AZ ANYANYULAK TERMELÉSE A FELNEVELÉS ALATTI KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYKORLÁTOZÁSTÓL FÜGGŐEN

Átírás

1 83 AZ ANYANYULAK TERMELÉSE A FELNEVELÉS ALATTI KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYKORLÁTOZÁSTÓL FÜGGŐEN EIBEN CS. 1, KUSTOS K. 2, KENESSEY Á. 1, VIRÁG GY. 1, SZENDRŐ ZS. 3 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI), 2101 Gödöllő, Pf Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter K. u PANNON Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, 7401 Kaposvár, Pf eiben@sunserv.katki.hu ABSTRACT - Effect of different feed restrictions during rearing on performance in rabbit does Ad libitum fed ten-week-old littermate female rabbits of NZW lines were divided into four groups (n=4x) based on their body weight and genotype similarities, and were raised for another 7 weeks as follows: a control group with ad libitum feeding (C); access to a restricted 130 g daily feed portion per head until 17 weeks of age and 140 g/day until first breeding (130R); one day (24 hours) starving every week (1D); 9 hours daily access to the diet (9H). When the youngs restricted in feeding reached 75 to 80% of the adult weight (3.4 to 3.5 kg) they were given an extra feed supply (flushing) for 4 days before first breeding. The does were re-inseminated 9-11 days post partum and were expected to deliver three times. In 130R and 1D the culling rate of does was by 7 to 10% lower and more rabbits delivered three times, resulting in an insignificantly higher number of kindlings per doe (1.81 and 1.94) than in the C group (1.77). Conception rate in groups with different feed restriction improved insignificantly by 5 to 9% compared to the C animals (62%). Litter size and litter weight at birth, at 21 days of age and at weaning were higher for 130R (8.5 and 514g, 7.6 and 2726, 7.3 and 6296) and 9H (8.6 and 499g, 7.7 and 2624g, 7.7 and 6542g) than for the C group (8.4 and 461g, 7.1 and 2444g, 6.9 and 6029g), but these findings were not significant either. The females belonging to group 130R lost less weight at kindling and they showed the best body condition during the lactation period. Compared to the C group, in the more populous litters of group 130R, the individual birth and 21-day weight of sucklings did not decrease, which suggests that good body condition of does could result in improved intrauterine rearing ability and milk production. On the whole, it was concluded that on raising young rabbits with restricted 130 g diet per day or with access of 9 hours daily feeding time the performance of the does did not decrease but neither did it improve significantly. A kutatást az FVM támogatta BEVEZETÉS Az anyanyulak szaporasága és életteljesítménye kondíciójukkal is összefügg (CIFRE és mtsai, 1994; FORTUN-LAMOTHE, 1997). A kiváló súlygyarapodású fajták 9-10 hetes korban elérik felnőtt súlyuk -55%-át. A nőivarú állatok 3,5-4 hónapos korban válnak ivaréretté, de csak négy héttel később, 4,5-5 hónaposan célszerű őket tenyésztésbe venni. Ez időszak alatt a gyorsnövekedésű fajták viszont hajlamosak az elhízásra, ami gyengébb termékenyüléshez és emiatt a szaporaság romlásához vezet. A túlsúlyos nyulak az első fialáskor fellépő csökkent táplálóanyag-ellátást nehezebben viselik, érzékenyebbé válnak a betegségekre (LE ROUX és mtsai, 1998). A megfelelő kondíciójú tenyészállomány felneveléséhez ezért indokolt növendék korban takarmánykorlátozással visszafogni a nyulak növekedését. Az elhízott felnőtt egyedeknél és a választás utáni időszakban is javasolt az energiabevitel csökkentése az evési idő korlátozásával (TAG EL DEN és mtsai, 1988). Az ad libitum takarmányozott és korán (a felnőtt testsúly 75-80%-ának elérésekor) tenyésztésbe vett nyulak első fialási eredménye jó. A várhatóan hosszabb hasznos élettartam és a kisebb kiesés miatt (MAERTENS, 1995) a tenyésznövendék anyanyulak takarmányozását MAERTENS (1992) szerint tenyésznyúltáp esetén javasolt hetes korig visszafogni (35 g/nap/kg élősúly) majd a tenyésztésbevételt 18 hetes korig késleltetve a termékenyítés előtti 4 napon flushingolni, vagy ad libitum takarmányozáskor kisebb energiatartalmú hizótápot használni.

2 84 Jelen kísérletünk célja volt az anyanyulak termelésének az összehasonlítása attól függően, hogy tenyésznövendék korban ad libitum vagy mennyiségi, illetve időbeli takarmánykorlátozással neveltük fel őket. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a KÁTKI nyúltelepén, a LAB-NYÚL BT. által üzemeltetett istállókban újzélandi fehér vonalak kevert spermás termékenyítéséből származó ivadékaival végeztük. Az állatokat neoncsövekkel is megvilágított ablakos épületben, dróthálós flat-deck ketrecekben egyedileg tartottuk. A nőivarú egyedeket (n=200) tíz hetes korban súlyuk és születési alomlétszámuk szerint négy egyforma csoportba osztottuk úgy, hogy az alomtestvérek másmás csoportba kerüljenek. A nyulakat 17 hetes korig ad libitum vagy korlátozva takarmányoztuk: Csoportok (groups) Korlátozás (restriction) - Kontroll (C): ad libitum takarmányozás g/nap fejadag (130R): 17 hetes korig naponta 130 g, majd a tenyésztésbe vételig 140 g fejadag - Heti 1 nap koplalás (1D): 24 órán át (szombaton) az állatok nem ehettek, de szabadon ihattak - 9 óra evési idő (9H): napi 9 órás (11-20 h) evési idő: a nyulak máskor nem ehettek, de ihattak Az anyák és ivadékaik csoportjuknak megfelelően ugyanazt a kereskedelmi forgalomban lévő pelletált nyúltápot (90% sz.a., 17,5% ny.fehérje, 3,05% ny.zsír, 13,9% ny.rost, 10,3 MJ/kg em. energia) kapták; az ivóvizet szopókás önitatóból szabadon vehették fel. Az etetési idő korlátozását az önetető megfordításával értük el. A korlátozottan felnevelt nyulakat felnőtt súlyuk 75-80%-ának elérésekor (3,4-3,5 kg) 4 napon át flushingoltuk a tenyésztésbevétel előtt. Ezután ad libitum takarmányoztunk. Az anyákat a napon post partum, az üreseket (tapintásos vemhességvizsgálat a napon) az előző inszeminálás után 28 nappal újratermékenyítve egymás után háromszor fialtattuk. Termékenyítéskor kevert ondót, az ovuláció kiváltásához 1,5 µg GnRH analóg hormont (Ovurelin, Reanal) használtunk. A 10 feletti almokból csoporton belül dajkásítottunk. Az anyák szabadon szoptattak, utódaikat 35 naposan választottuk el. A statisztikai értékelést a STATGRAF ver. 6.0 programmal végeztük. Az egyes tulajdonságokra ható tényezőket az egyedi adatok alapján a varianciaanalízisben az alábbi modellel teszteltük: Y ijk = µ + T i + F j + e ijk ahol Y ijk : a vizsgált alom vagy egyed µ: főátlag T i : a takarmányozás hatása (i=1,2,3,4) F j : a fialás sorszámának hatása (j=1,2,3) e ijk : véletlen hiba A gyakorisági eloszlások szignifikancia vizsgálatát Chi-négyzet teszttel végeztük. A háromszor üresen maradt vagy egyszer sem fialt nyulakat kizártuk a kísérletből és adataikat az értékelésből.

3 85 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A növendéknyulak teljesítményének alakulását a takarmánykorlátozás és a flushing alatt előzetes közleményünkben ismertettük (EIBEN és mtsai, 1998). Megállapítottuk, hogy 10 és 17 hetes életkor között a napi átlagos takarmányfogyasztás a kontrollhoz hasonlítva a heti 1 nap éheztetett nyulaknál 5%-kal, a 9 órás csoportban 18%-kal, a 130 g fejadagúaké 24%-kal volt kevesebb. Emiatt a 130 g fejadagon nevelt növendéknyulak súlya 17 hetes korban 11%-kal, a 9 óra evési idejűeké 8%-kal volt kisebb, mint az ad libitum csoporté (1. táblázat). A kontroll nyulak 66%-a, a heti 1 nap koplaltatottak 54%-a 17 hetes korra elérte a tenyésztésbevételi súlyhatárt (3,4-3,5 kg). A 9 óra evési idejűek 43%-át és a 130 g fejadagúak 66%-át két héttel később kezdtük flushingolni, az utóbbiak 30%-át csak 21 hetes kortól lehetett tenyésztésbe venni. A takarmánykorlátozás megszűntetésének hatása a heti 1 nap koplaltatott és 9 óra evési idejű csoportokban is jelentkezett, de a 130 g fejadagú nyulak reagáltak a legérzékenyebben a hirtelen nagy táplálóanyag bevitelre: hetes életkor alatti legnagyobb takarmányfogyasztásuk és legkedvezőbb takarmányértékesítésük következtében ekkor ők gyarapodtak a legjobban, tenyésztésbe vételig behozva 17 hetes kori súlybeli lemaradásukat (1. táblázat). Takarmánykorlátozás hatására ugyanis a nagyobb étvágy (THWAITES, 1989) illetve az emésztési együtthatók javulása miatti jobb takarmányértékesítés (SZENDRŐ és mtsai, 1988; BERSÉNYI és mtsai, 1999) által a nyulak a korlátozás után gyors kompenzációs növekedésre képesek (PERRIER és OUHAYOUN, 1996). 1. táblázat/table 1. A különböző takarmánykorlátozás és megszűntetésük hatása a növendéknyulak élősúlyára, takarmányfogyasztására és takarmányértékesítésére (Effect of different feed restrictions and their abandon on body weight, feed intake, and feed conversion of growing rabbits) Ad libitum 130 g/nap Heti 1 nap 9 óra/nap /kontroll/ fejadag koplalás evési idő C 130R 1D 9H Egyedszám (no. of obs.) Élősúly, g (Live weight) LSM se LSM se LSM se LSM se 10. hét (week) hét (week) 3654 a b a b 47 Tenyésztésbe vétel (1 st breeding) 4031 a ab b b 46 Tak. fogyasztás, hét, g/nap (Daily Feed intake) % Tak. fogyasztás, hét, g/nap (Daily Feed intake) % Tak. értékesítés (Feed conversion), hét 7,85-6,80-7,84-6,94 - Előzetes közleményünkben (EIBEN és mtsai, 1998) az anyanyulak kondíciójával és szaporaságával kapcsolatos megállapításaink azok 1. és 2. fialására vonatkoztak. A kísérletet azóta befejeztük, ez alkalommal az anyák egymás utáni három fialásának eredményeit foglaljuk össze. A 130 g fejadagon nevelt és a heti 1 nap koplaltatott anyanyulak közül kevesebb volt a kiesés, több volt a háromszor fialók aránya és ezáltal nagyobb az egy anyára jutó fialások száma, mint az ad libitum felnevelteké (2. táblázat). A 9 óra evési idejű nyulakból nagyobb volt a veszteség és magasabb az egyszer fialók aránya, ezért náluk volt a legkisebb az egy anyára jutó fialás. Ezek a különbségek azonban szignifikánsan nem voltak igazolhatók. A 130 g/nap korlátozottan felnevelt anyák súlya a termékenyítés után minden időpontban nagyobb volt, mint a többi csoportban: almaik átlagon felüli létszáma ellenére súlyuk fialáskor

4 86 kevésbé esett vissza és a laktáció alatt is ők voltak a legjobb kondícióban (1. ábra és 2. táblázat). A növendékkori szűkös táplálóanyag-ellátás késlelteti az ivarérést. A korlátozott csoportok első termékenyítéskor nem szignifikánsan átlagosan 12%-kal jobban vemhesültek, mint a kontroll (82% vs. 70%). Ennek a későbbi tenyésztésbe vétel és az lehet a magyarázata, hogy a flushing növeli az ovulációs arányt (GOSALVEZ és mtsai, 1994; MAERTENS, 1995). Második termékenyítéskor az ad libitum csoporthoz képest csak a 130 g fejadagon neveltek közül fialt több anya. A harmadik termékenyítés alkalmával is ez utóbbi csoport vemhesült a legjobban, ekkor a korlátozottan felnevelt nyulak fialási aránya átlagosan 10%-kal haladta meg a kontroll csoportét (2. ábra). Összességében a vizsgálatok alatt az étvágy szerint takarmányozott nyulakhoz viszonyítva a korlátozottan felnevelteknél nem szignifikánsan 5-9%-kal javult a vemhesülés (2. táblázat). HARTMANN és PETERSEN (1995) a második fialástól szintén jobb termékenyülést figyelt meg az ad libitum fogyasztás 85%-án felnevelt nyulaknál az ad libitum csoporttal szemben (72% vs. 65%) AD LIBITUM 130 G/NAP HETI 1 NAP 9 ÓRA TERM FIAL N. 9 VÁL. AI. KINDLING 21.DAY. WEANING 1. ábra/fig. 1. Az anyanyulak élősúlya termékenyítéstől választásig, g (Live weight of does between AI and weaning) Fialási arány (Kindling rate), % AD LIBITUM 130 G/NAP HETI 1 NAP 9 ÓRA Termékenyítés (AI): ábra/fig. 2. Az anyanyulak vemhesülése az 1., 2. és a 3. termékenyítéskor (Kindling rate of does at 1 st, 2 nd and 3 rd AI.) A 130 g és a 9 óra korlátozott nyulaknál a születési, 21 napos és választási alomlétszám, valamint ezzel összefüggésben az alomsúly nem szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontroll

5 87 csoportban. A hetente 1 nap koplaltatással felnevelt leggyengébb kondíciójú anyák hozták világra a legkisebb létszámú almokat, amelyek létszáma és súlya 21 és 35 napos korban szignifikánsan elmaradt a 130 g fejadagú és 9 óra evési idejű anyákétól (2. táblázat). HARTMANN és PETERSEN (1995) a 85% fejadagon nevelt nyulak jobb kondícióját figyelte meg termékenyítéskor, amelyek a 2. fialáskor 1,4-del, a harmadiknál 0,6-del nagyobb létszámú almokat fialtak úgy, hogy fiókáik születési súlya nem csökkent. A 130 g fejadagon nevelt anyák népesebb almaiban fiókáik egyedi születési súlya az ad libitum csoporthoz képest nem csökkent (60 g vs. 55 g). Ez arra utal, hogy a legjobb kondícióban lévő anyáknál javul a vehemnevelő-képesség. Az alomlétszám emelkedésével ugyan nő az anyanyulak tejtermelése (EL-MAGHAWRY és mtsai, 1993), ám ez a növekedés nem arányos a nagyobb számú szopósnyúl igényével, ezért egy fiókára kevesebb tej jut, emiatt egyedi súlyuk kisebb lesz (PETERSEN és mtsai, 1996). Ha az alomlétszám mellett a szopósnyulak egyedi súlya is nő, azt csak az anyák magasabb tejtermelése magyarázhatja. Kísérletünkben a 130 g fejadagon nevelt anyák népesebb almaiban a fiókák 21 napos egyedi súlya meghaladta a az ad libitum csoport ivadékaiét (358 g vs. 343 g). Ez úgy lehetséges, ha a népesebb almokban az egy nyúlra jutó tej mennyisége, tehát az anyanyúl tejtermelése is nőtt. HARTMANN és PETERSEN (1997) az ad libitum fogyasztás 69%-án felnevelt nyulaknál szintén jobb kondíciót és nagyobb tejtermelést figyeltek meg a kontroll állatokhoz képest. A szopóskori elhullás a négy csoportban közel megegyezett, bár 0-21 napos korban a heti 1 nap korlátozott anyák ivadékaiból több, napos életkor között pedig a 9 óra korlátozottakéból kevesebb hullott el (2. táblázat). KÖVETKEZTETÉSEK A 130 g fejadagon felnevelt tenyész anyanyulak az ad libitum csoporthoz képest ugyan 2-4 héttel később érték el a 3,4-3,5 kg-os tenyésztésbevételi súlyhatárt, de a takarmánykorlátozás megszüntetésének itt volt a legkifejezettebb a hatása: ezek a nyulak vették fel a legtöbb takarmányt, amit a legjobban értékesítettek. A korlátozás utáni hetekben legjobb súlygyarapodásuk által behozták korábbi lemaradásukat úgy, hogy összességében a tenyésztésbe vételig 13%-kal kevesebb takarmányt fogyasztottak, mint az ad libitum csoport. Első fialáskor kapott eredményeink megerősítik, hogy a flushing kedvezően befolyásolja az ovulációt és emiatt javul a fialási arány. A korlátozottan felnevelt nyulak a vizsgált időszakban nem szignifikánsan átlagosan 5-10%-kal jobban vemhesültek, mint az ad libitum csoport. Az anyanyulak termékenyítésétől az ivadékaik választásáig terjedő időszakban a legkisebb testsúlyú, heti 1 nap koplaltatással felnevelt anyák fialták a legkisebb létszámú almokat, amelyekből a szoptatás első három hetében -kizárólag tejfogyasztás idején- a legtöbb volt a szopós elhullás. Ezzel szemben a mindvégig legnagyobb súlyú, 130 g fejadagon felnevelt anyanyulak közül a kontroll (ad libitum) csoporthoz hasonlítva 10%-kal kevesebb volt a kiesés, 10%-kal javult a vemhesülés és emiatt nőtt az egy anyára jutó fialások száma. Ezek a nyulak átlagon felüli létszámú almokat hoztak világra, amelyekben az újszülöttek egyedi súlya nem csökkent, azaz javult vehemnevelő képességük. A 130 g korlátozott anyák ivadékainak létszáma és egyedi súlya is nagyobb volt 21 napos korban a kontrollhoz képest, tehát nőtt a tejtermelésük. Emellett kedvezőbb teljesítményük nem járt együtt a testsúly nagyobb ingadozásával, mert fialáskor súlyuk kevésbé esett vissza és kondíciójukat a nagyobb tejtermelés idején is

6 88 2. táblázat/table 2. Az anyanyulak kiesése, testsúlya és szaporasági mutatói (Culling rate, body weight and reproduction traits of the rabbit does) Csoport (group) Hatások (effect) Ad libitum 130 g/nap Heti 1 nap 9 óra csoport fialás 12 (C) (130R) (1D) (9H) (group) száma Induló létszám Záró létszám Anyanyulak kiesése, % 3,0 39,5 42,8 52,8 NS Fialások száma szerinti megoszlás, % 4 egy (one) 41,9 40,6 38,2 46,7 NS kettő (two) 38,7 37,5 29,4 43,3 NS három (three) 19,4 21,9 32,4 10,0 NS Átlagos fialás/anya 5 1,77 1,81 1,94 1,63 NS Anyanyulak súlya, g 6 LSM se LSM se LSM se LSM se Termékenyítéskor (at AI) 4355 a 44, ab 49, b 42, b,3 * *** 1. héten 4363 a 46, a 54, b 44, ab 53,0 * *** 2. héten 44 bc 45, c 52, a 42, ab,7 ** *** 3. héten 4419 ab 46, a 48, b 45, ab 51,0 * *** 4. héten 4439 ab 46, a 48, b 45, ab 51,5 * * Fialáskor (at kindling) 4148 ab, a, b 48, ab 56,3 * * 6. héten 4483 ab 55, a 53, b, b 60,1 * NS 7. héten 4528 ab 61, a 60, b 55, b 67,0 * NS A szoptatás 3. hetében 4580 ab 66, a 68, b 59,5 42 b 73,7 * NS 9. héten 4547 ab 71, a 73, b 62, b 79,4 * * Választáskor (at weaning) 4498 ab 86, a 84, b 73, b 92,5 * NS n Fialási arány, % 7 61,9 70,9 67,4 67,1 NS * Alomlétszám, db 8 LSM se LSM se LSM se LSM se Összes 8,37 0,41 8,53 0,39 7,69 0,38 8,55 0,44 NS *** Élő 7,71 0,40 8,19 0,39 7,67 0,38 8,57 0,45 NS *** Nevelt 7,59 0,30 8,43 0,29 7,83 0,28 8,57 0, napos 7,12 ab 0,33 7,61 a 0,34 6,37 b 0,29 7,70 a 0,36 ** * 35 napos 6,85 ab 0,36 7,32 a 0,35 6,20 b 0,31 7,68 a 0,38 ** * Alomsúly, g 9 Születéskori 461 b 19,7 514 a 19,2 466 ab 18,3 499 ab 21,7 * *** 21 napos 2444 bc 92, a 94, c 81, ab 102 ** *** 35 napos 6029 bc a b a 300 ** * Egyedi súly, g 10 Születéskori napos napos Szopóskori elhullás, % 11 Teljes alompusztulás 9,30-8,89-6,90-9,76 - NS NS 0-21 nap között 8,93 b - 11,2 ab - 16,0 a - 9,60 b - * NS nap között 4,89 ab - 5,12 a - 4,41 ab - 1,98 b - * * NS: P>0,05 *P<0,05 **P<0,01 ***P<0,001 1 initial number; 2 final number; 3 culling rate of the does; 4 parity distribution; 5 avg. delivery per doe; 6 body weight of the doe between the AI and weaning; 7 kindling rate; 8 litter size: total, alive, nursed, 21d and 35d; 9 litter and 10 ndividual weight at birth, 21d and 35d; 11 suckling mortality: total litter loss, mortality between 0-21d and 21-35d of age; 12 parity effect

7 89 megőrizték. HARTMANN és PETERSEN (1997) közlésével megegyezve feltételezzük, hogy ezek az állatok vagy több takarmányt fogyasztottak, vagy a növendékkori korlátozás hatására az emésztési együtthatók javulásával jobb takarmányértékesítésre tettek szert, amely nem csak az ad libitum takarmányozásra való áttéréskor, hanem a termelés kritikus szakaszaiban (a vemhesség utolsó harmada vagy a laktáció csúcsa) is jelentkezett. Összefoglalva a vizsgált időszakban a 130 g napi fejadagon és a napi 9 óra evési idővel felnevelt anyanyulak a kontrollhoz képest nem szignifikánsan jobban vemhesültek (71 és 67% vs. 62%), nagyobb létszámú almaikban (8,5 és 8,6 vs. 8,4) fiókáik egyedi születési súlya nem csökkent (60 és 58 g vs. 55 g), továbbá választásig több ivadékot neveltek fel (7,3 és 7,7 vs. 6,9). Eredményeink szerint az anyanyulak termelés alatti kondíciója befolyásolja életteljesítményüket. A továbbiakban érdemes lehet a különböző takarmánykorlátozási módszerekkel felnevelt anyanyulak reprodukció alatti takarmányfogyasztásának és különösen takarmányértékesítésének vizsgálata. IRODALOMJEGYZÉK CIFRE J., VICENTE J. S., BASELGA M., GARCÍA F. X., Ovulation rate in lines of rabbits selected on different criteria. Proc. 1 st Intern. Conf. Rabbit Prod. Hot Climates, Cairo, BERSÉNYI A., FEKETE S., ESZES F., HULLÁR I., SUKOLA S., A takarmányozás intenzitásának hatása növendék nyulak fejlődésére. Proc. 11. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, (in press). EIBEN CS., KUSTOS K., KENESSEY Á., TERENYI E., VIRÁG GY., SZENDRŐ ZS., A felnevelés alatti különböző takarmánykorlátozás hatása az anyanyulak termelésére (előzetes közlemény). Proc. 10. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, EL-MAGHAWRY A., SOLIMAN A. M., KHALIL H. H., Doe milk production as affected by some genetic and environmental factors in New Zealand White and Californian rabbits under the Egyptian conditions. Egypt. J. Rabbit Sci., 3. (2), FORTUN-LAMOTHE L., Effects of dietary fat on reproductive performance of rabbit does: A review. World Rabbit Sci. 5. (1), Gosalvez L. F., Alvarino J. M. R., Diaz P., Tor M., Influence of age, stimulation by PMSG or flushing on the ovarian response to LH-RHa in young rabbit females. World Rabbit Sci. 2. (2), HARTMANN J., PETERSEN J., Vergleichende Untersuchungen zur Reproduktionsleistung von während der Aufzuchtphase restriktiv und ad libitum gefütterten Zuchthäsinnen. Proc. 9th Symposium on Housing and Diseases of Rabbits, Furbearing animals and Pet Animals, Celle, HARTMANN J., PETERSEN J., Körpergewichtsentwicklung und Milchleistung in den ersten drei Wochen der Lactation in Abhängigkeit von der Aufzuchtintensität von Hybridhäsinnen. Proc. 10 th Symposium on Housing and Diseases of Rabbits, Furbearing animals and Pet Animals, Celle, LE ROUX J. F., MÁTÉ CS., SZÓRÁD I., COLEN M., Replacement does: Growth and reproductive performances at the first kindling. Proc. 10. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, MAERTENS L., Rabbit nutrition and feeding: A review of some recent developments. J. Appl. Rabbit Res., MAERTENS L., Energy and nutrient requirements of does and their young. Proc. 9 th Symposium on Housing and Diseases of Rabbits, Furbearing animals and Pet Animals, Celle, PERRIER G., OUHAYOUN J., Growth and carcass traits of the rabbit. A comparative study of three modes of feed rationing during fattening. Proc. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol PETERSEN J., HARTMANN J., MENNICKEN L., Effects of prenatal on postnatal performance of does. Proc. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol SZENDRŐ ZS., SZABÓ S., HULLÁR I., Effect of reduction of eating time on production of growing rabbits. Proc. 4 th World Rabbit Congress, Budapest, Vol TAG EL DEN T. H., MERVAT A. A., MOLNÁR J., Effects of restricting feeding periods on feed intake and digestibility of dry matter in rabbits. Proc. 4th World Rabbit Congress, Budapest, Vol THWAITES C. J., Growth, feed and water intake after feed or water restriction in the New Zealand White rabbit. J. of Applied Rabbit Research, 12 (2)