Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében BUDAPEST, 2007. DECEMBER 17. KÉSZÍTETTE: PETROVICS JUDIT IGAZGATÓ

Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. A közoktatás esélyegyenlősége Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az intézmény rövid bemutatása A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium a főváros XIX. kerületében, a kispesti Wekerle telep központjában található. Iskolánk 1919-ben a X. kerületi Tisztviselőtelepi Széchenyi Gimnázium fiókintézeteként nyitotta meg kapuját. 1921-ben vette fel Deák Ferenc nevét, és 1923-ban kikerült a Széchenyi Gimnázium irányítása alól. Ekkortól Magyar Királyi Állami Deák Ferenc Reálgimnázium néven működött. 1953-tól 1991-ig az iskola Landler Jenő nevét viselte, majd 1991-től a hivatalos elnevezése Kispesti Deák Ferenc Gimnázium. Mai épületébe 1964-ben költözött. A Gutenberg krt., Murányi utca, Zoltán utca és Piac utca által határolt területen fekszik a három emeletes épület, melyhez egy földszintes szárny is csatlakozik. Az épület maga nem illeszkedik a Wekerle telepi építészeti környezetbe, szépen gondozott parkja, sétáló udvara, jól karbantartott sportpályái viszont kellemes kertvárosi hangulatot biztosítanak. Az épületben a tantermeken kívül fizika, kémia-biológia előadó, számítástechnikai, idegen nyelvi, rajz, ének szaktanterem, testnevelésterem a hozzá kapcsolódó kondicionáló teremmel és öltözőkkel, valamint egy 3 helyiségből álló könyvtár-olvasóterem rendszer áll az oktatás szolgálatában. A földszinti szárnyban találhatóak az irodák, az orvosi szoba, az ebédlő, az iskolai büfé, valamint a Deák-diák klub. A tanulólétszám kb. 400 fő, a tantestületnek közel 40 tanára van. Az iskolában alapítvány is szolgálja az oktatást és a nevelést: a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumért Alapítvány. A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium nevelő és oktató munkájának középpontjában a gyermek, a diák áll. Feladatunk kettős: az érettségi vizsgára, valamint a felvételi vizsgára és munkavállalásra felkészíteni tanulóinkat.

Gimnáziumunk egyik alapcéljáról sem mond le, hanem folyamatos szakmai munkával igyekszik azt korszerűen és gyermekközpontúan teljesíteni. Közös tevékenységünk legfőbb vezérelve a humánum, a klasszikus polgári értékek (tudás, kötelességérzet, szorgalom, rendszeresség, tisztelet, tolerancia), az önérvényesítő ill. önaktualizációs készség és igény felébresztése, bensővé tétele. Diákjaink - a négy évfolyamos, az idegennyelvi előkészítő évfolyamos valamint a 2008-tól kimenőrendszerben megszűnő hatévfolyamos gimnáziumi osztályok jelenléte miatt - 12-19 éves emberek, akik életük jelentős éveit, és napjaik jelentős részét iskolánkban töltik. Számukra kell olyan humánus, stabil értékrend alapján működő közeget teremteni, ahol szorongásmentesen, egészségesen fejlődhetnek, tanulhatnak, élhetnek. Minden ember "bio-pszichoszociális" lény, így az egészség fogalma is együttesen testi lelki és szellemi értelemben létezik. Ezen egészség megéléséhez feltétlenül szükséges a harmonikus stabil közösség. Ennek a közösségnek a megteremtéséhez és működtetéséhez a tanítási órákon túl szervezett, mindenki számára elérhető délutáni szabadidős foglalkozások, klub foglalkozások, szakkörök, sportversenyek, nyári táborok, idegen nyelv tanuló utazások nagy mértékben járulnak hozzá. Az iskolában folyó oktatás jelenlegi struktúrája: 6 évfolyamos gimnáziumi osztályok: emelt szintű angol/term. tud.-os csoporttal 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok: emelt szintű média/humán csoporttal 5 évfolyamos gimnáziumi osztályok: id.nyelvi elők. évfolyammal (ang.,német). Ezen oktatási struktúra átalakulóban van, a leglényegesebb változást a hat évfolyamos oktatás kimenőrendszerben történő megszűnése jelenti. 1. Helyzetelemzés A nevelési és oktatási intézmény tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. Intézményi alapadatok OM azonosító: 035253 Intézmény neve, címe: Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok száma: 38 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest Gutenberg krt. 6. Budapest Főváros XIX. Ker. Önkormányzata

Az intézménybe járó tanulók száma: 405 Magántanulók száma: 0 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 7 ebből Integráltan 7 gyógypedagógiai tagozaton 0 HH / HHH tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró tanulók száma: 56 9/n.a Más kerület(ek)ből bejáró tanulók száma 233 ebből HH / HHH 7 Feladatellátási hely A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában Középiskola (7-12.) más településről/kerületből bejáró Összesen: 289 HH / HHH: 7 tömegközlekedéssel 269 7 iskolabusszal 0 0 falugondnoki szolgálattal 0 0 egyéni (szülők szgk.-val) 20 0 ebből (megnevezése és címe) ebből Funkció Főállású pedagógusok létszáma Gyermekek, tanulók száma HH gyermekek, tanulók száma HHH gyermekek, tanulók száma SNI gyermekek, tanulók száma Kispesti Deák Ferenc Gimnázium gimnázium 38 405 9 0 7 gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH SNI Összesen HH HHH 7 évfolyam 25 25 1 0 8 évfolyam 27 27 1 1 9 évfolyam 96 96 4 0 10 évfolyam 95 95 1 1 11 évfolyam 86 86 1 0 12 évfolyam 76 76 1 5 Összesen 405 0 0 0 405 9 0 7 0 0

Osztály (évf. és betűjele) vagy gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban óvodai csoport (foka és neve) Összesen HH HHH SNI Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás 7. C 25 1 0 0 x 8. C 27 1 0 1 x 9. A 32 2 0 0 x 9. B 35 1 0 0 x 9. C 29 1 0 0 x 10. A 34 0 0 0 x 10. B 34 1 0 0 x 10. C 27 0 0 1 x 11. A 30 0 0 0 x 11. B 29 1 0 0 x 11. C 27 0 0 0 x 12. A 29 0 0 0 x 12. B 28 1 0 3 x 12. C 19 0 0 2 x Gyógypedagógiai tagozat A tanulók osztályba sorolása a felvételi pontszámok és a tanulók emelt szintű csoportba történő jelentkezése alapján történik. Az iskolánkban folyó oktatás sajátosságai miatt a HH/össz. arányokat összehasonlítva egy adott évfolyamon a HH tanulók eloszlására vonatkozóan nem lehet következtetéseket levonni, hiszen nem egyszerre kerültek beiskolázásra (pl. 9.a.-val egy évfolyamon lévő 10.b. egy évvel korábban, a 9.c. két évvel korábban). Akik egyszerre kerültek beiskolázásra azok nem azonos programú osztályokba (6 évf.-os, 4 évf.-os, 5 évf.-os) jelentkeztek. Az iskolai átlag: 2,2%. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Évfolyam összlétszám integrációs Összlétszám integrációs összlétszám integrációs összlétszám képességkibonta-koztató képességkibonta-koztató képességkibonta-koztató képességkibonta-koztató integrációs 7. 29 0 0 30 0 0 24 0 0 25 0 0

8. 25 0 0 29 0 0 30 0 0 27 0 0 9. 83 0 0 86 0 0 93 0 0 96 0 0 10. 88 0 0 79 0 0 85 0 0 95 0 0 11. 74 0 0 86 0 0 78 0 0 86 0 0 12. 91 0 0 72 0 0 85 0 0 76 0 0 Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Magántanulók aránya (%) összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 1,8% 0,5% 0,25% -- 0% -- 2004/2005 0,5% 0% 0,25% -- 0,5% -- 2005/2006 1% 0% 0 -- 0% -- 2006/2007 1% 0% 0,5% -- 0,25% -- 2007/2008 (tervezett) 1% 0% 0,5% -- 0,25% --- 2008/2009 (tervezett) 1% 0% 0,00 -- 0,25% -- országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37% Az évfolyamismétlők, a magántanulók és a hiányzások száma nem éri el az országos átlagot, intézkedést nem igényel. Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HH / HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga Szövegértés 6. évfolyam - 500-509 - - 512 - - HH / HHH tanulók átlaga 8. évfolyam 584 500 532 n.a 497 n.a n.a 10. évfolyam - 500 578 499 578 n.a 501 n.a n.a Matematika 6. évfolyam - 500-505 - - 493 - - 8. évfolyam 548 500 513 n.a 494 n.a n.a 10. évfolyam - 500 542 497 545 n.a 499 n.a n.a

Az eredmények az országos átlagnál jobbak. Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 0 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 3 Kooperativ tanulás 2 Projektpedagógia 2 Drámapedagógia 0 A pedagógusok továbbképzésénél előnyben kell részesíteni a hatékony együttnevelés, ill. a drámapedagógiai módszerek elsajátítását. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban. Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Alapfokú művészet-oktatás n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Kisebbségi program 0 0 0 0 0 0 0 0 Napközi 0 0 0 0 0 0 0 0 Szakkör 11% 25% 29% 27% 27% 22% 25% 30% Iskolai nyári tábor 20% 11% 15% 22% 20% 18% terv terv 20% 25% Erdei iskola 8% 11% 7% 11% --- --- --- --- Az intézmény tanulói részt vesznek szakkörökön, nyári táborokon. A programokba bevonjuk a HH-s tanulókat is.

Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban? Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Programok Összlétszámon belül HH/ HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Útravaló Még nincs Még nincs 0 0 0 0 Program adat adat 1,5% 6% Arany János Program 0 0 0 0 0 0 0 0 Tanoda 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 A szülőket tájékoztatjuk az iskolán kívüli segítő programokról, lehetőségekről, de az Útravaló program kivételével eddig nem tapasztaltunk érdeklődést. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény darab gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 0 0 0 0 nyelvi labor 0 0 0 0 Szükségtanterem 0 0 0 0 számítástechnikai szaktanterem 1 320 8 6 számítógép (min. P4 szintű) 37 405 9 7 ebből internet hozzáféréssel 20 320 9 6 Tornaterem 1 402 9 6 Távlati terveink között szerepel egy idegen nyelvi szaktanterem kialakítása idegen nyelvi labor berendezéssel, továbbá az informatikai felszereltség kiterjesztése internet hozzáféréssel a könyvtár olvasótermére. Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám)

Feladatellátási hely (megnevezése) építés vagy legutóbbi felújítás éve logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) Tornaterem vízöblítéses WC Étkező vagy ebédlő Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1964 0 0 0 1 37 1 18 1 Az intézmény rendelkezik a legfontosabb feltételekkel, melyekhez minden tanuló hozzáfér. Nyelvi labor kialakítása szükséges. Az intézmény pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata. Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat? Annak vizsgálata, hogy amennyiben az intézményben és a településen az országos átlagot meghaladja az SNI tanulók többi gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya, miként csökkenthetők ezek az arányok, a számukra biztosított szolgáltatások, ellátások megfelelnek-e a törvényességi és szakmai követelményeknek, hogyan támogatható az SNI tanulók többségi tantervű középfokú oktatásban való továbbtanulása. SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 7 Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton Ebből Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar 4 Súlyos magatartási, tanulási zavar 1 Egyéb hallás; mozgás sérült 2 A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 7 Az intézmény és szakmai és társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata.

Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttműködő, illetve, hogy mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Szervezetek, intézmények Cigány kisebbségi önkormányzat Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Védőnők Német Kisebbségi Önkormányzat Nevelési Tanácsadó Kőbányai Pedagógia Szolgáltató Budapesti Média Intézet City College Kht Civil szervezetek Wekerlei Társaskör Öreg Deák Baráti Kör Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumért Alapítvány Együttműködés jellege Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók (gyakoriság) (jelölje X-szel) hetente hetente havonta napi x x X X X X X Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) x Iskolánkkal rendszeres, napi kapcsolatban álló partnereink a következőkben segítik iskolánk hatékony működését: Alapítvány: anyagi támogatást nyújt elsősorban eszközbeszerzéshez, tanulók jutalmazásához, iskolai programok szervezésének költségeihez, nehéz szociális körülmények között élő tanulók költségeihez való hozzájárulással annak érdekében, hogy az iskola önköltséges programjain ők is részt vehessenek. Az iskola védőnője foglalkozásokat tart az egészségnevelés programunk szerint egészséges életmód, egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek, szexualitás stb. témában. A Budapest Média Intézet a média tantárgy tanulásához szükséges stúdiós gyakorlatok helyszínét biztosítja. City College Kht által működtetett Üzleti Szakközépiskola délutánonként iskolánk épületében tart érettségire épülő OKJ-s szakképzést. Végzős diákjainknak jelent ez egy továbbtanulási lehetőséget itt helyben. A többi, a felsorolásban szereplő partnereinkkel a közös feladat, munka határozza meg a kapcsolattartás gyakoriságát és tartamát. A Családsegítő ill. Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban gyermekvédelmi felelősünk gyermekvédelmi feladatainak ellátása során tartja a kapcsolatot. A kerületi Nevelési Tanácsadó nem csak, mint Nevelési Tanácsadó partnerünk, hanem mint a kerületi pedagógiai szolgáltató feladatok ellátója is. Ez utóbbi tevékenysége a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Intézettel együtt az utóbbi

időszakban legkiemeltebben a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 3.1.3. pályázatunk megvalósításában volt komoly segítségünkre. A Német Kisebbségi Önkormányzat a nálunk folyó emelt szintű német, illetve a német idegen nyelvi előkészítő évfolyamos osztályainkban folyó német nyelv tanítás, a német kultúra megismertetése terén van segítségünkre. A Wekerle Társaskör és a Deák Ferenc Gimnázium Öregdiák Baráti Köre a hagyományápolás, a helyi kötődések egy egészséges lokálpatriotizmus kialakításában játszik jelentős szerepet. Az Öregdiák Baráti Kör évente meghirdetett idegen nyelvi pályázata lehetőséget nyújt az idegen nyelv tanulása során kimagasló eredményt elért tanulóink munkájának elismerésére.

2. A Intézkedési terv célja Általános célok A XIX. kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapvető célja, hogy biztosítsa a kerületben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a kerületben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Célunk az, hogy a kerületben érvényesüljön a: diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integráció biztosítása. Konkrét célok a kerület közoktatás-politikai koncepciója alapján Szakmai célok: A kerületi tehetséggondozó központ, kerületi tehetségháló kialakítása A tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerési módjának kidolgozása A bölcsőde óvoda iskola együttműködés elmélyítése

Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés A kerületi utazó gyógypedagógusi hálózat bővítése Logopédiai ellátás bővítése Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele, az IPR bevezetése Pályaorientációs tevékenység megszervezése pályaválasztási felelős irányításával Az önkormányzati fenntartású táborokban kerületi intézmények erdei iskola programjainak támogatása Az óvodában az előzetes szűrés, preventív torna bevezetése, az óvónők továbbképzése ezen a területen Személyi fejlesztési célok Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése A pedagógus továbbképzési tervekben a fejlesztő pedagógus képzés támogatása A kerületi tehetséggondozó központ, kerületi tehetségháló kialakításához szakemberek biztosítása Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő) Tárgyi feltételek terén Akadálymentesítés az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben Nyílászárók cseréjének folytatása Vizesblokkok, tetők felújítása, épületgépészeti fölújítás Játszókertek folyamatos fölújítása, karbantartása, KRESZ parkok és tanösvények létesítése Nyári Napközis Tábor helyszínének felújítása, karbantartása Intézmény felújítás és bővítés a kerület közoktatási intézményeiben A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje Számítógépes hálózat kiépítése az intézmények és az önkormányzat között

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel Konkrét intézményi célok Tehetséggondozás A különböző tanórán kívüli tevékenységek is segítik pedagógusainkat abban, hogy jobban megismerjék diákjaik képességeit. Ezekre a tapasztalatokra alapozva tudunk differenciáltan - az egyén képességeit, érdekét, lehetőségeit figyelembe véve - foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Iskolánk különösen fontosnak tartja, hogy a tehetséges gyerekek lehetőséget kapjanak arra, hogy fejlődjenek, illetve bizonyíthassák képességeiket. A tehetséggondozás módszerei: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Csoportbontás Emeltszintű oktatás (idegen nyelv, mozgókép- és médiaismeret, informatika) Szakkörök, érdeklődési körök szervezése Választható tanórai foglalkozások, emelt szintű érettségi felkészítők Tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások Felvételi előkészítők Kulturális rendezvények látogatása Sportversenyek Iskolai könyvtár Egyéb szabadidős tevékenységek Olyan esetben, amikor a tehetség magatartási, vagy alkalmazkodási problémákkal társul (ún. öntörvényű gyerek) a szaktanár, az osztályfőnök és az ifjúságvédelemmel foglalkozó kolléga közös fellépésére van szükség. A közös munka hasonló esetekben korábban is eredményes volt. Fontosnak tartjuk a készségtárgyakban is a tehetség felfedezését ( testnevelés, rajz, ének ) A sportkör, énekkar lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra. Terveink között szerepel a kézműves szakkör rendszeres működtetése is. A DÖK-ön belül kiválogatódnak a szervezési, irányítási tehetséggel bíró diákok. A DÖK-öt segítő tanár a munkamegosztás kialakítására adott tanácsaival, a szervezés esetleg szükséges koordinálásával hozzájárul, hogy a tehetséges szervező diák képességeit kibontakoztassa. Tantestületünk törekszik a szervezési tehetség valóban tehetségként történő elismerésére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Diagnosztizálás: Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az igazgató, a helyettesek, a munkaközösségvezetők és a gyermekvédelmi felelős irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért. Minden évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. Az alkalmazott módszerek: Naplók rendszeres ellenőrzése Az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései Problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések Felmérések készítése A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. Szülő írásbeli értesítése személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban Tanórai differenciálás Korrepetálások A személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása A tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása. A személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és társintézményekkel való folyamatos együttműködés A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése. A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja. (Szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján) Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítség-nyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánkban - gimnáziumi jellegéből fakadóan - súlyosabb magatartási, beilleszkedési nehézségek ritkán fordulnak elő. A problémákkal küszködő diákot tanító tanárok teamje az osztályfőnök vezetésével, szükség esetén az iskolavezetőség, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos, védőnő tanácsát kikérve tervet dolgoz ki a probléma csökkentésére vagy megoldására. Ha szükség van rá pszichológussal is konzultálnak.

A mindennapi munka során találkozunk ún. részképességzavarral ( dysgraphia, dyslexia, dyscalculia) is. A felismert, vagy a szülők által közölt részképességzavart figyelembe vesszük, kezelése viszont gyógypedagógiai feladat, így felvállalni nem tudjuk. Célul tűztük ki, hogy tanulóink tanulási képességeit fejlesztjük. Terveink között szerepel tanulás módszertani foglakozások szervezése osztályfőnöki órák terhére. Gyermek- és ifjúságvédelem Ezzel a feladattal összefüggő pedagógiai tevékenység első és legfőbb szereplője az osztályfőnök, aki összefogja, és mindennapi rálátással irányítja a rábízott diákközösség iskolán belüli életét, figyeli személyiségfejlődésük alakulását, rendszeresen kapcsolatot tart a szülői házzal, jelzi az érintetteknek, ha akár tanulmányi, akár magatartási téren jelentkezik valamilyen zavar. Általában ő az, aki jelzi a gyermekvédelmi felelős tanárnak, ha valamelyik gyereknél szociális ill. anyagi gondokat tapasztal. Óriási a felelőssége az osztályfőnöknek a továbbtanulás elősegítésében is, sokszor személyes utánjárása segíti a tájékozatlanabb családokat. Fontos a havi rendszerességgel tartott kerületi gyermekvédelmi felelősök egyegy napos továbbképzésén való részvétel, ahol adott tematika szerint mindig más meghívott előadók tartanak tájékoztatást a személyiségfejlesztés lehetőségeiről, a magatartási problémákkal küszködő diákokkal való foglalkozások mikéntjéről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos újabb törvénykezésekről, rendeletekről, azok értelmezéséről, a szociális hátrányok enyhítésének helyi módozatairól, és minden alkalommal lehetőség van személyes konzultációkra is, mind az előadókkal, mind a kerületi szakmai vezetővel. A tárgyi feltételek folyamatos karbantartása, fejlesztése érdekében a pályázati lehetőségek kihasználása, további együttműködés a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumért Alapítvánnyal. 3. Kötelezettségek és felelősség - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény nevelési igazgatóhelyettese felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

- A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 4. Akcióterv A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatából adódó feladatok (kerületi feladatok) A szakmai programokban továbbra is kiemelt nevelési területek: az egészséges életmódra nevelés az anyanyelvi nevelés, fejlesztés környezeti nevelés az iskolai életre felkészítés játékos mozgásfejlesztés Személyi feltételeket illetően: a fejlesztőpedagógusi képzettség megszerzésének ösztönzése (továbbképzési tervek) A tárgyi körülmények terén: a játékok, bútorok felújítása, pótlása képességfejlesztő eszközök beszerzése az informatikai hálózat kiépítése, számítógépek és az Internetre csatlakozás biztosítása minden óvodában a játszókertek fejlesztése az EU szabványnak megfelelően, tanösvények, sport udvarok, KRESZ parkok létrehozása az épületek folyamatos, az eddiginél nagyobb ütemű fölújítása külső források bevonásával. Az energiatakarékos, korszerű megoldások ösztönzése és támogatása Javaslatok

a jogszabályi változásoknak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának biztosítása integráltan, illetőleg a szükséges felülvizsgálatok elvégzése Gyermekvédelem A kerületi gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Közös munkájuk összehangolása az önkormányzatnak is feladata. Ennek érdekében a gyermekvédelmi koordinátor felügyeli az iskolai és óvodai gyermekvédelmi felelősök munkáját, biztosítja naprakész szakmai ismereteik folyamatos frissítését. Feladatok: A csekély számú jelzést indító intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka megélénkítése A családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel Javaslatok: Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni A nevelési-oktatási központok gyermekvédelmi feladatainak és felelős munkatársainak kerületi szintű összehangolását, szervezését és informálását a Művelődési, Egészségügyi és Sport Iroda (MESI) ifjúsági és gyermekvédelmi ügyintézőjének kell végeznie. A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák Az adatok alapján megállapítható, hogy beavatkozást igénylő súlyos probléma nincs, a HH tanulók azonos lehetőségekkel élhetnek mint társaik. Eredményeik teljesítményük lényeges eltérést nem mutat az iskolai eredménytől. Beavatkozások Azonnali intézkedést követelő feladatok: A szülők körültekintőbb tájékoztatása az iskolán kívüli segítő programokról, lehetőségekről. Középtávú feladatok:

A pedagógusok továbbképzésénél előnyben kell részesíteni a hatékony együttnevelés, ill. a drámapedagógiai módszerek elsajátítását. Hosszútávú feladatok: Egy idegen nyelvi szaktanterem kialakítása idegen nyelvi labor berendezéssel Az informatikai felszereltség kiterjesztése a tantermekre, könyvtárra. Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Iskolán kívüli segítő programban résztvevő tanulónk nincs. Hatékony együttnevelés az iskolában, ill. drámapedagógiai módszerek továbbképzésen részt vevő pedagógus nincs Nincs idegen nyelvi labor Könyvtár olvasótermének informatikai felszerelése internet hozzáféréssel Cél konkrét szöveges megfogalmazása A szülők körültekintőbb tájékoztatása az iskolán kívüli segítő programokról, lehetőségekről. A pedagógusok továbbképzésénél előnyben kell részesíteni a hatékony együttnevelés, ill. a drámapedagógiai módszerek elsajátítását. Idegen nyelvi labor kiépítése idegen nyelvi teremben Számítógépek vásárlása, internet hozzáférés biztosítása Intézkedés leírása Osztályfőnö kök szülői értekezletek en, osztályfőnö ki órákon, ellenőrző útján tájékoztatót adnak szülőknek, diákoknak A pedagógus továbbképz ési lehetőségek közül az említett két módszertan i továbbképz ésre történő beiskolázás Eszközfejle sztés céljára biztosított keret terhére nyelvi labor vásárlása Eszközfejle sztés céljára biztosított keret terhére nyelvi labor vásárlása Az intézkedés felelőse Nevelési igh., osztályfőnök ök Nevelési igh. Az intézkedés megvalósításának határideje Minden év szeptember 30. Az adott lehetőségnek az iskola tudomására jutását követő 15. nap 2011. dec.31. Ig. 2014. dec. 31. Ig. 2014. dec. 31. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Ellenőrzők ellenőrzése minden év április 30-ig Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) A segítő programban résztvevő tanuló száma legalább 6 fő, közülük HH legalább 1 fő Legalább 2 pedagógus részvétele az említett témájú továbbképzés ek valamelyikén Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A segítő programban résztvevő tanuló száma legalább 8 fő, közülük HH legalább 2 fő. Összesen legalább 5 pedagógus részvétele az említett témájú továbbképzés ek valamelyikén Sikeres beszerzés Sikeres beszerzés

5. Megvalósítás és monitoring Intézményünk éves munkatervében tervezi az esélyegyenlőségi terv megvalósítását segítő konkrét feladatokat, melyben jelöli a felelősöket és a határidőket. Év végi beszámolójában pedig értékeli azok megvalósulását. 6. Nyilvánosság Az intézkedési terv eredményességét jelentősen befolyásolja az érintettek folyamatos tájékoztatása magáról az intézkedési terv tartalmáról, illetve a megvalósulásáról. A nyilvánosságra hozatal az iskolában szokásos módon történik. Az intézkedési terv megtekinthető : az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél a gimnázium honlapján (www.kdfg.sulinet.hu); A megvalósulásra vonatkozó megállapítások az iskola év végi beszámolójában megtalálhatóak. 7. Konzultáció és visszacsatolás Az intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelőzően az iskola Diákönkormányzata, Szülői Szervezete és Iskolaszéke élt véleményezési jogával. A végrehajtás során megfogalmazódó javaslataikat a fenti szervezetek írásban a nevelési igazgatóhelyetteshez nyújthatják be. A szükséges módosításokról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 8. Szankcionálás Az éves önértékelések során a vállalt célok meg nem valósulása esetén nevelőtestületi határozattal az intézkedési terv módosítására kerülhet sor. Mindenki, aki a megvalósításnak résztvevője fegyelmi felelősséggel tartozik az intézkedési terv rá háruló feladatainak ellátásáért.

Záradék A fenti Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a nevelőtestület elfogadta. Budapest, 2007. december 18.... Nevelőtestület nevében igazgató A fenti Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési terv nyilvánosságra került. Budapest, 2007. december 19. Iskolaszék elnöke

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...2 A KÖZOKTATÁS ESÉLYEGYENLŐSÉGE...3 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA...3 1. HELYZETELEMZÉS...4 A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNY TANULÓI ÖSSZETÉTELÉRE, A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARÁNYÁNAK KIEGYENLÍTETTSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK VIZSGÁLATA....4 A NEVELÉS ÉS OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGÉRE VONATKOZÓ ADATOK VIZSGÁLATA...6 KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEI...7 A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK RÉSZVÉTELI ADATAINAK VIZSGÁLATA AZ INTÉZMÉNY NYÚJTOTTA PROGRAMOKBAN....8 ISKOLÁN KÍVÜLI SEGÍTŐ PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTEL...9 AZ OKTATÁS, NEVELÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA AZ INTÉZMÉNYBEN...9 INFRASTRUKTÚRA AZ EGYES FELADATELLÁTÁSI HELYEKEN (DARABSZÁM)...9 AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK, OKTATÁSI, NEVELÉSI GYAKORLATÁNAK VIZSGÁLATA...10 AZ INTÉZMÉNY ÉS SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZETE KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA....10 2. A INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA...13 ÁLTALÁNOS CÉLOK...13 KONKRÉT CÉLOK A KERÜLET KÖZOKTATÁS-POLITIKAI KONCEPCIÓJA ALAPJÁN...13 KONKRÉT INTÉZMÉNYI CÉLOK...15 3. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG...17 4. AKCIÓTERV...18 A KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁBÓL ADÓDÓ FELADATOK (KERÜLETI FELADATOK)...18 A HELYZETELEMZÉSBEN FELMERÜLT ESÉLYEGYENLŐSÉGI KOCKÁZATOK ÉS PROBLÉMÁK...19 BEAVATKOZÁSOK...19 5. MEGVALÓSÍTÁS ÉS MONITORING...21 6. NYILVÁNOSSÁG...21 7. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS...21 8. SZANKCIONÁLÁS...21 ZÁRADÉK...22