TARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó................................................... 4 Hírek, események............................................. 5 Nincs további hitel az olasz olajbogyó-termelôknek.................. 5 Új arculat a régi birtokon...................................... 5 Védett olasz élelmiszer újdonságok.............................. 5 Bábolnai Nemzetközi gazdanapok új házigazdával................... 6 Az Unilever ellenzi a KAP keleti kiterjesztését...................... 6 Európai Parlament: 540 igen, 4 nem, 10 tartózkodás a Kiotói Egyezmény ratifikálására................................ 6 Ünnepeltük Anyák Napját!..................................... 7 EU Agrárium és Piacszabályozás................................ 8 A KAP radikális átalakítása és a cukorrendtartás.................... 8 Krízisben a francia baromfi ágazat............................... 9 Piacvesztés a francia állatkereskedelemben........................ 9 Sertés értékesítések Interneten................................. 9 Közösségi tipológia a gazdaságok osztályozása az EU-ban.......... 10 Új francia halászati minôségi rendszer............................ 10 Holland biztosítás a sertésbetegségekre.......................... 11 Csökkenôben az olasz mezôgazdasági termelés.................... 11 Felmérés a címkézésrôl....................................... 11 Riport...................................................... 12 Szlovénia, te csodás!......................................... 12 Felkészülésünk............................................... 15 Közös nyilatkozat........................................... 15 Közelítések?............................................... 16 Ökogazdálkodás EU feltételekkel............................... 17 Spanyol-Magyar EU Agrárpolitikai Fórum.......................... 22 Az agrárkereskedelmi tárgyalások új fordulója...................... 23 A szívességi földhasználatról................................... 23 Folyamatos a fagykárok felmérése.............................. 23 Határon inneni és határon túli gazdák tanácskozása Gyulán........... 24 Az idô szorításában.......................................... 29 Piaci információ.............................................. 29 Az EU egyetért a Nestlé vásárlásával............................. 29 Nem lehet eléggé korán karácsonyra gondolni..................... 30 Biojoghurt újdonság.......................................... 30 O Sole Bio................................................ 30 Biokávé................................................... 30 Biosajt Walesbôl............................................ 30 Könyvespolc................................................. 31 Az EU-csatlakozás és környezet................................ 31 Az Európai Agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás. 31 2002. 7. évfolyam 4. szám 1
CONTENTS Browser.................................................... 4 News, events................................................ 5 No more credit for Italian olive growers........................... 5 New aspect on the old holding.................................. 5 Protected Italian novelties on the food market...................... 5 International Farmers' Day at Bábolna, with new host................ 6 Unilever is strongly against the eastern enlargement of CAP........... 6 The European Parliament: 540 yes, 4 no, 10 abstention from voting concerning the ratification of the Kioto's Agreement............. 6 We celebrated Mothers' Day!................................... 7 EU agriculture and Market Regulation............................ 8 Radical reform of CAP and the sugar regime....................... 8 French poultry sector in crisis.................................. 9 Loss of market in the field of French animal trade................... 9 Trading of pigs via Internet.................................... 9 Typology within the Community - classification of holdings in the EU..... 10 New quality system for fisheries in France......................... 10 Insurance for pigs in the Netherlands............................. 11 Italian agricultural production is decreasing........................ 11 Survey on labelling.......................................... 11 Report..................................................... 12 Slovenia, the marvellous...................................... 12 Our preparation.............................................. 15 Joint declaration............................................ 15 Approaches?............................................... 16 Ecological farming under EU conditions........................... 17 Hungarian Spanish Forum on Agricultural Politics.................. 22 New round of negotiations on agrotrade.......................... 23 Land use on the base of acceptance............................. 23 Continuous assessment of frost damages......................... 23 Cross-border meeting of domestic and foreign farmers in Gyula......... 24 In the pressure of time........................................ 29 Market information........................................... 29 EU agrees with Nestlé's purchase............................... 29 Never too early to think about Christmas!......................... 30 Bio-yoghurt novelty.......................................... 30 O' Sole Bio................................................ 30 Bio-coffee................................................. 30 Bio-cheese from Wales....................................... 30 Bookshelf................................................... 31 EU accession and environment................................. 31 The European Agricultural Model, seeking ways and means and the environmental management in Hungary.................... 31 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 7. évfolyam 4. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 4. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 2002. 7. évfolyam 4. szám 3
MAZSOLÁZÓ Az Ópusztaszeri Agrárfórumon résztvevô szervezetek közös Nyilatkozatban szögezték le, hogy az Európai Unió január végi ajánlata nem elfogadható, mert egyrészt diszkriminatív, másrészt hátrányos a magyar agrárkörnyezetre. (Bôvebben a 15. oldalon.) Maratoni megbeszélés. Csaknem 5 órán keresztül tárgyaltak Brüsszelben a csatlakozó országok agrárminiszterei. Nyilvánvaló, hogy a csatlakozó országok eltérô okokból, de nem fogadják el az Európai Unió január végi ajánlatát. Hiányzik azonban a 10 ország egyeztetett közös álláspontja. Egyedül a három Balti állam Észtország, Lettország, Litvánia egyeztette álláspontját. (Bôvebben a Közelítések? c. írás a 16. oldalon.) Szlovénia, te csodás! Az alig Dunántúlnyi méretû ország igen jól startol, jól szervezi dolgait, mind az országon belül, mind a csatlakozást illetôen. Maga a fôváros is természetközeli, és az ország 300 védett faluval rendelkezik. Kripner Vera színes riportja bepillantást enged Szlovéniába. (A 15. oldalon.) Hogyan valósul meg Magyarországon az ökogazdálkodás? Mintegy 100 ezer hektárt tesz ki hazánkban az ökológiai mûvelésû, közismert nevén a bioterület. A növekedés üteme nagyon jó, annak is köszönhetôen, hogy erôsödik a környezettudatos gazdálkodás. (A 17. oldalon.) A cukoripari rendtartás hagyományosan ellenáll a reformtörekvéseknek. Sejteni lehet azonban, hogy ez nem lesz mindig így! Németország például a cukrot is bevonná a 2003-ban felülvizsgálandó termékek közé. Bôvebben a KAP radikális átalakítása és a cukorrendtartás c. cikkben a 8. oldalon. A francia baromfi ágazat válsággal küszködik. A tenyésztôk bevételei 30%-kal csökkentek az elmúlt fél évben. A válság a Bretagne és a Loire régiókban a legmélyebb, ahol a baromfitenyésztôk és a feldolgozó kapacitás több mint a fele található. (A 9. oldalon.) Német sertéstenyésztôk az Interneten való értékesítéssel igyekeznek magasabb árat elérni. Csak a regisztrált termelôk ajánlhatják föl értékesítésre állataikat. (Bôvebben a 9. oldalon.) A szívességi földhasználatról, piaci információkról is olvashatnak ebben a számban. 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
HÍREK, ESEMÉNYEK Nincs további hitel az olasz olajbogyó-termelôknek Az Európai Bizottság törvénytelennek nyilvánította azt a speciális eljárást, amely az olasz olíva termelôknek engedélyezte a hitelek visszafizetésének meghosszabbítását további egy évvel. Olaszország nemzeti támogatásra vonatkozó igényét a Bizottság úgy értékelte, hogy az egy olyan feszült szociális helyzet, amely a társadalmi problémák, valamint út és vonat blokádok következménye. A Bizottság közleménye szerint Olaszország azonban nem mutatott be megfelelô bizonyítékokat erre vonatkozóan. Az EU további vizsgálatokat tervez az olasz állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatban is. Sz. F. Á. VÉDETT OLASZ élelmiszer újdonságok Az EU Bizottság döntése alapján két újabb olasz élelmiszer tartozik a védett eredet megjelölésû termékek körébe. Ezek az extra szûz olívaolaj Veneto-ból és egy speciális friss kenyér Ferrarából. Így 115-re növekedett a védett eredet megejölésû olasz termékek száma az 575 védett termékrôl. Az olívaolaj Veneto Valpolicella, Veneto Euganei és Berici, Veneto del Grappa az észak-keleti hegyvidéki tartomány hagyományos terméke, amelynek eredete egészen a Római Birodalomig nyúlik vissza. Az olasz védett élelmiszerek közé 30 sajt, 28 gyümölcs és zöldség, 25 olívaolaj, 25 hústermék és egyéb élelmiszer tartozik. Az éves üzleti forgalom 14.000 milliárd líra. Sz. F. Á. Ú J A R C U L A T a régi birtokon Sárfy Péter, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. vezérigazgatója sajtótájékoztatójukon alapos szemléletváltásról tett tanúbizonyságot. Elmondta, hogy az eddigi, elsôsorban állategészségügyi szempontok miatt folytatott el- és bezárkózási politika helyett a nagyközönség számára is megnyitják a birtokot, lehetôvé téve a látogatást, sôt a lovaglást is. Ez a patinás, 1789-ben alapított császári és királyi ménes méltán híres arab telivér tenyésztésérôl, saját vonalú Bábolnai Arab vagy más néven Shagya Arab fajtájáról. Lovasrendezvényeik sorából a kéthetes Nyári Lovasegyetem a legkiemelkedôbb, amit a Szent István Egyetem oktatói német nyelven tartanak, elsôsorban külföldi, német nyelvterületrôl jött hallgatóság számára. A Ménesbirtok tevékenysége nem merül ki csupán a lótenyésztésben, vad- és erdôgazdálkodástól kezdve az agrárturisztikáig sok mindennel foglalkoznak, amibe még a bábolnai kultúrélet szervezésében való részvétel is belefér. A Pannonhalmi Apátsággal és még két másik területileg érdekelt intézménnyel együttmûködve létrehozták az Észak-Pannon Kulturturisztikai Társulást, mely bábolnai székhellyel már megkezdte mûködését. A Ménesbirtok saját újságja is megjelent. A Kft. 2005 2006-ra tervezi, hogy új fejlesztéseik és sokrétû tevékenységeik eredményeképp önfenntartóvá tud válni. Sz. S. 2002. 7. évfolyam 4. szám 5
HÍREK, ESEMÉNYEK Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok új házigazdával Most 25 éve, hogy elôször rendeztek kiállítással egybekötött gazdanapokat Bábolnán. Tavaly már 253 cég mutatta be kínálatát és 150.000 látogatót fogadtak. A látogatottsági adatok és a szakmai színvonal alapján a rendezvényt Magyarország három legjelentôsebb kiállítása között tartják számon. Bábolna ideális helyszín mezôgazdasági kiállításra és gépbemutatóra, mert a gépek itt a szántóföldön, valós termelési körülmények között mutathatók be. Idén a Gazdanapok új házigazdája a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. lett, szervezôje a Hungexpo Rt. A kiállításon a legnagyobb súllyal a növénytermesztés, illetve ehhez kapcsolódóan az erôgépek és a különféle mezôgépek szerepelnek, de Bábolna profiljából következôen teret kap az állattenyésztés, tartástechnológia, állategészségügy és a takarmányozás is. A teljes kínálatban a mezôgazdasági építészettôl kezdve a szállítmányozásig, a lap- és könyvkiadásig minden benne van. A szakmai programokon belül az EUbôvítéssel kapcsolatos témakörök is megvitatásra kerülnek. A nagyközönség számára idén is lesznek látványos, akrobatikus gépbemutatók, és színvonalas lovasprogramokkal igyekeznek megnyerni minden korosztályt. A rendezvény, mint szakvásár nagyszerû lehetôséget teremt konkrét üzletkötésekre is. Nemzetközi értékét emeli, hogy a kiállításon a nagy múltú DLG (Deutsche Landwirtschaftsgesellschaft Német Mezôgazdasági Társaság) is részt vesz, sôt több komoly német céget hoz el magával. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok szeptember 11 14. között várja látogatóit. Sz. S. Európai Parlament: 540 igen, 4 nem, 10 tartózkodás a Kiotói Egyezmény ratifikálására Strasbourgban az Európai Parlament tagjai 540 4 arányban, 10 tartózkodás mellett támogatták az Európai Bizottság múlt évi kezdeményezését a Kiotói Jegyzôkönyv ratifikálására 2002. február 6-án. Bár az Európai Parlamentnek korlátozott konzultációs hatalma van ratifikációs ügyekben, e kérdésben azonban hasonlóan pozitív hozzáállás várható a Miniszterek Tanácsa részérôl is, mely szerv a következô hónapokban foglalkozik majd a kérdéssel (azóta már megszületett az erre vonatkozó tanácsi döntés is a szerk.). A Kiotói Jegyzôkönyvet mely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét egészíti ki 1997. decemberében fogadták el, de George W. Bush elnök hivatalának átvételét követôen kijelentette, hogy az Egyesült Államok mely a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok kb. 25%-áért felel nem fogja ratifikálni. Ez komoly akadályt jelent, hiszen a Jegyzôkönyv nem lép hatályba addig, amíg a fejlettebb országok közül legalább annyian nem ratifikálják a Jegyzôkönyvet, hogy az általuk 1990-ben kibocsátott összmennyiség kiadja legalább az összes fejlettebb országok emissziójának 55%-át abban az évben. Ezen országoknak az 1990-es szinthez képest átlag 5,2%-kal kell csökkenteniük a szén-dioxid kibocsátást a 2008 és 2012 közötti 5 év átlagában. Az Európai Unió mint egész 8%-os csökkentést vállalt. Forrás: Environment Daily 2002. február 6. http: //ens-news.com/ens/feb2002/2002l-02-06-04.htm Az Unilever ellenzi a KAP keleti kiterjesztését Antony Burgmans, az Unilever vezetôje CIAA konferencián elhangzott elôadásában óriási hibának tartja a KAP kiterjesztését a közép- és kelet-európai országokra. Szerinte a KAP kiterjesztése a leendô tagokra komolyan veszélyezteti a szükséges reformok bevezetését. Sz. F. Á. 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
HÍREK, ESEMÉNYEK Az általunk ismert és ünnepelt Anyák Napját az Egyesület Államok-beli, a nyugatvirginiai Craftonban szültetett Anna Jarvis találta fel. Soha nem ment férjhez és gyerekei sem születtek. Anna Jarvis legfontosabb cselekedetének az Anyák szeretetét és tiszteletét tartotta. Mindezt Anyjánál, Anna Reeves Jarvisnál kezdte, aki hét gyermekét vesztette el. Anna és két fivére élte meg a felnôttkort. 1906 egyik vasárnapján elhunyt Anna Édesanyja. Ekkor Anna megfogadta, ünnepet vezet be, amelyet az Anyák tiszteletére rendeznek. Szándékáról értesítette az egyházi vezetôket, akik ötletét jónak találták, és az elsô Anyák Napját 1907 májusának második vasárnapján ünnepelték meg. Ezen a napon Anna 500 fehér szegfût vitt magával megszokott templomába, és minden jelen lévô édesanyjának adott egy-egy szálat. Ezt a szokást minden évben megismételték Craftonban, de Anna azt szerette volna, hogy az Anyák Napját több városban is megünnepeljék. Kiadókkal, üzletemberekkel, egyházi vezetôkkel tárgyalt és több mint 10.000 levelet írt, többek között Nyugat-Virginia kormányzójának. Sikerrel járt, 1910-ben kormányzói rendeletre május második vasárnapján ünnepelték Anyák Napját. Az elsô megemlékezést 1925-ben tartották. 1928-ban egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek sorába vette Anyák Napját. Sok országban nem május második vasárnapján tartják ezt a szép ünnepet. (Mi magyarok május elsô vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat.) Anna ötletével felkereste Woodrow Wilsont, az Egyesült Államok akkori elnökét is, aki az Anyák Napját 1914-ben nemzeti ünneppé nyilvánította. Attól az évtôl kezdve szerte a világon minden évben május második vasárnapján az Anyákat ünnepelik. Milyen virág illik az Édesanyákhoz? Szellôrózsa (Anemone) Az öröm, barátság, melegség hangulatát sugallja. Társaságkedvelô és vidám természetû édesanyának adjuk. Kála (Zantedeschia) A kála különleges, exkluzív virág. Mûvész vagy mûvészi hajlamú édesanyának ajánlott. Bojtocska, kenderpakóca (Ageratum) A szobába hozza a természetet. Olyan, mint a homokdûnén kisarjadt bogáncs, de puha, és selymes. Bojtocska illik a természetet kedvelô édesanyának. Liliom (Lilium) Ha elegáns, választékos ízlésû hölgy az édesanya, a liliom illik hozzá. A liliom a királyok virága. A fehér liliom ezt üzeni: Gyönyörû vagy és fejedelmi!, a sárga liliom pedig ezt: Boldoggá teszel!. Rózsa (Rosa) A rózsa a szenvedély jelképe. Akkor vegyen rózsát édesanyjának, ha romantikus a természete. Pálfi Adrienn (Kapcsolódó képek a 2. borítón.) 2002. 7. évfolyam 4. szám 7
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS A KAP radikális átalakítása és a cukorrendtartás A Berlini Csúcson 2006-ig rögzített pénzügyi terv sem tartalmazta a cukorrendtartás reformját, így egészen 2006- ig változatlan marad a piacszervezet, amely önfinanszírozó jellege miatt kisebb tehertétel a költségvetés számára. A reformerek általában két érvet hangoztatnak: egyfelôl a nyomott áron történô uniós export torzulásokat okoz a világpiacon, másfelôl a fogyasztói árak az indokoltnál magasabbak. Ezzel szemben a szektor szereplôi úgy vélekednek, hogy a növekvô világpiacon nem szereznek nagyobb részesedést, a fogyasztók pedig az alaptermékek árcsökkenését szinte soha nem érzékelik, ugyanis az elenyészik a magas feldolgozottságú termékek költségszerkezetében. Erre sokszor hozzák fel példaként a Coca- Cola norvégiai árát, amely a uniós árat jóval meghaladja, dacára annak, hogy Norvégiába a világpiacról szabadon vihetô be a cukor. (Norvégia, mint köztudott nem tagja az Európai Uniónak. A szerk.) Az EU cukorpiaci rendtartásának 2006 utáni változásait a rendszer 2003- ban esedékes felülvizsgálata készíti majd elô. Az új belépôk 2004-ben még a jelenlegi rendszerrel szembesülnének. Kérdés, hogy a keleti bôvítést mennyire hangolják össze a 2006-ban esedékes reformmal. Egyik leglényegesebb kényszerítô erô a WTO keretek betartása. Ezt a szándékot már egyértelmûen jelezte az EU kvótaajánlata is. A WTO kötelezettségeknek mennyiségi és pénzügyi dimenziói egyaránt vannak. A mennyiségi korlátozás igen könnyen betartható, mégpedig a termelési kvóták esetleges csökkentése révén. A pénzügyi limit teljesítése már jóval nehezebb, hiszen mind a világpiaci árfolyamatok, mind a keresztárfolyam-változások hatásait figyelembe kell venni. Alacsonyabb világpiaci ár mellett a limitet hamarabb éri el az exporttámogatás, mert ez esetben nagyobb a világpiaci és az EU-beli ár közötti visszatérítendô árkülönbség. Fontos kérdés továbbá a feldolgozott termékek vámmentes kereskedelme révén történô cukormozgás ; az újonnan csatlakozó országokból számottevô mennyiségû cukor áramlana az EU piacaira. A EU cukorrendtartásának 2006 utáni átalakításán túlmutat a Közös Agrárpolitika radikális reformjának belátható idôn belüli véghezvitele. Ilyen igények merülnek fel egyre több tagállam részérôl, fôként az EU-bôvítéshez kapcsolódóan, így várható, hogy elôbb-utóbb a reformtörekvéseknek hagyományosan ellenálló cukorpiaci rendtartás is napirendre kerül. A Bizottság egyelôre kategorikusan elutasítja Németország és az Egyesült Királyság javaslatát, amely a bôvítést a Közös Agrárpolitika reformjával kívánja összekötni. Eszerint a közvetlen kifizetések új tagállamokban történô fokozatos bevezetése helyett az EU-n belül építenék le a direkt támogatásokat, azaz nem az új tagok zárkóznának fel, hanem a jelenlegiek támogatottsága csökkenne. Ennek megvalósulása esetén a magyar mezôgazdaság számára is más fejlesztési irányokat kellene keresni. A német kormány javaslata szerint a KAP zöldebbé tétele tekintetében (a vidékfejlesztés támogatása, környezeti szempontok figyelembe vétele, stb.) a majdani új tagországok csatlakozási tapasztalatai a teljes EU számára mintául szolgálhatnak. Németország a cukrot is bevonná a 2003-ban felülvizsgálandó termékek körébe, a durumbúza, a rizs, dohány és az olívaolaj piaci rendszereinek idôszaki felülvizsgálata mellett. Csillag Péter 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS KRÍZISBEN a francia baromfi ágazat A francia baromfiágazatnak, amely 2000. évben a BSE pánik nyertese volt, az utóbbi néhány hónapban komoly nehézségekkel kell szembenéznie. Az ágazatról készített legfrissebb jelentés szerint, a bevételek az elmúlt félévben 30%-kal csökkentek. A farmerek egyesülete a Confédération Paysanne az árak alacsonyan tartásával vádolja a nagyüzemeket. A csökkenés Nyugat- Franciaországban Bretagne és Loire régiók jelentkezik a legerôteljesebben, ahol az ország 7.000 baromfitenyésztôjének a fele található. A pulykatermelôk Bizottságának (CIDER) elnöke szerint ehhez hasonló mértékû válság még nem sújtotta az ágazatot, különösen a pulykatenyésztôket. Véleménye szerint szerkezeti válságról van szó. A Paraszt Szövetség (Confédération Paysanne) szerint néhány új nagytermelô felelôs azért, hogy a piac túltelítôdött, ezért a megoldást a termelés intenzitásának csökkentése jelentheti. Az egyesület rámutat arra is, hogy a baromfitenyésztés hatékonysága négyszerese a sertés- és hússzorosa a marhatenyésztésnek. A feldolgozóipar képviselôi felhívják a figyelmet a brazil és thaiföldi exportra, amelyet nem lehet megakadályozni. Az említett országokból Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság importál baromfi termékeket. Ezek a termékek a francia termelôk EU-ba történô értékesítési lehetôségeit csökkentik. Francois Patriat mezôgazdasági miniszter szükségesnek tartja egy olyan rendszer bevezetését, amellyel nyomon követhetô az áru eredete és a baromfihús feldolgozási technológiája. A minisztérium támogatást kíván nyújtani azoknak a tenyésztôknek, akik ellenôrzô rendszert vezetnek be. Rövidtávú támogatásként, az Ofival a francia húshivatal és amely egyben kifizetô ügynökség is 700.000 költségkeretet kapott a baromfihús népszerûsítéséhez. Sz. F. Á. Piacvesztés a francia állatkereskedelemben A francia állatkereskedelem az elmúlt évi 30%-os csökkenésérôl számoltak be a kereskedelmi szövetségek éves ülésén. 2001-ben 1.777.588 állatot értékesítettek, míg 2000-évben ez a szám 2.546.269 volt. A száj-és körömfájás járvány kitörésekor 10 héten keresztül zárva voltak a piacok, amely soha nem látott csökkenéshez vezetett. A juhértékesítés csökkent a legkisebb, 27%-os mértékben. A marha értékesítést a BSE krízis miatt kialakult alacsony ár sújtotta a leginkább, az értékesítés csökkenése 29-31%-os volt. A borjú eladások 34%-kal csökkentek. Sz. F. Á. Sertésértékesítések az Interneten A német sertéstenyésztôk az Interneten való értékesítéssel igyekeznek magasabb árat elérni állataikért. Az észak-nyugati sertéstenyésztôk létrehoztak egy web-oldalt www.schweine.net amelyen a regisztrált termelôk felajánlhatják értékesítésre az állataikat. Hetente átlagosan 1.500 sertést értékesítenek, amely igen alacsony szám az Észak- Németország hagyományos csatornáin értékesített 140.000 sertéshez viszonyítva. Az Interneten értékesítô állattartók szerint azonban így nagyobb lehetôségük van az árakat a piaci igényekhez igazítani, mint vágóhidaknak. Sz. F. Á. 2002. 7. évfolyam 4. szám 9
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Közösségi tipológia a gazdaságok osztályozása az EU-ban A KSH Mezôgazdasági Statisztikai Fôosztálya a Phare program keretében rendezett egynapos mûhelymunkán foglalkozott a Magyarországon és az Európai Unióban a 2000. évi mezôgazdasági összeírás alapján kialakított gazdaságosztályozási rendszerrel. Az európai agrártipológiai rendszert Bruno Massoni, az olasz Mezôgazdasági Összeírási Részleg vezetôje, a magyart Benoist György osztályvezetô ismertette. Összességében lényeges eltérés nincs a két rendszer között, mindkettôben 9-9 általános gazdálkodási típus van megadva, és ezen belül 17 ill. 16 fôtípus, majd 50 ill. 47 különleges típus és 31 ill. 29 altípus az uniós és a magyar anyagban. (A miénkbôl értelemszerûen hiányoznak az olyan altípusok, melyek például a gyapot vagy citrusfélék termelésére vonatkoznak.) A kilenc általános gazdálkodási típus a következôkbôl áll össze: szántóföldi növénytermelô gazdaságok (szántók és szabadföldi zöldségek) kertészeti termelô gazdaságok (zöldségek és virágok) ültetvények (szôlôk, gyümölcsösök, stb.) szálastakarmány-fogyasztó állattartás (szarvasmarha, juh, kecske, stb.) tömegtakarmány-fogyasztó állattartás (sertés, baromfi) vegyes növénytermelô gazdaságok vegyes állattartó gazdaságok kombinált növénytermelô és állattartó gazdaságok egyéb (a fentiekbe be nem sorolható) gazdaságok Az osztályozás célja az EU-ban megtalálható gazdaságok rendkívüli változatosságának elemzése, közös gazdaság-paraméterek meghatározása, mezôgazdasági termelôrendszerek összehasonlítása, a gazdaságok statisztikai értékelése. A jogi kereteket a 78/463-as Bizottsági Határozat a közösségi tipológia létrehozásáról megteremti, a 85/377, 96/393 és 99/725 számú Határozatok pedig ennek kiegészítését ill. módosításait tartalmazzák. A fô gazdasági kritérium, melyet termelési áganként (növénytermesztés, állattenyésztés) minden tagállamra külön számítanak ki, a Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH), ami a bruttó termelési érték állandó költséghányadából és a nyereségbôl adódik össze. Magyarországon az SFH értékek búzára 51.723 Ft, kukoricára 65.164 Ft hektáronként, sertésre pedig 17.994 Ft állatonként (1999-es adatok). Székely Sándor Új francia halászati minôségi rendszer A Francia Halászati Ágazatközi Bizottság (Le Comité Interprofessionael des Produits de l Aquaculture CIPA) egy új halászati minôségi rendszert (Quality Charter) és kereskedelmi márkát vezetett be a francia halászati termékekre. Figyelembe véve az élelmiszer-biztonsági elôírásokat és a fogyasztók igényeit, a cél az, hogy a legjobb minôséget biztosítsák a fogyasztók számára. Ezzel egyidejûleg igyekeznek csökkenteni az élelmiszerekkel kapcsolatos egészség-károsító kockázatokat, fokozni kívánják a termelés és feldolgozás hatékonyságát. A termékeken a következô felirat jelenik meg: Qualité- Aquaculture de la France (Franciaország minôségi halászati terméke). A Charternek négy kulcspontja van: garantálni a fiatal és a kifejlett halak eltarthatóságát; garantálni a termék minôségét; a magas színvonalú termelés ellenôrzése a termelôk és fogyasztók közötti megállapodás alapján; a feldolgozás minôségellenôrzése független szervezetek által. Sz. F. Á. 10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Holland biztosítás a sertésbetegségekre Hollandiában közös biztosítótársaság alakult azzal a céllal, hogy csökkenteni lehessen a fertôzô sertésbetegségekbôl adódó károkat. Az Interpolis biztosító a Rabobank mezôgazdasági bank leányvállalata a felelôse a Porcopol felállításának. Az elsô biztosítási ügyleteket az Aujeszkybetegségre lehet majd megkötni. Németország, amely a holland sertéshús és feldolgozott termékek legnagyobb importôre, sürgeti az Aujeszkybetegség elleni vakcina bevezetését 2003. áprilisától. A vakcina-mentes tenyésztés nagy kockázat a holland sertéságazatra. Ezért van szükség a biztosításra, amelyet a késôbbiekben kiterjesztenek a pestisre, a száj- és körömfájásra, és más fertôzô betegségekre is. Sz. F. Á. FELMÉRÉS a címkézésrôl Az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabványosítási Hivatala (FSA) közzétette a fogyasztók körében folytatott vizsgálatának eredményeit, amelyet a címkézéssel kapcsolatban végzett. A tanulmány, amely csoportos és egyéni mélyinterjúkon alapult arra kereste a választ, hogy a címkéket mennyire tudják elolvasni és értelmezni. A vizsgálat szerint az emberek mindig ellenôrzik a kalóriatartalmat, külön kitérnek a zsírtartalomra. Fontos megállapításnak tartják, hogy a megkérdezettek többsége nem értette az Egy adag kifejezést. Sz. F. Á. Csökkenôben az olasz mezôgazdasági termelés Az olasz mezôgazdaság termelése második éve csökkenô tendenciát mutat. 2001-ben a kibocsátás 1,1%-kal a termelési érték 1%-kal csökkent, míg az árak 4%-kal emelkedtek. Az elmúlt öt évben elôször emelkedett a munkaerô ráfordítás 0,8%-kal. A csökkenés számos ágazatot és terméket érintett, kivétel ezek alól a tejtermékek, citrus félék, olajbogyó, hajtatott növények, szárított gyümölcsök. Az olasz statisztikai hivatal, az ISTAT számításai szerint a gabonafélék termése 3,9%-kal csökkent, míg a kukorica 2,3%-kal a rizs pedig 3,5%-kal növekedett. A paradicsomtermesztés 4,1%-kal 1,97millió tonnára, a szántóföldi zöldségtermesztés pedig 9,8%- kal 12,5millió tonnára csökkent. A hajtatott termesztés 4,4%-os emelkedés mellett 1,3millió tonna, a citrusfélék 1,4%-os emelkedés mellett 3,1 millió tonna, az olajbogyó pedig 1,4%-os emelkedés mellett 2,9 millió tonna volt. Az ISTAT szerint elsôsorban a kedvezôtlen idôjárásnak szárazság és fagy tulajdoníthatóak a termésvisszaesések. A szarvasmarha ágazat visszaesése a BSE pánik következménye (4,1%- os csökkenés 4,25 millió állatszám), míg a sertéságazat növekedést könyvelhet el (2,5%-os emelkedéssel 13,2 millió állatszám). A BSE krízis (Olaszországban 60 esetet regisztráltak) hozzájárult az olasz kereskedelmi hiány csökkenéséhez. 2001 elsô 11 hónapjában a hiány 3 millió euro volt, 11%-kal kevesebb az elôzô évinél. Marhahús esetében a kereskedelmi deficit 35%-kal csökkent, míg a sertésnél 807 millió euroról 1.200 eurora növekedett. Az élôállat import 2%-kal 1,5 millió tonnára csökkent, míg az export 18%-kal emelkedett. Szegedyné Fricz Ágnes 2002. 7. évfolyam 4. szám 11
RIPORT Szlovénia, te csodás! Az agrárgazdaság 1994 óta pozitív irányban fejlôdik, GDP részesedése 2.9%, a foglalkoztatottak aránya 9,9%. Fôbb mezôgazdasági termékei a növénytermesztésbôl származnak (kukorica, búza, burgonya, cukorrépa, szôlô, bor). Valamennyi meglehetôsen jól gépesített termesztési, földolgozási szinten áll. Az ország területének 24 százalékát (491.000 ha) hasznosítja az agrárágazat, annak egyharmadán termesztenek növényeket. A sertés és a csirke tartása jellemzô, emellett a tojástermelés növekszik. Nagy hagyományai vannak a méhészkedésnek, méztermelésnek. A kisebb magángazdaságok dominálnak, kétharmaduk kevesebb mint öt hektáron gazdálkodik, ezek adják a termelés csaknem 90 százalékát. Állami tulajdonban a földek hét százaléka van. Szlovénia agrár külkereskedelme is pozitív tendenciát mutat. Exportjának kétharmada az EU-ba kerül, amelynek értéke 1999-ben 61 millió euró volt. A szlovén mezôgazdasági miniszter szerint az ország speciális helyzetben van a többi jelölthöz képest. A vonatkozó jogszabályokat már majdnem teljes egészében átvette, az Uniótól kapható pénzekkel foglalkozó intézmények is mûködnek. Viszont itt meg kell jegyezni, hogy a szigorú feltételek miatt a gazdáknak csak negyedét érdeklik a programok. Az európai szintû termelôi áralakulás és agrárpolitikájuk közelítése a Közös Agrárpolitikához, mind azt sugallja, hogy Szlovénia már akár tagállamként is mûködhetne. Ezért sem értik a szakemberek az EU javaslatát a direkt támogatásokkal kapcsolatban. A szlovén farmerszövetség a tervezetet elutasította. Védelem alatt A cél az volt, hogy a falvak önellátó képessége növekedjen, az elvándorlás pedig csökkenjen. Ennek egyik eszköze a több lábon állás megteremtése volt. Vagyis például a mezôgazdasági termelés mellett a falusi turizmusra is hangsúlyt fektettek. Szlovéniába évente 3 3,5 millióan látogatnak el. Kedvcsináló honlapjuk (http://www. slovenia-tourism.si) négy nyelven angolul, franciául, németül, olaszul kínál betekintést az ország történelmébe, a látnivalókba, a gasztronómiai finomságokba és a szálláslehetôségekbe. Ez utóbbiak közül szeretném kiemelni a vendégváró farmokat, ahol a kényelmes elhelyezés és a természet közeli élmények mellett, sok ízes étellel is traktálják az odalátogatót, és amelyek nagyszerûen illeszkednek az ország kulturális profiljába. Nemrég egyszerû turistaként látogattam el ebbe az országba, élményeimet szeretném megosztani Önökkel. Vonattal indultunk útnak március egyik csütörtöki napján dél-nyugati szomszédunk felé, az új határátkelôn (Hodoš) keresztül közvetlenül Ljubljanába. Az utazás hosszú volt a kacskaringós út miatt, de a jó társaság (hosszabb utakon mindig akad kellemes útitárs) és az ablakon túli látnivaló elviselhetôvé tette a több mint kilenc órás vonatozást. Szlovénia az Alpok hegyvonulatai, a mediterrán tengerpart és a pannon síkvidék találkozásánál fekszik, így hát eltökélt célunk volt mindenbôl látni és érezni egy keveset. A határtól a fôvárosig elôször megmûvelt szántók, majd kizöldült legelôk, virágos dombok mellett futott a vonat. Kevés, elszórt településsel, egymástól nagyobb távolságra elhelyezkedô házakkal találkoztunk. Mindegyik portához szépen gondozott kiskert tartozott, vagy nagyobb mûvelt terület, valamint a régmúltból átmentett" pajta, kukoricatároló. 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
RIPORT Ljubljanát Prágához hasonlítja egy angol nyelvû tájékoztató füzet, és nem alaptalanul, bár itt jóval kevesebb a turista. Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa (200 ezer lakosú), mégis nagyon tisztának és természet közelinek tûnik. A legtöbb látnivaló a folyó partján található az óvárosban. A szûk utcácskák kávéházakat, barokk templomokat és középületeket rejtenek. A folyón átívelô hidak mindegyike nevezetes valamirôl. A domboldalban keskeny ösvények indulnak a várhoz, amelyet legutóbb két éve újították fel, de olyan furfangos módon, hogy bár teljesen modern elemeket illesztettek a középkori alapokhoz, mégis megôrizte annak jellegét. Az építmény, sôt a város történetérôl is képet" kaphatunk az Óratoronyban mûködô Virtuális Múzeumban. A várfalak menti bolyongás után megpihenhetünk egy kávéra, vagy betérhetünk a Rustika Galériába, ahol szemet gyönyörködtetô, mûvészi kivitelezésû használati és dísztárgyakat vásárolhatunk, amelyek mind a szlovén mesterek munkáját dicsérik. Udvarias sofôrök A turisták és a városlakók másik kedvenc kirándulóhelye a várhoz hasonlóan az északnyugati negyedben található Tivoli-park. A természetjárás mellett még számos sportolási lehetôség kínálkozik (teniszpályák, uszoda). A park egyik végében helyezkedik el az állatkert, felette a dombon egy kis kápolna áll, a központi bejáratnál játszótér és egy nagyobb halastó van. Ljubljanát gyalogosan is nagyszerûen fel lehet fedezni, ugyanis a város elég kicsi. Figyelemre méltó volt a szinte minden utcában megtalálható bicikliút. Nagy meglepetésként hatott, hogy az autósok amikor még le sem léptünk a járdáról mindig megálltak és átengedtek a túlsó oldalra. Ott ez bizony természetes! Az országot néhány nap alatt körbe lehet autózni. A szlovének rendszerint ezt az utazási módot választják már csak az olcsó benzin miatt is. A vonat megfizethetô, de ritkán jár. Az autóbuszok fontosabb városok felé óránként indulnak, bár a jegy ára kétszerese a vonaténak. Mi tehát a kötöttpályás utazást választottuk, de többször pórul jártunk. A menetrend ugyanis legtöbbször csak szlovénül tájékoztat, és nem elég, ha valaki orosz tudását elôvéve valahogy kibogozza a magyarázatokat. A pénteki napot a Triglav-i Nemzeti Parkban töltöttük, nevét Szlovénia legmagasabb hegycsúcsáról (2864 m) kapta. Bohinjska Bistrica-ban szálltunk le a vonatról, ahonnan busszal jutottunk el a tóhoz. Bekukucskáltunk az apró mûemlék-templom ablakain mielôtt nekivágtunk a tó körül vezetô ösvénynek. Hol nagyon közel a vízhez, hol mélyen bent az erdôben lépkedtünk a sziklafalról letöredezett köveken. A hegyoldalt sárga kankalin, lila krókusz és ibolya, fehér hóvirág és szellôrózsa borította be. A csúcsokon megmaradt havat néhány síelô ki is használta. Hamar visszakerültünk B. Bistrica-ba, ahol még bepillantottunk a barokk stílusú katolikus templomba, aztán tovább indultunk, hiszen várt a Bled-i tó. A vonatállomás éppen szemben van a településsel, köztük helyezkedik el a tó, aminek a közepén egy kis sziget található, rajta pedig egy 17. századi kegytemplom, ahova csak csónakkal lehet eljutni. Felmásztunk a Bledhez közeli sziklacsúcson emelkedô lovagvárhoz, ami mindig az elôkelô vendégek pihenôhelye volt. Méltán neves turista-paradicsom a város, hiszen fürdôi mellett, más felüdülést és szórakozást nyújtó szolgáltatásokat is kínál (kaszinó, golfpálya, rendezvényközpont). Sós levegô A Szlovén-karszt egyik ismert barlangrendszeréhez (az ország 7000 barlangjából!) indultunk szombaton. Divac a-ig utaztunk vonattal, onnan félórás gyaloglás következett Škocjanba. Az erdei út végén, 200 méterre a park (1986 2002. 7. évfolyam 4. szám 13
RIPORT óta az UNESCO védelme alatt áll, része a Világörökségnek) központi pihenôjétôl, ahol a cseppkôbarlangba is jegyet válthatunk csodálatos tájkép tárult szemünk elé. Mély szakadék alján dübörög le a vízesés, az erdô borította sziklaperemen mûemlék település, egy kis múzeum, templom és annak fallal körülvett kertje látható. Évmilliókkal ezelôtt ezt a területet mély tenger borította, ami vastag mészkôréteget hagyott maga után. Az egyedülálló képzôdményeket mindenki megcsodálhatja az 1933-ban épült mesterséges alagútnak köszönhetôen. A barlangokban szebbnél szebb cseppköveket találunk. Lélegzetelállító a mélyben tombolva kanyargó Reka folyó, amely 1400 méter hosszan és 150 méter mélyen folyik a felszín alatt. Fölötte egyetlen keskeny híd vezet át, majd hosszan követhetjük a folyó útját a korlátokkal biztosított párkányon. Mivel elég közel voltunk a tengerparthoz, nem hagyhattuk ki a Koper-i kikötôvárost. Amikor megérkeztünk, már esteledett, ráadásul sûrû köd fogadott, hol volt már a Škocjan-i gyönyörû tiszta idô! Így csak a tájékozódás miatt gyakran megszólaló hajókürtök és a sós levegô illatából tudtuk, hogy az Adriai-tenger közelében járhatunk. Egyébként a régi városrész mediterrán hangulatot árasztott szûk, köves utcácskáival középkori házaival, palotáival és a védelmi célokra épült dómmal. Vasárnap kora délután indultunk haza, és bár sok mindenre nem jutott idô, mégis gazdag élményekkel tértünk vissza. Szívbôl ajánlom Szlovénia megtekintését! Forrás: Agra Focus 71., 73. sz. Településfejlesztés 1992/5. sz. Agrarmärkte in Zahlen 1999. Kripner Vera Slovenia, the marvellous Thanks to the reforms of ecology, the republic separated from the past big Yugoslavia soon "regained its feet" and became one of the most prosperous countries in the middle-eastern region of Europe. Good results in the field of economy and politics enhance the fast integration of Slovenia into the European Union. The direction of agricultural development is positive since 1994. The agricultural sector utilizes 24% of the country's total area, one third of it is used for plant production. Breeding of chicken and pig is characteristic, apiculture and honey production is also traditional. Village reconstruction was a part of the development programs of the '90-ies, with the objectives of the improvement of self-supporting and the reduction of the migration from villages. One of the means for this purpose was the enhancement of the diversification of activities, for example village tourism was also emphasized beside agricultural production. 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK KÖZÖS NYILATKOZAT A Magyar Agrárkamara elnöksége az Agrár Munkaadói Szövetség, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetsége, a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Magyar Parasztszövetség támogatásával 2002. március 28-án Ópusztaszeren agrárfórumot tartott. A résztvevô szervezetek megvitatták az Európai Unió Bizottsága által 2002. január 30-án közzétett, a bôvítés finanszírozására vonatkozó irányelvek agrárösszefüggéseit. Megállapították, hogy az ajánlat ellentétes az Európai Unió alapelveivel, többek között a Római Szerzôdés 34. cikkelyében foglalt megkülönböztetés tiltásaival. Az ajánlat sem idôtartamában, sem mértékében nem tekinthetô átmeneti intézkedésnek, sokkal inkább kettôs szabályozásnak. Egyetértésben a Bizottság állásfoglalásával megállapították, hogy a csatlakozó országok agrártámogatása alapvetôen nem költségvetési kérdés. A résztvevô szervezetek álláspontja szerint, az átmenet legfeljebb a jelenlegi költségvetés érvényességi idejének végéig, 2006- ig tarthat. Megállapították, hogy az EU a saját, bôvítéssel kapcsolatos költségvetési elôirányzatait sem használja ki. Az EU Bizottság tíz országra vonatkozó megállapításainak döntô többsége a fórum álláspontja szerint Magyarországra nézve nem állja meg a helyét, mivel hazánk kedvezô adottságai miatt több szempontból elônyösebb képet mutat, mint az uniós átlag: a 100 hektár mûvelt területre jutó foglalkoztatottak aránya 5,2 fô, míg az Unióban 8,6 fô, az 50 ha feletti gazdaságok száma az Unióban nem éri el a mûvelt terület kétharmadát, míg Magyarországon megközelíti annak háromnegyed részét, az árukibocsátás koncentrációja (28.600 szervezet adja az összes árukibocsátás 77%-át) magasabb, mint az Európai Unióban. A magyarországi agrárszerkezet és struktúra az EU-ban alkalmazott teljes körû agrárszabályozás átvétele mellett - a Bizottság álláspontjával ellentétesen - nemhogy ár- és jövedelemtorzulásokat, hanem ellenkezôleg, a nemzetgazdaságon belüli arányos jövedelemszerzés esélyét hozhatja az agrártermelôk többségének. A Bizottság ajánlatának elfogadása a jelenleg is meglevô ár- és jövedelemhátrányok további növekedését okozhatja. A több mint 100 ezer kistermelô számára elônyös lenne a 1244/2001. EK rendeletben megfogalmazott egyösszegû, egyszerûsített normatív támogatás magyarországi bevezetése. A bázisok tekintetében az EU Bizottság ajánlata azt a veszélyt hordozza magában, hogy Magyarország a csatlakozás után belsô piacait is fokozatosan elveszíti. A fórum résztvevôi tárgyalási alapelvnek tartják, hogy az Európai Unió tartsa tiszteletben a magyar termelôknek azt az igényét és szándékát, hogy hazai termelôk lássák el a hazai piacot áruval, a 10 évvel ezelôtti szinten. Felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a magyar mezôgazdaság környezet terhelése, még az EU által vitatott 1986 90- es referencia idôszakot alapul véve is csak 60%-a az Unióénak. A résztvevôk úgy ítélik meg, hogy éppen a kedvezôtlen EU ajánlat hat hátrányosan a hazai agrárkörnyezetre. Emiatt Magyarországnak kezdeményeznie kell a földpiac megnyitásáról szóló megállapodás felülvizsgálatát, ugyanis annak betartását, még egyenlô elbánás esetén 2002. 7. évfolyam 4. szám 15
FELKÉSZÜLÉSÜNK is aggályosnak tartják. A csökkentett támogatás kedvezôtlen hatással van az agrárfoglalkoztatottak létszámára, akik így nem vehetik fel a versenyt uniós társaikkal. Ennek következtében többen kénytelenek lesznek felhagyni mezôgazdasági tevékenységükkel, anélkül, hogy foglalkoztatásukra más lehetôségek megnyílnának. Ezért szükség van az EU munkaerô piacainak haladék nélküli megnyitására is. Az EU ajánlás a Strukturális Alapokból való részesedésnél is komoly megkülönböztetést tesz, mivel itt sem adja meg az esélyt a technológiai felzárkózásra. A jelenlegi kedvezményezettekéhez képest még 2006-ban is csak 61%- os az ajánlati szint. Dr. Csikai Miklós elnök Magyar Agrárkamara A fórum résztvevôi leszögezték, hogy az EU Bizottság 2002. január 30-i irányelve a magyar mezôgazdasági termelôk számára rendkívül hátrányos, az nem átmeneti, hanem kettôsszintû szabályozás és ezért az a mai formájában elfogadhatatlan. Kérik a CEA, a COPA/COGECA, továbbá az EFFAT tagszervezeteit, hogy legyenek szolidárisak magyarországi gazdatársaikkal és emeljék fel szavukat az EU alapelveivel is ellentétes hátrányos megkülönböztetés ellen. Ópusztaszer, 2002. március 28. Dr. Bereczky András fôtitkár MEDOSZ Horváth Gábor fôtitkár MOSZ Dr. Kôrösi Imre elnök Agrár Munkaadói Szövetség Dr. Vidmann Mihály elnök Magyar Paraszt Szövetség Közelítések? Csaknem 5 órán át tárgyalt a 10 csatlakozó ország az Unió bôvítésérôl Brüsszelben, ez év március 19-én. Ez az agrárminiszterek találkozója volt. A 10 kelet-közép-európai országon kívül Bulgária, Románia és Törökország is képviseltette magát. Valamennyi agrárminiszter kifejthette ellenvetését, véleményét a Bizottság 2002. január végi javaslatával kapcsolatban. A közös agrárpolitika elfogadása a jelölt országok részérôl a tárgyalások kiindulópontja, hangsúlyozta Franz Fischler fôbiztos. Szinte valamennyi ország csupán tárgyalási alapnak tekinti a Bizottság javaslatát. Az 5 órás eszmecserének inkább volt célja kicserélni az álláspontokat. Tény, hogy a bizottsági álláspont, valamint a tagjelöltek elképzelései között óriási szakadék tátong. Ugyanakkor az EU jó néhány vezetô tagállama határozottan kifogásolta azt, hogy a Bizottság már így is túlságosan eltávolodott eredeti javaslatától. Németország, az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia kritikával illette ezért Franz Fischlert. 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK A spanyol mezôgazdasági miniszter, Miguel Arias Cañete egy kérdôívet osztott szét a csatlakozó országok agrárminiszterei között, hogy mintegy 7 kérdésre válaszoljanak. Egyúttal arra bíztatta ôket, vázolják föl mi módon javítanák ôk maguk a javaslat kulcselemeit (közvetlen támogatások, vidékfejlesztések stb.). Alapnak kell tekinteni az Európai Unió költségvetését, illetve ennek elsôbbségét, az idôzítést és a közösségi joganyagot. Arra buzdította ôket, tegyenek alternatív javaslatokat. De hogyan lehetne megkönnyíteni, illetve leegyszerûsíteni a közvetlen kifizetésekhez való hozzájutást a kisméretû farmgazdaságok esetében? Felmerült még, hogy a vidékfejlesztésnek milyen speciális területei vannak a tagjelölt országoknál, vagy hogyan alakulnak a termelôi árak a közös agrárpolitika bevezetésével, vagy hogyan lehet a hektáronkénti hozamot a kvótákhoz igazítani. Egyértelmûvé vált, hogy Szlovénia minden tagjelölt országnál közelebb van az Unióhoz, mind az árak, mind az agrárpolitika tekintetében. Ez az ország bízvást számíthat rövidebb átmeneti periódusra, illetve a közvetlen támogatásokhoz való gördülékeny hozzájutásra, sokkal inkább, mint a többiek. Ciprus és Málta szintén pozitív értelemben különbözik a többi országtól a mezôgazdasági politika tekintetében. E két ország, valamint Szlovénia agrárminiszterei kifejtették, hogy hogyan szeretnék csökkenteni a szakadékot a bizottsági javaslat, valamint a saját nemzeti elvárásaik között. Hogy a szakadék ne mélyüljön, ôk nemzeti alapokat kívánnak teremteni. Málta rövidesen közli merôben új agrárpolitikáját. A legkeményebben Lengyelország ragaszkodik eredeti elképzelésihez, és az Unióban úgy látják, a többi tagjelölt ország megbújik Lengyelország háta mögött, így hasonlóan merev álláspontot képvisel az átmeneti idôszak tartamára, a közvetlen kifizetésekre (a vitatott 25%!) nézve. Észtország, Lettország és Litvánia, mint három tagjelölt Balti ország tárgyalási álláspontját egyeztette. Ez részben közös történelmi múltjukkal van összefüggésben. Határozottan él még bennük a központi tervirányítás szovjet gyakorlatának emléke. Egyúttal meg is magyarázták, miért estek az EU által tervezett 1995 1999-es idôszakra a legmélyrehatóbb strukturális átalakítások, s miért nem alkalmas ez a 4 év arra, hogy bázis idôszakként szerepeljen. AgraFocus 2002/74. április Fordította: Tamás Enikô Ökogazdálkodás EU feltételekkel A z Európai Unióban 1991 óta az EEC No 2092/81. sz. rendelet szabályozza az ökogazdálkodást. Az 1991 óta többször módosított rendelet betartása kötelezô minden ökogazdálkodó, biotermékeket feldolgozó számára. Az ökogazdálkodás során tilos génmódosított anyagok, mûtrágyák, szintetikus növényvédôszerek, rovar-, illetve gyomirtók használata, tilos az élelmiszerek ionizációs besugárzása, az állattartásban antibiotikumok használata. Az ökogazdálkodás feltételrendszere természetesen ennél bôvebben szabályozza a gazdálkodást, ez a szabályozás azonban nem olyan bonyolult, hogy ne lehessen betartani, vagy alkalmazása komoly nehézséget okozna. Ezt támasztja alá, hogy az Európai Uniót és az Unión kívüli EFTA országokat tömörítô nyugat-európai országokban évente mintegy egymillió hektárral növekszik az ellenôrzött ökogazdálkodásba vont terület. Az Európai Unióban jelenleg 2002. 7. évfolyam 4. szám 17
FELKÉSZÜLÉSÜNK mintegy 5 millió hektáron folyik ökogazdálkodás. Ez a 15 országot tömörítô Unió 137 millió 348 ezer ha mezôgazdasági területének 3,6%-a. Az Unió az agrár-környezetgazdálkodási programja keretében az évtized végére az ökogazdálkodásba vont mezôgazdasági terület arányát kb. 10 15%- ra kívánja növelni. Néhány országban, így Ausztriában, Dániába, Finnországban, Svédországban már 6%-ot meghaladó területen folyik ökogazdálkodás, Svájcban pedig már 10%-on. A gazdaságok száma meghaladja a 150 ezret. Tehát joggal állíthatjuk, hogy az ökogazdálkodás nem néhány különc gazdálkodó hobbija, hanem olyan dinamikusan fejlôdô gazdálkodási forma, amely kíméli a környezetet, és egészséges élelmiszert állít elô. (1. táblázat) A növekedés többek között annak köszönhetô, hogy egyre erôsödik a környezettudatos gazdálkodás, az emberek számára már nem közömbös, hogy a megtermelt, elfogyasztott élelmiszer mennyire károsítja a környezetüket, milyen fosszilis energiafelhasználással jár, az élelmiszer milyen összetevôket tartalmaz, mi a beltartalmi értéke, mennyire egészséges. A fenntartható gazdálkodási mód elterjedését különbözô támogatási formákkal elôsegíti az Unió agrártámogatási rendszere is. M agyarországon az ellenôrzött ökogazdálkodás kezdete a nyolcvanas évek második felére tehetô. 1988-ban még csak 15 gazdálkodó 1.000 ha-on folytatott biogazdálkodást. (2. táblázat) 1991-tôl az Európai Unió ökorendeletének figyelembe vételével a Biokultúra Egyesület kidolgozta saját, az uniós feltételrendszerrel konform feltételrendszerét. Ez és az ennek alapján végzett ellenôrzés szakmai elismerését jelentette, hogy 1995-ben az EC 529/95 bizottsági rendelettel hazánk és a Biokultúra Egyesület ellenôrzésének és minôsítésének elôzetes elismeréseként felkerült az EU ún. harmadik országokból elfogadottak listájára. Ilyen akkreditációt hazánkon kívül csak Ausztrália, Argentína, Izrael és Svájc kapott. Az elismerés azt jelentette, hogy a Biokultúra Egyesület által ellenôrzött növényi termékek külön újraellenôrzés nélkül bevihetôk az Európai Unióba. Egész Közép- és Kelet Európában csak hazánk rendelkezett ilyen akkreditációval. Ez különlegesen kedvezô helyzetbe hozta a magyar ökogazdálkodókat és nagy lehetôségeket teremtett a biotermékek exportjában. 1996-ban a Biokultúra Egyesület, hogy szétválassza a mozgalmi feladatokat és az ellenôrzési tevékenységet, 100%-os tulajdonosként önálló ellenôrzô szervezetet hozott létre, a Biokontroll Hungária Kht-t. Az ellenôrzô közhasznú szervezet megkapta az egyesülettôl az uniós akkreditációt, amit az egyesület bejelentett az Uniónak is, amely azt tudomásul vette. 1996-ban az Unió EC 522/96. bizottsági rendelettel a fenti elfogadást a növényi termékeken túl kiterjesztette bizonyos összetételû élelmiszerekre, valamint elôtérbe helyezte országonként a nemzeti minôsítô szervezeteket. 1977-ben az EC 314/97. bizottsági rendelet az elfogadást kiterjesztette minden élelmiszerre. Az 1995-ös uniós elfogadás, akkreditáció 1998-ban lejárt. Az Unió elismerve a magyar ökogazdálkodás fejlôdését az ellenôrzés, minôsítés, illetve tanúsítás uniós követelmények szerinti betartását, 1998-ban az 1367/98. sz. EU rendelettel újabb három évre, 2000. június 30-ig elismerte a Biokultúra Egyesületet, majd 2000-ben újabb 3 évre meghosszabbította az elfogadottságot (EC 548/2000. március 14.). (Ez az utolsó elismerés talántalán már kitart az uniós csatlakozásig.) Az Európai Unió elfogadásának, akkreditációjának súlyát jelzi, hogy 1995-2001. között ilyen elfogadottságot csak Csehország kapott, 2000. januárjában. 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
FELKÉSZÜLÉSÜNK Ökológiai Gazdálkodás Európában (területnagyság) 1998. 1999. 2000. 1. sz. táblázat Ha % Ha % Ha % EEU EURÓPAI UNIÓ Ausztria 345.375 10,09 287.900 8,4 271.950 7,96 Belgium 6.418 0,48 18.572 1,4 20.263 1,47 Dánia 64.329 2,37 146.685 5,5 165.258 6,15 Finnország 125.550 5,60 137.000 6,3 147.423 6,70 Franciaország 120.241 0,40 316.000 1,1 370.000 1,31 Görögország 6.000 0,09 15.849 0,47 24.800 0,71 Hollandia 17.500 0,88 22.997 1,2 27.820 1,39 Írország 23.591 0,53 32.478 0,7 32.355 0,75 Luxemburg 625 0,49 1.002 0,8 1.030 0,81 Nagy-Britannia 54.270 0,34 240.000 1,2 527.323 2,85 Németország 351.062 2,02 416.318 2,4 546.023 3,20 Olaszország 550.000 3,18 788.070 5,3 1.040.377 7,01 Portugália 11.584 0,29 47.974 1,2 50.002 1,31 Spanyolország 152.105 0,61 352.164 1,4 380.838 1,49 Svédország 118.175 3,44 155.674 5,5 171.682 6,25 EU EU átlag 1.946.825 1,41 2.978.683 2,17 3.777.144 2,94 EFTA EFTA országok Izland 119 0,01 2.500 0,6 3.400 3,40 Liechtenstein 630 17,00 660 17,0 690 17,00 Norvégia 11.796 1,16 18.773 1,8 20.523 2,01 Svájc (2001.03.01) 71.790 6,70 84.124 7,8 95.000 9,00 EFTA EFTA átlag 84.335 1,9 106.057 2,4 119.613 2,73 EU+E EU+EFTA átlag 2.031.160 1,12 3.084.740 2,15 3.896.757 2,93 CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK Bulgária n.a. n. a. 500 0,01 Ciprus n. a. 30 0,02 52 0,04 Csehország n. a. 110.756 2,6 165.699 0,49 Észtország n. a. 4.000 0,4 9.872 0,69 Lengyelország n. a. 11.000 0,06 22.000 0,12 Lettország (1999) n. a. n. a. 20.000 0,79 Litvánia n. a. n. a. 4.709 0,13 Magyarország 22.501 0,36 36.035 0,58 53.649 0,87 Románia (2001) n. a. n. a. 9.785 1,00 Szlovákia (1999) n. a. n. a. 60.000 2,45 Szlovénia n. a. 3.000 0,38 5.200 0,66 Törökország n. a. n. a. 21.000 0,05 CSAT CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK ÁTLAGA 372.466 0,30 EU+E EU+EFTA+CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK 4.269.223 1,80 2002. 7. évfolyam 4. szám 19
FELKÉSZÜLÉSÜNK Ellenôrzött biogazdálkodás Magyarországon (a Biokultúra Egyesület által ellenôrzött üzemek száma és terület nagysága) 2. táblázat Üzemek száma Növekedés Terület Növekedés Mezôgazdasági db % ha % terület % 1988 15 1.000 1989 18 20 1.500 50 0,024 1990 49 172 2.965 98 0,048 1991 56 14 2.840 4 0,046 1992 51 9 3.330 17 0,054 1993 67 31 2.540 24 0,041 1994 73 9 2.250 11 0,036 1995 108 48 8.532 279 0,138 1996 127 18 11.390 33 0,184 1997 161 27 15.772 38 0,255 1998 330 105 21.565 37 0,349 1999 327 1 32.609 51 0,527 2000 471 44 47.221 45 0,763 2001* 764 62 79.178 67,6 1,378 2002* 120.000 2006* 300.000 * a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program által tervezett ökogazdálkodási terület A fentiek alapján jelképesen azt mondhatjuk, hogy a Biokultúra Egyesület, a magyar ökogazdálkodók már az Unióban vannak, hiszen gazdálkodásuk feltételrendszere, ennek ellenôrzése, dokumentálása teljes egészében megfelel az uniós követelményeknek. Az Európai Unióba történô csatlakozási folyamatba tartozott, amikor 1999- ben a magyar kormány határozatot hozott a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról. (2253/1999.(X.7.)) A program keretében mûködô ökogazdálkodásról a kormány 140/1999. (IX.3.) számon hozott rendeletet. A kormányhatározat ún. végrehajtási rendeleteként a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendeletet adott ki a mezôgazdasági termékek ökológiai követelmények szerinti elôállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól. A hazai kormányzati szabályozás teljes egészében megfelel az Unió ökogazdálkodás feltételrendszerének, azzal eurokonform. Az ökogazdálkodásról, feldolgozásról szóló kormányhatározat, illetve miniszteri rendelet nem hozott számottevô változást az ökogazdálkodásban, hiszen addig is a Biokultúra Egyesületnek köszönhetôen az európai uniós feltételrendszerek, követelmények sze- 20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA