KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ESZTERLÁNC TAGÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ESZTERLÁNC TAGÓVODÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK ESZTERLÁNC TAGÓVODÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KAZINCBARCIKA, ÉPÍTŐK ÚTJA 2 1

2 A MUNKA VÁRHAT, AMÍG MEGMUTATOD A GYERMEKNEK A SZIVÁRVÁNYT, DE A SZIVÁRVÁNY NEM FOGJA MEGVÁRNI, HOGY ELVÉGEZD A MUNKÁT! 2

3 TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az óvoda objektív feltételrendszere A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló képesítések A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere A program célfejezete Óvodai nevelés célja, feladata Az óvodai nevelés általános feladatai Egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet megszervezése Az óvoda kapcsolattartási rendszere Az óvodai nevelés tevékenységrendszere Játék Műveltségi területek Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mozgásfejlesztés A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Rendezvények, jeles napok, ünnepek Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek Gyermekvédelem az óvodában Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése Tehetséggondozás Nemzetiséghez tartozó,gyermekek integrált, fejlesztő nevelése Óvodai inerkulturális nevelés Nevelési időn túli szolgáltatások Dokumentáció Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék Záradék 82 Felhasznált irodalom

4 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről rendelkezése értelmében az óvodák Helyi Pedagógiai Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat A 2005-ben alapított Kazincbarcikai Összevont Óvodák - eleget téve a törvényi előírásnak és törvény adta lehetőséggel élve - a következő tartalmi és törvényi szabályozások alapján készítette el Pedagógiai Keretprogramját, megtartva a jelenleg is érvényben lévő Helyi Pedagógiai Programokat. A többször módosított évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról 363/ (XII. 17. ) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről. Ezt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek. ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye. 17/2013. (III. 1) EMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésről. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. 137/2018 (VII.25) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról B. A. Z. megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Kazincbarcika város közoktatási koncepciója. Kazincbarcika Város Önkormányzatának 3/2005-ös határozata. Kazincbarcika Város Önkormányzatának 145/2016. (VII. 28.) határozata. Kazincbarcikai Összevont Óvodák Alapító Okirata 4

5 HELYZETELEMZÉS Óvodánk az Eszterlánc Tagóvoda a Kazincbarcikai Összevont Óvodák egyik tagóvodája, január 18.-án nyitotta meg kapuját a gyermekek előtt. Földrajzi elhelyezkedése a természeti környezet közelsége miatt szerencsésnek mondható. Közel van a Csónakázó tó, a Várdomb, Városi Sport Központ, Pincesor játszóterek, orvosirendelők, gyógyszertár, üzletek, amelyek minden évszakban a tapasztalatszerzések, kirándulások kedvelt helyszínei. Óvodánk vonzáskörzete vegyes képet mutat, így a gyermekek lakó-telepi lakásokból modern családi házakból, Herbolyai és a Sárosvölgyi kolóniákból is érkeznek hozzánk. Sajnos a városnak ezen a részén sok olyan család él, ahol hátrányos helyzetként megtalálható a kedvezőtlen szociokulturális háttér. Jelen van az anyagi bizonytalanság, a munkanélküliség az alacsony fokú iskolázottság. A családok közül vannak, akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Óvodai nevelésünk nyitott, felkészült és lehetőséget biztosít a gyermekeknek /a családok által közvetített/ önazonosságuk megőrzésére, ápolására, erősítésére. Nevelőtestületünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet, amit a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése során is eredményesen kamatoztatunk. Ezeknek a tényeknek a figyelembevételével készült el Helyi Pedagógiai Programunk, amely a gyermekek mindenek feletti érdekét veszi figyelembe, és amely lehetőséget biztosít, hogy a gyermek önmagához képest, a saját ütemében, segítő, támogató, környezetben és optimális minőségi nevelés biztosításával fejlődjön. Tevékenységközpontúság, komplexitás és pedagógiai sokszínűség, amely áthatja az egész nevelési folyamatot a tervezéstől a megvalósításig, ugyanakkor lényeges hangsúlyt fektetünk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra. Meghatározó az eltérő szociális környezetből érkező gyermekek részére az esélyegyenlőség megteremtése. Elfogadó közösségben beilleszkedésük segítése és az emberi kapcsolatok kialakításában a bátorító nevelés fontossága. 5

6 Munkánk eredményességének alapja a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel a bizalmon alapuló együtt nevelés, továbbá nagyon fontos a szakmai együttműködésben résztvevő partnerintézmények segítsége. Mi nyitottak vagyunk ugyanis a különbözőségek elfogadása, a tolerancia, a segíteni akarás, a példamutató magatartás, ami jellemzi az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dolgozók hozzáállását. Lényegesnek tartjuk a Helyi Pedagógiai Program magas szakmai színvonalon való működtetését. Meggyőződésünk, hogy prevenciós pedagógiai munkánkkal nagymértékben hozzájárulunk a kudarc nélküli iskolakezdéshez. Tudjuk, hogy távlati céljaink tükrében a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélettel, önálló véleményalkotás és döntésképesség fejlesztésével, a gyermeki személyiség fejlődésében a szokás és norma rendszer megalapozásával sikerül felkészíteni gyermekeinket az életre és az együttélésre. Hogy jó úton haladunk, annak legfőbb bizonyítéka az, hogy gyermekeink boldogok, nyitottak érdeklődőek, önállóak. Van szabály és feladattudatuk, jól érzik magukat és szeretnek óvodába járni. Tagintézményünk orientációja egészséges életvitel iránti igény megalapozását. Óvodánk 1962-től fogadja a gyermekeket. Nevelői, elfogadó közösségként, kiemelt feladatunknak tartjuk az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek részére az esélyegyenlőség megteremtését, a gyermekek testi, lelki jólétének, szocializációjának, egészséges fejlődésének biztosítását. A szülők megnyerésével, bevonásával az Munkánk eredményességének alapját a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításában, a bizalmon alapuló együttnevelésben látjuk 6

7 1. Az óvoda objektív feltételrendszere 1.1 A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló, szakmai képesítések: Óvodánk 5 vegyes életkorú gyermekcsoportjainknak 110 férőhelyén fogadjuk a gyermekeket. A nevelő-oktató munkát 11 fő óvodapedagógus, ebből 1 fő tagóvoda vezető mellett, 1 fő pedagógiai asszisztens, 5 szakképzett dajka, segíti. Jó színvonalú a nevelőtestület pedagógiai kultúrája. Aktívak, munkájukban kezdeményezőek, kreatívak. Jó a közösségi szellem a kollegiális viszony az együttműködés. A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések 3 fő Szakvizsgázott,- vagy azzal egyenértékű végzettséget szerzett pedagógus 2fő Vezető óvodapedagógus szak 1 fő Mentor pedagógus 1 fő Fejlesztő pedagógus 1 fő Mentálhigiénés egészségfejlesztő szakember 2 fő Nyelvvizsga 2 fő Környezetvédelem az óvodában 1 fő Környezetvédelem az óvodában 1 fő Néphagyomány-néprajz 2 fő Agyagművesség kezdő és haladó képzése 2 fő ECDL Start 2 fő Számítógép kezelő 1 fő Szociális Készségek és Képességek fejlesztése az óvodában 3 fő Vizuális játékok, érdekes technikák, eszközök a gyakorlatban 1 fő Mozgásterápia a tanulási zavarok fejlesztésére 2 fő Életvezetési ismeretek Továbbképzési törekvéseink mindig támogatást kaptak, ezt igazolják a szakvizsga megszerzésén kívül a számtalan posztgraduális, valamint tanfolyam jellegű szakosító tanúsítványok. Az önképzés belsőigény, munkahelyi elvárás, a minőségi munka egyik feltétele, biztosítéka. A nagy tapasztalattal rendelkező dajka nénik, jó összhangban végzik munkájukat az óvoda - pedagógusokkal. A csoportban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó kollégák dolgoznak. 7

8 1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere A földszintes épületre a családias légkör jellemző, amelyhez egybefüggő játszóudvar tartozik, és amely nincs csoportonként elhatárolva. Ezt a gyermekek szabadságérzetének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Az udvarrészen a füves, betonozott területek, a homokozók, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok, nyári időben az árnyékos területek biztosítják a változatos tevékenység lehetőségét. Jelenleg több mobil, udvari eszközzel rendelkezünk. Óvodánk játszóudvarának korszerűsítése, karbantartása az adott lehetőségekhez képest folyamatosan megvalósítandó feladat. Az óvoda öt csoportjában vegyes életkorú csoportokat alakítottunk ki. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a különbözőséget A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A csoportszobák szépek tiszták, esztétikusak, jellemzően egyedi színhatásúak. A gyermeki tevékenységhez szükséges tárgyi felszereltség rendelkezésre áll. Lehetőség van minden fajta játék játszására, változatos tevékenységekre. Célszerűen variálható térelválasztókkal, zugok, kuckók alakíthatók ki. 8

9 Kedvelt játszóhelyek a galériák.. Jól szolgálják a baráti kapcsolatok alakulását. Erre szüksége lehet bármelyik kisgyereknek, ha alkalmanként egyedül kíván lenni, a barátoknak is, ahol a társas kapcsolatuk erősödhet. Különböző tevékenységek végzéséhez /rajzolás, festés, agyagozás,barkácsolás,szövés/ állandó helyen a gyermekek számára elérhető közelségbe kerülnek elhelyezésre az eszközök. Fontos feladatunk a megfelelő játékeszközök biztosítása. Óvodánk nem rendelkezik tornaszobával, így a Városi Sportcsarnokban heti egy alkalommal kaptunk lehetőséget a testnevelés foglalkozások megtartására. Felszereltség szempontjából megfelelően ellátott terület a mozgásfejlesztő tevékenység és a kognitív cselekvési képességek fejlesztése. A tornaszereket, kézi szereket, eszközöket szeretnénk bővíteni speciális eszközökkel, az elhasználódottakat pedig lecserélni. Melegítő konyhával rendelkezünk. Tagóvodánkban a gyermekek étkezését a Barcika Príma Kft látja el. Felszereltségünk: Az eszköznormában megfogalmazottak jelentős részben rendelkezésünkre állnak, de folyamatos felújításra és pótlásra szorulnak. Lehetőségeinkhez mérten, a gyermekek szükségleteinek megfelelő modernebb eszközök (bútorok, stb.) beszerzésére törekszünk. Különös gondot fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére. Tagóvodánk pedagógiai programja a nevelési specifikumokat figyelembe véve a rendelkezésre álló tárgyi feltételekkel megvalósítható. Az eszközfejlesztési tervünk 5 évre ütemezve a fenntartó költségvetésének függvényében, élve a pályázati lehetőségekkel célozza meg a tárgyi feltételek minőségi fejlesztését. 9

10 2. A program célfejezete Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek, Megtanulják megtanulni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holt: Egy élet a kezedben ) 2.1. Óvodai nevelés célja, feladata Cél: A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint. Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére. A nevelési folyamatban minden gyermek egyformán szeretetteljes és magas színvonalú nevelésben részesüljön, a meglévő hátrányok csökkenjenek. 10

11 Feladat: A családi nevelés kiegészítése, segítése, hátrányok csökkentése. Elfogadó, befogadó, biztonságos, érzelemmel teli, ingergazdag, esztétikus környezet biztosítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, mely nem enged teret semmilyen előítéletnek. Emberi értékek közvetítése. Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése. Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetlen segítése. A gyermekek kompetenciájának erősítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelésének megvalósítása.(sni, BTM stb.) Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet biztosítása. Gyermekkép: Gyermekeink legyenek: boldogok pozitív énképpel rendelkezők kiegyensúlyozottak nyitottak önkifejezőek kreatívak érdeklődőek önállóak 11

12 együttműködők különbözőséget elfogadók szabály és feladattudattal rendelkezők Óvodakép: Az óvoda, nevelési intézmény, védő, óvó, szociális feladatokkal, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában minden azért van, hogy a gyermek boldog legyen. A gyermeket körülvevő környezet legyen vonzó, esztétikus, biztonságos. A társas kapcsolatokat egymás elfogadása, tisztelet, szeretet, érzelmi dominancia, bizalom, jellemezi. Nevelésünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet, a nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. A befogadó köznevelési rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása, a társadalmi integráció segítése. Pedagóguskép: Pozitív érzelmekkel teli, feltétel nélkül elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: pedagógiai elvek egységes szemlélete egymás munkájának megbecsülése és tisztelete pedagógiai optimizmus és humanizmus gyermekszeretet és empátia mintaadás innováció együttműködés tolerancia kreativitás problémamegoldás szociális érzékenység szakmai felkészültség és igényesség hivatástudat és a hivatásszeretet 12

13 Dajkakép: egymás munkájának megbecsülése és tisztelete gyermekszeretet és empátia mintaadás együttműködés tolerancia problémamegoldás szociális érzékenység szakmai felkészültség Nevelési alapelvek: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítése. A gyermek életkoronként és egyénenként változó, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény. A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése. Az alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodni. A játék kiemelt tevékenység. A szabad játék mással nem helyettesíthető. Komplexitás és pedagógiai sokszínűség tervezéstől a megvalósításig. A pedagógiai munkát segítők számára a helyi pedagógiai program, és a csoportszintű tervezési feladatokat ismerete elengedhetetlen. Küldetésünk: A ránk bízott gyermekek nevelése, amely során megvalósul a gyermekek szükségleteinek kielégítése, magasabb szükségletek iránti igényük kialakítása, egyéni ütemű fejlődésük elősegítése, tudatos fejlesztése, inkluzív pedagógiai szemlélettel. A sajátos nevelési igényű, és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése (beillesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás). 13

14 3. Az óvodai nevelés általános feladatai 3.1 Egészséges életmód alakítása Cél: A gyermek egészséges életvitelének alapozása, egészségének védelme, megőrzése, óvása. Testi - lelki - szociális egészségnevelés. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme Feladat: Egészséges, esztétikus, biztonságos környezet kialakítása. A gondozás keretében a gyermekek testi szükségletének, mozgásigényének, edzettségének biztosítása, egészségének védelme. Megfelelő szokásrendszer kialakítása. Környezettudatos magatartás megalapozása. Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése. Szakemberek bevonásával szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés. Mintaértékű életvitel közvetítése a család felé. Alapelvek: Az egészség érték. A testi, lelki, szociális egészség egyformán fontos. A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja. A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt - gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának. 14

15 Tartalom: Az egészséges életmódra nevelés színterei: Gondozás: Testápolás, tisztálkodás: /étkezés, WC használat, öltözködés, fogmosás, zsebkendőhasználat;/ Táplálkozás- egészséges táplálkozás, (különösen a magas cukor tartalmú ételek és italok, magas só és telítetlen zsír- tartalmú, ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek fogyasztásának ösztönzése). Öltözködés Pihenés Mozgás Edzés Helyes életritmus Egészségvédelem- egészség megőrzés: Betegség megelőzés Balesetvédelem Balesetmentes környezet biztosítása Vízhez szoktatás, gyógytorna, korcsolyázás, kirándulások Speciális szakemberek bevonása a fejlesztésbe. A környezet védelme: - környezettudatos szemléletmód és magatartás alakítása Tartalom: Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír mindennapjainkban. Jellemző, hogy a gyermekek különböző kulturhigiénés környezetből kerülnek óvodába és a családi nevelés alapozó, szokáserősítő, támogató hatása is nagyon eltérő. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a szülők megnyerésével, bevonásával elkezdjük az egészséges életvitel iránti igény megalapozását óvodásainknál. 15

16 Fontos számunkra a gyermekek testi jólétének, egészséges fejlődésének biztosítása. Szélsőségeket, különbözőségeket tapasztalunk, ezért minden területen figyelembe vesszük az egyéni munka ritmust, az egyéni sajátosságokat. Előrelépést akkor érhetünk el, ha a segítségnyújtás és az elvárás arányaira odafigyelünk. Az egészséges életmód nevelésének feltételei. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az óvoda épülete, udvara, segítse a hatékony nevelőmunka megvalósulását. Az udvar felszereltsége, eszközökkel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök,egészség és munkavédelmi eszközök) biztosítja az egészséges életmód, testápolás és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Az óvoda épületének, udvarának karbantartását folyamatosan végezzük. Az udvar kialakítása és meglévő eszközeink, lehetővé teszik a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. Az óvoda helységeinek bútorzata, berendezési tárgyai biztosítják a gyermek fejlődéséhez szükséges igényes és biztonságos környezetet. A kihasználó helységek WC, mosdó,nevelői stb. használatának rendje jól kialakított. Az egészséges életvitel igényének alakítása Testápolás Különösen fontos, hogy a gondozáshoz, bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, orr tisztántartásához, minden gyermek egyéni eszközzel rendelkezzen. A gyermekek ruházatának esztétikus tárolása megoldott. Figyelembe vesszük a testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény és igényesség megjelenését. Igyekszünk összehangolni a család és az óvodai szokásokat. Nagy figyelmet fordítunk a hátrányos szociokulturális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira. Öltözködés A családdal való együttgondolkodás az alapja annak, hogy a gyermekeknek tiszta, praktikus, kényelmes öltözete legyen: napközben a csoportszobában udvari séta, levegőzés alkalmával az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején 16

17 pihenéskor ünnepi alkalmakkor Táplálkozás Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításával próbálunk modellt nyújtani a családoknak. Egy hétre előre ismertetjük a szülőkkel az óvoda étrendjét. Jól ismerjük egy-egy gyermek kedvelt ételét, nem kedvelt ételét, étkezési szokásait figyelemmel kísérjük ezek alakulását. Gyümölcsnapok beiktatásával elfogadjuk a szülők segítő támogatását. Különös gondot fordítunk a nap bármely szakában a folyadék pótlására. Az étkezések alkalmával a pedagógus a modell szerepét tölti be, különösen figyelünk a terítés, az ételek tálalásának esztétikájára, hogy legyen nyugodt tempója, öröme az étkezésnek. A lebonyolítás szervezettsége ideálisra csökkenti a várakozási időt. Pihenés, alvás, levegőzés A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy amikor csak lehet ezeket a gyerekek a szabad levegőn végezzék. Figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a gyermekek pihenési szokásait. Minden pihenés előtt alaposan szellőztetjük a csoportszobát, hogy a saját ágyneműikben és a viszonylag kényelmes fekhelyen a nyugodt pihenést biztosítsuk. A nyugtalan gyermekekre odafigyelünk és mindent megteszünk nyugalmuk érdekében. A gyermekek testi fejlődésének elősegítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátásával, a higiénés szabályok betartásával, biztosítjuk óvodánkban a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. 17

18 A gyermekek egészségügyi ellátásait az orvos és a védőnő óvodánk vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Preventív fogászati ellátásban is rendszeresen részt vesznek óvodásaink. Az egészségügyi vizsgálatok lebonyolításában az óvoda pedagógusok közvetítő szerepet vállalnak a család és orvos, védőnő között. A baleset megelőzés, a gyermek testi épségének védelme óvodavezető, óvodapedagógus, minden dolgozó feladata. Minden évszakban, tudatosan, körültekintően használjuk az edzés lehetőségeit természetesen a fokozatosság, rendszeresség elve megtartása mellett. Figyelembe vesszük egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát. A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig mindenhol jelen van-e a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör. Mozgás a gyermek mozgásigényének kielégítése Folyamatos feladatnak tekintjük az egészséges életmódra nevelés során a mozgástevékenység megerősítését, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. Változatos mozgásformákat biztosítunk. Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek terhelhetőségét, egyéni képességeit. Rendszeresen biztosítunk spontán és szervezett mozgáslehetőségeket. Szervezett programok keretében a szülők bevonásával próbájuk felhívni a mozgás fontosságára a figyelmet. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a partnerintézményekkel, akik prevenciós és korrekciós munkánkban mindig a segítségünkre vannak. Igénybe vesszük. városunk sportolásra, mozgásra és kirándulásra alkalmas helyeit: csónakázó tó, uszoda, sport központ. Az egészséges életmód, a gondozás a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gondozási feladatok teljesítése nagymértékben segíti a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését: - megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, - alapja a jó szokások kialakításának. 18

19 Fontosnak tartjuk a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítását, melynek során figyelembe vesszük a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit. Rugalmasan a gyermekek idejét tudatosan az aktuális élettani szükségleteit figyelembe véve tervezzük. Az önkiszolgálási tevékenységek célzottan alakítják a gyermek én-képét, önállóbbá válását. Az önkiszolgáló feladatok végzése közben biztosított az óvodapedagógus a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem. Fontosnak tartjuk az elég időt és alkalmat a tevékenységek többszöri gyakorlására. Arra törekszünk, hogy megfelelő légkörben történjen a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér. Szervezési elvek, keretek: A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által. Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesítése. 3.2 Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Cél: Bizalmon és szereteten alapuló óvodai légkörben alakuljon: én tudatuk, önérvényesítő törekvésük, feladattudatuk és a társas együttélés szokásai, normái, szabályai. Modellértékű, befogadó attitűd, a nyitottságra építve az elfogadás természetessé tétele a gyermekek számára. Különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Erkölcsi tulajdonságok, norma és szokásrendszer alapozása. 19

20 Feladat: Barátságos, családias, nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése. A gyermekek erkölcsi, szociális, esztétikai érzékenységének fejlesztése. Erkölcsi tulajdonságok: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség alakítása. Szokás és normarendszer megalapozása, hagyományok, élmények, tevékenységek, programok biztosítása. Hazaszeretetre nevelés. A gyermekek segítése abban, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz, a családhoz kötődést segíti. Felnőtt- gyermek és gyermek-gyermek elfogadó érzelmi alapokon együttműködő kapcsolatának alakítása. Szociokulturális hátrányok csökkentése, egyenlő hozzáférés biztosítása. Toleranciára-különbözőség elfogadására, tiszteletére való nevelés. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felismerése,- szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása. Modellkövetés, pozitív mintaadás. Alapelvek: Modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A családdal való közvetlen kapcsolattartást a nevelésben a partnerség, a kölcsönös korrekt tájékoztatás és diszkréció jellemzi. Pozitív érzelmi viszony alakítása, a rácsodálkozás lehetősége a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet megismerését, megbecsülését (család, haza, otthon) segíti. * A keresztény kultúra értékeinek megismerésére az óvodában feldolgozásra kerülő egyházi ünnepek tartalma ad alkalmat. 20

21 Tartalom: Beszoktatás, befogadás A szülőkkel együtt történő és a gyermek igényeihez alkalmazkodó beszoktatást tartjuk fontosnak. A gyermeket fogadó felnőtteknek pozitív érzelmi kisugárzása, elfogadó és segítségnyújtó magatartása van. A kialakult szokásrendszerű befogadó gyermekközösség, nagyban megkönnyíti a beszoktatás folyamatát Inkluzív pedagógia Felismerjük minden gyermek egyéni értékeit és lehetőséget teremtünk önmaguk megvalósítására. A közösségben lévő gyermekek sokszínűségét és bármi nemű különbözőségét elfogadjuk és megbecsüljük. Bátorító nevelés Minden gyermekben felismerjük, hogy miben jó, a közösségen belül erősítjük pozitív énképének, önbizalmának kialakulását. Társas kapcsolatok Az óvodapedagógus-gyermek és gyermek-dajka kapcsolat a bizalom alapjára épül, elfogadjuk a különbözőségeket, s az egyéni bánásmódot alkalmazzuk. Elsődlegesen a gyermek igényeit tartjuk szem előtt, de a szülők kérését is figyelembe vesszük. Tevékenységeikbe, kezdeményezéseikbe, játékukba való bekapcsolódáson keresztül mutatjuk meg és erősítjük a helyes magatartásformákat. Együttműködőek, támogatóak, empatikusak vagyunk. Gyerek-gyerek Az óvónő és a dajka személyes példamutató magatartásának segítségével a gyermekek feltétel nélkül elfogadják egymást. A gyermek kielégítheti természetes társas szükségleteit, elfogadja a különbözőségeket és tiszteli azt. A vegyes csoport összetételéből adódó társas kapcsolatokat erősítjük. A csoportszoba berendezéseit céltudatosan úgy alakítjuk, hogy az szolgálja a baráti kapcsolatok elmélyülését. A kialakult társas kapcsolatokat, baráti kötődéseket erősítjük, segítjük a magányosan sodródó, peremszéli gyermekek kapcsolatteremtését. Ünnepek az óvodában Nemzeti ünnepeink Télapó Karácsony Farsang Gyermeknap Anyák napja 21

22 Hagyományaink Adventi játszóház Idősek hete Születésnapok Családi vetélkedő Ovis gála Városi szintű szervezések Városi gyermeknap Színház, mozi Kihívás napja Jeles napok Víz világnapja Föld napja Állatok világnapja Madarak és fák napja Erkölcsi ítéletek Rácsodálkoztatjuk a gyermeket a természeti és emberi világra, tapasztalati ismeretnyújtás során felfedeztetjük a jóságot és a szépséget, rámutatunk a helyes és helytelen megítélésére. Az óvodai élet szervezése és tárgyi feltételei, továbbá az óvodában dolgozók példamutató magatartása segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak/pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség/ és akaratának /önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának/fejlődését. Az erkölcsi normákkal megismertetjük a gyereket, a helyes erkölcsi viselkedési formát betartatjuk. A felnőttek, idősek tiszteletére, megbecsülésére, segítésére nevelünk. Közösségért végzett, s egyéni fejlettségi szinthez alkalmazkodó tevékenységeket szervezünk. Életkornak megfelelő gyermek közeli élmények biztosításával hozzásegítjük őket a tapasztalati ismeretszerzéshez. Megismertetjük a szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nemzeti ünnepekről való megemlékezések során a hazafiasság, hazaszeretetre nevelést, a nemzeti hovatartozást, magyarságtudatukat erősítjük. 22

23 Pozitív gondolkodásra, tenni akarásra ösztönözzük a gyermeket. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy értelmi, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, ezért szükség esetén megfelelő szakemberek/.pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését vesszük igénybe. Szervezési elvek, keretek: A programoktól, tevékenységektől függően egyéni, mikro csoportos és csoportos szervezeti formák alkalmazása. A gyermekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak figyelembe vétele a közös élmények, szokások és hagyományok szervezésénél. A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél és a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a fejlődésüket leginkább elősegítő egyéni bánásmód előtérbe helyezése. 23

24 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Az anyanyelvi és kommunikációs képességek kibontakoztatása. A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, élményszerű megtapasztalással, játékban és játékos tevékenységekben. Feladat: Beszélő, ösztönző környezet biztosítása. A gyermeki beszédkedv, kifejező képesség, szókincs fejlesztése. Beszédkészség felmérése, a beszédhibák javítása szakemberek segítségével. A kommunikáció különböző formáinak alakítása. Tervszerű egyéni képességfejlesztés. A különböző élethelyzetekben, tevékenységekben sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás útján történő ismeretszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása, azok rendszerezése. Értelmi képességek, képzelet és kreativitás fejlesztése. Hátrányok leküzdése, prevenció, tehetséggondozás. Alapelvek: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében jelen van. Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul. Az óvodás gyermek gondolkodása cselekvő, szemléletes. Az értelmi nevelés eszköze, módszere és színtere a játék és a játékos tevékenység. A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során: - a kíváncsiság - a megismerési vágy - az utánzási kedv - a sikerélménye motiválja. Komplexitás és differenciálás. 24

25 A tanulás a gyermek részéről játék, az óvodapedagógus részéről tudatos, tervszerű tevékenység. Az óvodapedagógus pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Tartalom: Kognitív képességek fejlesztése Észlelési funkciók, figyelem fejlesztése A percepció nyomon követése azért fontos ebben az életkorban, mert a finommotorikus struktúrák fejlődése mellett a 3-7 éves kor szenzitív periódus az észlelési funkciók tekintetében is. Az észlelés többet jelent, mint az érzékelés, amely egy fiziológiai folyamat. Ezzel szemben az észlelés az érzékelés kérgi szinten történő tudatosodása az agyban. Az észlelésen belül megkülönböztetünk: taktilis, vizuális, akusztikus és térészlelést. Vizuális észlelés tartalma: vizuális zártság-egészlegesség vizuális helyzet felismertetése ( rész-egész viszonya) színfelismerés vizuális ritmus vizuális időrendiség alak- forma állandóság Akusztikus észlelés tartalma akusztikus figyelem zajok-zörejek differenciálása zenei hangok differenciálása beszédhangok differenciálása akusztikus alak- háttér differenciálása 25

26 Térészlelés tartalma iránya Alapja a testséma ismerete, melynek fokozatai: testrészek ismerete test személyi zónájának ismerete(elől-hátul, fent-lent, jobb-bal) testrészek funkciója, testfogalom Tájékozódás a térben névutók használata irányok Tájékozódás a síkban Figyelem fejlesztése Lehetőség szerint játékos formában tudatosan gyakoroltatjuk a szem mozgatását, mert ez a figyelem és észlelés alapja. Ha ez pontatlanul működik, akkor a gyerekek nem tudják végrehajtani a nagyobb koncentrációt igénylő gyakorlatokat. Tartalma: a fej mozdulatlan, a szem mozog a tárgy vagy a kéz után. a tekintet közelítése, távolítása gyakorlatok csukott szemmel Emlékezet fejlesztése Az emlékezet fejlesztés nem a versek monoton betanulását jelenti, hanem más és messze túlmutat ezen. Fontos, hogy gyermek közeli tevékenységekbe ágyazottan (játék, mozgás, ritmus, humor) segítsük a versek, mesék, mozdulatok, helyzetek, színek, illatok, érzések, élmények, tárgyak felidézését és emlékezetbe vésését. Gondolkodás fejlesztése A gondolkodás a valóság megismerését jelenti. Az óvodások gondolkodása konkrét, szemlélethez kötött. A gondolkodási műveleteket játékkal, tevékenykedtetéssel, mozgással, manipulációval tudják elsajátítani. Fejlesztendő gondolkodási műveletek: tájékozottság, fogalomismeret, összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetések, analízis, szintézis, konkretizálás, általánosítás, téri- 26

27 időbeli viszonyok, szimmetria, számolási képesség, számfogalom, problémamegoldó képesség. Képzelet (kreativitás) fejlesztése A képzelet az a megismerési folyamat, melyben a valóság képi reprezentációja megjelenik a tudatban. Az a képesség megélt tapasztalatokon alapul, ezért sokszínű és sokoldalú tapasztalat- és élményszerzést biztosítunk a gyermekek számára. Teret adunk önkifejezésüknek, kreativitásuknak a játékban és a különböző tevékenységekben egyaránt. Anyanyelvi képesség fejlesztés A napi tevékenységek során a gyermekek beszédtechnikájának, szókincsének, beszédkészségének, anyanyelvi kultúrájának, komplex kommunikációs fejlesztésére törekszünk, s teret adunk a gyermekek sokszínű, adekvát önkifejezésének lehetőségére. Az óvodapedagógusok saját példájukkal(odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés, tiszta artikulált beszéd), kommunikációs helyzetek teremtésével, a gyermekek közötti kommunikáció ösztönzésével segítik a gyermekek anyanyelvi képességeinek kibontakozását, fejlődését. Nagy hangsúlyt fektetünk a metakommunikációs ismeretek gazdagítására:érzelmeket kifejező gesztusok, arckifejezések, testtartások megfelelő alkalmazásával. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze, ezért egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Továbbá szem előtt tartjuk, hogy az alap kultúrtechnikák elsajátításának feltétele a megfelelő nyelvi fejlettség. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája, stílusa. A beszédtechnikai, légzéstechnikai, artikulációs hibákat nem direkt javítgatással, hanem spontán beszélgetésekben, illetve a vers- és mesemondásnál mintaadással végezzük. A beszéd alaki hibáinak korrekciójában logopédus segítségét kérjük. A játékban, mint az óvodás alapvető tevékenységében fontos szerepet kap a kommunikáció. A gyerekek követik az óvónői modellt a szókapcsolatok, a mimika, a gesztus, a hanglejtés, a hangsúly, a hangerő és a hangszín tekintetében. Szívesen vesznek részt anyanyelvi és dramatikus játékokban. A beszédészlelést és beszédértést fejlesztő játékok alkalmazásával segítjük. 27

28 Törekszünk, hogy a gyermekek érthetően, folyamatosan kommunikáljanak, beszéljenek, gondolkodjanak, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. Minden szófajt használjanak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkossanak, tisztán ejtsék a magán- és mássalhangzókat, végig tudják hallgatni és megérteni mások beszédjét. Szocializációs képességek fejlesztése Az óvodában az érzelmi élet meghatározó szerepet tölt be. Kihat az egész személyiség fejlődésére, mozgatórugója a viselkedésnek, a magatartásnak. Kezdetben heves, változékony érzelmi megnyilvánulásaik vannak, jellemző az ellentétes végletekbe való átfordulás, érzelmeiket sem fékezni sem leplezni nem képesek. A kor előrehaladtával segítséget nyújtanak abban hogy rendelkezzenek kis önfegyelemmel, érzelmeiket rövid ideig kontrol alatt tudják tartani. A pozitív érzelmi beállítódás az óvodapedagógus számára fontos a tevékenységek elindításában, a motivációban. Az akarati élet szorosan összefügg a gyermek önállósodási törekvésének fokozódásával, a gyermekek próbálgatják én határaikat, kompetenciahatáraikat, önállóságukat. Ezek a próbálgatások nagyon fontosak, mert életre szóló tapasztalatokat szereznek s ezek közben önfegyelmük is kialakul elemi szinten. A gyerek énképe a környezetében lévő személyek reakcióinak, értékelésének, visszajelzéseinek alapján alakul ki, ezek alapján tudatosul, milyen is ő valójában. Fontos, hogy a felnőttek pozitívan értékeljék őket, keressék meg minden gyereknél azt a tevékenységet vagy tulajdonságot, amiben ügyes és megtudják dicsérni, erősíteni az énképét. A gyermek úgy viselkedik, ahogy őt környezete megítéli. A társas kapcsolatok fejlődésen mennek keresztül óvodáskorban, sok gyermek ekkor létesít először kapcsolatot vele egykorúakkal. Egymás utánzása és megismerése révén egész személyiségük formálódik. Lehetőséget biztosítunk az együttlét, együttjátszás átélésére. Motorikus képességek fejlesztése Óvodáskorban a gyermekek mozgásfejlődésére a már megtanult mozgások tökéletesedése, differenciálódása jellemző, melyek fejlesztését változatos helyzetekben és eszközökkel végezzük:(mászás, járás, futás, ugrás, dobás-elkapás, húzás-tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás). 28

29 A fejlődés három fő irányt követ. Megnyilvánul a teljesítmény javulásában a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában. Az egész nap folyamán törekszünk arra, hogy kiaknázzuk a mozgás adta lehetőségeket, s a gyermekek rendszeres és optimális mozgásfejlesztésben részesüljenek. 3-6 éves kor között a nagymozgások finomodásával és koordináltabbá válásával párhuzamosan a finommozgások is fejlődnek. Mivel a finommozgásoknak ez az életszakasz a szenzitív periódus, ezért nagy figyelmet fordítunk fejlesztésükre. Szervezési elvek, keretek: Az óvodai élet folyamatában változatos, a gyermekek számára vonzó, differenciált személyiségfejlesztést és képességfejlesztést elősegítő tevékenységeket biztosítunk, melyek során több érzékszervet bevonva, a gyerekek tapasztalatokat és élményeket szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetből. A családi nevelés segítőjeként, erősítőjeként végezzük munkánkat a mindennapokban, a szülők folyamatos tájékoztatást kapnak a gyermekeik fejlődéséről. Fontos számunkra a szülők meggyőzése és együttműködése, mert csak közösen tudjuk elérni a gyermekek harmonikus személyiség fejlődését és képességeik kibontakoztatását. Ebben szakemberek is segítik munkánkat: fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, mozgásfejlesztő pedagógus. Fejlesztésünk során törekszünk a külső/ tárgyi/ és belső /pszichés/ feltételek megteremtésére, amelyben a gyermekek pszichés és kognitív funkciói optimálisan kibontakozhatnak. Fejlesztésük támasznyújtás a gyermek számára, amely kétpólusú. Egyrészt irányul a domináló képességek fejlesztésére, másrészt a részleges elmaradások kompenzálására. A fejlesztés lehet: prevenció /megelőzés/, korrekció/megakadásokon segít át/, illetve tehetség gondozás. Tevékenységek közötti harmonikus arány megteremtése, a játék kitüntetett szerepének figyelembe vételével a felfedezés lehetőségének biztosítása és örömének közös átélése. A gyermekek egyéni érésének, egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevétele. Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra és a mozgásos cselekedtetésre. Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a pszichikus funkciókra, melyek intenzív fejlődése az óvodáskorra tehető /érzékelés, emlékezet/. 29

30 Megadjuk a gyermekeknek a választás lehetőségét, de természetesen szükség van kompromisszumok keresésére, egy képesség ezer féle játékkal fejleszthető. Újszerű tanulási módok. A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán. A tanulás lehetséges formái: Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása). Spontán játékos tapasztalatszerzés. Tevékenységekben megvalósuló tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. A gyakorlati probléma- és feladat megoldás, kreatív gondolkodás, fejlesztés. Ajánlott pedagógiai módszerek: Differenciálás: egyéni képességek egyéni ütemű fejlesztése. Kompetencia elvű óvodai nevelés és fejlesztés Kooperatív tevékenység-, és tanulásszervezés Párhuzamos interakciók, párhuzamos tevékenységszervezés Mikro - csoportos kezdeményezések, foglalkozások Növekvő időtartamú (5 35 perces) csoportos foglalkozás tervezése, szervezése. 30

31 4. Az óvodai élet megszervezése Cél: Érzelmi biztonságot nyújtó, a gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Feladat: Átgondolt napirend, heti rend kialakítása. Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása Alapelvek: A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A pedagógus az egész napos tevékenysége során teljes személyiségével nevel. A napirendet és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend hozzájárul a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez. Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére. A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása. Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság. A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított. Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. 31

32 Személyi feltételek: A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára. Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösség és a felnőttek számára. Speciálisan képzett szakemberek segítik munkánkat. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosításának alapja az Óvodai nevelés országos alapprogramját és az Eszköznormát vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tárgyi feltételeket mindig a sérülés specifikuma határozza meg. A csoportszervezési formák. Heterogén (vegyes) csoportokban történik a nevelés. A csoportkialakítás szempontjai: A gyermekek érdeke. A szülők kérése. Az óvónők nevelési elképzelései. Speciális célok (sajátos nevelési igényű gyermekek) Objektív körülmények. Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról. Pedagógiai program megvalósíthatósága. 32

33 5. Az óvoda kapcsolattartási rendszere Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása, törekvés a külhoni magyar óvodákkal való kapcsolatépítésre, és - lehetőség szerint - szakmai kapcsolat fenntartása. Feladat: A hatékony együttműködés legmegfelelőbb formáinak megválasztása, működtetése. Kivel? A kapcsolattartás lehetséges formái Család Beiratkozás Befogadás Napi kapcsolattartás Összevont és csoport szülői értekezletek Egyéni beszélgetések, fogadóórák Családlátogatások a szülő igénye alapján Nyitott óvoda Szülői munkaközösség Munkadélutánok, játszóházak, közös kirándulások Óvodatanács Kazincbarcikai Írásos küldemények Összevont Óvodák (posta, telefon) tagóvodái Munkaközösségek Kölcsönös tájékoztatás (egyéni és hivatalos megbeszélések) Fenntartó Polgármesteri Hivatallal Adatszolgáltatás Óvodavezetői beszámoló Kapcsolattartó személy Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Csoportos óvónők Intézményvezető Általános helyettesek Óvodatitkár Munkaközösség vezetők Intézményvezető 33

34 Kivel? Angyalkert Görög katolikus Óvoda Más települések óvodái Iskolák Pedagógiai Szakszolgáltató Központ Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Miskolc Barcika Príma Kft. A környezeti nevelést segítő speciális szakmai szervezetek Kazincbarcikai Regionális Oktatóközpont, Aggteleki Nemzeti Park, Tiszta Forrás Egyesület, Kazincbarcikai természetbarát és környezetvédő óvónők munkaközössége, A kapcsolattartás Kapcsolattartó személy lehetséges formái Közös rendezvények Intézményvezető Általános helyettesek Intézményvezető Közös továbbképzések, Általános helyettesek Előadások, Közös rendezvények. Közös szakmai programok Szülői értekezlet A volt óvodások meglátogatása Iskolakóstoló Közös rendezvények Munkaközösség Továbbképzések Óvodai fejlesztés Vizsgálatok Óvodapszichológus Továbbképzések Vizsgálatok Adatszolgáltatás Kölcsönös tájékoztatás Továbbképzések, Környezeti jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények. Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Intézményvezető Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők 34

35 Kivel? A kapcsolattartás lehetséges formái Barcika Art Kft. Rendezvényeken való részvétel Konzultáció Rendezvények közös szervezése A sportlétesítmények által kínált lehetőségek igénybevétele, szervezet sportrendezvényeken való részvétel. Kapcsolattartó személy Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Kultúrfelelős Sportfelelős B. A. Z. megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Gyámhivatala Jelzőrendszer Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Gyermekvédelmi felelős Szociális Szolgáltató Központ (bölcsődék, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Eseti megbeszélések Konferencia jelzőrendszer Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Gyermekvédelmi felelős Egészségügyi szervezetekkel Rendszeres és szükségszerinti szűrővizsgálatok. Alkalmankénti esetmegbeszélés, Tájékoztató előadások a szülőknek. Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Felső és középfokú Szakmai gyakorlati pedagógiai képző képzés intézmények (szakközépiskola, főiskolák) Államvizsgáztatás Idősek Otthona Jeles napok megünneplése az idősek Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Intézményvezető Tagóvoda vezetők körében Egyházak Hitoktatás Intézményvezető Tagóvoda vezetők 35

36 6. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere 6.1 Játék Cél A játék mindennapi, legfontosabb, a pszichikumot, mozgást, kreativitást, a gyermek egész személyiségét fejlesztő, élményt adó tevékenység legyen. A játék örömforrást jelentsen, a gyermekek belső szükségleteinek, vágyainak kielégítését szolgálja. Feladat: Élményszerű, elmélyült játék kibontakozásának segítése. Változatos lehetőségek kínálása a gyerekeknek, amiből szabadon választhatnak (hely, idő, eszköz, élmény). Utánozható minta adása, tudatos pedagógiai jelenlét. Alapelvek: A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfőbb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségletének színtere is. A gyermek tiszteletben tartása társként elfogadása. Átgondolt napirend hosszantartó, zavartalan játék lehetősége. A szabad játék túlsúlyának érvényesülése.. Az óvodapedagógus szerepe a játékban: érvényesüljön: - modellnyújtó szerepe, - feltételteremtő tevékenysége - tudatos, megengedő, támogató, ösztönző, biztonságot adó állandó jelenléte, - az indirekt irányítás felelőssége. 36

37 A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, nem elkülöníthetők, - egységet alkotnak, egymásra épülnek. - Gyakorló játék - Szimbolikus szerepjáték - Konstruáló játék - Szabály játék - Dramatizálás, drámajáték, bábozás Tartalom A játék a gyermek természetes tevékenysége, és mint örömforrás az érzelmi nevelés fontos része. Játék közben alakulnak a társas kapcsolatok, magatartásformák. Ebben a tevékenységben formálódnak a gyermekek azon készségei, képességei, amelyek segítik a nevelés különböző területein a fejlődést. Minden csoportban kiemelt szerepet kap a játék, a játékos tevékenység, ezt tartjuk a nevelés legfontosabb eszközének. Tudatos, tervszerű célkitűzéseket fogalmazunk meg a csoportokba járó egyes gyerekek és a csoportközösségek játékára, annak fejlesztésére vonatkozóan. Mindenki olyan környezetet, olyan légkört alakít ki, amelyben jól érzik magukat a gyermekek, nincs feszültség, derűs hangulatban tevékenykedhetnek az óvodások. A csoportszobai és az udvari játékok tartalmasak, élményekre, közvetlen tapasztalatokra épülnek. Lehetőség van mindenfajta játék játszására a gyermekek szabadon választhatnak játéktémát, eszközt, barátot. A napirendben a játékra van a legtöbb idő, amely alkalmat ad arra is hogy megfigyeljük, megismerjük a gyermekeket játékukban, adandó alkalommal magasabb neveltségi szintre juttassuk őket egy-egy játékfajta játszása közben. A szülőkkel való együttműködés során, megteremtjük az összhangot a játékfelfogásban és a játékhoz fűződő viszony kialakításában, bevezetjük a szülőket az együttjátszás szabályaiba, és lehetőségeibe. Segítjük a szülőket a játék feltételeinek megteremtésében, különös tekintettel a játékeszközök összeállítására. A gyermek élettere, játéktere főleg a csoportszoba és az udvar. A csoportok esztétikusak, ügyelünk a díszítés, a textíliák, a berendezési tárgyak szín és anyagösszhangjára. A kellemes harmóniát árasztó környezet motiváló hatású, ösztönzi a gyermeket a játékra, a játékos jellegű cselekvésre, fontos szerepe van az érzelmi nevelés alakításában. Gyermek közelben van minden eszköz, önállóan vehetik el azokat. Célszerűen 37