PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY Állttudományi és Állttenyésztéstni Tnszék Állt- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskol Iskolvezető: Dr. And Angél, D.Sc. A hrcs (Silurus glnis) növényi fehérje lpú tkrmányozásánk meglpozás intenzív rendszeren című PhD disszertáció tézisei Készítette: Hvsi Máté Témvezetők: Dr. Bercsényi Miklós egyetemi tnár és Dr. Ngy Szolcs egyetemi docens Keszthely 2014 1
Bevezetés és célkitűzés A jövően világ növekvő népességének hlellátás z kvkultúr szektor növekedésétől és fejlődésétől várhtó. Ugynkkor fogysztói pic és kereskedelem folymtos, állndó minőségű szállítást igényli. Ennek iztosítás csk intenzív technológiák lklmzásávl lehetséges. A hl intenzív rendszeren vló termelésének jelentős költségei vnnk, ezért intenzív módon csk mgs pici értékű hlk (pl. rgdozók) termelése lehet gzdságos. Ilyen őshonos, rgdozó hlfjunk lesőhrcs (Silurus glnis Linneus 1758), mely hzi kuttások és nyugt-európi példák lpján kiválón megfelel fent említett intenzív termelés igényeinek is. Hzi termelése még kiknáztln lehetőségeket hordoz mgán, ugynis számos előnyös tuljdonság ellenére, tógzdsági körülmények között, pusztán járulékos hlként, teljes áruhl mennyiség egy-két százlékán folyik z előállítás. Jelenleg z intenzív hlnevelő üzemeken hsznált hltápok fő fehérjeforrás, szinte kivétel nélkül hlliszt. Azonn hlliszt fő nyersnygát dó tengeri hlk fogás 90-es évek elejétől stgnál, ill. csökken. A hlliszttel szemeni igény nyilvánvló növekedése mellett, z eddigi gykorlt fenntrthtóság izonytln, hlliszt előállítás ngyon drágává válht. Sürgető tehát z kvkultúrán m már áltlános késztetés, hogy felhsznált hlliszt mennyiségét csökkentsük és egyé, megfelelő fehérjeforrásokkl (pl. más állti fehérjék, növényi fehérjék, fermentációs eredetű fehérjék) váltsuk ki. Mgyrországon intenzív hrcsnevelésre egy olyn kominált rendszer lehet leglklms, mien z extenzív és intenzív hlnevelő rendszerek előnyös tuljdonságit egyránt kihsználjuk. Ilyen termelési szerkezet mellett gzdságos lehet olcsó, esetleg lcsony fehérjetrtlmú tápok etetése is. Egy új technológi dptálás egy fj termelésére zonn számos technológii részletkérdés megválszolását teszi szükségessé. Mivel termelési költségek túlnyomó részét tkrmányozás teszi ki, gzdságosság elsősorn ezen tényezőn múlik. Igen fontos tehát tkrmányozás optimlizálás. A fenntrthtóságot is figyeleme véve fontos olyn tápok létrehozás, melyek kielégítő növekedést és hlhús minőséget iztosítnk, ugynkkor olcsó, hzi lpnygokól készülnek, hllisztet pedig nem, vgy csk csekély mennyiségen trtlmznk. 2
A hlk tápfelvétele szemünk elől rejtve zjlik, tényleges tápfogysztásról csk közvetett információk lpján következtethetünk. A tkrmánypzrlás csökkentése mitt szükséges tkrmány kijutttás optimális npi ritmusánk, gykoriságánk, vlmint tkrmánydgnk termelési prméterekre vló htásánk ismerete. Ennek érdekéen célkitűzéseim következők: Az optimális npi tkrmánydg meghtározás egynyrs hrcs esetéen. Az optimális etetési gykoriság meghtározás egynyrs hrcs esetéen. A tkrmány élcstornán vló áthldási idejének meghtározás különöző hőmérsékleteken. A lesőhrcs növényi fehérjén vló nevelhetőségének vizsgált. A hlliszt kiválthtóságánk vizsgált lesőhrcs tápjin. Anyg és módszer A dolgozt egymásr épülő kísérleteit, könnye követhetőség mitt, külön-külön szükséges emuttni. Témkörüket tekintve z elvégzett vizsgáltok két csoportr oszthtók: tkrmányozás-technológii prméterek vizsgált hlliszt kiválthtóságát célzó vizsgáltok Az egyes lortóriumi kísérletek közös jellemzője, hogy kis méretű, recirkulációs rendszereken dolgoztm. A rendelkezésre álló kísérleti tér korlátozott méretei mitt fitl, egynyrs korosztállyl végeztem kísérleteket. A termet esötétítettem és terem fűtésével trtottm vízhőmérsékletet 20 és 25 o C között. Npont mértem víz oxigén telítettségét és hőmérsékletét, hetente pedig hlkr káros szervetlen nitrogénformák koncentrációját. Tkrmányozás-technológii prméterek vizsgált Optimális npi tkrmánydg meghtározás Kádnként 8 d, előzőleg tápr szokttott hlt (összesen 96 d; m átlg ±SD: 48,8 ± 13,5 g) helyeztem el. 3
Négy kezelést lklmztm, 3-3 ismétlésen. Az egyes kezelések npi tkrmánydg mennyiségéen különöztek, melyek következők voltk hliomssz százlékán kifejezve: 1%; 2,5%; 4%; 5,5%. A tkrmány kijutttását utomt szlgetetők segítségével végeztem, 12 órán keresztül. A tkrmány mindegyik kezelés esetéen zonos volt (AQUAGARANT). A szükséges tkrmánymennyiséget, hetente, minden mérlegelés után, hlk tömegnövekedésének megfelelően növeltem. Optimális etetési gykoriság meghtározás A kísérlethez 139 d tápr szokttott hlt hsználtm fel. A kiindulási átlgtömeg 59,9±12,8 g volt. Akváriumonként 15 példányt helyeztem el 2,81±0,12 g/l telepítési sűrűségen. A kísérlet során három különöző kezelést lklmztm, három-három ismétlésen. Az egyik kezelés során utomt szlgetető segítségével, 12 órán keresztül etettem hlkt. A második csoport teljes npi mennyiséget egyszerre, egy lklomml kpt, kézi etetéssel. A hrmdik csoport hlit npi három lklomml etettem, npi dgot egyenlő mennyiségekre elosztv, öt óránként. A npi tkrmánydg (COPPENS Steco Supreme-10) mindegyik kezelés esetén zonos volt, z állomány testtömegének 2,5%-, melyet mérlegelések eredménye lpján hetente módosítottm. Különöző tkrmányok kiürülési idejének vizsgált Kádnként 11 d hlt (összesen 66 d; átlg±sd: 38,03±8,04 g) helyeztem el, melyeket egyedi mikrochipes (PIT) jelöléssel láttm el, jelet hlk hsüregée injektálv. Két kezelést lklmztm, 3-3 ismétlésen. Az egyik csoport (T csoport) pelletált hltápot (Skretting Altern Mrine), míg másik csoport (H csoport) prór vágott kárászfilét (Crrsius urtus) kpott tkrmányként. A kísérlet kezdete előtt 4 nppl eszüntettem hlk tkrmányozását, hogy élrendszerük iztosn kiürüljön. Az üres élcstornájú hlk tömegét megmértem, mjd hőmérsékletet 15 o C-r állítottm e, hlkt pedig egy lklomml, d liitum megetettem. Ezt követően különöző rendszerességgel (két mérés között eltelt idő 2 és 5 ór között változott) mértem hlk egyedi tömegét. A mérések során fellépő stressznek jelentős htás lehet hlk nygcseréjére. Ezért hlkt ért stresszt oly módon próáltm csökkenteni, hogy mérési 4
lklmnként egyszerre mindig csk 1-1 kádn tlálhtó hlk tömegét mértem. Így ugynrr hlr csk minden hrmdik mérési lklomml került sor. A kpott dtokól görét szerkesztettem, z egyedi mért tömegértékek csökkenése lpján meghtároztm éltrtlom ürülésének időpontját. Ezután z etetést ismét szüneteltettem 4 npig, mjd teljes folymtot megismételtem ugynzokkl z egyedekkel, csoportok változttás nélkül, 20 o C, mjd 24 o C-on is. Hlliszt kiválthtóságát célzó vizsgáltok Különöző tkrmánylkotók htás hrcs teljesítményére növényi fehérje lpú táp etetése során A kísérlethez 120 d, tápr szokttott hlt hsználtm fel (m átlg ±SD: 42,9±6,8 g). Négy különöző kezelést lklmztm. Az egyik csoportot mlctáppl (ByPro Clssic 35) (M), egy másik csoportot (MV) mlctáp és vérliszt keverékével (9:1), hrmdik csoportot (MF) mlctáp és fermentált gon keverékével (5:5), negyedik csoportot (HF) pedig kereskedelmi hrcstáp (HALTÁP Kft.) és fermentált gon keverékével (7:3) etettem. A mlctáp szinte kizárólg növényi eredetű fehérjét trtlmzott (úz, kukoric, szój). A fermentált gonkeverék kukoricáól, úzáól és rozsól állt 2:1:1 rányn. A kezeléseket három-három ismétlésen végeztem. Ad liitum etetésre törekedtem, npont háromszor dtm hlknk nnyi tkrmányt, mennyit pár perc ltt elfogysztottk. Amikor nem vették fel tkrmányt, z etetést zonnl eszüntettem. Hlliszt kiváltás húsliszttel, illetve növényi fehérjével Az egyes kváriumok 15-15 dr hlt helyeztem (m átlg ±SD: 70,9±9,4 g). Az lklmzott három kezelést következő tkrmányok jelentették: hllisztes táp, húslisztes táp és növényi táp. Ez utói kizárólg növényi eredetű lpnygokt trtlmzott. A három táp egymássl közel izonitrogénes volt, vlmint z minosv-összetételük is hsonló volt. A táprecepteket cstornhrcs ismert táplálónyg szükséglete lpján készítettük el. A kezeléseket 3-3 ismétlésen végeztem. A hlk kísérleti tkrmányokt 12 órán keresztül, utomt szlgetető segítségével kpták. 5
A npi tkrmánydg hliomssz 2,5%- volt mindegyik kezelés esetéen. A ht hétig trtó kísérlet végén kezelésenként, illetve kísérlet elején kontrollként félretett hlkól 5-5 egyedet feloncoltm. Mértem hsűri zsír és máj tömegét. Mjd hlkól kezelésenként egyesített, homogén, pépesített mintát állítottm elő, melyekől teljes test nlízis történt szárznyg-, fehérje-, zsír-, hmu-, C- és P-trtlomr vontkozón. Mérések, számítások, sttisztiki értékelés A hlk tömegmérését minden lklomml digitális tármérlegen végeztem, vízen, 0,1 g pontossággl. A hlk hosszmérése sját készítésű hlmérő tálán történt 0,5 cm pontossággl. A kísérletek során mért dtokól számítottm tkrmányértékesítést (FCR), npi súlygyrpodást (G), specifikus növekedési rátát (SGR), kondíciófktort (K), reltív gyrpodást. Az állományon elüli szétnövés szemléltetésére vriációs koefficienst (CV) hsználtm. A sttisztiki elemzésekhez z SPSS 14.0 for Windows progrmcsomgot és Sttistic 8.0 progrmot hsználtm. A szignifiknci kritériumként minden eseten 95%-os vlószínűséget htároztm meg. Az dtsorok értékeléséhez következő sttisztiki próákt lklmztm: Shpiro-Wilk teszt, Kolmogorov-Smirnov pró, Levene teszt, Kruskl-Wllis teszt, Mnn-Whitney u-pró, egytényezős vrincinlízis (ANOVA), ismétléses vrincinlízis (Repeted Mesures ANOVA), Tukey, Tmhne és Newmn-Keuls post hoc teszt. A függvényillesztések vizsgált determinációs koefficiens (R 2 ) meghtározásávl történt, Microsoft Office Excel 2007 progrm hsználtávl. Eredmények Tkrmányozás-technológii prméterek vizsgált Optimális npi tkrmánydg meghtározás A kísérlet végére hlk megduplázták kiindulási testtömegüket (1. ár). Ez lól kivétel z 1%-os csoport volt, melynek növekedési üteme jelentősen lulmrdt másik három csoport növekedési üteméhez képest (p<0,01). A kísérlet végére legmgs átlgtömeget 4%-os és z 5,5%-os csoport érte el, szignifikáns különség két kezelés között nem 6
Specifikus növekedési rát (%) egyedi átlgtömeg (g) volt. A 2,5%-os csoport növekedési üteme sttisztikilg jelentős mértéken elmrdt z elői két csoport növekedésétől (p<0,01). 160 140 120 100 80 60 40 c 1,0% 2,5% 4,0% 5,5% 20 1 2 3 4 5 6 hetek szám 1. ár: Az egyedi átlgtömeg lkulás kísérlet során. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). A fentieket muttják npi súlygyrpodás és specifikus növekedési rát értékei is. Az 1%-os csoport értékei mindkét muttó esetéen jelentősen elmrdtk másik három kezelés értékeitől (p<0,05). A kísérlet első hetétől eltekintve 4%-os csoport növekedése volt legngyo, mind szolút, mind pedig százlékos értéken kifejezve. A 2,5%-os csoport növekedési üteme kísérlet végére szignifikánsn eltért 4%-os csoportétól (p<0,05) (2. ár). 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2. ár: A specifikus növekedési rát heti értékei. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). c c 1. 2. 3. 4. 5. hetek szám c c 1,0% 2,5% 4,0% 5,5% 7
tkrmányértékesítés (g/g) A tkrmányhsznosítás kísérlet teljes időtrtm ltt 2,5%-os csoport esetéen volt legjo (3. ár). Ez kezelés kísérlet végén szignifikánsn különözött z 1%-os csoporttól (p<0,05). A leggyengé tkrmányhsznosítást z 1%-os és z 5,5%-os csoport hli muttták, melyek egymástól nem különöztek sttisztikilg igzolhtó mértéken. A 4%-os és 2,5%-os csoport hsznosítás között sem volt kimutthtó szignifikáns különség, hár 2,5%-os csoport értékei mindvégig kedvezőek voltk. 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 d c c d 1. 2. 3. 4. 5. hetek szám 1,0% 2,5% 4,0% 5,5% 3. ár: A tkrmányértékesítés lkulás kísérlet során. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). A kísérleti állomány szétnövése z 1%-os csoportn volt legkifejezette, hol vriácós koefficiens értéke kísérlet folymán duplájár nőtt. A szétnövés jelensége z 5,5%-os kezelés esetéen volt legkevésé megfigyelhető. Optimális etetési gykoriság meghtározás Az öt hétig trtó kísérlet ltt z egyedek megkétszerezték testtömegüket. Az egyes kezelések között nem muttkozott szignifikáns különség z átlgtömeg tekintetéen (4. ár). A npi súlygyrpodás npi 3 lklomml tkrmányozott csoportnál volt legkise. A kezdeti érték 1,8-szeresére nőtt kísérlet végére. A másik két kezelés esetéen ez növekedés kétszeres volt. A kísérlet elején megfigyelhető különségek így kiegyenlítődtek kísérlet végére. A növekedés intenzitásán z egyes kezelések között nem muttkozott szignifikáns különség (5. ár). 8
npi súlygyrpodás (g/np) egyedi átlgtömeg (g) 170 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 1 2 3 4 5 6 hetek folymtos npi 1x npi 3x 4. ár: Az átlgtömeg értékek lkulás kísérlet során, három kezelésen. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 npi 3x folymtos npi 1x 0,5 0,0 1 2 3 4 5 hetek 5. ár: A hlk npi súlygyrpodás g/np értéken. A tkrmányértékesítés kísérlet elején npi 1 lklomml etetett hlk esetéen volt leggyengé. Az utolsó mérésig tkrmányértékesítés jvulás volt megfigyelhető een csoportn (p<0,05). A másik két kezelés egymástól nem különözött és nem változott kísérlet zárásáig. Ekkor három kezelés tkrmányértékesítése között már nem volt különség (6. ár). 9
tkrmányértékesítés (g/g) 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 folymtos npi 1x npi 3x 0,0 1 2 3 4 5 hetek 6. ár: A tkrmányértékesítés lkulás kísérlet folymán. A kezelések gykorltilg nem efolyásolták z egyedek közötti szétnövést. A kísérlet időtrtm ltt mximálisn 2%-os változás volt megfigyelhető z egyes kezeléseken elül. A npi 1 lklomml etetett hlk közötti méretkülönség mindössze 1 %-kl nőtt. A másik két kezelés esetéen kiindulási és záró értékek megegyeztek. Különöző tkrmányok kiürülési idejének vizsgált A hlk étvágy erősen függött víz hőmérsékletétől. 20 és 24 o C-on z összes hl fogysztott felkínált táplálékól. 15 o C-on, H csoport esetéen hlk 90,9%-, míg T csoport esetéen csk 42,4%- táplálkozott. Az elfogysztott tkrmány mennyisége hőmérséklet emelkedésével egyenes rányn nőtt. 3,20% és 10,68% között változott tkrmányhls csoport és 1,36% - 4,46% között tápos csoport esetéen hlk testtömeg százlékán kifejezve (7. ár). A H csoport és T csoport tkrmányfelvétele között szignifikáns különség volt megfigyelhető mindhárom hőmérsékleten (p<0,05). 20 o C on tkrmány kiürülése z etetést követő 36. ór és 49. ór között történt (8. ár). 24 o C-on jelentősen felgyorsult hlk nygcseréje. Az ürítés már 19. órán megkezdődött és 35. óráig efejeződött (9. ár). 10
testtömeg (%*) táplálékfelvétel (testtömeg %) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 10,68 3,27 7,69 2,75 4,46 1,87 3,20 1,94 1,36 1,00 2,55 1,15 15 20 24 hőmérséklet ( o C) T csoport H csoport 7. ár: Az egyszerre elfogysztott tkrmány tömege hlk testtömegének százlékán kifejezve. T csoport: szárz táp, H csoport: tkrmányhl. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). 116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% c c c c c d d 0 6 12 18 24 30 36 42 48 54 eltelt idő (ór) H csoport T csoport 8. ár: A hlk tömegének százlékos változás 20 o C-on. * 100% z üres élcstornájú hl tömege. T csoport: szárz táp, H csoport: tkrmányhl. A különöző etűk egy kezelésen elül szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). 11
egyedi átlgtömeg (g) testtömeg (%*) 116% 114% 112% 110% 108% 106% 104% 102% 100% c d c d 0 8 13 19 25 31 35 eltelt idő (ór) T csoport H csoport 9. ár: A hlk tömegének százlékos változás 24 o C-on. * 100% z üres élcstornájú hl tömege. T csoport: szárz táp, H csoport: tkrmányhl. A különöző etűk egy kezelésen elül szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). Hlliszt kiválthtóságát célzó vizsgáltok Különöző tkrmánylkotók htás hrcs teljesítményére növényi fehérje lpú táp etetése során A kísérlet záráskor, HF csoport átlgtömege jelentősen ngyo volt másik három csoport átlgtömegénél (p<0,01). Az M és z MV csoport teljesítménye között nem tláltm szignifikáns különséget (10. ár). A legrossz növekedési eréllyel z MF csoport egyedei rendelkeztek (p<0,01). 235 215 195 175 155 135 115 95 75 55 35 1 2 4 6 8 10 M MF MV HF hetek 10. ár: A hrcsák átlgtömege kísérlet során. M: mlctáp, MF: mlctáp+fermentált gon (5:5), MV: mlctáp + vérliszt (9:1), HF: hrcstáp + fermentált gon (7:3). A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). c c c c 12
npi súlygyrpodás (g/np) A npi súlygyrpodás mértéke HF csoport esetéen, kísérlet teljes időtrtm ltt k. kétszerese volt növényi fehérje lpú tápot fogysztó csoportok növekedésének (11. ár). A kísérlet végén HF csoport növekedési üteme szignifikánsn meghldt másik három csoport növekedési ütemét (p<0,01). 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 M MF MV HF 0,00 1 2 3 4 kéthetes periódus 11. ár: A npi súlygyrpodás értékei kéthetenkénti ontásn. M: mlctáp, MF: mlctáp+fermentált gon (5:5), MV: mlctáp + vérliszt (9:1), HF: hrcstáp + fermentált gon (7:3). A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). A tkrmányértékesítés (FCR) kísérlet teljes időtrtmár vontkozttott átlgértéke HF csoport esetén volt legkedvező z MF csoport hlinál pedig legrossz. Az M és MV csoportok tkrmányhsznosítás között nem volt jelentős különség (I. tálázt). I. tálázt: A tkrmányértékesítés (FCR) értékei kísérlet során. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). hetek M MF MV HF 1 1,53±0,06 1,98±0,23 1,53±0,18 0,95±0,04 2 1,73±0,30 1,75±0,15 1,47±0,23 1,00±0,03 3 1,75±0,12 2,25±0,54 1,87±0,27 1,01±0,16 4 1,45±0,50 1,86±0,19 1,72±0,10 1,26±0,26 átlg±sd 1,61±0,15 1,96±0,22 1,64±0,18 1,05±0,14 M: mlctáp, MF: mlctáp+fermentált gon (5:5), MV: mlctáp + vérliszt (9:1), HF: hrcstáp + fermentált gon (7:3). 13
egyedi átlgtömeg (g) Hlliszt kiváltás húsliszttel, illetve növényi fehérjével A hlk átlgtömege 70,9±9,4 g-ról 117,0±24,0 g értékre nőtt ht hetes kísérlet során. A kísérlet hrmdik hetéen növényi csoport növekedése már sttisztikilg igzolhtó mértéken elmrdt másik két csoportétól (p<0,05). A húslisztes és hllisztes csoport növekedése között nem tpsztltm szignifikáns különséget, ár hllisztes csoport növekedése gyors volt (12. ár). 160,0 150,0 140,0 130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 1 2 3 4 5 6 7 hetek növényi hllisztes húslisztes 12. ár: Az egyedi átlgtömeg lkulás. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). Az egyedi átlgos npi súlygyrpodás növényi csoportn volt legkise kísérlet teljes időtrtm ltt (13. ár). A legngyo npi tömeggyrpodást hllisztes csoport érte el 1,82 g/np értékkel. A növényi fehérjés csoport növekedési üteme kísérlet végén már szignifikánsn elmrdt másik két csoport növekedési ütemétől (p<0,01). A tkrmányértékesítés értéke hllisztes csoport esetéen volt legkedvező. A húslisztes csoport tkrmányértékesítése 1,6, míg leggyengé növényi csoporté 2,1 volt. Az egyes kezelések értékei között szignifikáns különség nem volt (14. ár). 14
tkrmányértékesítés (g/g) npi súlygyrpodás (g/np) 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 növényi hllisztes húslisztes 1 2 3 4 5 6 hetek 13. ár: A npi súlygyrpodás kísérlet folymán. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). 12,0 10,0 8,0 6,0 hllisztes 4,0 2,0 húslisztes növényi 0,0 1 2 3 4 5 6 hetek 14. ár: A tkrmányértékesítés (FCR) kísérlet folymán. A különöző etűk szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). A növényi csoport esetéen vriációs koefficiens kise ingdozásokt muttott. A másik két csoport esetéen z egyedek közötti szétnövésen htározott növekedés volt megfigyelhető (15. ár). 15
CV% 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 növényi hllisztes húslisztes 8,0 1 2 3 4 5 6 7 hetek 15. ár: A vriációs koefficiens értéke z egyes kezeléseken. A különöző etűk egy kezelésen elül szignifikáns különséget jelölnek (p<0,05). A máj mérete húslisztes csoport esetéen volt legngyo. Az egyes kezeléseken elül máj mérete közel zonos volt, csekély szórást muttott. A hsűri zsír százlékos rány közel zonos volt három csoportn, de jelentős szórást muttott. Szignifikáns különség kezelések között sem hsűri zsír rányán, sem máj méretéen nem volt. A zsír- és fehérjetrtlom növényi csoportn volt legkise, míg húslisztes csoportn legngyo (16. ár). % 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,9 0,5 1,1 0,3 0,8 0,5 1,3 0,1 1,5 0,2 1,2 0,1 hsűri zsír máj 0,0 hllisztes húslisztes növényi 16. ár: A máj és hsűri zsír teljes testtömeghez viszonyított százlékos rány. 16
Következtetés Kísérleti eredményeim lpján következtetéseim z láikn fogllhtók össze. Egynyrs hrcs tkrmányozás során npi 2,5-4 % (z állomány tömegéen kifejezett) tkrmánydg jvsolhtó, z ktuális vízhőmérséklettől, illetve gzdsági strtégiától függően. Hidege vízen, és h termelés során elsődleges cél minél jo tkrmányhsznosítás, kkor npi 2,5% körüli mennyiség jánlott. Melege vízen, illetve h termelési cél minél gyors növekedés 4% körüli npi tkrmánydg lklmzás jvsolt. Kísérletemen nem sikerült kimuttni z etetési gykoriság htását sem növekedésre, sem tkrmányértékesítésre, sem pedig szétnövésre. Más szkirodlmi hivtkozások lpján ugynkkor npi 3-szori vgy gykori tkrmányozás jvsolt, hogy z etetések következményeként fellépő hirtelen vízminőség változás és z áltl okozott stressz vlószínűségét csökkenteni lehessen. Igzoltm hrcs étvágyánk és nygcsere intenzitásánk hőmérsékletfüggését. A hőmérséklet emelkedésével felvett tkrmány mennyisége rányosn nőtt. A hrcs k. két és félszer nnyi természetes tkrmányt (hlhús) vett fel, mint szárz tkrmányt. Ennek egyik ok, hogy szárz tkrmány szárznyg trtlm k. 4,5-szer ngyo, mint hlhús szárznyg trtlm. A élcstorn kiürülése hőmérséklet növekedésével gyorsult. 20 C-on 36-49 ór ltt, 24 C-on 19-35 ór ltt ürült ki hlk élrendszere. Eredményeim lpján kijelenthető, hogy lesőhrcs nevelhető kizárólg növényi fehérjét trtlmzó tápokon, ugynkkor növekedése z elvárt optimum ltt mrd. A hlliszt kiváltásár hrcs tkrmányán, z áltlm vizsgált állti eredetű lpnygok közül, húsliszt tűnik gykorltn is lklmzhtónk. Az áltlm végzett kísérleteken növényi lpnygok hsznosulás nem volt elegendő kívánt növekedési ütem eléréséhez. A továikn szükséges z emészthetőség jvítási lehetőségeinek vizsgált pl. enzimes vgy proiotikumos kezelések lklmzásávl. Továá meg kell htározni lesőhrcs optimális fehérje-, illetve minosv-igényét, vlmint z optimális emészthető fehérje : emészthető energi rányt. Tézispontok 17
1. Megállpítottm, hogy egynyrs hrcs szárz táppl vló tkrmányozás során, 22-23 C vízhőmérsékleten, npi 2,5-4% tkrmánydg (testtömeg %) tekinthető optimálisnk. 2. Megállpítottm, hogy egynyrs hrcs esetéen z etetési gykoriságnk nincs szignifikáns htás növekedés ütemére, illetve tkrmányértékesítésre. 3. Számszerűsítettem hrcs tkrmányfelvételének hőmérsékletfüggését szárz tkrmány és hlhús esetéen, 15 C, 20 C és 24 C-on. Meghtároztm, hogy egynyrs hrcs esetéen éltrtlom 20 C-on z etetést követő 36-49 ór ltt, 24 C-on pedig 19-35 ór ltt ürül ki. 4. Kísérletesen igzoltm, hogy egynyrs lesőhrcs szinte kizárólg növényi fehérje trtlmú tápon is nevelhető. Een z eseten zonn hlk növekedési üteme lényegesen lss. A filé zsírtrtlm és hsűri zsírfelhlmozás mértéke ugynkkor növényi lpú tápok etetése során lcsony. 5. Megállpítottm, hogy 10%-os vérliszt kiegészítés önmgán nem jvított szinte kizárólg növényi fehérjét trtlmzó tápnk, hrcs növekedési ütemére gykorolt, htását. 6. Kimutttm, hogy hrcs tkrmányán hlliszt 100%-n helyettesíthető húsliszttel, növekedési ütem vgy tkrmányértékesítés jelentős csökkenése nélkül. Pulikációs list tudományos elődások z értekezés témköréen 1. HAVASI M., FELFÖLDI Z., SZŰCS R., MERTH J., NÉMETH S. (2010) Hrcs (Silurus glnis L.) intenzív nevelése tápon, hlkiegészítéssel, XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2010. 03. 25. 2. HAVASI M., FELFÖLDI Z., GORZÁS A., LÉVAI P., MERTH J., NÉMETH S. (2010) Hrcs (Silurus glnis L.) intenzív nevelése növényi fehérje 18
lpú tápon, XXXIV. Hlászti Tudományos Tnácskozás, Szrvs, 2010. 05. 13. 3. HAVASI M., FELFÖLDI Z., GORZÁS A., LÉVAI P., MERTH J. (2010) Növényi lpú táp lklmzás egy rgdozó hl, lesőhrcs (Silurus glnis) neveléséen. LII. Georgikon Npok, Keszthely, 2010. 09. 31.- 2010. 10.01. 4. HAVASI M., GORZÁS A.,LÉVAI P., MERTH J., BERCSÉNYI M. (2010) Intensive rering of wels (Silurus glnis) fed with plnt protein sed feed. Acvpedi 2010, Kolozsvár, Románi, 2010. 12.03-04. 5. HAVASI M., OLÁH T., FELFÖLDI Z., BERCSÉNYI M. (2011) Pssing times of two types of feeds in wels (Silurus glnis) t three different tempertures. Diversifiction in Inlnd Finfish Aquculture, Písek, Cseh Köztársság, 2011. 05. 16.-18. 6. HAVASI M., OLÁH T., FELFÖLDI Z., BERCSÉNYI M. (2011) Két különöző tkrmány kiürülési seessége három hőmérsékleten lesőhrcsánál (Silurus glnis). XXXV. Hlászti Tudományos Tnácskozás, Szrvs, 2011. május 25-26. 7. HAVASI M., OLÁH T., FELFÖLDI Z., BERCSÉNYI M. (2011) A éltrtlom kiürülési seessége hőmérséklet függvényéen, lesőhrcsán. Doktornduszok Kposvári Workshopj, Kposvár, 2011. 06.08. 8. HAVASI M. (2011) Lesőhrcs (Silurus glnis). Rgdozóhl nevelési ismeretek gykorlti emuttás, Keszthely, 2011. 06.10. 9. HAVASI M., NÉMETH S., LÉVAI P. (2011) Különöző dlékok lklmzás lesőhrcs növényi tápon vló nevelése során. LIII. Georgikon Npok, Keszthely, 2011. 09. 29.-30. 10. BELICZKY G., HAVASI M., NÉMETH S., BERCSÉNYI M., GÁL D. (2012) Környezeti terhelés hrcs (Silurus glnis) eltérő fehérje trtlmú tápokon történő tkrmányozás során. LIV. Georgikon Npok, 2012.októer 11-12, Keszthely, Astrct kötet, 36. 11. HAVASI M., BALIKÓ T., NÉMETH S., FELFÖLDI Z., BERCSÉNYI M. (2012) Kísérletek hrcs (Silurus glnis) optimális npi tkrmánydgjánk meghtározásár. XXXVI. Hlászti Tudományos Tnácskozás, Szrvs, 2012. május 23-24. 12. HAVASI M., BALIKÓ T., NÉMETH S., FELFÖLDI Z., BERCSÉNYI M. (2012) Kísérletek hrcs (Silurus glnis) optimális npi tkrmánydgjánk meghtározásár. Tkrmányozást Okttók és Kuttók Tlálkozój, Keszthely, 2012. 08. 27. 19
13. HAVASI M., NÉMETH S., FELFÖLDI Z., LÉVAI P., OLÁH T., BERCSÉNYI M. (2012) Studies on the intensive feeding of Silurus glnis: Sustitution of fish mel with plnt proteins, pssing time of different feeds nd dily feeding rte. AQUA 2012, Prág, Cseh Köztársság, 2012.09.05. 14. HAVASI M., BALIKÓ T., NÉMETH S., FELFÖLDI Z., BERCSÉNYI M. (2012) Kísérletek hrcs (Silurus glnis) optimális npi tkrmánydgjánk meghtározásár. LIV. Georgikon Npok, Keszthely, 2012. 10. 11. 15. BELICZKY G., HAVASI M., NÉMETH S., BERCSÉNYI M., GÁL D. (2013) Environmentl lod of wels (Silurus glnis) fed y feeds of different protein levels. Acvpedi 2012, Szrvs, 2012. 11. 27. 16. HAVASI M. (2013) Hrcsnevelés: ismeretek, lehetőségek, kérdések. III. Gödöllői Hlászti-Horgászti Szkemer Tlálkozó, 2013. 01. 24. 17. HAVASI M., BELICZKY G., NÉMETH S., BERCSÉNYI M., NAGY SZ. (2013) Különöző etetési gykoriság htásánk vizsgált lesőhrcsán, recirkulációs rendszeren. XXXVII. Hlászti Tudományos Tnácskozás, Szrvs, 2013. május 22.-23. 18. HAVASI M., BELICZKY G., PÁL L., BERCSÉNYI M., NAGY SZ. (2013) A hlliszt kiválthtóság húsliszttel, illetve növényi fehérjével lesőhrcs (Silurus glnis) tkrmányán. II. ATK Tudományos Np, Mrtonvásár, 2013. 11. 08., poszter szekció 19. BERCSÉNYI M., HAVASI M., BELICZKY G., GÁL D., BALIKÓ T., SZÉKELY CS., MERTH J., PÁL L. (2013) Kísérletek lesőhrcs (Silurus glnis) intenzív tömegtermelésének meglpozásár I-II (N-formák megjelenése, etetési gykoriság htási). II. ATK Tudományos Np, Mrtonvásár, 2013. 11. 08. tudományos közlemények z értekezés témköréen 1. HAVASI M., FELFÖLDI Z., SZŰCS R., MERTH J., NÉMETH S. (2010) Hrcs (Silurus glnis L.) intenzív nevelése tápon, hlkiegészítéssel. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, digitális konferenci-kidvány, ISBN 978-963-9639-36-2 2. HAVASI M., FELFÖLDI Z., GORZÁS A., LÉVAI P., MERTH J. (2010) Növényi lpú táp lklmzás egy rgdozó hl, lesőhrcs (Silurus glnis) neveléséen. LII. Georgikon Npok, elektronikus konferenci kidvány, ISBN 978-963-9639-39-3 20
3. HAVASI M., GORZÁS A., LÉVAI P., MERTH J., BERCSÉNYI M. (2010) Intensive rering of wels (Silurus glnis) fed with plnt protein sed feed. AACL Bioflux, 3 (5), 347-353. 4. HAVASI M., Oláh T., Felföldi Z., Bercsényi M. (2011) Táplálékhl és szárz táp áthldási idejének vizsgált lesőhrcs (Silurus glnis L.) éltrktusán. Hlászt, 2011/1, 29-32. 5. HAVASI M., NÉMETH S., LÉVAI P. (2011) Különöző dlékok lklmzás lesőhrcs növényi tápon vló nevelése során. LIII. Georgikon Npok,elektronikus konferenci kidvány, ISBN 978-963- 9639-44-7, pp. 355-362. 6. BELICZKY G., HAVASI M., NÉMETH S., NAGY G., BERCSÉNYI M., GÁL D. (2012) Környezeti terhelés hrcs (Silurus glnis) eltérő fehérje trtlmú tápokon történő tkrmányozás során. Hlászt, Vol. 105/4. pp.25-28. 7. HAVASI M., FELFÖLDI Z., GORZÁS A., LÉVAI P., MERTH J., BERCSÉNYI M. (2012) Intensive rering of wels (Silurus glnis L.) using plnt protein sed feed. Georgikon for Agriculture, 15/1, 19-31. 8. HAVASI M., OLÁH T., FELFÖLDI Z., NAGY SZ., BERCSÉNYI M. (2012) Pssing times of two types of feeds in wels (Silurus glnis) t three different tempertures. Aquculture Interntionl, 15 (5), DOI: 10.1007/s10499-012-9564-y, IF= 0,912 9. BELICZKY G., HAVASI M., NÉMETH S., BERCSÉNYI M., GÁL D. (2013) Environmentl lod of wels (Silurus glnis) fed y feeds of different protein levels. AACL Bioflux 6(1):12-17. egyé tudományos közlemények 1. TÁTRAI I., JÓZSA V., GYÖRGY Á.I., HAVASI M., SZABÓ I. (2006) A us iológii szerepének és htásánk vizsgált Bltonn. In: Mhunk S., Bnczerowski J. (szerk.) A Blton kuttásánk 2005. évi eredményei Mgyr Tudományos Akdémi, Budpest, 73-83. 2. TÁTRAI I., KORPONAI J., MÁTYÁS K., POMOGYI P., HAVASI M., KUCSERKA T. (2006) Importnce of the Crustcen plnkton in the regultion of phytoplnkton iomss in shllow wetlnd lke with undnt sumerged vegettion, s prt of the wter qulity reservoir. The 5 th Internt. Conf. on Resl. Limnol. And Wter Qulity, Brno. Book of Astrcts, 238-242. 21
3. HAVASI M., TÁTRAI I., KORPONAI J., KUCSERKA T. (2007) A domináns Cldocer plnkton méret- és termékenységváltozás Kis-Blton tározó I. ütemén. Hidrol. Közl. 87/6., 64-66. 4. KUCSERKA T., TÁTRAI I., HAVASI M. (2007) Hlállományok htás mkrozooentosz populáció dinmikájár Kis-Blton tározó I-es ütemén. Hidrol. Közl. 87/6., 93-96. 5. GYÖRGY Á.I., HAVASI M., BOROS G. (2008) A hlállomány összetételének változás 2005-2007 során Kis-Blton tározó Mjortván. Hidrológii Közlöny, 88/6., 64-65. 6. HAVASI M., TÁTRAI I., KORPONAI J., KUCSERKA T. (2008) A Bosmin longirostris méret- és termékenységváltozás Mjor-tón. Hidrol. Közl. 88/6., 76-96. 7. HAVASI M. (2009) A Bosmin longirostris dinmikáj és táplálékhálóztn etöltött szerepe Mjor-tón. Hidrológii Tájékozttó, 2009: 24-25. 8. TÁTRAI I., BOROS G., GYÖRGY Á. I., MÁTYÁS K., KORPONAI J., POMOGYI P., HAVASI M., KUCSERKA T. (2009) Arupt shift from cler to turid stte in shllow, eutrophic, iomnipulted lke. Hydroiologi, 620/1.,149-161. IF=1.754 9. TÁTRAI I. MÁTYÁS K., KORPONAI J., POMOGYI P., GYÖRGY Á. I., HAVASI M., KUCSERKA T. (2009) Chnges in wter clrity during fishmnipultion nd post-mnipultion periods in shllow eutrophic lke. Fundmentl nd Applied Limnology, 174: 135-145. IF= 0.989 10. FELFÖLDI Z., ARDÓ L., HAVASI M., NÉMETH S. (2011) Immunstimulátorok vizsgált cspó sügéren (Perc fluvitilis). XVII. Ifjúsági Tudományos Fórum, digitális konferenci-kidvány, ISBN 978-963-9639-36-2 11. ÜVEGES V., ANDIRKÓ V., ÁCS A., BÍRÓ R., DRÁVECZ E., HAJNAL E., HAVASI M., HUBAI K. E., KACSALA I., KOVÁCS K., KOVÁTS N., KUCSERKA T., LENGYEL E., MATULKA A. SELMECZY G. B., STENGER- KOVÁCS CS., SZABÓ B., TEKE G., VASS M., PADISÁK J. (2011) A vörösiszp ktsztróf htás Torn-ptk és Mrcl élővilágár, regeneráció első időszk. Economic, 12: 95-139. Összesített impkt fktor: IF=3.655 22
jegyzetek, dolgoztok 1. HAVASI M. (2008) A Bosmin longirostris dinmikáj és táplálékhálóztn etöltött szerepe Mjor-tón., Diplomdolgozt, Pnnon Egyetem, Mérnöki Kr 2. HAVASI M. (2010) Hrcs (Silurus glnis L.) intenzív nevelése tápon, hlkiegészítéssel. Diplomdolgozt, Kposvári Egyetem, Állttudományi Kr 3. HAVASI M. (2010) A hlk szporodás természeten. In: Ördög V.(szerk.) Hltenyésztés, elektronikus BSc jegyzet, pp. 33-38. egyé tudományos elődások 1. HAVASI M., TÁTRAI I., KORPONAI J., KUCSERKA T. (2006) A domináns Cldocer plnkton méret- és termékenységváltozás Kis-Blton tározó I. ütemén. XLVIII. Hidroiológus Npok, Tihny, poszter szekció 2. GYÖRGY Á.I., HAVASI M., BOROS G. (2007) A hlászti hozm (CPUE) változás 2005-2007 évek során Mjor-tón. XLIX. Hidroiológus Npok, Tihny, poszter szekció 3. HAVASI M., TÁTRAI I., KORPONAI J., KUCSERKA T. (2007) A Bosmin longirostris méret- és termékenységváltozás Mjor-tón. XVIX. Hidroiológus Npok, Tihny, poszter szekció 4. HAVASI M. (2007) A Bosmin longirostris méret- és termékenység változás Mjor-tón. ITDK, Veszprém, dicséret, továjutás 5. GYÖRGY Á. I., TÁTRAI I., BOROS G., KORPONAI J., HAVASI M., KUCSERKA T. (2008) Chnges in fish community structure in n lternting shllow lke. Deutschen Gesellschft für Limnologie (DGL)/ Interntionl Assocition of Theoreticl nd Applied Limnology (Societs Interntionlis Limnologie, SIL), Konstnz, Germny, Németország 6. GYÖRGY Á. I., HAVASI M., KUCSERKA T. (2008) A hlállomány összetételének (CPUE) és mennyiségének változás Kis-Blton Vízvédelmi Rendszer kísérleti tván. L. Hidroiológus Npok, Tihny, poszter szekció 7. GYÖRGY Á. I., TÁTRAI I., BOROS G. KORPONAI J., HAVASI M., KUCSERKA T. (2008) Chnges in fish community structure in n 23
lternting shllow lke. Shllow Lkes Conference, Punt del Este, Uruguy, poszter 8. HAVASI M. (2008) A Bosmin longirostris dinmikáj és táplálékhálóztn vló szerepe Mjor-tón. Környezettudományi Hllgtói Kuttások, Veszprém 9. HAVASI M. (2008) A Bosmin longirostris dinmikáj és táplálékhálóztn vló szerepe Mjor-tón. XI. Országos Felsőokttási Környezettudományi Diákkonferenci, Nyíregyház, vízi ökológi szekció, II. helyezés 10. Hvsi M. (2009) A Bosmin longirostris méret- és termékenység változás Mjor-tón. XXIX. OTDK, Veszprém, hidroiológi szekció 11. HAVASI M. (2010) A Blton őszi-téli mdárvilág. Blton Szkkollégium, Pnnon Egyetem, Keszthely, 2010. 12. 06. 12. FELFÖLDI Z., ARDÓ L., HAVASI M., NÉMETH S. (2011) Immunstimulátorok vizsgált cspó sügéren (Perc fluvitilis). XVII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2011. április 21. 13. FELFÖLDI Z., ARDÓ L., HAVASI M., NÉMETH S. (2011) Gyógynövény lpú immunstimulátorok hsznált intenzív hlnevelésen. XXXV. Hlászti Tudományos Tnácskozás, Szrvs, 2011. május 25-26. 14. HAVASI M. (2012) Exmples of non-ntive qutic species found in Lke Blton. Lerning for Lkes workshop, Vlenci, Spnyolország, 2012. 02. 28. 15. NAGY SZ., KAKASI B., HAVASI M., NÉMETH S., PÁL L., BERCSÉNYI M., HUSVÉTH F. (2013) Dynmic cellulr chnges during fish sperm ctivtion s mesured y flow cytometry. Diversifiction in Inlnd Finfish Aquculture II., Vodňny, Cseh Köztársság, 2013. 09. 24. 24