ZRÍNYI MIKLÓS-BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS-BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Bolyai János Tagintézménye OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM Nagykanizsa 2018 Készítette: Tulman Géza tagintézmény-vezető

2 Tartalomjegyzék I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE HELYZETELEMZÉS... 6 II. NEVELÉSI PROGRAMUNK JÖVŐKÉPÜNK ISKOLAKÉPÜNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK NEVELŐTESTÜLETÜNK ÁLTAL LEGFONTOSABBNAK TARTOTT ÉRTÉKEK A FELSOROLT ÉRTÉKEK ALAPJÁN KITŰZÖTT CÉLJAINK ÉS FELADATAINK PEDAGÓGIAI CÉLJAINK MEGVALÓSULÁSÁHOZ ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK MIKOR TEKINTJÜK PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT SIKERESNEK? SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK ISKOLÁNKBAN A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉG ÉS A KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELEI A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A VÁLASZTOTT KERETTANTERV A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

3 7. PROJEKTOKTATÁS AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA MELLÉKLET

4 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE Az alapító okirat szerint: Az intézmény neve: Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola Bolyai János Tagintézménye OM azonosítója: Alapító Okirat száma: 298.,340/2011. Az alapító szerv neve, székhelye: Az alapítói jogok gyakorlója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Alapítás éve: 1872 (Telephely: 1952) 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Az intézmény irányító és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Budapest, Bajcsy-Zs. u Fenntartó tankerületi központ: Nagykanizsai Tankerületi Központ, 8800 Nagykanizsa, Vécsey u.6. Szakmai: a Köznevelési törvényben meghatározottak alapján Az intézmény székhelye: 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u.38. Az intézmény telephelye: 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 9. Az intézmény szervezete és típusa: általános iskola Az intézményi évfolyamok száma: évfolyamok: 8 évfolyamos Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 510 fő Az intézmény tevékenysége: alapfokú nevelés-oktatás Az intézmény állami alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük): az alapító okiratban foglaltaknak megfelelő. Az egyes alaptevékenységek székhely és tagintézmények szerinti megoszlása a szervezeti és működési szabályzatban kerül meghatározásra. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény alapján a Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola, mint önálló költségvetési szerv megszűnt, jelenleg a Nagykanizsai Tankerületi Központ a gazdálkodási jogkör gyakorlója. Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Záró rendelkezések Az intézmény működésének részletesebb szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 4

5 1. 2. Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. -a (1) értelmében: Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá a (2) értelmében: Az iskola pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Pedagógiai programunk felülvizsgálata és kiegészítése során az alábbi jogszabályok voltak meghatározóak: a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről; a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; Nagykanizsa Megyei Jogú Város intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve ( ); a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; az 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. a 17/2004. (V.20.) OM rendelet (1.2. sz. melléklet kerettantervei kifutó rendszerben). a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXII. törvény Iskolánk nevelőtestülete a fenntartóval egyeztetve, a szülők és a diákönkormányzat véleményének kikérése után, azok figyelembe vételével készítette el az intézmény pedagógiai programját. A felülvizsgált, és ennek megfelelően módosított és kiegészített pedagógiai program szeptember 1- jétől kerül bevezetésre. 5

6 2. HELYZETELEMZÉS Az iskola bemutatása A jelenleg 17 tantermes, közepesen felszerelt általános iskolánk szeptember 2-án, mint Szabadság Téri Általános Iskola nyitotta meg kapuját ig diákotthoni funkciót is ellátott. Kezdetben kétsorozatos iskolánk a 80-as évek demográfiai hullámával, valamint a szakmai program kiszélesítésével háromsorozatossá nőtte ki magát. A tanköteles gyermekek létszámának csökkenésével, fenntartói döntés értelmében 2006-tól fokozatosan újra kétsorozatossá vált iskolánk. A város központjában elhelyezkedő intézményünk népszerű a vidéki tanulók körében is, városi szinten magas a bejáró tanulók száma. A 90-es években az iskola vonzerejét az újdonságnak számító német tagozat, az 5. évfolyamtól bevezetett - a nyolcosztályos gimnáziumi tantervre épülő - alternatív program, valamint az alsó tagozaton szervezett humanisztikai és úszó osztályok jelentették. A szülői igényekhez igazodva, az úszó osztályok megszűntével új kínálatként sportorientált és művészeti osztályt indítottunk, amelyben nagy hangsúlyt kapott a képzőművészetekhez, a zenéhez és a tánchoz kapcsolódó ismeretek átadása. A 2012/2013-as tanévtől a mindennapos testnevelés bevezetése miatt 2013 szeptemberétől az 1-4. évfolyamon létjogosultságát veszítette a tanulócsoportok eddigi orientáltsága, helyettük a kooperatív tanulás és a differenciált / matematikából a CED-program szerinti / oktatás kerül előtérbe. A 10 napközis és 1 tanulószobai csoport működtetésével ki tudjuk elégíteni az igényeket, amely alsó tagozaton majdnem a tanulók 100 %-át érintően jelentkezik. Mivel a gyermekek életének meghatározó élménye az iskolába kerülés, ezért a beiskolázási körzetünkben működő óvodákkal az eddig is meglévő jó kapcsolat megtartására törekszünk pedagógiai eljárásaink közelítésével. Fontosnak tartjuk, hogy az első osztályos tanuló olyan közegbe kerüljön, amely biztosítani tudja személyiségének fejlődését, és szoros kapcsolatot alakít ki a szülőkkel. Az alsó tagozaton, de különösen az 1. és 2. osztályokban rendkívül fontosnak tartjuk a lassabban fejlődő gyerekek segítését, felzárkóztatását. Ehhez a tevékenységhez külön órakeretet biztosítunk a tanulócsoportoknak. A tanév elején felmérést végzünk az 1. osztályosok körében, és szükség esetén fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a rászorulóknak től felmenő rendszerben felső tagozaton is kétsorossá váltunk, ekkortól nem volt mód alternatív tantervű osztály szervezésére. Így ötödik évfolyamtól a matematikát és az idegen nyelvek oktatását nívócsoportos szervezeti keretben tanítjuk. Két osztályból alakítjuk ki a csoportokat, a csoportok átjárhatók. Felső tagozaton a technikát és az informatikát az adott osztályokban csoportbontásban tanítjuk. Iskolánkban két idegen nyelvet (német, angol) tanítunk, melyhez megfelelő személyi háttérrel rendelkezünk. Az idegen nyelvet az alapóraszám mellett évfolyamonként egy-egy csoportban emelt szinten is oktatjuk. Az első osztálytól választható tárgyként kezdjük mindkét nyelv oktatását, figyelembe véve a szülők nyelvválasztás iránti igényét. 6

7 Felső tagozaton évfolyamonként 1-1 csoportnak heti 5 órában emelt szintű matematikaoktatást szervezünk. Diákjainknak változatos tanórán kívüli programokat kínálunk, előtérbe helyezve az egészséges életmódra nevelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást és a művészeti ágakhoz kapcsolódó foglalkozások szervezését. A mindennapos testnevelést 3+2 órában tartjuk, amiből 2 órát a DSE keretein belüli sportköri foglalkozásokon való részvétellel oldunk meg. /NKT.27. (11) / Folyamatosan bővítjük a szabadidős programok kínálatát, melynek keretében rendszeressé vált a fővárosi színházlátogatások és egyéb kulturális programok szervezése Tanulókra, tanulócsoportokra vonatkozó adatok: (2017. október 1. szerinti állapot) Tanulócsoportjaink száma: 16 A tanulói létszám: 388fő Napközis tanulók száma 196 fő (51 %) Iskolában étkező: 290 fő (75 %) Étkezési térítési hozzájárulást kap: 116 fő (40%) Veszélyeztetett tanulók száma: 10fő (0,7%) Bejáró tanulók száma: 60 fő (15 %) Az egy osztályra jutó átlagos tanulólétszám: 24,25fő Az egy napközis/tanulószobai csoportra jutó átlagos napközis létszám: 17,8 fő A tanulók tanulmányi eredménye, magatartás- és szorgalomátlaga az elmúlt évek statisztikai adatai alapján 4,1-4,3 közötti. A tanulók többségére a jó magatartás és szorgalom a jellemző. A kitűnő tanulmányi osztályzatok aránya meghaladja a-14 % -ot. A javítóvizsgára kötelezett tanulóké 2 % körül mozog. A beiskolázási statisztikák alapján megállapítható, hogy a végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Végzős tanulóink kb. 33 %-a gimnáziumban, 50 %-a szakközépiskolában és 17%-a szakiskolában folytatja tanulmányait. Diákjaink rendszeresen részt vesznek különböző szintű, illetve szervezésű tanulmányi- és sportversenyeken. Az összesített eredmények alapján megállapítható, hogy az iskola tanulói jól szerepelnek ezeken a megmérettetéseken. Az utóbbi években az országos tanulmányi versenyekre továbbjutók (matematika, kémia, német, természetismeret, informatika) több esetben értek el helyezéseket. Sporteredményeinkre is büszkék vagyunk, városi, megyei helyezések mellett tanulóink országos eredményeket is magukénak tudhatnak. Több sportágban képviseltetjük magunkat a diákolimpia versenyeken, amelyeken szintén kiváló eredményeket értek el tanítványaink. Természetesen tudjuk, hogy ezekben az eredményekben elsősorban az egyesületekben zajló felkészítő munkának van meghatározó szerepe, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a sport megszerettetését és a tehetségek felkutatását iskolai keretek között. 7

8 2. 3. Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Az 1980-as években a tanulólétszám változásához igazodva a tantestület létszáma is növekedett. Ekkor főleg friss diplomás pályakezdők kerültek a már törzstagnak számító nevelők mellé. Összetételét tekintve kialakult az iskola stabil tantestülete től városi szinten is a csökkenő tanulólétszám iskolánk csoportszámának és a nevelői létszámnak a csökkenését vonta maga után. Jelenleg 40 pedagógusból áll tagintézményünk testülete. Az intézményben folyó oktató-nevelő munkát 3 és fél álláshelyen foglalkoztatott 4 fő pedagógiai asszisztens, 1 fő iskolatitkár. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Az elmúlt években megnőtt az egyetemi végzettséggel 7 fő, 13 %, mentortanári végzettséggel 2 fő rendelkezik, a különböző szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon folyamatos a részvétel. Az intézményben 2 szakmai munkaközösség működik, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség-vezetők irányítják. A pedagógiai program, illetve a helyi tantervek eredményes megvalósítása feltételezi egy szakmailag jól képzett nevelőtestület meglétét. Iskolánk nevelőtestületének szakmai színvonala ezen elvárásnak megfelel. Az elmúlt évek alatt szakos ellátottságunk elsősorban a nyelvoktatás terén - javult, de más tantárgyak esetében is történt pozitív változás. A többször módosított Közoktatási Törvény előírta a pedagógusok hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét, azzal együtt, hogy pénzügyi forrást is mellérendel. Ezen követelménynek megfelelően, illetve a lehetőséget kihasználva a tantestület tagjai folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken. Továbbképzési tervünk összeállításánál megfogalmaztuk, hogy elsősorban olyan képzéseken való részvételt támogatunk, amelyek jól illeszkednek pedagógiai elképzeléseinkhez, és jól hasznosíthatók mindennapi oktató-nevelő munkánkban (pl. felkészítés a kompetencia alapú oktatásra, a projekt módszerek elsajátítására). Az iskola működését jelenleg 10 fő nem pedagógusdolgozó biztosítja. A gazdálkodási és ügyviteli tevékenység zavartalan működését a Zrínyi Székhelyintézményben tevékenykedő 1 fő gazdasági ügyintéző és tagintézményünk iskolatitkára segíti. Iskolánk főzőkonyháját 2012 szeptemberétől a Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft. működteti Tárgyi feltételek Az 1993-ban átadott új épülettel együtt iskolánkban 17 osztályterem, 1 tornaterem, 1 tornaszoba, 2 informatika-terem, 4 egyéb szaktanterem, 3 csoportfoglalkozás megtartására alkalmas terem, 3 egyéb oktatás célját szolgáló helyiség, valamint könyvtár működik. Ezen kívül rendelkezésünkre áll 9, a tanári felkészülést segítő munkaszoba/ szertár, 120 fős ebédlő. A tanulólétszámhoz képest kicsi pihenő udvarral rendelkezünk (567 m 2 ), ami miatt különösen a tanórák közti szünetek és a délutáni szabadidő megszervezése kíván fokozottabb odafigyelést a részünkről. Lehetőségeink bővültek a 2011 tavaszától átadásra kerülő felújított pince szint birtokbavételével /a kialakított tornaszoba, a hozzátartozó öltözőkkel és kondicionálóteremmel /. Az iskolaépület részleges felújítása a 2010/11-es tanévben valósult meg (a pince és a földszint teljes rekonstrukciója, a külső vakolat felújítása). 8

9 Az intézmény a tanítást segítő eszközökkel való felszereltsége átlagos. A számítástechnika oktatását 2 szaktanteremben látjuk el. Matematika termünkben lehetőség van a digitális tananyag használatára a 2012-ben elnyert pályázat következtében. Folyamatos fejlesztéssel, többnyire a Bolyai Alapítvány segítségével igyekszünk az oktatáshoz szükséges technikai hátteret biztosítani, korszerűsíteni. Az iskolai könyvtár állománya egység, ebből 1200 az elektromos dokumentumok száma. Az olvasó tanulók száma A könyvtárban tartott könyvtárhasználati órák száma tanévenként közötti. A költségvetési előirányzat béren és járulékokon felüli része évek óta csak a működtetés alapszintű ellátását tette lehetővé. Az elmúlt évek költségvetési keretei nem biztosították a megfelelő színvonalú szakmai fejlesztést, ezért igyekeztünk minél jobban kihasználni a Bolyai Alapítvány és a különböző pályázatok nyújtotta lehetőségeket Az iskola munkáját segítő közösségek Szülői munkaközösség: osztályonként működő, a szülők által választott közösség. Az egyes osztályokat a szülők által megválasztott tagok képviselik a szülői munkaközösség iskolai szervezetében. Munkaterv alapján végzik munkájukat a tagintézmény-vezető és a tagintézményvezető-helyettes segítségével. A szülőket, tanulókat érintő kérdésekben rendszeresen kikérjük véleményüket. Az iskola programjainak megszervezésében tevékenyen részt vesznek. A szülőkkel közösen tevékenykedünk az iskola jobb szakmai ellátásáért, ennek érdekében hívtuk életre 1991-ben a Bolyai Alapítványt, amelynek a szakmai fejlesztésben nyújtott segítsége meghatározó. Diákönkormányzat: az osztályok diákképviselői alkotják, vezetője pedagógus. Tanulóink demokratikus jogaikat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják, amelyben a 4. évfolyamtól felmenően minden osztályt 2-2 tanuló képvisel. Havi rendszerességgel tartják megbeszéléseiket. Tanév elején az iskola éves munkatervéről tájékoztatást kapnak. A diákönkormányzat a faliújságon és az iskolarádión keresztül informálhatja a tanulóifjúságot. Képviselőik révén rendszeresen bekapcsolódnak az iskolai programok előkészítésébe is. Bolyai DSE: 1993-ban jött létre a Diáksport Egyesület, amelynek keretében tömegsport órákat tartunk. Az iskola működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg Iskolánk hagyományai Egy iskola arculatának kialakításában nagy szerep jut a hagyományoknak, ezek ápolása erősíti a közösségi érzést az együvé tartozást. Ennek egyik legszebb példája iskolánk névadásának és egyben az októberi forradalomnak a megünneplése. Ezen ünnepély keretében történik a Bolyai Matematikaverseny eredményhirdetése ezt a versenyt iskolánk névadójának tisztelegve minden év októberében rendezzük meg a városi és városkörnyéki iskolák részvételével. Ugyanekkor kerül átadásra az Az iskoláért helyi kitüntetés is, amellyel 1992 óta ismerjük el az iskola dolgozóinak hosszabb ideig tartó eredményes munkáját. Iskolai ünnepségek, egyéb rendezvények keretében hagyományként őrizzük nevezetes napok és történelmi események megünneplését: - Október 1. Zenei Világnap 9

10 - Október 4. Állatok Világnapja - Október 6. Megemlékezés az aradi vértanúkról - Október 23. Megemlékezés a 56-os forradalomról és iskolánk névadójáról - Mikulás-napi műsor az alsó tagozatosoknak és óvodásoknak - Karácsonyi hangverseny - Január 25. Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól - Bolyai hét - Farsang - Március 15. Megemlékezés az 1848-as forradalom-és szabadságharcról - Április 16. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól - Rügyfakadás, szívdobbanás /Kulturális bemutató/ - Anyák napja - Virágbál - Június 4. Nemzeti Összetartozás napja - Gyermeknap - Ballagás - Tanévnyitó, tanévzáró Minden évben lehetőség nyílik arra, hogy az iskola, mint alkotó műhely bemutatkozzon a nagyobb közönség számára. A Hevesi Sándor Művelődési Központ Ifjúsági Galériája ad helyet a rajzórákon, valamint a képzőművészeti szakkörökön készült alkotások bemutatásához. A 2011/2012-es tanévtől intézményünk egyik aulájában kialakított Bolyai Galéria is ezt a célt szolgálja. Az 1980-as évek közepétől indult német tagozatos nyelvoktatást segítik az ausztriai és német iskolákkal folytatott csereprogramok és külföldi kirándulások. Aktívan részt veszünk a városi, valamint a többi iskola által szervezett rendezvényeken is (pl.: Város Napja, Gólyalábas Világjátékok, tanulmányi versenyek, művészeti találkozók, kulturális és egyéb pályázatok). Évente egy-egy alkalommal kerül megrendezésre az iskolai sportnap és túranap. A Szülői Munkaközösség bevonásával igény szerint szülők-nevelők bálját, vagy osztályonkénti szülőkkel közös összejövetelt szervezünk. Szép hagyomány iskolánkban a megrendezésre kerülő kulturális bemutató, amely lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó produkciókon keresztül a színpadi fellépésre, bemutatkozásra. Az óvodásoknak szervezett nyílt napokhoz kapcsolódik Színes ceruzák című rajzpályázatunk, amelyet a város nagycsoportos óvodásainak hirdetünk. 10

11 II. NEVELÉSI PROGRAMUNK 1. JÖVŐKÉPÜNK A Bolyai János Tagintézmény a jövőben is szeretné megőrizni a város iskolái között kivívott rangját. Az iskola helyrajzi adottságait figyelembe véve a körzetünkben lakó gyermekek fogadásán kívül mindent megteszünk azért, hogy a távolabb élőknek is vonzó legyen tagintézményünk. Ennek érdekében azon munkálkodunk, hogy a jelenleg népszerű oktatási formákon, programokon kívül új elemek is épüljenek be pedagógiai rendszerünkbe. Megteremtjük a feltételeket az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, melynek egyik legfontosabb eszköze a kulcskompetenciák fejlesztése. Ezáltal alkalmassá tesszük tanulóinkat arra, hogy egész életük során szembe tudjanak nézni olyan helyzetekkel, amelyek igénylik az alkalmazkodást, esetleg új ismeretek elsajátítását. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását kiterjesztettük az oktatás teljes egészére, ezáltal megteremtettük a feltételeket az informatikai eszközök pedagógiai gyakorlatba való beépüléséhez. Megőrizzük, lehetőség szerint fejlesztjük a magas színvonalú idegennyelv-oktatásunkat, és kiemelt célként kezeljük a munkatársak idegennyelv-tanulását. Szeretnénk elérni, hogy tanulmányai során minden gyermek vegyen részt erdei iskola programban. Nívócsoportjaink fenntartásával, művészeti és sportköri tevékenységünk bővítésével, és a differenciált képességfejlesztés alkalmazásának átfogó kiterjesztésével kívánjuk vonzerőnket növelni. A jövőben egyre jobban kihasználjuk az ország EU-s tagságból adódó lehetőségeit (pályázatok, idegennyelvtanulás, csereprogramokban való részvétel). Lehetőség szerint részt veszünk új módszerek és programok kipróbálásában, fejlesztésében, alkalmazásában. A szociális hátrányok leküzdése érdekében, az esélyegyenlőség megteremtéséért kidolgoztuk a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés helyi programját, amelyet az oktatási miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján készítettünk el. 2. ISKOLAKÉPÜNK Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni. Maria Montessori Ódon iskolánk falai között olyan környezet megteremtése, amelyben az oktató-nevelő munka valamennyi szereplője jól érzi magát, ahol a pedagógus, a diák és a szülő együttműködésén alapuló, egyéni képességekhez igazodó pedagógiai tevékenység biztosítja a harmonikus személyiség kibontakozását. Olyan iskola, ahol a korszerű és sokoldalú műveltség megszerzése mellett lehetőség nyílik az egészséges életmód, a kulturált viselkedés, a kommunikálás és a demokrácia alapvető normáinak a megismerésére. Ebben az iskolában a diákok a közösségért aktívan cselekedni tudó, a hazájukat és anyanyelvi kultúrájukat ismerő, 11

12 egészséges nemzeti öntudattal rendelkező egyénné válhatnak. Ebben az iskolában a környezet megóvására és ápolására, a harmonikus családi életre nevelés mellett fontos feladat az önálló ismeretszerzés igényének és képességének kialakítása, az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése. Szeretnénk, ha munkánkra a nyitottság, a megújulás képessége, a következetesség és a pozitív példamutatás lenne jellemző, hogy eredményeként a ránk bízott gyerekek tisztességes és emberséges európai polgárrá válhassanak. Szeretnénk, ha tanítványaink biztos alapokat szereznének további tanulmányaikhoz, és tehetségüket, felkészültségüket kellő nemzeti azonosságtudattal rendelkezve akár országhatáron túl is kamatoztatni tudnák majd. A mi iskolánkban fontosnak tartjuk az elkötelezettséget, az alapelvekkel, értékekkel, célokkal való azonosulást, és fontosnak tartjuk, hogy a magyar társadalom, az Európai Unió és a globalizálódó világ elvárásaihoz igazított tartalmakat - új eljárások és módszerek alkalmazásával - közvetítsünk. Pedagógiai tevékenységünk kiindulópontjának tekintjük az alábbi gondolatot: Csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tudja, hogyan kell tanulni: aki megtanulta, hogyan alkalmazkodjon és változzon; aki megtanulta, hogy egyetlen tudásanyag sem biztos, csak a tudás keresésének folyamata ad alapot a biztonságra / Carl R. Rogers / Valljuk, hogy mindezek szakmailag jól képzett pedagógusokkal, egységes szellemben, gyermekközpontú légkörben, és megfelelően strukturált, sokoldalú oktatási-nevelési rendszerrel elérhetők. 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Arra törekszünk, hogy a következő alapelvek áthassák intézményünk pedagógiai koncepciójának, rendszerének és tevékenységének az egészét: gyermekközpontúság demokratizmus az egyetemes emberi jogok érvényesülése esélyegyenlőség szakmai önállóság innováció 4. NEVELŐTESTÜLETÜNK ÁLTAL LEGFONTOSABBNAK TARTOTT ÉRTÉKEK alkotó gondolkodás, gondolkodva cselekvés önálló ismeretszerzés korszerű, sokoldalú általános műveltség az egyetemes erkölcsi-etikai normák közvetítése harmonikus személyiség önismeret és önnevelés kulturált viselkedés a közösség, mint jellemformáló egészséges életmód 12

13 harmonikus családi élet hazánk és az anyanyelv kultúrájának ismerete, ápolása egészséges nemzeti öntudat a környezet óvása Eszményeinkben olyan tanuló él, aki: pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekszik művelt, önálló ismeretszerzésre képes, érdeklődő a megszerzett biztos tudását az élet minden területén képes alkalmazni viselkedésében, megnyilvánulásaiban kulturált, követi a demokratikus formákat az emberek közötti érintkezés során a kommunikáció elfogadott normái szerint nyilvánul meg. kialakul benne az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kezdeményezőkészséggel, kellő önállósággal, helyes önismerettel rendelkezik. 5. A FELSOROLT ÉRTÉKEK ALAPJÁN KITŰZÖTT CÉLJAINK ÉS FELADATAINK Nevelőtestületünk elkötelezett és szeretné elérni, hogy nevelő-oktató munkájában érvényesüljenek az alapelvek, és minél jobban valósuljon meg a legfontosabbnak tartott emberi értékek közvetítése, kialakítása. A következőkben azokat a célokat és feladatokat fogalmazzuk meg, amelyek megvalósulása elengedhetetlen feltétele az optimális állapot elérésének Olyan gyermekközpontú légkör kialakítása, ahol tanulóink tapasztalhatják és megtanulhatják a demokratikus magatartásformákat. Ennek érdekében a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, bevonjuk az iskolai élet megszervezésébe, az oktatás során figyelembe vesszük képességeit. Számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi és egyéb téren is. Ügyelünk arra, hogy biztonságot, törődést, odafigyelést érezzen. Következetességre, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk A tanulók korszerű ismereteinek, alapkészségeinek megszerzése, bővítése, fejlesztése. A tanulók az 1-6. évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek érdekében feladatunk: - az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása - a tervszerű nevelő és oktató munka a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető tudást kell, hogy nyújtson - olyan ismeretanyagok közlése, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét 13

14 - az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése - az egyéni tanulás módszereinek a megismertetése - segítenünk kell a diákoknak észrevenni a jót és felismerni a rosszat - a megfelelő motiváltság elérése A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk megfelelő értelmezése és feldolgozása Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelentik. Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése: - az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása - a kialakított kompetenciák (készségek, képességek, jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását és fejlesztését kívánják meg - mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó része, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás-tanulás szakaszának - a játék személyiségformáló erejének felismertetése, erősítése Az önálló ismeretszerzés igényének és képességének kialakítása A gyermekközpontú alapkoncepció felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek elemeit alkotják az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, a szóbeli- írásbeli-képi kifejező és az időés térbeli tájékozódási képességek. A készség, képesség, jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme - az ismeretek átadásán túl az önképzés, az önálló gondolkodás, amihez nélkülözhetetlen: - olyan egyénre szabott tanulási módszerek, technikák elsajátítása, amellyel a tanulók képesek az információ befogadására, értelmezésére, felhasználására - a diák aktív résztvevője legyen a tanulási-tanítási folyamatnak - a változatos információszerzésre, a problémamegoldó gondolkodásra ösztönző módszerek, feladatok alkalmazása (pl.: gyűjtőmunka, gondolkodtató feladatok, egyénre szabott feladatok, csoportmunka) - a világ megismerésének és az önművelés igényének a kialakítása - a tanuláshoz való viszony kialakításában a felfedezés örömének megteremtése, amelyhez egy oldalról a sikerélményen keresztül vezet az út Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása Ennek érdekében: - a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási, írási problémák (dyslexia, dyscalculia, dysgrafia) gyors felismerése és preventív kezelése - fontos szerepet tulajdonítunk az alsó tagozatos felzárkóztató foglalkozásoknak a napközis és tanulószobai foglalkozásoknak - differenciált képességfejlesztő módszereket alkalmazunk 14

15 - egyéni foglalkozások keretében a fejlesztőpedagógia módszereit alkalmazzuk - nívócsoportos oktatást szervezünk, amellyel jobban tudunk alkalmazkodni a tanulók egyéni képességéhez, haladási üteméhez - minden tanulónak biztosítjuk a tanulás alapvető feltételeit - szociális gondok megoldásában segítünk Értékközvetítés, alapvető erkölcsi normák elsajátíttatása Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi ismeretek átadása, a vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítése. Ennek érdekében: - törekedni kell a kommunikáció elfogadott normáinak a kialakítására az emberek közti érintkezés során - a tolerancia, az egymás iránti kölcsönös tisztelet jelenjék meg az iskolai élet minden területén - az iskolai élet - mint a politikai társadalom mikrokozmosza mutassa meg a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét - feladatunk a konfliktusok hatékony elemzése és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakoroltatása - iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése - képessé kell tegyük tanulóinkat a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, a család jelentőségének kihangsúlyozása, mely nem egy-egy tantárgy kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe: - az egészséges életmódra nevelés meghatározó formája a mindennapos testedzés; Az iskola a nappali rendszerű oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. - ki kell alakítanunk tanulóinkban az igényt és képességét a testileg - szellemileg - erkölcsileg egészséges életvitelre, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására 15

16 - a mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános elemeként kell, hogy megjelenjen - meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek, az osztályfőnöki óráknak, ezért mindkét terület több órát átfogóan szerepel osztályfőnöki tantervünkben. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tanítási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának célja: - A tanulók felkészítése az esetlegesen előforduló veszélyhelyzetekre, balesetekre, saját maguk és társaik testi épségének védelmére. - A tanulók tudják alapszintű elsősegélyben részesíteni társaikat, ill. a rászorulókat. - Megismerjék az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, sérülések tüneteit, következményeit, ellátásukat. - Képesek legyenek a vészhelyzetet felismerni, veszélyben cselekedni, segítségüket kérni, sérülteket megvizsgálni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - rendkívüli osztályfőnöki órák - balesetvédelmi oktatás-testnevelés, kémia, fizika, biológia, informatika órákon - ismertető filmek, kiállítások - elsősegély-nyújtási ismeretek átadása, gyakorlása - szituációs feladatok - figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre - közlekedési ismeretek elsajátítása - együttműködés Vöröskereszt, rendőrség, katasztrófavédelem, mentőszolgálat, tűzoltóság - tűzriadó próbák. Iskolai terv az alsó tagozat részére (6-10 éves korosztály): Helyszín: iskolaépület, tantermek, szaktantermek Ideje: Tanév folyamán környezetismeret órán, kapcsolódva az oktatott tananyaghoz Testnevelés órán a balesetvédelmi oktatás keretén belül Rajz és technika órákon az adott munkafolyamathoz kapcsolódva Délutáni oktató, nevelő munka keretén belül, napközi időben A foglalkozások ajánlott témái: az elsősegély-nyújtás fogalma, célja, általános szabályai, tájékozódás a baleset helyszínén, helyszínbiztosítás, mentőhívás megtanítása, sebellátás megtanítása, fedőkötés, vérzéscsillapítás (orrvérzés csillapítása helyesen); égési sérülések típusai, ellátása; általános tűzvédelmi ismeretek; füstmérgezés, szénmonoxid mérgezés tünetei, teendők; vegyszer okozta sérülések, vegyi anyagok az iskolában; epilepsziás gyermek az iskolában, teendők; eszméletvesztés tünetei, ellátása, életjelenségek, újraélesztés 16

17 A foglalkozások tartásában közreműködő személyek: pedagógusok, iskolaorvos, iskolavédőnő Iskolai terv a felső tagozat részére (10-14 éves korosztály): Helyszín: iskolaépület, tantermek, szaktantermek Ideje: Tanév folyamán, természetismeret, biológia, osztályfőnöki óra keretén belül Testnevelés órán a balesetvédelmi oktatás keretén belül Rajz és technika órákon az adott munkafolyamathoz kapcsolódva Szakkör keretében, délutáni órákban, tanítási időn kívül A foglalkozások ajánlott témái: az elsősegély-nyújtás fogalma, célja, általános szabályai; tájékozódás a baleset helyszínén; helyszínbiztosítás, mentőhívás, életjelenségek, az eszméletvesztés tünetei, ellátása (gyakorlat: keringés és légzés vizsgálata, stabil oldalfekvés tanítása); a klinikai és a biológiai halál jelei, komplex újraélesztés elmélete (gyakorlat: komplex újraélesztés tanítása); sebek fogalma, fajtái, elsődleges sebellátás (gyakorlat: sebellátás, alapvető kötésformák, vérzések fajtái, ellátásuk, vérzéscsillapítás lehetőségei, artériás nyomópontok helyei és lefogásuk); a törés tünetei, fajtái, rögzítési módok, rándulás és ficam; vízi mentés, társmentés; leggyakoribb mérgezések és azok ellátása A foglalkozások tartásában közreműködő személyek: pedagógusok, iskolaorvos, iskolavédőnő Hazánk és környezetünk kultúrájának, hagyományainak megismerése, tiszteletben tartása Feladatunknak tekintjük: - a nemzeti múlt és kultúra megismertetését, ápolását - a haza történelmének megismertetését - a hazaszeretet és az identitástudat erősítését - nemzeti jelképeink megismerését, megbecsülését - ismerjék meg tanulóink a határainkon kívül élő magyarság történelmét, tudjanak létezésükről - az anyanyelvi kultúra magas színvonalú elsajátíttatását, ápolását - ismerjék meg a diákok az iskola és a város múltját, hogy jelenén képesek legyenek pozitív értékek hozzáadásával alakítani Iskolánk részvétele lakóhelyünk életében Ennek érdekében: - rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal - lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők, a város polgárai minél többet megismerjenek az iskola életéből, tevékenységeiből és eredményeiből - az eddigi hagyományokhoz híven részt veszünk a városi rendezvényeken, versenyeken - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat más intézményekkel - lakóhelyünk múltjának, nevezetességeinek, emlékhelyeinek, megismertetésére törekszünk. 17

18 Felkészítés a pályaválasztásra Nevelőmunkánk fontos részét képezi tanulóink felkészítése a pályaválasztásra, amely hosszú - és rövidtávú feladatot is jelent: - ötödik osztálytól az egyes szakmák, foglalkozási ágak megismertetésére osztályfőnöki órán adódik lehetőség - tájékoztatnunk kell tanulóinkat a továbbtanulási lehetőségekről, a városban kialakult középiskolai intézményhálózatról - mindannyiunk közös feladata a tanulók önismeretének fejlesztése, ami elősegíti a helyes választást - a pályaválasztáshoz kapcsolódó tevékenységünk szoros együttműködést kíván a középiskolákkal, a szülőkkel, az iskolaorvossal - Önismereti tréningek segítik hozzá tanulóinkat a számukra megfelelő szakmák kiválasztásához, ezen kívül az egyes szakmák követelményeit is megismerhetik. 6. PEDAGÓGIAI CÉLJAINK MEGVALÓSULÁSÁHOZ ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Nevelési-oktatási céljaink teljesüléséhez alkalmazzuk mindazon eszközöket, amelyek a közvetlen és közvetett ráhatás révén az adott cél elérésében a leghatékonyabbnak ígérkeznek. Természetesen a helyes nevelési eszköz, eljárás alkalmazásának alapfeltétele az alapelvekkel, értékekkel, célokkal való azonosulás és elkötelezettség. Alkalmazott eszközök, eljárások, figyelembe vett szempontok a módszerek kiválasztásában: - a tanulók egyéni képességeihez, fejlődéséhez igazodás - változatos tanítási módszerek alkalmazása - motiválás, ösztönzés - a tehetség felkutatása, kibontakoztatása (szakkörök, versenylehetőség, emelt szintű képzés) - nívócsoportok kialakítása, emelt szintű képzés, fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezése - követelmények pontos meghatározása, egyénre szabott feladatok - differenciálás - személyes példamutatás - önállóságra ösztönzés - prevenció - a tanulók érdeklődéséhez, igényeihez igazodó foglalkozások, programok szervezése - aktív részvétel a diákközösség életében - beszélgetés a tanulókkal, problémafeltárás - folyamatos ellenőrzés, önellenőrzés - objektív, segítőszándékú értékelés, jutalmazás, elmarasztalás - tények, jelenségek bemutatása, elemzése - alkalmat adunk az önkifejezésre, szereplésre. 18

19 7. MIKOR TEKINTJÜK PEDAGÓGIAI MUNKÁNKAT SIKERESNEK? Pedagógiai tevékenységünk sikeréről abban az esetben beszélhetünk, ha a rendszeresen végzett és tudatosan megtervezett ellenőrzés, mérés eredményei az alapelvek érvényesülését és kitűzött céljaink teljesülését mutatják. Ha végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén az eszményi tanuló minél több tulajdonságával rendelkeznek, valamint tudásszintjük, önálló tanulási képességük elegendő a tantervben előírt továbbhaladáshoz, a középiskolai képzés követelményeinek teljesítéséhez. Kritériumok: - a tanuló egyéni képességei alapján elvárható maximális szinten teljesíti a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket - a diákok szeretnek iskolánkba járni, ezt kifejezésre is juttatják és aktív résztvevők az iskola életének a megszervezésében - tanulóink ismerik az önálló ismeretszerzés módszereit, élnek a hagyományos és új eszközök (pl.: e-tanulás) tanulást segítő lehetőségeivel - a középiskolai visszajelzések szerint tanulóink a megszerzett tudásukat, viselkedés-kultúrájukat továbbviszik, általános iskolai tanulmányi teljesítményük értékelése reális - a képességek és a tudásszint szerinti csoportszervezés valósul meg, biztosított a csoportok közötti átjárhatóság, a követelmények egységesítése - a tanulmányi és neveltségi szintre vonatkozó mérések eredményei az elvárható szinten vannak - partnereink visszajelzései elégedettséget tükröznek - minden rászoruló gyermek olyan mértékű segítséget kap, hogy elemi ellátása biztosított, iskolába járása nem akadályozott - a veszélyeztetett gyerekek gondjai az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldhatók, a súlyosabb esetek az önkormányzati szervek bevonásával kezelhetők - preventív tevékenység keretében élünk a külső lehetőségekkel, előadókat hívunk osztályfőnöki órákra, előadásokat szervezünk szülőknek - ha az alsóbb évfolyamokban az elemi szokások, felsőbb évfolyamokban a társadalmi együttélés általános szabályai érvényesülnek, és a tanulók többségére jellemző a normakövetés, önmaguk vállalása, az együttműködés és önállóság alapjai kialakulnak. - a 8. évfolyam végén végzett mérések azt mutatják, hogy tanulóink magukénak vallják a humanista emberi értékeket, az etnikai és nemzetiségi előítéletektől való mentesség jellemzi őket - a különböző szinteken elvégzett kompetencia mérések eredményei azt tükrözik, hogy tanulóink a gondolkodási képességek vonatkozásában legalább 70%-os teljesítményt nyújtanak - a tanórákon alkalmazott motivációs eszközök eredményeként a tanulók szívesen végeznek kutatómunkát, önállóan kiegészítik az órákon szerzett ismereteiket, kihasználják a könyvtár és az informatikai eszközök nyújtotta lehetőségeket - belső értékelési - és vizsgarendszerünk az IMIP-ben, a helyi tantervben és az éves munkatervekben kitűzött célok szerint valósul meg - megvalósul a rászoruló tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítése 19

20 - tanórán kívüli programok keretében az e célra fordítható órakeret 10-15%-ában képzőművészeti és egyéb művészeti ágakhoz kapcsolódó foglalkozásokat szervezünk - olyan óraterv készül, amely a mindennapos testnevelés keretében valamennyi tanulónknak biztosítja az egészséges testmozgás lehetőségét - kulturált környezet megteremtésével és a környezettudatos magatartásra nevelés eredményeként tanulóinkban kialakul az igény a környezet tisztántartására, épségének megóvására és a természet szeretetére, védelmére mindez mérhetően is kimutatható, és a gyakorlatban is fellelhető. 8. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK Pedagógiai rendszerünk központjában az egyén áll. Gyermekközpontú alapkoncepciónk lényege a harmonikus személyiség elérése azon a nevelési-oktatási rendszeren keresztül, amely tartalmazza a cél elérését szolgáló tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket. Az alapvető erkölcsi értékek (szeretet, barátság, tisztelet, részvét, szolidaritás, áldozatkészség) megismertetése, tartalommal töltése a tanulók erkölcsi nevelését, magatartásformálását szolgálja..a személyiségfejlesztés teendői az alapfokú oktatás négy szakaszában jelentkeznek: bevezető szakasz: első és második évfolyam kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének emelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hiszen a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. Kiemelt feladataink: - A tanulási kötelességtudat kialakítása, a világ teljesebb megismerésére való igény fejlesztése a tanulók értelmi nevelésének feladata. - Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása, élményszerű pozitív minták bemutatásával a segítőkészség tudatosítása, a kommunikációs készség, kulturált magatartás, kapcsolatteremtő képesség, konfliktuskezelés elsajátítása a közösségi nevelésünk feladata. - Feladatunk olyan pozitív érzelmi légkör kialakítása s fenntartása közösségünkben, amelyben a tanulók biztonságban, és jól érzik magukat, ahol érzelmi, emocionális viszonyaik optimálisan fejlődhetnek. 20

21 - A helyes önismeret kialakítása, az én tudat, önbecsülés, önbizalom, helyes irányba terelése a kitartás a szorgalom, a céltudatosság képességének fejlesztése a tanulók akarati nevelésének feladata. - Tanulóink nemzeti nevelésének fontos feladata, hogy ismerjék és tiszteljék iskolánk névadóját, városunk múltját, jelenét, jövőjét. Legyenek büszkék hagyományainkra, őrizzék azokat. A hazaszeretet érzésének felébresztése és megerősítése is ezen feladatok közé tartozik. - A tanulók állampolgári neveléséhez tartozik az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt és a közéletben való részvételre buzdítás. - A tanulókban tudatosítani kell a munkavégzés fontosságát, rá kell irányítani figyelmüket a jól végzett munka örömére. A sikerélmény további feladatok elvégzésére sarkall. - Az egészséges életmódra való igény, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, a testileg és lelkileg egyaránt egészséges személyiség kialakítása tanulóink nevelésének mindennapos feladata. Kiemelt feladataink: a) a tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése terén: a bevezető és kezdő szakaszban: - a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, felfedezési vágy, játékszeretet, érdeklődés) - a képesség fejlesztése (tapasztalás, felismerés, megfigyelési képesség, megismerési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség) az alapozó és fejlesztő szakaszban: - a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény) - a képesség fejlesztése (absztrahálás, problémamegoldás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás) b) a tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása terén: a bevezető és kezdő szakaszban: - egészségvédő öntevékenység, - befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség, - természettudat kialakítása. az alapozó és fejlesztő szakaszban: - egészségvédő öntevékenység önállósulása, - önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képesség kialakítása (emberismeret, pályaválasztás, tehetséggondozás), - kreativitás, önkifejezés fejlesztése, befogadói képesség, 21

22 - valós énkép (önbizalom, önbecsülés), önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése - drogprevenció, egészségkárosító szokások elkerülése, tudatos egészségvédő viselkedés, - a sport, mint aktív életforma elfogadása. c) a magatartás- és a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása terén: a bevezető és kezdő szakaszban: - szociális hajlamok szokásainak kialakítása, - segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás az alapozó és fejlesztő szakaszban: - meggyőződés, az előítéletek legyőzése, - empátia, tolerancia kialakítása - konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés, meggyőzés) formálása. 9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK A tudatos, tervszerű közösségfejlesztés a közösség minden tagjának sokoldalú fejlesztését jelenti. A nevelés e területének célja a fejlődő személyiségnek a közösségi élet dinamikus feltételei között történő ön- alakítása. A személyiség teljes értékű kialakulásában a kortársi csoportok befolyásának kiemelkedő a jelentősége. Napjainkban még inkább felértékelődik a közösség szerepe. Az iskola számára szóló ajánlások határozott formában fogalmazzák meg a közösségi hatásrendszer megszervezését. A teljes nevelési rendszeren belül különbséget kell tenni közvetlen és közvetett hatásrendszer között. A hatásrendszer alapja a közösség tevékenysége, életre hívója a nevelő. Tartalmi-minőségi értelemben közösségi tevékenység minden közösségfejlesztő önfejlesztő tevékenység. A közösségi tevékenységet a nevelési rendszer teljes értékű részévé kell tenni, és ennek érdekében úgy kell megszerveznünk, hogy kiterjedjen a közösség minden tagjára. Az önkormányzás képességének kialakításában fontos szerepe van az osztályfőnököknek és a DÖK-nek. Legfontosabb közösségfejlesztési feladataink: A nevelői irányítást nem nélkülöző különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, melyek kapcsolódnak az iskolai élet egyes területeihez. Az életkori fejlettség figyelembevételével történő közösségfejlesztés, melynek során a nevelői irányítás alkalmazkodik az életkorral változó közösségi magatartáshoz. (a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségétől az önmagát értékelni és irányítani képes autonóm személyiségig.) Ki kell alakítani az önkormányzás képességét, vagyis nevelői segítséggel közös célok megfogalmazását. A tevékenység tudatos tervezése, folyamatos megszervezése által érvényesül a közvetett nevelés, amikor is a tanulók aktív részvétele során hozzászoknak a közösségi magatartás formáihoz, az együttélés követelményeihez. 22