AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 7. (18.06) (OR. en) 10222/13 SOC 389 ECOFIN 421 FSTR 53 EDUC 182 SAN 184

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, június 7. (18.06) (OR. en) 10222/13 SOC 389 ECOFIN 421 FSTR 53 EDUC 182 SAN 184 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: A szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész) / az EPSCO Tanács A évi nemzeti reformprogramoknak és a évi országspecifikus ajánlások végrehajtásának a vizsgálata A szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleménye Az EPSCO Tanács június 20-i ülésén történő jóváhagyása céljából mellékelten továbbítjuk a delegációknak a szociális védelemmel foglalkozó bizottság fent említett véleményét. A szociális védelemmel foglalkozó bizottság által készített, mélyreható több szempontú elemzés a 10223/13 ADD 1 dokumentumban található /13 hk/hk/kk 1

2 A szociális védelemmel foglalkozó bizottság Brüsszel, május 28. A nemzeti reformprogramok (2013) és a 2012-es tanácsi ajánlások végrehajtásának vizsgálata (szociális védelemi és befogadási politikák) Vélemény a Tanács számára A 2012-es tanácsi ajánlások végrehajtásának elemzése a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak a 2012-es tanácsi ajánlások alkalmazásának január május között elvégzett felülvizsgálatain, valamint a 2013-as nemzeti reformprogramokon 1 alapul során a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megfeleljenek az éves növekedési jelentés prioritásainak, valamint a szociális védelemre és befogadásra vonatkozó évi tanácsi ajánlásoknak. Habár a tagállamok a politikai célok megvalósításának különböző módokon tesznek eleget, a szociális politika jelenlegi strukturális reformjainak legszembetűnőbb pontja a kiterjedése. Az ilyen reformokat gyakorlatilag az összes tagállam végrehajtja függetlenül attól, hogy kaptak-e a Tanácstól a szociális védelem és befogadás területét érintő ajánlást. 2. Ciprus, Írország, Görögország és Portugália a gazdasági kiigazítási programok mellett elkötelezett országok a gazdasági kiigazítási programok feltételeinek teljesítése érdekében szociális védelmi rendszerük mélyreható reformját hajtják végre. Olaszország, amely ben a nyugdíjakra vonatkozóan nem kapott ajánlást, jelentős átfogó nyugdíjreformot hajtott végre. 1 A szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak a 2012-es tanácsi ajánlások alkalmazásáról szóló teljes körű elemzéséről a 10222/13 dokumentumban található bővebb információ /13 2

3 A szociális védelmi rendszerek működésének javítása és a szegénység csökkentése 3. Az Unióban a szegénység jelentősen mértékű növekedése tapasztalható, ami nemcsak az Uniónak a szegénységre és a szociális befogadásra vonatkozó céljait veszélyezteti, hanem néhány tagállam azon képességét is, hogy megőrizze a szegénység leküzdése és a szociális kirekesztés terén elért eredményeit. Az Unióban 2011-ben már 4 millióval több embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata. 4. A szegénység növekedése sürgős politikai figyelmet követel, mivel a szegénység és a szociális kirekesztés mélyülése beleértve a jól teljesítő tagállamokat is aláássa a reformokba vetett közbizalmat. A Bizottság szociális beruházásról szóló csomagjában kiemeli, hogy a szociális beruházások serkentőleg hatnak a növekedésre. 5. A szociális védelmi rendszerek működésének javítása és a szegénység csökkentése Bulgária, Észtország, Spanyolország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Szlovákia, Lengyelország és az Egyesült Királyság számára kiadott 2012-es tanácsi ajánlások részét képezte. Bulgária elfogadta a szegénység csökkentése és a szociális befogadás 2020 nemzeti stratégiáját, amely a jövedelemtámogatás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az aktív munkaerő-piac intézkedéseit fogja össze. Spanyolország elfogadta a gyermekekre és a serdülőkre vonatkozó második nemzeti stratégiai tervet ( ), bejelentette a szociális befogadásra vonatkozó nemzeti cselekvési terv ( ) engedélyezését és intézkedéseket hozott a kilakoltatások ellen. Az Egyesült Királyság jelentős jóléti reformot hajt végre, amelynek középpontjában a Universal Credit elnevezésű program áll, amely a hátrányos helyzetű családok gyermekgondozáshoz való hozzájutásának kibővítésére és a munkát érintő kedvezőtlen pénzügyi tényezők felszámolására koncentrál. Lengyelország növeli a gyermekeknek a gyermekgondozási és az iskola előtti nevelési intézményekbe való beiratkozásának arányát azáltal, hogy biztosítja az állami létesítmények állandó finanszírozását és beruházásait, a szakképzett személyzetet és a megfizethető hozzáférést. Bulgária, Magyarország és Szlovákia a romák befogadását ösztönző politikai intézkedéseket hozott. A politikai koordináció érdekében Bulgária és Magyarország a romák befogadására vonatkozó nemzeti stratégiát alakított ki. Szlovákia törekvéseit az oktatáshoz való hozzáférés, illetve az oktatás minőségének javítására összpontosítja /13 3

4 Az aktív keresők szegénységi rátájának csökkentése érdekében Lengyelország általános és speciálisabb intézkedéseket is alkalmaz, mint például a havi minimálbér 6,6 %-kal történő közelmúltbeli növelése. Lettország a szociális segítség és az aktivizálási intézkedések közötti kapcsolat erősítése és a segítségnek a rászorulókhoz való hatékonyabb eljuttatása érdekében törvényt fogadott el a pénzbeli szociális segélyezésről. Litvánia a személyi jövedelemadót 25 %-ról 24 %-ra csökkentette, megszüntette a garantált minimumjövedelemnek és a lakhatási támogatásoknak a helyi önkormányzatokkal való társfinanszírozását, valamint csökkentette a garantált minimumjövelem szintjét. Észtország előkészületeket tett a keresőképtelenségre vonatkozó biztosítási rendszer megreformálása érdekében és további intézkedéseket hozott a szegénységben élő családok megsegítésére. Hollandia a szociális lakásszektorban a bérleti díjaknak a háztartás jövedelmével való összehangolása érdekében jövedelemfüggő bérletidíj-emelést hajtott végre, melynek célja a szociális lakásszektor fenntarthatóságának és a szociális lakások célzott odaítélésének javítása. Nyugdíjreformok 6. A Tanács 2012 júliusában nyugdíjra vonatkozó ajánlásokat intézett 17 tagállamhoz 1. Megkezdődtek a nyugdíjrendszerek új reformjai, amelyeket a tagállamok különböző mértékű ambícióval valósítanak meg. Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Szlovénia megreformálta a rokkantsági nyugdíjban való részesülés feltételeit és/vagy szűkítette az előrehozott öregségi nyugdíj lehetőségét. Ciprus és Spanyolország kiterjesztette a korai nyugdíjbavonulást sújtó szankciókat. Spanylország emellett növelte az előrehozott öregségi nyugdíjban való részesüléshez szükséges évek számát. Finnország felemelte a előrehozott részleges öregségi nyugdíjban való részesüléshez szükséges minimális életkort és eltörölt néhány, az előrehozott öregségi nyugellátáshoz kapcsolódó juttatást. 1 Ezek a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia 10222/13 4

5 Bulgária a 2011-ben törvénybe iktatottakon felül a törvényes nyugdíjkorhatár felemelése érdekében további intézkedéseket jelentett be; a férfiak esetében 2017-ig 63-ról 65 évre, nők esetében 2020-ig 60-ról 63 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Spanyolország szintén felemelte a törvényes nyugdíjkorhatárt 2013-tól kezdődően 65 évre, majd 2027-ig fokozatosan 67 évre. Ciprus a nyugdíjkorhatárt 2012-ben a várható élettartamhoz kapcsolta, míg Szlovákia ezt 2017-ben szándékozik megtenni. Lettország törvénybe iktatta a nyugdíjkorhatár emelését, amely 2026-ig nők és férfiak esetében egyaránt 65 évre növekszik. Luxemburg bevezette a ledolgozott idő és az élettartam közötti kapcsolat rendszerét, amelynek megfelelően előrehozott öregségi nyugdíj esetében szankcióként csökkentett szintű teljesítést biztosít. Hollandia törvénybe iktatta a nyugdíjkorhatárnak a 2012-es 65 évről 2023-ig 67 évre történő fokozatos emelését és az idősebb munkavállalók megtartására és alkalmazására vonatkozó ösztöntőket hozott létre. Lengyelország a törvényes nyugdíjkorhatár férfiak esetében 2020-ig 65-ről 67-re, nők esetében 2040-ig 60-ról 67-re történő fokozatos emelését és kiegyenlítését iktatta törvénybe. Szlovénia a nyugdíjkorhatár 2020-ig 65 évre történő kiegyenlítése és emelése mellett döntött. Franciaország 2013-ra tervezett új nyugdíjreformjának alapját konzultációs folyamat keretében határozta meg és a jogosultsághoz szükséges teljes időszakot letöltöttek számára korlátozott számban újra bevezette a 60 éves korban történő nyugdíjazás lehetőségét. Csehország felülvizsgálta és átmenetileg lefelé módosította a nyugdíjak indexálási mechanizmusát. Szlovákia úgy döntött, hogy 2018-tól kezdődően a nyugdíjak infláción alapuló indexálását alkalmazza. Luxemburg bevezette a nyugdíjak új kiigazítási mechanizmusát. Litvánia 2016-ig fokozatosan visszaállítja a kötelezően finanszírozott pillérhez való 6 %-os hozzájárulást. Szlovénia a csökkentett vagy megnövelt időtartamú pályafutáshoz igazodó bonus/malus szabályt vezetett be. Málta a 2012 júliusában közzétett ajánlást követően nem hajtott végre új nyugdíjpolitikai intézkedéseket, viszont folyamatban van a nyugdíjreform /13 5

6 7. A nyugdíjreformok többségét arra való tekintettel végzik, hogy javítsák a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és csökkentsék az államháztartás hiányát. Míg a nem fenntartható nyugdíjrendszerek a jövőbeni nyugdíjak adekvátságát hátrányosan befolyásolják, a korábbi jövedelmek és hozzájárulások tekintetében nem megfelelő nyugellátások saját legitimitásukat és vonzóságukat veszélyeztetik. Ezért annak érdekében, hogy megszilárduljon a rendszer megfelelősége és javuljon fenntarthatósága, a nyugdíjreformoknak megfelelően vegyített intézkedések útján kell végbemenniük. A nyugellátások jövőbeli fenntarthatósága és megfelelősége érdekében kulcsfontosságú a napjainkban tapasztalható ifjúsági munkanélküliség csökkentése. A nemek közötti nyugdíjkülönbségek csökkentése érdekében olyan intézkedések szükségesek, amelyek egyenlő feltételeket biztosítanak a munkaerőpiacon és figyelembe veszik a nők szakmai pályafutását jellemző megszakításokat. 8. A népesség öregedéséhez kapcsolódó közfinanszírozások fenntarthatóságának biztosítása érdekében különféle szakpolitikai lehetőségek vehetők figyelembe. Egyes tagállamok mérlegelik vagy meghozták a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz kötésére vonatkozó reformokat és/vagy a szakmai pályafutás meghosszabbítását célzó ösztönzőket. A nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz kötése azonban széleskörű politikai és lakossági támogatást igényel, ami nem mindig valósul meg, különösen azokban az esetekben, amikor a nyugdíjreform végrehajtása átfedésben van a jóléti politikákat befolyásoló más strukturális reformokkal. Az euróövezetben és azon kívül tapasztalható általános válság idején a munkapiac csökkent mértékű lehetőségei és az idősebb munkavállalók alkalmazásban való maradásának nehézségei következtében a törvényes korhatár megemelése önmagában nem eredményezi automatikusan a nyugdíjrendszer jobb fenntarthatóságát. Olyan ösztönzőket kell bevezetni, amelyek az idősebb munkavállalók alkalmazására és megtartására sarkallják a munkáltatókat, és el kell távolítani az alkalmazásuk előtt álló korlátokat. A munkafeltételeket úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék az idősebb munkavállalók alkalmazásban maradását és minden korosztály számára biztosítani kell, hogy a nők és a férfiak egyenlő lehetőségekhez jussanak /13 6

7 Az egészséget és a tartós ápolást-gondozást érintő reformok 9. Ausztria, Bulgária, Belgium, Ciprus, Németország és Hollandia ajánlásokat kapott az egészséget és a tartós ápolást-gondozást érintő politikák tekintetében Ausztria átfogó egészségügyi reformot hajt végre, amely az egészségügyi ellátás célok szerinti szervezésén és az egészségügyi kiadások visszafogásán alapul. BE bevezette az egészségbiztosítási költségvetés növelésének korlátját, az orvosok honoráriumát függetlenítette a fogyasztói árindextől és bevezette a leggyakrabban felírt gyógyszerek generikus készítményekkel történő kötelező helyettesítését. Ciprus az új gazdasági kiigazító program új feltételei miatt elhalasztotta a nemzeti egészségügyi rendszer teljes körű alkalmazását. Németország megszüntette az egészségügyi szolgáltatások társfinanszírozását és bevezette a jövedelemfüggő egészségügyi hozzájárulások emelésének jogi korlátját. Bulgária elkészítette a tartós ápolás-gondozás nemzeti stratégiájának tervezetét és folytatta az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa a gyerekek és az idősek számára nyújtandó közösségi alapú szociális szolgáltatásokra irányuló rendelkezéseket. Hollandia kiszélesítette az intézményen kívüli ellátások körét és növelte a kedvezményezettek által fizetendő hozzájárulást. A 2012-es tanácsi ajánlások alkalmazásának a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által elvégzett felülvizsgálata értékes hozzájárulásnak tekinthető a Tanács számára, mivel mélyíti a tagállamok által a strukturális és szakpolitikai területeken megtett előrelépések többoldalú vizsgálatát. A bizottság e munkáját a következő félévekben folytatja /13 7