R* -ra. oszthatóság, egységek Legyen R integritási tartomány és a, b R. a osztója b-nek ha létezik c R, amelyre b = ac, jelben a b. x R egység, ha x r r R-re. Gauss-egészek Gauss-egészek G = { a+bi a, b Z }

3 φ: a+bi G esetén legyen ϕ(a+bi) = (a+bi)(a bi) = a+bi 2 = a 2 + b 2. triviális euklideszi gyűrű Gauss-gyűrű ((egyértelmű) faktorizációs tartomány, UFD) Legyen R egységelemes integritási tartomány és U(R) az egységeinek halmaza. R Gauss-gyűrű ((Egyértelmű) faktorizációs tartomány, UFD), ha minden r R* \ U(R) felírható r = p 1 p 2 p n alakban, ahol n pozitív egész és a tényezők nem feltétlenül különböző felbonthatatlan elemek, és ha létezik egy r = q 1 q 2 q k előállítás is k felbonthatatlannal, akkor n= k és minden 1 i, j n esetén p i asszociáltja egy q j -nek. Másképp: Gauss-gyűrűben fennáll a számelmélet alaptétele. főideál Legyen R gyűrű és A R. Az A által generált ideálon R összes, A-t tartalmazó ideáljának metszetét értjük. Jelben (A). Ha A = {a} valamely a R elemre, akkor az a által generált főideálról beszélünk. Jelben (a). Bal és jobboldali def. hasonlóan. főideálgyűrű Egy egységelemes integritási tartomány főideálgyűrű, ha benne minden ideál főideál. hányadostest (Hányadostest) Legalább 2 elemű R integritási tartomány T testbe ágyazható. Legyen T = { (a, b) a, b R, b 0 } és ~ ekvivalenciareláció R R* halmazon: (a, b) ~ (c, d) a d = b c A ~ által meghatározott osztályok testet alkotnak a köv. műveletekre: (a,b ) +(c,d ) =(a d+ b c,b d ), (a, b) (c, d )= (a c, b d ). gyűrűhierarchia felrajzolása.

4 Tételek(+): Észrevételek (előjelszabály, véges integritási tartomány, nullosztó testben, szorzás a nullelemmel) 1. (szorzás nullelemmel): Legyen 0 az R gyűrű nulleleme. Ekkor a0 = 0a = 0 minden a R esetén. 2. (előjelszabály): Legyen R gyűrű, és a, b R. Az a elem additív inverzét jelöljük a-val. Ekkor (ab) = ( a)b = a( b), továbbá ( a)( b) = ab. 3. Véges integritási tartomány test. 4. Testben nincs nullosztó. (1. 3. és 4. gyakorlaton) 2. ab additív inverze létezik, mert (R, +) csoport. ab + ( (ab)) = 0, valamint ab + ( a)b = (a + ( a))b = 0b = 0, (ab) = ( a)b. Továbbá: ( a)( b) + ( a)b = ( a)(( b) + b) = 0 = ab + ( a)b, + egyszerűsíthető ( a)( b) = ab. nullosztó és regularitás R gyűrűben a multiplikatív művelet akkor és csak akkor reguláris, ha R zérusosztómentes. 1. Tfh a 0, a nem bal oldali nullosztó és ab = ac / (ac) mindkét oldalhoz, ab + ( (ac)) = 0. Előjel szabály + disztri. ab + (a( c)) = a(b + ( c)) = 0. feltétel b + ( c) = 0 b = c. 2. Tfh a bal oldali nullosztó, tehát a 0 és létezik b 0: ab = 0. tetszőleges c R-re ac = ac. Adjuk a jobb oldalhoz az ab = 0-t. ac = ac + ab, disztributivitás ac = a(c+b). mert b 0 c c + b. gyűrű karakterisztikája Ha az R gyűrű legalább két elemű, nullosztómentes, akkor (R, +)-ban a 0-tól különböző elemek rendje megegyezik. Ez a közös rend vagy végtelen, vagy egy p prímszám. Jelölés: Előző esetben a gyűrű nulla-karakterisztikájú, azaz char(r) = 0, az utóbbiban p- karakterisztikájú, azaz char(r) = p. 1. Tfh a R*: a = n a N n a a = 0

5 Továbbá tetszőleges b R* -re: n a (ab) = ab+ +ab = (a+ +a)b = (n a a)b = 0b = 0 másrészt n a (ab) = a(b+ +b) = a(n a b) nullosztó mentesség n a b = 0 b a = n a b a hasonlóan látható be b = a = n a 2. Tfh nem létezik véges rendű elem. Minden elem rendje végtelen. 3. Tfh a közös rend n = 1 véges szám. 0 = 1a = a a = Tfh a közös rend n összetett véges szám: n = kl és 1 < k < n, 1 < l < n, na = (kl)a = a a a a = l(ka) = 0. k db a k db a l-szer 1. eset: ka 0. ka = n és ka l < n. 2. eset: ka = 0. a k< n és a = n. gyűrű homomorf képe (8.2.8) Gyűrű homomorf képe gyűrű. (Csak a disztributivitást kell belátni!) a (b +c ) = a (b+c) = (a(b+c)) = (ab+ac) = (ab) +(ac) = a b + a c ideál szerinti mellékosztályok (8.2.15) + következmény Egy R gyűrű egy I ideál szerinti mellékosztályai a gyűrűnek mindkét művelettel kompatibilis osztályozását alkotják. Minden, mindkét művelettel kompatibilis osztályozás esetén a nulla osztálya ideál, és az osztályozás ezen ideál szerinti mellékosztályokból áll. (I; +) Abel csoport, tehát normálosztó R-ben Tétel (1) pont az osztályozás kompatibilis az összeadással továbbá az osztályok összeadása a komplexusszorzás. A multiplikatív művelet is kompatibilis az osztályozással: (I + a)(i + b) = II + ai + Ib + ab I + ab. Most tfh egy, mindkét művelettel kompatibilis osztályozás és legyen I a 0 additív egységelem osztálya, ekkor Tétel (2) pont I normálosztó R-ben továbbá az osztályozás pont az I szerinti mellékosztályokból áll I ideál? X osztályra : 0 I 0 X I X I I RI I. IR I hasonlóan. Következmény: Egy R gyűrűnek egy I ideál szerinti mellékosztályai a összeadásra és a szorzásra nézve gyűrűt alkotnak.

6 Ha ~ a megfelelő ekvivalenciareláció, akkor x x ~ mindkét műveletre nézve művelettartó. felbonthatatlan és prím integritási tartományban R tetszőleges egységelemes integritási tartomány és a R*\ U(R). Ha a prím R ben a felbonthatatlan R ben. tfh a prím és a = bc 1 a = bc a bc a prím a b vagy a c így 1 = b/a c vagy 1 = b c/a b vagy c egység. felbonthatatlan és prím Gauss-gyűrűben) R tetszőleges Gauss gyűrű és a R*\ U(R). a prím R ben a felbonthatatlan R -ben. : Előző tétel : tfh a irreducibilis és a p q p q = a r egyértelmő felbontás p = p 1... p k, q = q 1... q l, r = r 1... r t p 1... p k q 1... q l = a r 1... r t a asszociált p i -vel, vagy q j -vel, különben nem lenne egyértelmű a felbontás a p vagy a q. egység és egységelem integritási tartományban (8.2.26) R integritási tartományban akkor és csak akkor létezik egységelem, ha létezik egység. Az R egységelemes integritási tartományban a R akkor és csak akkor egység, ha a e. Ha van e egységelem, akkor er = r minden r R esetén. Ha a R egység, akkor tetszőleges r R esetén a a e R : ae = a. Ekkor e egységelem, mert a r s R : as = r, tehát e r= e a s= (e a) s= (a e) s= a s= r. a többi trivi. egységek euklideszi gyűrűben (8.2.30) Euklideszi gyűrűben pontosan azok az elemek az egységek, amelyekre φ minimális értéket vesz fel. Az a, b nem nulla elemekre a b esetén φ(a) φ(b) és egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha a és b asszociáltak. Legyen E = { r r R*, φ(r) minimális } 1. Kérdés: E elemei egységek? Legyen a E, és b R tetszőleges. b-t oszthatjuk a-val maradékosan c, d R : b = ac+d, ahol a. d = 0, vagy b. d 0 és ϕ (d) < ϕ (a). A b. eset nem fordulhat elő ϕ(a) minimalitása miatt d = 0 a b. 2. Kérdés: Minden egység E-ben van? Legyen a R egység, b E adott a b b = ac.

7 b E, b 0 a, c R*. Az euklideszi gyűrűk II. tulajdonsága ϕ(b) = ϕ(a c) max (ϕ(a), ϕ(c)), ϕ(b) ϕ (a). φ(b) minimális φ(a) is minimális. Euklideszi gyűrű II. tulajdonsága miatt ϕ(a) ϕ(b). Tfh a b és ϕ(a)=ϕ(b). Az I. tulajdonság miatt létezik r, s R: a = b r+s, ahol a. s = 0, vagy b. s 0 és ϕ(s)<ϕ(b)=ϕ(a). (*) s = a+( ( b r ) ) = a + b ( r ) a b t R : b = a t továbbá a = a e s = a (e + t ( r ) ) (e+ t ( r ) ) R a s. Ha s 0 ϕ ( s ) max(ϕ ( a ),ϕ ( e + t ( r )) ) ϕ (a ) (*) miatt ez nem fordulhat elő s = 0, b a azaz a b. számelmélet alaptétele euklideszi gyűrűben (8.2.34) Euklideszi gyűrűben minden nem nulla és nem egység elem, sorrendtől és asszociáltságtól eltekintve egyértelműen felírható prímelemek szorzataként. Először megmutatjuk, hogy R euklideszi gyűrűben minden nullától és az egységektől különböző elemnek van felbonthatatlan osztója. Tfh a R*\U(R), és legyen D = {r r R*\U(R), r a és, ha s R*\U(R)és s a ϕ(r) ϕ(s)}. Tehát D az a elem azon nem nulla, nem egység osztóit tartalmazza, amikre a ϕ érték minimális. D f D Indirekte tfh f nem felbonthatatlan f = b c és b, c U(R) b a. b f és nem asszociáltak Tétel ϕ(b) ϕ(f) ϕ(b)<ϕ(f), mert ekkor b lenne D-ben f helyett. tehát van a-nak felbonthatatlan osztója Tfh ϕ(a) minimális az R*\U(R) -beli elemekre nézve Tétel a felbonthatatlan. Most legyen a R*\U(R), ϕ(a) = n, és tegyük fel, hogy n-nél kisebb ϕ értékkel rendelkező elemek esetén az állítás igaz. f felbonthatatlan : f a a = fh. Lehet ϕ(h) = ϕ(a)? Ekkor h a a ~ h lenne, de f nem egység, tehát ϕ(h) ϕ(a). h a ϕ(h) < ϕ(a). 1. eset: Tfh h egység a felbonthatatlan. 2. eset: Tfh h nem egység indukciós feltétel h-nak megfelelő felbontása: h = f 1 f 2 f r a = f f 1 f 2 f r. Unicitás: tfh indirekte, hogy van olyan elem, amelynek két különböző felbontása létezik. Legyen ezek közül a olyan, hogy φ(a) minimális.

8 a = p 1... p k = q 1... q r p 1 a p 1 q 1... q r p 1 q i asszociáltak, mert irreducibilisek egyszerűsítve kapjuk a -t, amelyre φ(a ) < φ(a) euklideszi gyűrű főideálgyűrű (2.8.35) Euklideszi gyűrűben minden ideál főideál. Ha I = { 0 } I = 0. Tfh I { 0 }, ekkor legyen S = { ϕ(x) x I és x 0 } S legkisebb eleme ϕ(a) : a 0 I. Maradékosan osztjuk b I -t a-val: b= aq + r és 0 ϕ(r) < ϕ(a) I ideál r = b aq I ϕ(a) minimális r =0. b = aq I = a irreducibilitás és főideál kapcsolata euklideszi gyűrűben Legyen R tetszőleges euklideszi gyűrű és a R*\ U(R). a valódi ideál maximális R ben a felbonthatatlan R ben. Legyen R tetszőleges egységelemes integritási tartomány, a R*\ U(R) Feltétel : a felbontható b, c R*\ U(R): a = bc. a b R Tehát a nem maximális ideál. : Indirekt feltétel : a felbonthatatlan, de a nem maximális. I R beli ideál : a I R R főideálgyűrű 0 b nemegység : I = b R a b R azaz a minden többszöröse b többszöröse a = bc c nem egység, mert akkor a = b lenne a nem felbonthatatlan. Szükséges és elégséges feltétel, hogy R/I test, illetve integritási tartomány legyen + következmény Legyen R kommutatív, egységelemes győrő és I az R-nek ideálja. I. R/I akkor és csak akkor integritási tartomány, ha I R és I prímideál. II. R/I akkor és csak akkor test, ha I maximális ideál. I. R/I int. tart. nincs nullosztó. (I+a) (I+b) = I I+a = I vagy I+b = I. II/1. Tfh hogy I maximális ideál R-ben, és (I ) I+a R/I.

9 S = {i+a x i I, x R} ideál, hiszen: S S S : i 1 + ax 1 i 2 ax 2 = (i 1 i 2 ) + a( x 1 x 2 ) S. I R RS S : ri +rax =ri +arx S. I R Valamint I S, mert a I. I maximális S = R alkalmas i I, x R-rel e = i+a x I + e = I+ i + a x = I+ a x= (I+ a) (I+ x) R/I kommutatív egységelemes gyűrű invertálható test. II/2. Tfh R/I test, és legyen M egy olyan ideál, amely valódi módon tartalmazza I-t, azaz a R elem, amelyre a M és a I. R/I test ( I + a ) ( I+ x ) = ( I+ b) egyenlet bármely b R-re megoldható I+ a x = I + b. I M és a M I + a x M b M M = R. Következmény. Kommutatív, egységelemes gyűrűben maximális ideál prímideál. Legyen R kommutatív, egységelemes gyűrű. Ha I maximális ideál R-ben R/I test R/I integritási tartomány tétel I prímideál valódi ideálokról szóló tétel. Tételek(-): homomorfizmus-tétel Egy R gyűrű egy φ homomorfizmusánál a homomorfizmus magja ideál. Ha R képe R, akkor az R/ker(φ ) maradékosztály-gyűrű izomorf R vel. Az R bármely I ideálja magja valamely homomorfizmusnak, például R kanonikus leképezése R/I re homomorfizmus, amelynek magja I. főideálokról szóló állítások (8.2.25, ) Egy R kommutatív egységelemes gyűrűben az a R által generált főideálra (a) = ar. Speciálisan a nulla által generált főideál {0}, az egységelem által generált főideál pedig R. Egy R egységelemes integritási tartomány a,b elemeire (1) (a) (b) akkor és csak akkor, ha b a; (2) (a) = (b) akkor és csak akkor, ha a és b asszociáltak; (3) (a) = R akkor és csak akkor, ha a egység. bővített euklideszi algoritmus A következő eljárás egy R euklideszi gyűrűben meghatározza az a, b R elemek egy d legnagyobb közös osztóját, valamint x, y R elemeket úgy, hogy d=ax + by teljesüljön. (Az eljárás során végig ax n + by n = r n, n=0, 1, )

10 (1) [Inicializálás] Legyen x 0 e a gyűrű egységeleme, y 0 0, r 0 a, x 1 0, y 1 e, r 1 b, n 0. (2) [Vége?] Ha r n+1 =0, akkor x x n, y y n, d r n, és az eljárás véget ér. (3) [Ciklus] Legyen r n = q n+1 r n+1 + r n+2, ahol r n+2 =0 vagy φ(r n+2 ) < φ(r n+1 ), legyen x n+2 x n - q n+1 x n+1, y n+2 y n - q n+1 y n+1, n n+1, és menjünk (2)-re. főideálgyűrű Gauss-gyűrű.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Gy ur uk aprilis 11.

Gy ur uk aprilis 11. Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az

Részletesebben

Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz

Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz 2011. tavasz A (+)-szal jelzett tételek bizonyítással együtt, a (-)-szal anélkül értendők! A tételek esetleges neve, vagy száma a fóliákkal van szinkronban,

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

1. Bevezetés A félév anyaga. Gyűrűk és testek Ideál, faktorgyűrű, főideálgyűrű Gauss-egészek, két négyzetszám tétel Az alaptételes gyűrűk jellemzése A számfogalom lezárása Algebrai és transzcendens számok

Részletesebben

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28. Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,

Részletesebben

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b. 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy

Részletesebben

Diszkrét matematika II. feladatok

Diszkrét matematika II. feladatok Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1.1. Könnyebb 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot! 2. Van-e olyan (legalább kétpontú) gráf, melyben minden

Részletesebben

Testek március 29.

Testek március 29. Testek 2014. március 29. 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések [Sz] V/3, XIII/1,2; [F] III/1-7 (+ előismeretek!) Definíció Ha egy nemüres halmazon

Részletesebben

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz Diszkrét matematika 1. estis képzés 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 6. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika 1. estis

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika I. középszint

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét.

Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét. Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét. b Köbgyöktelenítsük a nevezőt az alábbi törtben: 1 3 3. Megoldás: a Egy q = a + bi + cj

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika

Részletesebben

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós Polinomok (előadásvázlat, 2012 október 21) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: gyűrű, gyűrű additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja,

Részletesebben

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom? Definíciók, tételkimondások Mondjon legalább három példát predikátumra. Sorolja fel a logikai jeleket. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? Hogyan kapjuk a logikai formulákat? Mikor van egy változó egy

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24. Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. március 24. Irreducibilitás 3.33. Definíció. A p T [x] polinom irreducibilis, ha legalább elsőfokú, és csak úgy bontható két polinom szorzatára, hogy az

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Diszkrét matematika I. Vizsgaanyag Készítette: Nyilas Árpád Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 2 Bizonyítások 1)

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.C szakirány Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.

Részletesebben

1. Egész együtthatós polinomok

1. Egész együtthatós polinomok 1. Egész együtthatós polinomok Oszthatóság egész számmal Emlékeztető (K3.1.3): Ha f,g Z[x], akkor f g akkor és csak akkor, ha van olyan h Z[x], hogy g = fh. Állítás (K3.1.6) Az f(x) Z[x] akkor és csak

Részletesebben

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes

Részletesebben

SE EKK EIFTI Matematikai analízis

SE EKK EIFTI Matematikai analízis SE EKK EIFTI Matematikai analízis 2. Blokk A számelmélet a matematikának a számokkal foglalkozó ága. Gyakran azonban ennél sz kebb értelemben használják a számelmélet szót: az egész számok elméletét értik

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

Kongruenciák. Waldhauser Tamás Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 5. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Számfogalom bővítése Diszkrét matematika I. középszint

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

ELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom

ELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom Diszkrét Matematika 2 vizsgaanyag ELTE IK Esti képzés 2017. tavaszi félév Tartalom 1. Számfogalom bővítése, homomorfizmusok... 2 2. Csoportok... 9 3. Részcsoport... 11 4. Generátum... 14 5. Mellékosztály,

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Bevezetés az algebrába az egész számok 2

Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december

Részletesebben

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes 1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz

Részletesebben

Diszkrét matematika II. feladatok

Diszkrét matematika II. feladatok Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot. Hány összefüggő, illetve reguláris van közöttük? 2. Van-e olyan (legalább

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. estis képzés 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján

Részletesebben

LINEÁRIS ALGEBRA. Szerkeszt es alatt NAGY ATTILA

LINEÁRIS ALGEBRA. Szerkeszt es alatt NAGY ATTILA LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA 2014.12.15 Tartalomjegyzék Bevezető 5 1. Alapfogalmak 7 1.1. Algebrai struktúrák.............................. 7 1.1.1. Az algebrai struktúra fogalma.................... 7

Részletesebben

2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 2. Nullát minden elem osztja, de. 3. a nulla csak a nullának osztója.

2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 2. Nullát minden elem osztja, de. 3. a nulla csak a nullának osztója. Számelmélet és rejtjelezési eljárások. (Számelméleti alapok. RSA és alkalmazásai, Die- Hellman-Merkle kulcscsere.) A számelméletben speciálisan az egész számok, általánosan a egységelemes integritási tartomány

Részletesebben

Alapvető polinomalgoritmusok

Alapvető polinomalgoritmusok Alapvető polinomalgoritmusok Maradékos osztás Euklideszi algoritmus Bővített euklideszi algoritmus Alkalmazás: Véges testek konstrukciója Irodalom: Iványi Antal: Informatikai algoritmusok II, 18. fejezet.

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Láng Csabáné Testbıvítés, véges testek

Láng Csabáné Testbıvítés, véges testek Láng Csabáné Testbıvítés, véges testek Készült a programtervezı matematikus szak esti tagozat III. év II. félév, valamint az esti informatikus Bsc szak II. év II. félév számára Lektorálta Burcsi Péter

Részletesebben

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27 Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek

Részletesebben

1. Hatvány és többszörös gyűrűben

1. Hatvány és többszörös gyűrűben 1. Hatvány és többszörös gyűrűben Hatvány és többszörös Definíció (K2.2.19) Legyen asszociatív művelet és n pozitív egész. Ekkor a n jelentse az n tényezős a a... a szorzatot. Ez az a elem n-edik hatványa.

Részletesebben

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus Általános algebra 2. Részalgebra, generálás 3. Kongruencia, faktoralgebra 2013 március 8. 4. Homomorfizmus, homomorfiatétel 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus 2. Részalgebra,

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.

Részletesebben

Bevezetés az algebrába 1

Bevezetés az algebrába 1 B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 1 BMETE92AX23 Egész számok 2 H406 2016-09-13,15,18 Wettl Ferenc

Részletesebben

Gonda János VÉGES TESTEK

Gonda János VÉGES TESTEK Gonda János VÉGES TESTEK Budapest, 2011 Lektorálta Bui Minh Phong Utolsó módosítás dátuma: 2012. február 1. Elıszó Ez a jegyzet az ELTE-n tartott Véges testek illetve Véges testek alkalmazásokhoz címő

Részletesebben

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás 1 Mátrixösszeadás és skalárral szorzás Mátrixok tömör jelölése T test Az M = a i j T n m azt az n sorból és m oszlopból álló mátrixot jelöli, amelyben az i-edik sor j-edik eleme a i j T Példák [ ] Ha M

Részletesebben

1. Mellékosztály, Lagrange tétele

1. Mellékosztály, Lagrange tétele 1. Mellékosztály, Lagrange tétele 1.1. Definíció. Legyen (G, ) csoport, H G részcsoport és g G tetszőleges elem. Ekkor a {gh h H} halmazt a H részcsoport g elem szerinti baloldali mellékosztályának nevezzük

Részletesebben

Számelméleti alapfogalmak

Számelméleti alapfogalmak 1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I. Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:

Részletesebben

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend

Részletesebben

Algebra és számelmélet blokk III.

Algebra és számelmélet blokk III. Algebra és számelmélet blokk III. 2008/2009 tavasz Károlyi Gyula órái alapján Molnár Attila 2. óra 2009. március 10. 1. Generált, normális és karakterisztikus részcsoportok 1.1. Definíció (Generált részcsoport).

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. 2018. március 9. 1. Diszkrét matematika 2. 4. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. március 9. Gráfelmélet Diszkrét

Részletesebben

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet! 1. Részcsoportok A részcsoport fogalma. 2.2.15. Definíció Legyen G csoport. A H G részhalmaz részcsoport, ha maga is csoport G műveleteire nézve. Jele: H G. Az altér fogalmához hasonlít. Példák (1) C +

Részletesebben

MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak

MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA 1. Csoportelméleti alapfogalmak 1.1. Feladat. Csoportot alkotnak-e az alábbi halmazok a megadott műveletre nézve? (1) (Z 2 ; ), (2) (Z 2 ; +), (3) (R \ { 1}; ),

Részletesebben

Absztrakt algebra II. (2005) 1 ABSZTRAKT ALGEBRA II. Dr. Tóth László egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, 2005

Absztrakt algebra II. (2005) 1 ABSZTRAKT ALGEBRA II. Dr. Tóth László egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, 2005 Absztrakt algebra II. (2005) 1 ABSZTRAKT ALGEBRA II. GYŰRŰ- ÉS TESTELMÉLET Dr. Tóth László egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, 2005 Bevezetés Ez az anyag tartalmazza az Algebra és számelmélet című tárgy

Részletesebben

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

Hatványozás. A hatványozás azonosságai Hatványozás Definíció: a 0 = 1, ahol a R, azaz bármely szám nulladik hatványa mindig 1. a 1 = a, ahol a R, azaz bármely szám első hatványa önmaga a n = a a a, ahol a R, n N + n darab 3 4 = 3 3 3 3 = 84

Részletesebben

VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter

VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter Jelölés: D: definíció, T: tétel, TB: tétel bizonyítással. A betűméret a téma prioritását jelzi, a legnagyobb betűvel

Részletesebben

Csoportok II március 7-8.

Csoportok II március 7-8. Csoportok II 2014 március 7-8. 1. Mellékosztályok 2. Lagrange tétele 3. Kompatibilis osztályozás, kongruenciareláció 4. Normálosztó, faktorcsoport 5. Konjugálás 6. Homomorfizmus, homomorfiatétel 7. Permutációcsoportok

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Számelmélet Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem 2006 Bevezetés Ez az anyag tartalmazza a Számelmélet című VI. féléves tárgy kötelező elméleti anyagának a nagy részét. Tartalmaz továbbá olyan kiegészítő

Részletesebben

1. Algebrai alapok: Melyek műveletek az alábbiak közül?

1. Algebrai alapok: Melyek műveletek az alábbiak közül? 1. Algebrai alapok: Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz egyértelműen hozzárendel egy

Részletesebben

FÉLCSOPORTOK NAGY ATTILA

FÉLCSOPORTOK NAGY ATTILA FÉLCSOPORTOK NAGY ATTILA 2013.06.28 Tartalomjegyzék Bevezető 4 1. A félcsoport és csoport fogalma 6 1.1. A művelet fogalma.............................. 6 1.2. A félcsoport fogalma.............................

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.C szakirány Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.

Részletesebben

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla Számelmélet (2017 február 8) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla 1 Oszthatóság 1 Definíció Legyen a, b Z Az a osztója b-nek, ha létezik olyan c Z egész szám, melyre ac = b Jelölése: a b 2 Példa 3 12, 2

Részletesebben

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi . Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.

Részletesebben

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2013/2014. őszi félév ( Eötvös LorándSzámítógépes TudományegyetemInformatikai Grafika Kar) 2013/2014.

Részletesebben

Direkt limesz, inverz limesz, végtelen Galois-bővítések

Direkt limesz, inverz limesz, végtelen Galois-bővítések Direkt esz, inverz esz, végtelen Galois-bővítések Az alábbi jegyzetben a direkt eszt, az inverz eszt, testek algebrai lezártjának létezését, ill. a végtelen Galois-csoportokat tekintjük át. Nem minden

Részletesebben

Véges testek és alkalmazásaik

Véges testek és alkalmazásaik Véges testek és alkalmazásaik Horváth Gábor Debreceni Egyetem 2016. március 4. Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. El zetes ismeretek 5 1.1. M veletek, algebrai struktúrák.................. 5 1.2. Csoportelmélet..........................

Részletesebben

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet   takach november 30. 1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű

Részletesebben

DISZKRÉT MATEMATIKA I. TÉTELEK

DISZKRÉT MATEMATIKA I. TÉTELEK DISZKRÉT MATEMATIKA I. TÉTELEK Szerkesztette: Bókay Csongor 2011 őszi félév Az esetleges hibákat kérlek a csongor@csongorbokay.com címen jelezd! Utolsó módosítás: 2012. január 16. Ez a Mű a Creative Commons

Részletesebben

Az általános (univerzális) algebra kialakulása,

Az általános (univerzális) algebra kialakulása, Néhány hasonló tétel. Az általános (univerzális) algebra kialakulása, néhány eredménye. Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 2013. május 8. A csoportelméleti homorfiatétel. Legyen G, H két csoport, ϕ: G

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az a 11 x 1 + a 12 x 2 +... +a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 +... +a 2n x n = b 2.. a k1 x 1 + a k2 x 2 +... +a kn x n = b k n ismeretlenes,

Részletesebben

DEFINICIÓK. Például a síkgeometriában predikátumok: ( egyenes ), ( pont ), ( illeszkedik - ra ).

DEFINICIÓK. Például a síkgeometriában predikátumok: ( egyenes ), ( pont ), ( illeszkedik - ra ). DEFINICIÓK 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. Például a síkgeometriában predikátumok: ( egyenes ), ( pont ), ( illeszkedik - ra ). 2. Sorolja fel a logikai jeleket. A logikai formulák alkotóelemei:

Részletesebben

1. A maradékos osztás

1. A maradékos osztás 1. A maradékos osztás Egész számok osztása Példa 223 = 7 31+6. Visszaszorzunk Kivonunk 223 : 7 = 31 21 13 7 6 Állítás (számelméletből) Minden a,b Z esetén, ahol b 0, létezik olyan q,r Z, hogy a = bq +

Részletesebben

Algebra gyakorlat, 8. feladatsor, megoldásvázlatok

Algebra gyakorlat, 8. feladatsor, megoldásvázlatok Algebra gyakorlat, 8. feladatsor, megoldásvázlatok 1. Jelölje I az (x 2 + 1 ideált. Most az x + I R[x]/(x 2 + 1 négyzete (x + I 2 x 2 + I 1+x 2 +1+I 1+I, hiszen x 2 +1 I. Így ( x+i(x+i (x+i 2 1+I. Tehát

Részletesebben

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák Lineáris Algebra Pejó Balázs Tartalomjegyzék 1. Peano-axiomák 2 1.1. 1.................................................... 2 1.2. 2.................................................... 2 1.3. 3....................................................

Részletesebben

Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság

Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c tárgyhoz 1 Integritástartományok, oszthatóság 11 Definíció A nullaosztómentes, egységelemes kommutatív gyűrűket integritástartománynak nevezzük 11 példa Integritástartományra

Részletesebben

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz A vizsga menete: a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli beugrón az alábbi kérdések közül szerepel összesen 12 darab, mindegyik egy pontot

Részletesebben

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén 1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,

Részletesebben

1. Komplex szám rendje

1. Komplex szám rendje 1. Komplex szám rendje A rend fogalma A 1-nek két darab egész kitevőjű hatványa van: 1 és 1. Az i-nek 4 van: i, i 2 = 1, i 3 = i, i 4 = 1. Innentől kezdve ismétlődik: i 5 = i, i 6 = i 2 = 1, stb. Négyesével

Részletesebben

MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)

MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2007.05.11) 1. Ismétlés február 8.február 15. 1.1. Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) (1) Egy csoport rendelkezhet egynél több egységelemmel. (2) Bármely két háromelem

Részletesebben

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok . fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális

Részletesebben

Diszkrét matematika II. gyakorlat

Diszkrét matematika II. gyakorlat Diszkrét matematika II. gyakorlat Absztrakt algebra Bogya Norbert Bolyai Intézet 2014. április 23. Bogya Norbert (Bolyai Intézet) Diszkrét matematika II. gyakorlat 2014. április 23. 1 / 23 Tartalom 1 1.

Részletesebben

1. Polinomok számelmélete

1. Polinomok számelmélete 1. Polinomok számelmélete Oszthatóság, egységek. Emlékeztető Legyen R a C, R, Q, Z egyike. Azt mondjuk, hogy (1) a g R[x] polinom osztója f R[x]-nek R[x]-ben, ha létezik olyan h R[x] polinom, hogy f (x)

Részletesebben

Matematikai alapismeretek. Huszti Andrea

Matematikai alapismeretek. Huszti Andrea Tartalom 1 Matematikai alapismeretek Algebrai struktúrák Oszthatóság Kongruenciák Algebrai struktúrák Az S = {x, y, z,... } halmazban definiálva van egy művelet, ha az S-nek minden x, y elempárjához hozzá

Részletesebben

DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1. RÉSZ

DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1. RÉSZ DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KIDOLGOZOTT TÉTELSOR 1. RÉSZ B szakirány 2014 június Tartalom 1. Fák definíciója ekvivalens jellemzései... 3 2. Hamilton-kör Euler-vonal... 4 3. Feszítőfa és vágás... 6 4. Címkézett

Részletesebben

ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév)

ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév) ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév) Ismétlés 0. feladat O Adjunk meg olyan ϕ lineáris transzformációját a síknak, amelyre (a) ϕ-nek 1-dimenziós a képtere; (b) ϕ-nek nincsen sajátértéke;

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14. Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 14. Többhatározatlanú polinomok 4.3. Definíció. Adott T test feletti n-határozatlanú monomnak nevezzük az ax k 1 1 xk n n alakú formális kifejezéseket,

Részletesebben

3. Feloldható csoportok

3. Feloldható csoportok 3. Feloldható csoportok 3.1. Kommutátor-részcsoport Egy csoport két eleme, a és b felcserélhető, ha ab = ba, vagy átrendezve az egyenlőséget, a 1 b 1 ab = 1. Ezt az [a,b] = a 1 b 1 ab elemet az a és b

Részletesebben

Waldhauser Tamás szeptember 8.

Waldhauser Tamás szeptember 8. Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. szeptember 8. Tematika Komplex számok, kanonikus és trigonometrikus alak. Moivre-képlet, gyökvonás, egységgyökök, egységgyök rendje, primitív egységgyökök.

Részletesebben

Készítettel: Szegedi Gábor (SZGRACI.ELTE)

Készítettel: Szegedi Gábor (SZGRACI.ELTE) Készítettel: Szegedi Gábor (SZGRACI.ELTE) http://people.inf.elte.hu/szgraci/egyetem Burcsi Péter tanár úr előadása alapján készült 2010-2011. őszi félév Logikai alapok Halmazelméleti alapfogalmak 1. Mondjon

Részletesebben

Matematika A2a LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA

Matematika A2a LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA 20160515 Tartalomjegyzék 1 Algebrai struktúrák 5 2 Lineáris tér (vektortér) 13 21 A vektortér fogalma 14 22 Vektorok lineáris függetlensége és függősége 18 23 Generátorrendszer,

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM - INFORMATIKAI KAR Diszkrét matematika I. Vizsgaanyag Cserép Máté 2009.01.20. A dokumentum a programtervező informatikus szak Diszkrét matematika I. kurzusának vizsgaanyagát

Részletesebben

17. előadás: Vektorok a térben

17. előadás: Vektorok a térben 17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett

Részletesebben