Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Átírás

1 Animl welfre, etológi és trtástechnológi Animl welfre, ethology nd housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009

2 409 A TAKARMÁNY KÜLÖNBÖZİ TÁPLÁLÓANYAG-TARTALMÁNAK HATÁSA LIBÁK TERMELÉSI PARAMÉTEREIRE Vonz Év 1, Kovács Ktlin 2, Hermán Anikó 2, Fébel Hedvig 2 1 Szent István Egyetem Álltorvos-tudományi Kr, 1078 Budpest, István u Állttenyésztési és Tkrmányozási Kuttóintézet, 2053 Herceghlom, Gesztenyés út 1. vonz.ev@otk.szie.hu Összefogllás Májludkkl folyttott felnevelési kísérletünkben z álltok metbolizálhtó energi és nyersfehérje igényét kívántuk felmérni 0-9 hetes periódusbn zárt trtás esetén. Gourmud májtípusú lúdhibrid (n=540) vett részt kísérletben. A felnevelés során z álltok 0-3 hét között indító, 3-7 hetesen nevelı, 7-9 héten befejezı tápot kptk, melyeknek különbözött mind nyersfehérje (NYF), mind metbolizálhtó energitrtlm (ME). A tápok 11, 12 és 13 MJ/kg ME-t trtlmztk (lcsony, közepes és mgs), NYF-értékek pedig z lábbik szerint lkultk: indító 18, 20, 22%; nevelı 16, 17,5, 19%; befejezı: 14, 15, és 16%. Minden szksz végén lemértük z álltok testtömegét, vlmint tkrmányfelvételt. A mért dtokból kiszámoltuk npi súlygyrpodást vlmint fjlgos tkrmányértékesítést. Az indító szkszbn legjobb npi súlygyrpodást NYF-trtlom szempontjából közepes táppl kptuk (20%). Energitrtlom tekintetében is hsonló eredményre jutottunk, közepes energitrtlmú táp bizonyult legjobbnk (12 MJ/kg). A nevelıtápok NYF-trtlm sem npi súlygyrpodásr, sem pedig tkrmányértékesítésre nem voltk kifejezett htássl. A fjlgos tkrmányértékesítés közepes ME-trtlmú nevelıtáp lklmzáskor volt legjobb. A 7. héttıl befejezı szkszbn legkisebb fehérjetrtlmú, illetve legmgsbb energiszintő táp bizonyult legjobbnk. Eredményeink szerint z indítótápbn 12 MJ/kg ME, illetve 20% nyersfehérjetrtlom lklmzás esetén legjobb npi súlygyrpodás, mit tkrmányértékesítésre vetített számok is megerısítettek. A nevelıtáp fehérjetrtlm nem befolyásolj jelentısen z eredményeket, ME-trtlom szempontjából közepes szint legkedvezıbb. A befejezı tkrmány fehérjetrtlm lehet viszonylg lcsony is, ideális gyrpodást viszont csk ngy energitrtlomml párosítv kphtunk.

3 410 Effect of different dietry nutrient content on growth prmeters of geese Abstrct We mde rering experiment with liver type geese to mesure their demnd on metbolizble energy (ME) nd crude protein (CP) content in the period 0-9 weeks in closed keeping. Gourmud liver type geese (n=540) were tken prt in the experiment. They were fed with strter feed between week 0 nd 3, with grower feed between week 3 nd 7, nd with finisher feed between week 7 nd 9, where the ME nd CP levels of the feed were different. The ME content of the feed ws 11, 12 nd 13 MJ/kg (low, medium nd high), nd the CP levels were s follows: strter 18, 20 nd 22%; grower 16, 17.5, nd 19%; finisher 14, 15, nd 16%. Live weight of nimls nd feed consumption were mesured t the end of ech period, nd the feed relizing ws clculted. In the strter period we relized the best dily weight growth in the spect of CP content with the medium feed (20%). In the spect of ME level the results were lso the best with the medium (12 MJ/kg). The CP contents of the grower feeds didn t hve ny significntly effect on the growth performnce nd on the feed relizing, but the medium ME level feed ws the best t chieving the highest feed relizing. In the finisher period the most optiml combintion ws the lowest CP nd the highest ME content. According to our results the dily weight growth is the best by using in the strter 12 MJ/kg ME nd 20% CP, which ws lso confirmed by the feed relizing vlues. The CP level of the grower feeds does not influence significntly the results, but from the viewpoint of the ME content the medium level is the most fvourble. The CP content of the finisher feed cn be reltive low, but we cn rech the optiml growth only by combining it with high ME level. Bevezetés A lúdtrtás jellemzıen m is fıleg szbd trtásr lpozott. Az utóbbi idıben viszont egyre ngyobb érdeklıdés övezi zárt, intenzív lúdtrtást z egyre szigorodó elıírások, járványvédelmi szempontok és z ágzt jövedelmezıségének jvítás mitt. A zárt trtássl viszont szükségszerően megváltoznk z álltok tkrmányozási igényei is, mi mindezidáig nem sokt vizsgált terület. Komplex vizsgáltunkbn ezt hiányt szeretnénk pótolni.

4 411 Anyg és módszer Kísérleti álltok és elhelyezésük Ötszáznegyven Gourmud fjtájú májhibrid típusú libát állítottunk be kísérletbe, melyeket lmozott fülkékben helyeztünk el. Az álltok 1 hetes korukig kúpos önittóból ittk, és tálcáról ettek, mjd ezeket felváltott hrngittó és önetetı. Kísérleti tkrmányok Az egyes nevelési fázisok idıtrtmát z 1. táblázt, z egyes kezelések összeállításánk elvét pedig 2. táblázt trtlmzz. 1. táblázt: Az egyes nevelési fázisok hossz Tble1. The length of ech phse Életkor (np) Indító 1-21 Nevelı Befejezı táblázt: Az egyes kezelések összeállításánk elve és tkrmányokbn hsznált ME/NYF rányok Kezelés sorszám Tkrmány összeállításánk elve Indító rány Nevelı rány 1. lcsony ME, mgs NYF 11/22 11/19 11/16 2. lcsony ME, közepes NYF 11/20 11/17,5 11/15 3. lcsony ME, lcsony NYF 11/18 11/16 11/14 4. közepes ME, mgs NYF 12/22 12/19 12/16 5. közepes ME, közepes NYF 12/20 12/17,5 12/15 6. közepes ME, lcsony NYF 12/18 12/16 12/14 7. mgs ME, mgs NYF 13/22 13/19 13/16 8. mgs ME, közepes NYF 13/20 13/17,5 13/15 9. mgs ME, lcsony NYF 13/18 13/16 13/14 Tble2. The principle of the tretments nd in the feed used ME/CP proportions Befejezı rány Különbözı energitrtlmú (ME) tkrmányt lklmztunk, 11, 12 és 13 MJ/kg (lcsony, közepes és mgs ME) értékkel. Az egyes nevelési szkszokbn z energitrtlmon belül három nyersfehérje-trtlmt (NYF) lklmztunk, z indítóbn 18, 20 és 22%, nevelıben 16, 17,5 és 19%, befejezıben pedig 14, 15, és 16% NYF volt. Mind tkrmányhoz, mind pedig z ivóvízhez korlátlnul hozzáfértek z álltok.

5 412 Vizsgált prméterek Az egyes nevelési fázisok végén megmértük z álltokt, vlmint felvett tkrmány mennyiségét. A mérési dtok lpján kiszámoltuk npi testsúly-gyrpodást, vlmint fjlgos tkrmányhsznosítást. A kpott eredményeket sttisztiki nlízissel értékeltük (lpsttisztik, vrincinlízis, T-prób), mit z SPSS progrm segítségével végeztük el. Eredmények Indító szksz Súlygyrpodás tekintetében legmgsbb értéket legmgsbb fehérjetrtlomnál kptuk, viszont sttisztikilg nem volt szignifikánsn jobb 20%-osnál. Ebbıl szempontból tehát 20% NYF-trtlom megfelelı. Hsonló összefüggést tláltunk ME tekintetében is, zz itt is elegendı közepes, 12MJ/kg lklmzás. A tkrmányértékesítést vizsgálv NYF tekintetében nincs jelentıs eltérés, z energitrtlmt illetıen közepes z ideális z indító szkszbn. H két változót egyszerre vesszük figyelembe (NYF és ME), érdemes fehérje:energi rány htásit is értékelni. A legjobb eredményeket 0,59 és 0,54-es ránypárnál értük el (közepes ME, mgs NYF, és mgs ME és mgs NYF (1. ábr)). Tehát libnevelés npos idıszkszábn legjobb eredmény 12 MJ/kg ME energi-, 22% nyersfehérje-trtlom mellett várhtó, viszont h z energitrtlom mgsbb, úgy fehérjetrtlmt is emelni kell, hogy z energi/fehérje rány 0,54-0,59 között legyen. Átlgos npi testsúly-gyrpodás, indító fázis g/np /22 11/20 11/18 12/22 12/20 12/18 13/22 13/20 13/18 ME/NYF 1. ábr: Az átlgos npi testsúly-gyrpodás z indító fázisbn (0-21. np) Figure1. The verge body weight gin in the strter phse (dy 0-21.) Nevelı szksz A npi súlygyrpodás tekintetében nem tláltunk kifejezett htást NYF-szinteket értékelve. Az ME esetében lényeges eltérést kptunk, legjobb érték 12MJ/kg tkrmány felvételekor volt. A tkrmányértékesítést tkrmány különbözı NYF-trtlm nem befolyásolt. A táp eltérı energiszintje

6 413 ugynkkor szignifikáns eltérést idézett elı, tkrmányértékesítés 12MJ/kg esetében volt legkedvezıbb (2. ábr). Mindkét változó együttes htását elemezve megállpíthtó, hogy jó eredmény lcsony ME mellett nyersfehérje-trtlom növelésével érhetı el. Az energi növelésével viszont nyersfehérjetrtlmt is növelni kell. A legkedvezıbb 12 MJ/kg ME- és 16% nyersfehérje-trtlmú tkrmány nevelı fázisbn (ME/nyersfehérje rány 0,75). Átlgos npi testsúly-gyrpodás, nevelı fázis g/np /19 11/17,5 11/16 12/19 12/17,5 12/16 13/19 13/17,5 13/16 ME/NYF 2. ábr: Az átlgos npi testsúly-gyrpodás nevelı fázisbn ( np) Figure 2. The verge body weight gin in the grower phse (dy ) Befejezı szksz A befejezı idıszk npi súlygyrpodási dtit vizsgálv nem tláltunk lényeges különbséget sem nyersfehérje-, sem z energitrtlom htásábn. A tkrmányértékesítést vizsgálv 15% NYF tőnik legeredményesebbnek. Az ME-értékek tekintetében mgs (13MJ/kg) hozt legjobb eredményt (3. ábr). Az ME/NYF rányt vizsgálv legjobb eredményt 13 MJ/kg ME és 15% nyersfehérje, és 12 MJ/kg energi és 14% nyersfehérje hozt, mi 0,86-os rány. Ugynez z rány biztosíthtó 12 MJ/kg ME-vl és 14% NYF-trtlomml is. Az lcsony NYF mellett kkor jobb növekedés, h z ME mgs. Összességében megállpíthtó, hogy befejezı fázisbn táp energitrtlmánk ngyobb htás vn, mint nyersfehérjének, így 13 MJ/kg ME jánlhtó 15% NYF mellett.

7 414 Átlgos npi testsúly-gyrpodás, befejezı fázis g/np /16 11/15 11/14 12/16 12/15 12/14 13/16 13/15 13/14 ME/NYF 3. ábr: Az átlgos npi testsúly-gyrpodás befejezı fázisbn ( np) Figure 3. The verge body weight gin in the finisher phse (dy ) A teljes nevelési idıszk A teljes nevelési idıszkbn NYF-trtlmt folymtosn csökkentettük. Az egyes fehérjetrtlmk htását önmgábn vizsgálv nem fedeztünk fel szignifikáns különbséget (4. ábr). A nyersfehérje htás npi testsúlygyrpodásr g/np lcsony közepes mgs 4. ábr: A nyersfehérje htás npi testsúly-gyrpodásr teljes nevelési idıszkbn (1-64. np) Figure 4. The effect of crude protein on the verge body weight gin in the whole period (dy 1-64.) H tkrmány ME-trtlmát önállón vesszük figyelembe, jelentıs különbségeket kpunk. Szignifikánsn eltér z lcsony energitrtlom htás mind közepes, mind mgs energitrtlométól, viszont közepes és mgs ME nem (5. ábr).

8 415 g/np 71, , , , ,5 Az energi htás npi testsúlygyrpodásr b b lcsony közepes mgs 5. ábr: A metbolikus energi htás npi testsúly-gyrpodásr teljes nevelési idıszkbn (1-64. np) Figure 5. The effect of metbolisble energy on the verge body weight gin in the whole period (dy 1-64.) H z egyes kezeléseket külön-külön vesszük figyelembe, kkor 6. (12MJ/18, 16, 14% NYF), 7. (13MJ/22, 19, 16% NYF) és 8. (13MJ/20/ 17,5 és 15% NYF) kezelés mondhtó legjobbnk. Ezt követi z 1 (11MJ/22, 19, 16% NYF), 2 (11MJ/20, 17,5, 15% NYF), 4 (12MJ/22, 19, 16%), 5. (12MJ/20, 17,5, 15) és 9. kezelés (13MJ/18, 16, 14%NYF), és legkevésbé 3-ssl (11MJ/18, 16, 14) nıtt testsúly. A 6.ábrán láthtó, hogy táp energitrtlmánk emelésével párhuzmosn nıtt libák testsúlygyrpodás. A különbözı NYF-trtlom viszont nem idézett elı ennyire látványos változást. A legngyobb növekedést tkrmány mgs ME és mgs és közepes NYF, vlmint közepes ME és lcsony NYF mellett kptuk. Átlgos npi testsúlygyrpodás, np g/np b c 6. c 7. c ME/NYF 6. ábr: Az átlgos npi testsúly-gyrpodás nevelı fázisbn (1-64. np) Figure 6. The verge body weight gin in the whole period (dy 1-64.)

9 416 Diszkusszió A libák 0-4 hetes életkor között Aikiens és mtsi (1954), Wibel (1958), Snyder (1959), vlmint Allen (1983) lcsonybb, 20% NYF-trtlmt jvsol. Allen (1983) 4. és 5. hét között 16%, 6-9. héten pedig 14%-ot jánl, mi jobbn közelít eredményeinkhez. Sleyev 0-3. hétben 20 % NYFtrtlom és 11,6 MJ/kg-ot, 4-9. hétben pedig 18% nyersfehérjét és 12,2 MJ/kg-ot trt jónk. Bár más idıbeosztást hsznál, szerinte is z életkor elırehldtávl NYF csökkenteni, z ME-t növelni kell. Ling (2001) 1,8 MJ/kg-ml mgsbb ME-t, 13,8 MJ/kg-ot ír z elsı három héten, mint z áltlunk jvsolt érték. Su és M (1997) szerint nincs változás, h NYF-értéket 24-rıl 20%-r, ME-trtlmt pedig 11,76 MJ/kg-ról 11,37-re csökkentik, de 10,93 MJ/kg-nál kpott eredmények szignifikánsn kisebbek. Stevenson (1985) nem tlált lényegi különbséget sem z indító, sem nevelı fázisbn kkor, h z ME-trtlmt 11-rıl 13 MJ/kg-r emelte. Summers és mtsi (1987) 18 és 22% NYF-trtlmú tkrmányok összehsonlításkor velünk ellentétben nem kpott lényegi eltérést, véleménye szerint NYF-trtlomnk nincs kimondott htás. Ezzel szemben kísérleti eredményeink különbséget mutttk. Min és mtsi (2007) 0 és 4 hetes korú libák súlygyrpodását vizsgálv megállpított, hogy 11,87 MJ/kg ME mellett legngyobb súlygyrpodás, de ehhez közel álló értékeket kptk 12,37 és 12,87 MJ/kgnál is. Ennél gyengébb eredményt kptk 10,87 és 11,37 MJ/kg-nál. Ezek ngyjából egybecsengenek z áltlunk kpott értékekkel. Nyersfehérje tekintetében 17,5% és 20% között nem kptk különbséget, 15% viszont kevésnek bizonyult. Következtetések Az indító szkszbn közepes ME mgs NYF-trtlmú tkrmány etetése volt legkedvezıbb. A htást illetıen NYF volt jelentısebb, de h nem volt mellette kellı ME, nem tudták tkrmánybn lévı ngymennyiségő fehérjét hsznosítni. A nevelı szkszbn kezd elıtérbe kerülni ME, zz mgsbb ME-trtlomml jobb testsúly-gyrpodást lehet elérni. Gzdságosbb viszont közepes ME-trtlom mellett lcsony NYF lklmzás. A befejezı szkszbn pedig teljesen elıtérbe kerül z ME, ezekkel kptuk legjobb eredményeket, fehérjetrtlomnk sokkl kisebb volt htás. A teljes nevelési idıszkot figyelembe véve pedig z láthtó, hogy ME-trtlom változttás ngyobb különbségeket eredményez testsúly-gyrpodásbn, mint tkrmány eltérı NYF-trtlm. A 6. kezelésben NYF végig lcsony volt, ME viszont mgs, mégis z egyik legjobb eredmény érhetı így el. Következésképpen ME htás mrkánsbb, mint NYF.

10 417 Köszönetnyilvánítás A vizsgáltokt z NKTH pályázt támogtt (OM-00160/2007). Irodlomjegyzék Aikens, J. R., Hunsker, W. G., Morrison, A. B., Gutteridge, H. S.(1954): The protein requirements of Pilgrim goslings. Proc. 10th World s Poult. Congr., Edinburgh, Scotlnd. World s Poult. Sci. Assoc., Suffolk, UK Allen, N. K. (1983): Nutrition of growing geese. Rev. Avicole Ling, Y. D. (2001): Nutrition requirements of growing geese. Requirements of growing geese. Gungxi Xumu Yu Shouyi Min, Y. N. Hou, S. S. Go, Y. P. Hung, W. Liu F. Z. (2007): Effect of dietry crude protein nd energy on gosling growth performnce nd crcss trit. Poultry Sci Nitsn, Z., Dvorin, A., Nir, I. (1983): Protein, essentil mino cids nd glycine requirements of the growing gosling (Anser cireneus). Br. Poult. Sci Sleyev, P. (1975): Wys of incresing goose met production in the USSR. World s Poult. Sci. J Snyder, E. S. (1959): Duck nd goose rising. Ontrio Dept. Agric. Bull Stevenson, M. H. (1985): Effects of diets of vrying energy concentrtion on the growth nd crcse composition of geese. Br. Poult. Sci Su, X. X., M, X. Y. (1997): Study on the energy requirement nd dietry metbolic level of met-type geese. J. Econ. Anim Summers, J. D., Hurnik, G., Leeson, S. (1987): Crcss composition nd protein utiliztion of Embden geese fed vrying levels of dietry protein supplemented with lysine nd methionine. Cn. J. Anim. Sci Wibel, P. E. (1958): The feeding of geese nd their potentil in met production. Feedstuffs