HELYI ÓVODAI PROGRAM

HELYI ÓVODAI PROGRAM Székhely: Napsugár Óvoda 1188. Budapest, Eke utca 16. OM azonosító: 034658 Hatályos: határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: 2010. 09.01. Készítette: Perge Zsoltné óvodavezető Ph

T a r t a l o m 1. BEVEZETÉS... 3. oldal 2. HELYZETKÉP... 4. oldal 3. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA... 6. oldal 4. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE... 7. oldal 5. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI... 8. oldal 5.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében... 9. oldal 5.2. Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében... 11. oldal 5.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében... 11. oldal 6. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI... 12. oldal 6.1. Objektív feltételek... 12. oldal 6.2. Szubjektív feltételek... 12. oldal 7. A FEJLESZTÉS TARTALMA... 13. oldal 7.1. A játék és tanulási tevékenységek... 13. oldal 7.2. Társas és közösségi tevékenységek... 14. oldal 7.3. Munkatevékenységek... 15. oldal 7.4. Szabadidős tevékenységek... 16. oldal 7.5. Óvodai ünnepek és hagyományok... 17. oldal 7.6. Óvodai szolgáltatások... 17. oldal 8. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE... 18. oldal 8.1. Társadalmi érintkezést megalapozó, komplex tevékenységek... 18. oldal 8.1.1. Anyanyelvi nevelés... 18. oldal 8.1.2. Matematikai gondolkodásra nevelés... 20. oldal 8.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek... 21. oldal 8.2.1. Természet-társadalom- ember... 22. oldal 8.2.2. Születéstől felnőtt korig... 22. oldal 8.2.3. Művészeti tevékenységek.... 22. oldal 8.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő komplex tevékenységek... 26. oldal 8.3.1. Mozgás, edzés, pihenés... 26. oldal 8.3.2. Mindennapi testmozgás... 26. oldal 9. A NEVELÉS TERVEZÉSE, SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEK....28. oldal 10. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE... 30. oldal 10.1. Az óvoda és a család együttműködése... 30. oldal 10.2. A gyermekvédelmi munka programja... 32. oldal 10.3. Az óvoda egyéb kapcsolatai... 33. oldal MELLÉKLETEK... 35. oldal 1. számú: A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. számú: Felhasznált irodalom 2

1. BEVEZETÉS Mottó: Mert csináljon a gyermek bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait, Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle. (Varga Domonkos) Helyi nevelési programunk óvodai gyakorlati tapasztalataink felhasználásával, a már jól bevált, hagyományos értékeinket megőrizve, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja alapján készült, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve, felhasználva a Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program bizonyos elemeit. A készítésnél figyelembe vettük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Programunk alapelvei Az egész napos nevelés biztosításával az alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, a hátránykompenzálás és a tehetséggondozás. A gyermeket, mind fejlődő személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg az óvodában. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodának kiegészítő szerepe van. A családi nevelés segítése és tiszteletben tartása a családok sajátosságait és szokásait figyelembe véve. A családokkal való együttműködés során segítségnyújtás, az adott családhoz megfelelően illeszkedő módszerek alkalmazása. Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy önállóságot ad a gyermekeknek. Programunk során törekszünk arra, hogy a gyermekek érzelmileg kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben, sok szép élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában töltött éveiket. Minden gyermek a saját képességének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, mely folyamatban fontos szerepet játszik az óvoda összes dolgozója, valamint a társas kapcsolatok alakulása. A sajátos nevelési igényű gyermekek (enyhén értelmi fogyatékos és enyhébben hallássérült- nagyothalló) személyiségének fejlesztése, egyéni sajátosságaik és fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével. Megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása az óvodai élet során, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A felnőttek példamutató tetteikkel, cselekedeteikkel, a feltétel nélküli szeretetet sugározzák a gyermekek felé. A nevelés során építünk az eddigi pedagógiai eredményeinkre, különösképpen a gyermekek kooperációs kommunikációs - és mozgáskultúrájának fejlesztésében, az egészséges életmód alakításában, a környezet- és természetvédelemben. Az általunk megálmodott önálló arculatú intézmény számára komoly alapot biztosít az óvodai nevelés csodálatos világa, a mindig megújulni képes inger gazdag környezet, és az óvodás korosztály érdeklődése, spontán tudásvágya, feltétel nélküli elfogadó és beleérző képessége. 3

2. HELYZETKÉP 2.1. AZ ÓVODA KÖRNYEZETE, ADOTTSÁGAI Intézményünk csendes, kertvárosi környezetben található. Az épülethez nagy kiterjedésű, parkosított udvar tartozik, mely területén több szabadtéri játék, mászóka, mozgásfejlesztő eszköz segíti az egészséges életmód alakítását. Négy csoportban fogadjuk a gyermekeket. Tornaszobánk megléte nagy előny számunkra az egészséges életmód alakításában és a testi képességek fejlesztésében. Tágas térben korszerű mozgásfejlesztő eszközök állnak a gyermekek rendelkezésére. Heti rendszerességgel speciális foglalkozásokat tart a kijáró gyógytornász a rászoruló gyermekek számára. A nevelői szoba lehetőséget nyújt a pedagógiai munkára való felkészülésre, az önképzésre, melyet a témakörök szerint rendezett szakmai könyvtár is segít. Itt biztosítunk helyet az óvodába kijáró logopédus, fejlesztőpedagógus és pszichológus számára is. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel az utazó gyógypedagógusok a fejlesztő szobában foglalkoznak. Csoportszobáink tágasak, világosak, esztétikusak, jól felszereltek, melegséget, harmóniát sugároznak. Az óvoda külső és belső környezete ideális körülményeket biztosít a gyermekek optimális fejlesztéséhez, az egészséges, tevékeny életmód kialakításához, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) együttneveléséhez. 2.2. A FELTÉTELRENDSZER BIZTOSÍTÁSA 2.2.1. Személyi feltételek A FENNTARTÓ ÁLTAL ENGEDÉLYEZETT ÓVODAI STÁTUSZOK Óvodapedagógusok 9 fő Dajkák 6 fő Egyéb munkatársak 2 fő Minden óvodapedagógus rendelkezik a tv. által előírt képesítéssel 4 fő csoportos dajka 2 fő kisegítő személyzet 1 fő óvodatitkár 1 fő fűtő, kertész A FENNTARTÓ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT UTAZÓ SZOLGÁLTATÁSOK pszichológus fejlesztő pedagógus logopédus gyógytornász utazó gyógypedagógus (SNI gyermekek) (sérülés specifikus) valamennyien heti egy alkalommal segítik a gyermekek egyéni fejlesztését. a törvény által megszabott feltételekkel 4

2.2.2. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink jók, azonban folyamatos bővítésére törekszünk. Az alapellátáshoz, a gyermekek tevékenykedtetéséhez szükséges eszközökkel, felszereléssel rendelkezünk. A program eredményes megvalósítását segítő eszközök jegyzéke az 1. számú mellékletben található. 2.3. A GYERMEKÖSSZETÉTEL ALAKULÁSA Óvodánk négy csoportos. A csoportokat vegyes formában szervezzük. A Közoktatási Törvény rendelkezése alapján az a gyermek, aki augusztus 31. utáni időpontban született, a tankötelezettségét a 8. életévében is megkezdheti. 2.4. A GYERMEKEK CSALÁDI HÁTTERE A hozzánk járó gyermekek családjaiban több egyedülálló szülő van, a nagycsaládosok száma is magas. Nehéz szociális körülmények miatt több család is rendszeres nevelési támogatásban részesül. Az utóbbi években sajnos megnőtt a munkanélküli szülők aránya is. Mindezek következtében romlott a családok anyagi színvonala, életminősége. Ezért tartjuk kiemelt fontosságúnak az esélyegyenlőség biztosítását, a preventív gyermekvédelmi munkát. Az óvodavezető az intézmény fő gyermekvédelmi felelőse, minden óvodapedagógus gyermekvédelmi felelős a maga csoportjában, a gyermekvédelmi munkát a gyermekvédelmi megbízott koordinálja. 2.5. A HELYI ÓVODAI PROGRAM Intézményünkben a programválasztásnál nagy szerepet játszott az óvodapedagógusok képzettsége, az óvoda adottságai, a szülők elvárásai. Ezeket figyelembe véve döntött testületünk a minősített, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálása mellett, kiegészítve azokkal a helyi sajátosságokkal, hagyományokkal, melyek óvodánkra jellemzők. Programunk híven tükrözi a gyermekekért érzett felelősségünket, szeretetünket, az együttnevelés iránti elhivatottságunkat, mely meghatározza a nevelőmunkánkat. A program az Alapító Okiratnak megfelelően tartalmazza a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének sérülés specifikus (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló gyermekek) irányelveit. 5

3. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA A PROGRAM CÉLJA FELADATAI A szükségletek szerepe A tevékenységek szerepe A képességek szerepe A NEVELÉS KERETEI Játék és tanulási tevékenységek Társas és közösségi tevékenységek Munka tevékenységek Szabadidős tevékenységek TANULÁS Társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenység Anyanyelvi nevelés Matematikai gondolkodásra nevelés Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenység Természet társadalomember Születésétől felnőttkorig Művészeti tevékenységek: Rajz, festés, mintázás, kézimunka, barkácsolás Vers, mese, bábjáték, dramatizálás Ének-zene, énekes játékok Az egyén társadalmi feladatait tudatosító komplex tevékenység Mindennapos testmozgás A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Bölcsőde, óvoda, iskola, közművelődési és egyéb intézmények A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 6

4. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE Cél: A gyermekek fejlődésének elősegítése, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása, a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekek együttnevelése, az esélyegyenlőség biztosítása. A gyermekek egyéni, differenciált személyiségfejlesztése oly módon, hogy a gyermek érezze, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Befogadó, gyermekközpontú légkör, az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi gyermek számára. A különböző képességek, fejlődésbeli eltérések, egyéni adottságok, valamint a szociális helyzet figyelembe vétele. Komplex képesség- és készségfejlesztés. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások, alapkompetenciák fejlődésének közvetett segítése. A környezettudatos magatartás kialakulásának elősegítése, a pedagógiai tevékenységrendszer, valamint a tárgyi környezet biztosításával. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kulturális értékeinek, hagyományainak tiszteletben tartása, az önazonosság megőrzésének elősegítése, ápolása, erősítése, átörökítése. Az emberi, valamint az alapvető szabadságjogok védelme. Nevelési célkitűzéseink A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket, erősségeiket. Szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, melyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz. Tanulják és tapasztalják meg az együttműködésben az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Legyenek képesek önmagukat szabályozni, rendelkezzenek önkontrollal. Szeressék a természetet, védjék az élőlényeket, az őket körülvevő környezetet. Tiszteljék a hagyományokat, ápolják érzelmi kötődéseiket. Legyenek érzékenyek mások problémáira és fogadják el társaik különbözőségét. Alakuljon igényük az egészséges életvitel iránt (mozgás, korszerű táplálkozás, egészségügyi szokások). Sajátítsák el az önkifejezés különböző módjait (mozgás, művészeti tevékenységek). Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és a tudáshoz szükséges képességekkel és készségekkel (önálló, problémamegoldó gondolkodás), a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képességével. Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat (pl.: a környezet megfelelő átalakítása a csoportszobában, udvaron). Személyiségük szabad kibontakozásában a játék váljék az önkifejezés és a szocializáció fő tevékenységformájává. Igényeljék a játékot, megőrizve személyiségüket, kreativitásukat, ötletességüket. Az integrált óvodai nevelésben résztvevők (gyermekek, felnőttek) képviseljenek olyan morális érzelmi normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. 7

5. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA és FELADATAI Cél: A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú, a nevelési funkciók kiteljesítésére törekvő óvodai élet biztosítása a teljes gyermeki személyiség és egyéni sajátosságok fejlesztése és kibontakoztatása a gyermekek egyéni fejlődési ütemének megfelelően. Kiemelt feladat Jó kapcsolatteremtő és együttműködő képességű, kreatív, önállóan is tevékenykedni tudó, kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelése. Szociális és értelmi képességek egyéni, életkor specifikus alkalmazása, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. Esély biztosítása minden gyermek számára az önmagához viszonyított fejlődésre, hiányainak pótlására, hátrányainak kompenzálására saját fejlődési tempója szerint. A társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Az egészséges életvitel iránti igény alakítása, az anyanyelvi, érzelmi nevelés, a természetszeretet megalapozása, hagyományok őrzése. Élményekben gazdag, bizalomra épülő környezet, egy boldog gyermekkor biztosítása. A szülőkkel korrekt nevelőpartneri viszony kialakítása. Nevelési-tanulási rendszerünk Nevelési folyamatunkat a négyes feladatrendszer alapján szervezzük Játék- és tanulási tevékenység. Társas és közösségi tevékenység. Munka tevékenység. Szabadidős tevékenység. Ezekre épül a komplex tevékenységek rendszere A természet, a társadalom, az ember megismerését szolgáló tevékenységek. A művészeti tevékenységek. A mindennapos testnevelés. A program alapján fontosnak tartjuk A gyermeki személyiség maximális tiszteletét, szeretetét, a különbözőségek elfogadását. Az egyéni képességek figyelembevételét, a gyermeki öntevékenység kialakítását. A nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtését. Az óvoda valamennyi dolgozójának feltétel nélkül elfogadó gyermekszeretetét. Nevelőmunkánk tudatos és tervszerű végzését. A gyermekek egyéni fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését, dokumentálását. Az óvoda és a környezetében élő emberek, a társintézmények harmonikus együttműködési formáinak megtartását, illetve bővítését. 8

5. 1. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN A gyermek, fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükségletek kielégítésében, a gyermeki nevelhetőség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van (család, óvoda). Az óvoda feladata a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása, a tevékenységre ösztönző egészséges élettér biztosítása, melyben a gyermekeket különleges védelem illeti meg. 5. 1. 1. Az egészséges életmódra nevelés Cél: Az egészséges életvitel iránti igény kialakítása, testi, lelki és szociális jólét egységének biztosítása. Az óvodapedagógus teremtse meg az aktív és passzív pihenés lehetőségét. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítson az egész nap folyamán, a mozgást igénylő tevékenységek után nyugodtabb elfoglaltságra adjon lehetőséget. Óvja meg a gyermekek testi épségét, előzze meg a balesetek és veszélyes helyzetek kialakulását. Fordítson nagyobb figyelmet a betegségből visszatérő, ill. a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekekre, valamint a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekekre. Az óvodapedagógus a dajkával együttműködve rögzítse a csoport szokásait, alkalmazza az egyéni bánásmódot, munkájuk során legyenek igényesek és példamutatóak. Ismertesse meg a szülőkkel az óvodai szokásokat és próbálja megnyerni őket a helyes életmód elsajátítására. Az egészségügyi szokások kialakításánál törekedjen a következetességre, a betegségek megelőzésére. Folyamatosan tájékoztassa a szülőket a gyermekek fejlődéséről, ha szükséges kérje szakember segítségét. Használja ki a mindennapi testmozgás, edzés lehetőségét. Alakítsa ki a kultúrált étkezés, testápolás szokásait, segítse a szabályok elsajátítását. Segítse az integrált óvodai nevelés során, hogy a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekek elsajátíthassák a beszédet nem igénylő, saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési, önkiszolgálási szokásokat. Az önállóságra törekvés terén a gyermeknek minden esetben csak annyi segítséget adjunk, amennyi a fejlődése érdekében feltétlenül szükséges. A sajátos nevelési igényű (nagyothalló) gyermekeknél a hallókészülék funkciójának ismerete, működésének napi ellenőrzése, a készülék megóvása, a szülővel való kooperatív együttműködés. Vegye figyelembe a nevelés során az ép, vagy kevésbé sérült területeket, melyek megerősítésével, a gyermekek sikerélményhez juttatásával bővül a fejleszthetőség lehetősége, mely nagyban befolyásolja a gyermekek mentális állapotát. 9

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek ismerjék a tisztálkodási eszközöket, azokat önállóan és helyesen használják. Tartsák be a megbeszélt szabályokat a mosdó használatakor. Legyenek képesek az önálló fésülködésre és zsebkendő használatra. Öltözködésnél és vetkőzésnél alkalmazzák a helyes sorrendet. Az adott időjárási, hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően önállóan válasszák ki a megfelelő ruhadarabokat. Tudják összehajtani ruhaneműjüket, és tegyék a helyükre azokat, tudják megkötni a cipőfűzőt. Legyenek jól begyakoroltak az önkiszolgálással kapcsolatos készségeik. Ítéljék meg helyesen az étkezésnél kiszedett étel mennyiségét, tudjanak kultúráltan étkezni, ügyeljenek a helyes testtartásra. Ismerjék az evőeszközöket és azok helyes használatát. Legyenek képesek segítség nélkül teríteni, a kivitelezésben törekedjenek az igényességre. Becsüljék meg a felnőttek és társaik munkáját, legyen igényük a környezetük tisztántartására. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembevételével. 5. 1. 2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél: Otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amely sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé. Szülőföldhöz való pozitív érzelmi kötődés alapjainak lerakása. A szociális érzékenység, én tudat, a szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés, elfogadás érzésének fejlesztése. A különbözőségek elfogadása. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányítása, az önérvényesítő, önkifejező törekvések alakítása. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A társas szükségletek a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek (valamennyi az óvodában dolgozó munkatárs) pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának biztosítása. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek viselkedésében jelenjen meg a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés, segítőkészség, legyenek toleránsak egymással. Alakuljon ki bennük, a közösségben való együttműködéshez szükséges szokás-, és normarendszer. Érdeklődjenek társaik iránt, a tevékenységekben szívesen működjenek együtt, segítsék egymást. Hallgassák figyelmesen a felnőttek és egymás közléseit. Legyenek nyitottak az új élmények befogadására. Rendezzék konfliktusaikat egymás között. Legyenek képesek túlzott érzelmi reakcióik csillapítására. 10

Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való érzelmi kötődés alapja. Tudjanak rácsodálkozni a természetben a szépre, a jóra, tiszteljék, becsüljék azokat. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 5. 2. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A gyermekek belső szükségleteinek kibontakoztatása, élmények nyújtása, a sokoldalú, komplex tevékenységformák kialakulásának segítése. Az óvodapedagógus biztosítsa a minél változatosabb, többfajta tevékenység egyszerre történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötletek). A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, aktuális élményvilágukra, merítsen belőlük ötleteket. 5.3. A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A tevékenységközpontú nevelés során olyan képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek a pozitív társadalmi tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Az óvodapedagógus folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára az egyéni, sajátos képességeik kibontakoztatásához szükséges tevekénységek gyakorlásának lehetőségeit, feltételeit. Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességű, a részképességek fejlődésében elmaradott, illetve a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeket differenciált, egyénre szabott fejlesztési terv alapján nevelje. Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A szokások begyakorlásánál egyéni segítséget adjon a gyermekeknek. Sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél teremtse meg az egyéni hiányosságok leküzdéséhez szükséges feltételeket, ezzel tegye lehetővé a sikeres életvezetés pozitív alakulását. 11

6. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI Az óvodás korú gyermekek fejlesztése a nevelési folyamatban, a nevelési céloknak megfelelően valósul meg. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A tudatos fejlesztést jelentősen befolyásolják az objektív és szubjektív feltételek. 6.1. AZ OBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvoda épülete, berendezései, tárgyai, az óvoda udvara, a gyermekeket körülvevő környezet adott. Nevelési célkitűzéseink megvalósítását elősegíti óvodánk udvara, melyet nagy kiterjedésű füves terület tesz játszásra és mozgásra alkalmassá, elősegítve az egészséges életvitel iránti igény, a környezettudatos magatartás alakítását. Pedagógiai célunkat nagymértékben elősegíti /kooperáció és kommunikáció gyakorlása/, hogy lehetővé tesszük és támogatjuk az egyik csoportból a másik csoportba való átjárást. 6.2. SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvodapedagógus személyiségének kulcsfontosságú szerepe van a nevelés egész időtartama alatt. Modell, minta a gyermekek számára, személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Különösen meghatározó óvodás korban, hiszen kezdetben a gyermekek kritikátlanul, válogatás nélkül utánoznak a hozzá érzelmileg közel álló felnőtt kedvéért. Rendkívül fontos az óvodapedagógus részéről a tapintatos közelítés a családhoz és az ott közvetített értékek tiszteletben tartása. Az óvodapedagógus a csoport tagja, vezető szerepe személyiségéből és tudásából fakad. A gyermeki alapszükségletek, a biztonság és szeretetigény kielégítése derűs, bizalom teli, nyugodt, elfogadó légkört teremt. Az óvodapedagógus és a gyermekek aktív együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógus teret enged a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvésének, hiszen nekik éppúgy lehet véleményük, elképzelésük, ötletük, javaslatuk, mint a felnőttnek. A gyermekeket saját környezetük, tapasztalataik, élményeik befolyásolják, ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell építenünk és megterveznünk a gyermekek tevékenységét. Az óvodapedagógusok, dajkák és az óvoda valamennyi munkatársának együttműködése meghatározó a nevelési folyamat sikerességében. Nevelési elképzeléseinkről tájékoztatjuk dajkáinkat, munkatársainkat hogy ebben a folyamatban ők is közvetlenül és tevékenyen vehessenek részt. Tudniuk kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk megvalósítani az egyéni fejlesztését. A dajka, gyermek együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógiai munka közvetlen segítőjeként hatást gyakorol a gyermekekre teljes lényével, magatartásával, beszédstílusával. 12

7. A FEJLESZTÉS TARTALMA 7.1.A JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK A játék és tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belüli és kívüli tanulásnak. A játékon belüli tanulás kisugárzik a játékon kívüli tevékenységekre is. A játékon belüli tanulás, hatásosabb, mert jobban igazodik a gyermekek szükségleteihez, igényeihez, vágyaihoz, nagyobb teret biztosít a tapasztalatszerzési és gyakorlási lehetőségre. A játékos cselekedtetés lehetőséget nyújt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, a különböző tevékenységekben való gyakorlásra. A gyermekek fejlődésük során képessé válnak a bonyolultabb játékokban való részvételre, majd a tudatosabb tevékenységek, szervezett tanulás elfogadására, vállalására, így a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere lesz. Cél: Játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, a gyermekek alapkompetenciáit és kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységek biztosítása a játékban rejlő tanulási lehetőségek kibontakoztatása. A gyermekekben olyan tulajdonságok kialakítása, melyek később segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Helyes magatartásmódra nevelés, társas kapcsolatok, kultúrált konfliktusmegoldás, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalásának alakítása. A játéktevékenységen keresztül a külső világ elemeinek megismertetése, érzékszervek, értelmi képességek fejlesztése, gyakorlati probléma és feladat megoldás erősítése. A különböző játékformák (gyakorló, funkció, szimbolikus, szerep, szabály) tartalmának és minőségének gazdagítása. A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játékok elősegítése, az indirekt irányítás biztosítása. A játékot támogató környezet megteremtése, építve a gyermek előző élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A játéktevékenység során személyre szabott pozitív értékelés biztosítása. A gyermekek kifejezőképességének, kommunikációjának fejlesztése, a gyermeki fantázia kibontakoztatása. Több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatás és sokoldalú cselekedtetés. A komplex tevékenységek rendszerén keresztül eljuttatni a gyermekekhez azt, ami számukra a világból megismerhető, befogadható, melyet a tanulás játékba való integrálása segít a legjobban. A gyermekek élményhez juttatása, pozitív, utánozható minta adása a játék és a tanulás során. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeket a szeretetteljes közeledéssel, figyelemfelkeltő játékeszközökkel bevonhatjuk a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére A gyermekek legyenek képesek kitartóan egyazon játéktevékenységben részt venni. Egyéni szükségletüknek megfelelő játékot válasszanak. Játékukban dominánsan jelenjen meg a szerepjáték és a szabályjáték. Élvezzék a szabályjátékokat és legyenek képesek a szabályok betartására. 13

Vegyenek részt az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyenek önállók, kezdeményezők és önérvényesítők a tevékenység során. Legyenek képesek élményeik eljátszására, fogadják el társaik ötleteit, javaslatait. Az adott tevékenységhez helyesen válasszák meg az anyagot és eszközt. Kapcsolódjanak be a közös játékokba, tudjanak együttműködni társaikkal és az óvodapedagógussal, alakuljon ki pozitív beállítódás egymás iránt. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 7. 2. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK Cél: Olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, melyek segítségével a gyermekek könnyebben eligazodnak a napi életben. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a kiemelkedő képességű gyermekek befogadása a közösségbe, egyenlő társként, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Az anyás beszoktatás lehetőségének biztosításával a gyermekek óvodai életbe való beilleszkedésének elősegítése. Türelmes, megértő bánásmóddal a szülőktől való elválás megkönnyítése. A gyermekek személyiségének gazdagítása, társas szükségleteinek kiépítése és erősítése. Érzelmi, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (pl. együttérzés, figyelmesség, egymás segítése, önzetlenség stb.). A gyermek szociális érzékenységének, fejlődésének segítése, én tudatának alakítása. Akarati tulajdonságok fejlesztése (pl. önállóság, kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). Egymás iránti bizalom, toleranciaképesség alakítása a különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. Családias, szeretetteljes, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó, demokratikus légkör biztosítása. Rugalmas napirend, mely lehetőséget ad a változatos tevékenységek végzésére. A gyermekek egyéniségének kibontakoztatása, kiemelt figyelemmel a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló), valamint a kiemelkedő képességű gyermekekre. Szükség esetén igényeljük a megfelelő szakember közreműködését (pl. logopédus, pszichológus, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus). Csoport-szokásrendszer, közös hagyományrendszer (pl. születés- és névnapokról való megemlékezés, szüreti nap, karácsonyvárás, farsangvárás, egészségnap, gyermeknap, stb.) kialakítása, melyek erősítik az összetartozás érzését. Észszerű korlátok, viselkedési szokások felállítása és kialakítása a közösségben, melyeknek a gyermekek meg tudnak felelni. Megfelelő szokásrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek ne zavarják egymás tevékenységét, de ugyanakkor erősödjön együttműködési képességük, egymásra való figyelésük, fejlődjön konfliktusmegoldó, toleranciaképességük. Önállóságuk, döntési képességük, őszinteségük, nyíltságuk kibontakozásának elősegítése. 14

A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. A közösség természetes tagjaként képességeiknek megfelelő feladatokkal való ellátása. A szülők óvodai életbe való betekintésének folyamatos biztosítása, mellyel erősítjük az együttműködést és a pozitív nevelőpartneri viszony kialakítását a gyermekek nevelése érdekében. Az óvodapedagógussal való előzetes egyeztetés alapján a szülő bármikor beléphet a csoportba. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képessége terén váljék szokássá a kérés, köszönés, megszólítás, válaszolás. Ragaszkodjanak társaikhoz, a csoporthoz tartozó felnőttekhez, érdeklődjenek barátaik iránt, örüljenek a csoport közös sikereinek, szívesen tevékenykedjenek a csoport érdekében. Alkalmazkodjanak a szokásokhoz, szabályokhoz, figyelmeztessék egymást ezek betartására, váljék igényükké a közös célokért való együttműködés. Fogadják szeretettel a csoportba érkező vendégeket. Egyéni céljaikat legyenek képesek alárendelni a csoport érdekeinek, értékeljék saját tetteiket, konfliktushelyzetekben társaikkal egyezzenek meg. A megkezdett tevékenységet legyenek képesek befejezni, alakuljon ki feladattudatuk. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 7. 3. MUNKATEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek felkészítése az életre, olyan gyermeki személyiségjegyek kialakítása, melyek a tanulás alapfeltételei (pl. feladatvállalás, feladattudat, felelősségérzet, önállóság, önzetlenség, segítőkészség, figyelmesség, kreativitás, szabálytudat stb.). A család és az óvoda munkatevékenységgel kapcsolatos elvárásainak közelítése az együttnevelés érdekében. Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermekek számára a szűkebb és tágabb környezet tevékeny megismerését. Teremtse meg az alkalmat, helyet, időt, eszközt az önkiszolgáló, valamint a közösségért végzett munkatevékenységre, melyek során biztosítsa az önállóságot. Törekedjen a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésére a feladatvégzés ideje alatt is. Tudatosan szervezze meg az egyes munkafázisokat. Aktív tevékenységek során alakítsa ki a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, készségeket és képességeket. Gondolja végig, hogy az elvégzendő feladatra képesek-e a gyermekek, ne terhelje őket túl se pszichésen, se fizikailag. Figyeljen arra, hogy a kiadott eszközök ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét. Cserélje a gyermekek között a könnyebb és nehezebb feladatokat, hogy ne fáradjanak ki. Ha a gyermekek nem tudják elvégezni a feladatot, ne kényszerítse őket. Röviden, érthetően fogalmazza meg, hogy mit miért kell elvégezni. Használja ki a gyermekek tevékenység iránti érdeklődését. 15

A felnőttek, az óvodapedagógus, a dajka munkavégzése mindig legyen modell értékű. Személyre szabottan adjon segítséget, de csak annyit, amennyivel továbblendíti a tevékenységben a gyermekeket. Dicsérje, buzdítsa őket, hogy ezzel is fenntartsa érdeklődésüket és a későbbiek során szívesen térjenek vissza a feladatok további folytatásához. Az óvodapedagógus figyelme a munka folyamán ne csak a csoportra irányuljon, hanem az egyes gyermekekre is. Folyamatosan biztosítson munkalehetőséget. Állandó helyen legyenek a munkaeszközök, melyet a gyermekek is jól ismernek és adott időben elő tudják venni azokat. Alakítsa ki a gyermekekben a munkához, mások munkájához való pozitív hozzáállást. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek legyenek képesek a saját személyükkel kapcsolatos munkafeladatok önálló elvégzésére. Vállaljanak önként feladatot, s annak elvégzése során törekedjenek az önállóságra. Rendelkezzenek elemi önismerettel, hogy mire képesek. Ismerjék meg azokat a munkaeszközöket, amelyekkel dolgoznak, és tudják, hogy a nem rendeltetésszerű használatuk veszéllyel jár. Vigyázzanak saját és mások testi épségére. Végezzék el a kapott és vállalt megbízatásaikat, a visszatérő és rendszeres feladatok elvégzésének legyenek aktív részesei. Szívesen segítsenek egymásnak, ha szükség van rá. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára. Alakuljanak ki a másokkal való együttműködés kompetenciái (kitartás, önállóság, felelősség, én tudat). A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 7. 4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek önállóságának és döntési képességének fejlesztése többféle tevékenység lehetőségének változatos biztosításával. Az óvodapedagógus teremtsen választási lehetőségeket a csoportszobában és az udvaron egyaránt, melyek során döntésre és gyakorlásra készteti a gyermeket. Teremtse meg a feltételeket a gyermekek számára a csoportnál nagyobb közösség megismerésére (pl. egyik csoportból a másik csoportba való átlépés). Ösztönözze újabb baráti kapcsolatok kialakítását, segítse a közösséghez való alkalmazkodást. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. A nap folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra. 16

7. 5. ÓVODAI ÜNNEPEK ÉS HAGYOMÁNYOK Cél: Az összetartozás érzésének erősítésével a gyermekeket és szüleiket hagyományaink, ünnepeink részesévé tenni.. Különböző örömforrások biztosítása, mely közös tervezést, rendszeres közös tevékenységet igényel. A rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel az óvodai hagyományok megteremtése. A gyermekek számára az ünnep valóban örömöt jelentsen, ezáltal nevelő hatású legyen, melynek alapja az óvoda és a család szoros nevelőpartneri kapcsolata. A szülői szervezettel való közvetlen együttműködés, hogy a szülőket az ünnep részesévé tegyük, és szemléletüket formáljuk. Az ünnepvárás tartalmi elemei Az ünnepi előkészületek kulcsszava a várakozás és az érzelmi ráhangolódás legyen. Érzelmi ráhangolódás (lelkünk ünnepi díszbe öltöztetése). Közös eszköz- és ajándékkészítés, dekorálás (az óvoda ünnepi díszbe öltöztetése). Éves irodalmi, zenei anyag prioritása. Az óvodai ünnepeink hagyományok, jeles napok Március 15. Napsugárnap Nagycsoportosok búcsúztatása Szüreti Nap Adventi készülődés Farsang Édesanyák köszöntése NEMZETI ÜNNEP SZÜLŐKKEL KÖZÖS ÓVODAI ÜNNEPEINK SZÜLŐKKEL KÖZÖS ÓVODAI HAGYOMÁNYAINK GYERMEKEKKEL KÖZÖS ÓVODAI HAGYOMÁNYAINK Mikulásvárás Karácsonyvárás Télkergetés- tavaszvárás Óvodánk névnapjának (Napsugár) megünneplése Húsvétvárás Gyermeknap Egészségnap TERMÉSZET JELES NAPJAIHOZ KAPCSOLÓDÓ HAGYOMÁNYAINK Takarítási világnap Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak és fák napja IDŐPONT március IDŐPONT május június IDŐPONT október december február május IDŐPONT december december március március április május május IDŐPONT szeptember október március április május 17

8. A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE A komplex foglalkozásokon az óvodapedagógus tudatossága megmutatkozik, hiszen a mindennapi tevékenységek során nyert tapasztalatait a tervezésnél és a megvalósításnál felhasználhatja. Programunk lehetőséget ad az óvodapedagógusoknak, hogy a célokat, feladatokat, a gyermekcsoport adottságait, igényeit, valamint saját személyiségük jellemzőit szem előtt tartva, maguk tervezzék meg a foglalkozásuk anyagát, válasszák meg a szervezési formákat. Cél: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, egyéni készségek, képességek, kompetenciák kibontakoztatása, szem előtt tartva az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, a szabad választási lehetőséget. Változatos tevékenységek által a gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felkeltése, örömteli sikerélményhez juttatása a játékos cselekedtetések által. Inger gazdag, motiváló hatású tevékenységek szervezése, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő környezetről. A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire épített tevékenységformák biztosítása. 8.1. TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ, KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK 8.1.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés kiemelt helyet foglal el nevelési rendszerünkben. A nap egészében jelenlévő, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló, azt átszövő nevelési feladat. A játék az óvodáskorú gyermekek életének legfontosabb tevékenysége, ebből következik, hogy a nyelvi fejlesztésre is a játék nyújtja a legtöbb alkalmat. Kiemelt feladat a beszélő környezet biztosítása, helyes minta és szabályközvetítés. A munkatevékenység közben sok új kifejezést hallanak, amit a későbbiek során maguk is használhatnak. A mese és a vers során olyan irodalmi művekkel ismerkednek meg, melyek gazdagítják szókincsüket (pl.: népies, régies, tájnyelvi szavak, színes jelzők, hasonlatok, szinonimák, hangutánzó és hangulatfestő szavak, szófordulatok stb). A felsoroltak az anyanyelvi kommunikációs nevelés legeredményesebb eszközei. A rajzolás, mintázás, kézimunka és barkácsolás során létrejövő kommunikáció, fejlesztő hatással van a közös elképzelések megvalósulására. Az ének-zene és az énekes játékok során gazdagíthatjuk zenei szókincsüket, fejleszthetjük hallásukat, ritmusérzéküket. A mindennapos testmozgás során a játékos gyakorlatokat hangutánzó szavakkal kísérjük, a különböző mozgásgyakorlatok segítségével a beszédértés, beszédészlelés folyamatát segítjük elő. A matematikai tartalmú tevékenységek során a kommunikációs-kooperációs képességeket fejlesztve gazdagodik a gyermekek szókincse, mely együtt jár a gondolkodás intenzív fejlesztésével. A külső világ tevékeny megismerése alkalmat ad a megfigyelések és tapasztalatszerzések segítségével a gyermekek aktív és passzív szókincsének fejlesztésére. 18

Cél: A gyermekek személyiségének anyanyelv által történő gazdagítása, kommunikációs kultúrájuk, önkifejezésük színvonalasabbá tétele. Az enyhe fokban hallássérült nagyothalló gyermekek képessé tétele az emberi beszédhang, a környezeti hangok felfogására és differenciálására. Az óvodapedagógus a gyermekek óvodába kerülésekor mérje fel és folyamatosan kövesse nyomon a beszédkészségük fejlődését. Az egyénre szabott nyelvi fejlesztő tevékenysége a beszédfejlesztés részfeladataira is irányuljanak. Kérdései, utasításai érthetőek, szemléletesek, pontosak legyenek. Nevelés közben fordítson figyelmet a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére. A gyermekek számára teremtsen olyan szeretetteljes légkört, melyben beszédkedvük fokozódik, ahol tudják, hogy kérdéseikre választ kapnak, meghallgatják őket, közlésvágyukat kielégíthetik. Fordítson gondot a kiemelkedő nyelvi képességű gyermekek megfelelő kommunikációs továbbfejlesztésére. Vegye figyelembe a játékok alkalmazása során az anyanyelvi játékok alapelveit (tudatosság, tervszerűség, fokozatosság, változatosság, játékosság). Minden korcsoport számára úgy válogassa össze az anyanyelvi játékokat, hogy a beszéd minden területét egyre magasabb szinten fejlessze. Tevékenységével segítse elő a széleskörű megelőzést, a beszédhibás gyermekeket irányítsa logopédushoz. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a nyelvi kommunikáció megindulásának, fejlődésének segítése, a beszédértés, a szájról olvasás fejlesztése, beszédérthetőség javítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése. A metakommunikációs jelzések megértésének elősegítése. A gyermekek beszédészlelési, beszédértési képességének, a beszéd formai oldalának fejlesztése beszédkedvük fenntartása. Gondolkodásuk, térben való eligazodásuk fejlesztése. Az olvasás, írás jelrendszerének megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus ösztönözze a gyermekeket a különböző játéktevékenységekben a párbeszédes formák és udvariassági formulák használatára. Az óvoda dolgozói közvetítsenek pozitív példát a gyermekek számára mintaértékű beszédükkel, beszédkultúrájukkal. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket, tudják a megismert szavak jelentését és megfelelően alkalmazzák azokat. Nyugodtan, figyelmesen hallgassák meg az óvodapedagógust és egymást, párbeszédben vegyenek részt, várják meg a másik megnyilatkozását. Alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait (kérés, köszönés, udvariassági formulák, stb). Értsék metakommunikációs jelzéseink többségét. Próbálkozzanak az összefüggő szövegalkotással. Tisztán, érthetően fejezzék ki gondolataikat. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 19

8.1.2. Matematikai gondolkodásra nevelés Cél: A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása, a logikus gondolkodás megalapozása, problémaszituációk teremtésével pozitív viszonyok kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek érdeklődését, a cselekvések során fejlessze az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, képességét. A tanulási folyamatban állandóan érvényesüljön a cselekvés-gondolkodás egysége. A matematikai nevelést komplex tevékenységek keretén belül valósítsa meg, építsen a gyermekek játékélményeire, szerzett ismereteikre. Környezetünk matematikai jelenségeinek, kapcsolatainak megfigyelése legyen része a matematikai tartalmú tevékenységeknek. A korábban megszerzett benyomásokat rendszerezze, a megfigyelések a tapasztalatok körét szélesítse és mélyítse, a spontán tanultakat rögzítse. A komplex matematikai tartalmú tevékenységeknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. Segítse elő a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok felismerését. A spontán helyzeteken kívül az óvodapedagógus szervezzen matematikai tartalmú játékokat, ahol lehetőség nyílik a hatékony képességfejlesztésre, a tapasztalatok szükség szerinti magyarázatára, az ismeretek rendszerezésére, új ismeretekhez való juttatásra. A megfelelő számú ismétlés biztosításával fejlessze a sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos) gyermekek matematikai képességét egyéni szintjükhöz igazítva, alkalmazkodva és építve, meglévő tapasztalataikra, ismereteikre. A fejlesztés tartalmi lehetőségei A matematikai tartalmú tevékenységek Számfogalom megalapozása. Mennyiségek becslésszerű összehasonlítása, mérése. Halmazok becslésszerű összehasonlítása, számlálás, sorba rendezés. Halmazok rendezése, halmazok egyesítése, geometria (alak, forma) globális érzékelése. Tevékenységek tükörrel, tájékozódás térben. Téri relációk összehasonlítása, irányok megfigyelése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekekben alakuljon ki az önálló feladatmegoldás, kitartás képessége. Fejlődjön szóbeli kifejezőkészségük, az objektív valósághoz való viszonyuk. Legyenek képesek halmazképzésre, csoportosításra: szín, forma, méret, számosság, hasonlóság és különbözőség szerint. Ismerjék fel az időbeli relációkat, az ok-okozati összefüggéseket. A különböző geometriai formákat nevezzék meg és különböztessék meg egymástól. Alakuljon ki térbeli tájékozódó képességük, használják megfelelően az irányokat. Legyenek képesek figyelmük tartós összpontosítására. A sajátos nevelési igényű (enyhén értelmi fogyatékos, enyhén hallássérült, nagyothalló) gyermekeknél a saját fejlődési ütemüknek figyelembe vételével. 20