Miért különböznek az előzetes adatok a véglegestől?

Átírás

1 Miért különböznek az előzetes adatok a véglegestől? Dr. Vukovich Gabriella elnök Állami Számvevőszék Államadósság és gazdasági növekedés konferencia május 15. 1

2 Miről lesz szó? Az előzetes és végleges adatok közötti eltérés okai Adatfelülvizsgálat a nemzeti számlák (GDP) adatainak előállítása során Következtetések; főbb üzenetek a felhasználóknak 2

3 Miért vannak egyáltalán előzetes és végleges adatok? A statisztikai adatok minőségi elemei között szerepel mind a gyorsaság, időszerűség, mind a pontosság A gyorsaság és a pontosság közötti ellentmondás: a felhasználók a tárgyidőszak után minél korábban szeretnék megismerni az adatokat a statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása bonyolult és időigényes folyamat Az ellentmondás feloldását szolgáló kompromisszum: gyors előzetes becslések, majd az ellenőrzési, validálási, újrafeldolgozási folyamat eredményeképpen pontosabbés részletesebb végleges adatok Az előzetes adatoknak is robusztusnak kell lenniük 3

4 Az előzetes és végleges adatok közötti különbség fő okai Az éves adatok nem a 12 hónap adatainak aggregálásából állnak elő A havi adatgyűjtések kevésbé részletesek, mint az évesek A havi adatok begyűjtésének (beküldésének) határideje a tárgyidőszakot nagyon rövid idővel követi a vállalkozások nyilvántartásai nem feltétlenül teljesen pontosak A korábban beküldött adatokat a vállalkozások később az év folyamán is pontosíthatják Az éves adatok begyűjtésekor a vállalkozások információi is részletesebbek és pontosabbak A statisztikusoknak is sokkal több információáll rendelkezésre a feldolgozás során elvégzett validáláshoz 4

5 Különleges eset: nemzeti számlák (GDP) Sokféle szakstatisztikai adatgyűjtés és külső adatforrások, illetve szakmai információk szintetizálása nyomán összeálló adatrendszer különbözőmódszerekkel és technikákkal előállított, különböző időszakokban előálló adatok szintetizálása Eredetileg csak éves országos GDP adatokat számítottak A felhasználók gyors adatok iránti igénye negyedéves adatok előállításának módszertana A területi folyamatok elemzése iránti igények területi GDP módszertana (EU: regionális, HU: megyei) 5

6 GDP adatok fajtái Negyedéves (országos) Éves (országos) Területi (éves; megyei, illetve statisztikai tervezési régiók) Szigorú EU harmonizáció(esa-módszertan) Hazai felhasználói (elemzői) igények (pl. EU előírás az országos és régiós GDP előállítása, hazai igény: országos és megyei) 6

7 Az adat-felülvizsgálat fogalma, típusai A nemzeti számlák adatainak előre tervezhetőrevíziói (CMFB* 08/07/A.6.1 alapján): Folyó(rutin) revízió current, routine revision Alkalmi nagyrevízió major occasional revision Rendszeres nagyrevízió major regular, major benchmark revision *Az Európai Központi Bankok Rendszere és az Európai Statisztikai Rendszer közötti harmonizációt biztosító komitológiai bizottság 7

8 Folyó(rutin) revízió Gyakoriság: folyamatos, a negyedéves és az éves adatokat egyaránt frissíteni kell Oka, háttere: az adatforrások rendszeres frissülése, újabb (részletesebb, pontosabb) adatok rendelkezésre állása esetleges adatszolgáltatói vagy feldolgozási hibák Revízió időtávja: változó; egy vagy több időszakot (negyedévet, évet), esetleg az egész idősort érinti 8

9 A GDP adatok rutin felülvizsgálatának időzítése 1. előzetes 2. előzetes 1. felülvizsgálat 2. felülvizsgálat 3. (opcionális) felülvizsgálat Negyedéves GDP t + 45 nap (flash) t + 70 nap t + 10,5 hónap t + 22,5 hónap t + 34,5 hónap Éves GDP, éves Nemzeti Számlák t + 45 nap t + 70 nap t + 9 hónap t + 21 hónap t + 33 hónap Területi GDP (éves) t + 16,5 hónap t + 21 hónap 9

10 Alkalmi nagyrevízió Gyakoriság: évente vagy ritkábban Oka, háttere: az adatforrások és az alkalmazott módszerek változása; például alapelvek, definíciók és/vagy osztályozások változása. Revízió időtávja: általában a teljes idősort érinti 10

11 Rendszeres nagyrevízió Gyakoriság: 5-10 évenként Oka, háttere: mélyebb, részletesebb elemzéseken alapul alapvető módszertani változásokat tartalmaz, amelyek az egész számlarendszert érintik technológiaváltást is jelenthet (pl. SUT) és különféle más változtatások kombinációja is lehet. Revízió időtávja: általában az előző rendszeres nagyrevízió óta eltelt időszakot, vagy a teljes idősort érinti 11

12 Negyedéves GDP flash Elsőelőzetes, a tárgynegyedévet követő45. napra (jövő: t + 30?) Havi, illetve negyedéves adatok alapján és/vagy ökonometriai modell alkalmazásával készülőbecslés, indikátorok és naturális adatok segítségével Több szakstatisztika esetében még a negyedév 3. hónapjára nincs adat Közvetlen volumen becslés Csak a termelési oldalról vannak alapinformációk 12

13 Negyedéves GDP, második előzetes t + 70 napra Ekkorra elkészülnek a negyedéves szakstatisztikai adatok Rendelkezésre állnak a teljes negyedév havi statisztikai adatgyűjtéseinek adatai, részletesebb bontásban Folyóáras adatot és volument is becslünk Több oldalról készülőgdp becslés: termelés, felhasználás, (jövedelem) 13

14 Éves GDP második előzetes becslés (Elsőelőzetes éves: 4. negyedévi flash t + 45) Tárgyidőszakot követő 9 hónapra Az éves statisztikai és adminisztratív adatok nagyrészt rendelkezésre állnak Elemi szintű adatok felhasználásával Teljes számlarendszer számítása megtörténik, így a számlarendszeren belüli konzisztencia jobban biztosított Folyóáras adatot és volument is becslünk Több oldalról készülőgdp becslés: termelés, felhasználás, (jövedelem) 14

15 Éves GDP végleges becslés Tárgyidőszakot követő21 hónapra (opcionálisan 33 hónapra is) A végleges éves statisztikai és adminisztratív adatok teljes mértékben rendelkezésre állnak Előzetes (t+21) vagy végleges (t+33) forrás-felhasználás táblák (SUT) alapján Elemi szintű adatok alapján Teljes számlarendszer számítása megtörténik (konzisztencia biztosítható) Folyóáras adatot és volument is becslünk Több oldalról készülőgdp becslés: termelés, felhasználás, (jövedelem) 15 15

16 Az éves GDP hazai revíziójának néhány eredménye 16

17 Magyar nagyrevíziós gyakorlat Az elmúlt 20 évben többször volt alkalmi nagyrevízió (módszertani változás) Klasszikus rendszeres nagyrevízió eddig nem volt DE: a forrás-felhasználás táblák (SUT) évi integrálásával létrejöttek a technikai feltételei annak, hogy major benchmark revíziót hajtsunk végre A legközelebbi nagyrevíziót 2014-re tervezzük (az új ESA bevezetése miatt) 17

18 A évi revízió hátterében álló fejlesztések Globalizáció, megváltozott gazdasági környezet EU-s ÁFA regisztrációk miatti korrekció Idegenforgalom (hazai/nem hazai rezidens lehatárolás) EU ágazati osztályozás (TEÁOR 08) változása Minőségi fejlesztés (SUT: a forrás-felhasználás táblák integrálása) Egyéni vállalkozók új becslési modellje EU előírásokhoz finomhangolás (tucatnyi, zömmel kis tétel) 18

19 Nagyrevíziók hatása a folyóáras GDP-re 19

20 Nagyrevíziók hatása a GDP volumenindexre 20

21 Nemzetközi revíziós gyakorlat 1. Ajánlások (OECD, Eurostat) Nincs egységes nemzetközi gyakorlat, évek óta nem sikerül megegyezni EU jogszabályi szinten sem teljes a nemzeti számlákon belüli és a szakstatisztikák közötti összhang A tagországok gyakran írják át az idősorokat 21

22 Nemzetközi gyakorlat 2. EA12 negyedéves GDP növekedési ütemének revíziója (az elızı év azonos idıszaka=100) 2003Q1 2003Q2 2003Q3 2003Q4 2004Q1 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0-2,5-3,0-3,5-4,0-4,5-5,0-5,5 flash 2 évvel késıbb T+100 nap Szabó Péter ter: Adat-fel felülvizsg lvizsgálati lati politika a nemzeti száml Forrás: Eurostat 22

23 A gazdasági teljesítmény mérőszáma Néhány szóa GDP mint mutatójelentőségéről Stiglitz-tétel ellenére és a válság hatására újra a N 1 mutató(beyond GDP vs GDP and beyond) Alapmutató, pl: Növekedés Fejlettség Számított mutatók egyik eleme, pl: Hiány és államadósság EGYSZERRE FONTOS A SZÁMLÁLÓ ÉS A NEVEZŐ 23

24 Gazdasági fejlettség 24 Forrás: Eurostat 24

25 Költségvetési hiány a GDP %-ában Ma az egyik leggyakrabban idézett mutató Hányados típusúmutató: nagyságát nemcsak a hiány, hanem a GDP alakulása is befolyásolja. Jelenleg (2011-ben) 0,1%-nyi változást okoz ha a számláló(a hiány) 28 md Ft-tal változik vagy a nevező(a GDP) 280 md Ft-tal változik 25

26 Az államháztartás egyenlege a GDP %-ában 26 Forrás: Eurostat 26

27 Az államadósság a GDP %-ában Forrás: Eurostat 27 27

28 Fontosabb következtetések Előzetes és végleges adatokra szükség van, még ha el is térnek egymástól A z adat-felülvizsgálat elterjedt gyakorlat világszerte, bár még az EU-ban sincs egységes revíziós politika Adat-felülvizsgálatra szükség van, az idősorok állandó mozgásban vannak, a módszertan folyamatosan finomodik Adatrevízió/felülvizsgálat jobb minőségű, nemzetközi összehasonlításra alkalmasabb adatok Az idősorok revideálásának célja, hogy az időbeli összehasonlíthatóság fennmaradjon A revíziónak is transzparensnek kell lennie Szabó Péter: Adat-fel felülvizsgálati lati politika a nemzeti száml 28 28

29 Köszönöm a figyelmet! vukovich.gabriella@ksh.hu 29