A stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja



Hasonló dokumentumok
A stroke másodlagos megelőzésének finanszírozási protokollja

A stroke elsıdleges megelızésének finanszírozási protokollja

A stroke elsődleges megelőzésének finanszírozási protokollja

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A stroke elsődleges megelőzésének finanszírozási protokollja

Az ST elevációval nem járó myocardialis infarktus (NSTEMI) diagnosztikája és terápiájának finanszírozási protokollja

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

A verzió Az ST-elevációval járó akut myocardiális infarktus diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

Az akut ischaemiás stroke diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (thrombolysisre alkalmas betegek ellátása)

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.

A STROKE BETEG AZ INTÉZETI KIBOCSÁTÁS UTÁN: A GONDOZÁS ÉS A MÁSODLAGOS PREVENCIÓ A CSALÁDORVOS SZEMPONTJÁBÓL

Az akut stroke diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az ST-elevációval járó akut myocardiális infarktus diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

Az ST-elevációval járó akut myocardiális infarktus diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

II. melléklet. Az Alkalmazási előírás és Betegtájékoztató vonatkozó fejezeteinek módosítása

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Általános lelet. A vizsgálatot kérő orvos: [mmhg*h]

A stroke secunder gyógyszeres prevenciója; evidenciák és dilemmák. Dr. Fehér Gergely PTE KK Neurológiai Klinika

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Hipertóniás betegek terápiás együttműködése hazai adatok alapján

Primer stroke prevenció

44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -

A szkizofrénia antipszichotikus gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, november 25.

Dr. Balogh Sándor PhD.

Fatalis szív- és érrendszeri események elõfordulásának kockázata 10 éven belül

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A szénhidrát-anyagcsere rendezése 2-es típusú cukorbetegségben nem terhes felnıttekben

2. Hatályát veszti az R. 25. (11) bekezdése.

A IV. MAGYAR KARDIOVASZKULÁRIS KONSZENZUS KONFERENCIA AJÁNLÁSA 2009

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról

A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

SIMVASTATIN HATÁSA METABOLIKUS SZINDRÓMÁBAN ÉS 2 TÍPUSÚ DIABETES MELLITUSBAN SZENVEDÔ BETEGEK LIPIDPROFILJÁRA

A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése

Antihypertensiv és lipidcsökkentő kezelés a stroke másodlagos prevenciójában

A krónikus obstruktív tüdıbetegség (COPD) diagnosztikája és gyógyszeres kezelése

Másodlagos stroke prevenció

Akut koronária szindróma. Dr.Becker Dávid Ph.D

Pseudo-Foster. Foster-Kennedy szindróma. fiatal nő n. Pelle Zsuzsanna

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika

Szakdolgozati témakörök

Az érbetegségek hátterében a legfontosabb patogenetikai

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A szénhidrát-anyagcsere rendezése 2-es típusú cukorbetegségben nem terhes felnıttekben

25/2012. (IV. 21.) NEFMI rendelet

Ischemiás és vérzéses Stroke (szemelvények) Csiba László

A hepatocellularis carcinoma diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

KRITIKUS VÉGTAGISCHAEMIA, BELGYÓGYÁSZATI SZEMPONTOK

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -

A krónikus szívelégtelenség korszerű kezelése. Nyolczas Noémi MH Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztály

Betegtájékoztató tépőtömb Aspirin Protectet szedő páciensei részére

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

10/2012. (II. 28.) NEFMI

A szív- és érrendszeri megbetegedések

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A szénhidrát-anyagcsere rendezése 2-es típusú cukorbetegségben nem terhes felnőttekben

SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER. A hipertóniás beteg kivizsgálása

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

Perzisztens ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma (ACS) kezelése ESC guideline Dr. Habon Tamás (Pécs)

Er teljes és tartós vérnyomáscsökkentés 1,2 Kett s kardiovaszkuláris védelem 3 Javuló beteg-együttm ködés 4 Flexibilis alkalmazhatóság 5

Krónikus vesebetegségek (CKD) szisztémás betegségekben, pl. hypertóniában (amit a gyógyszerészeknek is ismerni kell; betegtanácsadási feladataik)

T S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

KEZELÉSI ALGORITMUS. CÉLVÉRNYOMÁS: < 140/90 Hgmm vagy < 130/80 Hgmm (diabetes) amlodipine 5-10 mg. perindopril 4-8 mg

tipusú diabetes mellitusos betegek gondozása a háziorvosi gyakorlatban Praxis adatlap

Stroke megel zése, kezelés

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia

OTKA Zárójelentés. I. Ösztrogén receptor α génpolimorfizmusok vizsgálata ischaemiás stroke-ban

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16

Anamnesztikus adatok

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK február 3-4. MEGHÍVÓ

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

Pulmonalis embolisatio. Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)

Egyebek Pl. revaszkularizáció. Kardio-vaszkuláris prevenció. Kardio-vazoaktív szerek Pl. RAS blokád

A krónikus myeloid leukémia kezelésének finanszírozási protokollja

A rectum daganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A perifériás érbetegség kardiovaszkuláris kockázatértékének megismertetése és szűrési feltételeinek megteremtése az ÉRV programban

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok ( )

Peripheriás artériás betegség. Prof. Dr. Pál Soltész Angiológiai tanszék 2013 October

Átírás:

A stroke másodlagos megelızésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2011. április 30. Azonosítószám: 38/2011

Azonosítószám: 38/2011 1. Az eljárásrend tárgya 1.1. Az eljárásrend célja Ischaemia-s stroke/tia miatt kezelt betegek gyógyszeres terápiája egy újabb thromboemboliás epizód valószínőségének a csökkentése céljából. 1.2. Az eljárásrend tárgyát képezı betegség, betegcsoport megnevezése ischaemia-s stroke/tia szekunder prevenció (BNO: G45, I63) 2. Fogalmak, rövidítések TIA: átmeneti agyi keringészavar (tranziens iszkémiás attak) ASA: acetilszalicilsav INR: Protrombinidı, Nemzetközi Normalizált Ráta PF: Pitvarfibrilláció ACE-gátlók: angiotenzin- konvertáló enzim gátlók ARB: angiotenzin receptor blokkolók SR: lassú felszívódású pl. készítmény TAGG: thrombocita- aggregáció gátló 3. A szekunder prevenció fontossága Bevezetés Az elsı stroke-ot követı korai idıszakban az újabb stroke valószínősége igen nagy: legmagasabb az elsı évben: 10 12%; 2 5 éven belül 5 8%; 5 éven túl 30 40%. A legmagasabb ismétlıdési rizikóval az atherothromboticus stroke esetén kell számolni. Az agyérbetegséghez társuló rizikófaktorok jelentısen növelik az ismétlıdés kockázatát.

4. A szekunder stroke prevenció kiemelt területei: Vérlemezkegátló kezelés Lipidcsökkentı terápia Antihipertenzív terápia Antikoaguláns kezelés 4.1 Vérlemezkegátló kezelés:

A thrombocyta-aggregációs terápia beállítása post-stroke betegeknél 1 ASA adható azoknak a betegeknek, akik atherothrombotikus szempontból kis vagy közepes kockázatúak. A betegre jellemzı: hipertónia vagy pitvarfibrilláció vagy kardiovaszkuláris betegség vagy hiperkoleszterinémia vagy túlsúly vagy diabetesz vagy "erıs dohányos" (napi 1 doboznál több) vagy metabolikus szindróma Amennyiben a beteg több rizikófaktorral is rendelkezik, akkor már a "halmozott" csoportba kell sorolni (lsd. 4 ). Az ASA adagja: 100-325 mg naponta 2 Amennyiben a beteg az ASA terápia mellett újabb stroke-t szenved el, de az ASA-t tolerálta, a terápiát módosítani szükséges: ASA+ dipyridamol SR (25/200 mg 2x naponta) kombinációval. Amennyiben az ASA terápiát nem tolerálta a beteg, váltani szükséges: clopidogrel 75 mg/nap 3 Amennyiben a betegnél az ASA terápia kontraindikált vagy a terápiát nem tolerálta váltani szükséges: clopidogrel vagy ticlopidin hatóanyagú készítményre 4 Amennyiben a beteg nem tolerálta a thienopyridin típusú készítményeket, a terápiát váltani szükséges: dipyridamol SR hatóanyagú készítményre

5 Amennyiben a beteg halmozott atherothrombotikus kockázattal jellemezhetı, vagyis az alábbiak közül legalább kettıvel rendelkezik: hipertónia pitvarfibrilláció kardiovaszkuláris betegség hiperkoleszterinémia túlsúly diabétesz "erıs dohányos" (napi 1 doboznál több) metabolikus szindróma 6 Halmozott atherothrombotikus kockázat esetén az elsı helyen állhat: ASA+ dipyridamol SR (amennyiben a beteg az ASA-t tolerálja) vagy triflusal hatóanyagú készítmény 7 Halmozott atherothrombotikus kockázat esetén az elsı helyen állhat még: clopidogrel hatóanyagú készítmények, amennyiben a beteg az ASA-t nem tolerálja 8 Speciális elbírálást igénylı esetek: Az aszpirin és clopidogrel kombinált terápiája általában kerülendı a közelmúltban ischaemia-s stroke-on átesetteknek, mert növeli a vérzés veszélyét. Specifikus indikációk esetén jön csak szóba: pl. instabil angina, non-q-hullám myocardialis infarktus vagy sztentelés a közelmúltban.

4.2 Lipidcsökkentı terápia

A stroke-t elszenvedett betegeknél az aszpirin és a vérnyomáscsökkentı terápiát lipidcsökkentı kezeléssel is ki kell egészíteni. 1 A lipid csökkentés szempontjából a post-stroke betegeknél több rizikófaktor együttes jelenlétével kell számolni: diabétesz metabolikus szindróma hipertónia kardiovaszkuláris betegség pitvarfibrilláció vesebetegség túlsúly "erıs dohányos" (napi 1 doboznál több) 2 Irányadó lipid célértékek: Igen nagy kockázatú állapot esetén: Össz kol<3,5 mmol/l LDL-Ch<1,8mmol/l (LDL-C több mint 50%-os csökkentése a cél) Nagy kockázatú állapot esetén: Össz kol<4,5 mmol/l LDL-Ch<2,5 mmol/l A IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása: Igen nagy kockázatú állapot Kardiovaszkuláris betegség plusz: diabétesz, vagy erıs dohányzás, vagy metabolikus szindróma Koleszterin LDL-Ch <3,5 mmol/l <1,8 mmol/l Nagy kockázatú állapot Kardiovaszkuláris betegségek Diabetes mellitus Krónikus veseelégtelenség Koleszterin <4,5 mmol/l LDL-Ch <2,5 mmol/l Triglicerid <1,7 mmol/l HDL-Ch >1,0 mmol/l (ffi) >1,3 mmol/l nõ) Kardiovaszkuláris tünetektıl mentes nagy kockázatú állapot (lásd: kockázatbesorolást*) Koleszterin <5,0 mmol/l LDL-Ch Triglicerid HDL-Ch <3,0 mmol/l <1,7 mmol/l >1,0 mmol/l (ffi) >1,3 mmol/l (nõ)

3 A terápiát sztatin hatóanyagú készítményekkel kell kezdeni cél: sztatin monoterápiával elérni a fenti irányadó célértékeket. 4 A sztatin terápiában részesülı betegeknél az esetleges intolerancia miatt laborvizsgálatot kell végezni (laborleletekkel alátámasztható CK-emelkedés, májfunkció eltérés) valamint a beteg panaszai alapján (izomfájdalom) kell mérlegelni a terápia folytatását. 5 Amennyiben a betegnél bizonyított sztatin intolerancia áll fenn, (labor leletek+ panaszok) gyógyszerváltás jön szóba más hatóanyagú készítményre 6 Amennyiben a betegnél sztatin intolerancia nem igazolható, figyelni kell hogy a célértéket eléri e a kezdetben beállított dózissal. 7 Amennyiben a fenti célértéket a betegeknél sikerült elérni, a terápia sztatin monoterápiával folytatható. 8 Amennyiben a fenti célértéket a betegeknél nem sikerült elérni, szóba jön: dózisemelés (a készítmények alkalmazási elıiratainak figyelembe vételével!) váltás más sztatin hatóanyagú készítményre monoterápiában 9 Ellenırizni kell, hogy a fenti célértéket a betegeknél sikerült-e elérni sztatin monoterápiával. 10 Amennyiben a fenti célértéket sikerült elérni, a terápia folytatható. 11 Amennyiben a fenti célértéket nem sikerült elérni sztatin monoterápiával, mérlegelni kell a kombinált kezelés bevezetését. (sztatin+ más hatóanyag)

4.3 Magas vérnyomás kezelése A stroke-betegek vérnyomását fokozatosan kell csökkenteni. A hirtelen csökkenı perfúziós nyomás miatt, súlyos nagyérszőkület vagy többszörös érszőkület fennállása esetén fokozódik a haemodinamikai stroke kockázata. A cél vérnyomás legyen kevesebb, mint 140/90 Hgmm, ha ezt a beteg tolerálja. Még alacsonyabb érték elérésére kell törekedni (130/80), ha a betegnek megelızı cerebrovaszkuláris eseménye volt, diabéteszben vagy egyéb vaszkuláris betegségben szenved. (A normális vérnyomás definíció szerint 120/80 Hgmm alatti érték!) Stroke-ot követıen kiemelten fontos a vérnyomás rendszeres ellenırzése!

Fokozott kockázatot jelentı faktorok: Diabétesz egyidejő fennállása Dyslipidaemia (kóros LDL-Ch; HDL-Ch; TG szintek) "erıs" dohányzás az anamnézisben metabolikus szindróma megléte kardiovaszkuláris betegség egyidejő fennállása (bal kamra hipertrófia, pangásos szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, egyéb haemodinamikai zavar) túlsúly/elhízás túlzott alkoholfogyasztás Kis-közepes kockázat: A fenti kockázati faktorok közül 1 vagy 2 egyidejő jelenléte esetén A vérnyomás célértéke: 140/90 Hgmm 1 A betegek kezelése mindig egyénre szabott kell, hogy legyen. A kezelési stratégia megválasztásakor figyelembe kell venni az adott beteg esetében fennálló speciális szempontokat is (izolált szisztolés hipertónia, idıs kor, lezajlott akut myocardialis infarktus stb) 2 Kis-közepes kockázat esetén az elsı választandó szer önmagában vagy diuretikum, vagy ACE-gátló lehet. Az ACE-gátló adása még a normotenziósokban is mérlegelendı. 3 Akik nem tolerálják az ACE-gátlókat, azoknak angiotenzin receptor-blokkolók adhatók; különösen ha diabétesz vagy balkamra hipertrófia is jelen van. 4 Amennyiben a fenti célértéket nem sikerült elérni, mérlegelni kell a fenti gyógyszer csoportok kombinációjának bevezetését: diuretikum+ ACE gátló, vagy ARB (diabétesz, bal kamra hipertrófia) + béta blokkolók (stabil anginában, pangásos szívelégtelenség esetén)

Fokozott kockázat: A fenti kockázati faktorok közül kettınél több egyidejő jelenléte esetén A vérnyomás célértéke: 130/80 Hgmm 5 Fokozott kockázat esetén gyógyszer kombináció bevezetése szükséges kezdetben alacsony dózisban (egyénre szabott kombináció a Magyar Hypertónia Társaság ajánlása alapján) 6 Amennyiben a célértéket nem sikerült elérni, hármas gyógyszer kombináció bevezetése szükséges egyénre szabott módon a Magyar Hypertónia Társaság ajánlása alapján 4.4 Antikoaguláns kezelés Az összes ischaemia-s stroke mintegy 20%-a kardiogén eredető; az esetek többségében pitvarfibrilláció (PF) áll a háttérben. A pitvarfibrilláció a 60 év feletti populáció 2 4%-át, a 80 év felettiek 10%-át érinti, az ischaemia-s stroke rizikóját kb. 4 5-szörösére növeli. A jelenleg érvényes protokollok alapján a kardiogén stroke-ban szenvedı betegeket antikoagulálni kell. Az optimális INR-tartomány: 2,0 3,0.

A post- stroke betegek antikoaguláns kezelése Indokolt a kezelés: 1 Amennyiben az ischaemias stroke hátterében kardiogén eredet igazolható szükséges az antikoagulálás. 2 Amennyiben a háttérben cardiomyopathia áll és EF<35% vagy kamrai thrombus vagy akinetikus terület mutatható ki vagy volt thromboemboliás elızmény

3 Billentyő- betegségek (fıleg mitralis stenosis) esetén ha pitvarfibrillációval társul vagy bal pitvar> 5,5 cm vagy EF<35% és idıs a beteg vagy thromboemboliás elızmény volt 4 Amennyiben a megkezdett antikoagulálás ellenére újabb thromboemboliás esemény lép fel, a terápia kiegészítendı TAGG szerekkel (pl. ASA) 5 Amennyiben a betegnek mőbillentyője van 6 A mechanikus mőbillentyő fokozott stroke veszélyt jelent. 7 Aorta pozícióban lévı mőbillentyő esetén sinus ritmus mellett az INR: 2,0-3,0 az irányadó 8 Mitralis pozícióban lévı mőbillentyő fokozott stroke veszélyt jelent, az INR: 2,5-3,5 az irányadó. Újabb thromboemboliás esemény esetén a terápia kiegészítendı TAGG szerekkel (pl. ASA) 9 Biológiai mőbillentyő kisebb stroke veszéllyel jár. 10 Biológiai mőbillentyő esetén 3 hónapos antikoagulálás szükséges, majd amennyiben nincs újabb thromboemboliás esemény elegendı a TAGG terápia (ASA) 11 Ha korábban akut myocardialis infarktus zajlott le 12 Lezajlott myocardialis infarktus után, amennyiben bármelyik az alábbiak közül kimutatható: transmuralis anterior MI szívcsúcsi vagy bal kamrai thrombus pitvarfibrilláció krónikus szívelégtelenség EF<35% Kiterjedt akinetikus terület vagy aneurizma 13 3-6 hónapos antikoagulálás szükséges: INR: 2,0-3,0 az irányadó.

14 Egyéb okok, amelyek indokolják az antikoaguláns terápiát 15 Egyéb okok: aortaív atheroma (ha 4 mm-nél vastagabb és mobilis) komplex pitvari foramen ovale (PFO) (PFO+ pitvari septum aneurizma) igazolt thrombophilia A kezelés megfontolandó: 16 Megfontolandó az antikoaguláns terápia az alábbi esetekben: a beteg gyakran elesik rossz a beteg compliance a beteg demens a labor kontroll nem megoldható a beteg nem kontrollált epilepsziában szenved gastrointestinalis vérzés esetén 17 Ezen betegcsoportnak TAGG kezelés javasolt, figyelembe véve, hogy gastrointestinalis vérzés esetén aszpirin tartalmú készítmények nem adhatók.

5. Az ellenırzés alapját képezı finanszírozás szempontból lényeges sarokpontok A finanszírozási ellenırzés során elsıdlegesen azt vizsgáljuk, hogy a kezelı orvosok betartják-e a kihirdetett finanszírozási rendet, különös tekintettel a következı fıbb ellenırzési sarokpontokra, melyek természetesen az ellenırzés céljának megfelelıen változhatnak. 1. A beteg képalkotó diagnosztikával is alátámasztható ischaemia-s stroke-ban szenvedett? 2. A TAGG kezelés során az ASA elsıvonalban mérlegelésre került a betegeknél? 3. Amennyiben a beteg elsıként más hatóanyagú készítményt kapott az kellıen alátámasztott és dokumentált volt? 4. A lipid csökkentı terápia sztatin hatóanyagú készítménnyel történt elsı lépcsıben? 5. Más hatóanyag elsıvonalas alkalmazása esetén vizsgálták a sztatin intolerancia lehetıségét? (laborlelettel alátámasztva) 6. Antihipertenzív szerek bevezetése elıtt a betegek rizikócsoportba sorolása megtörtént és dokumentált? 7. A veszélyeztetett betegcsoportba tartozó betegek valóban részesültek antikoaguláns terápiában, kellı ideig a protokoll szerint? 6. A finanszírozási eljárásrend alkalmazásának hatását mérı minıségi indikátorok A finanszírozási eljárásrend hatását a következı indikátorokkal kívánjuk mérni: 1. A területre fordított közkiadások alakulása. 2. A helyes, finanszírozott algoritmus szerint kezelt betegek aránya. Rövid távon értékelhetı mutatók: A TAGG kezelés során elsı lépcsıben ASA terápiában részesült betegek aránya A lipidcsökkentı terápia során elsı lépcsıben sztatin monoterápiában részesült betegek aránya A vérnyomás csökkentı terápiában részesült betegek aránya Akiknek indokolt volt azok valóban részesültek antikoaguláns kezelésben megfelelı ideig

Hosszútávon értékelhetı mutatók: Újabb cerebrovaszkuláris thrombotikus eseménybıl származó: halálesetek száma stroke után dependens (önálló életvitelében valamilyen formában segítségre szoruló) betegek számának alakulása 7. A finanszírozás szempontjából lényeges finanszírozási kódok Az alábbiakban felsoroljuk a fontosabb finanszírozási kódokat, tájékoztatási céllal. 1. táblázat: Fontosabb BNO kódok BNO G4500 Vertebrobasilaris syndroma BNO megnevezése G4510 G4520 G4530 G4580 G4590 I6300 I6310 I6320 I6330 I6340 I6350 I6360 I6380 I6390 E7800 E7820 E7840 E7850 Arteria carotis syndroma (féltekei) Többszörös és kétoldali praecerebralis arteria syndromák Amaurosis fugax Egyéb, átmeneti agyi ischaemiás attakok és rokon syndromák Átmeneti agyi ischaemiás attak (TIA) k.m.n. Agyi infarctus a praecerebralis ütıerek rögösödése miatt Agyi infarctus a praecerebralis ütıerek emboliája miatt Agyi infarctus a praecerebralis art. k.m.n. elzáródása-szőkülete miatt Agyi infarctus a cerebralis ütıerek rögösödése miatt Agyi infarctus a cerebralis ütıerek emboliája miatt Agyi infarctus a cerebralis art. k.m.n. elzáródása-szőkülete miatt Agyi infarctus az agyi visszerek nem suppurativ rögösödése miatt Agyi infarctus, egyéb Agyi infarctus, k.m.n. Tiszta hypercholesterinaemia Kevert hyperlipidaemia Egyéb hyperlipidaemia Hyperlipidaemia, k.m.n.

2. táblázat: Fontosabb OENO kódok OENO OENO megnevezés 11041 Vizsgálat 11301 Kontrollvizsgálat, konzílium 88460 Vérvétel 28620 Prothrombin meghatározása 28610 Thrombin idı meghatározása 3612D Echocardiographia color Doppler 12601 EKG végtag és mellkaselvezetéssel 3617A Duplex UH, nyaki erek 36112 Nyaki erek UH vizsgálata 3616C Transcraniális Doppler vizsgálat 34410 Agykoponya natív CT vizsgálata 34490 CT angiográfia koponya 34411 Agykoponya CT vizsgálat iv. kontrasztanyag adását követıleg 34915 Agykoponya MR vizsgálat natív plusz iv. kontrasztanyag adását követıleg 34949 MR angiográfia, iv. kontrasztanyag adásával 33341 Szelektív arteriographia - további ágak, áganként 33351 Szuperszelektív arteriographia - további ágak, áganként 3. táblázat: Fontosabb HBCs kódok HBCS HBCS megnevezése 01M015D 01M015A 01M015C 01M015F Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA) praecerebralis elzáródással, rt-pa kezeléssel Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA) praecerebralis elzáródással, speciális kezeléssel Cerebrovascularis betegségek speciális vizsgálatokkal igazolva Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA) praecerebralis elzáródással, Speciális kezelés nélkül 18 év felett 01M0210 Hypertensiv encephalopathia 01M0160 Átmeneti ischaemiás agyi keringészavar (TIA) 01M0170 Egyéb cerebrovascularis rendellenességek

4. Táblázat: Fontosabb ATC kódok ATC B01AC04 clopidogrel ATC megnevezés B01AC05 B01AC06 B01AC18 B01AC30 B01AD02 C10AA01 C10AA05 C10AA07 C10AX09 C10BA02 C09A C09B C09CA C09D C07AB02 C07AB07 C07AB12 C07AG02 C07BB07 C07FB02 B01AA03 B01AB04 B01AB05 B01AB06 B01AB12 ticlopidin acetilszalicilsav triflusal thrombocyta aggregatiót gátlók kombinációi, kivéve heparin alteplase simvastatin atorvastatin rosuvastatin ezetimibe ezetimibe+simvastatin ACE-inhibitorok önmagukban ACE-inhibitorok kombinációban angiotensin II antagonisták önmagukban angiotensin II antagonisták kombinációi metoprolol bisoprolol nebivolol carvedilol bisoprolol+thiazidok metoprolol+egyéb vérnyomáscsökkentık warfarin dalteparin enoxaparin nadroparin bemiparin A finanszírozási eljárásrend alkalmazásának kezdı napja: 2011. július 1. A finanszírozási eljárásrend érvényességének határideje: 2014. június 30. A felülvizsgálat tervezett idıpontja: 2012. október 1.