PROJEKTPEDAGÓGIA AZ INTEGRÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN

Átírás

1 PROJEKTPEDAGÓGIA AZ INTEGRÁCIÓ SZOLGÁLATÁBAN PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV HALLGATÓI SEGÉDLET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: CSIRMAZ MÁTYÁS KÖZREMŰKÖDÖTT: MAYER ÁGNES RADNÓTI KATALIN A képzések és a regionális szakmai műhelyek tapasztalatainak felhasználásával átdolgozta: Csirmaz Mátyás

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZPONTI PROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN) A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Sándor Brigitta ( ) Kurucz Magdolna ( ) Csirmaz Mátyás, Mayer Ágnes, Radnóti Katalin, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/2/pro/szgy/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax:

3 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 3 TARTALOM BEVEZETÉS...5 A PROJEKTPEDAGÓGIAI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG...7 A KÉPZÉS FORGATÓKÖNYVE ISMERKEDÉS, CSOPORTALAKÍTÁS, -FEJLESZTÉS A TANULÁSRÓL ÉS A PROJEKTRŐL PROJEKTKÉSZÍTÉS TANTERV ÁTÍRÁSA PROJEKTTECHNOLÓGIÁRA PROJEKT ÉS HAGYOMÁNYOS TANÍTÁSI FOLYAMAT PEDAGÓGUSSZEREP A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁBAN PROJEKTPER...48 SZÖVEGGYŰJTEMÉNY A TANULÁSRÓL ÉS A PROJEKTRŐL...50 A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai...50 Mi vagy ki az ördög, és hol van?...51 Együttműködés és/vagy versengés?...56 Mi a projekt?...58 A definíció körüli viták...58 Definíciók PROJEKTKÉSZÍTÉS...61 A projektszervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése...61 Projektek csoportosítási lehetőségei...62 A szülőkkel való kapcsolatépítés...64 A projektszervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése...66 A Kedves-ház értékelési rendszere TANTERV ÁTÍRÁSA PROJEKTTECHNOLÓGIÁRA...72 A Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKT) rövid bemutatása...72 A projektjellegű HKT-programcsomag PEDAGÓGUSSZEREP A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁBAN...77 A pedagógus szerepe PROJEKTPER...79 A projektrendszerű oktatás jellemző problémái MEGVALÓSULT PROJEKTEK BEMUTATÁSA...81 Komaság Margit Pólya Zoltán: Projektek a csenyétei iskolában (részletek)...81 Csoportos projektek...94

4

5 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 5 BEVEZETÉS Pedagógus-továbbképzési kézikönyvünkben olyan írásokat adunk közre, melyeket reményeink szerint eredményesen forgathatnak a projektpedagógia integrált nevelési környezetben történő alkalmazására, illetve az arra való felkészítésre vállalkozó kollégák. Az általunk készített, illetve válogatott írások sokfélék. A kézikönyv három nagy fejezetből áll: 1. Az első fejezetben bemutatjuk a tantestületeknek szóló 30 órás továbbképzés tantervét ( makrotanterv ). 2. A második fejezetben ismertetjük a makrotanterv feldolgozását elősegítő Képzési forgatókönyvet ( mikrotanterv, tanmenet ). A képzési forgatókönyvben a konkrét feladatleírások mellett megtalálhatóak a feldolgozást elősegítő segédanyagok leírásai is. 3. A harmadik fejezetben szövegek gyűjteménye található, amely a továbbképzésen résztvevő pedagógusok eredményes tanulásához nyújt segítséget az egyes képzési forgatókönyv egységeinek megfelelő csoportosításban. Továbbá itt mutatunk be gyakorlatban megvalósult projekteket Nem gondoljuk azt, hogy az általunk válogatott írások tartalmával maradéktalanul egyet kell érteni. Az írásokat Önök a tanfolyam keretei közt megvitatják, és egyes részekkel kapcsolatban minden bizonnyal eltérő véleményt képviselnek majd. De ez nem baj, hiszen így tudják majd saját magukban is tisztázni mind az oktatással, mind pedig az integrációval kapcsolatos kérdéseket.

6

7 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 7 A PROJEKTPEDAGÓGIAI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG Koncepció A projektpedagógiai pedagógus-továbbképzési csomag pedagógiai koncepcióját a projektpedagógia történeti gyökerei s mindazok az újszerű kapcsolódó elméleti tudományok, s gyakorlati-tapasztalati elemek határozzák meg, amelyek hozzájárulnak e koncepció nyitottságának megtartásához és egy integratív szemlélet kialakításához. A továbbképzési csomagnak alapvető célkitűzése, hogy olyan már gyakorló pedagógusokat képezzen ki, akik alkalmassá válnak a projektpedagógiai módszerek, eszközök használatára a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében-oktatásában. Továbbá tudásukat más felnőtteknek is át tudják adni tanfolyamok keretében (mentor, képző). A koncepciót meghatározó területek Pragmatizmus Szociológia- szociálpszichológia: Hátrányos helyzet Reformpedagógiák külföldön Projektpedagógia az integrált nevelésben Elméleti kapcsolatok Gyakorlati kapcsolatok Hazai példák régről és j i kból Konstruktivizmus

8 8 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG A 30 órás továbbképzési csomag makrotanterve Célkitűzés A 30 órás továbbképzés kettős célkitűzésben gondolkodik: 1. Ismeretek nyújtása A továbbképzésben résztvevők szerezzenek pedagógiai gyakorlatukban alkalmazható ismereteket a projektpedagógia összefüggő rendszerével kapcsolatosan: tanuláselméleti háttér, történet, projektmódszerrel kapcsolatos alkalmazható tanulásszervezési eljárások, módszerek a felmerülő problémák kezelése, ellenőrzési-értékelési formák használata, a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában való használat. 2. Alkalmazás A projektmunka megszervezésének és eredményes lebonyolításának elsajátítása. A projektpedagógia saját gyakorlatba történő bevezetése.

9 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 9 Tematika Azo- Témakör Óraszám nosító A. Tanuláselméleti háttér 1, 5 B. Projektdefiníciók megismerése, elemzése, értelmezése. A projekt rövid története, kialakulása 2, 5 C. Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése 2, 5 D. A projekttervezés, - szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése 5 E. A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások 1, 5 F. Tanterv, projekt a gyakorlatban 1, 5 G. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában 1, 5 H. Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában 2 I. Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során 2 J. A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére 1 K. A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában 3 L. A projektpedagógia előnyei és hátrányai 2 M. Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása 4 Összesen 30 Követelmények A továbbképzés végére a résztvevő ismerje: a projektpedagógia szűkebb és tágabb értelmezését, a projekt lebonyolításának lépéseit, a legfontosabb tanulásszervezési módokat, az egyes lehetőségek alkalmazhatósági körét, előnyeit, hátrányait, a projektpedagógia alkalmazását mint módszertani lehetőséget az iskolai előítéletek csökkentésében, tudjon saját gyakorlatában alkalmazható célokat, témákat kitűzni.

10 10 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG Tudjon tervet készíteni saját pedagógiai gyakorlatához a tanulók témával kapcsolatos előzetes ismereteinek beépítésére egy projektbe, egy hagyományos tantervi tartalmat projektesíteni, egy projektet a szakmai követelményeknek megfelelően megvalósítani. Értékelés A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzés módja: szóbeli és írásbeli. Szóbeli: A képzés keretében rövid prezentáció a megvalósult projektről kiscsoportban. Írásbeli dolgozat: Jegyzőkönyv a projekt megvalósulásáról. Korrigált projektterv a tantárgyi kapcsolódások feltüntetésével, a projekt közben fejleszthető kompetenciák megadásával. Az értékelés szempontjai: a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésére-oktatására való alkalmasság (az elkészített projekt alkalmassága) A tanúsítvány kiadásának feltétele: a tanfolyam időtartamában történő 90%-os részvétel, csoportos prezentáció a továbbképzésen elkészített projektről, megvalósításáról jegyzőkönyv, korrigált projektterv beadása. Tematikai egységek feldolgozása A továbbképzés tanulásszervezési alapformája a kooperatív kiscsoportos munkaforma. A teammunka mint állandó alapforma használata lehetővé teszi a sokszintű kommunikáció megnyilvánulását (egyéni munka elsősorban a team-munka részeként értelmezendő) A modulok rendszere TANULÁSELMÉLETI HÁTTÉR A résztvevők előzetes tudásának feltárása a projektpedagógiával kapcsolatosan. Tanulás, motiváció, differenciálás, tanulók közötti különbségek PROJEKT DEFINÍCIÓK, A PROJEKT RÖVID TÖRTÉNETE A projektpedagógia kialakulásának rövid története. A projektpedagógia fejlődését meghatározó főbb irányzatok bemutatása, megismerése Néhány definíció megismerése. A projektpedagógia, a projektmódszer különböző definíciós megközelítésének a megismerése FŐBB PROJEKTTÍPUSOK Projektek csoportosítása különböző szempontok alapján. Különböző projekttípusok jellemzői.

11 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 11 A PROJEKTTERVEZÉS, -SZERVEZÉS LÉPÉSEI Projektcélkitűzés, projekttéma-keresés, választás. A résztvevők szükségleteire, érdeklődésére, és a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelési témájára épülő célkitűzés, projekttéma keresés, választás Válaszkeresés a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan: Ki/kik/ választják ki a témát? Hogyan válasszuk a témát? Célmeghatározás, hátrányos helyzet? Tervezés, szervezés A résztvevők /kiscsoportok/ által választott célok,- projekttéma feldolgozásának megtervezése, megszervezése Válaszkeresés a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan: Mire van szükség? Feladatok kiosztása, munkacsoportok szervezése? Problémák? Kivitelezés A résztvevők /kiscsoportok/ által választott célok,- projekttéma feldolgozása, kivitelezése Válaszkeresés a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan: A kivitelezés keretei? A produktum,a termék összeállítása? Problémák? Bemutatás-zárás, értékelés, továbbfejlesztés. A résztvevők /kiscsoportok/ által feldolgozott, elkészült produktumok bemutatása. A PROJEKT SORÁN ALKALMAZOTT TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK Kooperatív kiscsoportos munkaforma összetevői Páros munka Egyéni munka TANTERV, PROJEKT A GYAKORLATBAN NAT-tól a helyi tantervig Tantervi sajátosságok Kettős szerkezet Projekt és hagyományos tanterv PEDAGÓGUSSZEREP A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁBAN Hagyományos pedagógusszerep partneri szerep Projektmódszer megkívánta pedagógusszerepek. A pedagógusok szerepei a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését végző iskolákban

12 12 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG TANULÁSI KÖRNYEZET A PROJEKTMÓDSZER ALKALMAZÁSÁBAN Hagyományos tanórák és projektfoglalkozások tanulási környezete (személyi-tárgyi környezet) SZABÁLYOK, ÉRTÉKELÉS A PROJEKTMUNKA SORÁN Szabályok a projektmunka során: Csoportszabályok, beszámolás, kiscsoportok ellenőrzése, értékelése A SZÜLŐK FELKÉSZÍTÉSE A GYEREKEK ÚJSZERŰ TANULÁSI HELYZETÉRE Szülők lehetséges szerepei, feladatai a különböző projektekben A PROJEKTPEDAGÓGIA ALKALMAZÁSA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSÉBEN, OKTATÁSÁBAN IPR-fogalmak, előítéletek és sztereotípiák. A PROJEKTPEDAGÓGIA ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A projektpedagógia iskolai alkalmazásával kapcsolatos előnyök és hátrányok PROJEKTEK ELEMZÉSE, BEMUTATÁSA Elemzés Projektelemzési gyakorlat elemzési szempontok szerint. Bemutatás A továbbképzés során elkészült projektek bemutatása (szóbeli csoportos vizsga) A továbbképzés elmélet-gyakorlat aránya A hangsúly a résztvevők kooperatív kiscsoportos team-munkáján van, s a gyakorlatokon alapszik, amely a tanfolyam időtartamának túlnyomó részét kitölti. A résztvevők saját élmények közepette, különböző gyakorlatok során tapasztalják meg a projektmódszer, s a kooperativitás lényegét.

13 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 13 A KÉPZÉS FORGATÓKÖNYVE A képzési forgatókönyv egységei 1. Ismerkedés, csoportalakítás-fejlesztés 2. A tanulásról és a projektről 3. Projektkészítés 4. Tanterv átírása projekt-technológiára 5. Projektpedagógia és hagyományos tanítási folyamat 6. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában 7. Projektper A KÉPZÉSI FORGATÓKÖNYV EGYSÉGEI ÁLTAL FELDOLGOZOTT AKKREDITÁCIÓS TÉMÁK (MODULOK), S AZOK ÓRASZÁMAI 1. Ismerkedés, csoportalakítás, -fejlesztés (3 óra) A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások (E) 1,5 óra Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) 1 óra Részvétel, szabályok a projektmunka során (I) 0,5 óra 2. A tanulásról és a projektről (4 óra) Tanuláselméleti háttér (A) 0,5 óra Projektdefiníciók megismerése, elemzése, értelmezése. A projekt rövid története, kialakulása (B) 2,5 óra A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 1 óra 3. Projektkészítés (13 óra) Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése (C) 2 óra A projekttervezés, -szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése (D) 4 óra Tanterv, projekt a gyakorlatban (F) 1 óra Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) 1 óra Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során (I) 1 óra A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (J) 1 óra A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 1 óra Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása (M) 2 óra 4. Tanterv átírása projekttechnológiára (5 óra) Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése (C) 0, 5 óra A projekttervezés, -szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése (D) 1 óra Tanterv, projekt a gyakorlatban (F) 0, 5 óra Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során (I) 0, 5 óra

14 14 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 0, 5 óra Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása (M) 2 óra 5. Projekt és hagyományos tanítási folyamat (1 óra) Tanuláselméleti háttér (A) 0, 5 óra A projektpedagógia előnyei és hátrányai (L) 0,5 óra 6. Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában (1,5 óra) Pedagógusszerep a projektmódszer alkalmazásában (G ) 1,5 óra 7. Projektper (2,5 óra) A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) 0,5 óra Tanuláselméleti háttér (A) 0, 5 óra A projektpedagógia előnyei és hátrányai (L) 1,5 óra

15 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG ISMERKEDÉS, CSOPORTALAKÍTÁS, -FEJLESZTÉS (időtartam: 3 óra) A Tematika (9. oldal) alábbi témaköreinek (moduljainak) feldolgozására alkalmas A projekt során alkalmazott tanulásszervezési eljárások (E) Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) Részvétel, szabályok a projektmunka során (I) Az egység célja Az ún. ismerkedő tevékenység egymás megismerését, a jó hangulat és az együvé tartozás érzésének kialakulását segíti. Fontos, hogy minden résztvevő érezze, hogy társai ismerik és elfogadják. Tevékenységsor 1. Kiscsoportok (lehetőleg 4 fős) létrehozása Mindenki tetszés szerint választ egy filctollat (1 asztalnál 4-színű filctoll: piros, fekete, zöld, kék). A szereposztás a filctollak színe alapján történik. Feltételek (minden asztalon): filctoll: piros, fekete, zöld, kék; szerepleírás: négy szín négy szerep; kisméretű és A/4-es üres lapok; szerepleírás. 2. Tréneri rövid előadás a szerepekről 3. Címerkészítés Egyénileg mindenki elkészíti a saját címerét, melyen szerepel a neve és egy magának választott jel. Feltétel: csoportonként különböző színű lapok vagy kivágott kártyák az asztalokon. Feladatleírás: Feladat: CÍMERKÉSZÍTÉS EGYÉNILEG Készítse el egyénileg a saját címerét, amelyen szerepeljen a saját neve és egy magának választott jel! Ismerkedjenek meg kiscsoporton belül egymás címereivel!

16 16 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG Ismertetés kiscsoporton belül szóforgóval. SZÓFORGÓ Csoporttagok közti információmegosztás módszere. A résztvevők körben ülnek/állnak, s egymás után mondják el (mutatják be egymásnak) közléseiket, válaszaikat, de nem jegyzik le őket. 4. Útlevél kitöltése egyénileg Minden asztalon: Útlevél lap: annyi, amennyien vannak ÚTLEVÉL Nevem Kedvenc időtöltésem Kedvenc színem Kedvenc állatom Kedvenc virágom Kedvenc ételem Kedvenc italom Kedvenc könyvem

17 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 17 Kedvenc filmem Kedvenc zeném Kedvenc hónapom 5. Ablak segítségével összegyűjtik a közös tulajdonságokat, jellemzőket az előző lépésben választott egyéni eszköz felhasználásával. Feladatleírás: ABLAK ELKÉSZÍTÉSE, KITÖLTÉSE Feladat: Az A/4-es lap közepén található téglalap sarkait kössék össze az A/4-es lap sarkaival egyenként: Négy különböző színű filctollal, minden csoporttag egy vonallal! Számozzák be az így keletkezett rekeszeket 1 4-ig (kivéve a középső téglalapot)! Az Útlevél felhasználásával töltsék ki a számozott részeket: 4. rekeszbe: mind a négy főre jellemző dolog (pl. szereti a tortát); 3. rekeszbe: a csoportból három főre jellemző tulajdonság; 2. rekeszbe: a csoportból kettő főre jellemző tulajdonság; egyedi jellemzők beírása: 1. rekeszbe. Csoportnév választása középső téglalapba (közös jellemzőkre utaljon). Ablaksablon:

18 18 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG STRUKTURÁLT RENDEZÉS ( Ablak ) 1. A/4-es lap, közepén egy téglalap 2. Összekötés: lépésenként 3. Beszámozás

19 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG Csoportnév választása, csoportzászló készítése Feladatleírás: CSOPORTZÁSZLÓ KÉSZÍTÉSE Feladat: 1. Az Ablak és az eddigi eszközök felhasználásával készítsenek csoportzászlót! Csoportforgóval ismertetés. A zászlók körbe fölkerülnek a falakra. 7. Elvárások megfogalmazása Egyénileg 3 elvárás megfogalmazása; kiscsoportban az egyéni elvárások összesítése; kiscsoportos elvárásfa készítése; ismertetés csoportszóforgóval. Feladatleírás: ELVÁRÁSOK MEGFOGALMAZÁSA Feladat: 1. Fogalmazzon meg a továbbképzéssel kapcsolatosan egyénileg 3 elvárást! 2. Készítsenek az egyéni megfogalmazások alapján egy kiscsoportos elvárásfát! GYAKORLATI ÖTLETTÁR: MÓDSZEREK VÁLOGATÁSRA Csoportinterjú Minden csoporttag meghatározott ideig kérdéseket tesz fel a csoport minden egyes tagjának. Pl. Mit rejt a neved? Hogyan kapták a nevüket? Fűződik-e valami érdekes történet a nevükhöz?

20 20 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG Szeretik-e a nevüket? Ha más nevet választhatnának, az mi lenne? Van-e becenevük? Hogyan szólítsunk? Szóforgó A szóforgó a kerekasztal szóbeli megfelelője: a résztvevők körben ülnek/állnak, s egymás után mondják el közléseiket, válaszaikat, de nem jegyzik le őket. Pl. Nevem : Önmagukat mutatják be a csoportnak. A nevem.. szavakkal kezdik. Pl. Kedvenc tárgyam : sorban megnevezik kedvenc tárgyukat és megindokolják választásukat. Pl. Monogram : a csoporttársak új nevet találnak ki, pl. saját név kezdőbetűit melléknév-főnév kezdőbetűiként használva új nevet találnak ki: Csizmadia Mihály Csillagos Méterrúd. Dobálós Körben ülve/állva tárgyat dobnak/adnak egymásnak (pl. labda): Megtanulják egymás nevét: Engem Jánosnak hívnak, s téged? Kérdezgetik egymást. Villámkártya Minden csoport villámkártyát használ, hogy csoporttársai nevét és a velük kapcsolatos információkat (kedvenc hobbi, legfurcsább tapasztalata) megtanulja. A villámkártyák egyik oldalán a résztvevő neve, másik oldalán a róla szóló információk. (Lásd: Villámkártya melléklet.) Strukturált rendezés Az ablakok az információk rendezésére alkalmas módszer(4 fős csoportok). Lépései: Egy A/4-es lap, közepén egy téglalap. A téglalap egyik sarkát összeköti az A/4-es lap legközelebbi sarkával az egyik résztvevő. A másik sarkot a másik, harmadikat a harmadik, negyediket a negyedik csoporttag. Megszámozzák a létrejött rekeszeket (1., 2., 3.,4.). A csoporttagok közös jellemzőinek a rekeszei: 4. rekeszbe: mind a négy főre jellemző dolog (pl. szereti a tortát); 3. rekeszbe: a csoportból három főre jellemző tulajdonság; 2. rekeszbe: a csoportból kettő főre jellemző tulajdonság. Egyedi jellemzők: 1. rekeszbe. Középső rész: csoportnév választása, beírás, amely a közös jellemzőkre utal. (Lásd: Strukturált rendezés melléklet) Füllentős Minden résztvevő 3 állítást fogalmaz meg magáról a szakmai munkájával kapcsolatosan: kettő tényt és egy hamisat. Sorban elmondják csoporttársaiknak a három állítást, megpróbálva őket becsapni. A csoporttársaknak meg kell állapítani, hogy melyik lehet a füllentés.

21 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 21 Útlevél A továbbképzés kezdetén a résztvevők útlevelet készítenek magukról, amely fontos információkat tartalmaz róluk (pl. születési hely, születési év, családtagok, hobbi, kedvenc szín, étel stb.). A csoporttársak szóforgó keretében ismerkedhetnek az útlevelekkel (lásd: Útlevél melléklet). Csoportidentitás fejlesztése Ha egy csoport egyedi módon tudja magát meghatározni, erősödik az azonosságtudata. Például saját nevet választanak, vagy közösen oldanak meg egy problémát. Bármely feladat, amelyet a csoport egyéni módon oldhat meg, erősíti a csoportidentitást. Mivel a továbbképzés túlnyomó része projektek feldolgozásával telik el, az abban végzett közös feladatok kiválóan alkalmasak a csoportidentitás fejlesztésére. A bevezető modulban az alábbi módszerek ajánlottak. Csoportnév választása: minden csoporttagnak lehet beleszólása; nem születhet olyan határozat, amivel nem ért mindenki egyet; ha valakinek komoly ellenvéleménye van, nem kell a csoporthatározathoz csatlakoznia. Ezek a szabályok képezik a későbbi csoportműködés alapját. Csoportzászló készítése Csoportjelkép Csoportmottó Csoportszínek

22 22 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 2. A TANULÁSRÓL ÉS A PROJEKTRŐL (időtartam: 4 óra) A Tematika (9. oldal) alábbi témaköreinek (moduljainak) feldolgozására alkalmas Tanuláselméleti háttér (A) Projektdefiníciók megismerése, elemzése, értelmezése. A projekt rövid története, kialakulása (B) A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) Az egység célja A résztvevők előzetes tudásának, vélekedésének feltárása a tanulásról, a tudásról és az iskola szerepéről. Az egyes résztvevők által képviselt egyéni tanuláselméleti alapállások megismerése (Mi a fontos az egyénnek: az ismeretátadás, a személyiségfejlesztés, a tudás kialakítása stb.? S mit ért ez alatt?): Az eredményes tanulás értelmezése. Mi szükséges az eredményes tanuláshoz? Hogyan befolyásolja a családi helyzet (hátrányos és nem hátrányos helyzet) a tanulás eredményességét? (Szegregációs formák feltárása. Integráció, inklúzió fogalmának értelmezése a téma feldolgozásán keresztül). A résztvevők attitűdjeinek, előítéleteinek, viszonyának feltárása a mássággal kapcsolatosan (hátrányos helyzetű tanulók, a cigány tanulók,..), a téma feldolgozása során. Didaktikai ismeretek felelevenítése: a tanulás fogalma ; ismeret, tudás ; előzetes tudás ; képesség. A konstruktivista irányzat lényegének megismertetése. A projekttanulással kapcsolatos ismeretek mozgósítása, rendezése, esetleg kibővítése, módosítása. Projektdefiníció alkotása. A projekt történetének rövid áttekintése. Tevékenységsor 1. Tanulás értelmezése mozaik módszerrel Kiscsoportos munka Beszámolás

23 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 23 a) Feladatleírás: A kiscsoport minden egyes tagja válaszon egy feladatot a négy közül, s egyénileg dolgozza fel! (A feldolgozás alatt, s ha készen vannak, ne beszéljék meg kiscsoportban): A TANULÁSRÓL Feladat: 1. A TANULÁS FOGALMA Mit értenek tanulás alatt? Iskolájukban mi gátolja és mi segíti az eredményes tanulás megvalósulását a tanulók körében? 2. ISMERET, TUDÁS Mi a különbség ismeret és tudás között? Iskolájukban mi gátolja és mi segíti a hatékony ismeretátadás s az eredményes tudásközvetítés megvalósulását a tanulók körében? 3. AZ ELŐZETES TUDÁS Mi az előzetes tudás? Miért fontos az előzetes tudás megismerése? Milyen módszerekkel lehet felszínre hozni egy adott témával kapcsolatban az előzetes tudást? Pedagógiai gyakorlatában hogyan épít a tanulók egyéni tapasztalataira, előzetes tudására? 4. A KÉPESSÉG Mit lehet érteni a képesség fogalma alatt? Hogyan definiálható a fogalom? Soroljanak fel képességeket! Mi lehet a képességfejlesztés? Iskolájukban mi gátolja és mi segíti a hatékony képességfejlesztés megvalósulását a tanulók körében? b) A tevékenység menete: 1. Mindegyik csoport megkapja a feladatokat. 2. A 4 fős kiscsoportok elosztják tagjaik között a négy feladatot. Mindenki egyet választ. 3. Egyéni munka a választott feladaton. 4. Szakértői csoportok létrehozása: az azonos feladaton dolgozók minden csoportból összeülnek, s megbeszélik a témát. 5. A szakértői csoportokból mindenki visszaül az anyacsoportjába, s kidolgozzák mind a négy feladatot. 6. Beszámolók, közös megbeszélés.

24 24 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG c) Segédanyag: A tanulásról: Szöveggyűjtemény: Tanuláselméleti háttér fejezet olvasmányaiból válogatni. 2. Tréneri előadás a tanulásról 3. Problémagyűjtés, definíció alkotása Projekttanulással kapcsolatosan: szóháló készítése, projektdefiníció alkotása kiscsoportban. a) Feladatleírások: Feladat: PROBLÉMAGYŰJTÉS 1. Saját pedagógiai gyakorlatát figyelembe véve: Milyen kérdések, milyen problémák fogalmazódnak meg Önben a projekttanulással kapcsolatosan? Gondolatait jegyezze fel, majd ossza meg a csoporttal! 2. Készítsenek a csoportban közösen csoportszóhálót poszterre! Értelmezzék közösen a csoportszóhálót! Feladat: PROJEKT-DEFINÍCIÓ ALKOTÁS 1. Mi a projekt? Mit tudnak a projekttanulásról? Készítse el a kiscsoport saját definícióját a projekttanulásról! b) Felhasználandó: Szöveggyűjtemény: A projektről. Projektdefiníciók CSOPORTSZÓHÁLÓ Szinonimák: Szóháló, jelentéstérkép, halmaz, láncolat, pókháló, fogalomháló, gondolattérkép. Funkciója: A gondolatok szabad áramlásának strukturális megjelenítését segíti elő. Segítségével az elménkben lévő információkat rendezett formában tudjuk megjeleníteni. A fogalmak kialakításának és fejlesztésének eszközei.

25 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 25 Csoportszóháló lépései: A csoport minden tagjának legyen saját tolla, olyan színű, amilyen csak neki van a csoportban! Ezután adjunk a csoportoknak egy-egy csomagolópapírt! Kérjük meg a csoportokat, hogy a papír közepére egy kisebb téglalapba írják fel a témát, majd egy ovális formába, többfordulós kerekasztal során írjanak köré ehhez kapcsolódó kulcsfogalmakat! Ezután engedjük, hogy mindenki szabadon írhasson a papírra további kulcsfogalmakat és azokhoz tartozó elemeket! Ha egy csoport hálójának minden részén fel-felbukkan mind a négy szín, biztosra vehetjük, hogy olyan csoporttal van dolgunk, amelynek tagjai egymás ötleteire építenek. Az elkészült szóhálóról a csoporton belüli kognitív típusok is szépen leolvashatók (viszonyító globális analitikus gondolkodók stb.). c) Tevékenység menete: Csoportszóháló elkészítése, bemutatása, ismertetése csoportszóforgóval. Definíció megalkotása. (Mi a projekt?) Ismertetése csoportszóforgóval. 4. Rövid tréneri előadás a projektpedagógia történetéről

26 26 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 3. PROJEKTKÉSZÍTÉS (időtartam: 13 óra) A Tematika (9. oldal) alábbi témaköreinek (moduljainak) feldolgozására alkalmas Főbb projekttípusok megismerése, elemzése, értelmezése (C) A projekttervezés, - szervezés lépéseinek megismerése, elemzése, értelmezése (D) Tanterv, projekt a gyakorlatban (F) Tanulási környezet a projektmódszer alkalmazásában (H) Részvétel, szabályok, értékelés a projektmunka során (I) A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (J) A projektpedagógia alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében, oktatásában (K) Különböző témájú projektek elemzése, bemutatása (M) Előzetes feladat A résztvevők saját osztályukban tanuló gyerekek körében végezzenek előzetesen témagyűjtést: Milyen témák érdeklik az osztály tanulóit? Milyen témákat dolgoznának fel szívesen a gyerekek? Ezen belül: milyen témák, dolgok érdeklik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az osztályban? Melyik témát dolgozná fel a legtöbb gyerek az osztályban? Az egység célja Egy konkrét projekt elkészítésének folyamatán keresztül sajátítsanak el minden olyan ismeretet, technikát, amely segítségével sikeresen valósíthat meg projekteket az iskolai gyakorlatban: Ötletroham (brainstorming), témaválasztás Projektháló készítése Tanterv és projekt kapcsolata, összefüggésrendszere A projekt célcsoportja A projekt célja, projekttípus, projekt-tevékenységrendszer, időterv Projekt feltételrendszere Munkaformák, módszerek a projektben Ellenőrzés, értékelés a projekt során Vegyék észre a hátrányos helyzetű tanulók szükségleteit, érdeklődését, tapasztalatait, jellemzőit a projektjellegű tanulási folyamat (tervezés, szervezés, lebonyolítás, értékelés) tervezése során! A projektek megtervezése során vegyék észre a környezet, a szülői környezet (s ezen belül a hátrányos helyzetű tanulók szülői környezetének) adottságait, jellemzőit, pozitívumait, s annak a projekt során történő felhasználásának a pedagógiai előnyeit, hasznát!

27 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 27 Tevékenységsor 1 Ötletroham az előzetes tanulói érdeklődés felmérése alapján Az osztályukban, tanulói csoportjukban előzetesen felmért tanulói érdeklődési irányok alapján összegyűjtött témák elhozatala a képzésre, s annak felhasználása. A kiválasztott témát minden pedagógus próbálja ki a saját osztályában, tanulói csoportjában! Így a továbbképzésen tanultak közvetlen hasznosítást nyerhetnek. a) Az elkészítendő projekttémák összegyűjtése: Kiscsoportos témagyűjtés összeírása Nagycsoportos megbeszélés Téma kiválasztása b) Menete: A tréner kitesz a falra egy nagy csomagolópapírt, amire rá van írva, hogy TÉMAÖTLETEK. Kiscsoportok összegyűjtik a témákat, majd felírják a nagy csomagolópapírra. Ebből a témahalmazból mindegyik csoport kiválasztja a maga által feldolgozandó témát. Kiscsoportos témaválasztás: ÖTLETROHAM (brainstorming) Feladat: 1. Gyűjtsék össze kiscsoportban egy A/4-es papírra, hogy milyen témákat dolgoznának fel szívesen projektjellegűen! 2. Ha készen vannak, témaötleteiket írják fel a falra kitett nagy csomagolópapírra (vagy táblára)! TÉMA KIVÁLASZTÁSA Feladat: 1. Válasszon ki a kiscsoport egy témát feldolgozásra (a nagycsoportos megbeszélés után)! c) Segédanyag: Szöveggyűjtemény: Projekttervezés, -szervezés lépései : 1. Feladatok (témák) megkeresése, kiválasztása, célkitűzés leírás.

28 28 PROJEKTPEDAGÓGIA HALLGATÓI SEGÉDANYAG 2. Projektháló (szóháló) készítése Bemutatás PROJEKTHÁLÓ KÉSZÍTÉSE Feladat: 1. Készítsenek a kiválasztott témára projekthálót (szóhálót) kiscsoportban! A munka elkezdése előtt olvassák el a mellékelt (vagy tanulási segédletben található) leírást a projekthálóról! Segédanyag: Háttéranyag: Projektháló (szóháló, gondolattérkép) leírása, projektháló bemutatása. PROJEKT-HÁLÓTERV Funkciója: Annak bemutatása, hogy a választott téma a valósághoz, életünkhöz, tanulásunkhoz milyen sok szálon kötődik. Az áttekintő hálóterv túlkínálatával biztosítja, hogy a csoport minden tagja kiválaszthassa az érdeklődésének megfelelő résztémát. Az áttekintő hálótervbe mindaz bekerül, ami a csoport tagjainak a témával kapcsolatosan eszébe jut. A résztémák egységbe szervezésével dönt a csoport arról, hogy mi kerül be a projekt kidolgozásába, a megvalósítandó feladatok közé. Projekt-hálóterv kiscsoportban történő elkészítésének lépései: A csoport minden tagjának legyen saját tolla, olyan színű, amilyen csak neki van a csoportban! Ezután adjunk a csoportoknak egy-egy csomagolópapírt! Kérjük meg a csoportokat, hogy a papír közepére egy kisebb téglalapba (körbe) írják fel a témát, majd írjanak köré ehhez kapcsolódóan mindent, ami eszükbe jut a témáról! Ha egy csoport hálójának minden részén fel-felbukkan mind a négy szín, biztosra vehetjük, hogy olyan csoporttal van dolgunk, amelynek tagjai egymás ötleteire építenek. Az elkészült hálótervről a csoporton belüli kognitív típusok is szépen leolvashatók (viszonyító globális- analitikus gondolkodók stb.)