M I N İ S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M

M I N İ S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M Készítette: Jánosné min.vez. Meretei Gelencsér Lászlóné igazgató Átvizsgálta Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2011.06.16. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Tervezett felülvizsgálat Fenntartói jóváhagyás idıpontja: dátuma: 2014.06.16 2011.06.21. 1

T A R T A L O M J G Y Z É K I. BVZTİ 4 II. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPLVINK, CÉLKITŐZÉSINK 6 III. FNNTARTÓI LVÁRÁSOK 9 1. Minıségi cél és sikerkritériumok az ÖMIP-ben 9 2. Általános elvárások közoktatási intézményekkel szemben: 11 3. Az iskola feladatai a fenntartói elvárások megvalósításában. 11 IV. MINİSÉGPOLITIKA 13 1. Az intézmény küldetésnyilatkozata 13 2. Az intézmény jövıképe 14 3. Minıségpolitikai nyilatkozat 15 V. MINİSÉGI CÉLJAINK 16 VI. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RNDSZR 19 1. A VZTÉS TRÜLT 19 1.1. A vezetés elkötelezettsége és felelıssége 19 1.2. Jogszerő mőködés 21 1. 3. Döntési mátrix 24 1. 4. A szabályzatok felülvizsgálata, a változások figyelemmel kísérése 25 1.5. A teljesítményre épülı vezetıi elismerés, támogatás 27 1.6. Az intézményvezetıi beszámoló szempontja 28 2. TRVZÉS 31 2. 1. A stratégiai tervezés folyamata 21 2. 2. Az éves munkaterv készítésének folyamata 35 3. A MŐKÖDTTÉSSL ÖSSZFÜGGİ FLADATOK 37 3. 1. Kulcsfolyamatok, szabályozások helyzete, prioritások, ütemterv 37 3. 2. Minıségügyi vezetı kinevezése, feladatai 39 3. 3. A minıségi körök (támogató szervezet) feladatai, kinevezése. 40 3. 4. A munkatársak együttmőködése. 41 2

3. 5. Az intézkedési tervek készítése 42 3. 6. A szülıi szervezet bevonása az értékelésbe, eljárásrend 43 3. 7. A partnerazonosítás és igényfelmérés eljárásrendje. 44 4. LLNİRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKLÉS 49 4. 1. Vezetıi ellenırzés és értékelés 50 4. 2. Intézményértékelés, folyamatos fejlesztés. 55 4. 3. Országos kompetencia mérés eredményeinek bevonása 57 4. 4. Önértékelés eljárásrendje. 60 4. 5. A fenntartói és az intézményi min.rendszer kapcsolatat 65 4. 6. A pedagógus és a vezetı értékelése 69 4. 7. Tanulói tudásszint mérések, mérési területek, módszerek. 96 VII. DOKUMNTUMOK KZLÉSÉNK RNDJ 98 VIII.MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉRNYSSÉG, FLÜLVIZSGÁLATA 99 3

I. BVZTİ Az Intézményi Minıségirányítási Program készítésének körülményei. A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról legutóbbi, 2003. nyarán a parlament által elfogadott módosításainak megfelelıen, több paragrafusában egyértelmően elıírja a közoktatási intézmények és a fenntartók számára minıségirányítási program (MIP) kidolgozását és tágabb értelemben minıségfejlesztési rendszer mőködtetését. A fenntartók a közoktatás minıségfejlesztési rendszerébe történı bevonásáról a 3/2002 (II.15.) OM rendelet fogalmazott meg elıször elvárásokat, feladatokat. Az elmúlt évek minıségirányítási próbálkozásainak tapasztalatai igazolták azt a feltevést, hogy a közoktatási intézményekben hatékony minıségfejlesztési rendszer csak abban az esetben építhetı ki, ha a fenntartó is részese annak Az intézmény minıségirányítási programjának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat minıségirányítási programjával. A törvény legújabb módosítása megerısítve és pontosítva a minıségirányítás szerepét és helyét a rendszerben, bevezetve a fenntartói minıségirányítás fogalmát és kötelezettségét pótolta ezzel a rendszer mőködését eddig akadályozó hiányzó láncszemet. Balatonkeresztúr Község önkormányzata a fenntartói minıségirányítási programot a törvényi elıírásoknak megfelelıen 2004. január 30-ig elkészítette. Comenius 2000 Közoktatási Minıségfejlesztési Program hatására szembesült az intézményünk azzal, hogy a minıséggel való törıdés elengedhetetlen. Közte voltunk annak az 1700 intézménynek, akik lehetıséget kaptak arra, hogy részt vegyenek a központilag támogatott programban. z az ágazati modell nem adott túl nagy szabadságot az intézményi bevezetés hogyanjában, de nagyon jó volt arra, hogy elindított egy tudatos tanulási folyamatot intézményünkben. Így most elsısorban alapvetı célkitőzésünk az, hogy tekintsük át az intézményi szintő minıségfejlesztés rendszerünket, fejlesszük tovább úgy, hogy maximálisan vegyük figyelembe az eddigi elért eredményeinket. Folytatni szeretnénk a pedagógiai tevékenység szakmai minıségének fejlesztését, az intézmény mőködése hatékonyságának növelését és a folyamatos fejlesztés igényét kiterjeszteni a teljes dolgozói körre. A MIP kidolgozása az intézményvezetı felelıssége, de az azzal való egyetértés, jóváhagyás, elfogadás, nyilvánosságra hozatal felelısségének törvényi elıírásai nem csupán feltételezik, hanem egyértelmően igénylik az intézmény összes dolgozójának (alkalmazotti közösség) s a további érdekelt feleknek a bevonását (ktv. 40. (10.)). Bármilyen rendszer csak abban az 4

esetben mőködik rendszerként, ha a benne szereplık mőködtetik azt, ez szintén feltételezi az érintettek aktív közremőködését, a kialakításban, fenntartásban és tovább fejlesztésben. Az Intézményi Minıségirányítási Program az iskola stratégiai alapdokumentuma. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényt módosító 2003. LXI törvény 40 (10) bekezdésében foglaltak értelmében a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszer épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. lfogadása elıtt be kell szerezni az iskolai szülıi szervezet (Kt. 60-61. ) és az iskolai diákönkormányzat (Kt. 63 ) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban kell meghatározni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minıségirányítási program a pedagógiai nevelési program megvalósítását támogató eszközrendszer. Az a célunk, hogy iskolánkban kialakuljon a belsı igény a szakmai munka intézményi szintő jobbítására, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és kívüli megismerésére. Fontos, hogy teljes dolgozói kör szervezet eredményesebbé tételében, mind a tanulásszervezésben alkalmazzák a minıségfejlesztés eszközrendszerét. 5

II. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPLVINK, CÉLKITŐZÉSINK Intézményünk kiépítette a COMNIUS I. Partnerközpontú mőködési modellt. Intézményünk elkötelezett arra vonatkozólag, hogy a partnerei elégedettségét saját mőködése minıségi indikátorának tekinti, s ezért minıségfejlesztési rendszert mőködtet. Minıségirányítási alapelveink: Az önértékelés a minıségfejlesztési rendszerünk meghatározó eleme Az önértékelés gyakorlattá válása azt jelenti, hogy az intézményünk definiált szempontok mentén, bizonyos idıközönként rendszeresen végez ilyen tevékenységet annak érdekében, hogy az önmagukról való tudásuk több és pontosabb legyen. Annak érdekében, hogy tisztában legyünk erısségeikkel és az intézményi mőködtetés gyenge pontjaival. A kapott eredmények elemzésével jelöljük ki az intézményi fejlesztési irányokat, dolgozzuk ki az intézményfejlesztési terveket. Célunk az, hogy önértékelés épüljön be az intézmény napi gyakorlatába, és ezzel az elszámoltathatóság alapjává váljon. Partnerközpontú magatartás kialakítására, fejlesztésére törekszünk Az intézmény vezetése a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a mőködtetés irányait. A diákok, a pedagógusok, az adminisztratív és a technikai személyzet, a szülık, a fenntartó, az intézmények támogatói, a társadalom, vagyis mindenki, aki lényeges hatást gyakorol a szolgáltatás minıségére, az intézmény kommunikációs partnerének tekinthetı. A partnerközpontúság, mint érték azt jeleni, hogy az intézmény nemcsak megkérdezi partnerei véleményét, hanem komolyan is veszi, azaz épít rá az intézményi tervezések, fejlesztések során. A partneri vélemények alapján folytatott fejlesztésektıl azt várjuk, hogy mérhetı módon javul a partnerek elégedettsége. A fenntartói igények figyelembe vétele eredményeként a helyi közoktatás irányítás és az intézményirányítás között harmonikus együttmőködést szeretnénk kialakítani. A partnerközpontúság azt is jelenti, hogy a munkatársak elfogadják a minıségfejlesztés szükségességét; tudják, hogy a belsı munkatársakkal, a partnerekkel együttmőködés, egymás igényeinek meghallgatása, az egymással való törıdés a minıségi munka biztosítéka. 6

Szolgáltatóvá válás A partnerek számára egyértelmővé tesszük, hogy az iskola szolgáltató intézmény, amely nem központi utasításokat hajt végre, hanem szolgáltat a megrendelık igényei szerint. Az iskola a partnerek felé egyértelmően azt közvetíti, hogy képes új szolgáltatásokat ajánlani, azokat megvalósítani. Mindennek érdekében összegyőjtjük, felmérjük az igényeket és a saját erıforrásaik figyelembe vételével önállóan tervezzük a végrehajtást. Folyamatos minıségfejlesztésre törekszünk. Szeretnénk, ha intézményünkben a minıségfejlesztés eredményeként, a rendszerfejlesztéssel egyidıben kialakulna, illetve állandóan fejlıdne a belsı igény a szakmai munka intézményi szintő jobbítására, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és kívüli megismerésére. A szervezeti kultúra részének tekintjük az innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztést. A folyamatos fejlesztés módszereit az igénybe vevıkkel, a gyerekekkel és a tanulókkal is fontos megismertetni, elısegíteni az alkalmazást. A mőködés tökéletesítése érdekében az intézmény rendszeresen tervezi, újragondolja a belsı ösztönzési, elismerési, teljesítmény értékelési és információs rendszereit, illetve a folyamatos fejlesztésbe közvetlen és közvetett partnereiket is bevonjuk. Az intézmény rendszerszerő mőködtetésére törekszünk Az intézményünk számára a MIP megadhatja azokat a kereteket, amelyek segítségével képesek leszünk eredményesen és hatékonyan mőködni, de a kereteket az elkövetkezı években kell konkrét tartalommal megtölteni. a rendszer kialakítás és fejlesztés több éves idıtartamot jelent. Az intézmény mőködtetése során a gazdálkodásban, a tanulásszervezésben, az oktatás nevelés területén, emberi erıforrás fejlesztésben, egyéb erıforrások fejlesztésében, tervezésben, vezetésben, ellenırzésben és értékelésben, a folyamatok eredményesebbé tételében, kívánjuk alkalmazni minıségfejlesztés eszközrendszerét; az intézményértékelés eredményeit. A partnerek véleménye alapján arra törekszünk, hogy a folyamatokat egymással összefüggı rendszerként kezeljük, a rendszerelemben a szükséges korrekciókat, fejlesztéseket folyamatosan kívánjuk elvégezni. 7

Az intézményi MIP tudatos megvalósításával szeretnénk eljutni a teljes körő minıségirányítási rendszer kiépítéséig és folyamatos mőködtetéséig. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy önmagában a MIP kidolgozásával, rövid idı alatt ez nem valósítható meg. Tényekre alapozott döntéshozatal A hatékony döntés legfontosabb feltétele az információk begyőjtése, feldolgozása, és ezek lapján az alternatívák felállítása. A tényszerő információ begyőjtéshez elengedhetetlen az összehasonlíthatóság és ismételhetıség követelményének való megfelelés. A tényekre alapozott döntéshez mőködtetni kell a belsı információszerzés többféle szervezett formáját, illetve az informatikaára alapozott feldolgozást. Arra törekszünk, hogy szakmailag és pénzügyileg váljunk elszámoltathatóvá, ennek alapja az eredményességet és hatékonyságot megmutató indikátorrendszer legyen. Az indikátorhoz szorosan illeszkedjen az intézményi önértékelés. az indikátorok a fenntartói MIP-ben is meghatározásra kerültek. 8

III. FNNTARTÓI LVÁRÁSOK i. Minıségi cél és sikerkritériumok az ÖMIP-ben 1. Táblázat Fenntartói elvárások Sikerkritériumok 1. A kerettantervek felhasználásával készített pedagógiai program jogszabály szerinti bevezetése, késıbbi beválásának folyamatos figyelemmel kisérése. 2. Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése. 3. Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése. 4. Tehetségekkel és a hátrányos helyzetőekkel való egyenrangú törıdés. 5. Az esélyegyenlıséget, esélyteremtést segítı, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása. Tanügyigazgatás. Tudatos tervezés, tantervi követelményeknek való megfelelés. Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás. Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelı szintő alkalmazása. gyéni tanulási út biztosított. Versenyeken való eredményes szereplés. gyéni bánásmód elvének érvényesítése. Nevelıtestületben egységes szemlélet érvényesülése. 6. Tankötelezettség teljesítése. A tanulói továbbhaladás, az átjárhatóság biztosított. 7. Napközbeni és napközis ellátás biztosítása. Nincsenek csellengı gyerekek. A másnapi tanórákra való felkészülés biztosított. 8. Pályaorientáció, pályaválasztás segítése. A tanulók, a szülık naprakész információkat kapnak a lehetıségekrıl az egyéni életpálya tervezéséhez és az azzal összefüggı továbbtanulási döntéshez. 9. Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint. 10. Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója. gészséges életmód kialakítása, közösségi tanulói tevékenységek fejlıdése, szociális érzékenység. Magatartás és viselkedéskultúra a mindennapi életben is szokássá válik. gységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után. 11. A pedagógiai program éves lebontása, A pedagógiai program végrehajtásának 9

önértékelési rendszer kidolgozása. értékelése, reális helyzetkép feltárása. 12. A humán erıforrások hosszútávú tervének elkészítése. Pedagógusok kompetenciájának növekedése(hátrányos helyzető tanulók fejlesztése). 13. A taneszköz ellátottság fejlesztése. Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést. 14. Az intézmény értékelési, minıségirányítási rendszer stratégiájának lebontása. Társadalmi, szakmai kapcsolatok szélesednek. 15. Intézményi együttmőködés. Kölcsönös kapcsolat alakul ki, állandósul a partnerek között. Megismerik a követelményeket, elvárásokat, részt vesznek egymás rendezvényein. Sikeres beiskolázás. 16. Kapcsolattartás a szülıkkel, a fenntartóval, a partnerekkel. 17. Hatékony gazdálkodás, osztálylétszámok kialakítása férıhely kihasználtság tekintetében. 18. Nevelési pedagógiai program felülvizsgálata. 19. Az intézményi minıségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése. gységes szemlélet alakul ki a szülıi ház és az iskola között. Optimális férıhely kihasználtság a törvény adta kereteken belül. A kitőzött célokhoz közelít a mindennapi oktató-nevelı munka. Az elkészült program koherens az önkormányzati minıségirányítási programmal. z alapján mőködik az intézmény minıségfejlesztési rendszere. 10

2.Általános elvárások közoktatási intézményekkel szemben: a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények jogszerően, törvényesen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen mőködjenek; rısödjön a stratégiai tervezés szerepe; a hozzáadott pedagógiai értékek legyenek egyre pontosabban mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók a fenntartó részérıl (jóváhagyott pedagógiai program alapján); hatékony gyermek- és ifjúságvédelem megvalósítása; a közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények garantálják a minıségi, a tanulók fejlıdését folyamatosan segítı nevelést, oktatást; az intézményekben stabil nevelıtestületek mőködjenek; legyen jellemzı az intézményekben a minıségelvő, partnerközpontú mőködés, melynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja; hatékony együttmőködés a közoktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó más intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában; a közoktatási rendszerbe kerüléstıl óvoda, iskola a közoktatási rendszerbıl kikerülésig munkába állás, felsıoktatásba kerülés nyomon követhetı legyen a gyermek, a tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja; a közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülı változásokhoz, erısödjön az iskolakultúra közvetítı szerepe; nyújtson segítséget a szülıknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen idıtávon, milyen szolgáltatásokkal és minıségben biztosított; a közoktatási feladatok minél magasabb szintő ellátása érdekében, megállapodás alapján a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásainak igénybe vétele - az oktatási intézmény munkájának segítése ; 11

Az iskola feladatai a fenntartói elvárások megvalósításában. 2. Táblázat INTÉZMÉNYI FLADAT PRIORITÁS, IDİ- 1. gész életen át tartó tanulásra felkészítés, aktív személyiségfejlesztés TÁV FONTOS PDCA szerint a program állandó korrekciója SÜRGİS Középtávú feladat MGVALÓSÍTHATÓ Középtávú feladat 2. Az alapkészségek megerısítése és fejlesztése, az informatika, számítástechnika bevonása az oktatás-képzés folyamatába 6-7. heti 1 óra szakkör 4.5.1.ó. 6.7.8. o. 1.óra 3. A hátránykompenzáció iskolai rendszerének kialakítása, sikeres továbbtanulás elısegítése.korrep. hatás magyar, matek,német 5.8. 4. Neveltségi szintmérések FONTOS Középtávú 2005.október 5. Az intézmény mőködése legyen átlátható. A tényeken alapuló döntéshozatalt az állandó információcsere, és állandó kommunikáció biztosításával kell elısegíteni. 6. rısödjön a stratégiai tervezés szerepe FONTOS 2004. 7. A hozzáadott pedagógiai értékek legyenek egyre pontosabban mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók 8. Az intézmény demokratikus mőködése, a szervezetikultúra fejlesztése 9. Az iskola minden dolgozója legyen nyitott a változatos pedagógiai módszerek alkalmazására, a módszertani kultúra fejlesztésére, továbbképzéseken, szakmai tanácskozásokon való részvételre MGVALÓSÍTHATÓ Hosszú távú feladat DOKUMNTUM KAPCSOLAT Pedagógiai program tevékenységrendszere Helyi tanterv Munkatervek Stratégiai tervezés Helyi tanterv Integrációs és képességkibontakozt ató program Éves munkaterv MIP mérés-értékelés Kulcsfolyamat szabályozása Partneri igényfelmérést követı tájékoztató fórumok jegyzıkönyvei. Pedagógiai program SÜRGİS MIP Helyi tanterv FONTOS Továbbképzési terv Kulcsfolyamat szabályozás FONTOS Rövidtávú feladat MIP Továbbképzési terv Munkaköri leírás 12

IV. MINİSÉGPOLITIKA 1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Intézményünk az elmúlt évek fejlesztésének eredményeként tervszerően mőködı, elsısorban a közvetlen partnerek igényeinek elvárásainak kielégítését a partnerközpontú mőködés elvei alapján végzi. Tevékenységünk során a 6-14 éves gyerekek személyiségfejlesztését, oktatását, nevelését tekintjük feladatunknak. Az iskolai élet szervezésekor a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szoros egységet képeznek. Arra törekszünk, hogy tanulóink testi-lelki egészségben nevelıdjenek, szoros kapcsolatuk legyen a természettel. zért a tanulásszervezés során a tehetséggondozást és felzárkóztatást, illetve a tanulók arányos terhelését hangsúlyozzuk. Az intézmények által szervezett tevékenységek között megfelelı egyensúly tapasztalható az ismeretszerzés, készségképzés, szokáskialakítás között. A tanulásszervezés során tudatosan biztosítjuk az esélyegyenlıség érvényesülést, mővelıdési és tanulási hátrány kompenzációját. Tanulóinkat eredményesen készítjük fel az információs társadalom új igényeire és szükségleteire, amely közül a legfontosabbak: számítógép használatra való felkészítés, idegen nyelv tudás, állandó önmővelés, egészséges életmód. Az új értékek és kihívások mellett fontosnak tartjuk a lakóhelyhez való kötıdés kialakítását. A minıségfejlesztési rendszer kiépítése során végzett elégedettség felméréseink azt bizonyítják, hogy az iskolahasználók döntı többsége szerint az oktatási nevelési feladatainkat magas színvonalon végezzük. A tervezı munkákba minden esetben figyelembe vesszük a gyerekek, szülık, fenntartó, iskolahasználók, lakosság igényeit, elvárait. Tárgyi eszközrendszerünk jó színvonalú, széleskörő lehetıséget biztosít mind a tanulmányi, mind a szabadidıs tevékenységek kínálatához. Az intézmény dolgozóinak döntı többsége elkötelezett a minıségi nevelı-oktató munka iránt, fontosnak tartjuk a térségben élı gyermekek és szülık, a középiskolák igényeinek és elvárásainak feltárását és kielégítését. 13

2. Az intézmény jövıképe A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési elvek és célok, valamint a jelen helyzet értékelése során nyert információk alapján fogalmazható meg az iskola jövıképe. Intézményünk jövıképe, szoros összhangban van a Pedagógiai Programunkkal, az ott vallott elveinkkel, nevelés filozófiánkkal. Lényegesnek tartjuk azt is, hogy a pedagógiailag hozzáadott értéket a jövıkép elérése érdekében kifejtett tevékenységek során objektíven mérni lehessen, és szolgáljon az önértékelés kiegészítıjeként. A jövıkép szorosan illeszkedik a fenntartói minıségirányítási programhoz is, illetve a folyamatos javítás, fejlesztés intézményi követelményeihez és célkitőzéseihez. 3. Táblázat Az intézmény jövıbeli szerepe Az iskoláskorúk tevékenységének irányításában, szervezésében az intézmény meghatározó szerepet tölt be. Szélesedik a tanórán kívüli tevékenységek köre. A tehetséggondozást támogató szervezeti formák nagy választási lehetıséget biztosítanak. Az általános iskolai tanulmányokat befejezık a nyomonkövetı vizsgálatok segítségével továbbra is aktív kapcsolatban állnak az intézménnyel. Az információs és kommunikációs technológiák, készségek kialakításában és elterjesztésében az intézmény meghatározó szerepet tölt be. Az iskolahasználók jellemzıi A tanulók aktív érdeklıdést mutatnak az intézményi rendezvények iránt, öntevékenyen szervezik a programokat. A hétvégi, és szünidei programokon a tanulók legalább 60 %-a részt vesz. Évente legalább kettı alkalommal az intézmény által szervezett tevékenységeken az általános iskolát befejezık részt vesznek.(14-16 évesek) Az eszköz jellegő kompetencia tudásszintje az országos átlagnál nem gyengébb. légedett, érdeklıdı, támogató magatartás a közvetlen és közvetett partnerek részérıl. Képzési struktúra, feltételrendszer Az integrációs és képesség kibontakoztató foglalkozások intézményi pedagógiai rendszere, tevékenységei a tartalmi szabályozás dokumentumai között megfogalmazást nyernek. A kötelezı felszerelési és eszközrendszer feltételei teljesülnek. A multimédiás oktatás feltételei az intézményben kialakulnak. A humán erıforrás feltételei szabadidı szervezıvel, oktatás technikussal, minıségügyi vezetıvel bıvülnek. Az elektronikus tananyag oktatásához szükséges feltételrendszer kialakul. Tevékenységrendszer A képesség kibontakoztató foglalkozásokba minden rászoruló tanuló bekapcsolódik. A környezeti neveléssel, egészségneveléssel kapcsolatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek iskolai gyakorlata kialakul, segítségével a tanulói környezettudatos magatartása az elvárásoknak megfelelıen alakul. A feladat és hatáskör delegálás eredményeként a szervezetben a feladatvállalás és feladatvégzés arányosan valósul meg. A tanulás tanítása eredményeként az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésben aktív szerepet vállal az iskola. 14

3. Minıségpolitikai nyilatkozat A Festetics Kristóf Általános Iskola minıségi teljesítményt nyújtó önkormányzati iskola kíván lenni. Nevelıtestületünk a szakmai kiválóságra és a tanuló személyiségfejlesztésre, eredményes megvalósítására törekszik. Munkatársainkkal együtt, odafigyelı, serkentı környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és tanulói együttmőködésen keresztül segítjük a diákokat képességeik kibontakoztatásában. Feladatunknak tekintjük, hogy szakmai munkánkat, tevékenységünket: Az iskola mőködésében érdekelt partnerek megfogalmazott igényeinek kielégítése érdekében, fejlesztı célú pedagógiai elkötelezettségünknek megfelelıen végezzük Az iskola mőködését és az oktató-nevelı munkát biztosító folyamatainkat a megbízhatóság, együttmőködés és az áttekinthetıség jegyében, a törvényes és hatékony mőködés érdekében szervezzük. Szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztéssel kívánjuk biztosítani azt, hogy megfelelıen tudjunk reagálni a változó körülményekre, partnereink igényeire. nnek megvalósítása érdekében hozzuk létre Minıségirányítási Programunkat. zzel a minıségirányítási rendszerrel elkötelezzük magunkat partnerközpontúság és a folyamatos fejlesztés stratégiája mellett. Fáradhatatlanul törekszünk a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok teljesítésére. Szándékaink szerint ezen erıfeszítések segítik céljaink elérését, amelyek az alábbiak: A hatékony tanulás, az önmővelés képességének a kialakítása. Tanulóink szocializációjának a hatékony segítése. Az odafigyelı, serkentı környezet megteremtése. A minıségirányítási rendszer iskolai bevezetése, mőködtetése. Az intézmény minden dolgozója ragaszkodik az iskola minıségpolitikájának szelleméhez, valamint a Minıségirányítási Program és a kapcsolódó dokumentumok elıírásaihoz. A Pedagógiai Programunkban és a Minıségirányítási dokumentumokban megfogalmazott szabályzataink betartását folyamatosan ellenırizzük, értékeljük, 15

V. Minıségi céljaink 4. Táblázat CÉL SIKRKRITÉRIUM TKNYSÉG Az intézmény vezetése vegyen részt személyesen az intézmény hosszú távú terveinek, pedagógiai/nevelési programjának és értékrendjének kialakításában, és mutasson példát a folyamatos fejlesztés megvalósításában Az intézmény vezetése aktívan támogatja a minıségfejlesztési rendszer kiépítését. A vezetés kezdeményezi az intézményen belüli együttmőködést Az intézmény belsı mőködési rendjének biztosítása a rendelkezésre álló erıforrások hatékony felhasználásával A pedagógiai/nevelési program megvalósítását befolyásoló kulcsfontosságú folyamatok mérésének megszervezése, tervezése a dokumentumokban. Az intézmény vezetése aktívan támogatja közvetett és közvetlen partnereivel való kapcsolatkiépítést A vezetésszemélyes részvétele a partnerek képviselıivel és a partnereket képviselı szervezetekkel (például DÖK, SzM) történı kapcsolattartásban Felvételi tájékoztatók Iskolai értesítı kiadása Iskolaújság kiadása Közös rendezvények A vertikális (a vezetés és a munkatársak közötti) és a horizontális (munkatársak, munkaközösségek és intézményen belüli szervezetek/csoportok közötti), kétirányú kommunikációs csatornák kialakítása és alkalmazása A munkatársak segítése és támogatása terveik és feladataik teljesítésében, céljaik elérésében; lkészül az intézményi folyamatszabályozás a munkatársak értékelésére. A team munka feltételei biztosítottak Értékelı és ösztönzı rendszer mőködtetése Személyre szóló értékelések. A teljesítmény folyamatos értékelésének ütemterve az éves munkaterv szerint. A munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba A partnereink igényeinek, elvárásainak összegyőjtése és beépítése a mindennapos nevelı oktató munkába Hiteles mérıeszközök, módszerek kidolgozása Partnereink 80%-a visszajelez a kérdéseinkre Intézkedési terveink kidolgozása, mőködtetése Az igényfelmérés szabályzatának elkészítése, mőködtetése. Intézkedési tervek értékelése PDCA 16

Az intézmény mőködését befolyásoló olyan gazdasági, demográfiai és más külsı mutatók (például szociokultúrális felmérések adatai) azonosítása, győjtése, Az intézmény mőködésének belsı teljesítményére vonatkozó mutatók, az intézményi indikátorrendszerbıl származó adatok összegyőjtése és elemzése Az intézményi mőködés sikeressége szempontjából kulcsfontosságú tényezık azonosítása. Az intézmény pedagógiai/nevelési programjának értékelése, felülvizsgálata a munkatársak bevonásával. Az emberi erıforrás tervek összehangolása az intézmény jövıképével és pedagógiai/nevelési programjával, az intézmény szervezeti felépítésével és a kulcsfontosságú folyamatok rendszerével. Az alkalmazni kívánt új oktatási-nevelési módszerek, eljárások azonosítása, bevezetésük megtervezése. Intézkedési terveinket a partnereink 80%-a támogatja Kiépül az információs rendszer az ötletek győjtésére A fenntartói ÖMIP által meghatározott statisztikai adatgyőjtés és feldolgozás A fenntartói ÖMIP által meghatározott indikátorrendszerhez évente elkészül az intézményvezetıi beszámoló A pedagógiai program korrekciója az indikátorok eredményei alapján A kulcstevékenységekre folyamatszabályozás készül A munkatársak teljes bevonásával kétévente sor kerül beválás vizsgálatra A dolgozói elégedettségmérés a minıségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 85%-os elfogadottságát jelezze. A munkatársak felkészítése az új módszerek alkalmazására 100%-ban megtörtént Megfelelı hozzáférés biztosítása a szükséges információkhoz Statisztikai adatbázis frissítése, beépítése a dokumentumokba. Intézményvezetıi beszámoló, pedagógus önértékelés tanév végén Partneri elégedettségmérés összehasonlítása a belsı értékeléssel. A hozzáadott pedagógiai érték megfogalmazása az operatív tervekben. IMIP folyamatszabályozás Külsı mérések megszervezése. PDCA szerinti korrekció A pedagógiai/nevelési program elérhetıségének biztosítása a partnerek és az érdekelt felek számára; Munkatársi karrierterv készítése. A munkatársak képességeinek és szakmai tudásának értékelése és összehangolása az intézmény igényeivel Az éves beiskolázási tervek összehangolása a célkitőzésekkel. gyéni és csoport-célok és összehangolása az intézmény célkitőzéseivel Belsı továbbképzések Külsı továbbképzése Benchmarking technikák alkalmazása Pedagógusok együttmőködési fórumainak mőködtetése. A kulcsfontosságú intéz- Az önértékelés folyamat- IMIP önértékelés 17

ményi folyamatok teljesítményének mérése Társadalmi hatás gyakorlása a település lakosságára szabályozása elkészül Az önértékelés a KMD alapján megvalósul. Programkínálatunk széles körben ismertté válik Fejlesztendı tevékenységek meghatározása. Az indikátorok alapján a külsı és belsı önértékelés. PR és marketing tevékenységek 18

VI. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RNDSZR Iskolánk számára a minıségfejlesztés, a minıségirányítási rendszer kiépítése megadja azokat a kereteket, amelyek segítségével az intézmény képes lehet eredményesen és hatékonyan mőködni, de ezeket a kereteket nekünk kell konkrét tartalommal megtölteni. A minıséget értéknek tekintı intézményben kialakul a belsı igény a szakmai munka intézményszintő jobbítására, az intézkedési tervek között hangsúlyosan jelenik meg a pedagógiai munka fejlesztése. A minıségfejlesztési rendszer feladata, hogy meghatározza a megvalósítás, a fenntartás, a mőködtetés szabályozó elemeit is. A minıségfejlesztési rendszer olyan vezetési, irányítási, tervezési, mérési, ellenırzési feladatok, szabályozások összessége, amelyek a minıségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitőzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. A minıségpolitika fogalmazza meg egy szervezet számára a mit, a minıségfejlesztési rendszer a hogyan -t. (mip) A mondat elsı fele természetesen nem az intézmény pedagógiai programjának mit kérdésre válaszoló részére utal. A minıségfejlesztési rendszer azokat a konkrét feladatokat és szabályozási mechanizmusokat érinti, amelyek életre keltik, mőködtetik a rendszerelemeket. Természetesen a rendszerelemek teljes körő mőködtetéséhez több év szükséges, amely a folyamatos javítás követelményei alapján a partneri igények és a megfelelı erıforrások meglétének függvényében alakulnak ki. A rendszerépítés és minıségfejlesztés fontos jellemzıi a fokozatosság és a folyamatosság. A rendszerépítéstıl azt várjuk, hogy a szervezeti kultúránk részévé válik az innovációs képesség mellett a folyamatos fejlesztés is, azaz a munkánk rendszeres értékelésével tudjuk módosítani, fejleszteni céljainkat, tevékenységeinket, alkalmazott módszereinket, miközben egyre közelebb kerülünk a teljes körő minıségbiztosításhoz. 1. A VZTÉS TRÜLT 1.1. A vezetés elkötelezettsége és felelıssége A minıségért elsısorban a vezetıt terheli a felelısség. A minıség a vezetı döntéseibıl fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. 19

A minıségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és mőködtetésének elsı számú felelıse az intézmény igazgatója. A szervezet vezetése személyesen vett részt a Pedagógiai Program, az ehhez tartozó küldetés, jövıkép, értékrend és fejlesztési célok kialakításában. A vezetés példát mutat az intézményi kultúrát támogató alapelvek és értékrend kialakításában, hiszen a minıségfejlesztési tevékenységek aktív résztvevıi. A vezetés teljesítményének, hatékonyságának növelésére irányulóan új módszerekkel ismerkednek meg és alkalmazzák azokat. Az iskolai vezetése példát mutat a munkatársaknak az intézményi értékrend képviseletében. A vezetés az intézményi SZMSZ-ben meghatározza azokat a felelısségi köröket, hatásköröket, státuszokat, amelyek felállítása szükséges a rendszer kiépítéséhez és mőködtetéséhez. A vezetés jelöli ki e státuszok betöltésére a megfelelı munkatársat (kat), és delegálja a meghatározott hatásköröket, felelısséget. A minıségfejlesztési rendszer fenntartásával, mőködtetésével a nevelésioktatási intézményben folyó minıségfejlesztési feladatok végrehajtásával, összehangolásával kapcsolatos feladatok megoldására az intézményvezetı a feladat jellegétıl függıen különbözı létszámú minıségfejlesztési szervezetet (teameket) hoz létre. A minıségfejlesztési rendszer eredményes és hatékony mőködése érdekében a szervezet vezetésének további feladatai a minıségirányítási rendszer mőködtetésében: Az intézményvezetı biztosítja a rendszer kiépítéséhez és mőködéséhez szükséges további erıforrásokat (megfelelı idıkeretet a munka végzéséhez, szükséges eszközöket, munkakörnyezetet). Gondoskodik arról, hogy a szervezet minıségpolitikáját minden munkatárs megismerje, a minıségpolitika keretet biztosítson a folyamatos javításra s lehetıséget adjon a rendszeres felülvizsgálatra az alkalmazás, az alkalmasság szempontjából. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy a minıségcélok eléréséhez szükséges erıforrásokat meghatározzák, megtervezzék, ideértve a minıségfejlesztés folyamatait, a rendszer folyamatos javítását (minıségfejlesztési terv, költségvetési terv, munkaterv). Az irányítás támogatja a szervezeten belül a munkatársak, a különbözı szintek és funkciók között a minıségfejlesztés hatékony mőködéséhez szükséges kapcsolattartási, érintkezési formákat, vagyis az intézmény kommunikációs rendszerét (értekezletek rendje, telefonhasználat, Internet használat,, mőhelybeszélgetések, belsı tájékoztatók stb.)). 20

A szervezet vezetése betartja az intézmény mőködését szabályozó külsı és belsı jogrendszert, szabályozók elıírásait lkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját ezt megfelelı idıközönként felülvizsgálja éves munkatervét, minıségpolitikáját és minıségpolitikai célokat Kinevezi az intézmény minıségügyi vezetıjét lkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez A sikeres megvalósítás alapfeltétele, hogy minden munkatárs tisztában legyen a szervezet céljaival, a szervezet felépítésével, a szervezet mőködésével. 1.2. Jogszerő mőködés A jogi szabályozás elemei a iskola belsı mőködésétıl függetlenül, külsı tényezıként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre törvényi elıírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfıbb belsı szabályozókként mőködnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedı szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A fı szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belsı szabályozásnak, ám az intézmény mőködésében szervezetileg- még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. A munkautasítások hatálya idıben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok a szabályozó rendszer legalacsonyabb szintő elemei. 21

A minıségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját a következı ábra szemlélteti: JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJ: Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb. ALAPDOKUMNTUMOK SZINTJ: Alapítói okirat, Pedagógiai Program, Minıség-irányítási kézikönyv, MIP stb. Fİ SZABÁLYOZÓ DOKUMNTUMOK SZINTJ: SzMSz, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb. RÉSZTRÜLTK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJ: eljárási utasítások, szabályzatok stb. MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJ: Igazgatói utasítások, Tőzvédelmi utasítás stb. BIZONYLATOK SZINTJ : Jegyzıkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb. Az intézmény belsı mőködési rendjének kialakításában, mőködtetésében és fejlesztésében a vezetés személyesen vesz részt. A jogi, fenntartói szabályozók változásait, azok betartását az intézmény több módszerrel végzi. 22

5. Táblázat ( A szabályozások közzététele, változások nyomon követése) Szabályozó típusa Intézményi mőködést szabályozó törvények Közalkalmazottakat érintı Törvények Minisztériumi és országos hatáskörő szervezetek rendeletei Fenntartó rendeletei, határozatai, egyéb szabályozó dokumentumai Helyi, intézményi szabályozó dokumentumok PP SZMSZ Házirend Nyomon követés / elfogadás módja Közlönyök, minisztériumi honlapok, CD-jogtár figyelése Közlönyök, minisztériumi honlapok, CD-jogtár figyelése Közlönyök, minisztériumi honlapok, CD-jogtár figyelése Fenntartótól érkezı levelek figyelése, Az országos és helyi törvények, rendeletek alapján kerül sor a módosításra. A módosított helyi szabályozó dokumentumot a szükséges egyeztetések után a nevelıtestület fogadja el. Közzététel módja Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán és az intraneten Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán és az intraneten Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán és az intraneten Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán és az intraneten Nevelıtestület elıtti kihirdetéssel, emlékeztetı feljegyzéssel a hirdetıtáblán. A módosított dokumentumok elhelyezésre kerülnek a titkárságon, a tanáriban a könyvtárban Közzététel felelıse igazgató h. gazdasági vezetı igazgató h. igazgató h. igazgató h. 23

1. 3. DÖNTÉSI MÁTRIX D: dönt, VH: végrehajt, : véleményezés, : együttmőködik 6. Táblázat KULCSFOLYAMATOK Igazg. Isk.v. Min. vez. Intézményi minıségpolitika meghatározása Team MK Alk. Tant. SzM D Minıségi célok meghatározása D Küldetésnyilatkozat D Jövıkép meghatározása D Humánerıforrás fejlesztés Munkatársak felvétele Továbbképzés Motiválás, ösztönzés Hatáskör meghatározás Feladat delegálása Bevonás Partnerkapcsolatok fejlesztése Partnerlista, azonosítás Igénymérés gyakorisága Hibajavítás, célképzés gyüttmőködés fejlesztése Információs, kommunikációs rendszer mőködtetése Panaszkezelések Folyamatos fejlesztés Kulcsfolyamatok figyelemmel kísérése PDCA szerinti szabályozás Intézkedési terv készítés Folyamatszabályozások véglegesítése Beavatkozások priorizálása Javító tevékenységek tervezése Tervezés Stratégiai tervkészítés Operatív tervkésztés Éves tervek Adatgyőjtés megtervezése Projekttervek kialakítása, adaptálása D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D VH VH VH VH VH VH VH VH VH Vezetés 24

Feltételbiztosítás, meghatározás Megbízatások team munkához Min vezetı feladatainak meghatározása Munkaköri leírások Tartalmi szabályozásmőködtetés P.P. kialakítása, célképzés Helyi tanterv Mikro tervek Projekttervek bevezetése Tankönyv kiválasztás Innovációba való bekapcsolódás llenırzés Munkatervek végrehajtása Önértékelés szempontjai Statisztikai beszámoló fenntartói beszámoló Óralátogatás szempontjai Tanulói tudásmérés ütemezése 8.. osztályosok Nyomonkövetı vizsgálata Értékelés Külsı szakértı bevonása Önértékelést követı fejlesztı tevékenységek meghatározása Ped, és munkatársak értékelése Dokumentációs rendszer kialakítása Dokumentumok kezelése, vezetése Nyilvánosságra hozandó dokumentumok D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D D VH VH VH D VH VH VH VH 1.4. A szabályzatok felülvizsgálata, a változások figyelemmel kísérése Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelıssége a jogi dokumentumok megismertetése és betartatása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes mőködést. zért fontos a hozzáférhetıség biztosítása, és a betartás megkövetelése. 25

7. Táblázat( A minıségfejlesztést befolyásoló dokumentumok érvényessége és felülvizsgálata) Minıségcél - minıségpolitika - Vezetıi program Érvényesség Felülvizsgálat Ideje Módja Szempontjai 5 év Évente Intézményvezetés Megfelel-e a fenntartói elvárásoknak? Teljesülnek-e a célok? Azonosulnak-e velük a munkatársak? A részcélok összhangban vannak-e a minıségcélokkal? 5 év évente Önértékelés Felelısség, HR, munkafeltételek Vezetés tevékenysége Munkatársi elégedettség Jogszerőség Megjegyzés, felelıs Minıségügyi vezetı Fenntartó ellenırzési tapasztalatai alapján Belsı ellenırzés Gazdálkodás Munkatervek, mikrotervek Alapvetı általános dokumentumok(alapító okirat, SzMSz, Házirend) Külsı ellenırzés Az egyes dokumentumokban évente Intézményvezetés Az eredmények megfelelnek-e a PP, szabályo- SZMSZ, IMIP elvárásainak, céljai- zottak szerint nak? 5 év évente Intézményvezetés Partnerek elégedettsége, igényeinek mérése, módszerei. Partneri igények megjelennek-e a dokumentumokban? Iskolavezetés Intézményvezetés 26

1.5. A teljesítményértékelésre épülı vezetıi elismerés, támogatás A címek adományozásának szempontjai A munkáltatónál tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedı munkateljesítmény mellett adományozhat címpótlékot. Tartósan jó munkán a következı értendı: Munkáját hivatástudattal, lelkiismeretesen, az átlagosnál eredményesebben látja el. Önképzéssel, vagy szervezett keretek között állandóan fejleszti szakmai ismereteit, azokat a gyakorlatban is alkalmazza, munkatársainak átadja. Tevékenységével emeli az intézményben folyó oktató-nevelı munka színvonalát, megırzi, ápolja annak jó hírét, hagyományait. Kiemelkedı munkateljesítménynek számít a közalkalmazott oktató-nevelı munkájával kapcsolatos olyan tevékenység, eredmény, melyet a napi pedagógiai munkán túl, többletmunkával ért el; pld: az általa felkészített tanulók több alkalommal sikeresen szerepeltek jelentıs szaktárgyi, vagy egyéb versenyeken. Olyan oktatással, neveléssel kapcsolatos szellemi tevékenység, melynek eredménye maradandó alkotás vagy hivatalos szakmai elismerés. A címek adományozásával együtt a közalkalmazott besorolását megfelelıen módosítani kell és a címnek megfelelı pótlékot az adományozás idejétıl kell megállapítani. Cím csak akkor adományozható, ha a címmel járó pótlékhoz, vagy besorolás módosításához az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Csak fegyelmi útján vonható vissza. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélésének szempontjai Lelkiismeretes, fegyelmezett tanítói, szaktanári nevelı-oktató munkát végez, pedagógiai tevékenysége érvényre jut az iskolai közélet legfontosabb területein; Szakmai-módszertani felkészültsége magas színvonalú, rendszeresen fejleszti pedagógiai kultúráját, részt vesz továbbképzéseken; Osztályfınöki nevelımunkájában, közösségteremtı tevékenységében eredményes (hátrányos helyzető tanulókkal való eredményes foglalkozás, a pályaválasztás megalapozott elıkészítése, stb.) Szaktárgyából tanulói kiváló eredménnyel szerepelnek városi/területi/megyei/országos tanulmányi, sport és egyéb versenyeken; Részt vállal a tanulók szabadidıs, sport, kulturális tevékenységének szervezésében, lebonyolításában (szakkörök, felzárkóztató és egyéb iskolai programok, kirándulások szervezése); Részt vállal az intézmény szervezeti életét alakító munkában (órarend, helyettesítés és ügyeleti rend); Munkaidın túl is feladatokat vállal az iskolai élet szervezésében, a hagyományápolásban és teremtésben (versenyek szervezése, lebonyolítása, dekoráció, nyári táborok, beíratás, felvételiztetés, vizsga); 27

Komoly szerepet vállal az informatikai program megvalósításában (rendszergazdai tevékenység, számítógépek melletti ügyelet); Az iskola számára pályázatokon külsı támogatást nyer; Érzékelhetı a pedagógus iránti tisztelet és elismertség a szülık és tanítványok körében; mberi magatartásában érzékelhetı az iskola célkitőzéseivel való azonosulás (kollegalitás, a pedagógus etika szem elıtt tartása). A konkrét személyek kereset-kiegészítésének odaítélésérıl és annak mértékérıl a szakmai munkaközösség-vezetık javaslata alapján, a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az intézményvezetı munkáltatói hatáskörében dönt. 3. A jutalmazás feltételei (az intézmény bérmaradványának függvényében) A jutalomban részesülı dolgozók személyérıl és a jutalom mértékérıl a KT véleményének kikérése mellett rangsorolással az iskolavezetés dönt az alábbi szempontok alapján: Önképzéssel vagy szervezett keretek között állandóan fejleszti szakmai ismereteit, azokat a gyakorlatban alkalmazza, munkatársainak átadja. Az iskolai oktató-nevelı munkáját az átlagosnál eredményesebben látja el. Munkaköréhez közvetlenül nem tartozó feladatot is ellát. Tanulói kiemelkedı eredményeket érnek el versenyeken. Nyilvánosan meghirdetett pályázat elnyerésével elısegíti az oktató-nevelı munka színvonalának emelését. Oktatással, neveléssel kapcsolatos alkotó munkát végez, vagy maradandó alkotást hoz létre. Hosszabb ideje az intézmény dolgozója, munkáját hivatástudat, lelkiismeretesség jellemzi. Évente két alkalommal a jutalom keret terhére a közalkalmazott maximum 5000 Ft értékő tárgyjutalomban is részesülhet. A bérmaradvány terhére célprémium fizethetı jelentıs szakmai munka elvégzéséért (városi, területi, megyei versenyek, iskolanapok szervezése, plusz feladatok végzése munkaidın túl) 1.6 Az intézményvezetıi beszámoló szempontjai 1. Az intézmény küldetése Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minıségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelés és programok megvalósulása. 2. Az intézmény környezete, partnerek Az intézmény közvetlen társadalmi környezete, a település, a helyi társadalom és az iskolafenntartó jellemzıi. A tanulók és szülık társadalmi-gazdasági jellemzıi. Az iskolába belépı gyermekek, tanulók felkészültsége. Speciális csoportok a gyermekek, tanulók között. 28

3. Az anyagi feltételek Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek. gy tanulóra jutó költségek. Hatékonyságmutatók, 1 pedagógusra utó tanulók tanulócsoportok száma, nagysága. A gazdálkodás ésszerősége Saját bevételek lehetıségei Az épület és a környezet fizikai állapota. A tanulást segítı eszközök állapota és hiánya. A sport- és szabadidıs foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya. 4. Szervezeti vezetési jellemzık A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minısége. A belsı érıforrások elosztása. A belsı értékelési (minıséget biztosító) technikák. A vezetıi munka és felelısség-megosztás. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének szabályozás és gyakorlati megvalósítása. A belsı ellenırzés tapasztalatainak következményei. A belsı ellenırzés dokumentálása. A belsı információ áramlása. Az innováció támogatása. A tanulók aktivitása a szervezetben. A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok. Az intézmény alkotói, tevékenységi légköre. A vezetıi elismerések rendszere és a tárgyidıszakra jellemzı tevékenység. A vezetıi elmarasztalások rendszere és a tárgyidıszakra vonatkozó tevékenység. A pályázati tevékenység lehetısége és eredményessége. 5. Személyi feltételek A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége. Az új pedagógusok alkalmazásának módja, szempontjai. A pedagógusok javadalmazása, a minıségi munka értékelése. A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása. A pedagógusok által kezdeményezett innovációk elbírálása és sorsa. Az alkotó (szaktudomány, tankönyv, tanterv, stb.) pedagógusok tevékenysége. Az oktatást segítı személyzet. 6. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek Az alkalmazott tantervi programok jellemzıi és elınyei, hátrányai. A tantervi programok karbantartása. Az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek jellemzıi. A tanítást segítı eszközök használata. A tanórán kívüli tevékenységformák és azok hatékonysága. A hátrányos helyzető tanulók segítésének eszközei, módszerei. Differenciálás felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben. A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei. Iskolaközi programokban való részvétel és eredményesség. 7. Tanulói teljesítmények a tanulók neveltség szintje A tanulói minısítés (érdemjegyek) szabályozottsága és a szabályok érvényesülése. 29

A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése. A tanulói csoportok fejlıdésének összegzése. A tantárgyi teljesítmények eredményei. Felvételi, továbbhaladás, végzettség, továbbtanulás. Az évismétlések, lemorzsolódások okai, adatai. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredményesség. A tanulmányi teljesítmények elismerése. Fegyelmi problémák, deviancia. A nevelési célok megközelítésének helyzete, neveltségi szintmérés eredményei. 8. A törvényes, jogszerő mőködés helyzete A közoktatási törvényben elıírt alapvetı és kötelezı belsı szabályzatok megléte, jogszerősége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei, pedagógiai program, intézményi minıségirányítási program, házirend, munkatervek, nyilvántartások, adatszolgáltatás, belsı adminisztráció, stb.) Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása 30

Alapvetı szakmai dokumentumok 5 év kétévente Munkaközösség vezetık Beválás vizsgálat. Jogszabályi megfelelıség MK vez. Igazgató helyettes Munkaügyi dokumentumok 3 év évente Igazgató Összhangban van-e az ellátandó feladatokkal? eredményei alapján? Szabályok betartása. Igazgató Gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok Védelmi dokumentumok Pedagógiai program cél- és tevékenységi formák rendszere 2 év évente Gazdasági vezetı Hatékonyság, hatásosság a mőködésben Jogszabályi megfelelıség 3 év kétévente KTA Munkavédelmi felelıs 8 év 3 évente Iskolavezetés Fejlesztı csoport Statisztikai adatok elemzése Jogszabályi feltételek Dolgozói igények A célrendszer összehasonlítása a partneri elvárásokkal Célok és eredmények megfelelısége. Intézkedési terv 1-5 év évente Fejlesztıcsoport Tartalmazza: feladatokat erıforrásokat határidıket felelısöket elvárt eredményt mérési módot Gazdasági vezetı Gazdasági vezetı Igazgató Minıségügyi vezetı Fejlesztés terv 1-5 év Tervben megállapított mérföldkövek Fejlesztı csoport Hatékonyság, hatásosság a mőködésben A pedagógiailag hozzáadott érték. Minıségügyi vezetı 2. TRVZÉS Az intézményi tervezımunkának három szintjét különíthetjük el: a stratégiai tervezés, az operatív tervezés és a megvalósítás, azaz a napi mőködés tervezése. A pedagógiai szükséges feladatés eszközrendszert tartalmazza, a minıségirányítási program pedig a minıségfejlesztési rendszert. Az operatív tervezés szintjén jelenik meg a szervezeti és mőködési szabályzat, amely A közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg (Kt. 40. (1) pont). 31