Költségvetési szabályok

Átírás

1 Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron szeptember 29.

2 Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E szabályok teljesülése 3. Az Európai Unió költségvetési szabályai E szabályok teljesülése Magyar Nemzeti Bank 2

3 A költségvetési szabályok eredete A költségvetési szabályok megjelenése: Az első szabályok a 19. század közepén jelentek meg egyes amerikai államokban. Európában az első költségvetési szabály 1929-ben St. Gallenben született A költségvetési szabályok lehetséges céljai: A makrogazdasági stabilitás erősítése A költségvetési politika hitelességének növelése A költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, különös tekintettel a demográfiai folyamatok egyenlegrontó hatásainak kivédésére A különböző közigazgatási szintek és nemzetközi közösségek esetében a szükséges összhang megteremtése. Magyar Nemzeti Bank 3

4 A jó szabály(rendszer) Megfelelően célzott: A költségvetési politikát minél inkább lefedi, de semmi más zavaró tényezőt nem vesz figyelembe. Rugalmas: Képes kezelni a gazdasági ciklusok alakulását. Egyszerű: Könnyen érthető és kommunikálható a döntéshozók és a nyilvánosság számára is. Transzparens: Pontosan definiált előírásokat tartalmaz. Kikényszeríthető: Támogatják bizonyos szankciók és korrekciós mechanizmusok. Koherens: A különálló szabályok támogatják egymás működését, és összhangban vannak a nemzetközi kötelezettségekkel is. Magyar Nemzeti Bank 4

5 A nemzeti szabályok elterjedése A szabályok száma hatszorosára emelkedett. A szabályt használó országok száma háromszorosára nőtt volt az első év, amikor minden uniós tagállamban volt nemzeti költségvetési szabály Átlagosan 3 szabály működik országonként, de van olyan állam (Pl. Franciaország, Írország), ahol több mint 5 különböző szabály hatályos A szabályok által lefedett közpénzügyi területek aránya 1990-ben 30 százalék alatt volt, ami 2013-ra 80 százalék fölé emelkedett. Általában a szabályok 60 százalékát sikerül betartani a globális gyakorlatban. Leginkább a kiadási és adósságszabályt tartják be, legkevésbé az egyenlegszabályt. Magyar Nemzeti Bank 5

6 A magyar és európai uniós szabályok közötti átfedés Magyarország Adósságképlet Adósságszabály MTO Maastrichti hiánycél Maastrichti adósságszabály Kiadási szabály Európai Unió

7 A magyar költségvetési szabályok Magyar Nemzeti Bank 7

8 1. Adósságszabály (Alaptörvény ill. Stabilitási törvény) Hatályba lépés: 2012 Szabály tartalma: Az államadósság nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék felét. Ameddig az államadósság meghaladja a GDP felét, addig nem növekedhet. Az adósság elszámolásánál nem kell figyelembe venni: Az EU-s támogatások csúszását. A devizaadóssághoz kapcsolódó árfolyamváltozás hatását. Mentesítő záradék: Különleges jogrend, illetve a GDP csökkenése esetén A szabály előnye: Lefedi az államháztartás egészét A mentesítő záradék meggátolja, hogy válság során túl szigorú legyen A tartalma könnyen érthető és kommunikálható A működését támogatja a Költségvetési Tanács A szabály korlátja: Olyan tényezők is befolyásolják a szabály alakulását, amelyekre nincs közvetlen hatása az államnak (pl. gazdasági növekedés) Magyar Nemzeti Bank 8

9 A magyar adósságszabálynak való megfelelés Magyar Nemzeti Bank 9 Forrás: MNB, Eurostat

10 2. Adósságképlet (Stabilitási törvény) Hatályba lépés: december (mai tartalom: 2016) A szabály tartalma: Ha a növekedés és az infláció közül bármelyik kisebb, mint 3 százalék, akkor az adósságrátának az előző évhez képest csökkennie kell ez gyakorlatilag megegyezik az Adósságszabállyal. Ha a növekedés és az infláció egyaránt eléri a 3 százalékot, akkor a nominális adósság növekedési üteme nem haladhatja meg a infláció és reálnövekedés felének a különbségét. Mentesítő záradék: A bruttó hazai termék csökkenése esetén A szabály előnye: Lefedi az államháztartás egészét A mentesítő záradék meggátolja, hogy válság során túl szigorú legyen A tartalma könnyen érthető és kommunikálható A működését támogatja a Költségvetési Tanács A szabály korlátja: Olyan tényezők is befolyásolják a szabály alakulását, amelyekre nincs közvetlen hatása az államnak (pl. gazdasági növekedés) Magyar Nemzeti Bank 10

11 3. Maastrichti hiány (Stabilitási törvény) Hatályba lépés: 2014 A szabály tartalma: A kormányzati egyenleg nem haladhatja meg a bruttó haza termék 3 százalékát. Mentesítő záradék: A bruttó hazai termék csökkenése esetén A szabály előnye: Lefedi az államháztartás egészét A mentesítő záradék meggátolja, hogy válság során túl szigorú legyen A tartalma könnyen érthető és kommunikálható A szabály hátránya: A szabály a költségvetés tervezésére vonatkozik, nem a végrehajtásra Magyar Nemzeti Bank 11

12 A maastrichti hiánycélnak való megfelelés Magyarországon Magyar Nemzeti Bank 12 Forrás: MNB, Eurostat

13 4. Középtávú költségvetési cél (Stabilitási törvény) Hatályba lépés: 2014 A szabály tartalma: A költségvetési egyenlegnek összhangban kell lennie a konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési céllal. Ez 2016-ban GDParányosan 1,7 százalékos, 2017-től 1,5 százalékos strukturális egyenleget jelent. A szabály előnye: Lefedi az államháztartás egészét A strukturális egyenleg jól kezeli a gazdaság ciklikus ingadozását (ezért nincs szükség mentesítő záradékra) A középtávú költségvetési cél az Európai Unióval összhangban változtatható csak meg, ami erősíti a cél hitelességét. A szabály korlátja: Módszertani megalapozottsága bizonytalan, értéke gyakori revíziót igényel. A szabály a költségvetés tervezésére vonatkozik, nem a végrehajtásra Magyar Nemzeti Bank 13

14 Az MTO-nak való megfelelés a Konvergencia programok alapján Magyar Nemzeti Bank 14 Forrás: Konvergencia programok

15 A magyar költségvetési szabályok Szabály* Adósságszabály (Alaptörvény, 2012) Adósságképlet (stabilitási törvény, 2016) Maastrichti hiány (stabilitási törvény, 2014) a. Ha az infláció és a reálnövekedés egyaránt meghaladja a 3 százalékot b. Ha az infláció és a reálnövekedés közül valamelyik nem haladja meg a 3 százalékot Leírás Amíg az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, addig az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Az államadósság növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetési évre várható infláció és reálnövekedés felének a különbségét. Az adósságrátának az előző évhez viszonyított csökkenésének el kell érnie legalább a 0,1 százalékpontot. A kormányzati szektor hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Mentesítő záradék Különleges jogrend idején, és ha az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken. Amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken. Amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken. 4. Középtávú költségvetési cél (stabilitási törvény, 2014) Az egyenlegnek összhangban kell lennie a konvergenciaprogramban meghatározott költségvetési céllal. - Megjegyzés: Államadósság alatt a stabilitási törvény 6. -nak értelmében minden esetben a változatlan árfolyamon számított és az előrehozott finanszírozási ügyletektől megtisztított mutatót kell érteni. Magyar Nemzeti Bank 15

16 A magyar szabályrendszer működése 1997 óta az egyes években milyen költségvetési egyenleget írtak volna elő az egyes szabályok? A legtöbb esetben a középtávú költségvetési cél volt a legszigorúbb A leglazább előírásnak az Adósságszabály bizonyult volna Az Adósságszabály és az Adósságképlet által előírt egyenleg 2009-tól megegyezik (az infláció és a növekedés közül legalább az egyik nem érte el a 3 százalékot) A 2000-s évek nagy részében egyetlen szabálynak sem felelt volna meg a költségvetés között a költségvetés minden szabálynak megfelelt. Magyar Nemzeti Bank 16

17 Az Európai Unió költségvetési szabályai Magyar Nemzeti Bank 17

18 Az Európai Unió költségvetési szabályai Az EU fiskális szabályait a Stabilitási és Növekedési Egyezmény keretrendszere foglalja össze. A szabályok két területhez, a prevenciós (megelőző) és korrekciós (kiigazító) ágakhoz tartoznak. A prevenciós ág szabályainak megszegése nem eredményez túlzottdeficit-eljárást (EDP), a korrekciós ág szabályainak túllépése viszont igen. Prevenciós ág Középtávú költségvetési cél Kiadási szabály Korrekciós ág Maastrichti hiánycél Maastrichti adósságszabály EDP Magyar Nemzeti Bank 18

19 5. GDP-arányosan 3 százalékos hiány EDP Hatályba lépés: 1993 A szabály tartalma: Az államháztartás eredményszemléletű európai uniós módszertannal (ESA) számolt hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. A maastrichti konvergencia-kritériumok egyik szabálya, ezért a legrégebbi szabályok közé tartozik. Helyet kapott a magyar nemzeti költségvetési szabályok között is. Túllépése esetén, a szükséges korrekciók elvégzésének hiányában az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást (EDP) indíthat a tagállammal szemben. A maastrichti kritériumok közötti kapcsolat: a nominális GDP 5 százalékos növekedése (3 százalék reálnövekedés plusz 2 százalékos infláció) mellett a 3 százalékos hiány stabilizálja a 60 százalékos adósságrátát. A mai valós makrogazdasági paraméterek ettől jelentősen eltérnek. Magyar Nemzeti Bank 19

20 A maastrichti hiánykritériumnak való megfelelés 2015-ben megfelelő nem megfelelő Magyar Nemzeti Bank 20 Forrás: Eurostat

21 6. A maastrichti adósságszabály EDP Hatályba lépés: 1993 A szabály tartalma: A GDP-arányos bruttó államadósság nem haladhatja meg a 60 százalékot. Amennyiben az adósság a kritériumértéknél mégis magasabb, úgy megfelelő mértékű éves csökkentésére van szükség. A csökkenés mértékét az ún. egyhuszados szabály tartalmazza. Az adósságrátának három év alatt évente átlagosan a kritériumérték feletti rész egyhuszad részével kell csökkennie. Magyarországon ez jelenleg évente kb. 0,7-0,8 százalékpontos mérséklődést jelent. Mentesítő záradék: Ha a gazdasági ciklus negatív hatása okozza az eltérést, akkor a Bizottság teljesítettnek tekinti a szabályt. A megengedettnél magasabb adósságráta, vagy annak elégtelen csökkentése esetén túlzottdeficit-eljárás (EDP) indítható a tagállammal szemben. A szabály előnye: Kezeli a ciklus ingadozásait Lefedi az államháztartás egészét A mutatók (adósságráta) közvetlenül kapcsolódik a fenntarthatósághoz A szabály hátránya: Univerzális szabály, így nehezen kezeli az országok közötti eltéréseket Az előírt csökkentés mértéke nehezen kiszámítható, emiatt nehezen kommunikálható Magyar Nemzeti Bank 21

22 A maastrichti adósságszabálynak való megfelelés 2015-ben megfelelő nem megfelelő Magyar Nemzeti Bank 22 Forrás: Eurostat

23 A maastrichti adósságszabálynak való megfelelés Magyarországon Magyar Nemzeti Bank 23 Forrás: MNB, Eurostat

24 7. Középtávú költségvetési cél (MTO) Hatályba lépés: 2005 Szabály tartalma: A középtávú költségvetési cél (MTO) azt a strukturális egyenleget jelenti, amely kiszűri a gazdaság ciklikus hatásait, valamint az egyszeri és átmeneti tételeket. Az MTO értéke tagállamonként eltérő, hiszen az Európai Unióval összhangban minden tagállam külön állapítja meg. A mutató értéke függ az ország potenciális növekedési ütemétől, az államadósságtól, a kamatszinttől, valamint az öregedési rátától. A Stabilitási és Növekedési Egyezményen kívül egyéb szabályok is szigorítják a középtávú költségvetési cél értékét: Eurózóna tagok számára az MTO a GDP -1 százalékában maximalizálva. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést (TSCG) aláíró felek számára az MTO legfeljebb a GDP -0,5 százaléka lehet. Ennek betartását az EU Bírósága felügyeli és szükség esetén szankcionálhat. Magyar Nemzeti Bank 24

25 Idén és 2017-ben Magyarországon a legalacsonyabb az MTO az Európai Unióban Magyarország -1,70-1,50 Bulgária -1,00-1,00 Egy esetleges jövőbeli Csehország -1,00-1,00 eurózóna-csatlakozáshoz Lettország -1,00-1,00 a magyar középtávú Litvánia -1,00-1,00 Lengyelország -1,00-1,00 költségvetési cél érdemi Románia -1,00-1,00 pozitív elmozdulására Svédország -1,00-1,00 Dánia -0,50-0,50 lesz szükség. Németország -0,50-0,50 Hollandia -0,50-0,50 Szlovákia -0,50-0,50 Az MTO be nem tartása Finnország -0,50-0,50 ugyanakkor nem okoz Ausztria -0,45-0,50 túlzottdeficit-eljárást. Észtország 0,00 0,00 Írország 0,00-0,50 Olaszország 0,00 0,00 Ciprus 0,00 0,00 Málta 0,00 0,00 Szlovénia 0,00 0,30 Luxemburg 0,50-0,50 Belgium 0,75 0,00 Magyar Nemzeti Bank 25 Forrás: Európai Bizottság

26 Az MTO-nak való megfelelés az Európai Bizottság alapján Megjegyzés: 2009-ig ciklikusan kiigazított egyenleg, utána strukturális egyenleg Magyar Nemzeti Bank 26 Forrás: Európai Bizottság

27 Az MTO-nak való megfelelés 2015-ben megfelelő kis eltérés nem megfelelő Magyar Nemzeti Bank 27 Forrás: Európai Bizottság

28 8. Kiadási szabály Hatályba lépés: 2011 A szabály tartalma: Kizárólag azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek az MTO követelményeit nem tartják be. Az érintett ország költségvetési kiadásait csak a potenciális kibocsátás növekedési ütemével növelheti. Mentesítő záradék: ha a kiadás-növekedésre megfelelő mértékű diszkrecionális többlet bevételek fedezetet nyújtanak. A szabály előnye: A legkevésbé prociklikus szabálytípus. A szabály hátránya: Közvetlenül nem képes hatni az egyenlegre, sem az adósságra. Esetenként a nem produktív kiadások visszafogása (folyó kiadások) helyett a produktív kiadások (beruházások) mérséklésére ösztönöz. Magyar Nemzeti Bank 28

29 Túlzottdeficit-eljárás (EDP) Túlzottdeficit-eljárást az Európai Bizottság a korrekciós ághoz tartozó szabályok túllépése (maastrichti hiány és adósságszabályok) esetén indíthat a tagállamok ellen. Az eljárás megkezdése után a Bizottság és a Tanács több körben tehet ajánlásokat az érintett tagállam felé. Ha a szükséges korrekciós intézkedéseket többszöri felszólítás ellenére sem végezte el az ország, a Bizottság szankciókat helyezhet kilátásba. A szankciók eurózóna tagállamok számára súlyosabbak és gyorsabbak: pénzbüntetés a GDP 0,2 százalékában megfelelő intézkedés hiányában újabb pénzbüntetés a GDP 0,2-0,5 százalékában A legnagyobb büntetés minden tagállam számára az EU alapokból érkező támogatások részleges, vagy teljes felfüggesztése. Jelenleg 6 tagállammal szemben folyik túlzottdeficit-eljárás. Magyarország 2013-ban került ki a csatlakozás óta fennálló EDP alól. Magyar Nemzeti Bank 29

30 A korrekciós ághoz tartozó szankciók eurózóna tagállamokra vonatkozó büntetések Támogatások felfüggesztése Újabb pénzügyi szankciók (GDP 0,2-0,5%-a) Pénzügyi szankciók (GDP 0,2%-a) és ajánlások EU alapokból érkező támogatások részleges vagy teljes felfüggesztése Nem kamatozó letét zárolása Bizottsági jelentés, majd több körös egyeztetés és ajánlások megfogalmazása a Bizottság és a Tanács részéről Magyar Nemzeti Bank 30 Forrás: Európai Bizottság

31 EDP alatt álló tagállamok 2004-től Horvátország Málta Dánia Ciprus Ausztria Belgium Hollandia Portugália Szlovénia Franciaország Írország Görögország Spanyolország Nagy-Britannia Bulgária Finnország Németország Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Olaszország Lettország Litvánia Románia Magyar Nemzeti Bank 31 Forrás: Európai Bizottság

32 A magyar fiskális politika jogszabályi megfelelősége Magyar szabályok előrejelzés Adósságszabály a a a Adósságképlet - a a Maastrichti hiány a a a Középtávú költségvetési cél a a X Európai Unió szabályai Maastrichti hiány a a a Maastrichti adósságszabály a a a Középtávú költségvetési cél * X X X EDP eljárás szempontjából releváns szabályok Kiadási szabály * X X X * Az Európai Bizottság számítása Magyar Nemzeti Bank 32

33 Magyar Nemzeti Bank Köszönöm a figyelmet!