A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉK NYULAK VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA. Szendro@mail.atk.u-kaposvar.hu
|
|
- Krisztina Fülöpné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A GENOTÍPUS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉK NYULAK VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA SZENDRŐ, ZS., 1 METZGER, SZ., 1 HULLÁR, I., 2 FÉBEL, H., 3 MAERTENS, L., 4 CAVANI, C., 5 PETRACCI, M., 5 RADNAI, I., 1 BIRÓNÉ NÉMETH, E. 1 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest 3 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2053 Herceghalom 4 Agricultural Research Centre-Ghent, Merelbeke, Belgium 5 Dept. Food Sci., Alma Mater Studiorum, University of Bologna, Olaszország Szendro@mail.atk.u-kaposvar.hu ABSTRACT Effect of genotype and nutrition on the carcass traits of growing rabbits Pannon White rabbits selected for high (HIGH) or low (LOW) total body fat content were weaned at 4 weeks of age and fed three isocaloric diets (12.87, and MJ/kg DE respectively). Compared to the ad libitum fed group (H), the daily ration was reduced by 10% (M) and 20% (L). Proportional to the reduction of feed intake the nutrient density of diets were increased (crude protein: 17.5, 19.8 and 21.9%; crude fibre: 12.9, 13.4 and 14.7%, respectively). Thus, the energy intake was reduced while the intake of nutrients remained similar among the different experimental groups. The aim of the experiment was to study the effect of different energy intake (nutrition) on the carcass traits of growing rabbits selected for different body fat content (genotype). The effect of genotype was less definite than that of the nutrition. The selection for high body fat content improved the dressing out percentage significantly (58.2 and 57.3% in groups HIGH and LOW respectively; P<0.01), the ratio of the intermediate (16.3 and 15.9%, respectively; P<0.01) and hind parts of carcass to live weight (19.5 and 19.2%, respectively; P<0.05), and reduced the ratio of the full gastrointestinal tract to live weight (13.9 and 14.4%, respectively; P<0.01). Genotype had no significant effect either on the weight or the ratio of the perirenal fat to live weight. The reduction of energy intake decreased the live weight and all of the body parts significantly (P<0,001), but it had no effect on dressing out percentage. According to these results the dressing out percentage of rabbits selected for high body fat content is better than that of the rabbits selected for low body fat content when being in the same age and having the same body weight. In breeds susceptible to become fatty the reduction of energy intake can help to reduce the body fat content. But this reduction of energy intake is disadvantageous, because it reduces the body weight gain, and rabbits are able to reach the slaughter weight later. BEVEZETÉS LÉVAI ÉS MILISITS (2002) TOBEC-módszerrel testzsírtartalomra folytatott eredményes divergens szelekcióról számoltak be. A közlemény alapján szignifikánsan eltérő zsírtartalmú két állomány alkalmas lehet a genotípus és a takarmányozás hatásának együttes vizsgálatára. Mivel a nyulak energiára esznek (vagyis a napi energiafelvételük bizonyos határok között állandó), az elfogyasztott takarmány mennyiségét annak energiaszintje határozza meg (MAERTENS, 1998). Ennek megfelelően az energiafelvétel a már említett határok között csak a takarmányfelvétel korlátozásával szabályozható. A vizsgálat célja a magas (HIGH) és az alacsony (LOW) testzsírtartalomra szelektált állományokon belül a magas (H), a közepes (M) és az alacsony (L) energia-felvétel vágási tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata, vagyis az, hogy hogyan változnak az eltérő zsírtartalomra szelektált állományok (genotípus) vágási tulajdonságai különböző energia-felvétel (takarmányozás) esetén. 37
2 A növendéknyulak termeléséről (súlygyarapodás, takarmányfogyasztás, takarmányértékesítés, kihasználási együtthatók meghatározása) egy korábbi közleményben számoltunk be (SZENDRŐ és mtsai, 2002). ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán, Pannon fehér nyulakkal végeztük. 28 napos elválasztást követően az állatokat zárt épületekben (hőmérséklet o C, megvilágosítás 16 óra), hízóketrecekben (500x330 mm, 2-3 nyúl/ketrec) helyeztük el, a légcsere túlnyomásos rendszerrel történt. A nyulakat LÉVAI ÉS MILISITS (2002) TOBEC-módszerrel megállapított testzsírtartalom alapján szelektálták. Minden nemzedékben a legjobb és a leggyengébb 16% nő- és 8% hímivarú nyulat választották ki. A kísérletben a 2. és a 3. generáció párosításából származó 76 HIGH és 42 LOW nyúl szerepelt. A takarmány táplálóanyag- és energiatartalmát az 1. táblázat tartalmazza. A H tápot a nyulak (n = 40) ad libitum fogyaszthatták, így ebben a csoportban volt a legmagasabb az energia-felvétel. A napi takarmányfogyasztás mérése alapján a másik két csoport az ad libitum mennyiség 90 (M, n = 35), illetve 80%-át (L, n = 43) kapta. A takarmányfelvétel csökkentésével arányosan növeltük a tápok táplálóanyag-tartalmát. Ily módon értük el, hogy az energia-felvétel tervezett csökkentésével párhuzamosan a táplálóanyag-felvétel nem különbözött számottevően az egyes csoportokban (2. táblázat). 1. táblázat A kísérleti tápok táplálóanyag- és DE-tartalma (Nutrient and digestible energy content of the diets) Táplálóanyagok (Nutrients) H M L DE (MJ/kg) (Digestible energy, MJ/kg) 12,87 12,83 12,84 Szárazanyag (%) (Dry matter, %) 91,1 90,4 90,8 Nyersfehérje (%) (Crude protein, %) 17,5 19,8 21,9 Nyerszsír (%) (Crude fat, %) 4,60 4,99 5,96 Nyersrost (%) (Crude fibre, %) 12,9 13,4 14,7 Nyershamu (%) (Crude ash, %) 8,55 9,12 9,88 N-mka (%) (N-free extract, %) 47,6 46,2 38,3 DE: emészthető energia; N-mka: nitrogén mentes kivonható anyag A nyulakat 12 hetes korban, 24 órás éheztetés után vágtuk le. Lemértük az állatokat éheztetés előtt, majd közvetlenül a vágás előtt, illetve az elvéreztetés után (a vágás előtti, illetve a véreztetés utáni súlykülönbség a vér súlya). Ezután az állatokat lenyúztuk, lemértük a bőr, a lábvégek, majd az emésztőrendszer, a vesék és a máj súlyát. A meleg karkaszt (fejjel, szívvel, tüdővel, raktározott zsírral együtt mérve) 24 órára 4 o C-os levegőkeringetésű hűtőszekrénybe tettük. Másnap lemértük a hűtött karkaszt (fejjel szívvel, tüdővel, zsírdepóval). Ezután kivettük a szívet a tüdővel, leszedtük a vállövi és a vese körüli zsírt, majd ezeket is lemértük. A darabolást BLASCO és mtsai, (1993) módszere szerint végeztük: levágtuk a fejet, majd 7. és a 8. hátcsigolya, illetve a 6. és a 7. ágyékcsigolya között a karkaszt elvágtuk és így kaptuk meg az elülső-, a középső- és a hátulsó részt. Kiszámítottuk az egyes testrészeknek a vágás előtti súlyhoz, a hűtött karkaszhoz (fejjel, szívvel, tüdővel, raktározott zsírral együtt) és 38
3 a referencia karkaszhoz (három karkaszrész összege a fej, máj, vesék, szív, tüdő, és zsír nélküli hűtött karkasz) viszonyított arányukat. 2. táblázat A takarmányok emészthető táplálóanyag-tartalma, valamint a napi felvétel alakulása (Digestible energy content of the diets and the daily intake of nutrients) Emészthető táplálóanyagok (Digestible nutrients) Megnevezés (Name) g/1000 g táp felvétel, g/nap/nyúl (g/1000 g pellet) (intake, g/day/rabbit) H M L H* M* L* Szárazanyag (Dry matter) ,3 72,0 62,1 Szervesanyag (Organic matter) ,4 66,8 57,1 Nyersfehérje (Crude protein) ,8 18,1 17,9 Nyerszsír (Crude fat) 39,2 43,2 51,9 5,33 5,10 5,40 Nyersrost (Crude fibre) 26,5 26,9 29,4 3,60 3,17 3,06 N-mka (N-free extract) ,6 43,3 30,2 N-mka: nitrogén mentes kivonható anyag; H*: ad libitum takarmányozott, M*: az ad libitum 90%-án takarmányozott, L*: az ad libitum 80%-án takarmányozott Annak érdekében, hogy kiszámíthassuk az emészthető táplálóanyagok mennyiségét (2. táblázat) anyagcsere-kísérletet végeztünk. Az anyagcsere-kísérletet csoportonként hat, átlagosan 3,02 ± 0,22 kg testsúlyú, nőivarú, új-zélandi fehér nyúllal végeztük. Az állatokat egyedi anyagcsere-ketrecekben helyeztük el, 7 napos előetetést (ad libitum etetés minden csoportban) és 2x4 napos bélsárgyűjtési időszakot alkalmazva. A vizsgálat során páronként korlátozott etetés alkalmaztunk. Meghatároztuk a takarmány- és bélsárminták szárazanyag (MSZ ISO 6496:1993)-, nyershamu (MSZ ISO 5984:1992)-, nyersfehérje (MSZ ISO 5984:1992)-, nyerszsír (MSZ :1984)-, nyersrost (MSZ :1981)-, valamint adiabatikus bombakaloriméterrel azok bruttóenergia-tartalmát. Ezek birtokában kiszámítottuk a tápok táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségét és emészthetőenergia-tartalmát. A statisztikai értékelést kéttényezős varianciaanalízissel az SPSS 10.0 programcsomag segítségével végeztük az alábbi modell alapján Y ijk = M + A i + B j + AB ij + e ijk Y ijk = a k-adik megfigyelés az ij-edik kezeléskombinációban, M = átlag A i = az A tényező i-edik szintjének hatása, az átlagtól való eltérésként kifejezve, B j = a B tényező j-edik szintjének hatása, az átlagtól való eltérésként kifejezve, AB ij = az A tényező i-edik szintjének és a B tényező j-edik szintjének kölcsönhatása, eltérés M + A i + B j től, e ijk = random hiba EREDMÉNYEK A genotípus (testzsírtartalomra irányuló szelekció) hatása A genotípus vagyis a test zsírtartalmának növelésére vagy csökkentésére folytatott szelekció hatását sokkal kevesebb tulajdonságban lehetett kimutatni (3. és 4. táblázat), mint a takarmányozásét (azaz az energia-felvétel korlátozásáét). 39
4 A genotípus hatásának elemzésekor első helyen a vese körüli zsír alakulásával kell foglalkozni, hiszen a divergens szelekciótól elsősorban ennek változása várható. LÉVAI és MILISITS (2002) kísérlete szerint a test zsírtartalmának növelésére és csökkentésére folytatott szelekció hatékony, már az első generációban szignifikáns különbség alakult ki az abdominális (0,53 és 0,35 %) és a vállövi zsír arányában (0,24 és 0,19 %). Ennek ellenére a 2. és a 3. generációból származó HIGH és LOW csoportban sem a vese körüli zsír súlya, sem az aránya lényegében nem változott. Az okok keresése céljából mindhárom takarmányozási csoporton belül megvizsgáltuk az egyes genotípusokban a zsír mennyiségét. A vese körüli zsír súlya, valamint a testsúlyhoz és a hűtött karkaszhoz viszonyított aránya a H csoportban a HIGH és LOW nyulak sorrendjében 33,6 és 32,9 g, 1,21 és 1,19 % és 2,08 és 2,06 %, az M csoportban 26,8 és 13,6 g, 1,07 és 0,93 %, 1,83 és 1,63 %, az L csoportban 13,1 és 15,4 g, 0,55 és 0,64 %, illetve 0,96 és 1,11 % volt. Bár a HIGH és LOW nyulak közötti különbség egy esetben sem volt szignifikáns, de megállapítható, hogy a több energiához jutó nyulakban nagyobb volt a különbség, sőt az L csoportban még a sorrend is megváltozott. Az egyes testrészek súlyát vizsgálva (3. táblázat) az látható, hogy az alacsony testzsírtartalomra szelektált (LOW) csoportban a fej, az emésztőrendszer (P<0,05) és a vesék súlya (P<0,05) meghaladja a magas testzsírtartalomra szelektált (HIGH) állatok hasonló értékeit. A vágási kitermelés bármilyen módon számolva szignifikánsan (P<0,001 illetve P<0,01) jobb volt a HIGH, mint a LOW nyulakban (4. táblázat). A HIGH nyulakban ugyancsak szignifikánsan magasabb volt a középső (P<0,01) és a hátulsó rész (P<0,05) testsúlyhoz viszonyított aránya. A LOW csoportba tartozó nyulak esetében szignifikánsan nagyobb volt az emésztőrendszernek a vágás előtti testsúlyhoz (P<0,05), valamint a fejnek a hűtött karkaszhoz (P<0,01) viszonyított aránya, mint a HIGH csoport hasonló értékei. A szív és a tüdő hűtött karkaszhoz viszonyított aránya szintén a LOW csoportban volt kedvezőbb, de a különbség nem szignifikáns. A többi vágási tulajdonság független volt a genotípustól. A takarmányozás (energia-felvétel) hatása Az energia-felvétel korlátozása (3. táblázat) szignifikánsan (P<0,001) csökkentette az éheztetés előtti, a vágás előtti és a véreztetés utáni testsúlyt. Ennek következtében a vér kivételével valamennyi mért testrész tekintetében ugyanezt láthatjuk, azaz az energia-felvétel korlátozásával szignifikánsan (P<0,001 illetve P<0,01) csökkennek az értékek. Az energia-felvétel korlátozása nem befolyásolta a vágási kitermelést (4. táblázat). Akár a meleg, akár a hűtött karkasz súlyát viszonyítottuk az éheztetés előtti illetve utáni testsúlyhoz, az értékek függetlenek voltak a takarmányozástól. 40
5 3. táblázat A genotípus és a takarmányozás hatása a nyulak testsúlyának és testrészeinek alakulására (Effect of genotype and nutrition on the weight of rabbits and their bodyparts) Genotípus 2 Energia-felvétel 3 Tulajdonság 1 HIGH LOW H M L Átlag 4 SE Átlag 4 SE Átlag 4 SE Átlag 4 SE Átlag 4 SE P Gen. hatás 5 P Energ. hatás 6 Létszám Testsúly (g) 27 Éheztetés előtti testsúly , , c 33, b 35, a 34,4 NS *** NS Vágás előtti testsúly , , c 31, b 33, a 32,1 NS *** NS Véreztetés utáni testsúly , , c 30, b 31, a 30,8 NS *** NS Az egyes szervek és testrészek súlya (g) 28 Vér 12 75,1 1,74 77,9 2,11 80,0 b 2,16 75,1 ab 2,36 74,4 a 2,23 NS NS! NS Bőr , , c 7, b 7, a 7,50 NS *** NS Lábvégek 14 91,2 1,00 93,0 1,22 98,2 b 1,26 90,2 a 1,33 87,7 a 1,29 NS *** NS Emésztőrendszer , , b 6, a 6, a 6,62 * ** NS Máj 16 63,0 1,05 62,5 1,28 67,8 b 1,32 60,9 a 1,41 59,5 a 1,35 NS *** NS Vesék 17 17,1 0,23 17,8 0,27 18,8 c 0,28 17,2 b 0,30 16,4 a 0,29 * *** NS Meleg karkasz , , c 19, b 20, a 20,0 NS *** NS Hűtött karkasz , , c 19, b 20, a 19,6 NS *** NS Fej , , c 1, b 1, a 1,50 NS *** NS Vese körüli zsír 21 24,6 1,42 24,2 1,72 33,2 c 1,78 24,8 b 1,89 15,4 a 1,82 NS *** NS Szív és tüdő 22 19,7 0,36 20,5 0,44 22,1 b 0,45 19,6 a 0,48 18,5 a 0,46 NS *** NS Elülső rész , , c 5, b 5, a 5,41 NS *** NS Középső rész , , c 6, b 6, a 6,19 NS *** NS Hátulsó rész , , c 6, b 6, a 6,78 NS *** NS Elülső- középső- és hátulsó rész együtt (referencia karkasz) , , c 16, b 17, a 17,2 NS *** NS 1 Taits, 2 Genotype, 3 Energy intake, 4 Mean, 5 Effect of genotype, 6 Effect of energy intake, 7 Effect of genotype*energy intake interaction, 8 Number of rabbits, 9 Body weight before fasting, 10 Pre-slaughter body weight, 11 Body weight after bleeding, 12 Blood, 13 Skin, 14 Distal part of legs, 15 Full gastrontestinal tract, 16 Liver, 17 Kidneys, 18 Hot carcass, 19 Commercial carcass, 20 Head, 21 Perirenal fat, 22 Heart and lungs, 23 Fore part, 24 Intermediate part, 25 Hind part, 26 Reference carcass, 27 Body weight (g), 28 Weight of body parts and organs ***: P 0,001; **: P 0,01; *: P 0,05; a, b, c: az eltérő betűvel jelzett csoportok közötti eltérés P<0,05 szinten szignifikáns (a,b, c: different letters denote a difference statistically significant at the level of P 0,05); HIGH: magas testzsírtartalomra szelektált (Selected for high body fat content) ; LOW: alacsony testzsírtartalomra szelektált (Selected for low body fat content); H: ad libitum takarmányozás (ad libitum feeding); M: az energia-felvétel 10%-os csökkentése (reduction of energy intake by10 per cent); L: az energia-felvétel 20%-os csökkentése (reduction of energy intake by20 per cent) P G * E hatás 7 41
6 4. táblázat A genotípus és a takarmányozás hatása a nyulak egyes testrészeinek arányára (Effect of genotype and nutrition on the ratio of body parts) Genotípus 2 Energia-felvétel 3 P P Tulajdonság 1 HIGH LOW H M L Gen. Energ. Átlag 4 SE Átlag 4 SE Átlag 4 SE Átlag 4 SE Átlag 4 SE hatás 5 hatás 6 Vágási kitermelés (%) 24 Meleg karkasz 8 56,6 0,23 55,6 0,27 55,8 0,28 56,2 0,30 56,3 0,29 *** NS NS Meleg karkasz 9 60,0 0,22 59,0 0,26 59,4 0,27 59,8 0,29 59,2 0,28 ** NS NS Hűtött karkasz 10 55,0 0,23 53,9 0,28 54,3 0,29 54,5 0,30 54,6 0,29 ** NS NS Hűtött karkasz 11 58,2 0,22 57,3 0,26 57,8 0,27 58,0 0,29 57,5 0,28 ** NS NS Az egyes szervek és testrészek vágás előtti testsúlyhoz viszonyított aránya (%) 25 Vér 12 2,97 0,06 3,01 0,07 2,91 a 0,07 2,99 ab 0,08 3,15 b 0,08 NS * NS Bőr 13 14,9 0,13 15,0 0,16 15,8 c 0,17 14,9 b 0,18 14,0 a 0,17 NS *** NS Lábvégek 14 3,61 0,03 3,63 0,04 3,58 a 0,04 3,56 a 0,04 3,73 b 0,04 NS ** NS Emésztőrendszer 15 13,9 0,17 14,4 0,21 13,7 a 0,22 13,9 a 0,23 14,7 b 0,22 * *** NS Máj 16 2,49 0,03 2,44 0,04 2,46 0,04 2,41 0,04 2,53 0,04 NS NS NS Vesék 17 0,68 0,009 0,70 0,01 0,69 0,01 0,68 0,01 0,70 0,01 NS NS NS Fej 18 4,98 0,04 5,03 0,05 4,94 0,05 4,99 0,05 5,08 0,05 NS NS NS Vese körüli zsír 19 0,95 0,05 0,93 0,06 1,20 c 0,06 0,97 b 0,07 0,66 a 0,06 NS *** NS Szív és tüdő 20 0,78 0,01 0,80 0,02 0,80 0,02 0,78 0,02 0,79 0,02 NS NS NS Elülső rész 21 15,3 0,08 15,1 0,10 15,4 b 0,11 15,3 b 0,11 15,0 a 0,11 NS * NS Középső rész 22 16,3 0,10 15,9 0,12 16,0 0,12 16,2 0,13 16,2 0,12 ** NS NS Hátulsó rész 23 19,5 0,11 19,2 0,13 19,1 a 0,13 19,4 ab 0,14 19,6 b 0,14 * * NS Az egyes szervek és testrészek hűtött karkaszhoz (fejjel, szívvel, tüdővel, zsírdepóval mért) viszonyított aránya (%) 26 Fej 18 8,55 0,06 8,78 0,08 5,86 a 0,08 8,60 a 0,08 8,84 b 0,08 ** * NS Vese körüli zsír 19 1,63 0,09 1,62 0,11 2,07 c 0,11 1,67 b 0,12 1,14 a 0,11 NS *** NS Szív és tüdő 20 1,34 0,02 1,40 0,03 1,39 0,03 1,34 0,03 1,37 0,03 NS NS NS Elülső rész 21 26,3 0,11 26,5 0,13 26,6 b 0,14 26,4 ab 0,14 26,1 a 0,14 NS ** NS Középső rész 22 28,0 0,12 27,8 0,15 27,9 0,16 27,8 0,17 28,0 0,16 NS NS *** Hátulsó rész 23 33,5 0,12 33,5 0,14 33,0 a 0,15 33,4 a 0,16 34,1 b 0,15 NS *** NS A karkasz részeinek referencia karkaszhoz viszonyított aránya (%) 27 Elülső rész 21 29,9 0,12 30,1 0,15 30,5 b 0,16 30,1 b 0,17 29,5 a 0,16 NS *** NS Középső rész 22 31,9 0,15 31,7 0,18 31,7 0,18 31,8 0,19 31,9 0,19 NS NS NS Hátulsó rész 23 38,2 0,11 38,2 0,13 37,7 a 0,14 38,2 b 0,15 38,6 c 0,14 NS NS * 1 Traits, 2 Genotype, 3 Energy intake, 4 Mean, 5 Effect of genotype, 6 Effect of enrgy intake, 7 Effect of genotype*energy intake interaction, 8 Ratio of the hot carcass to liveweight before fastingt, 9 Ratio of the hot carcass to pre-salughter body weight, 10 Ratio of the commercial carcass to liveweight before fasting, 11 Ratio of the commercial carcass to pre-slaughter body weight, 12 Blood, 13 Skin, 14 Distal part of legs, 15 Full gastrointestinal tract, 16 Liver, 17 Kidneys, 18 Head, 19 Perirenal fat, 20 Heart and lungs, 21 Fore part of the carcass, 21 Intermediate part of the carcass, 23 Hind part of the carcass, 24 Dressing out percentage (%), 25 Ratio of the body parts and organs to pre-slaughter body weight (%), 26 Ratio of the body parts and organs to commercial caracss weight, 27 Ratio of the body parts and organs to reference caracss weight 8 meleg karkasz aránya az éheztetés előtti testsúlyhoz viszonyítva; 9 meleg karkasz aránya a vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva; 10 hűtött karkasz aránya az éheztetés előtti testsúlyhoz viszonyítva; 11 hűtött karkasz aránya a vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva; ***,**,*, a,b,c, HIGH, LOW, H, M, L magyarázatát ld. a 3. táblázatnál (See annotation at table 3) P G * E hatás 7 42
7 A karkaszon belül az elülső résznek a testsúlyhoz (P<0,05), a hűtött karkaszhoz (P<0,01) és a referencia karkaszhoz (P<0,001) viszonyított aránya a H és az L csoportok között szignifikánsan csökkent. A középső rész aránya független volt az energia felvételtől, ugyanakkor a hátulsó rész hűtött karkaszhoz viszonyított aránya szignifikánsan (P<0,001) nőtt. A vágás előtti testsúlyhoz viszonyítva nem változott a máj, a vesék, a fej, valamint a szív és a tüdő együttes aránya. A vér (P<0,05), a lábvégek (P<0,01) és az emésztőrendszer (P<0,001) aránya viszont szignifikánsan nőtt, míg a bőré (P<0,001) és a vese körüli zsíré (P<0,001) csökkent. Hasonló tendencia figyelhető meg a testrészek hűtött karkaszhoz viszonyított arányának vizsgálatakor is a fej kivételével, amely az L- csoportban szignifikánsan (P<0,05) magasabb volt, mint a H-nyulak esetében. A genotípus (testzsírtartalomra irányuló szelekció) és a takarmányozás (energiafelvétel) interakciója A kezelések közötti interakció a középső rész hűtött karkaszhoz (P<0,001) és a hátulsó résznek a referencia karkaszhoz (P<0,05) viszonyított aránya esetén volt szignifikáns. A középső rész esetében a H csoportban a LOW, az M és az L csoportban a HIGH nyulak értek el magasabb értéket (P<0,05). A hátulsó résznél a H csoportban a HIGH (P<0,05), az M csoportban a LOW nyulakban kaptunk nagyobb arányt, az L csoportban az értékek megegyeztek. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A genotípus (testzsírtartalomra irányuló szelekció) hatása A genotípus kis (nem szignifikáns) hatása ellenére megállapítható, hogy a zsírosodás elsősorban a felvett energiától függ. Valószínűleg az energia-felvétel korlátozásával egy zsírosodásra hajlamos fajtában is jelentősen csökkenthető a raktározott zsír mennyisége. A genotípus a vágási kitermelést szignifikánsan befolyásolta, általában és minden takarmányozási csoporton belül a LOW nyulakban volt nagyobb a karkasz aránya. Ennek oka feltehetően a szöveti fejlődésben kereshető. A szövetek közül először az agyszövet, majd a csontok, az izom, végül pedig a zsírszövet fejlődik ki (CANTIER, 1969). Eredményeink alapján valószínű, hogy a nagyobb testzsírtartalomra szelektált nyulak egyben korábban érnek, így bennük gyorsabban történik a hús beépülése. Emiatt a vágási kitermelés jobb lehet, mint az alacsony testzsírtartalomra szelektált nyulaké, melyek feltehetően később érnek, és amelyekben lassabb a húsbeépülés. Természetesen ennek igazolására további kísérletek szükségesek. A takarmányozás (energia-felvétel) hatása Miután a kísérleti tervnek megfelelően a takarmánnyal naponta felvett táplálóanyagok mennyisége mindhárom (H, M, L) kísérleti csoportban hasonló volt (2. táblázat), ezek hatását nem szükséges elemezni. OUHAYOUN (1998) által összefoglalt irodalmi adatok szerint a takarmány fehérje- és rostszintje a normális határok között nincs hatással a legtöbb vágási tulajdonságra. Az energia-felvétel önálló hatását tudomásunk szerint eddig nem tudták vizsgálni, mert a növendéknyulak a takarmány energiaszintje alapján képesek napi fogyasztásukat szabályozni, energiára esznek, emiatt az energia-felvételben különösen zsírkiegészítés nélkül nincs különbség (MAERTENS, 1998). Emiatt a különböző 43
8 energiaszintű takarmányt ad libitum fogyasztó csoportok vágási eredményei általában megegyeznek (LEBAS és mtsai, 1982; FERNÁNDEZ és FRAGA, 1992, BATTAGLINI és mtsai, 1995, XICCATO és mtsai, 1998). Csak néhány olyan közleményt találtunk, amelyekben a takarmánykorlátozás mértéke a mi kísérletünkben alkalmazotthoz hasonló volt és a teljes hizlalási időszakra kiterjedt. SCHOLAUT és mtsai (1978) az egyik kísérleti csoportnak választástól 3,2 kg-os testsúly elérésig az ad libitum 80%-át, CHRIST és LANGE (1997) választás és 3 kg-os testsúly között 80, illetve 70%-át adták. JEROME és mtsai (1998) az egyik csoportban választás és 70 napos kor között ugyancsak 80% tápot adtak, míg egy másikban a nyulakat naponta 8 órán át engedték az etetőkhöz és így a napi fogyasztásuk 17%-kal csökkent (83%). Kísérletünkkel amelyben a vágási kitermelés egyik csoportban sem változott ellentétben mindhárom szerző legalább az egyik kezelésnél szignifikáns, a másiknál tendenciaszerűen csökkenő értéket kapott. XICCATO (1999) több kísérlet összefoglalt eredményei alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy a takarmánykorlátozás hatására romlik a vágási kitermelés. OUHAYOUN (1998) szintén úgy találta, hogy romlik a vágási kitermelés, ha a nyulak takarmánykorlátozása az ad libitum 85%-ánál szigorúbb. Szerinte ennek oka, hogy a takarmánykorlátozás következtében csökken a karkasz súlya, ezáltal relatíve nagyobb lesz az emésztőrendszer aránya. Az ellentmondó eredmények alapján feltételezhető, hogy bár az energia-felvétel csökkenése miatt a nyulak növekedése lelassul (SZENDRŐ és mtsai, 2002), ez nem jár együtt a vágási kitermelés (a karkasz testsúlyhoz viszonyított arányának) csökkenésével. Úgy tűnik, hogy a szakirodalomban szereplő romló eredmények a takarmány más összetevőinek egyidejű hiányával magyarázhatók. OUHAYOUN (1998) szerint a fehérje:energia arány növekedésével javul az állatok súlygyarapodása, nő a vágási kitermelés és a zsír mennyisége. Kísérletünkben a fehérje:energia arány 10,2 és 13,4 g/mj között változott, amely tartományban XICCATO (1999) szerint nincs hatása a vágóértékre és a többi vágási tulajdonságra. A karkasz elülső részének aránya eredményeinkhez hasonlóan CHRIST és LANGE (1997) vizsgálata szerint is csökkent. A középső rész aránya csakúgy, mint saját adataink szerint SCHOLAUT és mtsai (1978) kísérletében sem változott, ugyanakkor CHRIST és LANGE (1997) a korlátozott csoportban szignifikáns növekedést tapasztaltak. Kísérletünkben a hátulsó rész aránya SCHOLAUT és mtsai (1978), valamint CHRIST és LANGE (1997) adataival megegyező mértékben nőtt. A többnyire hasonló eredmények szerint a karkasz egyes részeinek aránya attól függetlenül változott, hogy a korlátozással csak az energia, vagy más táplálóanyagok felvétele is csökkent. A vágási veszteségek legnagyobb részét az emésztőrendszer teszi ki. Kísérletünkben ennek súlya a takarmánykorlátozással szignifikánsan csökkent, ezzel szemben JEROME és mtsai (1998) vizsgálata szerint az etetési idő napi 8 órára történő korlátozásának hatására szignifikánsan nőtt. OUHAYOUN (1998) szerint ez azzal magyarázható, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget esznek meg a nyulak és nő a táp áthaladási ideje. Emiatt relatíve nő a telt emésztőrendszer és a kisebb súlygyarapodás ellenére viszonylag gyorsabb a korán kifejlődő szervek, így az emésztőrendszer növekedése. Véleményünk szerint logikusabb az emésztőrendszer súlyának az energia-felvételtől független csökkenése, mivel a korlátozva etetett nyulak kevesebb takarmányt fogyasztanak (SZENDRŐ és mtsai, 2002), ennek következtében az emésztőrendszer és annak tartalma is kisebb. Ezzel együtt azonban a korlátozás hatására bekövetkező súlycsökkenés miatt nő a testsúlyhoz viszonyított aránya. 44
9 A vese körüli zsír súlya és aránya eredményeinkhez hasonlóan minden vizsgálat szerint (SCHOLAUT és mtsai, 1978; CHRIST és LANGE, 1997; JEROME és mtsai, 1998) csökkent. Ennek elsődleges (vagy kizárólagos) oka az energia-felvétel csökkenése, hiszen kísérletünkben hasonló változást figyeltünk meg, mint amikor az összes táplálóanyag felvétele korlátozva volt. A bőr testsúlyhoz viszonyított aránya SCHOLAUT és mtsai, (1978), valamint CHRIST és LANGE (1997) kísérletében kevésbé csökkent, mint saját vizsgálatunkban. Ennek magyarázata lehet, hogy az idézett szerzők azonos testsúly eléréséig nevelték a nyulakat. A korlátozva etetett nyulakat így idősebb korban vágták le, és emiatt több lehetett a bőr alatti zsírszövet, mint esetünkben, amikor a kísérletet azonos kor elérésekor fejeztük be. Ellentétes eredményeket kaptunk a máj súlyának vizsgálatakor is. Kísérletünkben mindkét korlátozott csoportban kisebb májat találtunk. Ezzel szemben CHRIST és LANGE (1997) vizsgálatában kissé, de nem szignifikánsan, SCHOLAUT és mtsai (1978) szerint jelentősen nőtt a máj súlya. OUHAYOUN (1998) több irodalmi adat értékelése alapján megállapította, hogy a máj arányának változása a korlátozás módjától függ. Úgy tűnik azonban, hogy azonos korlátozás esetén is lehet különbség, attól függően, hogy a kísérletet azonos kor vagy azonos testsúly elérésekor fejezik be. KÖVETKEZTETÉSEK A magas testzsírtartalomra szelektált nyulak vágóértéke azonos életkorban és testsúlyban jobb, mint az alacsony testzsírtartalom alapján kiválasztott társaiké. Ez feltételezhetően arra vezethető vissza, hogy a legnagyobb vágási veszteséget jelentő emésztőrendszer testsúlyhoz viszonyított aránya ezen állatokban kisebb. Az ilyen típusú nyulak tehát kedvezőbbek lehetnek a vágóhidak számára. Egy zsírosodásra hajlamos fajtában az energia-felvétel korlátozásával csökkenthető a test zsírtartalma. Az energia-felvétel korlátozása az emészthető táplálóanyagok azonos szintje mellett is - hátrányos, mert csökken a nyulak súlygyarapodása, és így később érik el a vágósúlyt. A magas vagy alacsony testzsírtartalomra irányuló szelekció általában nem befolyásolja a testsúlyt és az egyes szervek, illetve szövetek súlyát. A jövőben érdekes lenne annak vizsgálata (bizonyítása), hogy a test zsírtartalmának növelésére folytatott szelekcióval valóban azokat a nyulakat választják-e ki, amelyek - a nagyobb mértékű elzsírosodással párhuzamosan - gyorsabban érnek, vagyis az izom intenzívebb beépülése is korábban kezdődik, miáltal jobb a vágási kitermelésük. Ezt látszik alátámasztani, hogy ezekben az állatokban nőtt a két legértékesebb (húsosabb) testrész karkasz középső és hátulsó részének testsúlyhoz viszonyított aránya. Köszönetnyilvánítás: A kísérlet az OTKA TS sz. pályázat támogatásával valósult meg. IRODALOM BATTAGLINI B.M., CASTELLINI C., LATTAIOLI P Effect of sire strain, feeding, age and sex on rabbit carcass. World Rabbit Sci., BLASCO A., OUHAYOUN J., MAESOERO G Harmonization of criteria and terminology in rabbit meat research. World Rabbit Sci., CANTIER J., VEZINHET A., ROUVIER R., DAUZIER L Allomètrie de croissance chez le lapin (Oryctolagus cuniculus). 1 Principaux organes et tissus. Ann. Biol. Anim. Bioch. Biophys.,
10 CHRIST B., LANGE K Einfluss restriktiver Fütterung auf die Mastleistung und der Schlachtköperwert von Jungmastkaninchen. 10. Arbeitstatung über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere, Celle, FERNÁNDEZ C., FRAGA M.J The effect of sources and inclusion level of fat on growth performance. J. Appl. Rabbit Res., JEROME N., MOUSSET J-L., MESSAGER B., DEGLAIRE I., MARIE P Influence de differentes mèthodes de rationement sur les performances de croissance et d abattage du lapin. 7 èmes Journ.Cunicole, Lyon, LEBAS F., LAPLANCE J.P., DROUMENG P Effects de la teneur en ènergie de l aliment chez le lapin. Variations en fonction de l age des animaux et de la sèguence des règimes alimentaries. Ann. Zootech., LÉVAI A., MILISITS G Einfluss des nach der TOBEC-Methode bestimmten Fettgehaltes bei kaninchen auf die Wurfleistungen und Körperzusammensetzung der Nachkommen. Arch. Tierz., MAERTENS L Fats in rabbit nutrition: A review. World Rabbit Sci., OUHAYOUN J Influence of the diet on rabbit meat quality: in de Blas C., Wieseman J. The nutrition of the rabbit. CAB Publishing, University Press, Cambridge, SCHOLAUT W., LANGE K., SCHLÜTER H Der Einfluss der Fütterungsintensität auf die Mastleistung und die Schlachtköperqualität beim Jungmastkaninchen. Züchtungskunde, SPSS FOR WINDOWS VERSION 10.0, COPYRIGHT SPSS INC. SZENDRŐ Zs., METZGER Sz., FÉBEL H., MAERTENS L., CAVANI C., PETRACCI M., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I A genotípus (zsírosodási hajlam) és a takarmányozás (energia felvétel) hatása a növendéknyulak termelésére. 14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, XICCATO G Feeding and meat quality in rabbits: A review. World Rabbit Sci., XICCATO G., COSSU M.E., TROCINO A., QUEAQUE P.I Influence dz rapport amidon/fibre et de l addition de graisse en post-sevrage sur la digestion, les performances zootechniques et la qualitè bouchère du lapin. 7 èmes Journ. Rech. Cunicole, Lyon,
AZ IDŐBEN KORLÁTOZOTT TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE
91 AZ IDŐBEN KORLÁTOZOTT TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE SZENDRŐ ZS., MIHÁLOVICS GY., MILISITS G., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I. Pao Agrártudomáyi Egyetem, Állatteyésztési Kar, Kaposvár
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.
1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi
RészletesebbenAZ ÉLETKOR ÉS A TESTSÚLY HATÁSA A HÚS KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE
AZ ÉLETKOR ÉS A TESTSÚLY HATÁSA A HÚS KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE METZGER SZ. 1, ODERMATT, M. 2, SZENDRŐ ZS. 1, MAKAI A. 2, RADNAI I. 1, SPIESS, J. 2, BIRÓNÉ-NÉMETH E. 1, NAGY I. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenAZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN
AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN POIGNER J., SZENDRŐ ZS., LÉVAI A., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., SCHÁN
RészletesebbenSZOPTATÓ ANYANYULAK TESTÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA CT-VEL. Legnaro, Italy BEVEZETÉS
SZOPTATÓ ANYANYULAK TESTÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA CT-VEL MILISITS G. 1, ROMVÁRI R. 1, DALLE ZOTTE, Antonella 2, SZENDRŐ ZS. 1 1 PANNON Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár 2
RészletesebbenNÖVENDÉKNYULAK TESTÖSSZETÉTELÉNEK BECSLÉSE TOBEC MÓDSZERREL
12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár NÖVENDÉKNYULAK TESTÖSSZETÉTELÉNEK BECSLÉSE TOBEC MÓDSZERREL MILISITS G., SZENDRŐ ZS., MIHÁLOVICS GY., LÉVAI A., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I. Kaposvári Egyetem,
RészletesebbenVILÁGÍTÁSI PROGRAM (16V:8S ILLETVE 12V:6S) HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE BEVEZETÉS
VILÁGÍTÁSI PROGRAM (16V:8S ILLETVE 12V:6S) HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE MATICS ZS., GERENCSÉR ZS., RADNAI I., MIKÓ A., NAGY I., SZENDRŐ ZS. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400, Kaposvár, Guba
RészletesebbenHortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei
Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2011 1 Performance test results of Hortobágyi white geese 2011 2 Összeállította: Dr. Rácz Norbert tenyésztésvezető Hortobágyi Lúdtenyésztő
RészletesebbenA KÖZVETLEN FIALÁS UTÁNI MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA
113 A KÖZVETLEN FIALÁS UTÁNI MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA SZENDRŐ ZS., RADNAI I., THEAU-CLÈMENT M., JOVÁNCZAI ZS., BIRÓ-NÉMETH E., MILISITS G., POIGNER
RészletesebbenA TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE
A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok
RészletesebbenA SZOPÓSNYULAK KÉT ANYÁVAL TÖRTÉNŐ NEVELÉSE A 21. NAPON ELVÁLASZTOTT, DÉLUTÁNTÓL REGGELIG SZABADON SZOPTATÓ PÓTANYÁVAL
A SZOPÓSNYULAK KÉT ANYÁVAL TÖRTÉNŐ NEVELÉSE A 21. NAPON ELVÁLASZTOTT, DÉLUTÁNTÓL REGGELIG SZABADON SZOPTATÓ PÓTANYÁVAL SZENDRŐ ZS. 1 GYARMATI T. 1 MAERTENS L. 2 RADNAI I. 1 BIRÓNÉ NÉMETH E. 1 MATICS ZS.
RészletesebbenA CSOPORTNAGYSÁG HATÁSA A MÉLYALMON NEVELT NYULAK TERMELÉSÉRE.
A CSOPORTNAGYSÁG HATÁSA A MÉLYALMON NEVELT NYULAK TERMELÉSÉRE KUSTOS K. 1, JUHÁSZ ZS. 1, KOVÁCS D. 1, EIBEN CS. 2, SZENDRŐ ZS. 3 1 Lab-Nyúl Kft, 2100 Gödöllő, Malomtó u. 8. 2 Kisállattenyésztési és Takarmányozási
RészletesebbenAZ ANYANYULAK TERMELÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN (2008-2012)
AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN (2008-2012) GERENCSÉR ZS., MATICS ZS., RADNAI I., MIKÓ A., SZENDRŐ ZS. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár Pf.:
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER MOSONMAGYARÓVÁR 2008 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 247 KÜLÖNBÖZİ SZARVASMARHA FAJTÁK HÍZÉKONYSÁGA ÉS VÁGÓÉRTÉKE Somogyi Tamás,
RészletesebbenA GENOTÍPUS (ZSÍROSODÁSI HAJLAM) ÉS A TAKARMÁNYOZÁS (ENERGIA FELVÉTEL) HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE.
A GENOTÍPUS (ZSÍROSODÁSI HAJLAM) ÉS A TAKARMÁNYOZÁS (ENERGIA FELVÉTEL) HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE SZENDRŐ ZS. 1 METZGER SZ. 1 FÉBEL H. 2 MAERTENS, L. 3 CAVANI, C. 4 PETRACCI, M. 4 BIRÓNÉ NÉMETH
RészletesebbenA VÁLASZTÁSI ÉLETKOR, A KETRECMÉRET ÉS A TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG HATÁSA A HÍZÓNYULAK TERMELÉSÉRE. E-mail: eiben@sunserv.katki.hu
A VÁLASZTÁSI ÉLETKOR, A KETRECMÉRET ÉS A TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG HATÁSA A HÍZÓNYULAK TERMELÉSÉRE EIBEN CS. 1, SZENDRŐ ZS. 2, RADNAI I. 2, BIRÓNÉ NÉMETH E. 2 1 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
RészletesebbenA TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG, A PADOZAT ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE.
A TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG, A PADOZAT ÉS A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE KUSTOS K. 1, TÓBIÁS G. 1, KOVÁCS D. 1, EIBEN CS. 2, SZENDRŐ ZS. 3 1 Lab-Nyúl Kft, 2100 Gödöllő, Malomtó u. 8. 2 Kisállattenyésztési
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 149 AZ OLASZPERJE SZILÁZSOK LÁTSZÓLAGOS EMÉSZTHETİSÉGE, BENDİBELI FEHÉRJE
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS
Részletesebben6. FEJEZET. A nyúl felnevelése
6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az
RészletesebbenA NAPI KÉTSZERI SZOPTATÁS HATÁSA A SZOPÓS ÉS A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE. Merelbeke, Belgium E-mail: gyarmati@atk.kaposvar.pate.
A NAPI KÉTSZERI SZOPTATÁS HATÁSA A SZOPÓS ÉS A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE GYARMATI T. 1, SZENDRŐ ZS. 1, MAERTENS L. 2, BIRÓ-NÉMETH E. 1, RADNAI I. 1, MILISITS G. 1, MATICS ZS. 1 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi
RészletesebbenAZ ANYAI ÉS AZ APAI GENOTÍPUS HATÁSA A NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK, VALAMINT EGYSZERES KERESZTEZÉSEIK SZAPORASÁGÁRA. E-mail: eiben@sunserv.katki.
12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár AZ ANYAI ÉS AZ APAI GENOTÍPUS HATÁSA A NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK, VALAMINT EGYSZERES KERESZTEZÉSEIK SZAPORASÁGÁRA EIBEN CS. 1, SZENDRŐ ZS. 2, ALLAIN D.
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék Doktori iskola vezet je: Dr. HORN PÉTER az MTA rendes tagja Témavezet : Dr. SZENDR ZSOLT az
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
Részletesebben24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2012.
SPIRULINÁVAL (Arthrospira platensis) ÉS/VAGY KAKUKKFŰVEL (Thymus vulgaris L.) KIEGÉSZÍTETT TAKARMÁNY ETETÉSÉNEK HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA GERENCSÉR ZS. 1, SZENDRŐ ZS.
RészletesebbenFelhasznált irodalom
Felhasznált irodalom Könyvek, folyóiratok, időszaki kiadványok: 1. ALLAIN, D. THÉBAULT, R.G.: 1988. Effects of various melatonin treatments on summer wool production in angora rabbits. 4 th World Rabbit
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Élettani, Biokémiai és Állategészségügyi Intézet Doktori iskola vezetője: Dr. Kovács Melinda az MTA levelező tagja Témavezető:
RészletesebbenA NYULAK TÚLÉLÉSÉRE HATÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA (Előzetes eredmények)
A NYULAK TÚLÉLÉSÉRE HATÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA (Előzetes eredmények) GYOVAI M., NAGY I., SZENDRŐ ZS., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., OROVA Z. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 74 Kaposvár, Guba
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA VELENCEI-TAVI VADPONTY FAJTA ELISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYE
A VELENCEI-TAVI VADPONTY FAJTA ELISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYE 2012-2013 2 ÖSSZEÁLLÍTOTTA Dr. Gorda Sándor HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET Borbély Andrea NEMZETI ÉLELMISZERLÁNC
RészletesebbenAZ ELTÉRŐ FELNEVELÉSI MÓDOK HATÁSA A NÖVENDÉK- ÉS TENYÉSZANYÁK TESTSÚLYÁNAK ALAKULÁSÁRA
AZ ELTÉRŐ FELNEVELÉSI MÓDOK HATÁSA A NÖVENDÉK- ÉS TENYÉSZANYÁK TESTSÚLYÁNAK ALAKULÁSÁRA GYOVAI M., SZENDRŐ ZS., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MATICS ZS. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7400, Kaposvár,
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 654 EGYEDILEG ÉS KETTESÉVEL ELHELYEZETT SZOPTATÓ KOCÁK TERMELÉSI EREDMÉNYEINEK
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék A doktori iskola vezetője: Dr. Horn Péter MTA rendes tagja Témavezető: Dr. Hancz Csaba a mezőgazdasági
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenA NYULAK SZABAD HELYVÁLASZTÁSA KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ KETRECEK KÖZÖTT ELŐZETES KÖZLEMÉNY
A NYULAK SZABAD HELYVÁLASZTÁSA KÜLÖNBÖZŐ MÉRETŰ KETRECEK KÖZÖTT ELŐZETES KÖZLEMÉNY MATICS ZS., SZENDRŐ ZS., RADNAI I., BIRÓNÉ NÉMETH E., GYOVAI M. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár,
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animl welfre, etológi és trtástechnológi Animl welfre, ethology nd housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 409 A TAKARMÁNY KÜLÖNBÖZİ TÁPLÁLÓANYAG-TARTALMÁNAK HATÁSA LIBÁK TERMELÉSI PARAMÉTEREIRE
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenA SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE. Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András
A SZÜLETÉSI SÚLY ÉS AZ ALOMLÉTSZÁM HATÁSA A NYULAK ELHULLÁSÁRA ÉS NÖVEKEDÉSÉRE Pálos Judit - Szendrő Zsolt - Lévai András PANNON Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár 7401 Guba S. u.40
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KOVÁCS PÉTER
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KOVÁCS PÉTER MOSONMAGYARÓVÁR 2011 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 147 NÖVENDÉKNYULAK KÜLÖNBÖZŐ PADOZATOK KÖZÖTTI SZABAD HELYVÁLASZTÁSA
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenA MAGZATI-, A SZOPÓS - ÉS A NÖVENDÉKKORI TÁPLÁLÓANYAG- ELLÁTOTTSÁG, VALAMINT A TENYÉSZTÉSBEVÉTELI KOR HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE
A MAGZATI-, A SZOPÓS - ÉS A NÖVENDÉKKORI TÁPLÁLÓANYAG- ELLÁTOTTSÁG, VALAMINT A TENYÉSZTÉSBEVÉTELI KOR HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE ELŐZETES EREDMÉNYEK GYOVAI M. - SZENDRŐ ZS. - BIRÓNÉ NÉMETH E. - RADNAI
RészletesebbenA KÜLÖNBÖZŐ GENETIKAI HÁTTERŰ NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK NÖVEKEDÉSI ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA.
12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár A KÜLÖNBÖZŐ GENETIKAI HÁTTERŰ NORMÁL SZŐRŰ ÉS ANGÓRA NYULAK NÖVEKEDÉSI ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA EIBEN CS. 1, SZENDRŐ ZS. 2, ALLAIN D. 3, THÉBAULT
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSSAL ÉS HÚSMINİSÉGGEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN ( )
TAKARMÁNYOZÁSSAL ÉS HÚSMINİSÉGGEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN (2008-2012) MATICS ZS. 1, DALLE ZOTTE A. 2, KOVÁCS M. 1, RADNAI I. 1, GERENCSÉR ZS. 1, SZABÓ A. 1, NAGY I. 1, BIRÓ-NÉMETH
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenA bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen *
A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar, Ortopédiai Klinika 1,és a Dr. Bugyi István Kórház, Szentes, Ortopéd Traumatológiai Osztály 2, közleménye A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenA MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár
RészletesebbenBeszámoló feltöltése (zárójelentés)
Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 99 AZ ELVÁLASZTÁSI KOR, VALAMINT PRO- ÉS PREBIOTIKUMOK ALKALMAZÁSÁNAK
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 219 AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓ EGYES ÉLETTEVÉKENYSÉGEINEK ÉRTÉKELÉSÉRŐL
RészletesebbenTELÍTETT ÉS TELÍTETLEN ZSÍRSAVKIEGÉSZÍTÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA NYULAK IZOM-ZSÍRSAVPROFILJÁRA. 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40.
TELÍTETT ÉS TELÍTETLEN ZSÍRSAVKIEGÉSZÍTÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA NYULAK IZOM-ZSÍRSAVPROFILJÁRA SZABÓ A. 1, FÉBEL H. 2, SZENDRŐ ZS. 3, ROMVÁRI R. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állatudományi Kar, Diagnosztikai Intézet,
RészletesebbenPANNON UNIVERSITY SCHOOL OF ANIMAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES Leader of School: Dr. Angela Anda
PANNON UNIVERSITY SCHOOL OF ANIMAL AND ENVIRONMENTAL SCIENCES Leader of School: Dr. Angela Anda THE ROLE OF RUMEN PROTECTED CONJUGATED LINOLEIC ACID ISMERS (cis-9, trans-11; trans-10, cis-12) IN NUTRITION
RészletesebbenUNIVERSITY OF PANNONIA. DOCTORAL (Ph.D.) THESIS. Intensive rearing of pike (Esox lucius L.)
UNIVERSITY OF PANNONIA Georgikon Faculty of Agriculture, Keszthely Department of Animal Science and Animal Breeding DOCTORAL (Ph.D.) THESIS Doctoral School of Animal Breeding Head of the School Dr. Szabó
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenEmelt alfa-linolénsav tartalmú tápok hatása a brojler csirke húsminőségére
Emelt alfa-linolénsav tartalmú tápok hatása a brojler csirke húsminőségére Pálfy Tamás 1 Hermán Istvánné 2 Lugasi Andrea 3 Vadáné Kovács Mária 4 Erdélyi István 1 Gundel János 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenSzívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása
Szívkatéterek hajlékonysága, meghajlítása Összefoglalás A szívkatéter egy olyan intravaszkuláris katéter, amelyet a szívbe vezetnek, ültetnek be diagnosztikus vagy terápiás célból. A katéterek felvezetés/eltávolítás
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Baromfi-és Társállattenyésztési Tanszék Doktori Iskola vezetıje: DR. HORN PÉTER akadémikus, az MTA rendes tagja Témavezetı: DR. BOGENFÜRST
RészletesebbenZárójelentés OTKA 37321. A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 2002-2005
Témavezető neve: Dr. Gaál Tibor Zárójelentés OTKA 37321 A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 22-25 A kutatásban vizsgáltuk az antioxidáns
RészletesebbenA vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban
Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis
Factor Analysis Factor analysis is a multiple statistical method, which analyzes the correlation relation between data, and it is for data reduction, dimension reduction and to explore the structure. Aim
RészletesebbenFORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2
FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 128 MAGAS LINOLSAV TARTALMÚ NAPRAFORGÓMAG ETETÉSÉNEK HATÁSA A ZSÍRSAVÖSSZETÉTELRE
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 8 Issue 1 Gödöllı 2012 36 A TOJÁSSÁRGÁJA OBJEKTÍV SZÍNVIZSGÁLATI LEHETİSÉGE Konrád Szilárd, Kovács Anett,
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenTAGOZATÁN SATU MARE EXTENSION. Baranyai Tünde, Stark Gabriella
Volume 3, Number 2, 2013 3. kötet, 2. szám, 2013 PEDAGÓGIAI GYAKORLAT A BBTE SZATMÁRNÉMETI TAGOZATÁN THE EXAMINATION OF PEDAGOGICAL PRACTICE AT THE SATU MARE EXTENSION Baranyai Tünde, Stark Gabriella Abstract:
RészletesebbenSEGÍTSÉG A GAZDÁLKODÓ KÉTNYELVŰ KÖZÉPFOKÚ SZÓBELI NYELVVIZSGÁHOZ - ÜZLETI MODUL
A gazdálkodó középfokú kétnyelvű üzleti nyelvvizsga szóbeli része három feladatból áll. Az első, körülbelül 5 perces rész a szakmai interjú. Ebben a részben a vizsgáztató 2-3 szakmai témában tesz fel kérdéseket
RészletesebbenSZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett
RészletesebbenVáltozás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban*
Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban* Keller Tamás, a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. kutatója E-mail: keller@tarki.hu A szerző elemzésében a vallásosságot a vallásgyakorlattal definiálja
RészletesebbenDR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN. Korrupciós, vagy csak hála. Corruption or just gratitude
Absztrakt DR. KANYÓ MÁRIA KARDOS SÁNDOR ISTVÁN Korrupciós, vagy csak hála Corruption or just gratitude Doktori kutatás keretében 238 fős mintavétellel empirikus felmérést végeztünk a rendőrség hivatásos
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK Doktori iskola vezetője és témavezető: DR. SCHMIDT JÁNOS
RészletesebbenZika nyúlfajta üzemi teljesítményvizsgálatának eredménye
Zika nyúlfajta üzemi teljesítményvizsgálatának eredménye 2016 Performance test results of Zika rabbits 2016 2 Összeállította: Sándor Ferenc tenyésztésvezető Mohaupt Mónika szaktanácsadó Dr. Meleg István
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenA halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai
A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu MASz, Debrecen, 2013. március 28. A tavi tápanyag- utánpótlás alapjai A mezőgazdaság
RészletesebbenAZ ANYANYULAK TERMELÉSE A FELNEVELÉS ALATTI KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYKORLÁTOZÁSTÓL FÜGGŐEN
83 AZ ANYANYULAK TERMELÉSE A FELNEVELÉS ALATTI KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYKORLÁTOZÁSTÓL FÜGGŐEN EIBEN CS. 1, KUSTOS K. 2, KENESSEY Á. 1, VIRÁG GY. 1, SZENDRŐ ZS. 3 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 592 KÜLÖNBÖZİ OLAJ-KIEGÉSZÍTÉSEK HATÁSA A TILÁPIA FİBB TERMELÉSI ÉS HÚSMINİSÉGI
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában
Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával
RészletesebbenMELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 107 112. MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 A fémek alakváltozási tulajdonságainak laboratóriumi
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK IV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM
Tisztelt Olvasó! A MAGYAR DIETETIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉnek (MDOSZ) hangsúlyozott célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az
Részletesebbenmár mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk
Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert
Részletesebbenfogyasztói ATTITŰDÖk Az ALmApIACon CONSUmER ATTITUDE TO APPLE
The hungarian Journal of food, nutrition and MarkeTing FELFÖLDI János, APÁTI Ferenc, SZABÓ Viktor, NÁBRÁDI András Debreceni Egyetem, Agrár- és műszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 3 Gödöllı 2008 164 A NEVELÉS KÜLÖNBÖZİ SZAKASZÁBAN MÉLYALOMRA HELYEZETT NÖVENDÉKNYULAK VISELKEDÉSÉNEK
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenTYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV.
TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. 2007 HEN AND TURKEY PERFORMANCE TESTING CODE IV. 2007 Készítették a Kisállattenyésztési Kódex Bizottság alábbi tagjai: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Bleyer
RészletesebbenANYAGTECHNOLÓGIA. Betonfelületek vízzáróságát fokozó anyagok permeabilitása
ANYAGTECHNOLÓGIA Betonfelületek vízzáróságát fokozó anyagok permeabilitása Csányi Erika Józsa Zsuzsanna Varga Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
RészletesebbenHárom anthelminthieum hatásosságának összehasonlító vizsgálata humán ancylostomiasisban
Három anthelminthieum hatásosságának összehasonlító vizsgálata humán ancylostomiasisban Dr. LENGYEL Anna Dr. LÉVAI János Dr. VIDOR Éva Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
Részletesebbengyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
Részletesebben