Dilemmák és módszertani újítások a szociális teljesítmény mérése terén az SPC-ISG elé került anyagok alapján Andor Csaba stratégiai referens EMMI Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály csaba.andor@emmi.gov.hu Budapest, 2016-12-08
Amiről szó lesz 1. Mi az az SPC-ISG? 2. Az EU2020 szegénységi cél és kialakulása 3. A szegénységi cél értelmezése, tartalmi és módszertani korlátok 4. Módszertani újítások
1. Az SPC-ISG Szociális Védelmi Bizottság (SPC) Indikátor Almunkacsoport (2001) Tagjai: nemzeti és bizottsági szakpolitikai elemzők, statisztikusok, külsős szakértők (Magyarország: KSH és EMMI) Taglalt területek: szegénység, társadalmi befogadás, szociális szolgáltatások, nyugdíj-, egészségügy Feladatok: meghatározza és fejleszti az EU szociális indikátorait (AROPE tételei, jövedelem-eloszlás, egészségi helyzet, mélyszegénység, stb.) elemzéseket végez, támogatja az SPC munkáját hozzájárul a társadalomstatisztikák (pl. EU SILC/HKÉF) fejlesztéséhez jelentések: SPC éves jelentés, nyugdíj-megfelelőségi és nyugdíjolló jelentések, szociális védelmi eredménytábla (SPPM) módszertani újítások megismerése, használata Nem deklaráltan célja a szociális terület jelentőségének emelése az EU-n belül. Ennek egyik eszköze az EU2020 Stratégia szegénység-célkitűzése.
2. Az EU2020 Stratégia szegénységi mutató és előzményei Cél: a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek száma 20 millióval való csökkentése 2008-hoz képest 2018-ig Dimenziók: jövedelmi, anyagi és munkaszegénység Önkéntes nemzeti vállalások, de ezek összessége nem éri el a célt 2010-ben állapították meg az akkor ismert 2008-as adatok alapján (válság előtti utolsó év, kissé erős/szerencsétlen bázis) Friss hazai adatok:
Alapja az un. Stiglitz-Sen-Fitoussi jelentés és A GDP-n innen és túl, a haladás mérése változó világunkban c. biz. közlemény (2008/09): A gazdasági teljesítmény helyett a jólétet kell mérni, s ezt a fenntarthatósággal összefüggésben kell vizsgálni! Jólét: személyes és társadalmi körülmények + egyéni adottságok, objektív életminőség és szubjektív jólét, s ezek egymásra hatása GDP korlátai; Better Life Index (OECD)/Humán Development Index (UN) Anyagi jólét: jövedelem és fogyasztás mérése (vs. termelés) A jövedelmet és fogyasztást a vagyonnal együtt kell nézni Háztartási szempont A nem gazdasági tevékenységek számbavétele Egyenlőtlenségek mérése A fenntarthatóság tőke-szempontú megközelítése (természeti, emberi, társadalmi, fizikai) a gazdasági szempontok mellett, a környezeti szempontok elkülönítése.
3. EU2020 szegénységi cél (AROPE) értelmezése AROPE: szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek száma Dimenziók: jövedelem, anyagi javak, társadalmi részvétel (munkavállalás és anyagi javak) (Politikai/szakmai/módszertani) kompromisszum eredménye Relatív és abszolút (de civilizációtól függő) elemek, EU-SILC (HKÉF) alapon Csak kiegészítő mutatóival együtt értelmezendő! (pl. AROP + szegénységi küszöb + SMD)
Néhány társadalmi csoport jellemző szegénységi értékei Önfoglalkoztatók: magasabb AROP és alacsonyabb SMD Egyre nagyobb szükségletek (pl. egészségi okok, lakásbérlet): nagyobb SMD, de nem nagyobb AROP Gyermekes családok: nagy konzisztens szegénység (SMD + AROP) Egyszülős és sokgyermekes családok: nagy mélyszegénység (együttes SMD, AROP, LWI) Az átlagnál kedvezőtlenebb SMD mutatóval rendelkező országok mind új EUtagok (kivéve EE), s az összes, annál jobb értéket mutató ország régi (de: PT és EL)
Néhány, inkább tartalmi kérdés: mi a szegénység/kirekesztettség? (további dimenziók pl. egészség, oktatás, környezet, szocializáció, biztonság, jogok) az eredmények mit jelentenek? egyes mutatók érzékenysége, határesetek (pl. a közfoglalkoztatás nélkül Magyarországon mintegy 2%-kal lenne magasabb a munkaszegénység más országok másképp sorolják be) az egyes anyagi deprivációs tételek fontossága és relevanciája: valóban azt mutatják, amire a társadalomban (HU/EU?) okvetlen szükség van, s amely tevékenységekben szükséges részt venni? háztartási felmérés: háztartási vs. egyéni értelmezés?
Inkább módszertani kérdések: lekérdezés korlátai (pl. jövedelem szubjektív bevallása, korábbi állapotra való vonatkoztatás, anyagi ok értelmezése, nagyon gazdag/szegény háztartások kimaradása), konfidencia-intervallumok, adatok naprakészsége rendszeresen kimaradó jövedelem: negatív és közvetett jövedelmek háztartáson belüli különbségek megragadása aggregálás módszertana, egyéni és háztartási tételek az egyes adatoknál mi optimális felvételi gyakoriság? időbeli összehasonlíthatóság vs. tartalmi relevancia egy mutató (pl. GDP, HDI) vs. indikátor-készlet? A szegénységi mutatók kontextusba helyezése, értelmezési keret fontossága a téves értelmezések elkerülésére. Okok és következmények összekötése (s az országok összehasonlítása) helyett időbeli változás figyelemmel kísérése! (n.b. a gazdasági teljesítmény mérése sem egyértelmű )
A szociális indikátorok minősége Jobbára időszakos felmérések alapján (EU-SILC/HKÉF, LFS/MEF) előállított indikátorok, kevés az adminisztratív forrásból származó Naprakészség: jellemzően az 1-2 évvel korábbi helyzetet jellemzik (szemben pl. a GDP-vel), ezért döntéshozatali súlyuk kisebb (s ezért történik újfajta módszertanok, pl. nowcasting és modellezés, tesztelése) Egységes módszertan és kérdések, Eurostat validálás. Eltérő közzétételi idők (IE és DE a legutolsók közt, HU, BG és a baltiak az elsők), ezért EU összehasonlítás csak jóval később lehetséges Folyamatos dilemma: aktuálisan releváns területek vs. időbeli összehasonlítás (SILC)
Nowcasting Mikroszimuláció Referenciaköltségvetések 4. Módszertani újítások
Szegénységi adatok jelenre vonatkozó becslése (nowcasting) Eurostat dolgozik rajta 2015 óta (másfél év) Cél: az Európai Szemeszter támogatása; modellezés alapján gyorsbecslések, legkésőbb az N+1 év végére a tényleges adatok előállítása Módszertan: mikroszimuláció (friss munkaügyi, demográfiai és jövedelmi adatok, társadalmi juttatások és adók szimulációja), egyes jövedelmi csoportok átlaga mozgásának modellezése (parametric, quantile modelling; időbeli mozgás, becslés, indikátorok számítása), aktuális jövedelem (nem használták) nem volt legjobb módszer, s volt olyan ország, ahol egyik se volt jó; az egyes országok esetében az idősorosan legjobb módszert használták az adatok 20%-a esetében nincs jó módszer (ellentmondások, ill. rossz eredmény) Vizsgált mutatók: AROP, S80/S20, kvintilisek (D10, D30, D50, D70, D90), szeg. küszöb Eredmények bemutatása: nagy/kis/semmi javulás/romlás, nincs eredmény, ami jobban értelmezhető az érték becsült intervallumával (országspecifikus!) szemben További munka: kommunikáció, további módszertani fejlesztés, a jelenleg még macerás országok jobb vizsgálata; 2017.09: következő gyorsbecslések anno a GDP adatok előrejelzése 13 éves munka eredménye volt
AROP 2009-14(15) AROP 2013(14)-15
S80/S20 2009-14(15) S80/S20 2013(14)-15
Szegénységi küszöb 2009-14(15) Szegénységi küszöb 2013(14)-15
SORESI mikroszimuláció (Ausztria, 2013) A Soresi egy web-alapú, szabadon hozzáférhető és felhasználóbarát szociális reform mikroszimuláció, mely az egyes szociális és adóreformok hatásai szimulációjára szolgál (magyar kezdeményezések pl. Tárki ) Cél: a reformok hatásai becslése a lakossági egyéni és összes jövedelmekre (egyén és háztartás, modell-háztartás, jövedelem-eloszlás) és a költségvetésre A Soresi alapja az EU-szintű adó- és juttatási mikro-szimulációs modell "EUROMOD", mely modellezi a nemzeti adó- és társadalmi juttatási rendszereket A lakossági hatásokat az EU-SILC mikroadataiból számítja (Ausztriában megközelítőleg 6000 háztartás, 14000 személy). Német és angol verzió, kitöltési és értelmezés segédlet Elérhető szakpolitikák: pénzbeli ellátások: családi és munkanélküli ellátások, állami nyugdíjak, köztisztviselői nyugdíj, a hosszú távú ápolási ellátás; fizetendő járulékok: egészség/munkanélküliség/kötelező nyugdíj, munkahelyi balesetbiztosítás, egyéb hozzájárulások jövedelemadó: marginális adókulcs, speciális kifizetések adói, adójóváírás, negatív adó http://soresi.sozialministerium.at/soresi2/de/vollversion/home/index
Szociális szolgáltatások minősége
Referencia-költségvetések (összehasonlítható fogyasztási kosár, 2014-15) Cél: megfelelő jövedelempótló rendszerek létrehozása, ehhez tartalmi alap meghatározása, a szociális indikátorok kontextusba helyezése Elméleti alap: Társadalmi részvétel: egyéni adottságok és környezeti feltételek Az egyén különböző társadalmi szerepei (családi, munkahely, civil szerveződés, oktatás, politikai részvevő, állampolgár, egyház), fogyasztó, barát, stb. Ezek alapján 10 különböző szükséglet (kosár): élelem, lakhatás, egészségügyi ellátás, ruházat, szabadidő, gyermekjólét, társadalmi kapcsolatok, mobilitás, biztonság, élethosszig tanulás + megfelelő munka Módszertan: 3-3 fókuszcsoport 26 EU országban, azonos kutatási módszerek és statisztikai validitás, azonos lényegi tartalom (de nem tételesen!) 4 kosár: élelmiszer (26 főváros), egészségügy (8), személyi higiéné (8), lakhatás (10) összetételi és egységárbeli különbségek figyelembevétele Eredmények: eltérő minőségű források és kutatási eredmények
Élelmiszerkosár, egyedülálló nő (2015) Egészséges táplálkozás, konyhai eszközök, társadalmi szerep, fizikai tevékenység
Egészségügyi kosár, havi költség háztartástípusonként egyedülálló nő egyedülálló férfi nő + 2 gyerek, 2 felnőtt + 2 gyerek
Személyi higiéné kosár összetétele testápolás hajápolás szájhigiéné intim higiénia borotválkozás parfüm és kozmetika WC és fürdőszoba
Lakhatási, nyílt piaci lakhatási költség háztartástípusonként egyedülálló nő egyedülálló férfi nő + 2 gyerek, 2 felnőtt + 2 gyerek
Lakhatási, szociális lakhatási költség háztartástípusonként egyedülálló nő egyedülálló férfi nő + 2 gyerek, 2 felnőtt + 2 gyerek
A (teljes) referencia költségvetés vs. szegénységküszöb (medián 60%) egészség személyi higiéné étkezés lakhatás szeg.küszöb 2014
Köszönöm a figyelmet, s várom az észrevételeket!