Pestszentimrei Napsugár Óvoda OM Budapest, Eke u Iktató szám: 113/2018 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Pestszentimrei Napsugár Óvoda OM Budapest, Eke u Iktató szám: 113/2018 PEDAGÓGIAI PROGRAM Székhely: Pestszentimrei Napsugár Óvoda Budapest, Eke utca 16. Tagintézmény: Napvirág Tagóvoda Budapest, Szélső utca OM azonosító: A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: az intézmény honlapján illetve a szülői információs faliújságon kifüggesztve. Hatálybalépés: Érvényesség: a kihirdetés napjától visszavonásig Felülvizsgálat: törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti Szabóné Karácsonyi Hajnalka óvodavezető ph 1

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A PROGRAM RENDSZER TÁBLÁJA A PROGRAM JÖVŐKÉPE 5 4. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA - ÉS FELADATAI A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében Egészségnevelés (egészségfejlesztési program) Az egészséges életmód alakítása Környezettudatos magatartás alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI Objektív feltételek Szubjektív feltételek A FEJLESZTÉS TARTALMA A játék tanulási és szabadidős tevékenységek Társas és közösségi tevékenységek Munkatevékenységek Óvodai ünnepek és hagyományok A KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE Társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek Anyanyelvi nevelés Matematikai gondolkodásra nevelés A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek Természet társadalom ember Születéstől - felnőtt korig Művészeti tevékenységek Vers, mese Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő komplex tevékenységek Mozgás Mindennapi testmozgás A NEVELÉS TERVEZÉSE, SZERVEZETI - ÉS IDŐKERETEK AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda és a család együttműködése Az együttműködés formái A gyermekek egyéni fejlesztésének, értékelésének szülővel való ismertetésének folyamata Az óvodán kívüli szervezetekkel való kapcsolat MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS AZ ÓVODÁBAN Mérés az óvodában Értékelés az óvodában A gyermek jutalmazásának, illetve a figyelmeztető intézkedések elvei az óvodában A GYERMEKVÉDELMI MUNKA PROGRAMJA KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEK A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 50 2

3 1. BEVEZETÉS Mottó: Mert csináljon a gyermek bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait, Ő azt hiszi, csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy-e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle. (Varga Domonkos) Pedagógiai Programunk óvodai gyakorlati tapasztalataink felhasználásával, a már jól bevált, hagyományos értékeinket megőrizve, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja alapján készült, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve, felhasználva a Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program bizonyos elemeit. A készítésnél figyelembe vettük a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Programunk alapelvei, értékei, célkitűzései Az óvodai nevelés során a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas nevelésben. A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: egészséges életmód alakítása, érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása, valamint az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása, sokszínű tevékenységekkel, műveltségtartalmakkal, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékkal. Az egész napos nevelés biztosításával az alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, a hátránycsökkentés és a tehetséggondozás. A gyermek, mind fejlődő személyiség számára, gondoskodás és különleges védelem biztosítása az óvodában. A gyermek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, az óvoda feladata ennek tiszteletben tartása, a családok sajátosságait és szokásait figyelembe véve, a családi nevelés kiegészítése. A nevelőmunka során a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások igazodnak a gyermekek személyiségéhez. Megkülönböztetés nélküli együttnevelés és elfogadás alkalmazása az óvodai élet során, egyenlő esély biztosítása, valamint hátránycsökkentő szerep megvalósítása. A felnőttek az emberi értékek közvetítésével, példamutató kommunikációjukkal tetteikkel, cselekedeteikkel, a feltétel nélküli szeretetet sugározzák a gyermekek felé. A kiemelt figyelmet, ezen belül különleges bánásmódot igénylő gyermekek, (egyéb pszichés fejlődési zavarral súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartászavarral küzdő, valamint súlyosan hallássérült, nagyothalló, és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, valamint a kiemelten tehetséges-átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkező gyermekek) valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek személyiségének fejlesztése, egyéni sajátosságaik és fejlődési ütemük mindenkori figyelembe vételével. 3

4 2. A PROGRAM RENDSZERTÁBLÁJA A PROGRAM CÉLJA FELADATAI A szükségletek szerepe A tevékenységek szerepe A képességek szerepe A NEVELÉS KERETEI Játék és tanulási tevékenységek Társas és közösségi tevékenységek Munka tevékenységek Szabadidős tevékenységek TANULÁS Társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenység Anyanyelvi nevelés Matematikai gondolkodásra nevelés Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenység Természet társadalomember, Születésétől felnőttkorig Művészeti tevékenységek: Rajz, festés, mintázás, kézimunka, Vers, mese, Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc Az egyén társadalmi feladatait tudatosító komplex tevékenység Mindennapi testmozgás A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Bölcsőde, óvoda, iskola, közművelődési és egyéb intézmények A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR 4 VÉGÉRE

5 3. A PROGRAM JÖVŐKÉPE Mai felgyorsult világunkban, a folyamatosan változó társadalmi körülményekből, valamint a köznevelési rendszer változásaiból fakadó elvárások, a kor kihívásainak megfelelő, újfajta és korszerű pedagógiai tartalmak közvetítését, magas szintű felkészültséget kívánnak óvodánk valamennyi munkatársától. Ennek érdekében olyan intézményként szeretnénk működni, melyben elsődleges prioritást élvez a gyermekközpontúság, pedagógiai elveink, céljaink, értékeink mindennapokban történő érvényesítése, melyben kiemelt célként jelenik meg a gyermekek egyéni fejlődésének segítése, differenciált fejlesztése, az egyéni szükségletek és életkori jellemzők figyelembevételével, melyben minden a gyermekekért történik és róluk szól, továbbá fontos törekvést képvisel a gyermekek számára nyújtott élményekben gazdag környezet, s a szeretetteljes nevelés eredményeképpen érzett boldog gyermekkor biztosítása. Olyan intézményként szeretnénk működni, ahol kiegyensúlyozott óvodai légkör megteremtésével, tevékenységre épülő teljes személyiség fejlesztést szem előtt tartó, játékban rejlő tanulási lehetőségekre alapozó nevelésben részesülnek a gyermekek. Mindenkori nevelőmunkánk során a gyermekekben rejlő értékek kibontakoztatását oly módon kívánjuk elősegíteni, hogy a társadalmi, ill. egyetemes emberi értékek, a fenntarthatóság szemléletének közvetítése által gyermekeink a jövőben egyéni életútjuk során, majdan saját életvezetésükben és a társadalom számára egyaránt értéket képviselő személyiséggé váljanak. Óvodáink működésében örökérvényű értéket kell képviselnie a gyermekek iránt érzett szeretetnek, elfogadásnak és tiszteletnek, valamint lényeges törekvésünk az intézményünkkel kapcsolatban álló partnereinkkel megvalósuló őszinte és nyílt kommunikáción alapuló konstruktív együttműködés, partneri kapcsolat. Olyan intézményként szeretnénk továbbá működni, melyben valamennyi munkatársunk számára fontos értéket képvisel a folyamatos megújulás iránti igény fenntartása, az innovatív megoldások, eljárások, módszerek keresése, valamint az önképzés, továbbképzés, illetőleg az élethosszig tartó tanulás igénye. Végezetül olyan óvodaként szeretnénk működni, melybe a gyermekek örömmel és szívesen járnak, melyben optimálisan és harmonikusan fejlődnek, s önfeledt, érzelem teli, színes, napsugaras-napvirágos élményekkel gazdagodnak, melyre későbbi életszakaszukban majdan szívesen és szép emlékként emlékeznek vissza. 5

6 4. A PROGRAM GYERMEKKÉPE, ÓVODAKÉPE Cél: A gyermekek fejlődésének elősegítése személyre szabott differenciált fejlesztéssel, szeretetteljes neveléssel, az eltérő egyéni szükségletek és életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése, az esélyegyenlőség, hátránycsökkentés biztosítása. Feladat: Az óvodapedagógus teremtsen befogadó, gyermekközpontú légkört, az egyenlő hozzáférés biztosításával valamennyi gyermek számára, hogy a gyermek érezze, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Vegye figyelembe a gyermekek különböző képességeit, a fejlődésbeli eltéréseket, egyéni adottságokat, szociális helyzetüket, ezáltal tegye lehetővé a meglévő hátrányok csökkentését. Végezzen komplex képesség- és készségfejlesztést, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, közösségi életre történő felkészítése érdekében. Közvetett módon segítse az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások, alapkompetenciák fejlődését. A pedagógiai tevékenységrendszer, valamint a tárgyi környezet biztosításával segítse elő a környezettudatos magatartás és egészséges életmód kialakulását. Tartsa tiszteletben a nemzetiséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kulturális értékeit, hagyományait, segítse elő önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését,, átörökítését, erősítse az interkulturális szemléletmódót. Legyen alapvető számára az emberi, valamint az alapvető szabadságjogok védelme. Segítse elő a gyermekek pozitív énképének alakulását, keltse fel kíváncsiságukat, erősítse önállóságukat, támogassa és segítse őket saját értékeik, erősségeik megismerésében Biztosítson számukra sok olyan élethelyzetet, tapasztalatszerzési lehetőséget, melyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális, és intellektuális fejlődésükhöz Tevékenységek során adjon lehetőséget a gyermekeknek, hogy megismerjék, megtapasztalják, gyakorolják és megtanulják az együttműködésben az alkalmazkodás lehetőségeit. Példamutatással ösztönözze, hogy a gyermekek legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és kontaktust fenntartani. Támogassa és segítse önszabályozó képességük, önkontrolljuk, (önfegyelmük, önuralmuk) alakulását. Folyamatosan alakítsa ki bennük a természet, az élőlények, az őket körülvevő környezet szeretete és megbecsülése, megvédése iránti igényt. Teremtsen lehetőségeket a hagyományok megismertetésére, ápolására, elősegítve ezzel a gyermekek érzelmi kötődéseinek, hagyományok iránti tiszteletének erősödését. Erősítse a gyermekek empatikus képességeinek alakulását, hogy a gyermekek érzékenyek legyenek mások problémáira, fogadják el társaik különbözőségét. Folyamatosan alakítsa igényüket az egészséges életvitel iránt (mozgás, korszerű táplálkozás, pihenés, egészségügyi szokások). Biztosítson lehetőségeket a gyermekek számára, az önkifejezés különböző módjainak elsajátítására (mozgás, művészeti tevékenységek). Segítse elő az ismeretek elsajátításához és a tudáshoz szükséges képességek és készségek (önálló, problémamegoldó gondolkodás), a megismeréshez szükséges logikai műveletek végzésének képességének fejlődését. 6

7 Biztosítson alkalmakat a gyermekek számára egyszerűbb szervezési feladatok megoldási módjának elsajátítására. (pl.: a környezet megfelelő átalakítása a csoportszobában, udvaron). Tegye lehetővé, hogy személyiségük szabad kibontakozásában a játék váljék az önkifejezés és a szocializáció fő tevékenységformájává. Támogassa játéktevékenységüket, erősítse játék iránti igényüket, segítse elő azokban kreativitásuk, ötletességük, személyiségük fejlődését. Az integrált óvodai nevelésben résztvevők (gyermekek, felnőttek) képviseljenek olyan erkölcsi, érzelmi normákat, melyek követendő példák lehetnek a társadalom valamennyi tagja számára. 7

8 5. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú, a nevelési funkciók kiteljesítésére törekvő óvodai élet biztosítása a teljes gyermeki személyiség és egyéni sajátosságok fejlesztése, a gyermek hátrányainak csökkentése, tehetségének kibontakoztatása, egyéni fejlődési ütemének megfelelően. Kiemelt feladat: Jó kapcsolatteremtő és együttműködő képességű, kreatív, önállóan is tevékenykedni tudó, kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelése. Szociális és értelmi képességek egyéni, életkor specifikus alkalmazása, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. Esély biztosítása a gyermekek számára az önmagához viszonyított harmonikus fejlődésre, hiányainak pótlására, hátrányainak kompenzálására saját fejlődési tempója szerint. A társadalmi gyakorlatra, az életre való felkészítés. Az egészséges életvitel iránti igény alakítása, az anyanyelvi, érzelmi erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása, a természetszeretet megalapozása, hagyományok őrzése. Élményekben gazdag, bizalomra épülő környezet, egy boldog gyermekkor biztosítása. A szülőkkel korrekt nevelőpartneri viszony kialakítása. Nevelési-tanulási rendszerünk Nevelési folyamatunkat a négyes feladatrendszer alapján szervezzük Játék- és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munka tevékenység Szabadidős tevékenység (játék szabadidős - tanulási tevékenység) Ezekre épül a komplex tevékenységek rendszere A természet, a társadalom, az ember megismerését szolgáló tevékenységek A művészeti tevékenységek A mindennapi testmozgás A program alapján fontosnak tartjuk A gyermeki személyiség maximális tiszteletét, szeretetét, a különbözőségek elfogadását. Az egyéni képességek figyelembevételét, a gyermeki öntevékenység kialakítását. A nyitott, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet megteremtését. Az óvoda valamennyi dolgozójának feltétel nélkül elfogadó gyermekszeretetét. Nevelőmunkánk tudatos és tervszerű végzését. A gyermekek egyéni fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését, dokumentálását. Az óvoda és a környezetében élő emberek, társintézmények harmonikus együttműködési formáinak megtartását, illetve bővítését. A szülőföldhöz való kötődés elősegítése mellett a hazaszeretet érzelmi megalapozását, a gyermek szűkebb és tágabb környezetének egyidejű megismertetésével. 8

9 5. 1. A SZÜKSÉGLETEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. E szükségletek kielégítésében, a gyermeki nevelhetőség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van (család, óvoda). Az óvoda feladata a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, harmonikus alaphangulat kialakítása, olyan, a tevékenységre ösztönző egészséges és biztonságos környezet megteremtésével, megtartásával, amely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi, és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságainak kialakulását, melyben a gyermekeket különleges védelem illeti meg Egészség nevelés (egészségfejlesztési program) Cél: Az óvodában eltöltött időszak teljes egészében minden gyermek részesüljön a teljes testilelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvodai élet mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A gyermek nevelésében résztvevő valamennyi személy hatékony együttműködése eredményezze a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását. Feladat: Az óvodai nevelésben kiemelt feladatunk a gyermek személyiségének fejlesztése során az egészséges életvitel iránti igény alapjainak lerakása tudatos pedagógiai módszerekkel, az ehhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, valamint a környezettudatos magatartás megalapozása sokszínű tevékenységek szervezésével. Az óvodapedagógus készítsen a csoportnaplóban egészségfejlesztési programtervet, (egészséges életmódra nevelés, környezettudatos magatartás alakítása) melyben részletesen vázolja a gyermekcsoport életkori sajátosságait figyelembe véve azokat a feladatokat és módszereket, miként kívánja a mindennapokban megvalósítani az egészségfejlesztést. Az elért eredményeket félévente tervezze és értékelje ki, szintén a csoportnaplóban. Úgy szervezze a gyermekek tevékenységeit, hogy annak szerves részét képezze az egészséges életvitel iránti igény alakítása mozgás, táplálkozás, lelki egészség. A lehetőségekhez mérten az évszakokhoz kapcsolódva készítsen a gyerekekkel közösen egészséges alapanyagokból (zöldség, gyümölcs, gabonák, magvak) ételeket, hangsúlyozva ezek jelentőségét. Szülői értekezleteken, és különböző fórumokon hangsúlyozza az egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, mentálhigiéné fontosságát a gyermeknevelésben, külső szakemberek bevonásával. Amennyiben olyan jeleket észlel a gyermeknél, melyek testi- vagy lelki higiénéjét veszélyeztetik, azonnal jelezze azt, s tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Naponta végezzen a gyermekekkel testmozgást, lehetőség szerint a szabadban, melynek időtartama perc. Heti rendszerességgel szervezzen olyan mozgásos tevékenységet ( nagytorna ) melynek időtartama perc. Úgy tervezze a mindennapos testmozgást, hogy annak szerves részét képezzék a tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatok. Legalább havi két alkalommal szervezzen sétát az óvoda környékén. 9

10 Biztosítson olyan légkört, melyben minden kisgyermek érzelmi biztonságban, nyugodt légkörben töltheti mindennapjait. Minden tevékenység megkezdése előtt ismertesse, tudatosítsa, és tervezésében rögzítse a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően az aktuális balesetvédelmi ismereteket, melyek betartását folyamatosan kontrollálja, szükség esetén azonnal intézkedjen. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy balesetek ne történhessenek, naponta ellenőrizze a munkaterületén lévő berendezési tárgyak, játékeszközök épségét. Az udvari élet alkalmával fokozottan ellenőrizze, kísérje figyelemmel a különböző játékeszközökön folyó tevékenységet, a közösen megbeszélt szabályok betartását. Amennyiben balesetforrást észlel, azonnal jelezze az illetékes személynek, s győződjön meg arról, hogy a balesetveszély a jelzését követően megszűnt. Az egészségvédelem, mint általános nevelési elv, hassa át az óvodai nevelés minden mozzanatát. A fejlesztés tartalmi lehetőségei A gyermekek edzése természetes közegben levegő, napfény, víz és rendszeres mozgás által. Rendszeres séták szervezése levegőzés, ismeretszerzés céljából. Balesetvédelmi ismeretek átadása, betartatása. Nyugodt pihenés biztosítása. A környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. A gyermekek egészségtudatának formálása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságáról. Alakuljon ki bennük az egészséges életvitel iránti igény. Tudatosodjon bennük, hogy az egészség érték és tenni kell érte. Erőnlétük, állóképességük, általános fizikai állapotuk tegye őket alkalmassá arra, hogy képesek legyenek megfelelni az iskolában rájuk váró fizikai megterheléseknek. Mentális fejlettségük érje el azt a szintet, hogy képesek legyenek önállóan feltárni problémáikat, tudják azt, hogy bizalommal fordulhatnak a nevelőkhöz. Alakuljon ki az elemi balesetvédelemmel kapcsolatos szabálytudatuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Az egészséges életmód alakítása Cél: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, a testi, lelki és szociális jólét egységének biztosítása. Feladat: Az óvodapedagógus gondoskodjon a gyermekek gondozásáról, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítéséről. Segítse elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának, valamint a gyermeki testi képességek fejlődését. Tudatos pedagógiai munkájával járuljon hozzá a gyermekek egészségének védelméhez, edzéséhez, óvásához, megőrzéséhez. Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só és telítetlen zsírtartalmú ételek 10

11 fogyasztásának csökkentése az óvoda mindennapok, a szokások, ünnepek, programok, különleges alkalmak megvalósítása során, a mindenkori lehetőségek figyelembevételével. Óvodánkban tálalókonyha működik, a gyermekek étkeztetését az önkormányzattal szerződésben álló gyermekélelmezési vállalat látja el, mely az étrend összeállítását dietetikusok bevonásával biztosítja. A zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Biztosítsa a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Teremtse meg az aktív és passzív pihenés lehetőségét. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson az egész nap folyamán, a mozgást igénylő tevékenységek után nyugodtabb elfoglaltságra adjon lehetőséget. Óvja meg a gyermekek testi épségét, előzze meg a balesetek és veszélyes helyzetek kialakulását. Fordítson nagyobb figyelmet a betegségből visszatérő, ill. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. A dajkával együttműködve rögzítse a csoport szokásait, alkalmazza az egyéni bánásmódot, munkájuk során legyenek igényesek és példamutatóak. Ismertesse meg a szülőkkel az óvodai szokásokat és próbálja megnyerni őket a helyes életmód elsajátítására. Az egészségügyi szokások kialakításánál törekedjen a következetességre, a betegségek megelőzésére. Évente három/négy alkalommal, melyből egy szóbeli (január, ill. szülői igény alapján plussz egy május hónapban), kettő írásbeli (november, április) tájékoztassa a szülőket a gyermekek fejlődéséről, ha szükséges kérje szakember segítségét. Szülői igény alapján előzetes időpont egyeztetés alapján más időpontokban is sor kerülhet a tájékoztatásra a fogadóórák keretén belül. Használja ki a mindennapi testmozgás lehetőségeit, amennyiben az időjárás engedi a szabadban. Alakítsa ki a kultúrált étkezés, testápolás szokásait, segítse a szabályok elsajátítását. Segítse az integrált óvodai nevelés során, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elsajátíthassák a saját személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési, étkezési, önkiszolgálási szokásokat. Az önállóságra törekvés terén a gyermeknek minden esetben csak annyi segítséget adjon amennyi a fejlődése érdekében feltétlenül szükséges. A hallásfogyatékos, nagyothalló gyermekeknél törekedjen a szülővel kooperatív együttműködésre, ismerje a hallókészülék működésének és ellenőrzésének, megóvásának módját. Az egyéni differenciált fejlesztés során juttassa sikerélményhez a gyermekeket, mely pozitívan befolyásolja a gyermekek mentális állapotát, énképük alakulását, autonómiájának kibontakozását. Segítse elő a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását, a környezettudatos magatartás megalapozását. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, a gyermekkel egyéb módon foglalkozó, fejlődésében érintett óvodapedagógusokkal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 11

12 A fejlődés várhatójellemzői az óvodáskor végére A gyermekek ismerjék a tisztálkodási eszközöket, azokat önállóan és helyesen használják. Tartsák be a megbeszélt szabályokat a mosdó használatakor. Legyenek képesek az önálló fésülködésre és zsebkendő használatra. Öltözködésnél és vetkőzésnél alkalmazzák a helyes sorrendet. Az adott időjárási, hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően önállóan válasszák ki a megfelelő ruhadarabokat. Tudják összehajtani ruhaneműjüket, és tegyék a helyükre azokat, tudják megkötni a cipőfűzőt. Legyenek jól begyakoroltak az önkiszolgálással kapcsolatos készségeik. Tudjanak kulturáltan étkezni, ügyeljenek a helyes testtartásra. Ismerjék az evőeszközöket és azok helyes használatát. Legyenek képesek segítség nélkül teríteni, törekedjenek az igényességre. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Környezettudatos magatartás alakítása Cél: A környezettel való együttélésre nevelés, olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, és képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer és a környezettudatos életvitel kialakításához. Feladat: Az óvodapedagógus a mindennapok során, tudatos tervezéssel és szervezéssel teremtsen olyan lehetőségeket, melynek során tapasztalatokat gyűjthetnek szűkebb, illetve tágabb környezetük védelméről, megőrzéséről, valamint használja ki a spontán lehetőségeket is. A környezettudatos magatartás megalapozása során törekedjen a pozitív érzelmi viszony alakítására, a gyermekek természethez, az ember által épített (társadalmi) környezethez, azok védelmére, értékeinek megőrzésére nevelésén keresztül. Támaszkodjon a gyermekek családból és egyéb forrásból származó ismereteire a családi kirándulások, nyaralások, programok élményeire is. Figyeljen a külső és belső környezet esztétikumának kialakítására, megőrzésére, helyezzen hangsúlyt a környezet iránti pozitív gondolkodás megerősítésére. A környezettel való ismerkedés közben alakítsa a gyerekek társas magatartását, alkalmazkodó képességét. Érzékeltesse környezetében a szépet, a tisztaságot, a gyermekek esztétikai érzéke, környezet higiénéjének fejlesztése, a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Vezesse rá a gyermekeket, hogy képesek legyenek rácsodálkozni a környezet folyamatos változására, a természet szépségére, Biztosítsa a természet jeles napjaihoz kapcsolódó élmény dús és változatos megismerési lehetőségeket. Szűkebb környezetükben folyamatosan biztosítson alkalmat a környezettudatosság elveinek megélésére, elmélyítésére. Biztosítsa az érzékszervi megtapasztaltatás lehetőségét a játékos kísérletek, felfedező tevékenységek és szenzitív élmények által. 12

13 Teremtsen lehetőséget a komposztálás folyamatának figyelemmel kísérésére, a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése, folyamatos papír-, elemgyűjtésre, az újrahasznosítással való ismerkedésre. A séták, kirándulások során a tágabb környezet természeti értékeinek megismertetésére. Az óvoda külső és belső környezetében található élőlények (növények, állatok) gondozására, védelmére, az óvodai tanösvény megismerésére. Az óvoda udvarán az évszakváltozással járó munkák szervezésére (levélsöprés, gereblyézés, virágoskert, balkonládák, fűszerkert, veteményes kert, sziklakert gondozása stb.). Mutasson példát és szoktassa a gyermekeket az energiaforrások takarékos felhasználására (víz, villany), ennek fontosságát jelezze piktogramokkal. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Alakuljon a gyerekekben a környezetük iránti felelősség, tanuljanak meg környezetbarát módon élni, váljon belső igényükké a környezetük rendben tartása. Vigyázzanak környezetük rendjére, esztétikumára, mely váljék igényükké is. Legyenek képesek a mindennapok során a szelektív hulladékgyűjtés, valamint komposztálás, újrahasznosítás alkalmazására. Ismerjék a környezetükben elhelyezett energiatakarékosságot elősegítő piktogramokat. Váljék rendszeres szokássá a környezetükben lévő élőlények gondozása. Ismerjék a természet jeles napjait és azok jelentőségét. Alakuljon ki bennük a környezettudatosság és fenntarthatóság szemléletének alapja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél saját fejlődési ütemük figyelembevételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés és szocializáció Cél: Az óvodáskorú gyermek magatartásának érzelemvezéreltségéből adódóan, az érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonos, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amely sokoldalú érzelmi kifejezések, és pozitív, közös élményeken alapuló tevékenységek végzését lehetővé téve segíti elő a gyermekek erkölcsi, akarati tulajdonságainak fejlesztését, szokás-és szabályrendszerének megalapozását. Feladat: Annak biztosítása, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Az erkölcsi, a szociális érzékenység fejlődésének, az én-tudat alakulásának segítése. A közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akarati képességeinek (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás és normarendszerének megalapozása. A szeretet és kötődés képességének fejlesztése. A mások iránti tisztelet, megbecsülés, elfogadás érzésének fejlesztése. Annak elfogadására, megértésére nevelés, hogy az emberek különböznek egymástól. Az élménybefogadás képességének fejlesztése. Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése. Az ösztönök és az érzelem irányítása, önkifejező törekvések alakítása. Az örömszerzés képességének alakítása. 13

14 Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A gyermek-gyermek és gyermek valamint az óvoda alkalmazottai közötti pozitív attitűd és érzelmi töltésű kapcsolat biztosítása. A gyermek nyitottságára építve segítse, hogy a gyermekek megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Szülőföldhöz való pozitív érzelmi kötődés alapjainak lerakása, hazaszeretet érzelmi megalapozása. Az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottja fordítson figyelmet arra a gyermeki magatartás alakulása szempontjából, hogy kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modellértékű szerepet töltsön be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős, hogy működjön együtt az ágazati jogszabályokban meghatározott a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek viselkedésében jelenjen meg a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés, segítőkészség, legyenek toleránsak egymással. Alakuljon ki bennük, a közösségben való együttműködéshez szükséges szokás-, és normarendszer, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat. Érdeklődjenek társaik iránt, a tevékenységekben szívesen működjenek együtt, segítsék egymást. Hallgassák figyelmesen a felnőttek és egymás közléseit. Legyenek nyitottak az új élmények befogadására. Próbálják rendezni konfliktusaikat egymás között. Legyenek képesek túlzott érzelmi reakcióik csillapítására. Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a hazaszeretet, szülőföldhöz való érzelmi kötődés alapja. Tudjanak rácsodálkozni a természetben a szépre, a jóra, tiszteljék, becsüljék azokat. Legyenek képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 14

15 5. 2. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Az értelmi nevelés feladata egyrészt: a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. Lényeges a valamennyi értelmi képességre kiterjedő, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Cél: A gyermekek belső szükségleteinek kibontakoztatása, élmények nyújtása, a sokoldalú, komplex tevékenységformák kialakulásának segítése. Feladat: Az óvodapedagógus biztosítsa a minél változatosabb, többfajta, párhuzamosan végezhető tevékenység gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötletek). A tevékenységek tervezése, megszervezése közben a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságára- valamint meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítson változatos tevékenységeket, merítsen ötleteket, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről A KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Cél: A tevékenységközpontú nevelés során olyan képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek a pozitív társadalmi tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Feladat: Az óvodapedagógus folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára az egyéni, sajátos képességeik kibontakoztatásához szükséges tevekénységek gyakorlásának lehetőségeit, feltételeit. Folyamatos megfigyelés és az alkalmazott mérések, (DIFER, szociometria) útján alkosson tiszta képet a gyermekek meglévő képességeiről, ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni.. A szokások begyakorlásánál egyéni segítséget adjon a gyermekeknek. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 15

16 6. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 6.1. AZ OBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvoda épülete, berendezései, tárgyai, az óvoda udvara, a gyermekeket körülvevő környezet adott. Nevelési célkitűzéseink megvalósítását elősegíti mindkét telephelyen lévő óvodánk udvara, melyeket nagy kiterjedésű füves terület tesz játszásra és mozgásra alkalmassá, elősegítve az egészséges életvitel iránti igény, a környezettudatos magatartás alakítását SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK Az óvodapedagógus személyisége meghatározó, feltétlen jelenléte szükséges az egész nap folyamán. Modell, minta, az értékek közvetítője a gyermekek számára, személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdön alapszik. Óvodás korban a gyermek kritikátlanul, válogatás nélkül utánozza a hozzá érzelmileg közel álló felnőttet. Rendkívül fontos az óvodapedagógus részéről a tapintatos közelítés a családhoz és az ott közvetített értékek tiszteletben tartása az etikus pedagógusi magatartás közvetítésével. Az óvodapedagógus a csoport tagja, vezető szerepe személyiségéből és tudásából fakad. Az óvodapedagógus és a gyermekek aktív együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógus teret enged a gyermekek önkifejező törekvésének, hiszen nekik éppúgy lehet véleményük, elképzelésük, ötletük, javaslatuk, mint a felnőttnek. A gyermekeket saját környezetük, tapasztalataik, élményeik befolyásolják, ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell építenünk és megterveznünk a gyermekek tevékenységét. Az óvodapedagógusok, és az óvoda valamennyi alkalmazottjának együttműködése, kommunikációja, bánásmódja és etikus viselkedése modell értékű szerepet tölt be, meghatározó a nevelési folyamat sikerességében. Nevelési elképzeléseinkről az összehangolt munkavégzés érdekében tájékoztatjuk a nevelőmunkánkat segítő munkatársainkat (dajkák, pedagógiai asszisztensek), hogy ebben a folyamatban ők is közvetlenül és tevékenyen vehessenek részt. Az óvodapedagógusok fontos feladata, átadni, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánjuk megvalósítani az egyéni fejlesztését. A dajka, illetve a pedagógiai asszisztens és a gyermekek együttműködése azt jelenti, hogy a pedagógiai munka közvetlen segítőjeként hatást gyakorolnak a gyermekekre, teljes lényükkel, magatartásukkal, beszédstílusukkal. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen nagy hangsúlyt fektetünk a meghatározott, speciális képesítéssel rendelkező szakemberekkel való együttműködésre (óvodapszichológus, utazó logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, sérülés specifikus gyógypedagógus- szurdopedagógus). 16

17 7. A FEJLESZTÉS TARTALMA 7.1. A JÁTÉK - TANULÁSI ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A tanulás lehetséges formái az óvodában Utánzásos minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás, szokások alakítása. Spontán játékos tapasztalatszerzés. Játékos, cselekvéses tanulás. Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Gyakorlati problémamegoldás. A játék és tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belüli és kívüli tanulásnak. A játékon belüli tanulás kisugárzik a játékon kívüli tevékenységekre is. A játékon belüli tanulás hatásosabb, mert jobban igazodik a gyermekek szükségleteihez, igényeihez, vágyaihoz, nagyobb teret biztosít a tapasztalatszerzési és gyakorlási lehetőségre. A játékos cselekedtetés lehetőséget nyújt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, a különböző tevékenységekben való gyakorlásra. A gyermekek fejlődésük során képessé válnak a bonyolultabb játékokban való részvételre, majd a tudatosabb tevékenységek, szervezett tanulás elfogadására, vállalására, így a játék a tanulás legmeghatározóbb színtere lesz. Cél: Játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, a gyermekek alapkompetenciáit és kreativitásukat, önállóságukat és döntési képességeiket fejlesztő és erősítő, élményt adó, többféle tevékenység változatos biztosítása a szabad játék során, valamint a játékban rejlő tanulási lehetőségek kibontakoztatása. Feladat: Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével, szükség és igény szerinti együttjátszásával a gyermekekben olyan tulajdonságok kialakítása, melyek később segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. Helyes magatartásmódra nevelés, társas kapcsolatok, kultúrált konfliktusmegoldás, alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes vállalásának alakítása. A játéktevékenységen keresztül a külső világ elemeinek megismertetése, érzékszervek, értelmi képességek fejlesztése, gyakorlati probléma és feladat megoldás erősítése. A különböző játékformák (gyakorló, konstruáló szerep, szabály) tartalmának és minőségének gazdagítása. A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játékok elősegítése, az indirekt irányítás biztosítása. A játékot és tanulást támogató környezet megteremtése, megfelelő hely, csoportlégkör, idő, eszköz, a különböző tevékenységekhez szükséges anyagok, élményszerző lehetőségek biztosítása, ösztönző magatartással, építve a gyermek előző élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A gyermekek kifejezőképességének, kommunikációjának fejlesztése, a gyermeki fantázia kibontakoztatása. Több érzékszervet igénybe vevő tapasztaltatás és sokoldalú cselekedtetés. A komplex tevékenységek rendszerén keresztül a tanulás játékba való integrálása. 17

18 A gyermekek élményhez juttatása, pozitív, utánozható minta adása a játék és a tanulás során. A gyermek személyre szabott, pozitív értékelése a tevékenységek során. Közösséghez való alkalmazkodás elősegítése, a gyermekek számára a csoportnál nagyobb közösség megismeréséhez a feltételek megteremtése. A választásra felkínált tevékenységek, az azokhoz szükséges eszközök időszakonkénti bővítése a változtatások lehetőségének, szükségességének átgondolása. Egyszerű, az óvodapedagógus által, valamint a gyermekekkel közösen készített eszközökkel a gyermeki fantázia, kreativitás fejlődésének elősegítése a különböző tevékenységekben. A nap folyamán adódó lehetőségek keresése és kihasználása az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szeretetteljes, odafigyeléssel, és figyelemfelkeltő játékeszközökkel való bevonása a tudatosan tervezett játéktevékenységbe. A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére A gyermekek legyenek képesek kitartóan egyazon játéktevékenységben részt venni. Egyéni szükségletüknek megfelelő játékot válasszanak. Játékukban dominánsan jelenjen meg a szerepjáték és a szabályjáték. Élvezzék a szabályjátékokat és legyenek képesek a szabályok betartására. Próbálják helyesen értékelni a személyes győzelmet és feldolgozni a vesztes fél helyzetét. Vegyenek részt az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyenek önállóak, kezdeményezők a tevékenység során. Legyenek képesek élményeik eljátszására, fogadják el társaik ötleteit, javaslatait. Az adott tevékenységhez helyesen válasszák meg az anyagot és eszközt. Kapcsolódjanak be a közös játékokba, tudjanak együttműködni társaikkal és az óvodapedagógussal, alakuljon ki pozitív beállítódás egymás iránt. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére TÁRSAS - ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK Cél: Olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, melyek segítségével a gyermekek könnyebben eligazodnak a napi életben. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadása a közösségbe, egyenlő társként, a közösség aktív tagjává történő nevelése. Feladat: Empátiával, egyéni differenciált bánásmóddal a szülőktől való elválás megkönnyítése. A gyermekek személyiségének gazdagítása, társas szükségleteinek kiépítése és erősítése. Érzelmi, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (pl. együttérzés, figyelmesség, egymás segítése, önzetlenség stb.). A gyermek szociális érzékenységének, fejlődésének segítése, én tudatának alakítása. Akarati tulajdonságok fejlesztése (pl. önállóság, kitartás, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat). 18

19 Egymás iránti bizalom, tolerancia alakítása, annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják, megértsék, hogy az emberek különböznek egymástól. Családias, szeretetteljes, kiegyensúlyozott érzelmi biztonságot nyújtó légkör biztosítása. Rugalmas napirend, mely lehetőséget ad a változatos tevékenységek végzésére és a szabad játékra. Csoport-szokásrendszer, közös hagyományrendszer (pl. születés- és névnapokról való megemlékezés, szüreti nap, karácsonyvárás, farsangvárás, húsvétvárás, vitaminhét, gyermeknap, stb.) kialakítása, melyek erősítik az összetartozás, a csoporthoz tartozás érzését. Észszerű korlátok, viselkedési szokások felállítása és kialakítása a közösségben, melyeknek a gyermekek meg tudnak felelni. A csoportos óvodapedagógusok által a nevelési tervben meghatározott szokásszabályrendszer alakítása, amely hozzájárul a konfliktus szituációk megelőzéséhez, s lehetővé teszi, hogy a gyermekek konfliktusmegoldó-és toleranciaképessége úgy fejlődjön együttműködési képességük, egymásra való figyelésük által, hogy ne zavarják és tartsák tiszteletben egymás tevékenységét. Önállóságuk, autonómiájuk, döntési képességük, őszinteségük, nyíltságuk, erkölcsi fejlődésük kibontakozásának elősegítése. Személyiségüknek, képességüknek, kompetenciájuknak megfelelő feladatokkal való megbízás, reális önértékelésük, pozitív énképük erősítése érdekében. A szülők óvodai életbe való betekintésének folyamatos biztosítása, mellyel erősítjük az együttműködést és a pozitív nevelőpartneri viszony kialakítását a gyermekek nevelése érdekében. A társas érintkezés szokásainak alakítása, a kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képesség formálása, az udvariassági formulák beépítése a mindennapi kommunikációs helyzetekbe. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a társakkal való folyamatos együttlét biztosításával a spontán tanulás és kommunikáció elősegítése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képessége terén váljék szokássá a kérés, köszönés, megszólítás, válaszolás. Ragaszkodjanak társaikhoz, a csoporthoz tartozó felnőttekhez, érdeklődjenek barátaik iránt, örüljenek a csoport közös sikereinek, szívesen tevékenykedjenek a csoport érdekében. Alkalmazkodjanak a szokásokhoz, szabályokhoz, figyelmeztessék egymást ezek betartására, váljék igényükké a közös célokért való együttműködés, alakuljon erkölcsi ítélőképességük. Fogadják szeretettel a csoportba érkező vendégeket és tisztelettudóan köszönjenek. Egyéni céljaikat legyenek képesek alárendelni a csoport érdekeinek, értékeljék saját tetteiket, konfliktushelyzetekben társaikkal törekedjenek konszenzusra. A megkezdett tevékenységet legyenek képesek befejezni, alakuljon feladattudatuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 19

20 7. 3. MUNKATEVÉKENYSÉGEK Cél: A gyermekek felkészítése az életre, olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek a tanulás alapfeltételei (pl. feladatvállalás, feladattudat, felelősségérzet, önállóság, önzetlenség, segítőkészség, figyelmesség, kreativitás, szabálytudat stb.). Feladat: Az óvodapedagógus játékkal és cselekvő tapasztaláslehetőségének biztosításával segítse elő a gyermeki személyiség fejlesztését. A családdal való együttnevelés érdekében ismertesse a szülőkkel, az óvoda munkatevékenységgel kapcsolatos elvárásait, lehetőség szerint ismerje meg a családok ez irányú elvárásait is, hangsúlyt ezek közelítésére. Az óvodapedagógus biztosítson a gyermekek számára lehetőséget környezetük rendezettségének folyamatos fenntartására, alakítására. Teremtse meg az alkalmat, helyet, időt, eszközt az önkiszolgáló, valamint a közösségért végzett munkatevékenységre. Törekedjen a munkára ösztönző, kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésére, ösztönözze a gyermekeket az önállóságra a feladatvégzés ideje alatt is. Tudatosan szervezze meg az egyes munkafázisokat. Az aktív tevékenységek során biztosítson lehetőséget a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakítására. Tudatosítsa a munka környezetformáló szerepét, és az abban való aktív részvétel fontosságát, a céltudatosság alakítását, ezáltal járuljon hozzá a közösségért végzett munka örömének megéléséhez. Gondolja végig, hogy az elvégzendő feladatra képesek-e a gyermekek, ne terhelje őket túl se pszichésen, se fizikailag. Figyeljen arra, hogy a kiadott eszközök ne veszélyeztessék a gyermekek testi épségét, tanítsa meg a munkaeszközök használatát, elkerülve ezzel a munkabaleseteket. Bátorító attitűddel, differenciált, egyéni bánásmóddal segítse a gyermekeket a feladat elvégzésében. Dicsérettel, buzdítással, pozitív megerősítéssel tartsa fenn érdeklődésüket, aktivitásukat a feladatok során. Érthetően, egyértelműen, világosan fogalmazza meg a gyermekek számára a feladatokat. A tevékenységek végzése során építsen a gyermekek érdeklődésére, éljen a szociális tanulás fejlesztésének lehetőségeivel. A gyermekeket körülvevő felnőttek munkavégzése mindig legyen modell értékű. Az óvodapedagógus figyelme az általános célrendszer figyelembe vételével a csoport egészén túl az egyes gyermekekre is irányuljon. Folyamatos munkalehetőségekkel, alkalmi megbízatásokkal, vagy egyéb tevékenységekkel (növény-, állatgondozás) erősítse a gyermekekben a munkavégzés iránti igényt. Állandó, a gyermekek számára is elérhető helyen legyenek a munkaeszközök, melyet a gyermekek is jól ismernek és adott időben szükség szerint használhatják. Alakítsa ki a gyermekekben a munkához, (saját és mások munkájához) való pozitív hozzáállást, és annak elismerésének képességét. 20

21 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek legyenek képesek a saját személyükkel kapcsolatos munkafeladatok önálló elvégzésére. Vállaljanak önként feladatot, s annak elvégzése során törekedjenek az önállóságra. Rendelkezzenek elemi önismerettel, ennek tükrében vállaljanak feladatokat. Ismerjék meg a munkaeszközöket, azok rendeltetésszerű használatát, s törekedjenek a balesetmentes használatukra. Vigyázzanak saját és mások testi épségére. Végezzék el a kapott és vállalt megbízatásaikat, a visszatérő és rendszeres feladatok elvégzésének legyenek aktív részesei. Szívesen segítsenek egymásnak, és a felnőtteknek, (alkalmi feladat, megbízatás és egyéb munka teljesítése) ha szükség van rá. Gondozzák a környezetükben lévő növényeket, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára. Alakuljanak ki a másokkal való együttműködés attitűdjei, éljék át a közös, együtt végzett munka örömét. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél a saját fejlődési ütemük figyelembe vételével érvényesülnek a fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére. 21

22 7. 4. ÓVODAI ÜNNEPEK - ÉS HAGYOMÁNYOK Cél: Az összetartozás érzésének erősítésével a gyermekeket és szüleiket hagyományaink, ünnepeink részesévé tenni. Feladat: Különböző örömforrások biztosítása, melyek közös tervezést, rendszeres közös tevékenységeket igényelnek. A rendszeresen ismétlődő tevékenységekkel az óvodai hagyományok megteremtése. A gyermekek számára az ünnep valóban örömöt jelentsen, ezáltal nevelő hatású legyen, melynek alapja az óvoda és a család szoros nevelőpartneri kapcsolata. A szülői szervezettel való közvetlen együttműködés által a szülőket az ünnep részesévé tenni, és szemléletüket formálni. Az ünnepvárás tartalmi elemei Az ünnepi előkészületek kulcsszava a várakozás és az érzelmi ráhangolódás legyen (lelkünk ünnepi díszbe öltöztetése.) Közös eszköz- és ajándékkészítés, dekorálás (az óvoda ünnepi díszbe öltöztetése). Az ünnepvárás tartalmi elemeinek beépítése a játék tanulási - és szabadidős tevékenységekbe. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK, JELES IDŐPONT CSOPORTOS ÓVODAI NAPOK SZINTŰ SZINTŰ Takarítási világnap (zöld jeles nap) szeptember x x Szüreti mulatság szeptember x x Állatok világnapja (természet ünnepe) október x x Mikulásvárás december x x Adventi készülődés december x x Karácsonyváró gyertyagyújtó ünnepség a gyermekekkel (délelőtt) december x x Karácsonyváró gyertyagyújtó ünnepség a gyermekekkel, szülőkkel (délután) december x x Farsangi hetek február x x Télkergetés - kiszézés február/március x x Nemzeti ünnep, Március 15. március x x Víz világnapja (természet ünnepe) március x x Húsvétvárás, zöldág járás március/április x x NYITOTT ZÁRT Föld napja (természet ünnepe) április x x Családi délután- sport/hagyományőrző délután április x x Édesanyák köszöntése május x x Madarak és fák napja (természet ünnepe) május x x Gyermeknap május x x Nevelési évet búcsúztató gálák (Napsugár/Napvirág gála) május x x Nagycsoportosok búcsú délutánja május/június x x 22