és 3O áltlábn GÉPELEMEK NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM TANSZÉKE És ELEKTROTECHNIKAI TANSZÉK A MÁGNE SPOROS TENGELYKAPCSOLÓK MÉRETEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI DROBNI JÓZSEF és SZABÓ SZILÁRD egyetemi djunktusok A mágneses porkpcsolók rövid múltr tekintenek vissz Alklmzásuk elterjedését külföldön hzánkbn is főleg z kdályozz, hogy - - kevés tpsztlt és mérési eredmény áll tervező mérnökök rendelkezésére Méretezésének elméletét is csk z irodlombn szétszórtn tlálhtó mozikokból lehet összerkni sok nehézséggel, mert gykrn ellentmondásos dtok tlálhtók különböző szkcikkekben Ennek cikknek z célj, hogy áttekintést z djon ide vontkozó irodlmk lpján mágneses porkpcsoló típusok tuljdonságiról, lklmzási lehetőségeiről és méretezéséről 1 Történelmi visszpillntás Vgel 1943-bn lklmzott kpcsolókbn tiszt mágneses port fékezési és szbályozási célokr Mágneses oljkpcsolót készített z meriki Rbinow 1947-ben, melynek töltete 9/10 vspor és 1/10 oljkeverék volt 1951-től kezdve z NSZK-bn sorr léptek nyilvánosság elé Grebe [3], Flderbum [2], [5] Wiehenbruk és még többen mások mágneses porkpcsolókról szóló munkáikkl Ezt megelőzőleg meriki folyóirtokbn már jelentek meg hsonló konstrukciókról cikkek Ugynekkor Szovjetunióbn is folytttk kísérleteket mágneses porkpcsolók elvének továbbfejlesztésére 1954-ig Drezdábn készült el két (lrb l mkp névleges nyomtékú kísérleti mágneses porkpcsoló Mgyrországon Villmosipri Központi Kuttó Lbortóriumbn fogllkoztk mágneses oljkpcsolókkl A végzett kísérletekről [l]-ben olvshtunk A legújbb időben már számos különféle konstrukcióról közölnek ismertetést külföldi szkcikkek Az átvihető nyomtékok már meghldják z 1000 mkp-ot [8] 2 A mágneses porkpcsoló működési elve A hjtó és - hjtott rész közötti hengeres légrés finom vsporrl vn megtöltve A belső vgy külső klpcsolófélben elhelyezett tekercsbe egyenármot vezetünk Az egyenárm áltl gerjesztett mágnesmező htásár vspor mintegy megszilárdul, áthidlj rést, összeköti két felületet és gerjesztés ngyságától függő súrlódóerőt ébreszt (l ábr) A mágnestekercs gerjesztéséhez szükséges teljesítmény kis és közepes = = kpcsolóknál áltlábn 15 Pg W, 24 gerjesztőfeszültség pedig Ug *Hzánk l duzott felszbdulásánk 17-ik évfordulójár z NME-hez benyújtott és pályázt 95
j V egyenfeszültség A gerjesztőármot leggykrbbn esúszógyűrűkön keresztül vezetjük tekercshez Két csúszógyűrűt lklmzunk, mert egy gyűrű esetén golyóscspágykon átmenő árm zokbn roncsolást okoz A csúszógyűrűkhöz kefék cstlkoznk A csúszógyűrűk kiküszöbölése céljából néh kis generátort építenek rá kpcsolór, vgy induktív úton táplálják tekercset E megoldásnál primer és szekunder tekercs gyűrű lkú, tengelyük egybeesik kpcsoló tengelyével A 380 V-os primertekercs motorcspágypjzshoz vn erősítve A 24 V-os szekundertekercs együtt forog kpcsoló belső részével A váltkozó feszültséget trnszformátorrl egybeépített egyenirányítók lkítják át egyenfeszültségre TRS í ár-égi R Í/A-A kízgcsolá N l Tekercs Por 35514 1 ábr A mágneses porkpcsoló gerjesztését vgy egyidejűleg kpcsolják be hjtómotorrl, vgy csk kkor, h motor már felgyorsult Ez utóbbir mutt példát 2 ábrán láthtó kpcsolási vázlt A trnszformátor primér tekercse motortekercsek X és Y kpcsához cstlkozik A motort csillgháromszögkpesolóvl indítják Csillgkpcsolásbn trnszformátor nem kp feszültséget A motort deltáb (háromszögbe) kpcsolv, 380 V feszültség jelenik meg trnszformátor primér kpcsán és kpcsoló működésbe lép A mágneses porkpcsolónál hsznált vsport szokták oljjl és grfittl is keverni A "mágneses olj" hátrány, hogy csúszássl vló üzemelésnél porrészecskék között fellépő meleg htásár (2000 C felett) porrészecskék összergdnk Másik ngy hátrány, hogy tömítés megoldás nehézkes A grfittl vló keverésnél viszont nem értek el olyn sim indítást, mint z oljnál A tiszt porrl működtetett kpcsolónál elméletileg elérhető Curie-pont (kb 7000 C), ekkor szűnik meg vs mágnessége Ebben z esetben tekercsszigetelés és tömítés szbj meg legngyobb hőmérsékletet A kpcsolókbn áltlábn lbirint- és szimering-tömítést hsználnk Egyes megoldásoknál cspágy és tömítés közé gyűrű lkú permnens mágnesekből álló, ún mágnesfogókt tesznek, melyek vspor-részecskéknek cspágykb vló behtolását kdályozzák meg 3 A mágneses porkpcsoló előnyei többi súrlódó kpcsolóvl szemben Néhány pontbn összefoglljuk mágneses porkpcsoló előnyös tuljdonságit 96
1,3 - l A mágnesmező előállításához csk kis gerjesztőteljesítményre vn szükség Ez mximálisn 1%- tengelykpcsolóvl átvitt névleges teljesítménynek 2 Míg z elektromágneses súrlódó kpcsolókbn nyomték gerjesztéssel négyzetesen nő, ddig porkpcsolónál lineárisn változik (3 ábr) A lineáris nyomték-gerjesztőárm krkterisztik lehetővé teszi nyomték finom beállítását, míg pornélküli külső súrlódóerőkkel működő kpcsolóknál nyuglmi és mozgó súrlódási tényező közti különbség nyomték változttását bizonytlnná teszi 3 A nyomték csknem teljesen független fordultszámtól, szliptől (4 ábr) Abból, hogy nyomték szliptől nem függ, következik, hogy kpcsoló minden fel- M v Ü 100 mám 30 gyí 60 50 40 40-20' 20-05' 20 40 60 80 100/%' b 20 w 60 eo 1oon'/ 107544511 g NHELSI-D 3 ábr 4 ábr 2 o - futáskor állndó gyorsulássl dolgozik, míg végül szlip O-r csükken és bekpcsolás megtörténik Bár mágneses porkpcsoló normálisn összekpcsolt állpotbn szlip nélkül bizonyos ideig szlippel is működtethető Ennek z időnek működik, egyes esetekben ngyságát melegelvezetés és hősugárzás mértéke szbj meg 10%-os szlip állndón megengedhető, 100%-os szlip 1 percig 4 A mágneses porkpcsolók egyszerű, erős forgásrészekből állnk emelő és csukló nélkül Semmiféle tengelyirányú erő nem lép fel Ebből következik hosszú élettrtm és ngy üzembiztonság 5 Kezelése egyszerű: gerjesztőármot kell ki- vgy bekpcsolni, ill ngyságát szbályozni 4 Tervezéshez szükséges meggondolások és dtok megválsztás Pmpel W vizsgáltokt Végzett [6]-[7] mágneses porkpcsolókkl: Lényegesebb megállpítási következők A hjtó és hjtott rész közötti résben keletkező indukció ( későbbiekben: résindukció) gykorltilg független mágneses por minőségétől A mágneses porszemcsék ngyság és lkj kísérleteknél következő htást z gykorolt indukció kilkulásári A finom, gömb lkú mágneses por lklmzásánál ugynekkor gerjesztés -kb 1 mm résszélességig-ngyobb indukciót eredményezett mint durvább szemcséjű, lktln mágneses por 1,5 mm-nél ngyobb résszélességnél már fordított helyzet (5 ábr) 7 Nnm x 97
' 1 I l osszefugges Mivel vspor permebilitás nem döntő réspermebilitás szempontjából, különösen ngy permebilitású vspor hsznált nem követelmény Az irodlom kis kpcsolók számár kb 10 Mm ngyságú krbonil vsport, ngy kpcsolók számár pedig grfittl kevert ngy szemcséjű vsport jánl A keverési rány kb 20 egység vspor, 1 egység grfit A mágneses kör számításához résközeg reltív permebilitási tényezőjét [u], w 3-nk célszerű felvenni Az erővonlk szórását légrésben így nem kell figyelembe venni 14 Finom szemcséjű por u; Durvszemcséjü por x/ 12 x X m 1 l x X K x X 6=632AM X ke m Reszndukczo m x/ / 7/1I I I l l l / I xx X 9=672ÁN X N 4 X- "'"'** XX 8=758AM 2 X XX L 0,5 1,0 1,5 2,0,irmsec-,sx-nRésszé/esség mm 5 ábr Mivel már 0,7 í; (7000 guss) közepes résindukciónál z egyes mágnesm porrészecskék telítése kezd fellépni, nem érdemes tehát ngyobb indukcíót válsztni Az indukció ismeretében mód nyílik felületegységre eső nyíróerő kiszámításár Ismert összefüggés z elektromágnes fjlgos húzóerejének iszmitsnl p =, zz p = -4-- (hol Bzkp 32 5000 cm2 2 m, m? (PáT m, vákuum permebilitásn4 71104 H/m) Az irodlom áltl közölt kísérleti eredmények zt igzolták, hogy nem mágneses porkpcsolóknál négyzetes kpcsolt, hnem lineáris vn összefüggés p és B között Ez lineáris kpcsolt LSXVÉUSOOO Guss) értéknél kisebb indukciónál ngyobb m2 fjlgos húzóerőt eredményez, mint négyzetes összefüggés Véleményünk szerint négyzetes formul biztonságot d p ismeretében = fjlgos nyíróerőt r hol y súrlódási tényező Y pp képletből számíthtjuk, 2 98
33,, Meg kell fontolni vsport mgábn foglló rés megválsztását is Kisés ngy teljesítményű kpcsolókhoz hengeres rés lklmzás célszerű ( ngy teljesítményűeknél kerületirányú hornyokkl), közepeseknél ellenben jobb htásfok céljából kúpos rés jánlhtó Mint kísérleti dtok bizonyították, rés térfogtánál ngyobbnk kell lennie töltőnyg térfogtánk, mert por egy része mágneseződve 24-45120 22á 4510 2- -':'100 Si-w - 14 13-4590 Én! g 1- k ne 4080 é 4570 m -255 cg e- É -24o 6 kp/citi, 4 - -12 2- -57 z m o wo rzoo 1000 N, mkp G -715 "É 45125 íze g -5m s? 3' 5315 4075 Ézo g -25 u gqs 1025 c; 0' 24': 40 b b 160 1éo 120180 úozjo 250240 Egy M, mkp 6 ábr kpcsoló belső részének z oldlfelületéhez tpd, tehát nyomték átvitelében nem vesz részt Közepes értékként megállpíthtjuk, hogy vspor térfogt 40%-kl hldj meg rés térfogtát A rés méretének meghtározásár irodlmi dtot nem tláltunk Ellenben már kifejlesztett kpcsolók dtink vizsgáltánál észrevettük, hogy hsznált vspor súly és térfogt, vlmint névleges nyomték között bizonyos törvényszerű kpcsolt vn Az összetrtozó értékeket digrmbn ábrázolv, rr z eredményre jutottunk, hogy ez kpcsolt ÍS közel lineáris (6 ábr) 7* 99
- 10-5 ' Mmx 47: * Péld A hozzáférhető irodlom nem trtlmz méretezési számítást Csk kísérleti digrmok tlálhtók Ezért példábn 4 pont szerint dolgoztunk ki egy számítást kis teljesítményű kpcsolór A számítások következetesen z MSZ 4900-2113 [9] hsználják, legtöbbször MKSA mértékrendszert z Kiindulási dtok: P = = 5 kw teljesítmény és n ) : w 150/8) A névleges nyomték tehát (l kxv = 1 kgm2/s3 = 1440/min fordultszám (zz l Nm/s): P 5000 Nm/s M=E 150/8 w33,1mn A felületegységre eső húzóerő (B w 0,7 Wb/m? válsztásávl): p = B? /(0,7 Wb/mz)? 0,49 7 (Ys)2/m4 2 yo 2 - N 1,95 10"' H/m 8 N s/am m? mert l N = l VAS/m A fjlgos nyíróerő (u w 0,18 válsztásávl): 'r=,up=o,18-1,95-1o5ew3,5-104% N N 1O5E, A r értéket ellenőriztük z irodlombn tlálhtó összehsonlító digrmokkl Még legrosszbb körülmények között is remény vn ekkor fjlgos nyíróerőre A 7 ábrán láthtó vázlt méretei következő egyenlőségből számíthtók: H "totf resz 2 b M: 2snD-r2=nsD2-r, 2 HM, 0 rész ALNMI/[árü ü T melyből s w D/7 válsztássl w I D3 7M 7-33,1mN q É?" 7z3,5-104N/m2 zz w 0,0021 m3, 7 ábr D w 0,128m w 130 mm ér s = D/7w2O mm A felkerekített hosszméretekkel megváltozott nyomték: k Mmx w 37,2 mn 0,102 N 3,79 TmITNBmkp A rés méretét szükséges vspor mennyiségéből számíthtjuk ki, mely viszont 6 ábr segítségével Mmx függvényeként dódik Mivel Mmx túl kis érték, lineáris interpolációt lklmzunk, tehát G Wlxmoz kp 3,79 T) 0,2kp w 0,076 kp Ez átszámíthtó szükséges térfogtr (y w 0,00392 kp/cm3): V z G 7 0,076kp w Cnls MKSA-bn tehát szükséges vspor tömege: m w 0,076 kg, térfogt pedig V w w 19,4 m3 Kb 40%-os vspor többlettel számolv, rés szükséges térfogt: V, = áv-' = 1 w 13,9-10-6ms 100
glközni 1,1-0,7-06-10'3 " - 10-3m 0,11nm370A 106-10'3-1O'6-10-3m ' m? 10-3 ' 10-3 ' m A rés sugárirányú l mérete (7 ábr): V, 13,9-10'3m3 m0,0017m lwtns 1,7mm A vspor reltív permebilitási tényezőjét p, l helyett l'n-= l 1,7 mm Mr 3 m 0,6 mm w 3-nk válsztv, továbbikbn résmérettel számolhtunk A fluxus útj kpcsoló vstestében nem ismeretes előre Jó feltételezéssel á vs gerjesztése légrés gerjesztésének kb 10% - Jól Vst kell mágnesezhető válsztni de, kis remánencie nem követelmény) Céljinknk jól megfelel dinmó-lemez ( B N 0,7 Wb/m? mágneses indukcióhoz H w 170 A/m mágneses térerősség trtozik) A szükséges mágneses gerjesztés tehát melyből B 0,7 wb/mz O=NI= 1,1Hl= l 1,1z=1,1 mtmw 0,6 m, 4n 10 7H/m Vs/m 4n 10-7 Vs/Am w 367Aw 370 A m = A szükséges huzl keresztmetszetet következő egyenlőségből számíthtjuk: L gíkzn A Üg NI/N A+-ÜT561O 5I2m w0,095-10 5m2, hol g = (1/56) 1O'6 9 m réz fjlgos ellenállás; lköz á; 0,11 nm egy menet közepes hossz kpcsoló kb méreteiből; Ug m 24 V gerjesztő feszültség (életvédelmi okokból) A huzl átmérője tehát: d = V%= 104 m! VL1' 010957; N 0,348 m = 0,348 mm A szbványos d' = 0,355 mm átmérőjű zománchuzlt válsztjuk (A' = = 0,09898 mmz) A zománcszigetelés legngyobb átmérőnövekedése z MSZ 1569 szerint 0,040 mm, így dmx m 0,395 mm (= 0,395 m) A - H megengedhető ármsűrűség: J N 2 A/m2 Így vezetékben folyó ármerosség: : I JA 2-103 %0,09898 = - wo,198 A A szükséges menetszám: O 370 A - x e 0 ; A tekercs keresztmetszetét 8 ábr mim muttj Lygyen z /b m 2 Igy 'b' N-ből 21)" = = 1370, vgyis km b N 31 és ' w 60 (kerekítésekkel menetszám tulj- donképpen N ' w 1860) Az effektív méretek tehát: 8' bm * b = = bümx = 31-0,395-10-=m w 12,2 wdmx 60 = - 0,395 =12,2 mm m 13 mm m 23,7-10-3m = 23,7 mm w 25 mm 101
0,11 A szükséges vezetékhossz tehát: A gerjesztő teljesítmény: N Íköz : NDköz 7! = 1860 - nm w 643 m Pg = UgI = 24 V0,198A w 4,8 w m! 111-] 9 ábr A péld dtivl elkészítettük egy kísérleti mágneses kpcsoló rjzit A kísérleti tengelykpcsoló gyártás folymtbn vn, keresztmetszeti rjz 9 ábrán láthtó
' IRODALOM [1] Gádor László: Mágneses folydékok viselkedése Elektrotechnik 1956 2 sz [2] Flderbum, HAGref2e, Or: AEG Mgnetpulver-Kupplung, Burt Anlsskupplung für Schwernluf 1n Nuederspzznnungsnetzen AEG lkíltteüungen 1952 H 3/4 [3] Grebe, 0: Die Aígnetpulver-Kupplung Elektrotechnische Zgitschrift 1952 H 9 B: Mgnetöl und Mgnetpulver-Kupplungen IX/Ischmenbutechnik 1954 [4] Bölízílneá [5] Fldérbgzum,H: Mgnetpulver-Kupplung DSK 2 ls Regelglied nlführungsvorríchtungen für lnggestreckte durchlufende Bhnen AEG Mitteilungen 1955 H 1/2 [6] Pmpel: W: Untersuchungen zm Mugnetpulverkupplungen Mschinenbutechník 1955 H 7 [7] Pumpel, W: Díe Weiterentxvvicklung der Blgnetpulverkupplung in der DDR I u II Jlschinenbzxutechnik 1958 H 7-8 [8] Víer neue Mgnetpulver-Kupplungen der EMG Konstruktíon H 2, [9] Terplán Zénó: A műszki mértékrendszer, egyenletíríismódok és néhány betűje] NME Gépelemek Tnszékének Közleményei 46 sz Miskolc 1961 HPOBJIEMbI HPOEKTI/IPOBAHHH MAFHMTOHOPOIIIKOBHX MYCDT CLIEHJTEHHH 171 IIPOBHI/I-C CABO P e 3 10 M e MrHuTHH nopomuonn MyqJT HBTIHCTCH HOBblM THHOM Myqrr cuenneung JJJIH npoemnposuu MFHI/ITOHOpOUIKOBbIX Myqn Hcoöxonnmo SHTb KK MCXBHI/HCCKHC, TK HSJICKTpOMFHI/ITHHC HOKZISHTEJII/I B CTTbB, nocne 0ö30p snumxomeüc llhhblm BOHpOcon cneuunbnoü nmeptypm u onucmm pöoru MytpTbx cpbhnbet Mrumnyno nopom- KOByIO Myqwy c npyrnzun Tnnmn (DpI/IKLLIJOHHHXMyqrr, nnnsupyet HHme, Heoöxonn- Mme K npoextupobhnxo 14 npnsom KOHKpGTl-IbIÜnpnMep pcuet ÜBER DIE PROBLEME DER BEMESSUNG DER PULVER-KUPPLUNGEN J DROBNI und s SZABÓ Zusmmenfssung Die Pulver-Kupplung ist eine neue Kupplungsrt Zu ihrer Bemessung ist die Kenntniss der mechnischen und elektromgnetischen Kennwerte erforderlich Nch einer Zusmmenfssung der Fchlítertur und Beschreibung der Wírkungsweise der Kupplungen vergleicht die Abhndlung die Pulver-Kupplung mit den nderen Arten von Friktionskupplungen, nlysiert die zur Plnung erforderlichen Angben und teílt Zum Schluss eine konkrete Berechnung mit DIMENSIONING PROBLEMS orr MAGNETIC-POWDER SHAFI CLUTCHES J DROBNI-S SZABÓ Summry The mgnetic-poxvvder clutch is novel kind of shft clutch Its proper dimenslonlng requires thorough knowledge of both the mechnicl nd the electromgnetic prmeters After givíng summry of the relevnt líterture nd description of the functioníng of the shft clutch, the pper compres the mgnetíc clutch to other types of friction clutches The n pper gives nlysis of the dt required for design nd presents n exmple of concrete clcultion 103
PROBLÉMES RELATIFS AU CALCUL DES ACCOUPLEMENTS A EMBRAYAGE MAGNÉTIOUE A POUDRE J DROBNI-SZ SZABÓ R é s u m é Dembryge mgnétíque é poudre est une nouvelle espéce dhccouplement Son clcul nécessite l connissnce des crctéristiques électromgnétíques, insi que mécníques Aprés un résumé de l littérture technique et l descript-ion du fonctionnellement de Fccouplement, l'étude met en prlléle Pembryge mgnétique á, poudre ux utres couplges de frottement Elle nlyse les données nécessires á l construction et présente ensuíte un clcul concret
NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM A KÖZLEMÉNYEI X KÖTET SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DR FALK RICHÁRD DR GELEJI SÁNDOR DR TERPLÁN ZÉNÓ MISKOLC, 1964
--- Az ábrák legtöbbjét szerzők irányításávl HERC ZEG ISTVÁN egyetemi djunktus készítette Néhány cikk ábráját KOVÁCS MIKLÓS rjzoló műszki készítette & Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc Ituizmm üüslall min! n HM m -c
' A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÜ KÖZLEMÉNYEI X KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE Bhr, J freibergi Bergkdemie professzor: A termelés és szállítás technológiáj z NDK külfejtéseiben Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus: Az oszoillopolrográfi és lklmzás Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus: Gázkromtográfiás elemzési eljárások Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus és J ellinek Olg egyetemi djunktus: A réz meghtározás vs( III )-tioszulfát rekcióbn kifejtett ktlitikus htás lpján szimultán komprációs módszerrel, új indikátorok lklmzásávl Dr Bognár János tszv egyetemi tnár, kémii tudományok kndidátus és Sárosi Szilvi egyetemi djunktus: A jodid meghtározás ktlitikus htás lpján jodát-rzenit rekció segítségével Dr Boldizsár Tibor egyetemi tnár, műszki tudományok doktor és dr Trján Iván egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus: Fúvótömedékelés tervezése Drobni József egyetemi djunktus és Szbó Szilárd egyetemi djunktus: A mágnesporos tengelykpcsolók méretezésének problémái Dr Fábry György egyetemi docens: Gőzfűtésű elgőzölögtetők (bepárlók) hőátviteli tényezőjének számításáról Dr Forri Sándor tudományos munktárs, műszki tudományok kndidátus: A stndrd hibellipszis és kiegyenlítő egyenesek összefüggései Guntermnn, F freibergi Bergkdemie docense: Az ütve-forgtv működő fúrókzlzpács egyes különleges problémáink géptechniki vizsgált Hrszti Rezső egyetemi djunktus: Az Archimedesi-csvrfelület önérintkezése Hrszti Rezső egyetemi djunktus és dr Petrich Géz tszv egyetemi tnár: Gömb és másodrendű felület áthtási görbéjének ellipszis-, ill hiperbol- vetülete Dr Horváth Zoltán tszv egytemi tnár, műszki tudományok doktor és Wéber József tudományos munktárs: Őlmos-rezes-kéneskö réztelenítése hidrometllurgii úton Dr Hosszú Miklós egyetemi docens, mtemtiki tudományok kndidátus: Lineáris progrmozási feldtok, 15 29 55-71' 83 95 105 129 145 165 171 187 217 25* 387
- 235 243 Dr Hosszú Miklós egyetemi docens, mtemtiki tudományok kndidátus: Észrevételek reltivitáselméleti időfoglom Reichenbch-féle értelmezéséhez 223 Kozák Imréné egyetemi tnársegéd: Egyszbdságfokú térbeli mechnizmus sebességállpotánk vizsgált geometrii úton Kruse, D freibergi Bergkdemie tnársegéde: Elektromos bányszellőztetési modellek felhsználás tervezéshez és okttáshoz 255 267 281 Dr Kurth, F mgdeburgi Technische Hochschule,,Otto v Guericke" professzor: A bggerlvázk körtrtójánk szilárdsági számításához Dr Németh Károly tudományos munktárs: A flotálás kinetikáj Dr Nikodémusz Antl egyetemi djunktus: Grfikus módszer z első peremértékproblém (Dirichlet-feldt) megoldásár Péter László egyetemi djunktus: Különleges elemzési feldtok megoldás színképelemzéssel 287 Dr Pethő Szilveszter egyetemi docens, műszki tudományok kndidátus és Tompos Endre egyetemi djunktus: A kokszszén morzsoládásánk vizsgált Duni Vsmű szénelőkészitőművében 297 Szopory Bél egyetemi djunktus: A "eoulometri" lklmzási lehetőségei kohászti elemzésekben 307 Szt György tudományos munktárs: A spirális éknek, mint kötőelemnek vizsgált 321 Dr Terplán Zénó tszv egyetemi tnár, műszki tudományok kndidátus: A legegyszerűbb epiciklikus hjtóművek nlitiki vizsgáltánk különböző módszerei 331 Dr Terplán Zénó tszv egyetemi tnár, műszki tudományok kndidátus és Apró Ferenc egyetemi tnársegéd: Az egyszerű bolygóművek teljesitményviszonyi 345 Tevn György egyetemi djunktus: A Lorentz-trnszformáció egy levezetésmódj 357 365 Tevn György egyetemi djunktus: A mágneses erők áltlános kifejezései Vid András egyetemi tnársegéd: Bordástengelyek végső megmunkálás klibrálássl 377
TPYIIbI MI/IHJHOIIbLICKOFO HOHl/ITEXHl/ILIECKOFO I/IHCTI/ITYTA TFDKEJTOÍ/Í HPOMbIIUHEHHOCTI/I (BEHFPMH) COIIEPWAHI/IE FI Bp: Texuonom npoussoners H TpHcnopT B Kpbepx Fepmucxoü JlemoxcpTuuecxoü Pecnyönnkn ZI-p H Benp: Ocunnnononyiporpqln H ee npumehehne H-p H Boenp: Memnm nnns rooíá xpomrorpqmeü JI-p flboenp-o E/uruHex: Onpenenenne Mezm H ochobhnm ee Krnmuqecxoro eücrsn B pexuuu meneso (IIl)-Tnocynbq)'r, npu nomomn Kozvmpuuon- Horo Mero, npnmehehuem HOBOFO uhnuktop 3 15 29 55 H-p H Boenp-C Lllpozuu: Onpeuenenne üonnu H OCHOBHI/IH ero KTnHTl/lqecKoro neücren, c HOMOHLHO pexunn üont-psennr 71 83 ll-p T Bo/tátmcp-LI-p H TpH: ÜpOEKTI/IpOBGHI/IeBuyBHoü xnnxn FI jlpoőnu-c Cőo: Hpoőnemm npoewmponn MKFHHTOIIOpOIIIKOBbIX Mycpr cuennemm 95 105 li-p 11 cbőpu: PcqeT KOSqMDI/lul/IEHTHTennonepezxuu ucnpnreneü c npobm HrpeBoM LI-p IH (Doppu: Bumocsln Memny CTHILpTl-ibIM nnuncom norpemhoctn n KOMIIEHCIII/IOHHHMH npnmmmu (D FyHmepMHH: MmnHoTexHnHecKoe Mccnenosnne HEKOTOpblX cneuunbnblx 129 HpOŐJICM öypnnbnoro MonoTK, pőorxomero yupho-bpmrenbnbxzxx netáctbuem 145 P Xpcmu: CMoKcHne Apxnmenooü Bnurosoü noepxuocm 165 P Xpcmu-H-p F Hempux: Snnnnmueck H rnnepöonuueck HpOEKIII/Iíl Kpusoü npounxnoseun mp n HOBCpXHOCTI/I BToporo HOpSUIK 171 li-p 3 Xopem-Fl Beőep: Oumuenne OT Menn csnnuooro-menuoro mteüh nm- 187 217 pomernnyprnuecxx/im nytem ZI-p M Xoccy: Snuu JmHeüHoro nporpmmnpobmm JI-p M Xoccy: HpnMeqHM K onpeuenenuxo no Peüxex-xőxy HOHHTHH BpeMeHH B Teopnn othocutenhoctn 223 H Korcoe: I/IccnenoBHne CKOpOCTHOFO coctomm npoctphctbehhoro Mex- 243 255 267 Hnsm c onnoü CTCHeHbIO ceoöonm reometpuqeckum HyTeM II Kpyce: I/ICIIOJIBBOBEIHHB MOJIEIIEÜ SJICKTpPIHGCKOÍ/Í ropnoü BeHTHnHuHu npn npoewmpouuu n ocyqennn li-p (D Kypm: HpouHocTHme pchetm xpyrosoro nepmtenh örpoux mccn H-p K HeMem: Ennem/m qmorunu 235 389
JI-p A Hurco/láemyc: Fpqynqecxu Meron pemenn nuu Jlnpuxsmr JI Uemep: Pemenne cneuunbublx nnmuueckux szxu npn nomomh CHeKTpnb- Horounn ji-p C neme-b ToMnow: I/Iccnenosnne ppbrxnex-m KOKCOBOFO ymg H oöor Tmenbnoü tpöpuxe Jlyx-xn Bmmxo B Conopu: Bosmom-xocm npumehehnh ((KyJIOMeTpl/D) B Me-rnnyprnqecxux nnux 1] Com: I/Iccnenonue npnmehehnn cnupnbnoro Knnu B Kuecme coennuuwenb- Horosnemeurunn J-p 3 T epn/th: Pnuunbxe Memnbx nnmmuecxoro nccnenonu Hnőonee npocrux snuuuxnuuecxnx npnonnmx Mexnumo ZI-p 3 T epn/rh-(d Anpo: MOIILHOCTHbIB ycjiobi/iíl npocrux nnhetphmx nepen 11 Teen: Omm H MeTonoB BbIB011 npeoöposmm Jlopenu j] Teen: Oöume Bupmenng MFHHTHblX CI/IJI A Buö: OKoHqTenbHH oőpőork peőpuctbxx BJIOB Knnöpnponuem 281 287 297 307 321 33 1 345 357 365 377
MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERISTÁT FÜR DIE SCHWER- INDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS J Bhr : Technologie der Gewinnung und Förderung ín Tgebuen der DDR Dr J Bognár : Die Oszillopolrogrphie und íhre Anwendung Dr J Bognár : Gschromtogrphische Anlysierverfhren Dr J Bognávw-O Jellinek ' Bestimmung Von Kupfer nhnd des ín der Eisen- (III) Thiosulft-Rektíon usgeübten ktlytischen Effekts, mit dem Simultn-Komprtionsvefhren unter Verwendung eines neuen Indiktors Dr J Bognár-S Sárosi : Bestimmung VOII J odid nch dem ktlytischen Effekt mittels der J odt-arsenit-rektion Dr T Boldizsár-Dr I Trján : von Plnung Blsverstznlgen J Drobni S Szbó : Über die Probleme der Bemessung der Pulver-Kupplungen Dr G Fábry : Über die Berechnung des Wármedurchgngs dmpfbeheizter Ver- dmpfer Dr S Forri: Beziehungen zwischen der Stndrd-Fehlerellipse und den Aus- gleichsgerden F Guntermnn : Mschmentechnische Untersuchung einíger Spezílprobleme des Freifll-Bohrhmmers R Hrszti : Die Selbsberührung der Archimedíschen Schrubenfláche R Hrszti-Dr G Petwích : Ellípsen-, bzw Hyperbel-Projektion der Durch- dringungskurve von Kugel- und sekundáren Fláchen Dr Z Horváth-J Wéber : Hydrometllurgische Entkupferung von bleiháltígen Kupferstein Dr M Hosszú : Aufgben der lineren Progrmmierung Dr M Hosszú ' Bemerkungen zur Reichvenbcifschen Auslegung des Zeitbegriffs der Reltívitátsbheorie Fru É Kozák : Geometrische Untersuchung des Geschwindigkeitszustndes eínes rálumlichen Getriebes von eínem Freiheitsgrd D Kruse : Verwendung elektrischer Grubenbewetterungsmodelle zur Projektierung und Schulung Dr F Kurth : Zur Festigkeitsberechnung des Rundtrágers der Bggergestelle Dr K Németh : Die Kinetik der Flottíon Dr A Nikodémusz : Grphisches Verfhren zur Lösung des ersten Rndwert- problems (Dirichlet-Problem) L Péter: Lösung spezieller Anlysierufgben durch Spektrlnlyse 15 29 55 71 83 95 105 129 145 165 171 187 217 223 235 243 255 267 281 287 391
Dr S Pethő-E Tmpos : Untersuchung des Bröckelns der Kokskohle ín der Kohlenufbereitungsnlge des Eisenwerks vduni Vsmű B Szopory : Die Anwendungsmöglichkeit der vcoulometrie ín den metllurgischen Anlysen G Szot ' Untersuchung des Spírlkeils ls Verbindungselement Dr Z Terplán : Verschiedene Verfhren der nlytischen Untersuchung der eínfchen epizyklischen Getriebe Dr Z Terplán-F Apró ' Die Leistungsverháltnisse der eínfchen Plnetengetriebe G Tevn : Ein Herleitungsverfhren der Lorentz-Trnsformtion G Tevom : Die llgemeinen Ausdrücke der mgnetischen Kráfte A Vid : Endberbeitung von Keilwellen durch Klibrierung, 297 307 321 331 345 357 365 377
' PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES MISKOLC (HUNGARY) INDEX J Bhr : Productíon nd trnsport technology t the opencst mines ín the, 15 29 Germn Democrtíc Republíc 3 Dr J Bognár : The oscillopolrogrphy nd its pplictwion Dr J Bognár : Gs-chromtogrphic methods of nlysis Dr J Bognár-O Jellinek : Determintíon of copper on ground of its ctlytic in ferri(iii)-thiosu1fte rections by simultneous comprison including the use of new indictor 55 Dr J Bognár-S Sárosi : Iodide determintion on ground of its ctlytic effects ín iotde-rsenite rections 71 Dr T Boldizsár-Dr I : Trján Design príncíples of blst stowing J Drobni-S Szbó: Dimensíoning problems of mgnetíc-powder shft clutches 83 95 Dr G Fábry : On the clcultion of the het-trnsfel" coeffícíent of stem- 105 heted evportors Dr S Forri : Reltionships between the stndrd error ellipse nd the com- 129 145 165 penstíxlg stright línes F Guntermnn : Mechnicl investigtions of some specil problems of percussion bore hmmers R Hrszti : Self-tngency of the Archímeden helicl surfce R Hrszti-Dr G Petrich: Elliptic nd hyperbolic projectíons of the penetrtion curve between sphericl nd secondry surfces 171 Dr Z Horváth-J Wéber : Hydrometllurgicl decopperíng of mtte smelting continmg led nd copper Dr M Hosszú : Problems of liner progrmmíng Dr M Hosszú : Comments on Reichenbchfs interprettion of tímes s explicted by the reltivity theory Mrs I Kozák: Geometricl ínvestigtíon of the veloucity of 3-dimensionl mechnism of first degree of freedom 187 217 223 235 D Kruse : Models of electríc mine ertion devices used for design nd eduction 243 Dr F Kurth : On clculting the strength of the circulr support of bgger substructures 255 Dr K Németh : Flottion kinetícs 267 393
Dr A Nilcodémusz : Grphic solution to the first limit Vlue problem (Diríchlet problem) L Péter : Specil nlytícl problems solved by spectroscopy 281 287 297 321 331 345 357 365 Dr S Pethő-E Tompos : Investigtion of the crumbling of coking col t the col seprtor of the Dnubin Iron Works B Szopory: Potentil ppliction of "coulometry" ín metllurgicl nlyses 307 G Szot : Investígtion of the spirl wedge s connecting joint Dr Z Terplán : Vríous methods of nlyticl investigtions of simple epicyclic drives Dr Z Terplán-JÍ Apró: Output conditions of simple epicyclic drives G Tevn : A deduction of Lorentitrnsformtion G Tevom : The generl expressions for mgnetic forces A Vid : Finishing of splined shfts by clibrtíon 377
í ANNALES DE UUNIVERSITÉ DE (HONGRIE) UINDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC TABLE DES MATIÉRES Bhr - Technologie de l production eb du trnsport dns les exploíttions á ciel ouvert de l RDA Dr J Bognár : Lbscillopolrogrphie et son ppliction Dr J Bognár : Procédés d'nlyse chromtogrphique des gz Dr J Bognár-eO Jellinek : Détermíntíon du cuivre á l bse de son ction ctlytique exercée dns l rection du fer (III)-thiosu1fte,,pr l méthode de comprison, vec pplíction d'un nouvel indicteur Dr J Bognár-S Sárosi : Détermintion du íodureál bse de son effet ctlytique, á l'ide de l réction iodte-rzenite 71 Dr T Boldizsár-Dr I Trján : Constructíon de remblyge pneumtíque 83 J Drolmi-S Szbó : Problemes reltifs u clcul des ccouplementsáembryge mgnetique poudre 95 Dr G Fábry : Clcul du fcteur de l trnsmissíon de chleur d'évporteurs á chuffge á vpeur 105 Dr S Forri : Les corréltions de Pellípse d'erreur etw des droites compenstrices 129 F Guntermnn : Exmen mécnique techníque de certíns problemes spéciux de l perfortrice roto-percutnte R Hrszti : Uuto-contct de Fhélicoíde dürchiméde R Hrszti-Dr G Petrich : Projection d'ellipse, respectívement d'hyperbole de l courbe dínterférence de sphéres et de surfces du second degré Dr Z Horváth-J Wéber : Extrctíon du cuívre de l mtte plombo-cupríque pr l voie hydrométllurgíque Dr M Hosszú : Problémes de progrmmtion línéire Dr M Hosszú: Guelques remrques sur l'interpréttion selon Reíchenbch de l notion du temps de l théorie de l reltivité Mme I Kozák : Exmen de l'étt de vitesse cyun mécnisme sptil de 1 degré de liberté pr l voie géometrique D Kruse : Utílistion dlnlogies électriques pour Férge des mínes, ux fíns de l'étude de projets et de Penseignement Dr F Kurth : Clcul de l résistnce des supports de btís de bgger Dr K Németh : L cínémtique de l flotttíon 55 145 165 171 187 217 223 235 243
N Dr A Nilcodémusz : Méthode grphique pour l solution des problémes de l premiere vleur-limite (probléme Dirichlet) L Péter : Solution de devoirs nlytiques spéciux vec l méthode spectwroscopique Dr S Ptkó-E Tompos : Exmen de Peffrittement du crbon á coke dns Pusine de l préprtion du chrbon du combint sidérurgique (cdtmi Vsműb B Szopory : Les possibilités d'ppliction de l ecoulométríev dns les nlyses métllurgíques G Szot : Exmen de coins en spirle comme éléments de rccordement Dr Z Terplán: Différentes méthodes de l'exmen nlytique des ppreilsmoteurs epicycliques les plus simples Dr Z Terplán-F Apró : Conditions de rendement des trins épícycloidux simples G Tevn : Un mode de déduction de l tvrnsfonntíon Lorentz G Tevom : Les expressíons générles des forces mgnétiques A Vid : Fínissge et clibrge dürbres á, nervures 281 287 297 307 321 331 345 357 365 ' wzpcnuiqy 9 5-3