Modern matematikai paradoxonok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Modern matematikai paradoxonok"

Átírás

1 Modern matematikai paradoxonok Juhász Péter ELTE Matematikai Intézet Számítógéptudományi Tanszék január 21. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

2 Jelentés Mit jelent a paradoxon szó? A szó jelentése Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

3 Jelentés Mit jelent a paradoxon szó? A szó jelentése Két értelemben is használjuk: Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

4 Jelentés Mit jelent a paradoxon szó? A szó jelentése Két értelemben is használjuk: 1 Látszólagos paradoxon, ami ellentmond az elképzelésünknek, elvárásunknak. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

5 Jelentés Mit jelent a paradoxon szó? A szó jelentése Két értelemben is használjuk: 1 Látszólagos paradoxon, ami ellentmond az elképzelésünknek, elvárásunknak. 2 Valódi paradoxon, vagyis egy igazi ellentmondás. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

6 Ókori paradoxonok Ókori paradoxonok Zénón paradoxonjai (i. e. V. század): Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

7 Ókori paradoxonok Ókori paradoxonok Zénón paradoxonjai (i. e. V. század): Akhilleusz és a tekn s Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

8 Ókori paradoxonok Ókori paradoxonok Zénón paradoxonjai (i. e. V. század): Akhilleusz és a tekn s Kil tt nyílvessz Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

9 Ókori paradoxonok Ókori paradoxonok Zénón paradoxonjai (i. e. V. század): Akhilleusz és a tekn s Kil tt nyílvessz Fának hajított k Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

10 Ókori paradoxonok Ókori paradoxonok Zénón paradoxonjai (i. e. V. század): Akhilleusz és a tekn s Kil tt nyílvessz Fának hajított k Zénón következtetése: a mozgás csak illúzió. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

11 Miért félünk a paradoxonoktól? A kérdés Miért félünk a valódi paradoxonoktól? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

12 Miért félünk a paradoxonoktól? Miért félünk a paradoxonoktól? Paradoxon esetén értelmetlenné válik a matematika, bármit be lehet bizonyítani. (És annak ellenkez jét is.) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

13 Miért félünk a paradoxonoktól? Miért félünk a paradoxonoktól? Paradoxon esetén értelmetlenné válik a matematika, bármit be lehet bizonyítani. (És annak ellenkez jét is.) Indirekt bizonyítással. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

14 Miért félünk a paradoxonoktól? A bizonyítás Tétel: Minden prím páros. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

15 Miért félünk a paradoxonoktól? A bizonyítás Tétel: Minden prím páros. Bizonyítás: Indirekt feltevés: tegyük fel, hogy van páratlan prím. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

16 Miért félünk a paradoxonoktól? A bizonyítás Tétel: Minden prím páros. Bizonyítás: Indirekt feltevés: tegyük fel, hogy van páratlan prím. Paradoxon. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

17 Miért félünk a paradoxonoktól? A bizonyítás Tétel: Minden prím páros. Bizonyítás: Indirekt feltevés: tegyük fel, hogy van páratlan prím. Paradoxon. Ellentmondásra jutottunk. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

18 Miért félünk a paradoxonoktól? A bizonyítás Tétel: Minden prím páros. Bizonyítás: Indirekt feltevés: tegyük fel, hogy van páratlan prím. Paradoxon. Ellentmondásra jutottunk. Az eredeti feltevés hamis volt. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

19 Miért félünk a paradoxonoktól? A bizonyítás Tétel: Minden prím páros. Bizonyítás: Indirekt feltevés: tegyük fel, hogy van páratlan prím. Paradoxon. Ellentmondásra jutottunk. Az eredeti feltevés hamis volt. Vagyis a tétel igaz. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

20 Végtelen sorok Végtelen sorok Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

21 Végtelen sorok Grandi problémája Guido Grandi ( ) olasz szerzetes, matematikus Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

22 Végtelen sorok Grandi problémája Guido Grandi ( ) olasz szerzetes, matematikus =? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

23 Végtelen sorok Megoldások 1 1 }{{} }{{} }{{} +... = Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

24 Végtelen sorok Megoldások 1 1 }{{} }{{} }{{} +... = }{{} + 1 }{{}... = Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

25 Végtelen sorok Megoldások = A Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

26 Végtelen sorok Megoldások = A = A Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

27 Végtelen sorok Megoldások = A = A 1 = 2A Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

28 Végtelen sorok Megoldások = A = A 1 = 2A Vagyis A = 1 2 Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

29 Végtelen sorok Euler problémája Leonhard Euler ( ) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

30 Végtelen sorok Euler problémája Leonhard Euler ( ) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

31 Végtelen sorok Euler problémája = A Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

32 Végtelen sorok Euler problémája = A = 2A Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

33 Végtelen sorok Euler problémája = A = 2A Vonjuk ki az alsó egyenletb l a fels t. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

34 Végtelen sorok Euler problémája = A = 2A Vonjuk ki az alsó egyenletb l a fels t. A = 1 Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

35 Végtelen sorok Tisztázás Augustin-Louis Cauchy ( ) francia matematikus Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

36 Végtelen sorok Tisztázás Augustin-Louis Cauchy ( ) francia matematikus 1 A végtelen sor deníciója Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

37 Végtelen sorok Tisztázás Augustin-Louis Cauchy ( ) francia matematikus 1 A végtelen sor deníciója 2 A határérték deníciója. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

38 Halmazelmélet Halmazelmélet Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

39 Halmazelmélet Alapkérdés Kérdés: Mikor egyforma nagyságú két végtelen halmaz? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

40 Halmazelmélet Kezdetek Galileo Galilei ( ) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

41 Halmazelmélet Kezdetek Galileo Galilei ( ) Értelmetlen a kérdés. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

42 Halmazelmélet Kezdetek Georg Cantor ( ) német matematikus Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

43 Halmazelmélet Kezdetek Georg Cantor ( ) német matematikus Egyenl ség deníciója Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

44 Halmazelmélet Kezdetek Georg Cantor ( ) német matematikus Egyenl ség deníciója Megszámlálható halmazok Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

45 Halmazelmélet Kezdetek Georg Cantor ( ) német matematikus Egyenl ség deníciója Megszámlálható halmazok Valós számok (1874) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

46 Halmazelmélet Kezdetek Georg Cantor ( ) német matematikus Egyenl ség deníciója Megszámlálható halmazok Valós számok (1874) Cantor-tétel (1891) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

47 Halmazelmélet Kezdetek Georg Cantor ( ) német matematikus Egyenl ség deníciója Megszámlálható halmazok Valós számok (1874) Cantor-tétel (1891) Sok különböz számosság Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

48 Halmazelmélet Bertrand Russell Bertrand Russell ( ), angol matematikus, lozófus Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

49 Halmazelmélet Bertrand Russell Bertrand Russell ( ), angol matematikus, lozófus Principia Mathematica Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

50 Halmazelmélet Russell-paradoxon Deníció. Egy halmaz jó, ha nem eleme önmagának. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

51 Halmazelmélet Russell-paradoxon Deníció. Egy halmaz jó, ha nem eleme önmagának. Deníció. Egy halmaz rossz, ha eleme önmagának. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

52 Halmazelmélet Russell-paradoxon Deníció. Egy halmaz jó, ha nem eleme önmagának. Deníció. Egy halmaz rossz, ha eleme önmagának. Russell-paradoxon A kérdés: (1901) Milyen halmaz az összes jó halmazból álló halmaz? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

53 Halmazelmélet Russell-paradoxon Deníció. Egy halmaz jó, ha nem eleme önmagának. Deníció. Egy halmaz rossz, ha eleme önmagának. Russell-paradoxon A kérdés: (1901) Milyen halmaz az összes jó halmazból álló halmaz? Lényegében ugyanezt Cantor észrevette 1899-ben. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

54 Halmazelmélet Tisztázás Szokatlan megoldás. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

55 Halmazelmélet Tisztázás Szokatlan megoldás. Axiomatikus felépítés, ZermeloFraenkel axiómarendszer (1908, 1922). Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

56 Halmazelmélet Tisztázás Szokatlan megoldás. Axiomatikus felépítés, ZermeloFraenkel axiómarendszer (1908, 1922). Szigorúan szabályozza a halmazképzést. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

57 Mértékelmélet Mértékelmélet Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

58 Mértékelmélet Mértékelmélet Van-e a síkban olyan alakzat, amely egybevágó egy valódi részhalmazával? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

59 Mértékelmélet Mértékelmélet Van-e a síkban olyan alakzat, amely egybevágó egy valódi részhalmazával? Van-e olyan, ami korlátos is? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

60 Mértékelmélet Mértékelmélet Van-e a síkban olyan alakzat, amely egybevágó egy valódi részhalmazával? Van-e olyan, ami korlátos is? Látszik itt valami aggasztó dolog? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

61 Mértékelmélet Fura halmazok Van-e olyan A síkbeli halmaz, amire igaz, hogy A = A 1 A 2 A 1 A 2 = és Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

62 Mértékelmélet Fura halmazok Van-e olyan A síkbeli halmaz, amire igaz, hogy A = A 1 A 2 A 1 A 2 = és A = A 1 = A2. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

63 Mértékelmélet Fura halmazok Van-e olyan A síkbeli halmaz, amire igaz, hogy A = A 1 A 2 A 1 A 2 = és A = A 1 = A2. Mazurkiewicz és Sierpi«ski, Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

64 Mértékelmélet Fura halmazok Van-e olyan A síkbeli halmaz, amire igaz, hogy A = A 1 A 2 A 1 A 2 = és A = A 1 = A2. Mazurkiewicz és Sierpi«ski, Lindenbaum, 1926., korlátos nem lehet. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

65 Mértékelmélet Átdarabolás Átdarabolás Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

66 Mértékelmélet Átdarabolás Átdarabolás Deníció. A és B halmazok átdarabolhatók egymásba, ha Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

67 Mértékelmélet Átdarabolás Átdarabolás Deníció. A és B halmazok átdarabolhatók egymásba, ha 1 A = A 1 A 2... A n 2 B = B 1 B 2... B n Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

68 Mértékelmélet Átdarabolás Átdarabolás Deníció. A és B halmazok átdarabolhatók egymásba, ha 1 A = A 1 A 2... A n 2 B = B 1 B 2... B n 3 A i = Bi Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

69 Mértékelmélet Háromszög területe Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

70 Mértékelmélet Háromszög területe Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

71 Mértékelmélet Háromszög területe Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

72 Mértékelmélet Háromszög területe Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

73 Mértékelmélet Bolyai Farkas tétele BolyaiGerwien tétel. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

74 Mértékelmélet Bolyai Farkas tétele BolyaiGerwien tétel. Bármely két egyenl terület sokszög átdarabolható egymásba. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

75 Mértékelmélet Bolyai Farkas tétele BolyaiGerwien tétel. Bármely két egyenl terület sokszög átdarabolható egymásba. David Hilbert kérdése (1900.): azonos térfogatú kocka és szabályos tetraéder átdarabolható-e egymásba? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

76 Mértékelmélet Bolyai Farkas tétele BolyaiGerwien tétel. Bármely két egyenl terület sokszög átdarabolható egymásba. David Hilbert kérdése (1900.): azonos térfogatú kocka és szabályos tetraéder átdarabolható-e egymásba? Max Dehn Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

77 Mértékelmélet Paradox halmazok Paradox halmazok Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

78 Mértékelmélet Paradox halmazok Paradox halmazok Deníció. A halmaz paradox, ha A = A 1 A 2, A 1 A 2 = és A 1, A 2 és A átdarabolhatók egymásba. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

79 Mértékelmélet Paradox halmazok Paradox halmazok Deníció. A halmaz paradox, ha A = A 1 A 2, A 1 A 2 = és A 1, A 2 és A átdarabolhatók egymásba. Láttuk, hogy a síkban van paradox halmaz. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

80 Mértékelmélet Paradox halmazok Paradox halmazok Deníció. A halmaz paradox, ha A = A 1 A 2, A 1 A 2 = és A 1, A 2 és A átdarabolhatók egymásba. Láttuk, hogy a síkban van paradox halmaz. Van-e korlátos? (60 évig megoldatlan kérdés volt.) Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

81 Mértékelmélet Paradox halmazok Paradox halmazok Deníció. A halmaz paradox, ha A = A 1 A 2, A 1 A 2 = és A 1, A 2 és A átdarabolhatók egymásba. Láttuk, hogy a síkban van paradox halmaz. Van-e korlátos? (60 évig megoldatlan kérdés volt.) Winfried Just, Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

82 Mértékelmélet BanachTarski paradoxon BanachTarski-paradoxon, Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

83 Mértékelmélet BanachTarski paradoxon BanachTarski-paradoxon, Tétel. Egy gömb átdarabolható két gömb uniójába. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

84 Mértékelmélet BanachTarski paradoxon BanachTarski-paradoxon, Tétel. Egy gömb átdarabolható két gömb uniójába. Mi ebben a meglep? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

85 Mértékelmélet BanachTarski paradoxon Hol itt a paradoxon? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

86 Mértékelmélet BanachTarski paradoxon Hol itt a paradoxon? Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

87 Mértékelmélet BanachTarski paradoxon Hol itt a paradoxon? Probléma a térfogattal. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

88 Összefoglalás Különböz paradoxonok Összegzés Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

89 Összefoglalás Különböz paradoxonok Összegzés Nem tisztázott fogalom, szület ben lév deníció - végtelen sorok Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

90 Összefoglalás Különböz paradoxonok Összegzés Nem tisztázott fogalom, szület ben lév deníció - végtelen sorok Valódi paradoxon, amit ki kell küszöbölni - Russell-paradoxon Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

91 Összefoglalás Különböz paradoxonok Összegzés Nem tisztázott fogalom, szület ben lév deníció - végtelen sorok Valódi paradoxon, amit ki kell küszöbölni - Russell-paradoxon Látszólagos, a szemléletünknek nagyon ellentmondó állítás - BanachTarski-paradoxon Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

92 Összefoglalás Egyéb modern halmazok Születésnap-paradoxon Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

93 Összefoglalás Egyéb modern halmazok Születésnap-paradoxon Monty Hall-paradoxon. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

94 Összefoglalás Egyéb modern halmazok Születésnap-paradoxon Monty Hall-paradoxon. Gábriel harsonája.... Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

95 Kérdések Bátran kérdezzetek! Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

96 Vége Köszönöm a gyelmet. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok január / 36

A matematika nyelvér l bevezetés

A matematika nyelvér l bevezetés A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások

Részletesebben

Matematikai logika és halmazelmélet

Matematikai logika és halmazelmélet Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete

Részletesebben

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) 1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN Készült a TÁMOP-4.1.-08//a/KMR-009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék november 3.

dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék november 3. Számosságok dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék 2008. november 3. ### Szamoss1www.tex, 2008.09.28. Ebben a rövid jegyzetben els½osorban a végtelen halmazok méretét, elemeinek

Részletesebben

Diszkrét démonok A Borsuk-probléma

Diszkrét démonok A Borsuk-probléma A Borsuk-probléma Bessenyei Mihály DE TTK Matematikai Intézet, Analízis Tanszék Regionális Matematika Szakkör (megnyitó el adás) Debrecen, 2017. október 16. Bevezetés Magyarázat a címhez... Napjainkban

Részletesebben

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentés, ítélet: olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis Logikai értékek: igaz, hamis zürke I: 52-53, 61-62, 88, 95 Logikai műveletek

Részletesebben

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Arisztotelész (ie 4. sz) Leibniz (1646-1716) oole (1815-1864) Gödel (1906-1978) Neumann János (1903-1957) Kalmár László (1905-1976) Péter Rózsa (1905-1977) Kijelentés,

Részletesebben

Geometria 1 normál szint

Geometria 1 normál szint Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!

Részletesebben

DiMat II Végtelen halmazok

DiMat II Végtelen halmazok DiMat II Végtelen halmazok Czirbusz Sándor 2014. február 16. 1. fejezet A kiválasztási axióma. Ismétlés. 1. Deníció (Kiválasztási függvény) Legyen {X i, i I} nemüres halmazok egy indexelt családja. Egy

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Egy halmazt elemei megadásával tekintünk ismertnek. Az elemeket felsorolással,vagy ha lehet a rájuk jellemző közös tulajdonság megadásával adunk meg.

Egy halmazt elemei megadásával tekintünk ismertnek. Az elemeket felsorolással,vagy ha lehet a rájuk jellemző közös tulajdonság megadásával adunk meg. Halmazelmélet A matematikai halmazelmélet megalapítója Georg Cantor (1845 1918) matematikus. Cantor Oroszországban született, de életét Németországban töltötte. Egy halmazt elemei megadásával tekintünk

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Fonyó Lajos: A végtelen leszállás módszerének alkalmazása. A végtelen leszállás módszerének alkalmazása a matematika különböző területein

Fonyó Lajos: A végtelen leszállás módszerének alkalmazása. A végtelen leszállás módszerének alkalmazása a matematika különböző területein A végtelen leszállás módszerének alkalmazása a matematika különböző területein A végtelen leszállás (infinite descent) egy indirekt bizonyítási módszer, ami azon alapul, hogy a természetes számok minden

Részletesebben

A végtelen a matematikában Dr. Németh József egyetemi docens SZTE TTIK Bolyai Intézet.

A végtelen a matematikában Dr. Németh József egyetemi docens SZTE TTIK Bolyai Intézet. A végtelen a matematikában Radnóti Gimnázium 203. 04. 23. Dr. Németh József egyetemi docens SZTE TTIK Bolyai Intézet Analízis Tanszék http://www.math.u-szeged.hu/ nemethj 2 Pólya György: Ha a tudomány

Részletesebben

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1 Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok

Részletesebben

HHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:

HHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet: Gábor Miklós HHF0CX 5.7-16. Vegyük úgy, hogy a feleségek akkor vannak a helyükön, ha a saját férjeikkel táncolnak. Ekkor már látszik, hogy azon esetek száma, amikor senki sem táncol a saját férjével, megegyezik

Részletesebben

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1 Halmazelmélet 1. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Halmazelmélet p. 1/1 A halmaz fogalma, jelölések A halmaz fogalmát a matematikában nem definiáljuk, tulajdonságaival

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 11 XI LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREk 1 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZER A lineáris egyenletrendszer általános alakja: (1) Ugyanez mátrix alakban: (2), ahol x az ismeretleneket tartalmazó

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás. Prímszámok A (pozitív) prímszámok sorozata a következő: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19,... 1. Tétel. Végtelen sok prímszám van. Első bizonyítás. (Euklidész) Tegyük fel, hogy állításunk nem igaz, tehát véges

Részletesebben

Halmazelméleti alapfogalmak

Halmazelméleti alapfogalmak Halmazelméleti alapfogalmak halmaz (sokaság) jól meghatározott, megkülönböztetett dolgok (tárgyak, fogalmak, stb.) összessége. - halmaz alapfogalom. z azt jelenti, hogy csak példákon keresztül magyarázzuk,

Részletesebben

SE EKK EIFTI Matematikai analízis

SE EKK EIFTI Matematikai analízis SE EKK EIFTI Matematikai analízis 1. Blokk A matematika minden ága foglalkozik halmazokkal, ezért fontos a halmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. A halmazok általános tulajdonságaival a matematikának

Részletesebben

JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, Bajorország, november 15.)

JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, Bajorország, november 15.) SZABÁLYOS TESTEK JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, 1571. december 27. Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) Német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla

Részletesebben

1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. (x eleme az A halmaznak, x az A halmazhoz tartozik),

1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. (x eleme az A halmaznak, x az A halmazhoz tartozik), 1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben Halmazok A halmaz a matematikában nem definiált fogalom. A halmazt alapfogalomnak tekintjük, nem tudjuk egyszerűbb fogalmakkal

Részletesebben

11. előadás. Konvex poliéderek

11. előadás. Konvex poliéderek 11. előadás Konvex poliéderek Konvex poliéder 1. definíció: Konvex poliédernek nevezzük a térben véges sok, nem egysíkú pont konvex burkát. 2. definíció: Konvex poliédernek nevezzük azokat a térbeli korlátos

Részletesebben

Analízis I. Vizsgatételsor

Analízis I. Vizsgatételsor Analízis I. Vizsgatételsor Programtervező Informatikus szak 2008-2009. 2. félév Készítette: Szabó Zoltán SZZNACI.ELTE zotyo@bolyaimk.hu v.0.6 RC 004 Forrás: Oláh Gábor: ANALÍZIS I.-II. VIZSGATÉTELSOR 2006-2007-/2

Részletesebben

Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx.

Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx. 1. Archimedesz tétele. Minden x > 0 és y 0 valós számpárhoz létezik olyan n természetes szám, hogy y nx. Legyen y > 0, nx > y akkor és csak akkor ha n > b/a. Ekkor elég megmutatni, hogy létezik minden

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. 2018. szeptember 21. 1. Diszkrét matematika 2. 2. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. szeptember 21. Gráfelmélet

Részletesebben

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. 1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,

Részletesebben

Diszkrét Matematika - Beadandó Feladatok

Diszkrét Matematika - Beadandó Feladatok Diszkrét Matematika - Beadandó Feladatok Demjan Adalbert - SFDAGZ 2014. december 6. Tartalomjegyzék 1. 2.1-2/c 2 2. 2.2-1/c 3 3. 2.3-13/a 4 4. 2.3-13/b 5 5. 4.1-5/a 6 6. 4.1-5/b 7 7. 4.1-5/c 8 8. 4.4-16

Részletesebben

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2012/2013-as tanév 1. forduló haladók III. kategória

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2012/2013-as tanév 1. forduló haladók III. kategória Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 0/03-as tanév. forduló haladók III. kategória Megoldások és javítási útmutató. Egy kör kerületére felírjuk -től 3-ig az egészeket

Részletesebben

Miért érdekes a görög matematika?

Miért érdekes a görög matematika? 2016. március Tartalom 1 Bevezetés 2 Geometria 3 Számelmélet 4 Analízis 5 Matematikai csillagászat 6 Következtetések Bevezetés Miért éppen a görög matematika? A középiskolások sok olyan matematikai témát

Részletesebben

Matematika alapjai; Feladatok

Matematika alapjai; Feladatok Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \

Részletesebben

Dr. Vincze Szilvia;

Dr. Vincze Szilvia; 2014. szeptember 17. és 19. Dr. Vincze Szilvia; vincze@agr.unideb.hu https://portal.agr.unideb.hu/oktatok/drvinczeszilvia/oktatas/oktatott_targyak/index/index.html 2010/2011-es tanév I. féléves tematika

Részletesebben

Érdekességek az elemi matematika köréből

Érdekességek az elemi matematika köréből Érdekességek az elemi matematika köréből Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 17 Társasház

Részletesebben

Választási rendszerek axiomatikus elmélete

Választási rendszerek axiomatikus elmélete Választási rendszerek axiomatikus elmélete Boros Zoltán Debreceni Egyetem TTK Matematikai Intézet Analízis Tanszék Matematika Szakkör Megnyitó 2016. szeptember 12. Interaktív demonstráció: fagylalt preferenciák

Részletesebben

A híres Riemann-sejtés

A híres Riemann-sejtés A híres Riemann-sejtés Szakács Nóra Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Tavasz 205. 04. 8. A Riemann-sejtés története Tartalom A Riemann-sejtés története 2 A n s alakú összegek 3 Komplex számok

Részletesebben

Trigonometria. Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

Trigonometria. Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Trigonometria Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben 1. Az ABC hegyesszög háromszögben BC = 14 cm, AC = 1 cm, a BCA szög nagysága

Részletesebben

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 7. Vázlat 1 Szeparábilitás Definíciók A szeparábilitás ekvivalens

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. 2018. október 12. 1. Diszkrét matematika 2. 5. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. október 12. Diszkrét matematika

Részletesebben

Számelmélet, műveletek, egyenletek, algebrai kifejezések, egyéb

Számelmélet, műveletek, egyenletek, algebrai kifejezések, egyéb Számelmélet, műveletek, egyenletek, algebrai kifejezések, egyéb 2004_02/4 Tegyél * jelet a táblázat megfelelő rovataiba! Biztosan Lehet hogy, de nem biztos Lehetetlen a) b) c) Négy egymást követő természetes

Részletesebben

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,

Részletesebben

Fraktálok. Bevezetés. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék Tavasz

Fraktálok. Bevezetés. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék Tavasz Fraktálok Bevezetés Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2014-2015 Tavasz TARTALOMJEGYZÉK 1 of 51 Előzetes a bevezetőhöz 2 of 51 Előzetes ELŐZETES Mivel foglalkozunk, mivel nem Előzetes a bevezetőhöz

Részletesebben

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

HALMAZELMÉLET feladatsor 1. HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,

Részletesebben

dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék augusztus 12.

dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék augusztus 12. Számosságok dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém, Matematika Tanszék 2012. augusztus 12. nszamossagnszamoss2www.tex, 2012.08.12., 02:50 1. Bevezetés Ebben a rövid jegyzetben els½osorban a végtelen

Részletesebben

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia; 2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia; vincze@fin.unideb.hu https://portal.agr.unideb.hu/oktatok/drvinczeszilvia Első pillantásra hihetetlennek tűnik, hogy egy olyan tiszta és érzelmektől mentes tudomány,

Részletesebben

Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor

Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor Metrikus terek, Hausdorff-mérték Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 22. Vázlat 1 Folytonos görbék Affin függvények Definíciók A Koch-görbe A Cantor-halmaz

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Paradoxonok. Diplomamunka. Kövesdi Péter. Matematika tanári szakirány.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Paradoxonok. Diplomamunka. Kövesdi Péter. Matematika tanári szakirány. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Paradoxonok Diplomamunka Kövesdi Péter Matematika tanári szakirány Matematika BSc Témavezet : Hermann Péter Algebra és Számelmélet Tanszék Budapest,

Részletesebben

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban

hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

10. előadás. Konvex halmazok

10. előadás. Konvex halmazok 10. előadás Konvex halmazok Konvex halmazok Definíció: A K ponthalmaz konvex, ha bármely két pontjának összekötő szakaszát tartalmazza. Állítás: Konvex halmazok metszete konvex. Konvex halmazok uniója

Részletesebben

Geometria 1 normál szint

Geometria 1 normál szint Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1 Írásban, 90 perc. 2 Személyazonosságot igazoló okmány nélkül

Részletesebben

Pókok és hurkok Ízelít a topológikus xponttételek elméletéb l

Pókok és hurkok Ízelít a topológikus xponttételek elméletéb l Ízelít a topológikus xponttételek elméletéb l Bessenyei Mihály Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet, Analízis Tanszék Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad),

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

A matematika nyelvéről bevezetés

A matematika nyelvéről bevezetés A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2013 ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László merai@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ merai Komputeralgebra Tanszék 2013 ősz Kombinatorika

Részletesebben

MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam

MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam évfolyam 9. 10. 11. 12. óra/tanév 216 216 216 224 óra/hét 6 6 6 7 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről

Részletesebben

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005 2005 1. * Halmazok, halmazműveletek, nevezetes ponthalmazok 2. Számhalmazok, halmazok számossága 3. Hatványozás, hatványfüggvény 4. Gyökvonás, gyökfüggvény 5. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmus

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az

Részletesebben

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka

Részletesebben

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

1. tétel - Gráfok alapfogalmai 1. tétel - Gráfok alapfogalmai 1. irányítatlan gráf fogalma A G (irányítatlan) gráf egy (Φ, E, V) hátmas, ahol E az élek halmaza, V a csúcsok (pontok) halmaza, Φ: E {V-beli rendezetlen párok} illeszkedési

Részletesebben

A változatlan. Invariánsok a matematikában. Szakács Nóra. Egyetemi Tavasz Bolyai Intézet

A változatlan. Invariánsok a matematikában. Szakács Nóra. Egyetemi Tavasz Bolyai Intézet A változatlan Invariánsok a matematikában Szakács Nóra Bolyai Intézet Egyetemi Tavasz 2017. 04. 22. Egy egyszer kérdés Át tud-e haladni egy futó egy sakktábla összes mez jén úgy, hogy szabályosan lép,

Részletesebben

MATEMATIKAI PARADOXONOK

MATEMATIKAI PARADOXONOK EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR MATEMATIKAI PARADOXONOK BSc MATEMATIKA SZAKDOLGOZAT TANÁRI SZAKIRÁNY Készítette: Hajnal Anna Témavezető: Korándi József BUDAPEST, 2015 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Függvény fogalma, jelölések 15

Függvény fogalma, jelölések 15 DOLGO[Z]ZATOK 9.. 1. Függvény fogalma, jelölések 1 1. Az alábbi hozzárendelések közül melyek függvények? a) A magyarországi megyékhez hozzárendeljük a székhelyüket. b) Az egész számokhoz hozzárendeljük

Részletesebben

I. rész. Valós számok

I. rész. Valós számok I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2016. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék

Részletesebben

Perigal négyzete. oldalhosszúságú négyzetet. A három négyzetet úgy

Perigal négyzete. oldalhosszúságú négyzetet. A három négyzetet úgy Perigal négyzete Tuzson Zoltán tanár, Székelyudvarhely Henry Perigal (101-19) matematikus 17-an egy nagyon szemléletes izonyítást mutatott e a Pitagorasz-tételre. Een két kise négyzetet átdaraol egy nagyoá,

Részletesebben

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2012 2012 2. Számhalmazok (a valós számok halmaza és részhalmazai), oszthatósággal kapcsolatos problémák, számrendszerek. 4. Hatványozás, hatványfogalom kiterjesztése, azonosságok. Gyökvonás és azonosságai,

Részletesebben

X. PANGEA Matematika Verseny II. forduló 10. évfolyam. 1. Az b matematikai műveletet a következőképpen értelmezzük:

X. PANGEA Matematika Verseny II. forduló 10. évfolyam. 1. Az b matematikai műveletet a következőképpen értelmezzük: 1. Az a @ b matematikai műveletet a következőképpen értelmezzük: @ a a b b, feltéve, hogy a 0. a Melyik állítás igaz a P és Q mennyiségekre? P = ((2 @ 1) @ (1 @ 2)) Q = ((7 @ 8) @ (8 @ 7)) A) P > Q B)

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III. Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak

Részletesebben

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 2. forduló Haladók II. kategória

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 2. forduló Haladók II. kategória Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 017/018-as tanév. forduló Haladók II. kategória Megoldások és javítási útmutató 1. Egy tanár kijavította egy 1 f s csoport dolgozatait.

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Matematika Készítette: a gimnázium reál szakmai munkaközössége 2015. Tartalom Emelt szintű matematika képzés... 3 Matematika alapóraszámú képzés... 47 Matematika

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszerek 1 Alapfogalmak 1 Deníció Egy m egyenletb l álló, n-ismeretlenes lineáris egyenletrendszer általános alakja: a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a

Részletesebben

Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK

Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK Év eleji feladatok Szükséges eszközök: A4-es négyzetrácsos füzet Letölthető tananyag: Emelt szintű matematika érettségi témakörök (2016) Forrás: www.mozaik.info.hu

Részletesebben

Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák

Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák BSc Szakdolgozat Készítette: Nagy-Lutz Zsaklin Matematika BSc, Matematikai elemz szakirány

Részletesebben

Diszkrét matematika II. gyakorlat

Diszkrét matematika II. gyakorlat Diszkrét matematika II. gyakorlat 9. Gyakorlat Szakács Nóra Helyettesít: Bogya Norbert Bolyai Intézet 2013. április 11. Bogya Norbert (Bolyai Intézet) Diszkrét matematika II. gyakorlat 2013. április 11.

Részletesebben

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos

képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar Példák fraktálokra I Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. február 1. Vázlat 1 Mi a fraktál? 2 A konstrukció Egyszerű tulajdonságok Triadikus ábrázolás Transzlációk

Részletesebben

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK

MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak A: szakmai ismeretek; B: szakmódszertani ismeretek Középiskolai specializáció 1. Lineáris algebra A: Lineáris egyenletrendszerek, mátrixok. A valós

Részletesebben

A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer)

A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer) A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer) Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor könnyebb bizonyítani egy állítás ellentettjét, mintsem az állítást direktben. Ez a módszer

Részletesebben

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok Kiegészítő részelőadás. Algebrai és transzcendens számo, nevezetes onstanso Dr. Kallós Gábor 04 05 A valós számo ategorizálása Eml. (óori felismerés): nem minden szám írható fel törtszámént (racionálisént)

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 9. évfolyam 1. félév ESZKÖZÖK Matematika A 9. évfolyam 1. modul 1.1 dominó { 5-re végződő páros számok } { az x < 0 egyenlet megoldásai } { a Föld holdjai }

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.C szakirány Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.3.2.2. alapján 9-12. évfolyam 2 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy

Részletesebben

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI, Halmazok definíciója, megadása HALMAZOK TULAJDONSÁGAI, 1. A következő definíciók közül melyek határoznak meg egyértelműen egy-egy halmazt? a) A: a csoport tanulói b) B: Magyarország városai ma c) C: Pilinszky

Részletesebben

5. FOLYTONOSSÁG, HATÁRÉRTÉK

5. FOLYTONOSSÁG, HATÁRÉRTÉK Szilágyi T.: Analízis V. Folytonosság, határérték 63 5. FOLYTONOSSÁG, HATÁRÉRTÉK Egy f függvény folytonossága valamely u D(f) helyen els közelítésben azt jelenti, hogy az f(u) helyettesítési érték tetsz

Részletesebben

Doktori Tézisek Készítette: Kertész Gábor

Doktori Tézisek Készítette: Kertész Gábor Dido-tétel és más problémák euklideszi, hiperbolikus és szférikus síkon Doktori Tézisek Készítette: Kertész Gábor Matematika Doktori Iskola Elméleti Matematika Doktori Program Iskolavezet : Dr. Laczkovich

Részletesebben

SZTE TTIK Bolyai Intézet

SZTE TTIK Bolyai Intézet Néhány érdekes végtelen összegről Dr. Németh József SZTE TTIK Bolyai Intézet Analízis Tanszék http://www.math.u-szeged.hu/ nemethj Háttéranyag: Németh József: Előadások a végtelen sorokról (Polygon, Szeged,

Részletesebben

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR MATE-INFO UBB verseny, 218. március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga FONTOS TUDNIVALÓK: 1 A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén

Részletesebben

Sorozatok és Sorozatok és / 18

Sorozatok és Sorozatok és / 18 Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle

Részletesebben

2. Reprezentáció-függvények, Erdős-Fuchs tétel

2. Reprezentáció-függvények, Erdős-Fuchs tétel 2. Reprezentáció-függvények, Erdős-Fuchs tétel A kör-probléma a következőképpen is megközelíthető: Jelölje S a négyzetszámok halmazát. Jelölje r S (n) azt az értéket, ahány féleképpen n felírható két pozitív

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.C szakirány Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.

Részletesebben

Matematika az építészetben

Matematika az építészetben Matematika az építészetben Molnár-Sáska Katalin Főisk.docens YMÉK Bevezetés - Történeti áttekintés - A geometria helye a főiskolai képzésben - Újraindítás és körülményei Részletes tanmenet Megjegyzések:

Részletesebben

Kaposi Ambrus. University of Nottingham Functional Programming Lab. Hackerspace Budapest 2015. január 6.

Kaposi Ambrus. University of Nottingham Functional Programming Lab. Hackerspace Budapest 2015. január 6. Bizonyítás és programozás Kaposi Ambrus University of Nottingham Functional Programming Lab Hackerspace Budapest 2015. január 6. Bizonyítás, érvelés Példa: sáros a csizmám ha vizes a föld, esett az eső

Részletesebben

végtelen sok számot?

végtelen sok számot? Hogyan adjunk össze végtelen sok számot? Németh Zoltán, SZTE Bolyai Intézet www.math.u szeged.hu/~nemeth 2006. Akhilleusz, a görög hős és a teknősbéka versenyt futnak. Akhilleusz tízszer olyan gyorsan

Részletesebben