Az informatika helyzete 2 0 0 9 2 0 1 0 Válságos évek Dr. Fehér Péter (pfeher@informatika.uni-corvinus.hu, http://informatika.uni-corvinus.hu)
Kutatási módszertan
Kutatási módszertan Kérdőíves felmérés Papír alapú kérdőív Interneten elérhető online kérdőív 2009 Q1-Q2 / 2010 Q1-Q2 Kitöltők 65 szervezet Informatika tudatos szervezetek Esettanulmányok Kiválasztott szervezetek gyakorlatának mélyebb feltárása
A válaszadók kétharmada vezetői pozícióban van Nem informatikai alkalmazott 5% Informatikai alkalmazott 26% Egyéb 5% Informatikai felsővezető 15% Üzleti felsővezető 11% Üzleti középvezető 8% Informatikai középvezető 31%
A mintában kiegyensúlyozott a hazai és nemzetközi tulajdonú szervezetek aránya Állami, önkormányzati 14% Külföldi magáncég, magánszemély 54% Belföldi magáncég, magánszemély 32%
Válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Nagyvállalat 57% Kis és középvállalat (KKV) 43%
Válaszadók megoszlása az informatikai szervezet típusa szerint Kiszervezett szolgáltató vállalat 5% Az informatikai szolgáltatásokat jellemzően külső szállítótól veszi igénybe 17% Decentralizált szervezeti egység 12% Központi informatikai funkció 66%
Az informatika szerepe
Az informatika szerepének megítélése ellentmondásos +31% +22% 3,68 3,49 2,81 2,85 2009 2010 Üzleti innovációk végrehajtója (1-5 skála) Üzleti innovációk kezdeményezője (1-5 skála)
Pénzügyi változások
Az IT költségvetés mértéke az árbevétel arányában 5,9% IT költségvetés aránya vállalatméret szerint 10% 8% 6% 4% 8% 4,8% 3,8% 2% 0% KKV (1-249 fő) Nagyvállalat (250-1500 fő) Nagyvállalat+ (1500+ fő)
IT költségvetés változása 2008-2009 78% 22% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 45,5% Csökkent (> 20%) 19,5% Csökkent (10-19%) 2 0 0 9 13% Csökkent (1-9%) Nem változott 4% Nőtt (1-9%) 9% 9% Nőtt (10-19%) -11,3% Nőtt (> 20%)
IT költségvetés változása 2009-2010 59% 18% 50% 45% 40% 2 0 1 0-4% 35% 30% 25% 20% 22% 30% 24% 15% 13% 10% 5% 7% 5% 0% Csökkent (> 20%) Csökkent (10-19%) Csökkent (1-9%) Nem változott Nőtt (1-9%) Nőtt (10-19%) Nőtt (> 20%)
IT költségvetés változása 2008-2009-2010 2009 nemzetközi 2009 magyar 2010 nemzetközi 2010 magyar 1,1% -4,7% -4% -8,1% -11,25%
Az informatika innovatív megítélése inkább költségcsökkentést eredményezett IT költségvetés csökkent IT költségvetés nőtt (5) (5) 2009 (5) (5) 3,9 3,3 2,6 1,4 Üzleti innováció megvalósítója Üzleti innováció kezdeményezője Üzleti innováció megvalósítója Üzleti innováció kezdeményezője
A válság előrehaladtával előtérbe került a megértés és együttműködés szerepe IT költségvetés csökkent IT költségvetés nőtt (5) (5) 2010 (5) (5) 3,1 3,1 4,3 4,1 Üzlet érti az informatikát Partneri kapcsolat üzlet és informatika között Üzlet érti az informatikát Partneri kapcsolat üzlet és informatika között
Alapképesség faktor változásai 3,8 +4% 3,6 3,5 3,5 +13% 3,1 +21% 2,9 2009 2010 Az informatikai alapszolgáltatásokat megfelelő minőségben nyújtja Az üzleti területek képviselői értik az informatika szerepét Az informatika és üzleti területek között hatékony, partneri kapcsolat alakult ki
Az informatika és az üzlet képviselői eltérően látják az informatika szerepét +30% 3,81 +27% 3,93 +14% 2,93 3,09 3,18 2,80 IT Üzlet Innovációs faktor Alapképesség faktor Költségcsökkentési faktor
Informatika és válság
Rövid távú intézkedések 2009-2010 Létszámstop elrendelése az informatikai területen 64% 60% Projektindítások üzleti megvalósíthatósághoz kötése 60% 63% Fejlesztési projektek felfüggesztése, korlátozása 31% 60% 48% Szállítói szerződések újratárgyalása 47% 59% +25% Beszerzések elhalasztása 51% 49% Tanácsadói teljesítések felfüggesztése 16% 42% +172% Nem szokásos elbocsájtás 24% 42% +78% Fizetések csökkentése 21% 17% 2010 2009
Tervezett intézkedések 2010 Projektindítások üzleti megvalósíthatósághoz kötése Beszerzések elhalasztása Tanácsadói teljesítések felfüggesztése Fejlesztési projektek felfüggesztése, korlátozása Szállítói szerződések újratárgyalása 28% 27% 21% 20% 19% Nem szokásos elbocsátások az informatikai területen Fizetések csökkentése Létszámstop elrendelése az informatikai területen 5% 0% 1% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%
Hosszú távú intézkedések 2009, 2010 Üzemeltetésoptimalizálás 72% 74% Folyamatfejlesztés 57% 58% ITSM fejlesztése Üzemeltetési modellek átalakítása 45% 42% 49% 47% Projektmenedzsment fejlesztés 32% 45% +41% Szolgáltatások racionalizálása 43% Open source 21% 28% +35% IT kockázatmenedzsment 11% 24% +127% 2010 2009
Szolgáltatásmenedzsment folyamatok
ITIL/ISO20000-t alkalmazó szervezetek aránya 60% 100% 80% 60% 40% 20% 0% ITIL/ISO20000-t alkalmazó szervezetek aránya vállalati méret szerint 46% KKV (1-249 fő) 55% Nagyvállalat (250-1500 fő) 84% Nagyvállalat+ (1500+ fő)
Bevezetett ITIL folyamatcsoportok átlagos aránya (ITIL alkalmazók között) Szolgáltatás üzemeltetés (SO) 71% Szolgáltatás tervezés (SD) 64% Állandó szolgáltatásfejlesztés (CSI) 59% Szolgáltatásstratégia (SS) 54% Szolgáltatás bevezetés (ST) 53% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Kiemelt ITIL folyamatok Incidensmenedzsment 78% 10% 9% 3% Ügyfélszolgálat funkció* 74% 10% 3% 14% Kérésteljesítés 56% 28% 8% 8% Információbiztonság menedzsment 38% 41% 16% 5% Problémamenedzsment 53% 18% 23% 6% Változásmenedzsment 46% 25% 17% 12% Eszköz és konfigurációmenedzsment 43% 27% 26% 5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% megvalósult folyamatban tervezett nem várható
Kiemelt tervezett ITIL folyamatok Tudásmenedzsment Szolgáltatás továbbfejlesztés Szolgáltatás bevezetés értékelése Rendelkezésre állás menedzsment Kiadás és üzembeállítás menedzsment Kapacitás menedzsment 40% 39% 38% 36% 33% 33% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%
Az IT intenzív szervezetek körében alacsonyabb az IT szolgáltatások kezelésére használt módszertanok aránya 86% 58% +48% Nem IT intenzív IT intenzív
Köszönjük a figyelmet! Dr. Fehér Péter (pfeher@informatika.uni-corvinus.hu, http://informatika.uni-corvinus.hu)