PROJEKTPEDAGÓGIA AZ INTEGRÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN

Átírás

1 PROJEKTPEDAGÓGIA AZ INTEGRÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV ÖSSZEÁLLÍTOTTA: CSIRMAZ MÁTYÁS KÖZREMŰKÖDÖTT: MAYER ÁGNES RADNÓTI KATALIN A képzések és a regionális szakmai műhelyek tapasztalatainak felhasználásával átdolgozta: Csirmaz Mátyás

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZPONTI PROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN) A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Sándor Brigitta ( ) Kurucz Magdolna ( ) Csirmaz Mátyás, Mayer Ágnes, Radnóti Katalin, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/2/pro/kk/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax:

3 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 3 TARTALOM BEVEZETÉS...5 A PROJEKTPEDAGÓGIAI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG...6 AJÁNLOTT KÉPZÉSI FORGATÓKÖNYV ISMERKEDÉS, CSOPORTALAKÍTÁS, -FEJLESZTÉS A TANULÁSRÓL ÉS A PROJEKTRŐL PROJEKTKÉSZÍTÉS TANTERV ÁTÍRÁSA PROJEKTTECHNOLÓGIÁRA PROJEKT ÉS HAGYOMÁNYOS TANÍTÁSI FOLYAMAT PEDAGÓGUSSZEREP A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁBAN PROJEKTPER...61 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY...63 TANULÁSELMÉLETI HÁTTÉR...63 A PROJEKTRŐL. PROJEKTDEFINÍCIÓK...74 A PROJEKTMÓDSZER TÖRTÉNETÉBŐL...77 A PROJEKTORIENTÁLT TANULÁS JELLEMZŐI...85 PROJEKTTÍPUSOK...88 A PROJEKTTERVEZÉS, -SZERVEZÉS LÉPÉSEI...90 TANTERV ÉS PROJEKT...94 TANULÁSSZERVEZÉSI TECHNOLÓGIA...95 A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSA A SZAKKÉPZÉSBEN...99 PROJEKTEK CSENYÉTÉN A PEDAGÓGUS SZEREPE A PROJEKTPEDAGÓGIA HÁTRÁNYAI CSOPORTOS PROJEKTEK HÁTRÁNYOS HELYZET A JÓ FELNŐTTOKTATÓ PROJEKT A KONFLIKTUSKEZELÉS GYAKORLATA...156

4

5 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 5 BEVEZETÉS Pedagógus- továbbképzési kézikönyvünkben olyan írásokat adunk közre, melyeket reményeink szerint eredményesen forgathatnak a projektpedagógia integrált nevelési környezetben történő alkalmazására, illetve az arra való felkészítésre vállalkozó kollégák. Az általunk készített, illetve válogatott írások sokfélék. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: 1. Az első fejezetben bemutatjuk a kifejlesztett projektpedagógiai pedagógus- továbbképzési csomag struktúráját, majd részletesebben a tantestületeknek szóló 30 órás továbbképzés tantervét ( makrotanterv ). 2. A második fejezetben ismertetünk a makrotanterv továbbképzési feldolgozását elősegítő egy lehetségesképzési forgatókönyvet ( mikrotanterv, tanmenet ). A képzési forgatókönyvben a konkrét feladatleírások mellett megtalálhatóak a feldolgozást elősegítő segédanyagok leírásai is. 3. A harmadik fejezetben szövegek gyűjteménye található, amely egyrészt a tréner munkájához, felkészüléséhez, másrészt a 30 órás továbbképzésen résztvevő pedagógusok tanulásához nyújt segítséget. Tanuláselméleti háttér című fejezetben a konstruktivizmusról, az együttműködés és a versengés összehasonlításáról, valamint a tanítás-tanulás folyamatában szerepet játszó kommunikációs jellegzetességekről, s az értékelésről olvashatunk. A szöveggyűjtemény részletesen tárgyalja a projektpedagógia elemeit (definíciók, jellemzők, projekttípusok, tervezés- szervezés lépései), előnyeit-hátrányait, a pedagógus szerepét, s ismerteti a csoportos projektet. Feltétlenül szükségesnek éreztük a projektoktatás történeti gyökereit is feltárni, mert úgy éreztük, hogy ezen keresztül lehet legjobban bemutatni a pedagógusszerep átalakításának szükségességét, ha azt történetileg szemléljük. A hátrányos helyzet fejezet a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos ismereteket, elképzeléseket, problémákat tárgyalja, mely elindíthatja a gondolkodást az integrált nevelés- oktatás megvalósítása irányába. A Módszertan részben a teammunkáról, az elmetérképről, a gondolattérképről és a PDCA- módszerről, valamint a konfliktuskezelés gyakorlatáról találhatunk anyagokat. Nem gondoljuk azt, hogy az általunk válogatott írások tartalmával maradéktalanul egyet kell érteni. Az írásokat Önök a tanfolyam keretei közt megvitatják, és egyes részekkel kapcsolatban minden bizonnyal eltérő véleményt képviselnek majd. De ez nem baj, hiszen így tudják majd saját magukban is tisztázni mind az oktatással, mind pedig az integrációval kapcsolatos kérdéseket.

6 6 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A PROJEKTPEDAGÓGIAI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG Koncepció A projektpedagógiai pedagógus-továbbképzési csomag pedagógiai koncepcióját a projektpedagógia történeti gyökerei s mindazok az újszerű kapcsolódó elméleti tudományok, s gyakorlati-tapasztalati elemek határozzák meg, amelyek hozzájárulnak e koncepció nyitottságának megtartásához és egy integratív szemlélet kialakításához. A továbbképzési csomagnak alapvető célkitűzése, hogy olyan már gyakorló pedagógusokat képezzen ki, akik alkalmassá válnak a projektpedagógiai módszerek, eszközök használatára a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében-oktatásában. Továbbá tudásukat más felnőtteknek is át tudják adni tanfolyamok keretében (mentor, képző). A koncepciót meghatározó területek Pragmatizmus Szociológia- szociálpszichológia: Hátrányos helyzet Reformpedagógiák külföldön Projektpedagógia az integrált nevelésben Elméleti kapcsolatok Gyakorlati kapcsolatok Hazai példák régről és napjainkból Konstruktivizmus

7 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 7 Alapadatok A pedagógus-továbbképzési csomag két alapvető részből tevődik össze: 1. A 30 órás pedagógus-továbbképzési csomagból: akkreditációk (programtanterv) tanulási segédlet (szöveggyűjtemény) Ez a csomag segíti a projektpedagógia elsajátítása, iskolai bevezetése iránt érdeklődő tantestületek felkészítését. 2. A 80 órás pedagógus-továbbképzési csomagból: akkreditációk (programtanterv) tanulási segédlet (szöveggyűjtemény) Ez a csomag készíti fel azokat, akik képzőként a harminc órás tantestületi felkészítéseket vezetik, s mentorként segítik az iskolai bevezetést. A 30 órás továbbképzési csomag ( makrotanterv ) Célkitűzés A 30 órás továbbképzés kettős célkitűzésben gondolkodik: 1. Ismeretek nyújtása A továbbképzésben résztvevők szerezzenek pedagógiai gyakorlatukban alkalmazható ismereteket a projektpedagógia összefüggő rendszerével kapcsolatosan: tanuláselméleti háttér, történet, projektmódszerrel kapcsolatos alkalmazható tanulásszervezési eljárások, módszerek a felmerülő problémák kezelése, ellenőrzési-értékelési formák használata, a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában való használat. 2. Alkalmazás A projektmunka megszervezésének és eredményes lebonyolításának elsajátítása. A projektpedagógia saját gyakorlatba történő bevezetése.

8 8 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Tematika Azo- nosító Témakör Óraszám A. Tanuláselméleti háttér 1, 5 B. Projektdefiníciók megismerése, elemzése, értelmezése. A projekt rövid története, kialakulása 2, 5 C. Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése 2, 5 D. A projekttervezés, - szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése 5 E. A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások 1, 5 F. Tanterv, projekt a gyakorlatban 1, 5 G. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában 1, 5 H. Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában 2 I. Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során 2 J. A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére 1 K. A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában 3 L. A projektpedagógia előnyei és hátrányai 2 M. Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása 4 Összesen 30 Követelmények A továbbképzés végére a résztvevő Ismerje a projektpedagógia szűkebb és tágabb értelmezését, a projekt lebonyolításának lépéseit, a legfontosabb tanulásszervezési módokat, az egyes lehetőségek alkalmazhatósági körét, előnyeit, hátrányait a projektpedagógia alkalmazását mint módszertani lehetőséget az iskolai előítéletek csökkentésében, tudjon saját gyakorlatában alkalmazható célokat, témákat kitűzni.

9 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 9 Tudjon tervet készíteni saját pedagógiai gyakorlatához a tanulók témával kapcsolatos előzetes ismereteinek beépítésére egy projektbe, egy hagyományos tantervi tartalmat projektesíteni, egy projektet a szakmai követelményeknek megfelelően megvalósítani. Értékelés A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzés módja: szóbeli és írásbeli Szóbeli: A képzés keretében rövid prezentáció a megvalósult projektről kiscsoportban. Írásbeli dolgozat: Jegyzőkönyv a projekt megvalósulásáról. Korrigált projektterv a tantárgyi kapcsolódások feltüntetésével, a projekt közben fejleszthető kompetenciák megadásával. Az értékelés szempontjai: a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésére-oktatására való alkalmasság (az elkészített projekt alkalmassága) A tanúsítvány kiadásának feltétele: a tanfolyam időtartamában történő 90%-os részvétel, csoportos prezentáció a továbbképzésen elkészített projektről, megvalósításáról jegyzőkönyv, korrigált projektterv beadása. Tematikai egységek feldolgozása A továbbképzés tanulásszervezési alapformája a kooperatív kiscsoportos munkaforma. A teammunka mint állandó alapforma használata lehetővé teszi a sokszintű kommunikáció megnyilvánulását (egyéni munka elsősorban a team-munka részeként értelmezendő) A képzés specialitásai A résztvevők saját élmények közepette, projektek elkészítése, megélése során tapasztalják meg a projektmódszer, s a kooperativitás lényegét. A résztvevők a hagyományosan kialakult képzési formák mellett egyrészt a képzők által feldobott, megszervezett projektek során sajátítják el a tematikai egységekben jelzetteket; részben kicsiben kipróbálják a projekt készítés menetének lépéseit; végül saját tervezésű, szervezésű projektet is készítenek. A modulok rendszere Tanuláselméleti háttér A résztvevők előzetes tudásának feltárása a projektpedagógiával kapcsolatosan. Tanulás, motiváció, differenciálás, tanulók közötti különbségek Projekt definíciók, a projekt rövid története A projektpedagógia kialakulásának rövid története. A projektpedagógia fejlődését meghatározó főbb irányzatok bemutatása, megismerése Néhány definíció megismerése.

10 10 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A projektpedagógia, a projektmódszer különböző definíciós megközelítésének a megismerése Főbb projekttípusok Projektek csoportosítása különböző szempontok alapján. Különböző projekttípusok jellemzői. A projekttervezés, -szervezés lépései Projektcélkitűzés, projekttéma-keresés, választás. A résztvevők szükségleteire, érdeklődésére, és a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelési témájára épülő célkitűzés, projekttéma keresés, választás Válaszkeresés a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan: Ki/kik/ választják ki a témát? Hogyan válasszuk a témát? Célmeghatározás, hátrányos helyzet? Tervezés, szervezés A résztvevők /kiscsoportok/ által választott célok,- projekttéma feldolgozásának megtervezése, megszervezése Válaszkeresés a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan: Mire van szükség? Feladatok kiosztása, munkacsoportok szervezése? Problémák? Kivitelezés A résztvevők /kiscsoportok/ által választott célok,- projekttéma feldolgozása, kivitelezése Válaszkeresés a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan: A kivitelezés keretei? A produktum,a termék összeállítása? Problémák? Bemutatás-zárás, értékelés, továbbfejlesztés. A résztvevők /kiscsoportok/ által feldolgozott, elkészült produktumok bemutatása. A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások Kooperatív kiscsoportos munkaforma összetevői Páros munka Egyéni munka Tanterv, projekt a gyakorlatban NAT-tól a helyi tantervig Tantervi sajátosságok Kettős szerkezet Projekt és hagyományos tanterv

11 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 11 Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában Hagyományos pedagógusszerep partneri szerep Projektmódszer megkívánta pedagógusszerepek. A pedagógusok szerepei a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését végző iskolákban Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában Hagyományos tanórák és projekt- foglalkozások tanulási környezete (személyi- tárgyi környezet) Szabályok, értékelés a projektmunka során Szabályok a projektmunka során: Csoportszabályok, beszámolás, kiscsoportok ellenőrzése, értékelése A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére Szülők lehetséges szerepei, feladatai a különböző projektekben A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában IPR-fogalmak, előítéletek és sztereotípiák. A projektpedagógia előnyei és hátrányai A projektpedagógia iskolai alkalmazásával kapcsolatos előnyök és hátrányok Projektek elemzése, bemutatása Elemzés Projektelemzési gyakorlat elemzési szempontok szerint. Bemutatás A továbbképzés során elkészült projektek bemutatása (szóbeli csoportos vizsga) A modulok elsajátítása egy-egy továbbképzés során A továbbképzést mindig ismerkedő játékokkal, gyakorlatokkal szükséges kezdeni. Mivel a tanulás elsősorban 4 fős kiscsoportokban történik, fontos az elején csoportépítő feladatokat végeztetni. A csoportidentitás kialakítására, a csoportfejlesztésre fordítsunk kellő időt. A kezdéskor fel kell mérni a résztvevők tanfolyammal kapcsolatos szakmai elvárásait, s ezen elvárásokat és a képzés tartalmát egymáshoz közelíteni kell. A továbbképzések során a modulokból összerakott különböző projektek keretében lehet elsajátítani a képzés anyagát. Egy-egy projekt konkrét elkészítése során végigtárgyalhatók azok a témaegységek, amelyek a modulleírásban megtalálhatóak. Érdemes a tanfolyam második felében beiktatni az ún. Projektper - gyakorlatot. E játék alaphelyzete egy bírósági tárgyalás előkészítése, ahol a vádlott egy iskolában projekttel tanított, ezért ügye bíróság elé került. Vannak vé-

12 12 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV dői, vádlói, bírája, az esküdtek érvelnek, döntenek, szakértők behívását kérik. A szereplők tanulmányozzák a szakirodalmat és érvelnek a felkészülés alapján. Ezután következik a per lefolytatása szabályok alapján. A továbbképzés elmélet-gyakorlat aránya A hangsúly a résztvevők kooperatív kiscsoportos team-munkáján van, s a gyakorlatokon alapszik, amely a tanfolyam időtartamának túlnyomó részét kitölti. A résztvevők saját élmények közepette, különböző gyakorlatok során tapasztalják meg a projektmódszer, s a kooperativitás lényegét.

13 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 13 AJÁNLOTT KÉPZÉSI FORGATÓKÖNYV A makrotantervet, az ún. akkreditációs témákat (modulokat) többféle forgatókönyvvel lehet feldolgozni. Ez a képzési forgatókönyv egy a több lehetséges feldolgozási mód közül. A képzési forgatókönyv egységei 1. Ismerkedés, csoportalakítás, -fejlesztés 2. A tanulásról és a projektről 3. Projektkészítés 4. Tanterv átírása projekttechnológiára 5. Projektpedagógia és hagyományos tanítási folyamat 6. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában 7. Projektper A KÉPZÉSI FORGATÓKÖNYV EGYSÉGEI ÁLTAL FELDOLGOZOTT AKKREDITÁCIÓS TÉMÁK (MODULOK), S AZOK ÓRASZÁMAI 1. Ismerkedés, csoportalakítás, -fejlesztés (3 óra) A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások (E) 1,5 óra Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) 1 óra Részvétel, szabályok a projektmunka során (I) 0,5 óra 2. A tanulásról és a projektről (4 óra) Tanuláselméleti háttér (A) 0,5 óra Projektdefiníciók megismerése, elemzése, értelmezése. A projekt rövid története, kialakulása (B) 2,5 óra A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 1 óra 3. Projektkészítés (13 óra) Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése (C) 2 óra A projekttervezés, -szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése (D) 4 óra Tanterv, projekt a gyakorlatban (F) 1 óra Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) 1 óra Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során (I) 1 óra A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (J) 1 óra A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 1 óra Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása (M) 2 óra

14 14 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 4. Tanterv átírása projekttechnológiára (5 óra) Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése (C) 0,5 óra A projekttervezés, -szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése (D) 1 óra Tanterv, projekt a gyakorlatban (F) 0,5 óra Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során (I) 0,5 óra A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 0,5 óra Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása (M) 2 óra 5. Projekt és hagyományos tanítási folyamat (1 óra) Tanuláselméleti háttér (A) 0,5 óra A projektpedagógia előnyei és hátrányai (L) 0,5 óra 6. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában (1,5 óra) Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában (G ) 1,5 óra 7. Projektper (2,5 óra) A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 0,5 óra Tanuláselméleti háttér (A) 0,5 óra A projektpedagógia előnyei és hátrányai (L) 1,5 óra A KÉPZÉSI FORGATÓKÖNYV EGYSÉGEINEK KAPCSOLÓDÁSA AZ IPR- HEZ (AZ IPR- KÉPZÉS TÉMÁIHOZ) KAPCSOLÓDÁSOK A KÉT KÉPZÉSBEN Projektpedagógia Képzési forgatókönyv IPR 1. Ismerkedés, csoportalakítás, -fejlesztés IPR 2. egység: Kooperatív kiscsoportok 2. A tanulásról és a projektről IPR 3. egység: Szegregációs formák a saját intézményi gyakorlatban IPR 5. egység: Integrációs célok: az intézményekben (integráció-inklúzió fogalma) 3. Projektkészítés IPR 7. egység: Saját intézmény elemzése az IPR feltételei szempontjából (célrendszer heterogén osztályok együttműködési formák), Hiányzó feltételek, Kooperatív csoportmunka IPR 8., 17. egység: Egyéni, csoportos értékelés, Csoportértékelés a kooperatív csoportfejlesztésben IPR 9. egység: Pedagógiai eszközök, eredmények, módszertani elemek IPR egység: Módszertani fejlesztési irányok,

15 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 15 KAPCSOLÓDÁSOK A KÉT KÉPZÉSBEN Projektpedagógia Képzési forgatókönyv IPR Kooperatív technikák IPR 15. egység: Intézményi kommunikáció IPR 18. egység: Partnerek szerepe az IPR-alapú fejlesztésben 4. Tanterv átírása projekttechnológiára IPR , 17., 18. egységei 5. Projekt hagyományos tanítási folyamat 6. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában IPR 15. egység: Intézményi kommunikáció IPR 19. egység: A személyes és társas kompetenciák egyik lehetséges rendszere 7. Projektper IPR 15. egység: Intézményi kommunikáció Alapelv A résztvevők alkotó munkája A projektpedagógia és az integrált nevelés komplex, projektjellegű feldolgozása kooperatív kiscsoportokban 30 órás képzés feldolgozását segítő szövegek, feladat-leírások A résztvevők által feldolgozandó (elolvasandó), felhasználható szövegek, feladatleírások a képzési forgatókönyv Háttéranyagában, valamint a Szöveggyűjteményben találhatóak meg. Ugyanez a két fejezet ad segítséget a trénernek is a képzés lebonyolításához.

16 16 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 1. ISMERKEDÉS, CSOPORTALAKÍTÁS, -FEJLESZTÉS (időtartam: 3 óra) A Tematika (8. oldal) alábbi témaköreinek (moduljainak) feldolgozására alkalmas A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások (E) Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) Részvétel, szabályok a projektmunka során (I) Környezet, csoportösszetétel A terem: mobil asztalok, székekkel (ideális: 4 fős kiscsoportok kialakítása). Csoportösszetétel: Melyik asztalhoz ülnek a résztvevők, az függ: kit ismernek a többiek közül? ki/kik az/ok aki/k szimpatikus/ak nekik Ha nem szimpátia és ismeretség, hanem felkészültségük, végzettségük, képzettségük alapján akarunk csoportokat létrehozni a továbbképzés elején, akkor érdemes előzetes kérdőív alapján levélben megkérdezni a jelentkezőket: előzetes ismereteikről a továbbképzés tartalmával kapcsolatosan. kompetenciáikról, gyakorlatukról. Ha megfelelő információkhoz jutottunk, s valamilyen elv alapján a 16 főt általunk meghatározott szempontok szerinti csoportokba akarjuk osztani, akkor érdemes névkártyát készíteni, s azokat a kezdés előtt a megfelelő asztalokra tenni. Az előzetes kérdőívek alapján nyert információk sokszor nem segítenek a hatékony csoportösszetétel kialakításában, ezért érdemes a csoportösszetételt rugalmasan kezelni, s különböző játékos technikákkal elősegíteni a hatékony csoporttá formálódást. A csoporttá formálódáshoz szükséges egymás megismerése, a kapcsolatteremtés, a bizalom kialakítása. Az egység célja Az ún. ismerkedő tevékenység egymás megismerését, a jó hangulat és az együvé tartozás érzésének kialakulását segíti. Fontos, hogy minden résztvevő érezze, hogy társai ismerik és elfogadják.

17 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 17 Tevékenységsor 1. Véletlenszerű szereposztás: kiscsoport (lehetőleg 4 fős) Mindenki tetszés szerint választ egy filctollat (1 asztalnál 4-színű filctoll: piros, fekete, zöld, kék). A szereposztás a filctollak színe alapján történik. Feltételek: Minden asztalon: filctoll: piros, fekete, zöld, kék; szerepleírás: négy szín négy szerep; kisméretű és A/4-es üres lapok; feladatleírások (címerkészítés, útlevél, Ablak -leírás). 2. Rövid előadás a szerepekről Eszközök: laptop-projektor: Kulcsszerepek a csoportban, Szerepekről előadás, az Apolló- jelenség (ajánlott: Power- Point-formátumban) 3. Címerkészítés Egyénileg mindenki elkészíti a saját címerét, melyen szerepel a neve és egy magának választott jel. Feladatleírás: Feladat: CÍMERKÉSZÍTÉS EGYÉNILEG Készítse el egyénileg a saját címerét, amelyen szerepeljen a saját neve és egy magának választott jel! Ismerkedjenek meg kiscsoporton belül egymás címereivel! Ismertetés kiscsoporton belül szóforgóval (csoportonként különböző színű lapok vagy kivágott kártyák). 4. Útlevél kitöltése egyénileg Minden asztalon Útlevél lap: annyi, amennyien vannak.

18 18 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 5. Ablak Ablak segítségével összegyűjtik a közös tulajdonságokat, jellemzőket az előző lépésben választott egyéni eszköz felhasználásával. Feladatleírás: Feladat: ABLAK ELKÉSZÍTÉSE, KITÖLTÉSE Az A/4-es lap közepén található téglalap sarkait kössék össze az A/4-es lap sarkaival egyenként: Négy különböző színű filctollal, minden csoporttag egy vonallal! Számozzák be az így keletkezett rekeszeket 1 4-ig (kivéve a középső téglalapot)! Az Útlevél felhasználásával töltsék ki a számozott részeket: 4. rekeszbe: mind a négy főre jellemző dolog (pl. szereti a tortát); 3. rekeszbe: a csoportból három főre jellemző tulajdonság; 2. rekeszbe: a csoportból kettő főre jellemző tulajdonság; egyedi jellemzők beírása: 1. rekeszbe. Csoportnév választása középső téglalapba (közös jellemzőkre utaljon). Ablaksablon:

19 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Csoportnév választása, csoportzászló készítése Csoportforgóval ismertetik. A zászlók körbe fölkerülnek a falakra. Feladaleírás: Feladat: CSOPORTZÁSZLÓ KÉSZÍTÉSE Az Ablak és az eddigi eszközök felhasználásával készítsenek csoportzászlót! 7. Elvárások megfogalmazása: egyénileg 3 elvárás megfogalmazása; kiscsoportban az egyéni elvárások összesítése; kiscsoportos elvárásfa készítése Ismertetés csoportszóforgóval. Feladatleírás: Feladat: ELVÁRÁSOK MEGFOGALMAZÁSA Fogalmazzon meg a továbbképzéssel kapcsolatosan egyénileg 3 elvárást! Készítsenek az egyéni megfogalmazások alapján egy kiscsoportos Elvárásfát!

20 20 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV HÁTTÉRANYAG Tréneri előadáshoz (Például: PPT-készítéshez): A KISCSOPORT Csoportszerepek Csoportdefiníció: Két vagy több egyén, akik: közös célt próbálnak elérni, önmagukat, és mások őket a csoporthoz tartozónak tekintik, interakcióban vannak egymással, kölcsönösen függnek egymástól, osztoznak a normaalakításban és részt vesznek az egymáshoz kapcsolódó szerepek rendszerében. Csoportbéli szerepek: A tagok a képességeiknek, személyiségüknek leginkább megfelelő szerepet töltik be. Azt, hogy ki milyen szerepet tölt be egy csoportban, nem tekinthetjük statikus állapotnak. Egy személy többféle szerepet is betölthet, de a csapat munkájában torzulásokhoz vezethet, ha valamelyik típus jelentősen túlreprezentált. Szerepleírások (filctollak) Zöld szín: NYOMOLVASÓ Nekünk az a dolgunk Nézzük csak a szövegünket Kék szín: JEGYZŐ Mondjátok, hogy mit is írjak a közös munkánkba Gyere, Te is írjál velem Fekete szín: IDŐFIGYELŐ Még percünk van Osszuk be az időnket Piros szín: BÁTORÍTÓ Most Te következel Ez nagyon jól sikerült Lássuk, ki mit gondol

21 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 21 JÁTSZANAK A MENEDZSERJELÖLTEK (Klein Sándor írása alapján: edge2000. hu/view/main/ html) Cambridge menedzserképző intézet. A posztgraduális képzés résztvevői 30 év körüli bankárok, mérnökök, könyvelők, közgazdászok, hivatalnokok. Hatfős csoportokra osztják őket. A 8 10 csoport játszik: vállalatosdit, kapitalizmust : veszik és eladják a részvényeket, szakértőket keresnek (és persze fizetnek a tanácsaikért), foglalkoznak a szakszervezetekkel. A teamekben különböző szerepeket vállalnak el (elnök, titkár, marketing-, gyártás-, pénzügyi és az adminisztrációs vezető) Az eredmény jól mérhető: egyes csoportok nagy vagyonra tesznek szert, mások tönkremennek. Ha csak egy kicsit tovább tartott volna a játék, mi nyertünk volna mondja az egyik vesztes csoport tagja. A csoport bukása előre megjósolható lett volna, rossz volt az összetételük. Az Apolló-jelenség Az Apolló-csapatba a legintelligensebb résztvevőket válogatták össze. Nem ez a csoport lett a győztes. Utolsó lett. Miért? Idejük nagy részét eredménytelen vitákkal, saját álláspontjuk erőltetésével töltötték, makacsul kitartva az eredeti nézeteiknél. Éles szemmel meglátták a hibákat egymás érveiben, de ritkán tudtak idejében megegyezni egyegy kérdésben. Számos fontos feladatot egyszerűen figyelmen kívül hagytak. A sok éven át megismételt vizsgálat megerősítette a meglepő eredményt: a szupertehetségek csoportja nem nyerő! (Valójában 25 Apolló-csoport közül mindössze három nyert, s legtöbbször a hatodikként végezték a nyolc induló csoport közül.) Az Apolló-csoport nemcsak hogy nem eredményes, de a csoporttagok sem érzik jól magukat benne. Kulcsszerepek a csoportokban Az ideális csoport röviden: sokféle képességű emberből áll, ahol mindenki megtalálja a képességeinek leginkább megfelelő szerepet. A csoportok leghasznosabb tagjai ugyanis azok, akik olyan erősségekkel, hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyekre a csoportban egy bizonyos funkció ellátására szükség van olyannyira, hogy ennek a tulajdonságnak a meglétére (ilyen mértékben) más csoporttagoknál nincs szükség. A team sikere összetételének kiegyensúlyozottságától függ. Nem kiegyensúlyozott, mindenoldalúan fejlett emberekre van szükség, de olyan emberekre, akik jól kiegészítik egymást. Értelmi képesség A csupa magas intelligenciájú vezetőkből összeállított Apolló-csoportok kudarcra vannak ítélve. Ennek az ellenkezője is igaz: ha minden csoporttag gyenge értelmi képességű, a siker szinte kizárható. Ezért rendkívül veszélyes az a negatív kiválogatási módszer, amikor is egy közepes intellektusú vezető csupa nála kevésbé értelmes (és ezért úgy véli rá nem veszélyes) munkatársat válogat maga köré. Ha egyetlen tényezőt kellene megneveznünk mint a sikertelenség legfőbb biztosítékát, minden bizonnyal az általános tehetetlenség lenne ez.

22 22 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Az értelmi képességek megfelelő elosztása Bizonyos területen mutatkozó hiányosságaikat az emberek más területeken igyekeznek kompenzálni. Általában az intellektuálisan eltérő tagokból álló csoportok jobban teljesítenek az intellektuálisan homogén csoportoknál. Eltérő személyiségű csoporttagok A jelentősen eltérő személyiségű emberekből álló csoportok esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tagok megtalálják a nekik megfelelő csoportszerepet, és kisebb az esélye az egymással való, egy bizonyos szerepért folyó, nem konstruktív versengésnek. GYAKORLATI ÖTLETTÁR: MÓDSZEREK VÁLOGATÁSRA (Ezt lehetőség szerint adjuk oda nyomtatva is a résztvevőknek, hogy tudják saját gyakorlatukban használni!) Csoportinterjú Minden csoporttag meghatározott ideig kérdéseket tesz fel a csoport minden egyes tagjának. Pl. Mit rejt a neved? Hogyan kapták a nevüket? Fűződik-e valami érdekes történet a nevükhöz? Szeretik-e a nevüket? Ha más nevet választhatnának, az mi lenne? Van-e becenevük? Hogyan szólítsunk? Szóforgó A szóforgó a kerekasztal szóbeli megfelelője: a résztvevők körben ülnek/állnak, s egymás után mondják el közléseiket, válaszaikat, de nem jegyzik le őket. Pl.: Nevem : Önmagukat mutatják be a csoportnak. A nevem.. szavakkal kezdik. Pl. Kedvenc tárgyam : sorban megnevezik kedvenc tárgyukat, és megindokolják választásukat. Pl. Monogram : a csoporttársak új nevet találnak ki: pl. saját név kezdőbetűit melléknév főnév kezdőbetűiként használva új nevet találnak ki (Csizmadia Mihály Csillagos Méterrúd). Dobálós Körben ülve/állva tárgyat dobnak/adnak egymásnak (pl. labda): Megtanulják egymás nevét: Engem Jánosnak hívnak, s téged? Kérdezgetik egymást. Villámkártya Minden csoport villámkártyát használ, hogy csoporttársai nevét és a velük kapcsolatos információkat (kedvenc hobbi, legfurcsább tapasztalata) megtanulja. A villámkártyák egyik oldalán a résztvevő neve, másik oldalán a róla szóló információk. (Lásd: Villámkártya melléklet)

23 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 23 Strukturált rendezés Az ablakok az információk rendezésére alkalmas módszer(4 fős csoportok) Lépései: Egy A/4-es lap, közepén egy téglalap. A téglalap egyik sarkát összeköti az A/4-es lap legközelebbi sarkával az egyik résztvevő. A másik sarkot a másik, harmadikat a harmadik, negyediket a negyedik csoporttag. Megszámozzák a létrejött rekeszeket (1.,2.,3.,4.) A csoporttagok közös jellemzőinek a rekeszei: 4. rekeszbe: mind a négy főre jellemző dolog (pl. szereti a tortát) 3. rekeszbe: a csoportból három főre jellemző tulajdonság 2. rekeszbe: a csoportból kettő főre jellemző tulajdonság Egyedi jellemzők: 1. rekeszbe Középső rész: Csoportnév választás, beírás, amely a közös jellemzőkre utal (Lásd: Strukturált rendezés melléklet) Füllentős Minden résztvevő 3 állítást fogalmaz meg magáról a szakmai munkájával kapcsolatosan: kettő tényt és egy hamisat. Sorban elmondják csoporttársaiknak a három állítást, megpróbálva őket becsapni. A csoporttársaknak meg kell állapítani, hogy melyik lehet a füllentés. Útlevél A továbbképzés kezdetén a résztvevők útlevelet készítenek magukról, amely fontos információkat tartalmaz róluk (pl. születési hely, születési év, családtagok, hobbi, kedvenc szín, étel stb.). A csoporttársak szóforgó keretében ismerkedhetnek az útlevelekkel. (Lásd: Útlevél melléklet) Csoportidentitás fejlesztése Ha egy csoport egyedi módon tudja magát meghatározni, erősödik az azonosságtudata. Például saját nevet választanak vagy közösen oldanak meg egy problémát. Bármely feladat, amelyet a csoport egyéni módon oldhat meg, erősíti a csoportidentitást. Mivel a továbbképzés túlnyomó része projektek feldolgozásával telik, az abban végzett közös feladatok kiválóan alkalmasak a csoportidentitás fejlesztésére. A Bevezető modulban az alábbi módszerek ajánlottak: Csoportnév választása: minden csoporttagnak lehet beleszólása; nem születhet olyan határozat, amivel nem ért mindenki egyet; ha valakinek komoly ellenvéleménye van, nem kell a csoporthatározathoz csatlakoznia. Ezek a szabályok képezik a későbbi csoportműködés alapját.

24 24 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Csoportzászló készítése. Csoportjelkép. Csoportmottó. Csoportszínek. Feladatlap: ÚTLEVÉL Nevem Kedvenc időtöltésem Kedvenc színem Kedvenc állatom Kedvenc virágom Kedvenc ételem Kedvenc italom Kedvenc könyvem Kedvenc filmem Kedvenc zeném Kedvenc hónapom

25 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A/4-es lap, közepén egy téglalap STRUKTURÁLT RENDEZÉS 2. Összekötés: lépésenként 3. Beszámozás A csoporttagok közös jellemzőinek a rekeszei (4 fős kiscsoport): 4. rekeszbe: mind a négy főre jellemző dolog (pl. szereti a tortát). 3. rekeszbe: a csoportból három főre jellemző tulajdonság. 2. rekeszbe: a csoportból kettő főre jellemző tulajdonság. Egyedi jellemzők: 1. rekeszbe Középső rész: Csoportnév választása, beírás, amely a közös jellemzőkre utal

26 26 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 2. A TANULÁSRÓL ÉS A PROJEKTRŐL (időtartam: 4 óra) A Tematika (8. oldal) alábbi témaköreinek (moduljainak) feldolgozására alkalmas Tanuláselméleti háttér (A) Projektdefiníciók megismerése, elemzése, értelmezése. A projekt rövid története, kialakulása (B) A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) Az egység célja A résztvevők előzetes tudásának, vélekedésének feltárása a tanulásról, a tudásról és az iskola szerepéről. Az egyes résztvevők által képviselt egyéni tanuláselméleti alapállások megismerése (Mi a fontos az egyénnek: az ismeretátadás, a személyiségfejlesztés, a tudás kialakítása stb.? S mit ért ez alatt?): Az eredményes tanulás értelmezése. Mi szükséges az eredményes tanuláshoz? Hogyan befolyásolja a családi helyzet (hátrányos és nem hátrányos helyzet) a tanulás eredményességét? (Szegregációs formák feltárása. Integráció, inklúzió fogalmának értelmezése a téma feldolgozásán keresztül). A résztvevők attitűdjeinek, előítéleteinek, viszonyának feltárása a mássággal kapcsolatosan (hátrányos helyzetű tanulók, a cigány tanulók,..), a téma feldolgozása során. Didaktikai ismeretek felelevenítése: a tanulás fogalma ; ismeret, tudás ; előzetes tudás ; képesség. A konstruktivista irányzat lényegének megismertetése. A projekttanulással kapcsolatos ismeretek mozgósítása, rendezése, esetleg kibővítése, módosítása. Projektdefiníció alkotása. A projekt történetének rövid áttekintése. Tevékenységsor 1. Tanulás értelmezése mozaik módszerrel Kiscsoportos munka Beszámolás

27 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 27 a) Feladatleírás: A kiscsoport minden egyes tagja válaszon egy feladatot a négy közül, s egyénileg dolgozza fel! (A feldolgozás alatt, s ha készen vannak, ne beszéljék meg kiscsoportban): Feladat: A TANULÁSRÓL 1. A TANULÁS FOGALMA Mit értenek tanulás alatt? Iskolájukban mi gátolja és mi segíti az eredményes tanulás megvalósulását a tanulók körében? 2. ISMERET, TUDÁS Mi a különbség ismeret és tudás között? Iskolájukban mi gátolja és mi segíti a hatékony ismeretátadás s az eredményes tudásközvetítés megvalósulását a tanulók körében? 3. AZ ELŐZETES TUDÁS Mi az előzetes tudás? Miért fontos az előzetes tudás megismerése? Milyen módszerekkel lehet felszínre hozni egy adott témával kapcsolatban az előzetes tudást? Pedagógiai gyakorlatában hogyan épít a tanulók egyéni tapasztalataira, előzetes tudására? 4. A KÉPESSÉG Mit lehet érteni a képesség fogalma alatt? Hogyan definiálható a fogalom? Soroljanak fel képességeket! Mi lehet a képességfejlesztés? Iskolájukban mi gátolja és mi segíti a hatékony képességfejlesztés megvalósulását a tanulók körében? b) A tevékenység menete: 1. Mindegyik csoport megkapja a feladatokat. 2. A 4 fős kiscsoportok elosztják tagjaik között a négy feladatot. Mindenki egyet választ. 3. Egyéni munka a választott feladaton. 4. Szakértői csoportok létrehozása: az azonos feladaton dolgozók minden csoportból összeülnek, s megbeszélik a témát. 5. A szakértői csoportokból mindenki visszaül az anyacsoportjába, s kidolgozzák mind a négy feladatot. 6. Beszámolók, közös megbeszélés.

28 28 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV c) Segédanyag: A tanulásról: Szöveggyűjtemény: Tanuláselméleti háttér fejezet olvasmányaiból válogatni. 2. Előadás a tanulásról A tanulásról laptop, projektor. Konstruktivista irányzat bemutatása (hagyományos és konstruktivista összehasonlítása, a konstruktivizmus főbb jellemzői). 3. Problémagyűjtés, definíció alkotása Projekttanulással kapcsolatosan: szóháló készítése, projektdefiníció alkotása kiscsoportban. a) Feladatleírások: Feladat: PROBLÉMAGYŰJTÉS 1. Saját pedagógiai gyakorlatát figyelembe véve: Milyen kérdések, milyen problémák fogalmazódnak meg Önben a projekttanulással kapcsolatosan? Gondolatait jegyezze fel, majd ossza meg a csoporttal! 2. Készítsenek a csoportban közösen csoportszóhálót poszterre! Értelmezzék közösen a csoportszóhálót! Megjegyzés: A tréner arra törekedjen, hogy a résztvevők azt fogalmazzák meg: a saját pedagógiai gyakorlatukban a projektpedagógiát, projektmódszert hogyan tudnák alkalmazni, s az milyen problémákkal járna, milyen problémákat vet fel szerintük az iskolájukban! Sokan hivatkoznak arra, hogy ilyen gyerekanyagnál nem lehet semmilyen korszerű módszert alkalmazni stb. Ez sokszor olyan iskolák esetében hangzik el, ahol nagyon sok a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A tréner gyűjtse össze a különböző problémákat, amely problémák megoldására a Projektkészítés egység feldolgozásakor próbáljanak meg közösen választ találni! Itt előjöhetnek a különböző bújtatott szegregációs formák gyakorlati alkalmazásai is. Másrészt természetesen a saját szakmai problémáit (pl. hiányos ismeretei a projektről) is fogalmazza meg a résztvevő! Feladat: PROJEKT-DEFINÍCIÓ ALKOTÁS 1. Mi a projekt? Mit tudnak a projekttanulásról? Készítse el a kiscsoport saját definícióját a projekttanulásról!

29 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 29 b) Felhasználandó: Szöveggyűjtemény: A projektről. Projektdefiníciók c) Csoportszóháló leírásának kiosztása a kiscsoportoknak CSOPORTSZÓHÁLÓ Szinonimák: Szóháló, jelentéstérkép, halmaz, láncolat, pókháló, fogalomháló, gondolattérkép. Funkciója: A gondolatok szabad áramlásának strukturális megjelenítését segíti elő. Segítségével az elménkben lévő információkat rendezett formában tudjuk megjeleníteni. A fogalmak kialakításának és fejlesztésének eszközei. Csoportszóháló lépései: A csoport minden tagjának legyen saját tolla, olyan színű, amilyen csak neki van a csoportban! Ezután adjunk a csoportoknak egy-egy csomagolópapírt! Kérjük meg a csoportokat, hogy a papír közepére egy kisebb téglalapba írják fel a témát, majd egy ovális formába, többfordulós kerekasztal során írjanak köré ehhez kapcsolódó kulcsfogalmakat! Ezután engedjük, hogy mindenki szabadon írhasson a papírra további kulcsfogalmakat és azokhoz tartozó elemeket! Ha egy csoport hálójának minden részén fel-felbukkan mind a négy szín, biztosra vehetjük, hogy olyan csoporttal van dolgunk, amelynek tagjai egymás ötleteire építenek. Az elkészült szóhálóról a csoporton belüli kognitív típusok is szépen leolvashatók (viszonyító globális analitikus gondolkodók stb.). d) Tevékenység menete: Csoportszóháló elkészítése, bemutatása, ismertetése csoportszóforgóval. Definíció megalkotása. (Mi a projekt?) Ismertetése csoportszóforgóval. 4. Rövid előadás a projektpedagógia történetéről Laptop, projektor.

30 30 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV HÁTTÉRANYAG Tréneri előadáshoz (Például: PPT-készítéshez) A hagyományos (instruktív) és újszerű (konstruktivista) pedagógia különbségei (Eurelings nyomán, 2001) Hagyományos Konstruktivista Tanár Bíró, beszélő, szakértő Edző, vezető, szakértő, tanuló Tanuló Passzív hallgató, reprodukáló Aktív cselekvő, konstruktív Tartalom Tantárgyakra bontott, elvont, átfogó Integrált, több tudományterületett átfogó, autentikus Értékelés Szelektáló, összegző Diagnosztizáló, formáló Tanulási környezet Didaktika Nagyléptékű. Kevés az interakció, kevés információforrás van, sok az utasítás Didaktikai háromszög: tanár, diák, tananyag Sok interakció Didaktikai sokszög: tanár, diáktárs, feladat, média, tudományterület Ezek a különbségek hasonlóak azokhoz, amelyeket a tanulással kapcsolatban jósolnak a jövőre nézve (Hodgins nyomán, 2000) Ma Technológiai képzés Tömegesség Bölcs a színpadon (katedrán) Tanár-centrikus Beosztott idejű tanulás A tanulás a képzéssel egyenlő Tanítás a tanárt hallgatva Holnap Teljesítmény-fejlesztés Egyénre szabott tanulás Társ, aki vezet Diákcentrikus Tanulás igény szerint A tanulás szereplés Tanulás tevékenykedve

31 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 31 Ma Tantárgy, téma alapú tanulás A technika működésének tanulása Tudni valamit Az alapok: írás, olvasás, matematika Készségek & Információ elsajátítás Reagáló Holnap Projekt alapú tanulás A technika működtetésének tanulása Tudni, hogy miért Az alap: magasabb rendű gondolkodás Érdeklődés, felfedezés & Tudás Előidéző A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva s abba integrálva hozzák létre. Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek jóságát adaptivitásuk dönti el. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, ezekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék. Néhány összehasonlítás: Képesség Konstruktivizmus Magasan szervezett, jól alkalmazható tudásrendszerek vannak. Képesség-pedagógia Általános, bármilyen tudásrendszeren alkalmazható képességoperátorok vannak. Igazság Adaptivitás Igaz hamis Objektivitás Személyes konstrukciók Objektív valóság tükröződése

32 32 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV RÉSZLETEK A PROJEKT TÖRTÉNETÉBŐL (PPT-készítéshez) A projektmódszer leírása a XVIII. századra nyúlik vissza. A Párizsi Építészeti Akadémián projektnek nevezték a nagyobb építési vállalkozások azon részleteit, amelyeket a diákok önálló kidolgozásra kaptak meg. Az Egyesült Államokban a XIX. század közepén az építészeti és mérnöki főiskolák is éltek ezzel a módszerrel. Később terjed át az általánosan képző iskolákra és a szakiskolákra az ipari, mezőgazdasági és művészeti tárgyakban. A XX. század fordulóján bontakozott ki a reformpedagógia, amely erőteljesen kritizálta a herbarti gondolatokat, elveket. A hagyományos iskolák bírálata: a pragmatizmus nevelésfelfogásában és a gyermektanulmányi mozgalomban jelentkezett. A pragmatizmus legfontosabb alapelemei a projektpedagógiai szempontjából A pragmatista felfogás: középpontban az aktív megismerő, a tanulói cselekedtetés. John Dewey és W.H. Kilpatrick A projektmódszert John Dewey alkalmazta először (1896), majd követője, Kilpatrick írta le a módszer elvi alapjait és a gyakorlati alkalmazás módjait 1918-ban megjelent The project method című könyvében. Dewey szerint: A gyermeket az életre kell felkészíteni. Az iskola maga legyen a valóságos élet, azokból a tapasztalatokból táplálkozzék, amelyekkel a gyermek otthon, a környezetében, a játszótéren találkozik. Az életben nincsenek kész ismeretek, ott az embernek magának kell hasznosítható tudást szereznie. Ezért az ismeretszerzés készségének megtanítása a korszerű iskola alapvető feladata. A tanuló konkrét, cselekvésekre épülő feladatmegoldása során találkozhat csak problémahelyzettel, problémával, amit egyénileg kell megoldania. Hipotéziseket kell felállítania, majd ezeket a gyakorlatban ki kell próbálnia, csak így juthat el a helyes megoldáshoz. Mindezek által nemcsak új ismerethez jut, hanem gyakorlatias, életszerű tudásra tesz szert, amelynek segítségével problémamegoldó képessége is fejlődik. Nem a sok, egymástól elszigetelt elméleti ismeret a fontos, hanem annak a készségnek a kialakítása, hogy a tanuló képes legyen problémákat, feladatokat önállóan megoldani, akadályokat legyőzni. Fel kell számolni a hagyományos tankönyviskolát, a tanulás és leckefelmondás iskoláját, annak minden tradicionális elemével együtt (hagyományos iskolaépület, tanév, tanterv, tanóra, osztály, tantárgy, tankönyv, feleltetés stb.), és helyébe olyan iskolát teremteni, amely lehetőséget nyújt a gyermekek sokszínű, saját tapasztalataikban gyökerező cselekvésére, és szoros kapcsolatban áll környezetükkel. Reformpedagógiák 1889: Cecil Reddie: A New School (Új Iskola) nevelőintézet létrehozása, a reformpedagógia elsõ iskolamodellje. 1900: Ellen Key ( ) nagysikerű műve A gyermek évszázada (Barnetsärhundrade) címmel: a korszak társadalmi-pedagógiai visszásságainak ostorozása.

33 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 33 Maria Montessori pedagógiája Montessori a korszak fiziológiai, pszichológiai kutatásaira alapozta rendszerét. Akkor nevelhetjük gyermekeinket legeredményesebben véli, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni. A Jena-plan Peter Petersen iskolamodellje: Hagyományos osztálytermek helyett csoportszobákat alakít ki: az önálló tanulás, munka és gyermeki felfedezés ösztönzője. Homogén életkorú gyermekek együttléte az oktatás során. Hagyományos órarend helyett a heti tanulmányi időt ritmikus heti rendbe tagolta, amely szervesen kapcsolódott a gyermekek életkorához, napi és heti munkaritmusához. Művelődési alapformák (alaptevékenységek): beszélgetés, játék, munka, ünnep. Tanulmányi munka: egyénileg vagy spontán választás alapján szerveződő kiscsoportokban. Tanulókat érdeklő témával való foglalkozás. Tevékenységük során a csoportszoba vagy az iskola könyvtára lehetővé teszi, hogy ismereteiket szakkönyvek segítségével bővítsék, munkájukhoz képeket, térképeket, egyéb segédeszközöket használhatnak, vázlatokat, rajzokat készíthettek, problémáikat megbeszélhették társaikkal, szükség esetén a tanárhoz fordulhattak segítségért. Az egyes kiscsoportok folyamatos munkakapcsolatban álltak a többi munkacsoporttal. Gyakorlatilag különböző projektfeladatok megvalósítása. Celestin Freinet Modern Iskolája Munkaiskola. Pedagógiájának legfontosabb jellemzői: A kísérletező tapogatózás : a gyermek természetes kíváncsiságára épít. Nem a tudás átadása a kizárólagos cél, sokkal fontosabb ennél a kutatási módszer, a gondolkodási mód elsajátítása. A szabad önkifejezés. Minden gyermek magában hordozza kibontakozásának, önmegvalósításának csíráit. A nevelő dolga az, hogy ezt segítse: teremtsen olyan légkört, amelyben a gyermek szabadon megnyilvánulhat, kifejezheti gondolatait, érzéseit. A tartalmas közösségi élet. Ez a közösség elfogadja a másságot, hagyja érvényesülni az egyéni sajátosságokat. A közösen végzett munka együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra nevel. Az ilyen munka örömének ízét akarja megéreztetni a gyerekekkel. A magyar pedagógiai reformok története Gyermektanulmányi Társaság működése (1906-ban alakult meg). A Gyermek című újság megjelenése. Nagy László érdeklődésre alapozott didaktikája jelentette a kiindulópontot annak az Új Iskolának a megszervezéséhez, melynek Domokos Lászlóné lett az igazgatója ( ). Nemesné Müller Márta iskolája 1915-ben Családi Iskola néven hozott létre egy intézményt, amely az adott tanmenet és a szabad tantárgyválasztás szintézisét megvalósító iskola volt.

34 34 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Valamennyi osztályban strukturált központok alkották a tanítási-tanulási folyamat keretét, és ezeken belül 2 4 hetes kisebb-nagyobb tárgykörök köré épült fel a munka. Az I. osztályos kisgyerekeknél: kezdő tananyag a család élete, a gyerekek mindennapi teendői. Ebben nagy szerep jutott a játéknak, a gyerekek papás-mamást játszottak, ünnepekre készülődtek, főzőcskéztek. Egyik tárgykör címe például ez volt: Készül az ebéd. Ennek eljátszása során piacra és boltba mentek a gyerekek, együtt megtervezték az ebéd fogásait, beszerezték és feldolgozták az alapanyagokat. Így megismerkedtek egyes iskolán kívüli helyszínekkel, élelmiszerekkel, a főzés folyamatával. A II. osztályban játszott szerepjátékok keretét az a történet adta, mely szerint a család vidékre költözik és házat épít. Eközben a kicsik megismerkedhettek különböző kerti és egyéb munkákkal, alkalmuk nyílott különböző tevékenységi formák kipróbálására és a közösségi érzésük is erősödött. A III. osztályban a földrajz jelentette az új tárgyat, ekkor megismerkedtek a főváros földrajzával és történetével. IV. osztályban pedig maguk a gyerekek is beleszóltak a tananyag kialakításába, a keretet Magyarország története és földrajza adta. Vagyis elmondható, hogy projektjellegű elemek is szerepeltek az oktatási módszerek közt. Az ismeretszerzés különböző vezérelvei: első volt a folyamat megindítása (a munkaszomj felkeltése, a végcél és a körvonalak vázolása), ezt követte az önálló kutatáson alapuló ismeretszerzés, valamint a tanultak rögzítése. A tudás ellenőrzését szolgálták a különböző egyéni taneszközök és ellenőrző táblák. Az ellenőrzés nyomán sor került a hiányok pótlására és a tudás kivetítésére (alkalmazására) is. A tanító tűzte ki a foglalkozások tárgyát, a koncentrációk előre megszabottak voltak, de a gyerekek is beleszólhattak a tanítás menetébe, ők is alakították a közös ismeretszerzést.

35 PROJEKTPEDAGÓGIA PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV PROJEKTKÉSZÍTÉS (időtartam: 13 óra) A Tematika (8. oldal) alábbi témaköreinek (moduljainak) feldolgozására alkalmas Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése (C) A projekttervezés, - szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése (D) Tanterv, projekt a gyakorlatban (F) Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során (I) A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (J) A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása (M) Előzetes feladat A résztvevők saját osztályukban tanuló gyerekek körében végezzenek előzetesen témagyűjtést: Milyen témák érdeklik az osztály tanulóit? Milyen témákat dolgoznának fel szívesen a gyerekek? Ezen belül: milyen témák, dolgok érdeklik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az osztályban? Melyik témát dolgozná fel a legtöbb gyerek az osztályban? Az egység célja Egy konkrét projekt elkészítésének folyamatán keresztül sajátítsanak el minden olyan ismeretet, technikát, amely segítségével sikeresen valósíthat meg projekteket az iskolai gyakorlatban: Ötletroham (brainstorming), témaválasztás Projektháló készítése Tanterv és projekt kapcsolata, összefüggésrendszere A projekt célcsoportja A projekt célja, projekttípus, projekt-tevékenységrendszer, időterv Projekt feltételrendszere Munkaformák, módszerek a projektben Ellenőrzés, értékelés a projekt során Vegyék észre a hátrányos helyzetű tanulók szükségleteit, érdeklődését, tapasztalatait, jellemzőit a projektjellegű tanulási folyamat (tervezés, szervezés, lebonyolítás, értékelés) tervezése során! A projektek megtervezése során vegyék észre a környezet, a szülői környezet (s ezen belül a hátrányos helyzetű tanulók szülői környezetének) adottságait, jellemzőit, pozitívumait, s annak a projekt során történő felhasználásának a pedagógiai előnyeit, hasznát!