A kutatási terv A tudomány a dolgok kiderítésének szentelt vállalkozás. Bármit is akarunk kideríteni azt többféleképpen is megtehetjük. Mielőtt azonban megfigyeléseket végeznénk, tervre van szükségünk. El kell döntenünk, mit akarunk megfigyelni, elemezni, miért és hogyan. Erről szól a kutatási terv. Két fő szempontot kell figyelembe venni a kutatás megfigyelésekor: 1. Pontosan meg kell határoznunk, hogy mi az, amit meg akarunk tudni. 2. Meg kell határoznunk, hogyan lehet ezt legjobban kideríteni Kutatási célok: A társadalomtudományi kutatásnak sokféle célja lehet. Leggyakoribb: a felderítés leírás és magyarázat Vizsgáljuk meg őket külön-külön. Felderítés: Új érdeklődés felé fordul a kutató, vagy feltáratlan területet vizsgál. (tájékozódó jellegű) Okai lehetnek: 1. Hogy kielégítse a kutató kíváncsiságát, 2. Megállapítsa, lenne-e értelme alaposabb vizsgálatnak, 3. Segítse a későbbi vizsgálatok eljárását. Hiányossága: ritkán ad kielégítő választ, csak sejteni lehet belőlük, de segít a megfelelő módszer kiválasztásában. Például, manapság népszerűvé vált egy furcsa dolog, amelyet szellemidézésnek neveznek. Ebben egy közvetítő vagy médium transzállapotba kerül és olyasvalakinek a hangján szólal meg. aki azt állítja, hogy egy másik világból származik. Először is információkat kell gyűjteni a jelenség kapcsán. Könyveket esetleg cikkeket is olvashatunk erről. Vagy beszélhetünk olyan emberekkel, akik segítik a munkánkat például egy médium. Aztán magunk is mehetünk, ilyen rendezvényekre h megfigyeljük a médiumot és a résztvevőket is. Majd készíthetünk interjút is. Milyen ez? Miért csinálja? Hogy lett médium? És életrajzi kérdéseket is feltehetünk. 1
Leírás: A társadalomtudományi kutatásban a fő cél az események és helyzetek leírása. Például egy piackutatás, amely leírja, kik használnak egy meghatározott terméket. Kérdései: mi, hol, mikor és hogyan. Magyarázat: A miérteket is tudni akarjuk, nem csak leírni a tényeket. Például a templomba járás gyakoriságáról beszámolni vajon leírás vagy magyarázat? A gyakorisága az leírás viszont, hogy egyesek miért látogatják a templomot míg mások nem az már magyarázat. Összegezzük a három társadalomtudományi célt: Felderítő vizsgálatok: hozzávetőlegesen képet próbálunk kialakítani valamely jelenségről. Leíró vizsgálat: a vizsgált jelenség bizonyos jellemzőnek pontos mérése és leírása. Magyarázó vizsgálat: a tanulmányozott jelenség különféle aspektusai között kapcsolatok feltárása és bemutatása. Kérdése: miért? Elemzési egységek: (vizsgálat alapegysége) Alapvetően, akiket vagy amiket tanulmányozni akarunk. Legtipikusabb elemzési egység az egyes ember. Kutatók tanulmányozzák az egyének tulajdonságait, nemüket, életkorukat stb. Aztán ezt összesítve leírást adhatunk arról a csoportról, amelyet az egyének alkotnak. Mindig fontos tudni, mi legyen az elemzési egység, például: Politológia 110 kurzus összes diákjának nemét, korát figyeljük meg. Eredményül pedig az kapjuk, hogy 53% férfi 47% nő az átlagéletkor pedig 18,6 év. Fajtái: - Egyének: talán a leggyakoribb elemzési egység, társadalmi csoportokra és interakciókra vonatkozó megfigyelések általában egyénekre vonatkozó megfigyelések összessége. Akkor lenne a legértékesebb, ha minden emberre érvényes lenne, minden embert vizsgálna. A vizsgálatok azonban szűk körre összpontosítanak ehhez képest. - Csoportok: nem a csoport tagjait vizsgálom! Például csoport a család, és annak éves jövedelmét vizsgálom. Itt az elemzési egységek a családok. 2
- Szervezetek: például: cégek jellemzése, összehasonlítása gazdasági adataik alapján. - Társadalmi produktumok: emberek és viselkedésük, cselekvéseik eredményei társadalmi objektumok: pl. könyvek, gépek, házak, stb. társadalmi interakciók: házasságok száma, keresztelők, stb. Az elemzési egységekkel kapcsolatos okfejtési hibákról lesz a következőkben szó először is az ökológiai tévkövetkeztetésről majd a redukcionizmusról. Az ökológiai tévkövetkeztetés Ez a kifejezés csoportokra vagy rendszerekre utal: valamire, ami nagyobb az egyénnél. Ökológiai tévkövetkeztetés az, amikor kizárólag nagyobb egységek megfigyelése alapján tévesen- egyénekre vonatkozó következtetéseket hozunk. Például a bűnözési ráta nagyobb azokban a városokba, ahol magas a feketék aránya, mint ott ahol alacsony. Ebből még nem tudhatjuk, hogy ténylegesen a feketék követik-e el a bűncselekményeket. Redukcionizmus: Ha egy komplex jelenséget egy szűk fogalomkészlettel próbálunk megmagyarázni. Például az Amerikai függetlenségi háborút pusztán gazdasági megfontolásokkal. Vagyis egyszerű magyarázatra redukálja azt, ami a valóságban nagyon is bonyolult. Idődimenzió: Eddig arról volt szó, hogy a kutatás megtervezése folyamán el kell döntenünk, hogy kiről milyen szempontból és milyen céllal végezzünk megfigyeléseket. A megfigyeléseket végezhetjük többé-kevésbé egy időben, vagy hosszabb időszakon át. Kétféle lehetősége van: - Keresztmetszeti vizsgálatok - Longitudinális vizsgálatok 3
Nézzük meg mit is jelentenek ezek a vizsgálatok: - Keresztmetszeti vizsgálatok: keresztmetszetet vesznek egy adott jelenségről egy adott időben, és azt elemzik. A felderítő és leíró kutatások gyakran ilyenek például: népszámlálás az USA-ban célja: hogy leírja az Amerikai Egyesült Államok lakosságát egy adott időpontban. - Longitudinális vizsgálatok: hosszabb időn át tart a megfigyelés, a kutató a kezdetektől egészen a végéig megfigyel egy jelenséget. Három speciális fajtája van: 1. Trendvizsgálat: nagyobb populáció időben bekövetkezett változásait tanulmányozza. Például: 10 évente végzett népszámlálás, amelyből kiderülnek az ország népességének összetételében bekövetkezett elmozdulások. 2. Kohorszvizsgálat: speciális alpopulációkat (kohorsz) vizsgál, és megnézi, az hogyan változott. A kohorsz többnyire életkor szerinti csoport mint, például az ötvenes években születtek. 3. Panelvizsgálat: hasonló az előző kettőhöz, de itt mindig ugyan azokat az embereket vizsgáljuk. Pl. egy adott szurkolói csoport viszonyulása a klubjához egy adott idény során. Hogyan tervezzünk meg egy kutatást? Hol is kezdjük el és hogyan folytassuk? Kiinduló pontjaink: - Elképzelés - Elgondolás - Elméletek Kezdő lépések: Az elindulásnál érdeklődése minden bizonnyal felderítő jellegű lesz. Egy választott téma kapcsán keresünk könyveket, hogy minél jobban tájékozódjunk. Majd beszélgetünk olyan emberekkel, akik segítségünkre lehetnek. Majd nem árt tisztáznunk, hogy mi is a célunk (félévi jegyszerzés vagy diplomamunkához dolgozat) 4
Konceptualizáció: A vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének pontos meghatározása, tisztázása. Elengedhetetlen a kutatás előtt. A kutatási módszer megválasztása: Lehet kísérlet - kérdőíves felvétel - terepmunka - tartalomelemzés - meglévő adatok vizsgálata stb. Operacionalizálás: azon konkrét lépések, ill. műveletek, meghatározása, melyeket egy bizonyos fogalom mérésére használni fogunk. (konkrét mérési eljárás) például, kérdőíves megkérdezésnél a kérdőív kérdései és alkérdései. Populáció és minta: az a csoport, melyről meg akarunk valamit állapítani. A teljes populációt azonban gyakorlatilag soha sem tudjuk megvizsgálni, mintát kell venni közülük. Fontos a minta reprezentativitása, az, hogy mennyire közelítik a minta jellemzői a populáció ugyanezen jellemzőit. Reprezentatívnak tekinthető az a minta, amelynek elemei azonos eséllyel kerültek a mintába az alapsokaságból. A minta elemszáma pedig tükrözi a reprezentativitás mértékét. A kutatás ezután megfigyeléssel az adatok feldolgozásával és elemzésével folytatódik, majd következik az alkalmazás tanulmányleírás. Megfigyelés: az empirikus adatok gyűjtése A kutatási tervezet: előzetes összefoglalása annak, hogy miért kerül sor a kutatásra, és az hogyan fog zajlani. Gyakran elvárják. A kutatási tervezet alapelemei: 1. Probléma vagy cél: mit vizsgálok, miért jó ez, mi a jelentősége, stb. 2. Szakirodalmi áttekintés 3. A vizsgálat alanyai (populáció, minta, hogyan választja ki, stb.) 5
4. Mérés (hogyan definiálja és méri a változókat, milyen mérőeszközt használ: pl. kérdőív, stb.) 5. Adatgyűjtési módszerek: kísérlet vagy kérdőívezés, terepkutatás, vagy meglévő statisztikák? 6. Elemzés: miért?, mik a magyarázó változók? 7. Határidők 8. Költségvetés (ha kell beadni) 6
Konceptualizálás, operacionalizálás mérés Azt a folyamatot, melynek során pontosan meghatározzuk, hogy az egyes kifejezéseken mit értünk, konceptualizálásnak nevezzük. A pontos jelentés meghatározásának folyamatába beletartozik a fogalom mérésére használandó indikátorok és dimenziók leírása is. Indikátor: a vizsgált fogalom meglétét, illetve hiányát mutatja. Dimenzió: valamely fogalom meghatározott vonatkozása, oldala, nézőpontja. Indikátorok felcserélhetőségének elve: azt jelenti, hogy a mutatók, amennyiben mind ugyan annak a fogalomnak a mutatói, akkor felcserélhetők, vagyis mind ugyanúgy viselkednek a mérés során, ahogy a vizsgált fogalom viselkedne. A társadalomtudományi kutatások megtervezéséhez ki kell tisztítani a valóság és a fogalom körüli zűrzavart. Háromféle definíciót hasznos megkülönböztetni: a normális, a valós, az operacionális. Operacionalizálás: Míg a konceptualizálás az elvont fogalmak finomítását és specifikálását jelenti, addig az operacionalizálás azoknak a konkrét kutatási eljárásoknak (műveleteknek) a kialakítását, melyek eredményeképpen ezekkel a fogalmakkal a valóságban megjelenő empirikus megfigyelésekhez jutunk, vagyis az operacionalizálás során a változók méréséhez vezető konkrét empirikus eljárásokat határozzuk meg. A konceptualizáslás és az operacionalizálás folyamatát úgy tekinthetjük, hogy ilyenkor határozzuk meg a változókat és az őket alkotó attribútumokat. Az attribútum valamely dolog tulajdonsága, jellemzője, például hogy valaki nő, hogy valaki öreg, hogy valaki egyetemi hallgató. A változó pedig nem más, mint a logikailag egymáshoz tartozó attribútumok halmaza: a nem változója például a férfi és a nő halmazából áll, másképpen fogalmazva: a nem változója a férfi és a nő értéket veheti föl. A mérés terjedelme: Jelentése az, hogy a vizsgálni kívánt értékek mely tartományát vizsgáljuk a kutatás során. Pl. bizonyos szélsőségesen magas vagy alacsony értékeket nem veszünk figyelembe, hiszen az nem befolyásolja döntően a kutatást. A lényeg: azt a tartományt mérjük, ami a 7
kutatás szempontjából fontos. Pl. Családok éves luxuskiadásai egy intervallumban meghatározva. Precizitás: A lényege az, hogy egy vizsgált változót jelző attribútum, tulajdonság precizitása azt jelenti, hogy mennyire finom különbséget teszünk az attribútumok között. Pl. tulajdonsága egy férfinak az, hogy egyetemista, de precízebb az, hogy másodéves egyetemista Mérési szintek: A mérési szintek az attribútumokra vonatkoznak. Különböző kapcsolat állhat fenn az attribútumok között, amit a mérési szintekkel kategorizálhatunk. A négyféle mérési szint: 1. Nominális változók: olyan változók tartoznak ebbe a csoportba, melyek attribútumaira a teljesség és kölcsönös kizárás feltételei érvényesek. Pl. bőrszín,születési hely, halyszín, férfi-nő, stb. Ez a legalacsonyabb mérési szint. 2. Ordinális (rendezési) változók csoportjába azok tartoznak, melyek attribútumait rangsorolni lehet valami alapján. Például, viszony a mozizáshoz: imádom, elmegy, nem érdekel, utálom. Fontos, hogy ennél a csoportnál nincs számszerű távolság az attribútumok között. Nincs értelme számszerűsíteni, de lehet rangsorolni. 3. Intervallum mérési szintű változók: itt az előzőhöz képest már van távolság az egyes csoportok között, a távolságok kifejezhetők mértékegységekkel, intervallumokkal. Nincs valódi nullapontjuk, ilyen például az IQ teszt is. 4. Arányskála: olyan intervallum szintű változók tartoznak ide, amelyeknek már van abszolút nulla pontjuk is, például: tengerszint feletti magasság. Ez a legmagasabb mérési szint. Mérés minősége: Megbízhatóság: lényege az, hogy ha megismételnénk a mérést, ugyan azt az eredményt kapjuk-e, vagy sem. A megbízhatóság azonban még nem biztos, hogy hitelességet is jelent, hiszen a mérésben lehet torzítás is. (Pl. hogyha megkérdeznék pár embert, hogy engem hány kilónak tippelnek?! Akkor mindenki csak egy becsült értéket tud mondani, ami eltér egymástól vagy egy gyár minőségellenőrző gépe mindig a jó, 6 cm-s darabot méri, de a mérőgép téved mindig 1 cm-t, mert valaki nekiment és elállította.) Érvényesség: a köznapi kifejezés jelentése az, hogy egy mérés mennyire tükrözi a fogalom valódi, elfogadott jelentését. Megfelel-e a vizsgált változó leírására, vagy sem. 8
Fajtái: - Érvényesség ránézésre (facevalidity): Például, nem érvényes már ránézésre az a felmérés, ami a futballszurkolók rajongását aszerint méri, hogy este a meccs után néznek-e Híradót. Lényege: alkalmas mérőeszköz-e amit választottunk, vagy sem? - Kritérium szerinti érvényesség: valami külső ismérven alapszik. Pl. az egyetemi felvételi vizsgája ilyen, megmutatja, hogy mennyire jól tudja megjósolni a diákok későbbi eredményeit. Vagy egy edzésen lőtt mesterhármas érvényességét jól mutatja, ha a srác meccsen is jól játszik és gólokat lő majd. (előrejelző érvényességnek is hívják) - Szerkezeti érvényesség: a változók közötti logikus kapcsolatokon alapul. A kapcsolat az elméleti összefüggéseken belül alkalmazott mérőeszköz és a többi változó között? Pl. állítás: elégedetlen szurkolók inkább verekednek, mint az elégedettek. Ha ez igaz, akkor szerkezetileg érvényes az állítás. Ha az elégedettek is ugyan úgy törnek-zúznak, akkor szerkezetileg nem érvényes! - Tartalmi érvényesség: átfogja-e rendesen a mérőeszköz a mérni kívánt fogalom jelentéstartományát, például: a jó kosárlabdázót nem csak jó dobások jellemzik, úgy nem elég mérni! Kell még: jól passzol-e, gyors-e, erős-e, magas-e, stb. 9
10