12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) / a Tanács Szociális védelmi monitoring (SPPM) A szociális védelemmel foglalkozó bizottság jelentése a legfontosabb szociális kihívásokról és a bizottság főbb üzenetei A jelentés jóváhagyása Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a szociális védelemmel foglalkozó bizottság legfontosabb megállapításait a szociális helyzetről, valamint a szociálpolitikai reformokra vonatkozó uniós szintű prioritásokat, melyeket a bizottság szeptember 19-én hagyott jóvá annak céljából, hogy a Tanács (EPSCO) október 13-án jóváhagyja őket. A teljes jelentés a 12607/16 dokumentumban található /16 eh/zv/zv/eh/ju 1

2 A szociális védelemmel foglalkozó bizottság A szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) fő megállapításai a szociális helyzetről és a szociálpolitikai reformokra vonatkozó uniós szintű prioritások 1. Az EUMSZ 160. cikkében foglalt megbízatásának megfelelően a szociális védelemmel foglalkozó bizottság a legfrissebb elérhető adatok és információk alapján elkészítette a Tanács számára éves jelentését 1 az Unióban tapasztalható szociális helyzetről és a tagállamok legfrissebb szociálpolitikai fejleményeiről. Ezek alapján a szociális védelemmel foglalkozó bizottság a következő megállapításokat teszi és a következő prioritásokat jelöli ki a szociális védelmi politikák terén a 2017-es éves növekedési jelentés előkészítő munkálatainak vezérfonalául: 2. A szociális védelmi monitoring (SPPM) legutóbbi kiadása folytatódó kedvező fejlődést mutat a munkaerőpiacon; több mutatató is pozitív irányba látszik elmozdulni. 3. Az Unió azonban továbbra sem halad megfelelően az Európa 2020 stratégiában a társadalmi befogadásra vonatkozó célkitűzés felé: a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya továbbra is magas szinten stagnál. 4. Megállapításunk szerint az Unióban a következő szociális trendeket szükséges figyelemmel kísérni: a relatív szegénységi helyzet a szegénység mélyülése és a tartós szegénység terén megfigyelhető általános, folyamatos romlás, a szegénység mélyülése; 1 A jelentés a szociális védelmi monitoring (SPPM) és a tagállamoknak a szakpolitikai reformokról benyújtott jelentései alapján készült /16 eh/zv/zv/eh/ju 2

3 növekedés a (gyakorlatilag) aktív kereső nélküli háztartásokban élő lakosság arányában és az e háztartásokban élő személyek között a szegénységi küszöb alatt élők arányának emelkedése ben az Unió 28 tagállamában összesen 26,1 millió gyermek élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, ami a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztésben élők mintegy egyötödének felel meg. 6. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a háztartások jövedelme számos tagállamban ismét növekedésnek indult, ami a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányának és a lakásköltség által jelentett terheknek a csökkenését eredményezte. 7. A hosszú távú munkanélküliség és a fiatalok (15 24 év) csekély foglalkoztatási lehetőségei változatlanul súlyos kihívást jelentenek az Unió számára, ám az utóbbi időben csökkent a NEET-fiatalok aránya és az ifjúsági munkanélküliség, ami valamelyes javulást jelez. 8. Az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételének aránya, továbbá az időseknek a népesség más rétegeihez képest mért relatív jövedelme és életkörülményei továbbra is javulást mutatnak. 9. Továbbra is nagy szórás és növekvő különbségek mutatkoznak a jövedelmi egyenlőtlenségek terén a tagállamok között óta a tagállamok közel felében növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A túlzott egyenlőtlenségek kezelése érdekében a politikák többek között az esélyegyenlőség elősegítésére összpontosíthatnak. 10. A tagállamok mintegy fele tudna javítani a munkaképes korú népességnek nyújtott ellátások hatékonyságán; több más tagállam elsősorban a szociális szolgáltatások hatékonyságával és a munkaerőpiacok befogadóképességével kapcsolatos kihívásokkal néz szembe. Egyes tagállamok jelentős szakpolitikai reformokat vezettek be, melyek a szociális ellátásokban részesülők körére, ezen ellátások megfelelőségére és az aktivizálással való kapcsolatukra összpontosítanak. Ezek között szerepelhetnek többek között nagyobb összegű jövedelemtámogatások, célzottabb szociális transzferek, a minőségi szociális szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése, valamint jobb nyomon követési eszközök is /16 eh/zv/zv/eh/ju 3

4 11. Továbbra is szükségesek az aktív befogadást elősegítő megközelítésen alapuló szakpolitikai reformok, amelyek ötvözik a megfelelő jövedelemtámogatást, a magas színvonalú szociális szolgáltatásokat és a munkaerőpiaci (re)integrációt ösztönző aktivizálási intézkedések támogatását. Az ellátási rendszerekben való részvételre való jogosultságnak és e rendszerek kihasználtságának a biztosítását és javítását oly módon kell elérni, hogy egyszerűsíteni kell az ellátásokra való jogosultság feltételeit, kerülni kell az alsó jövedelmi határ túl szigorú megszabását, és körültekintően meg kell vizsgálni az ellátások megfelelőségét. A szolgáltatásnyújtás fragmentálódásának elkerülése érdekében a tagállamoknak jobban kell törekedniük az egyedi igényekhez igazított integrált szolgáltatások bevezetésére és biztosítására. Erősíteni kell a munkavállalás ösztönzőit. 12. A tagállamok túlnyomó többségében a kihívásokat a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket fenyegető szegénységhez vagy társadalmi kirekesztődéshez kapcsolódóan azonosítják, ami világossá teszi, hogy a szociális védelmi rendszerek befogadó jellege és méltányos volta Unió-szerte komoly kihívást jelent. A gyermekszegénység csökkentéséhez és a szegénység generációk közötti öröklődésének megszakításához a megelőzést és a támogatást ötvöző integrált stratégiákra van szükség. E stratégiák céljául azt kell kitűzni, hogy a korai szakaszban való megelőzés és a családok fokozottabb támogatása révén elősegítsék a szülők munkaerőpiaci részvételének támogatását és javítsák a preventív megközelítéseket. 13. A jövedelemszintektől függően továbbra is jelentős különbségek vannak a minőségi egészségügyi ellátás igénybevételének lehetősége tekintetében. Annak elismerése mellett, hogy az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás biztosítása és szervezése a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik, további tagállami szintű szakpolitikai intézkedésekre van szükség a színvonalas egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításához, ezzel egyidejűleg pedig gondoskodni kell a szolgáltatások megfelelő és fenntartható finanszírozásáról és ki kell használni az innovációban és a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségeket /16 eh/zv/zv/eh/ju 4

5 14. A megfelelő, megfizethető és színvonalas tartós ápolás-gondozás igénybevételének lehetősége egyre nagyobb hangsúlyt helyezve annak megelőzésére, hogy erre szükség legyen továbbra is kiemelt feladatot jelent. Ehhez szükséges lehet az elsődlegesen reaktív megközelítésről egy egyre inkább proaktív szakpolitikai megközelítésre való átállás ahogyan arra a szociális és egészségügyi gondozás esetében is sor került, mégpedig egyrészt annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az önállóság elvesztése és ezáltal csökkenjen a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások iránti igények, másrészt pedig az olyan, hatékony és színvonalas tartós ápolás-gondozás ösztönzése céljából, amely ötvözi a tartós ápolásgondozás egészségügyi és szociális gondozási elemeit. 15. A társadalom öregedése hatásainak kezelése és a munkával töltött életszakasz hosszának növelése céljából az utóbbi évek során mélyreható nyugdíjreformokra került sor, például a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának azonossá tétele, illetve a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartammal való összehangolása révén. Folytatni kell ezeket a törekvéseket, azonban több tagállamban is többet kell ennél tenni a jövőbeli nyugdíjak megfelelőségének biztosításához. A nyugdíjrendszerek létjogosultságának és vonzerejének fenntartásához olyan intézkedéskombinációra van szükség, amely egyszerre erősíti a nyugdíjak megfelelőségét és fenntarthatóságát. A nyugellátások jövőbeli fenntarthatósága és megfelelősége szempontjából elengedhetetlen a munkanélküliség csökkentése és a hosszabb ideig tartó munkaerőpiaci részvétel ösztönzése, többek között a nők munkaerőpiaci részvételének erősítése útján. A szakpolitikai erőfeszítések között központi helyet kell kapnia a nemek közötti nyugdíjszakadék csökkentésének is. Ezen túlmenően a költséghatékony és biztonságos kiegészítő nyugdíj-előtakarékosságra ösztönző szakpolitikák több tagállamban is fontos szerephez jutnak a nyugdíjak majdani megfelelőségének biztosításához szükséges intézkedések között. A nyugdíjreformokhoz a politika és a közvélemény széles körű támogatására van szükség, és a szociális partnerek kulcsszerepet játszanak e tekintetben. 16. Szociális beruházásokra, preventív megközelítésekre és a szakpolitikák kialakítása során a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére van szükség az emberek azon képességének megerősítéséhez, hogy tevékenyen részt vegyenek a társadalmi és gazdasági életben. A szakpolitikák kialakításába bele kellene tartoznia a társadalmi hatások vizsgálatának, és meg kell vizsgálni a különböző szakpolitikai megoldások hatásainak megoszlását /16 eh/zv/zv/eh/ju 5

6 17. Összességében véve a szociális védelmi rendszerek teljesítményének a szegénység megelőzése és csökkentése tekintetében többek között a tényleges szociális biztonság és szociális támogatás, valamint szociális beruházások útján történő javítására lényeges szerep hárul majd az Európa 2020 stratégiában a szegénység és a társadalmi kirekesztődés csökkentésére vonatkozóan meghatározott célok megvalósítása terén, és elő kell segítenie a foglalkoztatás és a szociális eredmények 2 folyamatos javulását az EU-ban. A tagállamok folytatniuk kell az erőfeszítéseiket és biztosítaniuk kell, hogy a szociális védelmi rendszerek jobb szociális eredményeket nyújtsanak, miközben a lehető legkedvezőbb hatást gyakorolják a foglalkoztatásra és a növekedésre. 2 A Tanács Szociális kormányzás az inkluzív Európáért című évi következtetései (14129/15) /16 eh/zv/zv/eh/ju 6